Pécsi Tudományegyetem. Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola. (Oktatástörténet Program) Nagy Adrienn. Doktori (PhD) értekezés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pécsi Tudományegyetem. Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola. (Oktatástörténet Program) Nagy Adrienn. Doktori (PhD) értekezés"

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola (Oktatástörténet Program) Nagy Adrienn Doktori (PhD) értekezés A felső kereskedelmi iskolák fejlődéstörténete Magyarországon ( ) Témavezető Ambrus Attiláné Prof. Dr. Kéri Katalin intézetvezető egyetemi tanár Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola vezetője Pécs 2014

2

3 Tartalom I. BEVEZETÉS Kutatás tárgya és célja Forrástani alapok és módszerek A téma szakirodalmának bemutatása, historiográfiai áttekintése II. KERESKEDELMI SZAKOKTATÁS EURÓPÁBAN A XIX-XX. SZÁZADBAN Az első kereskedelmi ismereteket tanító szakiskolák Európában A német és az osztrák kereskedelmi szakoktatás fejlődése a XIX-XX. században Svájc Franciaország Belgium Anglia Skandináv országok: Norvégia, Dánia, Finnország és Svédország Kereskedelmi iskolák Dél-Európában: Olaszország, Spanyolország és Portugália III. KERESKEDELMI SZAKOKTATÁS MAGYARORSZÁGON Az első szakoktatási intézmények a XVIII. századi Magyarországon A kereskedelmi szakképzés kezdetei a XIX. századi Magyarországon A középfokú kereskedelmi szakoktatás megszervezése hazánkban Kereskedelmi szakoktatás szabályozása között IV. FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLÁK SORSA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN Szaktanárképzés egyetemi rangra emelése Felső kereskedelmi iskolák felügyelete között Angol, német és olasz tannyelvű kereskedelmi oktatás az első világháború után V. KERESKEDELMI KÉPZÉS FELSŐFOKON Felsőfokú szakoktatás a budapesti és a keleti kereskedelmi akadémián Fiumei Kiviteli Akadémia VI. FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLÁK TANULÓINAK TÁRSADALMI HÁTTERE Magyar társadalom szerkezeti átalakulása a XIX-XX. században Középfokú kereskedelmi iskolák tanulói létszáma között Felső kereskedelmi iskolák diáksága a két háború között Felső kereskedelmi iskolák tanulóinak társadalmi összetétele A budapesti felső kereskedelmi iskolák és tanulóik között Felső kereskedelmi iskolát végzett tanulók pályaválasztása között VII. KERESKEDELMI LEÁNYISKOLÁK A nők intézményes oktatásának kezdetei a XIX. századi Magyarországon Kereskedelmi leányiskolák Európa egyes országaiban A női kereskedelmi szakoktatás megszervezésének első lépései hazánkban Női felső kereskedelmi iskola, mint érettségit adó leány-középiskola A női kereskedelmi iskolák tanulóinak létszáma és társadalmi összetétele A kereskedelmi tanfolyamok és a leányiskolák tanulói a két háború között A kereskedelmi iskolát végzett nők elhelyezkedési esélyei a munkaerőpiacon VIII. EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOMAK MELLÉKLETEK

4

5 I. BEVEZETÉS A kiegyezésről szóló évi XII. törvénycikk aláírásával a Habsburg Birodalom, immáron Osztrák-Magyar Monarchia egy két központú, dualista állammá alakult. A közös megállapodás és az abban foglaltak szerint újonnan kialakított államrendszer Magyarország számára új politikai, közigazgatási és gazdasági helyzetet teremtett. Habár a nemzetgazdaság tőkés átalakulása és modernizálása már a XIX. század elején kezdetét vette, azonban Magyarország a kiegyezésig továbbra is elmaradott agrár országnak tekinthető. 1 A kiegyezést követően a mezőgazdaság fejlődése (mezőgazdasági termékekkel az európai vérkeringésbe való bekapcsolódása) magával hozta az infrastruktúra (vasútépítés), a hitelrendszer (hitelintézetek, takarékpénztárak, hitelszövetkezetek, Magyar Általános Hitelbank, Kereskedelmi Bank létrejöttét), az élelmiszeripar, a malomipar és egyéb ágazatok kiépülését, növekedését. 2 A mezőgazdaság és az ipar mellett fontos ágazat volt a kül- és belkereskedelem, hiszen a dualizmus időszakában 25-al megnövekedett népesség ellátásához a kereskedelem szféráját is tágítani kellett. 3 A kereskedelmi hálózat jelentős bővülését jelzi egyrészt a kereskedelemmel foglalkozók közül az önállóak 33-os, összességében 55-os növekedése 1890 és 1910 között, másrészt a kereskedelmi hálózat szakosodásának megindulása. 4 Hazánk gazdaságát tekintve a kiegyezésnek és azzal létrejött gazdasági megállapodásoknak az előnyök mellett számos hátránya is volt, ám összességében elmondható, hogy a dualizmus időszakában jelentős gazdasági növekedés és egyúttal szerkezeti változás következett be. Magyarország a korszakban igyekezett a korábbi gazdasági elmaradottságból Nyugat- és Közép Európa iparosodó országaihoz csatlakozni. A gazdasági változásokkal együtt járt a társadalomszerkezet átalakulása is, melynek üteme a XIX. század végén gyorsult fel igazán. A magyar társadalom szerkezetében az egyik legjelentősebb változást a rendi társadalom felbomlása és a polgári középosztály melyet az ipari és kereskedelmi vállalkozók, hitelintézetek részvényesei, bérházak tulajdonosai, illetve a magán- és köztisztviselők, valamit a szabad értelmiségiek alkották megjelenése jelentette. A modern gazdaság kibontakozásával, a társadalmi szerkezet átalakulásával párhuzamosan megjelent az igény a polgári kultúra számára nélkülözhetetlen modern oktatási rendszer kiépítésére, melynek megvalósítása Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszterségével vette kezdetét. A népiskolák, a magasabb műveltséget adó felsőfokú tanulmányokra felkészítő középiskolák (gimnázium, reáliskola) mellett, a lassan, de fokozatosan növekvő polgári, elsősorban iparos, kereskedő réteg részéről megfogalmazódott az igény az alsófokú, valamint az eleminél magasabb, de egyszersmind a gyakorlati életben azonnal hasznosítható tudást adó középfokú szakiskolák iránt. Így a dualizmus időszaka egyúttal a szervezett intézményes szakoktatás, elsősorban az ipari és a kereskedelmi iskolák országos rendszerének kiépülését jelentette. Már az 1868-as népoktatási törvény is szükségesnek tartotta a tanonciskolák felállítását és szabályozását, 1 Katus László (2012): A modern Magyarország születése. Magyarország története Kronosz Kiadó, Pécs Magyarország kedvező időszakban kapcsolódott be az európai tőkés gazdasági vérkeringésbe, ugyanis közötti időszak a tőkés világgazdaság expanziós szakasza, így hazánknak lehetősége volt kihasználni az agrárkonjunktúra éveit (a kivitel volumene évente 5-a nőtt). A hazai gabonatermelés egyharmada kivitelre került, a század fordulójára az USA után Magyarország a világ második lisztexportőrévé vált. Katus, Magyarország számára igen kedvező volt, hogy a 19. század közepétől a nemzetközi áruforgalom jelentős részét mezőgazdasági termékek (nyersanyag, élelmiszer) tették ki (a hazai kivitel 38 gabona és liszt). Kaposi Zoltán (2002): Magyarország gazdaságtörténete. Dialóg Campus, Pécs Katus,

6 azonban érdemi lépések az 1872-es mely szabályozta a szakmatanulás és az általános tankötelezettség feltételeit, illetve az 1884-es ipartörvény (XII. tc.) elfogadása után történtek, melyek országos szinten rendezték a tanonciskolák ügyét, utóbbi némi módosításokkal közel 40 évig szabályozta a tanoncok képzését és életviszonyait. Az alsófokú iparostanonc-iskolák mellett, a középfokú ipariskoláknak néhány korábbi kezdeményezés után (Gépészeti Felsőbb Ipartanoda 1875-ben állami iskolává alakítása, majd 1879-ben a Budapesti Állami Középipartanoda megnyitása) négy típusa alakult ki (felső ipariskola, ipari szakiskola, nőipariskola, kézművesiskola), 5 melyek közül ténylegesen a három évfolyamos felső ipariskola tekinthető a felső kereskedelmi iskolához hasonló középfokú iskolának, azonban érettségit nem adott, így közel sem épült ki oly módon, mint a felső kereskedelmi iskola. Az iparihoz hasonló középfokú felső mezőgazdasági iskola csak 1922-ben nyílt, ám a számuk a két háború között sem haladta meg a tízet. A középfokú kereskedelmi szakoktatás megszervezésének első fontos állomása a Pesti Kereskedelmi Akadémia 1857-es megnyitása volt, azonban a középfokú kereskedelmi iskolák tényleges kiépülésére és országos szabályozására hasonlóan az ipari szakoktatáshoz a XIX. század második felében került sor. A szakoktatás ügyét szívén viselő Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1872-es rendelete szabályozta (kereskedelmi iskolák első szervezeti szabályzata) elsőként kereskedelmi szakoktatást, melyben az alsófokú iskolák mellett, rögzítésre kerültek a három évfolyamos közép kereskedelmi és a későbbiekben felállítandó felsőbb kereskedelmi iskolák megszervezésének feltételei. Bár e szabályzat ténylegesen csak az 1881-től megnyíló állami iskolákra vonatkozott, azonban a rendtartása által megfogalmazott kedvezmények a közép kereskedelmi iskola a főgimnáziummal és főreáltanodával egyenlő rangú, így törvények által e két iskola tanulóit megillető előjogok (katonai önkéntesség stb.) a közép kereskedelmi magániskolák tanulóit is megillették. Az 1883-as köztisztviselők minősítéséről szóló törvény érvénybe lépése után az 1890-es évek elejétől vált igazán népszerűvé a közép kereskedelmi iskolatípus, melyet jól jelez az iskolák (37) és tanulók számának (kb fő) növekedése a 90-es évek közepén mivel a köztisztviselői alkalmazás szempontjából a négy polgárira épülő közép kereskedelmi iskolai végzettség egyenértékűvé vált a nyolc középiskolával. Mindez jelentősen meghatározta az iskolatípus dualizmus kori iskolai piacon betöltött szerepét, egyúttal tanulóinak társadalmi összetételét. A századfordulón polgári iskolát végzett fiúk háromnegyede tanult tovább: huszada középiskolában, míg egynegyede felső kereskedelmi iskolában folytatta tanulmányait. 6 A középfokú állami és magánfenntartású kereskedelmi iskolák névhasználatának (közép, felsőbb, akadémia stb.) vitáját Wlassics Gyula 1895-ös rendelete igyekezett megoldani, amely a középfokú iskolák esetében a felső kereskedelmi iskolai elnevezést vezette be, míg az akadémiai cím a kereskedelmi főiskolákat illette meg. A rendelet másik fontos eleme volt a felső kereskedelmi iskolai tanulmányok lezárásaként a végbizonyítvány érettségivé minősítése. Az immáron felső kereskedelmi érettségit adó iskola a XIX-XX. század fordulójára a gimnáziumok és a reáliskolák után a középiskolai piac harmadik meghatározó iskolatípusává vált, amely 1900/01-ben az érettségiző tanulók átlag 44-át adta. Az első világháborút követően a trianoni békeszerződéssel járó területi és népességveszteség hatására jelentősen megváltozott az ország településszerkezete, 5 Orosz Lajos (2003): A magyarországi ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szakoktatás vázlatos története. OPKM, Budapest Nagy Péter Tibor (2002): Hajszálcsövek és nyomáscsoportok. Oktatáspolitika a századi Magyarországon. Új Mandátum, Budapest

7 valamint gazdasági infrastruktúrája (korábbi regionális központok térvesztése, erősödő Budapest-centrikusság stb.). Mindez komoly gazdasági problémákat idézett elő (nyersanyag-alapanyaghiány, ipari nyersanyagkészlet elvesztése, a világviszonylatban is jelentős malomipar kapacitásának 70-a kihasználatlan maradt, a mezőgazdaság jövedelmeinek 61-os csökkenése, a Monarchia kereskedelmi rendszerének felbomlása a kereskedelemből és a szállításból származó jövedelem 58-os csökkenését eredményezte 7 ), amely növelte az egyes társadalmi rétegek közötti egyenlőtlenségeket. Az 1920-as évek gazdasági stabilizációs lépései után napirendre került az oktatás is, mint a fontos nemzetpolitikai stratégia egyik ágazata. A Bethlen-Klebelsberg kormányzat a hangsúlyt a népoktatásra, majd a középosztály megújulását segítő középiskolákra (gimnázium, reáliskola, reálgimnázium) helyezte és a pénzügyi nehézségek ellenére expanziós iskolaépítési politikába kezdett. 8 Azonban a szakoktatás a Horthy-korszak két meghatározó vallás- és közoktatásügyi minisztere Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint esetében sem élvezett prioritást és nem történt meg a kereskedelmi képzés korabeli igényeknek megfelelő átalakítása, modernizálása. Így a két világháború közötti időszak eltekintve a felső kereskedelmi iskolák négy évfolyamossá válását a szakoktatás fejlődését illetően igazán jelentős változást, előrelépést nem hozott, sőt a helyezte inkább romlott. Az 1938-as szakoktatási törvény a hómani művelődés- és oktatáspolitika szellemében hozta létre a négy évfolyamos egységes ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi középiskolákat. A megváltozott politikai légkört jelzi, hogy a közoktatás teljes körű ellenőrzését és az egyöntetű nemzeti világnézet megvalósulását biztosítandó, a törvényhez kapcsolódó évi tanításterv kidolgozásába a szakmai szervezeteket és a kereskedelmi iskolai tanárokat már egyáltalán nem vonták be. Amíg a XIX. században a kereskedelmi kamarák és egyéb érdekszervezetek a képesítés szükségessége mellett érveltek, addig az 1930-as évek végén már inkább a kereskedői pálya gyakorlásának akadályát látták a kötelezően előírt bizonyítványok megszerzésében. Ugyanis hiába növekedett a kereskedelmi iskolák és azt elvégzett tanulók száma, a kifejezetten a kereskedelemben elhelyezkedők aránya szinte alig változott a két háború között (1923-ban 5, 1938-ban 6). 7 Kaposi, Nagy,

8 I. 1. Kutatás tárgya és célja Az értekezés célja a neveléstörténet kutatói által szinte alig vizsgált magyarországi felső kereskedelmi iskolák és tanulóik sorsának bemutatása 1867 és 1945 között, különös tekintettel a képzés megszervezésének indulását jelentő dualizmus időszakára. Mind a dualizmus, mind a két világháború közötti időszak középfokú oktatásügye a tudományterület kutatói által kedvelt, így részben ennek is köszönhetően viszonylag jól feltárt korszaknak tekinthető. Azonban a kor szakoktatásának története az elmúlt évtizedekben néhány összefoglaló jellegű, elsősorban ipari és mezőgazdasági szakképzést bemutató munkától és egy tanulói rekrutációs vizsgálattól eltekintve kevéssé került a kutatások fókuszába. A felső kereskedelmi iskolatípusnak a vizsgált korszak szakoktatásában, valamint a középfokú/középszintű oktatásban és egyszersmind ha kisebb mértékben is, de az elitoktatásban betöltött a társadalomtörténet szempontjából sem elhanyagolható kettős szerepe és helyzete ellenére sem keltette fel a kutatók érdeklődését, miközben úgy véljük, hogy az egyes korok szakoktatásának története és forráskritikai elemzése a nemzetközi és a hazai neveléstörténet szerves részét képezte és képzi napjainkban is. E kevéssé ismert középfokú felső kereskedelmi iskolatípus a vizsgált korszakunkban nem elhanyagolható létszámú ha egyre csekélyebb számban, de ma is élő diákságot bocsátott ki falai közül. Az értekezés a felső kereskedelmi iskolában végzett, még ma is élő generációk tagjai által csak kereskedelminek nevezett iskolatípus létrejöttének és diákságának, valamint kitekintés erejéig tanárai sorsának történeti bemutatására vállalkozik. Így e munka egyik célja, hogy rávilágítsa a figyelmet arra, hogy a XIX-XX. század fordulóján az érettségiző tanulóknak több mint 40-át adó felső kereskedelmi iskolatípus bár népszerűségét tekintve a klasszikus gimnáziumoktól messze elmaradt, azonban a korabeli iskolai piacon betöltött szerepét illetően, több volt pusztán egy kereskedelmi szakiskolánál. A felső kereskedelmi iskolatípust egyrészt középiskolaként mely alatt az érettségit adó iskolákat értjük, másrészt elvégzése után a munkaerőpiacra közvetlen kilépést biztosító, szakmát adó szakiskolaként vizsgáltuk, tehát arra voltunk kíváncsiak, hogy valóban az elnevezésében is szereplő kereskedelmi pályára készített-e fel. 1. A kutatás során egyrészt arra kerestük a választ, hogy a felső kereskedelemi iskolák milyen jelentőséggel bírtak a XIX-XX. századi középfokú(középszintű) iskolai piacon, mennyiben feleltek meg a kereskedelmi szakmák képviselői (kamarák, vállalatok, kisebb cégek) által megfogalmazott igényeknek, valamint az oktatáspolitika részéről kitűzött céloknak? 2. Másrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy a középfokú kereskedelmi iskolák milyen szerepet töltöttek be a szakképzésben. Azaz kezdetben (1872) az úri középosztályba való előjogok tekintetében az érettségivel egyenértékű záróbizonyítványt, majd (1895) már elnevezésében is (kereskedelmi) érettségit adó iskolatípus valóban a középfokú ipari és mezőgazdasági iskolákhoz hasonló szakiskola volt-e? 3. A XX. század elején kapuikat megnyitó középfokú kereskedelmi leányiskolák milyen alternatívát kínáltak (szakképzettség, munkaerőpiacon való elhelyezkedés, továbbtanulás) az eleminél magasabb, középfokú leányiskolák (polgári iskolák, felső(bb) leányiskolák és gimnáziumok) mellett? 8

9 4. A fenti kérdések mellett a vizsgálatunk tárgyát képezte annak feltérképezése is, hogy a korabeli társadalom mely rétegei küldték gyermekeiket felső kereskedelmi iskolába, illetve az ott megszerzett kereskedelmi végzettséggel, érettségivel ez utóbbi a továbbtanulás szempontjából nem volt egyenértékű a klasszikus gimnáziumi érettségivel a végzettek milyen eséllyel, és mely szakmákban tudtak elhelyezkedni, azaz milyen értékkel bírt ez a végzettség a vizsgált korszak különös tekintettel a dualizmus időszakára munkaerőpiacán. Vajon a felső kereskedelmi iskola mint a dualizmus idején újonnan megnyíló középfokú iskolatípus milyen szerepet játszott a korabeli társadalmi mobilitási folyamatokban, illetve az elitképzésben (ha ez utóbbi felé egyáltalán vezetett út ebből az iskolatípusból), vagy Karády Viktor megfogalmazása szerint ez az iskolatípus is a polgári iskolákhoz hasonlóan tipikus zsákutcát jelentett-e? 9 E kérdés megvizsgálásának szükségességét az indokolja, hogy úgy véljük, ahhoz, hogy egy iskolatípus valós funkciójáról, működési eredményességéről, illetve az oktatási intézményeket ért hatásmechanizmusokról minél átfogóbb képet kapjunk, elengedhetetlen annak közönségét (az iskolát használó tanulókat), valamint az általa adott végzettség hasznosításának lehetőségeit a vizsgálat során figyelembe venni, így egyúttal jelezvén az iskolatípus társadalomra gyakorolt hatását is. Az értekezés első része az európai kitekintés során a magyarországi intézményes kereskedelmi szakoktatás kiépülésére (szakoktatási rendszerünkre, kereskedelmi iskoláink tananyagának tartalmára, iskoláink elnevezésére stb.) is hatást gyakorló elsősorban német (Ausztria, Poroszország, majd Németország, Svájc) és francia nyelvű (Franciaország, Svájc, Belgium), valamint a dél-európai és a skandináv országok középfokú kereskedelmi iskoláit mutatja be a teljesség igénye nélkül. Így e résznek nem volt célja az európai szakoktatás minden ágazatának, de magának a kereskedelmi képzésnek sem a teljes körű, minden részletre kiterjedő bemutatása és elemzése (ugyanis ez utóbbi igényelné az országok oktatási rendszerének és azon belül szakképzési struktúrájának átfogó vizsgálatát, mely túlfeszítette volna a kereteinket), azonban ezt az európai áttekintést szükségesnek véltük ahhoz, hogy képet kaphassunk arról, vajon a középfokú magyar kereskedelmi szakoktatás különös tekintettel az első világháború előtti időszakra hol helyezkedett el a nemzetközi színtéren, azaz összehasonlítva néhány nyugati országgal milyen színvonalat képviselt a szakiskolai képzésben (képzés szerkezetét, végzettséget, iskolák számát tekintve)? 10 Az európai áttekintést követően a XVIII. század második és a XIX. század első felében kibontakozó hazai intézményes szakoktatásról különös tekintettel a kereskedelmi iskolákra kívánunk átfogó képet adni, azt vizsgálva, vajon milyen út vezetett (mely szakma- és érdekcsoportoknak volt meghatározó szerepe) az intézményes keretek megszervezéséig. A dualizmus kori, majd a két világháború közötti középfokú kereskedelmi szakoktatás részletes tárgyalása során fontosnak tartottuk részletesen kitérni arra, hogy az államhatalom által hozott törvények, rendeletek valamint maga az oktatáspolitikai légkör miként befolyásolták (segítették, vagy hátráltatták) a hazai felső kereskedelmi iskolák működését. Áttekintettük a korszak oktatásügyének szempontjából jeles politikusoknak az iskolatípus működése, esetleges átalakítása kapcsán megfogalmazott véleményeit és vitáit, 9 Karády Viktor (2012): A diplomás értelmiség népi rekrutációjának alakulása 1945 előtt és után. In: Karády Viktor Nagy Péter Tibor (szerk.): Iskolázás, értelmiség és tudomány a századi Magyarországon. Weseley János Lelkészképző Főiskola, Budapest Az európai szakoktatásra vonatkozóan a hazai kutatók tollából is jelent meg néhány munka, ezek közül kiemelendő Szávai Ferenc Gazdaképzési rendszerek című könyve, mely igen terjedelmes részt szentel a századi nemzetközi mezőgazdasági szakképzésnek. 9

10 valamint kíváncsiak voltunk arra, hogy a kereskedelmi iskolai tanárok miként láttak az iskolatípus és saját maguk helyzetét, vajon javaslataik, ha eltértek, akkor mennyiben az oktatáspolitika céljaitól. Az iskolatípus korabeli működésének sokat vitatott kérdése volt a kereskedelmi szaktanárok képzése, mely körüli anomáliák szoros összefüggésben voltak a korszak középiskolai tanárképzésének, azon belül is a természettudományos tárgyakat oktató tanárok képzésének hiányosságaival. Mivel egy adott középiskola-típus iskolai piacon elfoglalt helyét, szerepét és végzettsége értékét befolyásolta az általa biztosított továbblépési (esetlegesen társadalmi mobilitás) lehetőség itt megjegyezendő, hogy a felső kereskedelmi iskolának közvetlenül a munkaerőpiacra való felkészítés volt az elsődleges célja, így fontosnak tartottuk megvizsgálni az iskolatípus által a továbbtanulást illetően leginkább preferált kereskedelmi főiskolák, akadémiák létrejöttének körülményeit és működésüket az első világháború előtt. A főiskolai szintű kereskedelmi akadémiák háború utáni megszűnését követően továbbtanulást kínáló felsőfokú közgazdasági képzésünk története Szögi László és munkatársainak kutatási eredményei révén jól ismert, így annak részletes bemutatására és elemzésére jelen munka keretei között nem vállalkozunk. E két fenti áttekintést követően a korabeli társadalmi viszonyok vázlatos ismertetése után az országos és egyéb statisztikák segítségével megvizsgáljuk a felső kereskedelmi iskolák tanulóinak társadalmi összetételét (tanulók létszáma, felekezeti megoszlása, szülő, gyám foglalkozása) egyrészt országos viszonylatban, majd a fővárosi iskolák vonatkozásában. A rendelkezésünkre álló elsődleges források segítségével bepillantást kívánunk adni a felső kereskedelmi iskolák tanulóinak pályaválasztási stratégiáiba, mindezzel választ adva a fent megfogalmazott kérdésekre. Végül egy külön fejezetet szánunk a dualizmus kori középfokú női kereskedelmi szakoktatásnak melynek megszervezésére a XIX. század végén került sor, ennek szükségességét egyrészt abban látjuk, hogy az oly kedvelt és sokak által vizsgált, így napjainkra viszonylag jól feltárt dualizmus kori intézményes leányoktatással foglalkozó munkák eltekintve például Müller Ildikó az alap- és középfokú leányoktatás történetét bemutató tanulmányától 11 és egyéb írásaitól többsége a női szakoktatásra egy-egy mondatnál többet nem szán, így gyakran említést sem tesznek az 1909-től érettségit adó és ha korlátozottan is, de a leánygimnáziumok mellett a felsőfokú tanulmányokra is lehetőséget kínáló női felső kereskedelmi iskolákról, valamint a tanítónői és a hagyományos női szerepekhez közelebb álló például házi- és ruhaipar pályáktól eltekintve, a korszakban csekély arányban munkába álló nők munkaerő-piaci elhelyezkedését leginkább lehetővé tevő a két háború között is mindvégig igen nagy népszerűségnek örvendő kereskedelmi tanfolyamokról. Itt azonban fontos megemlíteni, hogy az elmúlt évtizedekben a női szakoktatás története nem csak a hazai, hanem a külföldi kutatók körében sem került a vizsgálódások fókuszába. Ugyanis ahogy a hazai, úgy a nemzetközi nőtörténeti munkák is elsősorban a felsőbb társadalmi rétegek leányainak nevelésére és intézményes oktatására helyezik a hangsúlyt, így szinte alig tudnunk meg valamit a hagyományos női szerepekhez illeszkedő, a társadalom által elfogadott foglalkozásokkal szemben a munkaerőpiacra való tényleges kilépést sok esetben jóval inkább segítő női szakoktatásról. Miközben, amint arra Kéri Katalin egyik legutóbbi tanulmányában felhívja a figyelmet ( ) az utóbbi másfél évszázad során a nyugati világban mindenütt így természetesen Magyarországon is a lányok iskolai képzése során jelentős konfliktusok keletkeztek a munkára nevelésük és az otthoni (hagyományosan női) feladataikra 11 Müller Ildikó (2000): Az alap- és középfokú leányoktatás Magyarországon a dualizmus időszakában. Sic Itur Ad Astra, XII. évf. 3. sz

11 felkészítésük között. 12 E problémakört említi Ruth Watts is a felekezeti, magánfenntartású hagyományos női értékrendet képviselő leányiskolák, valamint a XIX. század végétől a felsőbb osztályok leányai számára már felsőfokú továbbtanulást, a diploma megszerzését lehetővé tevő leány-középiskolák és a lányokat befogadó fiúiskolák kapcsán. 13 Az utolsó fejezet újabb adalékokkal kíván hozzájárulni a hazai intézményes leányoktatás történetéhez, így egyúttal a nőtörténethez, jelezvén, hogy a felsőbb leányiskolák és leánygimnáziumok mellett szakiskolai jellegűk ellenére a középfokú női kereskedelmi iskolákat is érdemes figyelembe venni a középfokú intézményes leányiskolák vizsgálata során. I. 2. Forrástani alapok és módszerek A kutatásunk során elsődleges és másodlagos forrásokat egyaránt használtunk. Az elsődleges források egy részét három (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest Főváros Levéltára, Rijekai Állami Levéltár) levéltár témánkat érintő iratanyagának feldolgozása jelentette. A Budapesti Fővárosi Levéltár őrzi az általunk feldolgozott ből 12 fiú és női budapesti felső kereskedelmi iskola (Budapesti Kereskedelmi Akadémián kívül a korszakban még működő magániskolákat és az 1940 után kapuikat megnyitó főként leányiskolákat az adatok hiányos volta miatt nem vizsgáltuk) anyakönyvét. Az egyes iskolák anyakönyvei közül a jelen kutatás során csak öt tanévet (1896/97, 1910/11, 1920/21, 1930/31, 1940/41, illetve néhány kérdés megválaszolásához egyes intézmények esetén további tanév is felvételre került) dolgoztunk fel. Egy-egy intézmény esetében az adatok igen hiányosak voltak (ha szükségesnek ítéltük az előző vagy az azt követő esztendőt illesztettük be). Összességében az értesítői adatokkal való kiegészítés után fiú és 5140 leány tanulót vizsgáltunk. Az adatfelvétel alkalmával a felekezeti hovatartozásra és szülő foglalkozására koncentráltunk, ugyan a lakhely is részben felvételre került, de mivel a tanulók döntő többsége (70, később a legtöbb iskola esetében 90) budapesti születésű, vagy legalábbis budapesti lakos volt, így ezt külön részletesen nem vizsgáltuk. Szintén nem képezte a vizsgálat tárgyát a tanulók tantárgyankénti tanulmányi eredménye, csakúgy, mint a családnevek jellege sem. Kutatásunkat nehezítette, hogy egyrészt a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára dualizmus kori iratanyagának jelentős része megsemmisült, másrészt a kereskedelmi iskolák iratai (Magyar Nemzeti Levéltár: fondfőcsoport K Polgári kori kormányhatósági levéltárak K szekció, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi Levéltár: K503 Kereskedelmi Iskolák) ugyan évenkénti bontásban, csomókba rendezve, azonban 12 Kéri Katalin (2011): A francia és spanyol nőnevelés történetének feltárása (Historiográfiai áttekintés). In: Császár Miklós Mihalovicsné Lengyel Alojzia Némethné Farkas Gabriella (szerk.): A művelődéstörténet és a pedagógia vonzásában. Tanulmányok Tölgyesi József 70. születésnapjára. Veszprémi Szemle Várostörténeti Közhasznú Alapítvány, Veszprém. 94. idézi Hunt, Felicity (ed.): Lessons for Life: The Schooling of Girls and Women, New York & Oxford: Basil Blackwell, XII. o. 13 Watts, Ruth (2013): Society, education and the state: Gender perspectives on an old debate. Paedagogica Historica, XLIX. évf. 1. sz Felső kereskedelmi iskolák: Budapesti Kereskedelmi Akadémia, I.; II.; VI.; VII.; VIII.; IX. kerületi községi fiú felső kereskedelmi iskolák, VII. kerületi állami fiú felső kereskedelmi iskola, Budapesti Kereskedelmi Akadémia Női Felső Kereskedelmi Iskolája, Katolikus Tisztviselőnők és a Női Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének az Angolkisasszonyok budapesti intézetével kapcsolatos női felső kereskedelmi iskolája, I. kerületi községi Szent Gellért Női Felső Kereskedelmi Iskola, II. kerületi Árpádházi Boldog Margit Női Felső Kereskedelmi Iskola, VIII. kerületi Székesfővárosi Községi Dobó Katalin Női Felső Kereskedelmi Iskola, VIII. majd IX. kerületi Teleki Blanka Községi Női Felső Kereskedelmi Iskola. 11

12 rendkívül vegyesen érhetőek el (mutatók kevés tájékozódási pontot jelentenek). A kereskedelmi iskolákra vonatkozóan 1916 és 1944 közötti 149 csomónyi vegyes iratanyagot (felső kereskedelmi iskolák általános, vegyes ügyeinek iratai, iskolákat érintő szervezeti szabályzatok, felső kereskedelmi iskolák rendtartásai, Közoktatásügyi Népbiztosság rendelkezései, Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesületének folyamodványai, Felső Kereskedelmi Iskolai Királyi Főigazgatóság jelentései az egyes iskolákról, Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács határozatai, Magyar Királyi Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet iratai, Felső Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesületének kérelmei, Budapest Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság jelentései, kereskedelmi főiskolák) tekintettük át és dolgoztuk fel. Rijekai Állami Levéltár iratanyagából csak a fiumei felső kereskedelmi iskola és a kiviteli akadémia (főiskola) anyagának egy kisebb szeletét vizsgáltuk. Az elsődleges forrásaink fontos részét jelentették az Országos Pedagógiai Könyvtárban összegyűjtött és őrzött iskolai értesítők, 15 melyek segítségünkre voltak a hiányzó adatok esetén, valamint teljes képet adtak az iskolákba beiratkozott tanulói létszámokról évfolyamonként, valamint ezek adatai alapján készítettünk a tanulók tanulmányi eredményeiről egy áttekintő statisztikát. Az adatok feldolgozása során segítséget jelentett, hogy a dualizmus időszakának iskolai értesítőiben (1869 után) a felekezeti hovatartozásra és a nyelvi viszonyokra vonatkozó adatok igazodtak a népszámlálási kategóriákhoz, majd 1879/78-tól a szülők foglalkozási hovatartozását (polgári állását) is összesítették. Az iskolai értesítők mellett, elsősorban azok ünnepi kiadványai (az iskolák 25 éves fennállásuk után gyakran ünnepi kiadványt készítettek) szolgáltak elsődleges forrásbázisként az egyes iskolák tanulóinak pályaválasztási vizsgálatához. A legnagyobb kihívást az adatok egységesítése jelentette, ugyanis azokat az egyes kiadványok, statisztikák, értesítők gyakran eltérő módon tüntették fel. Amíg a kereskedelmi akadémia, a II. és VIII. kerületi községi fiú felső kereskedelmi iskola esetében pontosan jegyezték fel a foglalkozást és annak helyét, addig az I.; VI.; VII. és IX. kerületi intézményeknél már sok esetben csak annyi szerepel, hogy magántisztviselői, köztisztviselői, ipari, kereskedelmi vagy éppen értelmiségi pályán helyezkedett el a végzett tanuló (nincs pontos hely és foglalkozás). Szintén egyfajta nehézséget jelentett a részletes, szerteágazó foglalkozási adatsor (droguista, revizor, bőrdíszműves, kertész stb.) esetén azok kategorizálása, egységesítése a többivel való összehasonlíthatóságot szem előtt tartva. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy például 1890 előtt a nagy- és középbirtokosok, valamint az ipar nagy- és kisvállalkozói, az ipar és a kereskedelem alkalmazottai az önállóak csoportjában együtt szerepeltek csakúgy, mint az értelmiség és a magántisztviselők egyes csoportjai, míg 1890 után differenciáltabb ágazatonkénti bontásban, majd 1908-tól sor került már a magántisztviselők ágazati bontására is. Ennek során a korabeli statisztikákban is szereplő besorolást figyelembe véve, elsősorban ágazati besorolásra törekedtünk (ipar, kereskedelem, biztosításügy, pénzintézet, közszolgálat, posta, vasút stb.), de a hierarchikus felosztás sem hagytuk figyelmen kívül (önálló nagykereskedő, nagyiparos, banktulajdonos, gyáros azaz nagytulajdonos és egyéb önállóak stb.) elsősorban a tisztviselők (mely egy igen vegyes kategóriát jelentett, de nem sorolván ide a munkásokat cselédeket, altiszteket, napszámosokat) miatt. 16 A felső kereskedelmi iskola végzett tanulói által előszeretettel választott tisztviselői pályák kiemelt szerepe révén, a köz- és 15 A 14 iskola összes értesítőjének pontos címét, szerkesztőit itt nem áll módunkban feltüntetni a mennyiségük és a folyamatosan változó elnevezéseik miatt, de lásd részletesen Gráberné Bősze Klára (1999): Magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája 1850/ / kötet. OPKM, Budapest. 16 A társadalmi állás, illetve foglalkozásra használt kategóriák táblázatos összegzését lásd Mazsu János (2012): Tanulmányok a magyar értelmiség társadalomtörténetéhez Gondolat, Budapest

Nagy Adrienn. A felső kereskedelmi iskolák fejlődéstörténete Magyarországon (1867-1945)

Nagy Adrienn. A felső kereskedelmi iskolák fejlődéstörténete Magyarországon (1867-1945) Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Oktatástörténet Program Nagy Adrienn A felső kereskedelmi iskolák fejlődéstörténete Magyarországon (1867-1945) Doktori (PhD)

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla

Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla Könyv, kézirat Molnár Béla - Palásti Béla (1990): Az abonyi amatőr színjátszás története a kezdetektől napjainkig. Pest Megyei Levéltár, Kézirat Molnár Béla (2000):

Részletesebben

A közoktatás változásának tendenciái

A közoktatás változásának tendenciái A közoktatás változásának tendenciái Bevezetés A világtrendek összefoglalása Hogyan válaszolnak erre az egyes (nemzeti) oktatáspolitikák? Martin Trow szerint elit oktatás tömegesedés általánossá válás

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

Középfokú kereskedelmi leányiskolák a két világháború között

Középfokú kereskedelmi leányiskolák a két világháború között Középfokú kereskedelmi leányiskolák a két világháború között Nagy Adrienn Pécsi Tudományegyetem, Pécs adrienn.n.z@gmail.com A tanulmány célja, hogy bemutassa a két világháború között a polgári leányiskolák,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2011-2012-es tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2011-2012-es tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2011-2012-es tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

Maárné Molnár Csilla. A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910)

Maárné Molnár Csilla. A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910) Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Maárné Molnár Csilla A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910) Doktori (PhD) értekezés Témavezetõ Géczi János habilitált

Részletesebben

A Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia sorsa és tanulóinak pályaválasztása a dualizmus kori Magyarországon

A Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia sorsa és tanulóinak pályaválasztása a dualizmus kori Magyarországon Örökség Nagy Adrienn A Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia sorsa és tanulóinak pályaválasztása a dualizmus kori Magyarországon A tanulmány célja, hogy bemutassa a kereskedelmi szakoktatásban meghatározó szerepet

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2012-2013-as tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján NAGY Adrienn Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet adrienn.n.z@gmail.com A középfokú kereskedelmi iskolák

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Szakmai képzés Németországban

Szakmai képzés Németországban Szakmai képzés Németországban Német Szövetségi Köztársaság Területe: 352 022 km² Lakossága: 82 millió Fővárosa: Berlin (3,4 mio lakos) Internet: www.bund.de Tartományai: ZWH Zentralstelle für die Weiterbildung

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

MELLearN Konferencia Szegeden

MELLearN Konferencia Szegeden 9 9, 8$0 :, ()*(, %# ; A TARTALOMBÓL: Ünnep eltt 1 MELLearN Konferencia Szegeden 1 Új kihívások a felnttképzésben 2 MELLearN szimpózium az ONK-n 4 Rövid hírek 5 A MELLearN Egyesület vezetsége és munkatársai,

Részletesebben

A szak- és felnőttoktatás Szlovákiában

A szak- és felnőttoktatás Szlovákiában 1 Fabó MáriaZakar Piroska A szak- és felnőttoktatás Szlovákiában 2 SZAKKÉPZÉSI SZEMLE XXvI. ÉVFOLYAM 2010/3 1. táblázat. Gimnáziumok Szlovákiában (2008. szeptember 15.) összesen szlovák szlovák- spanyol

Részletesebben

Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz. 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet)

Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz. 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet) Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz Szakterület: 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet) Tanulmányok: 1969-1974 Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things...

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things... EURO Szakiskola és Szakközépiskola, Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium EURO Vocational School and Secondary Technical School, Bilingual Baptist Secondary Grammar School és vállalkozz nagy tettekre...

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program Darvai Tibor Önéletrajz Személyes adatok: Név: Darvai Tibor Cím: 6724, Szeged, Kossuth Lajos sgt. 103. Telefon: 70/504-83-58 E-mail: darvai.tibor@gmail.com Tanulmányok: 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

Tervezett képzési formák, tagozatok, osztályok, szakmacsoportok és ezek belső kódszámai: Képzési szakképzési célcsoportok:

Tervezett képzési formák, tagozatok, osztályok, szakmacsoportok és ezek belső kódszámai: Képzési szakképzési célcsoportok: Információ a 2016-2017. évi Megyei Pályaválasztási Tájékoztatóhoz Intézmény neve: Gimnázium, Informatikai, Közgazdasági, Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola Intézmény címe: 3300 Eger, Mátyás király

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2015-2016-os tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2015-2016-os tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015-2016-os tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014. tanévre Osztatlan tanárszak közgazdásztanár szakképzettség (nappali munkarend) 2 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014.

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 56. Csány László Közgazdasági Szakközépiskola iratai 1873 1996 Raktári száma, neve, terjedelme: 96 doboz = Raktári száma, neve,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában F O N T O S T U D N I V A L Ó K A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: 1. Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740 1867 Programvezető: Prof. Dr. habil Gergely

Részletesebben

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag Az emberi erőforrások miniszterének 13/2015. (III. 6.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

1. A tanulók április 13-ig adhatják le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket.

1. A tanulók április 13-ig adhatják le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket. AZ EMELT ÉS KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ FAKULTÁCIÓKKAL KAPCSOLATOS FONTOSABB TUDNIVALÓK A 2015/2016. TANÉVBEN a 11. A, a 11.B, a 11.C és a 11.D OSZTÁLYBA LÉPŐKNEK 1. A tanulók április 13-ig adhatják

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

VIII. 56. Csány László Közgazdasági Szakközépiskola iratai 1873 1996

VIII. 56. Csány László Közgazdasági Szakközépiskola iratai 1873 1996 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. Raktári jegyzék RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 56. Csány László Közgazdasági Szakközépiskola iratai 1873 1996 Terjedelem: 96 doboz, 45 kötet 11,96 ifm Elhelyezés:

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Lengyelország. Oktatási rendszer. Terület: 322.500 km2. Lakosság: 38 Mio. Főváros: Varsó (1,8 Mio. Lakos)

Lengyelország. Oktatási rendszer. Terület: 322.500 km2. Lakosság: 38 Mio. Főváros: Varsó (1,8 Mio. Lakos) Lengyelország Terület: 322.500 km2 Lakosság: 38 Mio. Főváros: Varsó (1,8 Mio. Lakos) Oktatási rendszer A lengyelországi iskolai képzés a következő képzési formákból áll: általános iskola, gimnázium, továbbképző

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

A Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

A Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 8200 Veszprém, Eötvös K. u. 1. Tel: 88/420-066, 420-004 Fax: 88/420-004 E-mail: iskola@tmvp.hu Honlap: www.tmvp.hu Intézményvezető:

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2016-2017-es tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2016-2017-es tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016-2017-es tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

Népoktatás. Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak. Thun Leo

Népoktatás. Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak. Thun Leo Népktatás Az elemi isklák típusai Az isklák száma Németesítés Tantárgyak Thun Le ENTWURF (1849) Nylcsztálys gimnázium két szervezetileg önálló tagzat : algimnázium - főgimnázium 10 18 éves fiúk számára.

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

Az iskola a 2014/2015. tanévre a következő osztályokba hirdet felvételt: Az általános iskola 8. osztályát befejezettek számára

Az iskola a 2014/2015. tanévre a következő osztályokba hirdet felvételt: Az általános iskola 8. osztályát befejezettek számára Intézmény neve: Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Címe: 3300 Eger, Bem tábornok utca 3. Telefon/fax: (36) 515-020, 313-765 E-mail: egrikossuthtitkarsag@gmail.com Honlap: www.kossuthzsuzsa.hu

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító: 030716

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2013-2014-es tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2013-2014-es tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013-2014-es tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

Facultas Humán Gimnázium. Egyenes út az egyetemre, vagy az érettségi utáni szakképzés irányába!

Facultas Humán Gimnázium. Egyenes út az egyetemre, vagy az érettségi utáni szakképzés irányába! Facultas Humán Gimnázium Egyenes út az egyetemre, vagy az érettségi utáni szakképzés irányába! 2014/2015 2 FACULTAS Elérhetőségek: Facultas Humán Gimnázium OM azonosító: 200304 1078 Budapest, Hernád utca

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI

A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI A 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet a 2015/2016. tanév rendjéről alapján. 1. A TANÉV A tanítási év első tanítási napja 2015. szeptember 1. A tanítási év első féléve

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről 9953-13/2013 Előterjesztés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről Tisztelt Közgyűlés! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz)

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz) GYŐRI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. utca 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító:

Részletesebben

Szakközépiskola. E-mail cím: titkarsag@keri-szolnok.sulinet.hu Honlap elérhetőség: www.keri-szolnok.sulinet.hu Tel.: (56) 800-130 Fax.

Szakközépiskola. E-mail cím: titkarsag@keri-szolnok.sulinet.hu Honlap elérhetőség: www.keri-szolnok.sulinet.hu Tel.: (56) 800-130 Fax. Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola OM azonosító: 201166 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmény Akkreditált ECL Nyelvvizsga-szervező Központ Azonosító: 036025 Tagintézmény-vezető: Dr.

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Közzétételi lista. Szakképzettségek

Közzétételi lista. Szakképzettségek Közzétételi lista I. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató Lásd: Pedagógiai program 1.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei + Nkt. 50, 51. II. III. IV. Beiratkozásra

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben