FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN"

Átírás

1 Szabó Loránd FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÉRDEKESSÉGEI Dombóvár,

2 Elôszó (elsôsorban a pedagógus kollégákhoz) Vörös László Zsigmond emlékére ( ) Napjaink oktatásában hatalmas ismeretanyag dúsult fel, melynek megtanításával joggal bízhatunk abban, hogy mûvelt, az Európai Egyesült Államokban is helytálló tudású embereket nevelünk föl. Az információk sztrádáján könnyen magunk elé varázsolhatjuk a legtávolabbi világokat, foglalkozhatunk a legkülönlegesebb témákkal. E jelenségek vitathatatlan forradalmi hatásai azonban háttérbe szorítják azt, ami az igazi mûveltség megszerzésének elsô lépcsôje: a szülôföld megismerését. Sajnos a tanévek feszített tempója, a magasabb követelményeknek való folyamatos megfelelés ma már teljesen kiszorították a lakóhely történetének, földrajzának, élôvilágának stb. oktatását. Különös jelenségnek tûnik az a tanár, aki egy-egy óráját nem a tanterem falai között tartja, hanem kimerészkedik a természetbe, vagy a történelmi múltat idézô közegbe. E számomra fontos jelenség erôsítésére született e kis könyvecske, mely Dombóvár és térségének természetföldrajzi értékeit mutatja be. A térségnek különös kicsengése van, hiszen pontosan nem határolható be. A természetföldrajz viszont nehezen értelmezhetô egy településre vonatkoztatva, hiszen a múlt bizonyítékai, a jelen érdekes természetföldrajzi folyamatai mozaikszerûen, szétszórva lelhetôk meg. Természetesen az írott anyag több forrás felhasználásával született, ezeket a könnyebb olvasás miatt a szövegben nem jelöltem, csak a kiadvány végén soroltam fel. Aki a témában mélyebben szeretne elmerülni, annak e lista jó kiindulási alapként szolgálhat. A kiadvány írásakor arra törekedtem, hogy a legújabb tudományos ismereteket mutassam be, figyelembe véve azt, hogy az olvasók legnagyobb része majd diák lesz. Szabó Loránd 2 3

3 Bemelegítésnek egy kis térképészet Volt már olyan pillanatod, amikor konkrét cél nélkül vetted elô az iskolai földrajzi atlaszodat, s a térképlapokon található földrajzi neveket olvasgattad? Távoli országokat vizsgálva sok esetben olyan szavakat találunk, melyek számunkra legtöbbször érthetetlenek és gyakran kiejthetetlenek. (Mi a véleményed a Pidurutalagala, vagy a Tsaratanana szavakról? Nekem ezek a kedvenceim. Megtanulni nem kell ôket, esetleg keresd meg a térképen, hogy mely két sziget hegyérôl van szó.) Mi maradjunk csak a könnyen kiejthetô magyar neveknél. Azt hallod, hogy Lápafô, Csikóstöttôs. Egész jól értelmezhetô szavakból állnak össze, hiszen Magyarországon vannak, magyar települések, még szép, hogy értjük a jelentésüket. Azonban mit válaszolsz a Várong, Jágónak, Kocsola, Gyulaj, Szakcs nevek hallatán? Akinek jó fantáziája van, ezekre is adhat magyarázatot, de valószínûleg messze lesz az eredeti jelentéstôl. Az országunk területén található földrajzi nevek többsége nem magyar eredetû szóból keletkezett, megértésükhöz speciális, úgynevezett etimológiai szótárat használhatunk. A földrajzi nevek sok mindent elárulnak az egykor itt élt, régen kihalt népekrôl, háborúkról, hódításokról, azóta már megváltozott természeti viszonyokról. Ôseink bejövetele elôtt laktak itt kelta, germán népek, majd jöttek a rómaiak, különbözô török népekhez tartozó ázsiai nomádok, szlávok. Mindegyik itt hagyta életének nyomait az általuk lakott helyek neveiben, ezek egy része tovább él a mai magyar nyelvben és a térképen. Végezzünk egy kis kutatást a környék földrajzi neveit illetôen. (A továbbiakban minden mondatot úgy kellene kezdeni, hogy valószínûleg, de ettôl a formától eltérünk.) A legtöbb település neve valamilyen személynévhez kapcsolható. Gyulaj és Attala ezek a legegyszerûbbek. Valamivel nehezebben értelmezhetô (Kapos)Pula. A német Pulo és annak változataiból keletkezett. Dalmand, Döbrököz, Dombóvár nevek szláv eredetûek. Igen, Dombóvár is. A név nem a domborzat kiemelkedô formájára utal még ha dombokra is települt a város, hanem a dub -ra, mely a hajdani Kapos-völgyben nagyszámban található tölgyfával hozható kapcsolatba. A legérdekesebb, szintén szláv eredetû név a Jágónak, mely eperrel, szamócával benôtt helyet jelöl. Valamilyen török népcsoport nyomát ôrzi Kurd (farkas, féreg) és Kocsola (kun ember) neveinek jelentése. A magyarok megjelenése elôtt alkult ki a Várong név is, mely a bizánci görög zsoldos testôrrel hozható kapcsolatba. Azért akad néhány eredeti magyar név is a környékünkön, mint például Mágocs mag, Kapos kapu, Lápafô, Völgység, Csikóstöttôs. Ez utóbbi második tagja a napjainkban már nem használatos növényi szárra utal. Néhány esetben a nyelvészeti tudomány sem képes mit kezdeni egyes szavak jelentésével, csak bizonyításra váró, halvány sejtések vannak. Ilyen a Szakcs, Nak, Csibrák, Zselic nevek jelentése. Dombsági tájak között Miután település-nyelvészetileg kimûveltük magunkat, továbbra sem tesszük le a térképet. A továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy hol, milyen kistájakon fekszenek a térség települései. A kistájakon említése nem ragozási hiba, mert valóban vannak olyan települések, melyek területe több kistáj határán átnyúlik (1. ábra). A kistáj elsôdlegesen természetföldrajzi fogalom, melybe beleértjük azokat a dolgokat is, amelyeket az ember alkotott. Az elnevezés arra utal, hogy bizonyos határokon belül 4 5

4 hasonló talajokkal, növényzettel, formakinccsel, stb. találkozunk, a téregységre jellemzô az egyöntetûség. Ilyen kistájat Magyarországon 230-at különböztetünk meg. A környék tárgyalásakor ebbôl hattal foglalkozunk. Az erre utazó idegennek elsôsorban az tûnik fel, hogy bármerre is néz, mindenütt dombokat lát, s az egyhangúságot csak a Kapos széles völgytalpa töri meg. Aki hosszabb idôt tölt a terepen, az megismeri, megtanulja, hogy a dombok között valóban húzhatóak képzeletbeli határok, melyek a térképlapokon megjelenhetnek, s így a tájegységek egész rendszerét építhetjük föl. Az alábbi ábra segít az eligazodásban: Dunántúli-dombság (nagytáj) Külsô-Somogy (középtáj) A fenti rendszerhez soroljuk a Kapos-völgyet, mint külön kistájat, jelezve, hogy e véleménnyel több szakembernek fenntartásai vannak. A települések helyét a kistájak szempontjából a térkép mutatja. Megfigyelhetô, hogy a környék központja Dombóvár három tájegység a Völgység, Észak-Zselic és Dél-Külsô-Somogy találkozásánál fekszik. E kistájakat a Kapos és a Baranya-patak választja el egymástól. A két vízfolyás völgyében futó vasútvonalaknak köszönhetô, hogy Dombóvár a Dél-Dunántúl legnagyobb vasúti csomópontja lett. A közlekedés a város fejlôdése szempontjából meghatározó, hiszen ennek segítségével emelkedett ki a település és vált a térség központjává. De miben különböznek az említett kistájak? Az eltéréseket és hasonlóságokat néhány kiemelt mutató alapján próbáltuk rendszerbe foglalni. Nyugat-Külsô-Somogy (kistáj) Kelet-Külsô-Somogy (kistáj) Várong, Lápafô, Kocsola, Szakcs Dél-Külsô-Somogy (kistáj) Dalmand, Gyulaj, Dombóvár, Döbrököz, Kurd, Szakály, Regöly, Kapospula, Attala, Lápafô, Várong, Nak Kistáj Kelet- Külsô- Somogy Terület (km 2 ) Völgysûrûség (km/km 2 ) Jellemzô talaj 47%-ban mészlepedékes csernozjom Felszíni kôzet Dombok átlagos magassága (m) Szántók aránya lösz % Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék (középtáj) Tolnai-dombság (kistájcsoport) Dél- Külsô- Somogy %-ban mészlepedékes csernozjom lösz % Völgység (kistáj) Döbrököz, Csikóstöttôs, Mágocs Tolnai-Hegyhát (kistáj) Csibrák, Dúzs, Kurd Völgység %-ban barna erdôtalajok lösz % Szekszárdi-dombság (kistáj) Zselic (kistájcsoport) Észak-Zselic (kistáj) Kaposszekcsô, Jágónak, Csikóstöttôs Dél-Zselic (kistáj) A tájegységek rendszere Dombóvár és térségében (Nem az egész Dunántúli-dombság tájbeosztását adtuk meg, a témánk szempontjából fontos kistájakat aláhúzással jelöltük!) Tolnai- Hegyhát Észak-Zselic %-ban mészlepedékes csernozjom 81%-ban barna erdôtalajok Dombóvár és térsége tájegységeinek összehasonlító adatai lösz % lösz % 6 7

5 A Kapos széles völgytalpa, háttérben az enyhén hullámos Dél-Külsô-Somogyi felszín Dombsági táj Szakcs környékén A Zselic és a Völgység között húzódó Baranya patak völgye, háttérben a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengô látható 8 9

6 Kaposvár Taszár A Landsat 5 mûhold felvétele térségünkrôl augusztus 29-én - ESA (1992), terjeszti a Eurimage, FÖMI RSC (1996) 10 11

7 Kurd Sásd Dombóvár Mágocs Döbrököz Bonyhád Szekszárd Bátaszék A Landsat 5 mûhold felvétele térségünkrôl augusztus 29-én - ESA (1992), terjeszti a Eurimage, FÖMI RSC (1996) 12 13

8 A kistájak közötti különbségek igazán a levegôbôl érzékelhetôek, de csak megfelelô magasságból. A mesterséges hold által készített felvétel jól mutatja, hogy Dél- -Külsô-Somogy felszínét szabályosan osztják meg a különbözô szántóföldek, míg a szabálytalan vörös foltok a Zselicben, a Völgységben vagy a Tolnai-Hegyhát területén erdôségekre utalnak. Egy ilyen felvétel csak az adott állapotot örökíti meg, ezért elképzelhetô, hogy a valóságban már nem ott húzódik egy erdô, szántó határa, ahogy a fényképen találod. Ugyanazon területrôl, de más idôpontban készült mûholdfelvételeket egymás mellé téve részletes elemzéseket végezhetünk. Sajnos erre terjedelmi okok miatt nincs lehetôségünk, de így is érdekes megfigyeléseket végezhetünk. Pontosan kirajzolódik, hogy az ember tevékenysége milyen hatással volt a természetre. Csökkentek-e az erdôk területei, hogyan módosították egy-egy vízfolyás futását, stb. A felvételt elemezve további következtetések is levonhatók, például: mezôgazdasági növénytermesztésre csak a kevésbé szabdalt felszínek alkalmasak. (Külsô-Somogy), a legtöbb település vízfolyás mellé épült. nyékünkön. Aki még részletesebb és az idôben távolabb visszanyúló dolgokra kíváncsi, annak a földtani fúrási eredményeket kell elôszedni. Szerencsére ilyen ma már bôven áll rendelkezésre, csak azt kell tudni, hogy honnan bányászhatók elô. Földrajzórán már tanultátok Földünk kialakulását, foglalkoztatok a kontinensek, egyes tájak keletkezésével. Tudjátok azt, hogy a Föld történetét anyagainak, élôlényeinek születését, változásait, fejlôdésmenetét, sorrendiségét, a földtörténeti (geológiai) korok segítségével követhetjük nyomon. A következô táblázat segít, hogy a továbbiakban leírtakat megfelelôen helyezzétek el az idôben. Millió év Idô Idôszak Kor 0,02 0, Negyedidôszak Holocén Pleisztocén Pliocén Utazás a múltba Újidô Harmadidôszak Miocén Oligocén A Föld a hazánk. Az emberi élet ennek a terméke, és történetének rövidke pillanata. A Föld mai állapota csak tegnapjaiból érthetô meg és jövôjére ezzel együtt a mi sorsunkra is csak az eddigi történetének ismeretében következtethetünk. Meg kell tanulnunk a Földet megérteni, hogy a következô generációk életének is esélyt tudjunk adni. E néhány mondat egy német tudóstól, dr. Friedrich Strauch-tól származik. A következô fejezeteket az általa mondottak tükrében tárgyaljuk. Talán már hallottátok azt a mondást, hogy a geológus nyitott könyv módján olvas a kövekbôl. Joggal tehetitek föl a kérdést, hogy természetes helyzetben hol találunk a legközelebb ilyen köveket? Mindenhol! Csak egy kicsit meg kell bolygatni a talajtakarót, s a legtöbb helyen alatta sárgásan virító löszt, homokot, vagy azok keverékébôl álló kôzetet találsz. Ha nincs kedved ásni, keresd fel a legközelebbi téglagyár gödrét vagy falát, itt a kôzetek természetes helyzetben jól tanulmányozhatóak. (Az óvatosság soha nem árt, az ilyen felfedezéseket csak felnôtt kíséretében végezd!) Ha igazi sziklákat szeretnél találni, keresd meg a Tolnai-Hegyhátban azokat a vízmosásokat, melynek oldalában hatalmas homokkôsziklák, azok pados elválásai települnek. Ezekbôl a kövekbôl rengeteg adat nyerhetô, melyek azt sejtetik, hogy milyen volt hajdanán az élet a kör Középidô Óidô Prekambrium Kréta Földtörténeti kortáblázat Eocén Paleocén Talán föltûnt, hogy a táblázat a középidôtôl kezdve adja meg az idôszak beosztást. Ennek oka, hogy térségünket illetôen rendkívül kevés adatot ismerünk az óidôbôl. Csupán Kurdon sikerült ilyen korú kôzetet kimutatni, ahol egy fúrásban 900 m Jura Triász 14 15

9 mélyen elôször 230 millió évnél idôsebb homokkövet harántolt, majd 1272 m mélyen még ennél is idôsebb kôzetben állt meg a fúrófej. A 60-as évek végéig tartotta magát az a nézet, hogy a terület alaphegysége óidei ben Dombóvártól északkeletre a Kapos-völgyében a dombóvári ipartelep vízellátásának biztosítására vízkutatás kezdôdött, s ennek keretében mélyített fúrások közül több is 1000 méter körül mészkôanyagú, középidei alaphegységbe ért. A kormeghatározás alapján a mészkô keletkezési kora a triász idôszakra tehetô. Egy 13 évvel késôbbi fúrás pár kilométerre arrébb 771 m mélyen érte el a triász rétegeket. A fúrásadatok bizonyítják, hogy a mélyben egy olyan üledékes kôzetbôl álló hegység fekszik, melynek darabjai összetöredeztek, s különbözô magasságokba emelkedtek. Képzeletben egy óriási porszívóval távolítsuk el a fedô rétegeket. Valószínûleg egy, a Mecsekhez hasonló kinézetû és felépítésû középhegységet kapnánk. A század elsô felében Kurdon telepített kôolajfúrótorony Mint tudjuk, nagymennyiségû mészkô a tengerekben, óceánokban keletkezik. A térségünkben kialakult mészkô kialakulása összefüggésbe hozható a Földünkön lejátszódott nagy tektonikai folyamatokkal. Az óidô vége felé az addig különálló kontinensmagok egyetlen szuper méretû földrésszé olvadtak össze, amelyet Pangeának hívunk. A Pangea a triász végéig egységes maradt, majd ekkortól megkezdôdik a földarabolódása. A részekre szakadt földrész közé a Tétisz-óceán nyomult, ahol minden körülmény adott volt a mészkô képzôdéséhez. A fúrási adatok szerint a triász korú alaphegységre a miocén folyamán keletkezett pannóniai beltenger különbözô minôségû üledékei települtek. Most joggal kérdezhetitek, hogy nem túl nagy ugrás ez az idôben? Mi történt a jurában, a krétában és a többi korban? Hazánkban a jura korú képzôdmények felszíni és felszín alatti elterjedése sokkal kisebb, mint a triász üledékeké. Még ha volt is üledékképzôdés tehát a Tétisz továbbra is hullámzott itt, a jura rétegeket a krétában bekövetkezett szárazulattá válás következtében a felszíni erózió lepusztította. Hozzánk legközelebb a Mecsekhegységben találhatók jura korú képzôdmények, melyek a feketeszén-telepeket tartalmazzák. Külön érdekesség, hogy itt a dinoszauruszok lábnyomait is megtalálták. A miocén korig többször is váltakozhatott a tenger szárazföld, az üledékképzôdés pusztítás párharca. Értékelhetô adat kevés áll a rendelkezésünkre, így csak feltételezhetjük, hogy térségünkben az elôbbi folyamatok történtek. A leírtak alapján elképzelhetjük, hogy a triászt követôen hogyan települhettek a miocén rétegek. A további folyamatok megértéséhez ismét távolabb kell tekintenünk. A kréta végére a Pangea földarabolódásával lassan kialakultak a mai szárazföldek, és óceánok körvonalai. Ekkor emelkednek ki az Eurázsiai-hegységrendszer tagjai is. A Tétisz-óceán több ágra szakadt, melynek északi medencerészéhez tartozott a Pannon-tenger. A Pannon-tengermedence Magyarország területén messze túlnyúlott és vize mélyen kitöltötte a mai hegyvidéki környezetnek az öbleit, mélyedéseit. Kiterjedésétôl függôen idônként kapcsolatban volt a Bécsi- és Grazi-medencékkel, délnyugat felé a horvátországi, délkelet felé pedig az Erdélyi-medencékkel. A késôbbiekben a Pannon-tenger folyamatosan bezáródott, s kialakult egy tó, melynek nem volt egységes medencéje, hanem a mai hegységek körül különbözô mélységû részmedencékre tagolódott. E medencékbe a környezô hegységekbôl jelentôs mennyiségû üledékanyag vándorolt és telepedett meg. A magyar földtörténeti beosztásban a Pannon-beltenger, majd tó létezési idejét a pannon korszakkal jelölik. Az 1980-as években bizonyították, hogy a pannon üledékek alsó része még a miocénben, mintegy 11 millió évvel ezelôtt, felsô része már a pliocénben rakódott le. A pannon üledékek jelenlétét több, különbözô vastagságban történô fúrás igazolta térségünket illetôen is. Az üledékek leggyakrabban homok, agyag, homokkô kifejlôdésben fordulnak elô. A felszínen csak kisebb foltokban fôleg völgybevágásokban, bányagödrökben fordul elô, mert a pleisztocén kor üledékei vastagon befedik. Ezért mint talajképzô kôzet alig jön számításba, de kitûnô minôségû és sokoldalúan hasznosítható építôanyag. A Kurd község mellett, a 70-es évek elején bányászott 16 17

10 agyagot a romhányi finomkerámiaipari gyárban alapanyagként hasznosították. Kiváló és többoldalúan hasznosítható termálvíz-készletünk túlnyomó része is a mélyre süllyedt pannóniai vízadó rétegekbôl származik, illetve azokban tárolódik. A korábbi legelô helyén felépült üdülôtelep, Gunaras is a termálvíznek köszönheti létrejöttét. A fúrt kutakból feltörô 54 ºC-os víz sok ásványi anyagot is tartalmaz, azért gyógyászati kezelésekre is használják.1977 óta gyógyvíznek van minôsítve. Termálvíz jelenlétét a környéken több helyen is kimutatták, hasznosításukra azonban még nincsenek megfelelô tervek. A kutató fúrások során azonban történt egy érdekes eset is: 1913-ban, a kurdi vasútállomás mellett, 230 m mélybôl pannon rétegek szénsavas víz tört fel, akkora erôvel, hogy szétvágta a fúróállványt és az épületre szórta a sarat. A természetes szódavizet a falu lakói hordták inni és bort hígítani. Sajnos már nem fogjuk megtudni, hogy mennyire volt egészséges ez a víz és azt sem, hogy miképp lehetett volna még hasznosítani. A nagyhatalmú állomásfônök unta, hogy a feltörô víz állandóan elárasztja a kertjét, ezért a forrásba 30 zsák cementet szóratott, amely rövidesen megtette hatását. A forrás néhány évtized múltán újra termelte a vizet, de jóval kisebb mennyiségben és cementtel szennyezetten. Komolyabb tudományos vizsgálatokat ekkor végeztek rajta, melynek során megállapították: nem tudják a szénsav eredetét megmagyarázni. (Vulkáni hatás? Mészkô tömegek szénsavképzôdése a földhô hatására? A Dunántúlnak ezen a részén sehol sincs hasonló jelenség.) a víz kitermelésének óriási jelentôsége lett volna a gyógyászatban. üzleti vállalkozásként is nyereséget termelt volna, mint üdítôvíz. (Milyen klassz tervek! Lehet, hogy ha az állomásfônök rendesen megtanulja a földrajzt, mára több is megvalósulhatott volna!) 1892-ben Telegdi Róth Lajos geológus itt is gyûjtötte azokat a fosszíliákat kagylóés csigahéjakat, azok maradványait melyekbôl részben lehatárolta a Pannon-korszakot. Akkor ezt még Pontusinak nevezték. Késôbb, a szintén geológus Lôrenthey Imre írt egy részletes tanulmányt Kurd pontusi faunája címmel, amelyet a Földtani Közlöny jelentetett meg. A szerzô megadja a gyûjtési helyet, igaz, egy hibával: a Kapos folyó bal partján húzódó szôlôhegyek lábánál. (Mint tudjuk, a jobb partról van szó.) A továbbiakban ezt írja: Itt a képzôdmény 7 8 m vastagságban van föltárva, a patak bal partján 8 10 m magasan épült házsor alatt. Anyaga pedig kékes, meszes, homokos agyag, mely csillámos quarzhomokkal váltakozik. Ezen házsor déli végén lévô árokban homokkô által van képviselve. Lôrenthey több mint 60 fajt határozott meg, melyek közül 6 a Congériák családjába tartozik. Ezek a kagylók megegyeznek a balatoni mondából ismert kecskekörmökkel, csak ott nagyobb mennyiségben gyûjthetôk. A dél-külsô-somogyi kistájra jellemzô, hogy a pannon üledékek az északi részen még a felszín közelében helyezkednek el, dél-délkelet felé azonban egyre mélyebb helyzetben, mintegy m mélységben jelennek meg. A pannóniai üledékek a Tolnai-Hegyhát területén a Kapos völgye felé leszakadó magaspart peremén fordulnak elô nagyobb, összefüggô foltokban. Az üledékek nagyszerûen tanulmányozhatóak a döbröközi Homok-hegyen, valamint az Öreg-hegyen és a Kurd melletti szôlôhegyen. Amennyiben lenne olyan térkép, amely azokat a településeket jelölné, melyek a magyar földtani kutatások szempontjából fontosak, akkor Kurd község ezen minimum megyeszékhely ranggal bírna. A Telegdi és Lôrenthey által is vizsgált pannon fauna 18 19

11 A pannon üledékek elterjedését tovább elemezve a Völgység területén két patakvölgyet emelhetünk ki. A Hábi-csatornának és a Méhész-ároknak, egyaránt a bal partján, több kilométer hosszan bukkannak ki a rétegek, melyeket a vízfolyások mélyítô munkája tárt föl. Az Észak-Zselicben szintén bevágódott völgyekhez kötôdnek a tárgyalt üledékek. A Zselic belsejében a pannonrétegek között itt-ott (pl. Kercseliget környékén) homokkôpadok is akadnak. A múlt század közepén útépítôanyagnak bányászták és Somogy kôtelen országában sok reménységet fûztek ezekhez a keményebb rétegekhez. A használat során aztán a remény hamar elszállt, hiszen ezek az utak még az akkori forgalmat sem voltak képesek elviselni. A Pannon-tó lassú feltöltôdése következtében a térségünk szárazfölddé alakult. A felszín formálásában elôtérbe került a folyóvizek feltöltô munkája, valamint az éghajlat váltakozása miatt a különbözô letaroló folyamatok. Ma már megdönthetetlen bizonyítékunk van arról, hogy a Pannon-tó feltöltôdését-kiszáradását követôen a külsô erôk közül egy ideig a szél játszotta a fôszerepet, mert éghajlatunk sivatagossá vált. Ezt követôen, az éghajlat csapadékosabbá válásával a folyóvizek munkája ismét elôtérbe került. Az akkori domborzati viszonyok a maiaktól jelentôsen különböztek. Az e korból származó homoküledékek vizsgálatából arra következtethetünk, hogy az egész környéket vízfolyások és tavak sûrû hálózata szôtte át, a táj pedig lapos felszín volt. E folyamattal át is léptünk egy másik korba, amelyet pleisztocénnak hívunk. Ez a negyedidôszaknak 99%-át öleli föl. Igaz, hogy történtek itt olyan események, amelyek emberi léptékkel mérve nagyon régen, több mint 2 millió évvel ezelôtt játszódtak, de ez a földtörténetben rövid idônek számít. Mivel e kor történéseinek nyoma a legnagyobb tömegben és nagy területen tanulmányozható, magától értetôdik, hogy a legtöbb információval errôl az idôszakról rendelkezünk. Az ismeretanyag bôsége és fontossága indokolja, hogy külön fejezetet szenteljünk a pleisztocénnak. A felszín kialakulásának utolsó fázisa A pleisztocén korú anyagokat átvizsgálva a szakemberek megállapították, hogy az akkori folyóvizek a hordalékukat a távoli Bakony-hegységbôl szállították egészen a mai Dráva folyó vonaláig. Erre elsôsorban a nagyszámú kavics utal, amelyeket a fúrásmintákban találtak. Természetesen ez csak úgy volt lehetséges, hogy a Balaton árka, a Koppány és a Kapos völgye még nem létezett. Egy akkor élô térképész a patakokat úgy ábrázolta volna, mint ahogyan párhuzamosan a külsô-somogyi tájon ma futnak, csak a már említetett, rájuk merôleges tó- és folyómedrek nem gátolták a futásukat. Ez az állapot azonban csak rövid ideig tartott. Miután a Kapos vonalában, de a mai völgynél km-rel szélesebb sávban kialakult egy árkos süllyedés, a patakok futása megszakadt. Ezt az árkot a szakirodalom többféleképpen is nevezi: Felsô-Kapos-Kalocsai-süllyedék, Dél-Külsôsomogyi-süllyedék, Ôskapos. Mi maradjunk ez utóbbinál. Az árok kialakulását és formáját tekintve, többen a Balaton-árokhoz hasonlónak vélik. Az Ôskapos létrejötte folytán az eddigi, nagyjából párhuzamos futású vízfolyások hordalékukat most már nem a Dráva-árokban, hanem ide rakták le. E folyamat következtében a korábbi, szélesebb völgy jelentôsen kisebbedett, s ekkortól már Kaposról beszélhetünk. A Kapos további fejlôdésével kapcsolatban van olyan vélemény, hogy a jelentôsebb löszképzôdés elôtt a folyó Dombóvárnál nem kanyarodott hirtelen északkeleti irányba, hanem tovább folyt délkelet felé, a mai Bonyhádi-medence vízrendszeréhez. Ennek bizonyítéka lehet a Csikóstöttôs közelében található folyóvízi homok. Esetünkben a Kapos-völgy kialakulásának azért nagy a jelentôsége, mert a futásirány befolyásolta a késôbbi domborzat kialakulását, mely, bár többször változott, de hatása a mai felszínre is kihat. A Kapos meredek partoldalán mint ahogyan a jelenben is már jellemzôek voltak az ún. szárazvölgyek (deráziós völgyek), melyekre jellemzô a félhenger vagy tál alak, s nem található benne folyóvízi nyom. A törmelék szállítását az olvadékvizek és a csapadék végzik. A felszín formálásban a szél tevékenysége is jelentôs volt, melyet bizonyít a Dombóvár-Szôlôhegy melletti Homokpusztán, a szerzô által feltárt homok. A futóhomokot az anyagban váltakozva található sárgás és barna szalagok bizonyítják. Ezeket az általában csak néhány centiméter vastagságú, a futóhomokot több, egymás fölötti szintben tagoló barna szalagokat népi elnevezéssel kovárványnak hívják. E jelenség felénk nem gyakori, elsôsorban az ország északkeleti részérôl ismert. Mirôl is árulkodik e homok? Elôször is arról, hogy e barna szalagok vasban gazdag vegyületeket tartalmaznak innét a szín eredete. Keletkezésük az éghajlat csapadékosabbá válásával magyarázható, tulajdonképpen talajképzôdésre vezethetô viszsza. Ez váltakozva a csapadékos-száraz éghajlattal többször lejátszódott, amit a több szalag jelenléte mutat. A kovárványos rétegek gyûrtek, mely jelenséget több kutató a jégkorszak hatásának tulajdonít. A hely, ahol ez a homok található, a Kaposnak a terasza. Dombóvár-Szôlôhegy új házsorai erre épültek. Ennek felsô, kb. 2 m-es része a futóhomok, melyet a szél a folyó által szállított homokból halmozott fel. A jégkorszak munkájának nyomából kö

12 Kovárványos homok Dombóvár mellett, Homok-pusztán vetkeztethetünk arra, hogy ez a terasz is pleisztocén korú. Ismét egy fogalom, melynek ismeretében a táj mai arculatának kialakulására következtethetünk. A folyóterasz magyar neve párkánysík. (Mindkét elnevezés használatos.) A keletkezés két okra vezethetô vissza: szerkezeti és éghajlati változásokra. Az utóbbi amit a kovárványos homok is bizonyít, bekövetkezett. Bár a két jelenség közül elég az egyik változása, valószínûsíthetô, hogy térségünkben szerkezeti süllyedô mozgás is elôsegítette a Kapos gyorsabb, az éghajlat pedig bôvebb folyását. Ennek következtében a folyó bevágódott a hajdani völgyfenékbe. A változás nemcsak párkánysíkok, hanem ún. terasz-szigetek létrejöttét is eredményezte, melyek halomszerûen emelkednek ki, az amúgy alföldi simaságú völgytalpból. A Földön a teraszképzôdményeknek mindenütt igen szoros a kapcsolata a társadalom életével. Nincs ez másképp térségünkben sem. Az idôközben újra lelassult és a több ágra szakadt Kapos körbefolyta a szigeteket, a völgyet mocsárvilággá változtatta. A középkori váraknak ennél jobb biztonsági berendezés nem is kellett, nem véletlen hogy sorban találjuk a kisebb várakat e helyeken: Dombó-vár, Debregeczvár, Leány-vár, vagy a dombóvári Sziget-erdôben nemrég feltárt Árpád-kori bástyaerôdítmény. Párkánysíkokon sorakoznak Kapospula, Dombóvár, Döbrököz, Kurd és Csibrák egyes házsorai. Dombóvár és Kaposvár között a vasút végig a folyó ártere fölé magasodó, tehát árvizektôl védett teraszon halad. Csikóstöttôs és Kaposszekcsô utcáinak egy része a Baranya-csatorna teraszaihoz kötôdik. Térségünk felszínformálásában a teraszképzôdményeknél is nagyobb jelentôsége van a lösznek. De mi is az a lösz? A szakirodalom szerint a Kárpát-medencében, de talán a világon sincs egy még egy annyira tanulmányozott kôzet, mint a lösz. Mindezek ellenére sem adta meg magát egészen a tudománynak. Bár könyvtárnyi anyag gyûlt már össze tulajdonságairól, köztük keletkezésérôl is, ami és ez meglepô! még mindig tisztázatlan vagy pontosabban szólva nem egyértelmûen tisztázott. Az biztos, hogy a lösz a levegôbôl történô ülepedéssel keletkezett. A jégkorszak idején a levegôben lassan szállongó por lepelként borította be a felszínt. Vastagságbeli felhalmozódását a szeszélyes széljárás befolyásolhatta, de az olvadékvizek, vagy heves záporok is gyakran áttelepítették. Az ilyen löszökben felbukkannak a víz által sodort apró kavicsrétegek szemcséi, vagy homokrétegek, színes agyagásványok. A felmelegedés idôszakaiban vörösesbarna talajjá alakult át, ami aztán eltemetôdött az újabb lepelrétegek alatt. A leírt folyamat nagyon szép példája volt a dombóvári téglagyár löszfala, melynek szelvényét Szilárd Jenô geográfus a Külsô-Somogy kialakulása és felszínalaktana c. munkájában is bemutatta. A múlt idô használata nem véletlen. Az évek alatt idehordott városi szemét a fal mellett egyre magasabbra ér, eltüntetve így e földrajzi értéket. Sajnos korábban nem gondoltak arra, hogy e fal, s a hozzá tartozó téglagyári A döbröközi löszfeltárás 22 23

13 épületek is természeti, illetve ipartörténeti emlékként az utókor számára érték, védelmük fontos feladat. Ma a térség legjobban tanulmányozható löszfeltárása Döbröközön, a fôút mellett található. A fakósárga fal középtáján, sötéten elszínezôdô rétegek ívesen hajlanak, amely egy melegebb éghajlat talajképzôdésének és egyben egy hajdani völgy itthúzódásának a nyoma. Fúrási adatok szerint területünkön a lösz vastagsága 8 25 m között váltakozik. Ez azt mutatja, hogy mielôtt ülepedése megkezdôdött a jégkorszak utolsó fázisa, amit egy Alpokban található folyó neve után würm-nek hívunk a felszín nem volt egyenletes, hanem völgyekkel tagolt. A lösztakaró felszínformáló szerepe a felszabdalt területrészek formáinak elegyengetésében, a szintkülönbségek csökkentésében volt. A hajdani felszín domborzata a lösztakarón még ma is átüt és a mai felszín domborzatának határozott vonást kölcsönöz. Térségünket illetôen a lösz, löszös-szerû üledékek, illetve a belôle képzôdött talajok mindenhol a felszínen vannak, kivéve azt a néhány völgyet és mesterséges föltárást ahol a korábbi a tôzeges helyek esetében a késôbbi rétegek bukkannak elô. A lösz és a belôle képzôdött formák uralkodó jellege miatt szükséges, hogy e kôzettel részletesebben is megismerkedjünk. A lösz fakósárga vagy szürkés színû, a népnyelv sokszor a porral azonosítja. A kôzet többségében rendkívül aprószemû szemcsés anyagból áll, melynek az átmérôje 0,02 0,06 mm között van. Sokfelé megfigyelhetjük meredeken végzôdô falait, oszlopos elválásait, szakadékképzôdésre való hajlamosságát. Az elhalt füvek finom szálú gyökerei idézik elô, hogy a löszt merôlegesen hajszálcsövecskék járják át. Ez az Jellegzetes löszforma egyik oka annak, hogy a lösz meredek falban is képes megállni. A lösz anyagának 60 70%-át szilánkos kvarcszemcsék alkotják kézbe véve és a nap felé fordítva szépen csillognak. Találunk benne agyagásványokat is, melyek az ellenállóképességet idézik elô. Nem szóltunk még egy fontos dologról, hogy a kôzetnek karbonáttartalma (CaCO 3 és MgCO 3 ) van. A karbonáttartalom legmagasabb értéke 30% körül mozog. A kalciumkarbonát szinte összecementálja a szemcséket, így olyan kôzet jön létre, amely még akkor is képes megállni, ha az 100 méter magas. Ilyen területeket találunk Kínában. Nálunk az egyik legvastagabb lösztakaró Pakson tanulmányozható, ahol 80 méter vastagon ülepedett le a por. Tehát a falak kialakulása a növényzet és elsôsorban a karbonáttartalom függvénye. A térségünket kutató földrajztudós, Szilárd Jenô, a Dombóváron vett löszmintáról azt állapította meg, hogy közepesen karbonátos (13,6%-os), közepesen agyagos, gyengén iszapos-homokos lösz. Korábban a karbonáttartalom miatt úgy gondolták, hogy a lösz pusztulása rokonságot mutat a karsztos területekével. Késôbb kiderült, hogy a szerkezete miatt elsôsorban a szuffóziós folyamatok a döntôek, mégpedig annál nagyobb mértékben, minél porózusabb (lazább szerkezetû) a lösz. A szuffózió során, a löszben leszivárgó víz, a karbonáttartalom lassú kioldása mellett a legfinomabb szemcséket magával ragadja és a mélyebb részek felé, illetve oldalirányba elszállítja. Ha ez a folyamat valahol hosszabb ideig tart, a finom szemû alkotórészek kimosódása miatt anyaghiány lép fel, és így üregek, berogyások, föld alatti járatok alakulnak ki. A berogyások nagyobb területet is érinthetnek és ilyenkor a mészkôfelszín dolináihoz hasonló, sekély mélységû formák is létrejöhetnek. A szuffózió szép példáját lehetett megfigyelni 1996 tavaszán a Lengyel és Kurd között magasodó Wosinszky-kilátóhoz vezetô löszmélyútban. Az út közepén elôször 5 10 méteres távolságokban nyílt üregek jelentek meg, melyek a felszín alatt is folytatódtak. A járatok egy kisebb testû kutya számára járhatók voltak. Néhány hónappal késôbb az egész rendszer beszakadt, melynek oka valószínûleg a nehéztestû erdészeti gépek errefelé közlekedése volt A döbröközi Öreg-hegy közelében élô idôs emberek mesélték, hogy gyerekkorukban a földbe vezetô járatokba bújtak el, ahová a felnôttek nem fértek be. Szerencse, hogy e szuffóziós járatok nem okoztak szerencsétlenséget, mert ezek nem stabilak, könnyen beomolhatnak. A szuffóziós jelenségek kialakulását az ember mezôgazdasági tevékenysége is elôsegítheti. A szôlôkben levert karók tövei mesterséges nyílások a csapadék számára, ahol az anyagszállítás megkezdôdhet. Ilyet a települések szôlôiben számtalan esetben láthatunk. Dolinaszerû rogyások a belterületeken is kialakulnak. Az ok, hogy a nagyfokú burkoltság miatt a csapadék jóval kisebb felületen tud a mélybe szivárogni, mint a természet

14 ben. Fôleg bitumenes járdák és utak mentén figyelhetjük meg, hogy a rogyás az út alá benyúlik. Dombóváron, a Molnár György iskola elôtti járda ezért olyan egyenetlen. A közvetlenül a járda mellé ültetett tuják a folyamatot hasonlóan mint a szôlôkarók fel is erôsítik. A szuffóziós károk ellen körültekintôbb tervezéssel lehetne védekezni. A tervezés alatt most nem csak a mérnöki tervezést értjük, hanem minden olyan, az emberi tevékenységgel összefüggô eseményt, mely kapcsolatba kerül az alattunk fekvô kôzettel, a lösszel. Márpedig aki itt él, ezt nem kerülheti el. Eróziós löszszakadék, amelynek oldalában már homokkôsziklák látszanak A lösz pusztulásából további, a tájképet befolyásoló felszínformák is kialakulnak. A lösz legjellegzetesebb formáit nem a képzôdésével egy idôben, azaz a szél által nyerte el. A látványos pusztítást a víz végzi. A természeti erôk legújabbja azonban minden más tényezônél gyorsabban és eredményesebben változtatja meg a löszfelszíneket, akár a teljes megsemmisülésig. E káros folyamat elsô lépcsôje: a löszmélyutak. A dûlôutakon a jármûvek szétzúzzák a lösz eredeti szerkezetét és annak erôteljes porosodását idézik elô. Ehhez egyébként az állatok tiprása és a gyalogos ember is hozzájárul. Ezt a fellazított anyagot a lefolyó csapadék könnyedén elszállítja, elôre kirajzolva a következô folyás helyét. Nem kell hozzá, csak néhány év és az út jelen- tôsen belesüllyed a felszínbe, a környezetéhez képest. A löszmélyutak a térség szôlôiben általánosan mindenhol elôfordulnak. Legnagyobb mélységet a döbröközi Öreghegy oldalában érnek el, itt van olyan pont, ahol a meredek fal 7 8 m magas. Fôleg nyáron nyújtanak olyan hatást, mintha az arra járó egy alagútba tévedt volna, ahogy a falak szélén lévô fák koronái az út fölött összeérnek. Aki a fák gyökérzetére kíváncsi, az a löszmélyutakban találja a legjobb terepet, hiszen sokszor a fák csak a levegôben lógnak, a löszfalak oldalán. Idô múltán a löszmélyutak is változáson mennek keresztül. Óriási esôzések alakalmával a függôleges falú utak V-keresztmetszetû löszszakadékokká alakulhatnak. Mivel ez már a közlekedésre nem alkalmas, legtöbbször mellette új útvonalat jelölnek ki, tovább csökkentve a termôterületek nagyságát. Elérkeztünk a következô állomásra, amikor az ún. eróziós szakadékvölgyekrôl beszélünk. E ponton a tudományt talán érdemes megszakítani egy személyes jellegû elbeszéléssel, melyet az írás szerzôje élt át. Amióta néhány évvel ezelôtt betévedtem, Kurdtól nem messze, egy eróziós szakadékba, szenvedélyes»szakadékgyûjtô«lettem. Elôtte már jártam az Alpok jégvájta, majd sebes hegyi patak formálta vízeséses-szakadékaiban és mindig irigykedtem, hogy az ott élôk naponta gyönyörködhetnek e természeti csodákban. Nem érzem túlzásnak leírni, hogy nekünk is vannak ilyen csodáink. Na jó, lehet, hogy nem akkorák, de a földrajz iránt érdeklôdôknek egy séta a szakadékban több napos tanulással ér föl. A leírt szakadékok elsôsorban a Tolnai-Hegyhát területén találhatóak nagy számban. A térképen legkönnyebben úgy találhatóak meg a szakadékok, ha vízfolyásokat keresünk. Ez azt is jelenti, hogy a löszszakadékok olyan mélyre vágódtak be, hogy a lösz alatt elôbukkannak a pannóniai rétegek is. A patakok ezeket csapolják meg. A szakadékok oldalában a rohanó víz rendkívül érdekes formákat képes marni. Találhatunk löszhidakat, búvópatakok üregeit, lépcsôs oldalvölgyeket, piramis alakú löszkúpokat. Az oldalfalakon bemélyedô kis üstök a hatalmas esôzések alakalmával lezúduló, megáradt patakok örvénylô mozgásának nyomai. Ezeket a tudomány evorziós üstökként ismeri. Még mindig a lösz formáival ismerkedünk, amikor a löszbabákról beszélünk. Az emberi fantáziát lehet megdolgoztatni azokkal az érdekes gumókkal, melyeket egyes löszfalak oldalában gyûjthetünk. A löszbabák az anyag természetes úton történô, a környezeténél erôteljesebb összecementálásából keletkeznek. E néhány centiméteres babák nagy számban fordulnak elô a döbröközi Öreg-hegyen, a Mászlony-puszta mellett található löszkitermelésnél, vagy a Wosinszky-kilátóhoz vezetô löszmélyút oldalfalában. A lösz és formáinak ismerete a gyakorlati élet szempontjából is fontos. Térségünkben a kukorica- és búzatermesztés területén kimagasló eredményeket értek el

15 Érdekes formájú löszbabák E sikernek a egyik alapja a kitûnô talaj, mely a löszbôl képzôdött. Ez napjainkban is tart, tehát utánpótlásra lehet számítani, de az esztelen pusztítás ennek többszörösét is elérheti! Ennek nyomai láthatók kora tavasszal, amikor a földek még csupaszak. A meredekebb szántók lejtôinek talaja nem egyszínû, a barna és a sárga színek árnyalatai jelennek meg. A sárga szín jelzi, hogy e területeken a természetes talajtakaró lepusztult, elsôsorban az esôk és hóolvadásból származó vizek mosták le a talajt, de hosszan tartó szárazság alkalmával a szél is munkába kezd. Itt a felszíneken nem is talaj van már, hanem kôzet, melynek termôképessége csak mesterségen javítható. E káros folyamat ellen jól megválasztott földmûveléssel lehet védekezni. A Kapos-völgy tôzeges területei Ha valaki azt kérdezné, hogy Dombóvár térségében található-e valamilyen bányászható ásványi nyersanyag, a legtöbben rögtön rávágnák, hogy nem. Pedig létezik: a tôzeg. E szénféle, Magyarország területét nézve, egyik legnagyobb mennyiségben a Kapos és a hozzá tartozó völgyek alján fekszik. Az idôrendiséget nézve nem véletlen, hogy a lösz keletkezése után tárgyaljuk, hiszen a tôzeg kialakulása a jégkorszak befejezôdô szakaszaiban, a jégártól mentes területeken, uralkodóan a pleisztocén, holocén határán kezdôdhetett. A keletkezés tulajdonképpen ma sem állt le, de a folyó- és patakvölgyek szabályozásával jelentôsen csökkent a terület. De hogyan keletkezett e szénfajta? A tôzeg az ásványi szén képzôdési folyamatának még félig sem kész terméke. Benne még szabad szemmel is jól felismerhetôk a növényi részek: a kiindulási anyag tehát még nem ásványosodott. Néhány centiméter vastagságú tôzegréteg kialakulásához több százezer év kell. A keletkezés helye a láp. A láp rendszerint valamely felszínen, vagy annak közelében települt vízzáró kôzetrétegek fölött alakul ki. A rajta élô növényzet, valamint a lápi állatvilág együttese sajátos környezeti rendszer, amelynek létfeltétele a vízzel telített talaj, foltokban vagy idôszakosan nyílt víz és persze a levegô átlagosnál nagyobb páratartalma. Az ilyen környezeti adottságok közepette az évente sarjadó és elpusztuló növényzet a vízben elkorhad, elszenesedik, s ezekbôl tôzeg keletkezik. A lösz hasznosítása téglagyár Dombóváron A lápos területek az emberiség számára régóta jelentettek hasznot és kárt is. Gondoljunk arra, hogy a térség két legjelentôsebb várromja, a döbröközi vár, a dombóvári Gólya-vár, vagy a kevésbé ismert Leány-vár milyen helyre települt. A Kapos kiemelkedô teraszszigetére, melyet mocsár, láp vett körül, s nyújtott védelmet a behatolókkal szemben. Legalábbis egy darabig. Akik nem estek el a csatában, azzal viszont könnyen végezhettek azok a betegségek, melyeket az e lápokban lakó rovarok terjesztettek. Elég, ha csak a maláriára gondolunk. A közlekedést is komolyan nehezítette a láp, így a magyarországi lápterületeket a múlt században jelentôsen lecsapolták. Csak néhány maradt fenn, amelyek védelem alatt állnak, s itt már az emberi egészséget sem érheti semmilyen veszély. A Kapos és mellékpatakjainak völgyeiben a tôzegtelepek kialakulását segítette, hogy a völgyek a pleisztocénban a csapadékosabb idôszakokban mélyen bevágták medreiket a pannon agyagos rétegeibe, s átszakították a vízzáró rétegeket. A lápok vízutánpótlása részben innét származott. E források még ma is sok helyen megfigyelhetôk. A lápok kialakulását gyorsította a Tolnai-Hegyhát kiemelkedése is, 28 29

16 mely együtt járt a Kapos-völgy süllyedésével. A süllyedés gyorsulását mutatja, hogy a neves régész, Wosinszky Mór 1896-ban Kurdnál két és fél méter mélyen i. e. IV. századból származó sírokat ásott ki. A Kapos völgyében tôzeges területeket a forrásvidéken, majd a mellékvölgyekben, a dombhátak között találunk. E völgyekben több helyen is bányászták a tôzeget. Így alakult ki Dombóvár mellett a tüskei horgásztó is. Döbrököz után a folyó jellegének és irányának változása miatt ismét megjelennek a kisebb-nagyobb tôzegtelepek a folyóvölgyben. A Sióhoz közeledve napjainkban is többször hírül adták az újságok, hogy ég a láp, s iszonyú bûzt és füstöt áraszt. E kellemetlen jelenség általában nem emberi gyújtogatás miatt keletkezik, hanem öngyulladással. A mélyen izzó anyagot oltani nagyon nehéz, a tûz sokszor magától alszik ki. Térségünk fô vízgyûjtôje a Kapos (Részlet Vörös László Zsigmond a Kaposvölgy természeti földrajza címû munkájából) A Kapos, az eredete utáni 12 km-tôl kezdve végig csatornázott. A régen zabolátlan folyót egyenes mederbe terelték, gátak közé szorították. Az elsô folyószabályozásról az értesülés jó régi. A rómaiak idejében Galerius császárról jegyezte fel a történelem, hogy e megye területén is rengeteg erdôk irtására és folyószabályozási munkálatokra használta fel katonáit. Hogy a Kapos vizét szabályoztatta-e, s hogy pontosabban miben állt volna ez, nem tudjuk, de mivel Kaposmérô, Dombóvár, Kurd, Regöly római lakott telep volt, s e helyeken a Kapos átkelôi lehettek, a vizet esetleg hajózásra is használták, ezekbôl az idézetekbôl következtethetjük, hogy a fenti idézet a Kaposra is vonatkozik. Az alapos szabályozások jóval késôbbiek. Böhm Ferenc mérnök 1771-ben kapott megbízást a Sárvíz szabályozási tervének elkészítésére. Tervében (melyet kora legújabb tudományos eredményeinek felhasználásával készített) szerepel a Kapos is ben együtt dolgozott Krieger Sámuellel. Az elsô átfogó tervet az utóbbi készítette el ban. Ezen terv a Balaton, Sió, Kapos egységes rendezése lett volna. A Kapos 100 km hosszú medrét hold (1200 négyszögöles) mocsaras ártér szegélyezte. Ezt kellett volna kiszárítani. A következô évben megindultak a szabályozási munkálatok a torkolatnál és a malomgátak egy részét is megnyitották. A munka igen vontatottan megy ben Sátor Dániel lesz az igazgató vízmérnök. (A munka azért halad olyan vontatottan, mert a költségeket az érdekelt birtokosoknak kellett volna fedezni, s a munkálatokhoz jobbágyokat adni. Bármilyen szépek és jók voltak is ezek a tervek és hasznot is hajtottak volna a kiszárított, ármentesített földek, a tervek csak tervek maradtak. (A végleges munkálatokat Be- szédes József kultúrmérnök, Széchenyi munkatársa tervei és elgondolásai szerint hajtották végre között. A Balaton és a Sió-csatorna rendezési tervébe illesztették be a Kapos szabályozási tervét, s ezért a Kapos Sió Sárvíz vízgyûjtôjébe tartozó folyórendezés a legharmonikusabb. (A Kapos csatornázásával a mellékvizeket is nagy részben csatornázták. A mederásás m 3 volt). A Kapos mellékvizei állandó és idôszakos vízfolyások. Az idôszakosak rendezése arra irányult, hogy az esôzésekkor lezúduló vizeket eltereljék, késleltessék beömlésüket, hogy hordalékukat közben leejtsék. Ma is azt tapasztaljuk, hogy a rengeteg hordalék feltölti medrüket, magas töltések között futnak, sôt magasabban folynak több helyen a talajszintnél. Ezeket a magas vízfolyásokat a felületes szemlélô gátnak vélheti. (Az állandó és idôszakos árkok hossza m. A Kapos-mederben lévô malmokat és malomduzzasztókat eltávolították, mint a fészerlaki, berki, duzsi, görbölyi, pincehelyi, simontornyai malmokat. A megmaradt keceli és kaposi malmot külön malomcsatornára helyezték. Malmot alig lehet látni ma már a Kapos vízgyûjtôjében, koruk letûnt. De egyre figyelmeztetnek a még meglévô romantikus malmok, malomromok, benôtt malomárkok, régi malmok nyomaihoz vezetô utak emlékei, hogy sok helyen lehetne felhasználni a vízi energiát törpe vízerômûvek üzemeltetésére. Az esetleges duzzasztók vize halastó, vagy öntözô-víztároló, vagy víziszárnyas-telep létesítésére is alkalmas lenne. A Kapos-csatorna madártávlatból 30 31

17 A vízállást a Kaposon legrégebb óta Kurdon mérik (1877). Ez a legfontosabb észlelôhely, mert ide nem ér föl a Sió visszaszorító esetleges áradása, s itt már vizének jelentékeny része megvan, csupán a Koppány hiányzik a nagyobbak közül. (A Koppányét Tamásiban mérik. Kurdon, az új vízmércén mért legkisebb vízállás 11 cm volt és években. A legnagyobb víz 1879-ben volt. Az erôs vízszint-ingadozás oka a tetemes erdôirtás is. A Kapos legalsó szakaszán a tervezett legnagyobb vízmélységet az ár meghaladta 4 cm-rel (379 cm); a vízmennyiséget 20,31 m 3 /sec-mal (84,47 m 3 /sec), Tolnanémedinél. Kurdon a másik legmagasabb vízállás II. 25-én egy hosszantartó (1892. nov márc. 30-ig) árhullám tetôzésekor volt. Ez idô alatt mp-ként 49,35 m 3 víz folyt le. Árvíz nem volt, a töltések bírták, de az ártéren, az ingoványosabb részeken cm víz volt, a talajvízszint emelkedése következtében. E rövid szemelvény 1955-ben született, amikor a szerzô még láthatott elhagyott malmokat, hozzájuk tartozó árkokat. Milyen érdekes is lenne, ha legalább egy maradt volna belôlük emlékként. A Kapos ma legtöbbször nyugodt kis folyó képét mutatja. Nem így volt ez 1940 márciusában, amikor a folyó elöntötte egész árterületét. A Kapos-völgy egy óriási tengernek látszott. Dombóvár Szuhay-domb nevû területét nagyrészt víz borította, s a rohanó áradat hatalmas károkat okozott. Épületek rongálódtak meg, az állatok tömegével pusztultak az árvízben. A vasúti közlekedés a Belvizes idôszak a Kapos völgyében töltés elmosása miatt megszakadt. Szerencsére az ilyen természeti csapás ritka, de statisztikailag kimutatható, hogy bizonyos idôközönként bekövetkezik. 100 évenként 2 3 alkalommal A Kapos a 70-es, 80-as években nagyon szennyezett folyóvá vált. Kaposvár és Dombóvár gyárai, üzemei szinte szûrés nélkül engedték a folyóba a káros anyagokat is tartalmazó szennyvizet. Ennek hatására az élet a vízben megszûnt, a folyó döglötté vált. Jól jellemzi az állapotokat, hogy a dombóvári szennyvízteleprôl a folyóba engedett tisztított szennyvíz mért tisztasági értékei jobbak voltak a Kapos értékeinél. Napjainkra valamelyest javult a helyzet, újra horgászok ülnek a parton. De hol van ez még attól az állapottól, amikor nagyszüleink a Kaposra jártak fürödni! Valószínûleg fürdésre már soha nem lesz alkalmas a folyó, de mint természetes élôhelyre sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a víznek, s annak teljes völgyi környezetének. Napjaink természetföldrajzi jelenségei Ebben a részben azokkal a jelenségekkel foglalkozunk, melyek jelenleg is zajlanak, vagy múltbéli történéseik tapasztalata alapján a jövôben ismét elôfordulhatnak. Korábbi földtani kutatások adatai azt mutatták, hogy a Kapos-völgy nem más, mint a mélyben húzódó törésvonal felszíni megjelenése. Ezt a feltevést támasztják alá a terület földrengési adatai is. Kaposvár környékén között 6 esetben pattant ki földrengés. Az VI. 22-i földrengés epicentruma Pincehely és környéke volt. A rengés következtében több ház megrongálódott. A szerkezeti vonal jelenlétére utalnak a térség geotermikus gradiens adatai is. A Dunántúlra számított értékek m/ºc között vannak, nálunk viszont m/ºc közötti értékeket mutattak ki. A fenti adatokat veszélyes lenne úgy értelmezni, hogy térségünk földrengésveszélyes terület és nagyobb katasztrófa bekövetkezésétôl kell tartani, az viszont mindenképen helytálló, hogy Magyarország rengésszegény területéhez képest a Kapos-völgy kitûnik rengésgyakoriságával. Elsôsorban felszínalakító hatása van a Tolnai-Hegyhát és a Völgység területén gyakori lejtôcsuszamlásoknak, melynek népies eredetû elnevezése a suvadás. A jelenség kialakulása három idôszakra osztható: pleisztocén, holocén és a napjainkban is keletkezô (recens) suvadások. A lejtôcsuszamlások kialakulásának két fô okát emelhetjük ki a Tolnai-Hegyhátban és a Völgységben. Az egyik a földtani szerkezet. A vastag löszréteg alatt jelentôs mennyiségû agyagos rétegek helyezkednek el, melyek kiváló csúszópályaként szolgálnak a felül levô üledékek mozgásában. A másik, hogy a domborzat jelentôs része lejtô, s 40%-a 10º-nál meredekebb. A suvadások legintenzívebb szakasza a pleisztocén volt. A csapadékos idôjárás 32 33

18 kedvezett a lejtôcsuszamlások kialakulásának, de ma már csak a nagyformák ismerhetôk fel. A térségben jelentôs suvadások keletkeztek a holocénban is, de kisebb számarányuknál fogva a domborzat formálásában már nem játszottak akkora szerepet, mint a pleisztocén korúak. A napjainkban bekövetkezô suvadásokat elsôsorban a Kapos-völgy jobb oldali lejtôjén figyelhetjük meg. Döbrököztôl kezdôdôen Simontornyáig környezetükbôl magányosan kiemelkedô hát, halom, púp alakú, jellegzetes formák, már messzirôl felkeltik a figyelmet. A mai suvadások méretei meg sem közelítik a pleisztocénban keletkezettekét, de számolni kell azzal, hogy a csuszamlások kialakulását az emberi beavatkozások is elôsegíthetik, nemegyszer katasztrófát okozva. A döbröközi Öreg-hegy alatti utcasor kialakításakor a hegylejtôt függôleges irányban jelentôsen lefaragták, amely így támaszték nélkül maradt. Ki tudja, hogy a gondatlan tervezés mikor bosszulja meg magát? Tragédiát okozott 1980-ban a Kurdon bekövetkezett csúszás, amikor öt házat rombolt le a lezúduló földtömeg, s egy ember a romok alatt meghalt, többen megsebesültek. Lengyel felé utazva, a község végén ma is üresen állnak e házhelyek. A suvadások jelenlétével az említett tájakon az építkezéseknek és a mezôgazdaságnak egyaránt számolnia kell a jövôben is. Barátságosabb hatású képzôdmény kialakulása figyelhetô meg a Zselicben. Térségünktôl kissé távolabb található az a mésztufa gát és a hozzá kapcsolódó vízesés, mely Kaposgyarmat mellett, az erdôben bújik meg. A jelenség egyedisége és ismeretlensége megkívánja, hogy szóljunk róla. A kialakulása hasonlóan történt mint a me- Suvadásos oldal a Béka-tónál csekieké (Melegmány), csak ott nagyobb mennyiségben és nagyobb területen tanulmányozhatjuk. A tárgyalt mésztufa egyedisége abban van, hogy a meszes tartalmat adó mészkôrétegek a mélyben vannak, felszíni elôfordulás nincs a közelben. A mélyben szivárgó vizek, kiérve a felszínre, egy kis völgyecskében csordogálnak tovább. Útjukat egy hirtelen törés gyorsítja fel, ahol az eséskor az oldott, de nehezebb mésztartalmat a vízcseppek hirtelen kidobják magukból, s az rétegeket alkotva, a völgyben keresztben fölhalmozódott faágakra, fatörzsekre rakódik le. Az idô múlásával vastag, sziklafalra hasonlító képzôdmény alakul ki. A hasonlóság azonban ne tévesszen meg senkit, Egyedi jelenség a Zselicben a mésztufa mert nem sziklakeménységû anyagról van szó, s a falon, vagy annak szélén történô mászás könnyen balesetet okozhat, mert a mésztufa nagyon törékeny. Az emberi felelôtlenségbôl bekövetkezô kárt a természet csak nagyon lassan tünteti el, amit mi néhány másodperc alatt megsemmisítünk, az csak több száz év alatt születik újjá. Az utóbbi fejezetekben többször is tárgyaltuk az emberi tevékenység hatását a természetre, mely a neolit kortól kezdve napjainkig tartó, tágabb értelemben vett természetátalakítást jelentett. Tagadhatatlanul sok elônye mellett igen súlyos következménnyel járt. Ennek legfôbb oka, hogy a természeti erôforrások kiaknázása és felhasználása az esetek többségében a természeti környezet fejlôdését meghatározó törvényszerûségek ellenére történt. A sok káros beavatkozás közül az erdôk kiirtása, a domborzat aprólékos feldarabolása, a felszín és a talajtakaró nagymértékû lepusztítása, valamint az értékes területek terméketlenné tétele jelentette a legnagyobb veszteséget. Éppen ezért intô figyelmeztetés, hogy a napjaink égetô problémájává vált környezetvédelem csak a földrajzi környezet fejlôdése törvényeinek ismerete alapján lehetséges! 34 35

19 TARTALOM Elôszó... 3 Bemelegítésnek egy kis térképészet... 4 Dombsági tájak között... 5 Utazás a múltba A felszín kialakulásának utolsó fázisa A Kapos-völgy tôzeges területei Térségünk fô vízgyûjtôje a Kapos Napjaink természetföldrajzi jelenségei FELHASZNÁLT IRODALOM Ádám László (1966): A tolnai-dombság deráziós völgyei. Földrajzi értesítô 15/4. Ádám László (1967): Suvadásos formák a Tolna-dombság löszös területein. Földrajzi Értesítô 16/2. Ádám László (1969): A Tolnai-dombság kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest. Ádám László (1975): Az antropogén tevékenység felszínformáló hatása a Tolnai-dombságon. Földrajzi Értesítô 24/2. Ádám László Marosi Sándor Szilárd Jenô (1981): Magyarország tájföldrajza. A Dunántúli-dombság. Akadémiai Kiadó, Budapest Kogutowicz Károly (1930): Dunántúl és a Kisalföld írásban és képben. M. kir. Ferencz József Tudományegyetem Földrajzi Intézete, Szeged. Marosi Sándor Somogyi Sándor (szerkesztôk) (1990): Magyarország kistájainak katasztere I II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. Némedi Varga Zoltán (1977): A Kapos vonal. Földtani Közlöny 107/3 4. Páter János (1952): A kurd-csibráki szénsavas víz. Hidrológiai Közlöny 32/5 6. Princz Gyula Cholnoky Jenô gr. Teleki Pál Bartucz Lajos: Magyar föld, magyar faj. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. Szilárd Jenô (1965): A külsô-somogyi meridionális völgyek. Földrajzi Értesítô 14/2. Szilárd Jenô (1967): Külsô-Somogy kialakulása és felszínalaptana. Akadémiai Kiadó, Budapest. Végh József Ördög Ferenc Papp László (1981): Tolna megye földrajzi nevei. Akadémiai Kiadó, Budapest. Vörös László Zsigmond (1958): A Kapos-völgy természeti földrajza. TIT Tolna megyei Szervezete, Szekszárd. A kötet megjelenését támogatták: Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Központi Környezetvédelmi Alap Dombóvár város Önkormányzata Közoktatás Modernizációs Közalapítvány Független Ökológia Központ Dombóvár Városi és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Tanácsa Lektorálta: Dr. Schweitzer Ferenc Felelôs kiadó: az Apáczai Csere János Szakközépiskola igazgatója, Gaál János Térkép: Szász István Fotók: Mánfai György, Szabó Loránd Tipográfia és nyomdai elôkészítés: Erky-Nagy Tibor SZECSOX Nyomda, Dombóvár 36

20 Szabó Loránd FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN Dombóvár DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÉRDEKESSÉGEI A Landsat 5 mûhold felvétele térségünkrôl augusztus 29-én ESA (1992), terjeszti a Eurimage, FÖMI RSC (1996)

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt!

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Készítette: Kovács Veronika, 2014. október A játék célja A 7. osztályban tanult földtörténet összefoglalása

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

Csikóstőttős. Gyulaj. Attala. Szentivánpuszta. Jágónak

Csikóstőttős. Gyulaj. Attala. Szentivánpuszta. Jágónak Csikóstőttős Gyulaj Attala Szentivánpuszta Jágónak Szabadság u. 176. Szabadság u. 158. Szabadság u. 144. Szabadság u. 76. Szabadság u. 40. Szabadság u. 12. Szabadság u. 22 (temető) Béke u. 85. Béke u.

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

A feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható!

A feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható! z írásbeli vizsga I. része feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható! 1. feladat Vulkán Utazási Iroda ajánlatából: Tegyen feledhetetlen túrákat gőzölgő, füstölgő vulkánokon, miközben az

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

A JAVASLATTEVŐ ADATAI:

A JAVASLATTEVŐ ADATAI: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI: 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény /szervezet/vállalkozás) neve: Alsóörs Helyi Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály II. forduló (fizikai és földrajzi alapismeretek)

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály II. forduló (fizikai és földrajzi alapismeretek) 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Fedezd fel és ismerd meg Patca titkait! Falunéző séta 2014.07.07.

Fedezd fel és ismerd meg Patca titkait! Falunéző séta 2014.07.07. Fedezd fel és ismerd meg Patca titkait! 2014.07.07. Minden feladatot ki kell tölteni! Üresen nem hagyunk semmit! Szükséges eszközök: toll, ceruza, vonalzó, színes ceruzák Hát, akkor jó munkát kívánok!

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Tájfutó eszközök. Tájfutó elméleti ismeretek. Síkrajz: A térképjelek csoportosítása. 1. foglalkozás. kék színnel (É-D vonal! is) (ember alkotta)

Tájfutó eszközök. Tájfutó elméleti ismeretek. Síkrajz: A térképjelek csoportosítása. 1. foglalkozás. kék színnel (É-D vonal! is) (ember alkotta) Tájfutó eszközök Tájfutó elméleti ismeretek. foglalkozás Tájfutó öltözék A térkép Méretarány :0000 azaz cm = 00 m :4000, :5000 Északi irány Alap szintköz 5 m Méreten felül ábrázolás Tereptárgyak eltolása

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Fedezd fel és ismerd meg Óbánya titkait! Falunéző séta 2013.07.15.

Fedezd fel és ismerd meg Óbánya titkait! Falunéző séta 2013.07.15. Fedezd fel és ismerd meg Óbánya titkait! 2013.07.15. Minden feladatot ki kell tölteni! Üresen nem hagyunk semmit! Szükséges eszközök: toll, ceruza, vonalzó, színes ceruzák Hát, akkor jó munkát kívánok!

Részletesebben

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1213 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Számítás: Elv: (1 földrajzi

Részletesebben

A folyók és az ember

A folyók és az ember Honnan erednek a folyóvizek? A folyók és az ember A folyók járása A lehulló csapadék a kőzetek repedéseiben és a talajban összegyűlve a forrásokon keresztül tör a felszínre. Közben e közegek meg is szűrik,

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság. Kamerák száma (db) a kamera pontok helyszíne, elhelyezése

Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság. Kamerák száma (db) a kamera pontok helyszíne, elhelyezése Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Rendőri Szerv RK, HRK Települések Kamerák száma (db) a kamera pontok helyszíne, elhelyezése a megfigyelt terület Rendőrkapitányság Szekszárd Szekszárd 13 Csatári körforgalom

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

1. feladatsor megoldása

1. feladatsor megoldása megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

IV.főcsoport. Széncsoport

IV.főcsoport. Széncsoport IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A tengerek és tavak partvonala mentén különleges morfológiai tulajdonságú sáv jelölhető ki, amelynek változó szélessége az állóvíz szintváltozásainak (pl. árapály) mértékétől

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren (73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Vándortábor

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben