Informatikai stratégiai tervezés a gyakorlatban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Informatikai stratégiai tervezés a gyakorlatban"

Átírás

1 Informatikai stratégiai tervezés a gyakorlatban MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993.Készült a Learmonth & Burchett Management Systems Plc. engedélyével, az LBMS Strategic Planning for Information Technology, valamint "Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei" c. kiadványok felhasználásával, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Koordinációs Iroda megbízásából.

2 Készítette: Klimkó Gábor Elkészítésében közremûködött: Fövényi Zsolt Kincses László Kiss József Kun László Molnár Bálint Skobrics Tibor Ó MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

3 A kézikönyv tartalma, célja A könyv írásakor kitûzött cél az volt, hogy egy konkrét informatikai stratégiatervezési módszer bemutatásával segítse a központi közigazgatásban ilyen feladatban résztvevõk munkáját. Az ismertetésre kerülõ módszer megfelel azoknak az irányelveknek, melyek ismertetése 'Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei' c. kiadványban lelhetõ fel. A módszer alkalmazása során az irányelvekben követendõ példaként megfogalmazott dokumentumok elkészíthetõk. A módszer eredeti formájában mind a profit-orientált, mind a közszolgálati szektorban mûködõ szervezetek számára készült, ebben a kézikönyvben a közszolgálati szektorban alkalmazható technikák, megközelítési módok kerülnek bemutatásra. A kézikönyv a módszer szerkezetét követi: egy áttekintõ fejezet után a módszer egyes szakaszai szerinti bontás taglalja a tevékenységeket. A könyv függelékében tevékenységlista található. Olvasótábor Az ismertetésre kerülõ módszer technikái, megközelítése általában hasznos lehet mind a központi közigazgatás szakmai munkájában, mind az informatikai tevékenységekben résztvevõ szakemberek számára. A kézikönyv érdeklõdésre tarthat számot az informatikai stratégiatervezésben résztvevõk közül a módszer alkalmazóinak táborában, a stratégiai tervezésben résztvevõ vezetõk számára, más stratégiatervezési megközelítést választó tervezésbeli résztvevõk számára. A módszer alkalmazóinak ez a dokumentum a módszer hivatkozási kézikönyveként használható, számukra az összes fejezet átolvasása szükséges. Vezetõknek a bevezetés, valamint a tervezésrõl és behatárolásról szóló fejezetek áttekintése segíthet az informatikai stratégiatervezéssel kapcsolatos elvárások kialakításában. Más módszerek alkalmazói számára pedig a kézikönyv összehasonlításra ad lehetõséget, és ehhez elégségesnek bizonyulhat a bevezetés és a függelék áttanulmányozása után az ismertetésre kerülõ anyagban folytatott tallózás. Feltételezett elõismeretek A kézikönyv fejezetei az adattervezés kivételével nem épülnek rá mély informatikai alapismeretekre. Ez nem jelenti azt, hogy ilyen tudásra nem lenne szükség a tervezés során: a rendszerötletek felvetése igényli az informatikai szakértelmet is. Az informatikai stratégiai tervezés a szervezet szakembereinek és az informatikusok közös munkája kell, hogy legyen. Az informatikai stratégiai tervezés során megszületõ dokumentumoknak meg kell felelniük a az irányelvekben támasztott követelményeknek, ezért 'Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei' c. dokumentum ismerete a módszer alkalmazói számára nélkülözhetetlen. Szervezetstratégiai tervezési elvek és módszerek ismerete segíthet a leírtak megértésében, de ez nem feltétlenül szükséges.

4 Kapcsolódó kézikönyvek Az informatikai stratégiai tervezés vezérfonalát vezetõknek a már említett 'Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei' c. kiadvány foglalja össze. A stratégiai tervezés eredményeképp úgynevezett koncepciókat lehet a szervezetben érvényesíteni, mely a szervezet által követett megközelítéseket írja le egyes területeken. A rendszerelemzés területén az 'SSADM struktúrált rendszerelemzési és -tervezési módszer' c. kézikönyv, a projektirányítás területén 'Bevezetés a PRINCE projektirányítási módszertanba' c. kézikönyv ismertet lehetséges megközelítési módokat. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 Tervezés, behatárolás és adatgyûjtés A jelenlegi mûködési és informatikai stratégiák értékelése Az informatika jövõbeni stratégiai felhasználásának meghatározása...61 A kinduló terv elkészítése...95 A stratégiai adattervezés áttekintése A végleges terv elkészítése Tevékenységek felsorolása Az irányelvek szerinti jelentések elõállítása Irodalomjegyzék

5 1 Bevezetés Az informatikai stratégiai tervezés folyamatának áttekintése Az itt ismertetésre kerülõ informatikai stratégiatervezési módszer öt szakaszból áll, úgymint: tervezés és behatárolás, alapadatgyûjtés, stratégiai követelménytervezés, stratégiai adattervezés, részletes terv elkészítése. Az alábbi ábra a teljes folyamatnak részletesebb áttekintését nyújtja:

6 Bevezetés 6 Tervezés és behatárolás Kezdeti információ gyûjtés STRATÉGIAI KÖVETELMÉNY- TERVEZÉS Jelenlegi mûködési és informatikai stratégiák STRATÉGIAI ADAT- TERVEZÉS Ideális adatmodell Az informatika jövõbeni stratégiai alkalmazása Jelenlegi adatmodell Vázlatos informatikai stratégiai terv Adatterv készítése Részletes terv készítése Megjegyzendõ, hogy a "stratégia" szó több szövegkörnyezetben is megjelenik majd, másmás jelentéstartalommal. A "szervezeti stratégia" jelentése a vizsgált szervezet mûködésére, céljainak megközelítésére vonatkozik, ennek része a szervezet "informatikai stratégiája". A szervezet mûködési területein a "mûködési stratégiák" érvényesülnek, melyek a terület mûködésére, a szolgáltatások nyújtásának természetére jellemzõ. Végül a mûködési terület vezetése hozzáállásának módját az informatikához az "informatikai irányítási stratégia" fedi le. A kézikönyvben ismertetésre kerülõ módszer megfelel 'Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei' c. dokumentumban leírtaknak. A továbbiakban az "irányelvekre" történõ hívatkozások mindig az említett kiadványban foglaltakra vonatkoznak. A módszer megértéséhez szükséges négy alapfogalom bevezetése, melyek az alábbiak: Mûködési terület: a szervezet önmagában vizsgálható része, melyet az általa a külvilágnak nyújtott szolgáltatásai különböztetnek meg más mûködési területektõl. A módszer alkalmazása során a szervezetet mûködési területekre bontva fogjuk vizsgálni. Kritikus sikertényezõ: a szervezet törekvéseit megfogalmazó állítás. Olyan dolgot ír le, melyet ha nem jól csinálnak, az alapvetõen befolyásolja a szervezet teljesítményét és külsõ megitélését. A kritikus sikertényezõk összegyûjtése és jóváhagyása az informatikai stratégiatervezés határain túl mutat. A kritikus sikertényezõk írják majd le magas szinten a szervezeti-mûködési célkitûzéseket. Cél: a szervezeti-mûködési törekvések megfogalmazásaiból levezetett mérhetõ és ellenõrizhetõ követelmény, szükséglet vagy célkitûzés. A kritikus sikertényezõkhöz kapcsolt célokat használjuk fel arra, hogy el tudjuk dönteni, vajon sikerült-e a szervezeti célokat megvalósítani. Feladat: a célok megvalósítását elõsegítõ informatikai tevékenység. Miután a célok meghatározásra kerültek, feladatkitûzésekké kell átalakítani õket. A feladatkitûzések kifejezetten informatikai jellegûek. Az informatikához nem kapcsolódó feladatok nem MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

7 tartoznak hozzá az informatikai stratégiatervezéshez. A fenti fogalmak pontosabb értelmezését a módszer megfelelõ pontjain adjuk majd meg. Tervezés és behatárolás A tervezés és behatárolási szakasz feladata az elkészítendõ dokumentumok körvonalazása, illetve a stratégiai tervezési munkák részletes tervének elkészítése. Még mielött a stratégiai tervezéshez hozzáfognánk, több kérdésben dülõre kell jutnunk: Szervezeti kiterjedés: a vizsgálandó szervezetnek mely részeire fog a tervezés kiterjedni? Kapcsolat tervezési ciklusokkal: a viszony: milyen a más tervezési ciklusokhoz az informatikai stratégiatervezésnek a viszonya? Projekt megközelítés: mi a megfelelõ módszerbeli indulási pont? Induljunk el a 'Az informatika jelenlegi stratégiai felhasználása', vagy 'Az informatika jövõbeli stratégiai felhasználása', vagy a 'Stratégiai adattervezés' szakasztól? Témakör kiterjedés: a tervezést leszûkíthetjük bizonyos témakörökre. Például lehetséges, hogy egy szervezeten belül csak a pénzügyi területet vizsgáljuk. Idõtávlat: milyen idõtávra fog az elkészítendõ terv vonatkozni? Ritkán érdemes három évnél rövidebb, illetve öt évnél hosszabb idõre tervezni. Terv: amikor az informatikai stratégiatervezési projekt idõtávlata és kiterjedése már tisztázott, akkor egy részletes projekttervet kell elkészíteni. A tervben fellelhetõ lesz: - a projekt elfogadott megközelítése, - az interjúalanyok személyei, - az elõzetesen meghatározott projektszerepek betöltõinek a nevei, - a vizsgálandó területek felsorolása, - a projekt során alkalmazandó technikák meghatározása, - részletes tevékenységterv, - a technikai személyzet nevesítése, és legalább egy nem számítástechnikai szakember kinevezése, ideális esetben projektirányítóként, - a projekt tervezett határideje, - oktatási/tanácsadási szükségletek megbecslése, nevesítése. Az itt ismertetendõ módszer alkalmazásának javasolt ideje legfeljebb 6 hónap. A szokásos lefutási idõ 6 hét és 3 hónap között van. Adatgyûjtés Ez általában egyszerû tevékenység, és a szervezet azon részeinek a feltérképezését jelenti, melyekre a tervezés kiterjed. Az alábbi információk kerülnek rögzítésre: szervezeti egységek, pl. pénzügy, személyzeti osztály stb. szervezeti struktúra, kulcsemberek és szerepük a szervezeti egységekben (az interjúk számára). mûködési területek, funkciók és tevékenységek, pl. szerzõdéskötés, készletfeltöltés,

8 Bevezetés 8 létezõ és fejlesztés alatt álló számítógépes rendszerek, rendszerek/tevékenységek/mûködési területek közötti kereszthívatkozások, Stratégiai követelménytervezés A stratégiai követelménytervezés az alábbi három lépés végrehajtásából áll: Az informatika jelenlegi felhasználásának elemzése a szervezeten belül. Elemzési technikák, interjúk és az elsõ lépés eredményeinek a felhasználásával a rangsorolt szervezeti célok egy halmazának, illetve a célok elérését lehetõvé tevõ informatikai feladatkitûzések azonosítása. A szervezet által megvalósítandó, rangsorolt projektspecifikációk formájába történõ átalakítása az elsõ két lépés eredményeinek. Ezeket a lépéseket részletesebben is ismertetjük az alábbiakban. Az informatika jelenlegi felhasználásának elemzése Ez lényegében egy felmérõ jellegû lépés, melynek során a szervezetet vizsgáljuk meg annak érdekében, hogy az információtechnológia jelenlegi hasznosulását értékeljük. A vizsgálatokat a mûködési területek, a területeken végzett tevékenységek és a tevékenységek elvégzését segítõ rendszerek tekintetében végezzük el. A vizsgálatok után több lényegi megállapítás születik majd meg. Ezek közé tartozik: a jelenleg érvényes mûködési stratégiák felmérése, a mûködési területek fontosságának megállapítása a szervezet számára, az a mód, ahogy a vezetés jelenleg kezeli az informatikát, azoknak a tevékenységeknek az értékelése, amelyekre érdemes tûnik informatikai támogatást biztosítani. a jelenlegi rendszerek szerepe és hatékonysága, Az informatika jövõbeli szerepének elemzése A stratégiai követelménytervezés második lépése a jövõbeli stratégiai célok és az ezek eléréséhez szükséges feladatok meghatározását tûzi ki célul. A folyamat az alábbi lépésekbõl áll: A szervezet jelenlegi mûködési módjának, stratégiájának átbeszélése a felsõ vezetéssel. A mûködési területek kritikus sikertényezõinek az egyeztetése vagy azonosítása, valamint a kritikus feltételezések feltérképezése. A mûködési területeken stratégiai elemzés végzése azért, hogy megállapíthassuk, hogy az információtechnológiát hol és hogyan lehetne használni úgy, hogy ebbõl a lehetõ legnagyobb haszon származzon. Az információtechnológia költséghatékony alkalmazási módjainak a meghatározása minden egyes mûködési területre. A kulcsszereplõkkel struktúrált interjúk lefolytatása, melynek során megállapításra kerülnek: - a szervezeti célkitûzések, melyeknek közük van a hatékonyság javításához, - azok az elképzelések a jövõrõl, melyek mérhetõ, igazi célokat fednek, MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

9 - azok az informatikai tevékenységek, melyek szükségesek a célok eléréséhez. A folyamat részeként a célokat feladatkitûzésekké formáljuk, melyek formája lehet: fejlesztési projekt, megvalósíthatósági tanulmány, mûszaki értékelés, technológia bevezetés, szervezeti változás, módszer, szabvány és koncepció bevezetése. Az itt ismertetésre kerülõ módszert úgy tervezték, hogy biztosítsa azt, hogy a tervezett jövõbeli informatikai tevékenységek a szervezet mûködési stratégiájának megfelelnek, a hatékonyság növelése, annak támogatásának szempontjait figyelembevevõ megfontolások eredményeképp születnek meg, olyan tevékenységekre koncentrálnak, melyek informatikával történõ támogatásából a szervezet leginkább elõnyt fog élvezni, amennyire ez lehetséges. Ezenkívül a módszer kéri annak tudatos eldöntését is, hogy a szervezet vezetésének mi a legalkalmasabb hozzáállási módja az informatikához a szervezeti szükségletek szempontjából. Kezdeti terv elkészítése A stratégiai követelménytervezés harmadik lépésében a feladatkitûzéseket rangsorolt projektspecifikációkká alakítjuk át, melyek tartalmazzák a felmerülõ költségek, elõnyök, határidõk és fejlesztési erõforrásigények részleteit. Ezek a projektspecifikációk tulajdonképpen az informatikai projektek 'mini' leírásai. A rangsorolás vagy szubjektív szempontok alapján, vagy számszerûsítéssel végzendõ el. Egy kiinduló (6-12 hónapos) idõegységekre bontott fejlesztési terv készül el a projektspecifikációknak fázisokra történõ csoportosításával. Stratégiai adattervezés A stratégiai adattervezés három lépésbõl áll: az ideális adatmodell felállításából, a fizikai adatmodell megszerkesztésébõl, adatáttérési terv elkészítésébõl. Ideális adatmodell felállítása Az adattervezés a szervezet ideális adatmodelljének (Ideal Data Model - IDM) felállításával indul, melyet a jelenlegi implementációkból adódó megszorítások figyelmen kívülhagyásával kell elkészíteni. Ennek során különbözõ adatmodellezési technikákat fogunk használni. Az IDM a szervezet valóságos, 'generikus' adategyedeit (amikrõl adatokat tárolnak, pl. bûnözõ, beteg stb.) és a közöttük levõ kapcsolatokat szemlélteti. Ez valójában egy ideális, elképzelt állapot logikai szemléltetése. A gyakorlatban az IDM elérése csupán egy idealizált cél, melyet nem lehet költséghatékonyan megvalósítani. Az adattervezési folyamat rákényszeríti a tervezõt arra, hogy a modell megvalósítási költségeit és a megvalósításból származó elõnyöket

10 Bevezetés 10 értékelje, és segít egy megfelelõ kompromisszum kialakításában. Az IDM jellegzetességei az alábbiak: a stratégiatervezési projekt kiterjedésében levõ összes rendszer összes adatát együtt kezeli, nincs benne redundancia, kizárólag logikai leírást tartalmaz, a fizikai megvalósítás megszorításaitól független, tartalmazza a szervezet meghatározó, generikus adategyedeinek a meghatározását. Fizikai adatmodell megszerkesztése A stratégiai terv készítésének alapvetõen fontos tényezõje annak lépésrõl-lépésre történõ bemutatása, hogy a létezõ adatszerkezet hogyan fog átalakulni egy jövõbeli állapotba. Nem sok értelme van pusztán egy ideális, megcélzott állapot bemutatásának a vezetés számára, ha egyrészt nem vagyunk képesek rámutatni arra, hogy a jelenlegi állapot miben különbözik az ideálistól, másrészt hogy hogyan fogunk áttérni az elképzelt, ideális állapotra. A változásra tervezés alapproblémája, hogy hacsak nem egy 'õsrobbanás' (teljes 'tabula rasa') jellegû fejlesztéssel állunk szemben, akkor a jelenlegi helyzet letisztult képével kell rendelkeznünk annak érdekében, hogy meg tudjuk tervezni a módosítások végrehajtását. Sok szervezetben az adatok jelenlegi szerkezetének ismerete meglehetõsen felületes és ködös. Könnyen elképzelhetõ, hogy a szervezetben állományok zagyvaléka található, melyek információtartalma meglehetõsen redundáns és többértelmû. Az elhúzódó problémák Pandora-szelencéjének felnyitása mindig hálátlan feladat, és a fejlesztõk érthetõ módon húzódoznak attól, hogy túl sok erõfeszítést öljenek bele olyan rendszerek dokumentálásába, melyekrõl köztudott dolog, hogy kiváltásra fognak kerülni. Amire tehát szükség van, az egy viszonylag kis ráfordítást igénylõ módja a meglevõ, 'implementált' adatszerkezet leírásának. Az ismertetésre kerülõ stratégiatervezési módszerben ez az ún. fizikai adatmodellezési technika keretein belül kerül megvalósításra. Több lényeges szempont került figyelembevételre a technikában. Ha viszonylag kézenfekvõ szabályokat és technikákat használunk, úgy az adatmodell elkészítése meglehetõsen egyszerû. A modell elkészítése nem igényel túlzott idõ- és erõforráslekötést. A fizikai adatmodell (Physical Data Model - PDM) a jelenlegi adatszerkezetnek logikai leírását nyújtja. Így a Munkacsoport tagjai az éppen használatos állománykezelõ és/vagy adatbáziskezelõ technikai részleteinek ismerete nélkül is tudnak modellezési tevékenységeket folytatni. Az alkalmazott állománykezelõ és/vagy adatbáziskezelõ eszközök keverékétõl függetlenül, a PDM egységes logikai leírási módot használ az egyedek és a közöttük levõ adatkapcsolatok szemléltetésére. A PDM felszínre hozza az adatredundanciákat illetve más, meglevõ rendszerekben rejlõ problémákat. A PDM kiindulási alapot képez az adatáttérési terv elkészítésére, mely a redundanciák eltüntetésére és egy egységes adatkörnyezet megteremtésére irányul. Kivonatos adatmodellek A kivonatos adatmodellek (summary data model) iránt fellépõ igény különösen MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

11 szembeötlõ, hiszen a stratégiai adatmodell elkészítésekor gyakran igen nagy, akár több száz egyedet és kapcsolatot tartalmazó modellekhez juthatunk. Ebben a módszerben az adatcsoport-modellezésnek (clustering) nevezett technika áll rendelkezésre összegzõ adatmodellek készítésére. Ennek a technikának az a lényege, hogy útmutatókat ad arra, hogy egy adatmodellt hogy lehet kezelhetõ méretûvé 'összenyomni'. A technika ezenkívül olyan szabályokat is rendelkezésünkre bocsájt, melyek azt írják le, hogyan lehet az adatcsoport-modellezés elveit a részadatbázisok (subject databases) meghatározásakor felhasználni. Az adattervezési módszer ezenkívül még segítséget ad az adatelosztás (data distribution) típusainak meghatározásában, annak elemzésében. Adatáttérési terv A stratégiai adattervezés elsõ két lépésének befejeztével a tervezõ kétfajta adatmodellt készített el. Az egyik a jelenlegi helyzet visszatükröztetése, a másik egyfajta idealizált kép a szervezeti adatok áttekintésén alapul. A következõ feladat annak meghatározása, hogy a szervezet milyen módon fog a jelenlegi helyzetbõl az ideális irányában a lehetõségekhez képest minél 'közelebb' elmozdulni. Várhatóan a jelenlegi helyzetbõl az ideálisra történõ áttérés belsõ 'lépcsõfokokon' keresztül fog megtörténni. A módszer elõírásai szerint minden ilyen belsõ lépcsõfokot egy átmeneti adatmodell (Transition Data Model - TDM) ír le. Egy ilyen modell egy féltõl egyéves idõtartamig terjedõ fejlesztés eredményeit fogja felölelni. Az utolsó átmeneti modell lesz a cél, amely rendszerint 'közel' lesz az ideálishoz. A célzott modellt a jelenlegi adatszerkezetben rejlõ problémák azonosításával, valamint annak értékelésével származtatjuk, hogy a kiinduló vázlatos informatikai stratégiai tervben szereplõ szükségletek milyen módon érhetõk el az ideális adatszerkezet által. Összefoglalva, az adattervezési folyamat tartalmazza : A projekt kiterjedésébe esõ mûködési területeknek a vizsgálatát egy olyan áttekintõ és precíz adatmodell elkészítése által, mely megfelel a szervezet feladatainak, nem tartalmaz redundanciát, ellentmondásokat vagy fizikai jellegû megszorításokat. A szervezetbeli jelenleg megvalósított adatszerkezetek vizsgálatát, melyekbõl alkalmas szabályok alkalmazása után a jelenlegi adatmodell leírásához jutunk. Ez a modell várhatólag átfedéseket, inkonzisztenciát és eltéréseket fog kimutatni a szervezeti szükségletek és a meglevõ adatmegvalósítások között. Megfontolását egy tudatosan irányított (menedzselt) adatkörnyezetbõl adódó következményeknek. A menedzselendõ környezet elemei közé tartoznak az adatelosztás, részadatbázisok, adatbáziskezelõrendszerek és adatszervezés területei. A jelenlegi és az ideális adatmodellek összevetését, a problémák és különbségek felfedését. Ez utóbbi folyamatnak, a tudatosan irányított adatkörnyezet elérését célzó meggondolásoknak, és a kezdeti projektspecifikációknak az alapján egy olyan adattervet kell elkészíteni, mely megfelel a szervezet célkitûzéseinek. Részletes terv elkészítése A módszer által elõírt elõállítandó kulcsdokumentum egy fejlesztési terv. A terv fõ alkotóelemei közé az alábbiak tartoznak: Informatikához kapcsolódó, rangsorba rendezett projektek leírásai, egy fázisokra szakaszolt terv keretében. Ezeknek a leírásoknak, avagy 'projektspecifikációknak' tartalmazniuk kell a rangsor kialakításában közrejátszó szempontoknak és a kockázatoknak részletes elemzését. A specifikációk olyan területeket fednek le, mint:

12 Bevezetés 12 - az informatika jövõbeli használata, annak érdekében, hogy a hatékonyságot növeljük, a költségeket csökkentsük, a szolgáltatásokat mássá tegyük, - a módszereknek, módszertanoknak a jövõbeli használata az informatikai funkció hatékonyságának a növelése érdekében. Ilyen módszer alkalmazható pl. projekt tervezés és becslés, 4. generációs nyelvek alkalmazása, struktúrált módszerek és CASE eszközök, minõségirányítás területein. Minden egyes fejlesztési fázisra elkészül a hozzátartozó 'adatstratégia', az egyes fázisbeli projektspecifikációk és az átmeneti adatmodellek formájában. A megvalósíthatósági tanulmányok és technikai értékelések rangsorba rendezett felsorolása. A kulcsdokumentumon túl, a projektspecifikációk elkészítésekor felhasznált dokumentumok is a vezetés rendelkezésére fognak állni. Ilyenek lesznek (minden egyes mûködési területre): az alkalmazandó mûködési stratégia nevesítése (ez lehetséges, hogy már a vezetéssel átbeszélésre és egyeztetésre került), a kritikus sikertényezõk (KST-k) listája és azok a kritikus feltételezések, melyekre a KST-ket alapoztuk, a kulcscélok listája, és minden egyes célra azok a javasolt informatikai tevékenységek, melyek szükségesek az elõrehaladáshoz. A felsorolt információk szerinti bontásban is lehet összegezni az elemzések eredményeit, és ezt az módot alkalmazni fogjuk a kézikönyvben. Egy másik lehetõség az, hogy a módszer alkalmazása során gyûjtött információkat és elemezéseket pontosan olyan módon rendszerezzük, ahogy azt 'Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei' c. dokumentumban megadott tipikus jelentések elõírják. Ezért az egyes szakaszokat ismertetõ fejezetekben (rendszerint a fejezet végén) mindig utalni fogunk arra, hogy mely jelentések készíthetõk el, vagy módosíthatóak az irányelvekben meghatározottak közül az adott szakaszban megszerzett tudás alapján. Ezeknek a jelentéseknek az elkészítése során nem csak az elemzések eredményét használjuk fel, hanem lehetõség szerint a lényeget kiemelõ, szöveges részekkel is el kell látni õket, ha ez szükséges. MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

13 2 Tervezés, behatárolás és adatgyûjtés Három lépést kell végrehajtani az ismertetendõ informatikai stratégiatervezési módszer elsõ szakaszában, úgymint: kiinduló terv elkészítése, végleges terv elkészítése és a technikák oktatása. A továbbiakban a projektszerepek ismertetése után ezeket a lépéseket fogjuk ismertetetni. Projektszerepek Célszerû áttekinteni a módszer által elõírt, a stratégiatervezési projekt végrehajtása során betöltendõ szerepeket még azelött, hogy részletesen megvizsgálnánk a tervezési és behatárolási szakaszt. Sokféle szerepet kell betölteni a projekt során, ezek rövid értelmezését adjuk közre az alábbiakban. A szerepeket és a projektben elfoglalt helyüket az általuk elvégzendõ tevékenységek és technikák leírásával határozzuk meg. A szerepek az alábbiak: Megbízó. Ez alapvetõ fontosságú szerep. A Megbízó képviseli a szervezetnek azt a részét, ahol a stratégiai tervezést végrehajtják. A Megbízónak érdekében áll az, hogy a projekt sikeres legyen, és elvárjuk tõle azt, hogy a lehetõ legnagyobb mértékben segítse

14 Bevezetés 14 a munkák elõrehaladását. Ahol nincs olyan vezetõ, aki nyilvánvalóan betölthetné a Megbízó szerepét, egy rangidõs és felelõs személyt ki kell nevezni erre a feladatra. A Megbízónak hinnie kell a projektben, és feltétlenül érdekelt kell legyen a projekt sikerességében. Projektirányító. Úgy véljük, hogy amennyiben a Projektirányító nem az informatikai részleg személyi állományából kerül kijelölésre, az nagyban segíti a projekt elfogadtatását és végsõ soron a megfogalmazandó stratégiai terv megvalósítását. A Projektirányítónak kellõen motiváltnak kell lennie a projekt munkálataiban történõ részvételében, és rendelkeznie kell a szükséges képességekkel. A Projektirányítónak fel kell arra készülnie, hogy munkaidejének legalább 30%-át erre a munkára kell fordítania. A Projektirányító fogja elsõsorban a Tanácsadóval a kapcsolatot tartani. Zsûri. Ebben a csoportban az egyes mûködési területeket képviselõ rangidõs vezetõk foglalnak helyet. A Zsûri feladata lesz az informatikai stratégiai terv kialakítása során elõálló dokumentumok (termékek) véleményezése, szemlézése. A projekt során kb. 4-5 alkalommal kell a Zsûrinek összeülnie. Munkacsoport. A projektbeli résztvevõk olyan személyek legyenek, akik különbözõ területeken rendelkeznek tudással. A Munkacsoportban együtt kell dolgozzanak a szervezetnél folyó tevékenységek ismerõi, a felhasználók, és a technikai szempontokat (az adattervezési módszereket is) szem elött tartó tervezõk; nyilván kívánatos lenne közöttük egy megfelelõ arány elérése. Ha a szükséges képzettség nem áll rendelkezésre, úgy külsõ szakértõk bevonása lehetséges (lásd lejjebb is). Általában azonban elõnyben részesítendõ a belsõ erõforrások minél nagyobb mértékben történõ kihasználása. Területi reprezentáns. Minden mûködési területen ki kell jelölni legalább egy személyt, aki(k) a munkacsoport egyes kulcstevékenységeiben részt vesz(nek). Ez kiemelten fontos szerep, amelyet megbízható, mértékadó személyekkel kell betölteni, akikre lehet számítani, hogy tevékenyen fogják képviselni a mûködési területeik érdekeit. Az adott mûködési terület kellõ ismerete természetesen nélkülözhetetlen feltétel. Informatikai szóvivõ. Az informatikai stratégia elõkészítését szolgáló interjúk során minden mûködési terület ki kell állítson egy Informatikai szóvivõt, aki helyettük tud szólni az informatikai stratégia kialakításakor felmerülõ kérdésekben. Az Informatikai szóvivõnek ismeretekkel kell rendelkezni az informatikában, illetve az informatikának az adott mûködési területen történõ alkalmazásában. Határozott elõnyt jelenthet a jelenleg elérhetõ technológiák ismerete. Adattervezõ. A Munkacsoport legalább egy tagjának fel kell vállalnia az adattervezési tevékenységekbõl adódó felelõsségeket. A Munkacsoport több más tagja is várhatólag dolgozni fog adatokkal kapcsolatos munkákon, de kell lennie legalább egy személynek, aki megalapozott ismertekkel rendelkezik az adatmodellezés, a relációs adatelemzés és a fizikai adattervezés terén. Fájlkezelõ rendszerek, illetve a szervezet által használt adatbáziskezelõ szoftver(ek) használatában való jártasság különösen elõnyösnek bizonyulhat. Interjúalanyok. Õk azok a vezetõk, vagy kulcsemberek, akik részt fognak venni az interjúkban. Ugyancsak feladataik lesznek majd szemlék utáni tevékenységek kijelölésében. Könnyen lehetséges, hogy sokan fogják nemcsak az Interjúalany szerepet, hanem a Területei reprezentáns és/vagy a Zsûritag szerepét is betölteni. Tanácsadó. Ezt a szerepet a módszert jól ismerõ szakember tölti be. Ez a szerep különösen fontos lehet a szervezetbeli elsõ informatikai stratégiai tervezési projekt lefolytatásakor. A Tanácsadónak jól kell ismernie a módszert és annak technikáit. A Tanácsadó segíti a Projektirányítót a tervezési tevékenységek ellátásában, illetve hozzájárulhat tapasztalatával a projekt különbözõ szakaszaiban elvégzendõ munkálatokhoz. MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

15 Külsõ szakértõ. Nem várható el, hogy minden egyes területen rendelkezésre álljon a megkívánt szakértelem a Munkacsoporton belül, ezért a stratégiatervezési projekt során szükséges lehet specialisták (szakosodott külsõ szakértõk) bevonása. Ilyen lehet pl. a távközlés, az ügyviteltámogatás, az architektúrális kérdések területe. Ezeket a területeket ideális esetben a projekt tervezésekor kell felmérni, illetve menet közben is elképzelhetõ ad-hoc módon a specialisták felkérése. Kiinduló terv elkészítése A módszer alkalmazása elött szükséges némi elõtanulmányokat végezni annak érdekében, hogy egy részletes projekttervet és feladatleírást el lehessen készíteni. A kiinduló terv elkészítése általában kettõtöl öt napig terjedõ idõtartamot vesz igénybe, és az alábbi kérdésekre adott válaszok (írásos) dokumentálását, mint kulcstermék elkészítését irányozza elõ: Célok: mik a felsõ vezetés által elõírt célkitûzései a projektnek? Szervezeti kiterjedés behatárolása: mely mûködési területekre fog a stratégiai tervezés kiterjedni? Hány stratégiára lesz szükség, és mi lesz ezeknek az egymáshoz való viszonyuk? Milyen a más tervezési ciklusokhoz az informatikai stratégiatervezésnek a viszonya? A projekt megközelítésének meghatározása: a módszer mely részei kerülnek felhasználásra? Témakörök behatárolása: mely témaköröket kellene kihagyni? Idõtávlat: milyen hosszú a stratégiatervezés idõhorizontja? Szerepek betöltése: mik a munkacsoport tagjaival szemben támasztott követelmények? Oktatási igények: kiket, milyen mélységben kell informálni a tõlük elvárt szerepekrõl? A kédesekre adott válaszok alapján kell felvázolni a projekttervet. Elõreláthatólag egy sor feladatot kell elvégezni a kiinduló terv elkészítése során. A feladatok kiadatását gyakran a Tanácsadó kezdeményezi. A feladatokat az alábbiakban részletezzük. Tájékoztató ülés Ez a módszert alaposan ismerõ specialista (aki gyakran a Projektirányító vagy a Tanácsadó) és a Megbízó között zajló megbeszélés, melynek során elõkészítik a stratégiatervezési projektet, és a Megbízó számára ismertetik azokat a javasolt feladatokat, melyek a stratégiatervezési módszernek az adott szervezetnél történõ alkalmazásából adódnak. Kiinduló ülés Gyakori eset az, hogy a stratégiatervezési projekt indításakor a szervezet vezetõi vajmi keveset tudnak arról, hogy mi várható el egy ilyen tervezés lefolytatásától. A kiinduló ülésen azok vesznek részt, akik várhatólag valamilyen szerepet fognak projektben betölteni. Az ülés során a módszert alaposan ismerõ specialistának, vagy a Tanácsadónak fél-egy órás elõadást kell tartania, melyben megmagyarázza a kiinduló tervezés célkitûzéseit. Az ülés feladatai közé tartozik az elõadás megtartása, minden egyes résztvevõ elképzelésének meghallgatása arról, hogy mit vár el a projekttõl. A specialistának (vagy Tanácsadónak) feljegyzéseket kell készíteni

Adat és információvédelemi kérdések a kórházi gyakorlatban II.

Adat és információvédelemi kérdések a kórházi gyakorlatban II. Adat és információvédelemi kérdések a kórházi gyakorlatban II. Nagy István, Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet A Gartner Group elemzôi által használt és általánosan elfogadott besorolás szerint

Részletesebben

A projektvezetési eszköz implementációja hazai építő-, szerelőipari vállalkozásoknál

A projektvezetési eszköz implementációja hazai építő-, szerelőipari vállalkozásoknál A projektvezetési eszköz implementációja hazai építő-, szerelőipari vállalkozásoknál Előadó: Ulicsák Béla műszaki igazgató BRIT TECH Üzleti Tanácsadó Kft. Napirend 1. Az építő-, szerelőipar érdekcsoportjai

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán Minőségellenőrzési

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ME-04 BELSŐ AUDIT Átdolgozta és aktualizálta:... Tigerné Schuller Piroska minőségirányítási vezető Jóváhagyta és a bevezetést elrendelte:... Dr. Gábor Ferenc Jegyző

Részletesebben

A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2]

A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2] A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2] (Juran a minőségfejlesztési folyamatot három nagy szakaszra osztotta. Ezek a minőségi tervezés (1.1), a minőség fejlesztés (1.2) és a minőségellenőrzés

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese

Részletesebben

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

A minőségbiztosítás folyamata, szereplők

A minőségbiztosítás folyamata, szereplők 7. A minőségbiztosítás folyamata, szereplők 7.1 A minőségbiztosítás bevezetésének folyamata A bevezetés első lépése és feltétele a vezetők egyöntetű és egyértelmű szándékának és elkötelezettségének kialakítása.

Részletesebben

Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei

Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei 50 40 30 20 10 0 35 30 25 20 15 10 5 0 MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Készült a brit kormány informatikai központja által

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM A képzési program Megnevezése Gazdasági informatikus OKJ azonosító 54 481 02 A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

Informatikai prevalidációs módszertan

Informatikai prevalidációs módszertan Informatikai prevalidációs módszertan Zsakó Enikő, CISA főosztályvezető PSZÁF IT szakmai nap 2007. január 18. Bankinformatika Ellenőrzési Főosztály Tartalom CRD előírások banki megvalósítása Belső ellenőrzés

Részletesebben

Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján

Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján KORMÁNYZATI INFORMATIKAI EGYEZTETŐ TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG 18. SZÁMÚ AJÁNLÁS Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján Verzió: 1.0 Budapest 2003. 1 / 12. oldal Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3

Részletesebben

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Verifikáció és validáció Általános bevezető Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

2 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE...2

2 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE...2 2...2 2.1 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FELÉPÍTÉSE...2 2.2 MEGJEGYZÉSEK A JELENTÉSSEL KAPCSOLATBAN...5 2.3 FELHASZNÁLT ANYAGOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...5 2. FEJEZET 1 2 2.1 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Részletesebben

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés

Részletesebben

77/2013 - Követelmények és a gyakorlat. Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT

77/2013 - Követelmények és a gyakorlat. Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT 77/2013 - Követelmények és a gyakorlat Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT Bevezetés Lassan egy éve fogadták el az Ibtv.-t Lassan 3 hónapos a 77/2013 NFM rendelet Lassan itt a következő

Részletesebben

Kommunikációs és változásmenedzsment terv

Kommunikációs és változásmenedzsment terv II. fázis VI. kötet Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal Kommunikációs és változásmenedzsment terv című pályázatban ÁROP- 1.A.2/A-2008-0138 vállalt feltételek szerinti szervezet-fejlesztési és képzési szolgáltatás

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/6

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/6 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Módszerek és technikák

Módszerek és technikák Szervezeti tevékenység elemzése Business Activity Model, BAM Módszerek és technikák Milyen kérdésekre keresünk választ: Miért? Mit? Mikor? Hogyan? Szervezeti szempontok Tevékenységek logikai modellje Szervezeti

Részletesebben

Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező

Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező Szerződő partner neve Immobi-Rat Kft. Zámbori Péter Kommunikációs és Stratégiai Tanácsadó Kft. Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő Szerződéses dátum a pályázati

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos

Részletesebben

Minőségmenedzsment: azért felel, hogy a projekt teljesítse az elvárt feladatát és a követelményeket.

Minőségmenedzsment: azért felel, hogy a projekt teljesítse az elvárt feladatát és a követelményeket. Jelölje be a helyes választ: ely projektszereplőhöz tartoznak az következő feladatok: sikeresnek vagy sikertelennek nyilvánítja a projektet a megvalósítás során a változtatások engedélyezése a megvalósítás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére 6. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2016. évi belső i tervének jóváhagyása Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat fejlesztési referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák halmaza,

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Minőségirányítási Kézikönyv

Minőségirányítási Kézikönyv FVM MGI Oldal: 1/7 4. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 4.1. Általános követelmények Olyan minőségirányítási rendszert hoztunk létre, dokumentáltunk és tartunk fenn, amely megfelelő eszköz arra, hogy tevékenységünk

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Mikrovállalkozás vezetői részére a saját, számszaki pénzügyi tervük elkészítéséhez, a v06 (MsExcel) táblázati sablonok kitöltéséhez magyarázat

Mikrovállalkozás vezetői részére a saját, számszaki pénzügyi tervük elkészítéséhez, a v06 (MsExcel) táblázati sablonok kitöltéséhez magyarázat Mikrovállalkozás vezetői részére a saját, számszaki pénzügyi tervük elkészítéséhez, a v06 (MsExcel) táblázati sablonok kitöltéséhez magyarázat Ez a dokumentum a pénzügyi terv sikeres elkészítéséhez nyújt

Részletesebben

Legjobb gyakorlati alkalmazások

Legjobb gyakorlati alkalmazások Legjobb gyakorlati alkalmazások A belső ellenőrzési munkafolyamatok elektronikus dokumentálása A Ber. 12. j) pontja alapján a belső ellenőrzési vezető köteles az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1.

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. Sorozatunkkal az a célunk, hogy segítséget nyújtsunk a civil non-profit szervezetek életében felmerülő szervezési kérdésekben. Lényegre törő leírásokra törekedtünk, ami alkalmassá

Részletesebben

Frederick Taylor (1900 körül) A Pennsylvania-i acélműben tanulmányozta a munkafolyamatokat. A munkafolyamatokat szakaszokra bontotta, és különböző méréseket végzett a szakaszokon belüli és a szakaszok

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2451-06 Vállalkozási alapismeretek követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2451-06 Vállalkozási alapismeretek követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Az új gazdasági év tervezésénél egy vállalat marketing munkatársat kíván foglalkoztatni. A marketinges alkalmazásának feltételei során meg kell határozni a feladatokat. Fogalmazza meg a leendő

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

A HACCP rendszer fő részei

A HACCP rendszer fő részei A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges

Részletesebben

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17.

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17. AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE 2015. Szeptember 17. SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: Ellenőrzés, vizsgálat és tanúsítás Szervezet: 80.000

Részletesebben

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 9. ea.: Projektek végrehajtása I. Projekt megvalósítás fázisa. Szerződések Projektirányítás

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 9. ea.: Projektek végrehajtása I. Projekt megvalósítás fázisa. Szerződések Projektirányítás ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 9. ea.: Projektek végrehajtása I. Projekt megvalósítás fázisa Projekt napló Szerződések Projektirányítás A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁS A MEGVALÓSÍTÁS (2.FÁZIS ) HEFOP 3.3.1. PROJEKT NAPLÓ

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. május 26-i ülésére Saád Tamás, Dr. Peredi Katalin Szervezetfejlesztési

Részletesebben

Tárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés.

Tárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés. A VÁLLALATVEZETÉS EGYES TERÜLETEI CRM-rendszerek értékelése és felépítése Bármerre tekintünk a verseny egyre élesebb. A vállalatok nagy feladat előtt állnak: régi ügyfeleiket meg kell tartaniuk, és újakat

Részletesebben

ÜGYVITELI UTASÍTÁS A PANASZOK ÉS VISSZAJELZÉSEK KEZELÉSÉRŐL ÉS A FELHASZNÁLÓI ELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

ÜGYVITELI UTASÍTÁS A PANASZOK ÉS VISSZAJELZÉSEK KEZELÉSÉRŐL ÉS A FELHASZNÁLÓI ELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLATÁNAK RENDJÉRŐL KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG, NÁNÁSI U. 4. ÜGYVITELI UTASÍTÁS A PANASZOK ÉS VISSZAJELZÉSEK KEZELÉSÉRŐL ÉS A FELHASZNÁLÓI ELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Ezen utasítás

Részletesebben

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához 1. Célkitűzések A pályázat célja egy virtuális immunológiai osztály kialakítása, amelynek segítségével a különböző betegségekkel

Részletesebben

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra 14. óra SLA RÉSZLETESEN Tárgy: Szolgáltatás menedzsment Kód: NIRSM1MMEM Kredit: 5 Szak: Mérnök Informatikus MSc (esti) Óraszám: Előadás: 2/hét Laborgyakorlat: 2/hét Számonkérés: Vizsga, (félévi 1db ZH)

Részletesebben

AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL

AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL FONTOS ELŐÍRÁS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRÓL SZÓLÓ 2012/27 EU DIREKTÍVÁBAN ÉS A 2015. ÉVI

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

A vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás

A vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás A vezetői jelentésrendszer alapjai Információs igények, irányítás, informatikai támogatás Tartalomjegyzék Döntéstámogató információs rendszer piramisa Integrált rendszer bevezetésének céljai Korszerű információ-szolgáltatási

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. Bognárné Laposa Ilona (Zala Megyei Kórház) Intézetünk sikerrel pályázott a GYEMSZI

Részletesebben

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment

Részletesebben

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Sarlósi Tibor 2012. február 28. Érintett területek 1 Diagnózis 2 Stratégiamenedzsment 3 Folyamatmenedzsment 4 Projektmenedzsment 6 rendszerek

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra Oldal: 1 / 5 1. A szabályzat célja Jelen működési és eljárási szabályzat célja a megfelelőségértékelési tevékenység szabályozása a kijelölt területen. 2. Alkalmazási terület ÉMI-TÜV SÜD Kft. kijelölt területe.

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Informatikai projekteredmények elfogadottságának tényezői

Informatikai projekteredmények elfogadottságának tényezői Informatikai projekteredmények elfogadottságának tényezői Rabi Ákos 2014.02.18. Tartalom 1. Problémafelvetés Informatikai projekteredmények elfogadottsága 2. Informatikai projektek sikertényezői 3. Szoftverek

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2012.06.23 Záró dátum: 2012.12.22. Tényleges kezdet dátuma: 2012.02.08 Várható befejezés dátuma: 2013.04.

Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2012.06.23 Záró dátum: 2012.12.22. Tényleges kezdet dátuma: 2012.02.08 Várható befejezés dátuma: 2013.04. 2. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. A PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS AZONOSÍTÓ ADATAI: Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2012.06.23 Záró dátum: 2012.12.22 A projekt megvalósításának tényleges kezdete és

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1185-06/1 Gazdasági tervezési, rendszerelemzési, tervezési vagy

Részletesebben

Projektek monitorozása. Elvek és módszerek. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest

Projektek monitorozása. Elvek és módszerek. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Projektek monitorozása. Elvek és módszerek dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Monitorozás, audit és értékelés Monitorozás: a projektre vagy programra vonatkozó információk rendszeres vagy időszakos

Részletesebben

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi Tartalom n Kockázat vs. megelőzés n A kockázat fogalma n Hol található a kockázat az új szabványban? n Kritikus megjegyzések n Körlevél n Megvalósítás

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE Mi az üzleti tervezés A józan ész diadala az önámítás felett A tervezés tisztán matematika Nagy számok törvénye Egy egész szám felírható néhány

Részletesebben

Integrált keretrendszer

Integrált keretrendszer Integrált keretrendszer Példa SAP R/3 Humán erőforrás gazdálkodás, személyügy Referencia modell 1 Humánerőforrás Személyzeti ügyek 2 Humánerőforrás Rendszerszervezése Üzleti Költség elszámolási Üzem Könyvelési

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved. Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Előadó: Bolya Árpád ISO FORUM előadás, 2015.09.17. ÉMI-TÜV SÜD SÜD 2015.05.14.

Részletesebben

Munkavédelmi felügyelői útmutató

Munkavédelmi felügyelői útmutató Psychosocial Risk Assessments Munkavédelmi felügyelői útmutató The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/slic2012 With support from the European Union Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ. Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31.

ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ. Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31. ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31. Stratégiai jellemzők Cél hazai szoftveripar versenyképességének

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben