FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN"

Átírás

1 Szabó Loránd FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÉRDEKESSÉGEI Dombóvár,

2 Elôszó (elsôsorban a pedagógus kollégákhoz) Vörös László Zsigmond emlékére ( ) Napjaink oktatásában hatalmas ismeretanyag dúsult fel, melynek megtanításával joggal bízhatunk abban, hogy mûvelt, az Európai Egyesült Államokban is helytálló tudású embereket nevelünk föl. Az információk sztrádáján könnyen magunk elé varázsolhatjuk a legtávolabbi világokat, foglalkozhatunk a legkülönlegesebb témákkal. E jelenségek vitathatatlan forradalmi hatásai azonban háttérbe szorítják azt, ami az igazi mûveltség megszerzésének elsô lépcsôje: a szülôföld megismerését. Sajnos a tanévek feszített tempója, a magasabb követelményeknek való folyamatos megfelelés ma már teljesen kiszorították a lakóhely történetének, földrajzának, élôvilágának stb. oktatását. Különös jelenségnek tûnik az a tanár, aki egy-egy óráját nem a tanterem falai között tartja, hanem kimerészkedik a természetbe, vagy a történelmi múltat idézô közegbe. E számomra fontos jelenség erôsítésére született e kis könyvecske, mely Dombóvár és térségének természetföldrajzi értékeit mutatja be. A térségnek különös kicsengése van, hiszen pontosan nem határolható be. A természetföldrajz viszont nehezen értelmezhetô egy településre vonatkoztatva, hiszen a múlt bizonyítékai, a jelen érdekes természetföldrajzi folyamatai mozaikszerûen, szétszórva lelhetôk meg. Természetesen az írott anyag több forrás felhasználásával született, ezeket a könnyebb olvasás miatt a szövegben nem jelöltem, csak a kiadvány végén soroltam fel. Aki a témában mélyebben szeretne elmerülni, annak e lista jó kiindulási alapként szolgálhat. A kiadvány írásakor arra törekedtem, hogy a legújabb tudományos ismereteket mutassam be, figyelembe véve azt, hogy az olvasók legnagyobb része majd diák lesz. Szabó Loránd 2 3

3 Bemelegítésnek egy kis térképészet Volt már olyan pillanatod, amikor konkrét cél nélkül vetted elô az iskolai földrajzi atlaszodat, s a térképlapokon található földrajzi neveket olvasgattad? Távoli országokat vizsgálva sok esetben olyan szavakat találunk, melyek számunkra legtöbbször érthetetlenek és gyakran kiejthetetlenek. (Mi a véleményed a Pidurutalagala, vagy a Tsaratanana szavakról? Nekem ezek a kedvenceim. Megtanulni nem kell ôket, esetleg keresd meg a térképen, hogy mely két sziget hegyérôl van szó.) Mi maradjunk csak a könnyen kiejthetô magyar neveknél. Azt hallod, hogy Lápafô, Csikóstöttôs. Egész jól értelmezhetô szavakból állnak össze, hiszen Magyarországon vannak, magyar települések, még szép, hogy értjük a jelentésüket. Azonban mit válaszolsz a Várong, Jágónak, Kocsola, Gyulaj, Szakcs nevek hallatán? Akinek jó fantáziája van, ezekre is adhat magyarázatot, de valószínûleg messze lesz az eredeti jelentéstôl. Az országunk területén található földrajzi nevek többsége nem magyar eredetû szóból keletkezett, megértésükhöz speciális, úgynevezett etimológiai szótárat használhatunk. A földrajzi nevek sok mindent elárulnak az egykor itt élt, régen kihalt népekrôl, háborúkról, hódításokról, azóta már megváltozott természeti viszonyokról. Ôseink bejövetele elôtt laktak itt kelta, germán népek, majd jöttek a rómaiak, különbözô török népekhez tartozó ázsiai nomádok, szlávok. Mindegyik itt hagyta életének nyomait az általuk lakott helyek neveiben, ezek egy része tovább él a mai magyar nyelvben és a térképen. Végezzünk egy kis kutatást a környék földrajzi neveit illetôen. (A továbbiakban minden mondatot úgy kellene kezdeni, hogy valószínûleg, de ettôl a formától eltérünk.) A legtöbb település neve valamilyen személynévhez kapcsolható. Gyulaj és Attala ezek a legegyszerûbbek. Valamivel nehezebben értelmezhetô (Kapos)Pula. A német Pulo és annak változataiból keletkezett. Dalmand, Döbrököz, Dombóvár nevek szláv eredetûek. Igen, Dombóvár is. A név nem a domborzat kiemelkedô formájára utal még ha dombokra is települt a város, hanem a dub -ra, mely a hajdani Kapos-völgyben nagyszámban található tölgyfával hozható kapcsolatba. A legérdekesebb, szintén szláv eredetû név a Jágónak, mely eperrel, szamócával benôtt helyet jelöl. Valamilyen török népcsoport nyomát ôrzi Kurd (farkas, féreg) és Kocsola (kun ember) neveinek jelentése. A magyarok megjelenése elôtt alkult ki a Várong név is, mely a bizánci görög zsoldos testôrrel hozható kapcsolatba. Azért akad néhány eredeti magyar név is a környékünkön, mint például Mágocs mag, Kapos kapu, Lápafô, Völgység, Csikóstöttôs. Ez utóbbi második tagja a napjainkban már nem használatos növényi szárra utal. Néhány esetben a nyelvészeti tudomány sem képes mit kezdeni egyes szavak jelentésével, csak bizonyításra váró, halvány sejtések vannak. Ilyen a Szakcs, Nak, Csibrák, Zselic nevek jelentése. Dombsági tájak között Miután település-nyelvészetileg kimûveltük magunkat, továbbra sem tesszük le a térképet. A továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy hol, milyen kistájakon fekszenek a térség települései. A kistájakon említése nem ragozási hiba, mert valóban vannak olyan települések, melyek területe több kistáj határán átnyúlik (1. ábra). A kistáj elsôdlegesen természetföldrajzi fogalom, melybe beleértjük azokat a dolgokat is, amelyeket az ember alkotott. Az elnevezés arra utal, hogy bizonyos határokon belül 4 5

4 hasonló talajokkal, növényzettel, formakinccsel, stb. találkozunk, a téregységre jellemzô az egyöntetûség. Ilyen kistájat Magyarországon 230-at különböztetünk meg. A környék tárgyalásakor ebbôl hattal foglalkozunk. Az erre utazó idegennek elsôsorban az tûnik fel, hogy bármerre is néz, mindenütt dombokat lát, s az egyhangúságot csak a Kapos széles völgytalpa töri meg. Aki hosszabb idôt tölt a terepen, az megismeri, megtanulja, hogy a dombok között valóban húzhatóak képzeletbeli határok, melyek a térképlapokon megjelenhetnek, s így a tájegységek egész rendszerét építhetjük föl. Az alábbi ábra segít az eligazodásban: Dunántúli-dombság (nagytáj) Külsô-Somogy (középtáj) A fenti rendszerhez soroljuk a Kapos-völgyet, mint külön kistájat, jelezve, hogy e véleménnyel több szakembernek fenntartásai vannak. A települések helyét a kistájak szempontjából a térkép mutatja. Megfigyelhetô, hogy a környék központja Dombóvár három tájegység a Völgység, Észak-Zselic és Dél-Külsô-Somogy találkozásánál fekszik. E kistájakat a Kapos és a Baranya-patak választja el egymástól. A két vízfolyás völgyében futó vasútvonalaknak köszönhetô, hogy Dombóvár a Dél-Dunántúl legnagyobb vasúti csomópontja lett. A közlekedés a város fejlôdése szempontjából meghatározó, hiszen ennek segítségével emelkedett ki a település és vált a térség központjává. De miben különböznek az említett kistájak? Az eltéréseket és hasonlóságokat néhány kiemelt mutató alapján próbáltuk rendszerbe foglalni. Nyugat-Külsô-Somogy (kistáj) Kelet-Külsô-Somogy (kistáj) Várong, Lápafô, Kocsola, Szakcs Dél-Külsô-Somogy (kistáj) Dalmand, Gyulaj, Dombóvár, Döbrököz, Kurd, Szakály, Regöly, Kapospula, Attala, Lápafô, Várong, Nak Kistáj Kelet- Külsô- Somogy Terület (km 2 ) Völgysûrûség (km/km 2 ) Jellemzô talaj 47%-ban mészlepedékes csernozjom Felszíni kôzet Dombok átlagos magassága (m) Szántók aránya lösz % Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék (középtáj) Tolnai-dombság (kistájcsoport) Dél- Külsô- Somogy %-ban mészlepedékes csernozjom lösz % Völgység (kistáj) Döbrököz, Csikóstöttôs, Mágocs Tolnai-Hegyhát (kistáj) Csibrák, Dúzs, Kurd Völgység %-ban barna erdôtalajok lösz % Szekszárdi-dombság (kistáj) Zselic (kistájcsoport) Észak-Zselic (kistáj) Kaposszekcsô, Jágónak, Csikóstöttôs Dél-Zselic (kistáj) A tájegységek rendszere Dombóvár és térségében (Nem az egész Dunántúli-dombság tájbeosztását adtuk meg, a témánk szempontjából fontos kistájakat aláhúzással jelöltük!) Tolnai- Hegyhát Észak-Zselic %-ban mészlepedékes csernozjom 81%-ban barna erdôtalajok Dombóvár és térsége tájegységeinek összehasonlító adatai lösz % lösz % 6 7

5 A Kapos széles völgytalpa, háttérben az enyhén hullámos Dél-Külsô-Somogyi felszín Dombsági táj Szakcs környékén A Zselic és a Völgység között húzódó Baranya patak völgye, háttérben a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengô látható 8 9

6 Kaposvár Taszár A Landsat 5 mûhold felvétele térségünkrôl augusztus 29-én - ESA (1992), terjeszti a Eurimage, FÖMI RSC (1996) 10 11

7 Kurd Sásd Dombóvár Mágocs Döbrököz Bonyhád Szekszárd Bátaszék A Landsat 5 mûhold felvétele térségünkrôl augusztus 29-én - ESA (1992), terjeszti a Eurimage, FÖMI RSC (1996) 12 13

8 A kistájak közötti különbségek igazán a levegôbôl érzékelhetôek, de csak megfelelô magasságból. A mesterséges hold által készített felvétel jól mutatja, hogy Dél- -Külsô-Somogy felszínét szabályosan osztják meg a különbözô szántóföldek, míg a szabálytalan vörös foltok a Zselicben, a Völgységben vagy a Tolnai-Hegyhát területén erdôségekre utalnak. Egy ilyen felvétel csak az adott állapotot örökíti meg, ezért elképzelhetô, hogy a valóságban már nem ott húzódik egy erdô, szántó határa, ahogy a fényképen találod. Ugyanazon területrôl, de más idôpontban készült mûholdfelvételeket egymás mellé téve részletes elemzéseket végezhetünk. Sajnos erre terjedelmi okok miatt nincs lehetôségünk, de így is érdekes megfigyeléseket végezhetünk. Pontosan kirajzolódik, hogy az ember tevékenysége milyen hatással volt a természetre. Csökkentek-e az erdôk területei, hogyan módosították egy-egy vízfolyás futását, stb. A felvételt elemezve további következtetések is levonhatók, például: mezôgazdasági növénytermesztésre csak a kevésbé szabdalt felszínek alkalmasak. (Külsô-Somogy), a legtöbb település vízfolyás mellé épült. nyékünkön. Aki még részletesebb és az idôben távolabb visszanyúló dolgokra kíváncsi, annak a földtani fúrási eredményeket kell elôszedni. Szerencsére ilyen ma már bôven áll rendelkezésre, csak azt kell tudni, hogy honnan bányászhatók elô. Földrajzórán már tanultátok Földünk kialakulását, foglalkoztatok a kontinensek, egyes tájak keletkezésével. Tudjátok azt, hogy a Föld történetét anyagainak, élôlényeinek születését, változásait, fejlôdésmenetét, sorrendiségét, a földtörténeti (geológiai) korok segítségével követhetjük nyomon. A következô táblázat segít, hogy a továbbiakban leírtakat megfelelôen helyezzétek el az idôben. Millió év Idô Idôszak Kor 0,02 0, Negyedidôszak Holocén Pleisztocén Pliocén Utazás a múltba Újidô Harmadidôszak Miocén Oligocén A Föld a hazánk. Az emberi élet ennek a terméke, és történetének rövidke pillanata. A Föld mai állapota csak tegnapjaiból érthetô meg és jövôjére ezzel együtt a mi sorsunkra is csak az eddigi történetének ismeretében következtethetünk. Meg kell tanulnunk a Földet megérteni, hogy a következô generációk életének is esélyt tudjunk adni. E néhány mondat egy német tudóstól, dr. Friedrich Strauch-tól származik. A következô fejezeteket az általa mondottak tükrében tárgyaljuk. Talán már hallottátok azt a mondást, hogy a geológus nyitott könyv módján olvas a kövekbôl. Joggal tehetitek föl a kérdést, hogy természetes helyzetben hol találunk a legközelebb ilyen köveket? Mindenhol! Csak egy kicsit meg kell bolygatni a talajtakarót, s a legtöbb helyen alatta sárgásan virító löszt, homokot, vagy azok keverékébôl álló kôzetet találsz. Ha nincs kedved ásni, keresd fel a legközelebbi téglagyár gödrét vagy falát, itt a kôzetek természetes helyzetben jól tanulmányozhatóak. (Az óvatosság soha nem árt, az ilyen felfedezéseket csak felnôtt kíséretében végezd!) Ha igazi sziklákat szeretnél találni, keresd meg a Tolnai-Hegyhátban azokat a vízmosásokat, melynek oldalában hatalmas homokkôsziklák, azok pados elválásai települnek. Ezekbôl a kövekbôl rengeteg adat nyerhetô, melyek azt sejtetik, hogy milyen volt hajdanán az élet a kör Középidô Óidô Prekambrium Kréta Földtörténeti kortáblázat Eocén Paleocén Talán föltûnt, hogy a táblázat a középidôtôl kezdve adja meg az idôszak beosztást. Ennek oka, hogy térségünket illetôen rendkívül kevés adatot ismerünk az óidôbôl. Csupán Kurdon sikerült ilyen korú kôzetet kimutatni, ahol egy fúrásban 900 m Jura Triász 14 15

9 mélyen elôször 230 millió évnél idôsebb homokkövet harántolt, majd 1272 m mélyen még ennél is idôsebb kôzetben állt meg a fúrófej. A 60-as évek végéig tartotta magát az a nézet, hogy a terület alaphegysége óidei ben Dombóvártól északkeletre a Kapos-völgyében a dombóvári ipartelep vízellátásának biztosítására vízkutatás kezdôdött, s ennek keretében mélyített fúrások közül több is 1000 méter körül mészkôanyagú, középidei alaphegységbe ért. A kormeghatározás alapján a mészkô keletkezési kora a triász idôszakra tehetô. Egy 13 évvel késôbbi fúrás pár kilométerre arrébb 771 m mélyen érte el a triász rétegeket. A fúrásadatok bizonyítják, hogy a mélyben egy olyan üledékes kôzetbôl álló hegység fekszik, melynek darabjai összetöredeztek, s különbözô magasságokba emelkedtek. Képzeletben egy óriási porszívóval távolítsuk el a fedô rétegeket. Valószínûleg egy, a Mecsekhez hasonló kinézetû és felépítésû középhegységet kapnánk. A század elsô felében Kurdon telepített kôolajfúrótorony Mint tudjuk, nagymennyiségû mészkô a tengerekben, óceánokban keletkezik. A térségünkben kialakult mészkô kialakulása összefüggésbe hozható a Földünkön lejátszódott nagy tektonikai folyamatokkal. Az óidô vége felé az addig különálló kontinensmagok egyetlen szuper méretû földrésszé olvadtak össze, amelyet Pangeának hívunk. A Pangea a triász végéig egységes maradt, majd ekkortól megkezdôdik a földarabolódása. A részekre szakadt földrész közé a Tétisz-óceán nyomult, ahol minden körülmény adott volt a mészkô képzôdéséhez. A fúrási adatok szerint a triász korú alaphegységre a miocén folyamán keletkezett pannóniai beltenger különbözô minôségû üledékei települtek. Most joggal kérdezhetitek, hogy nem túl nagy ugrás ez az idôben? Mi történt a jurában, a krétában és a többi korban? Hazánkban a jura korú képzôdmények felszíni és felszín alatti elterjedése sokkal kisebb, mint a triász üledékeké. Még ha volt is üledékképzôdés tehát a Tétisz továbbra is hullámzott itt, a jura rétegeket a krétában bekövetkezett szárazulattá válás következtében a felszíni erózió lepusztította. Hozzánk legközelebb a Mecsekhegységben találhatók jura korú képzôdmények, melyek a feketeszén-telepeket tartalmazzák. Külön érdekesség, hogy itt a dinoszauruszok lábnyomait is megtalálták. A miocén korig többször is váltakozhatott a tenger szárazföld, az üledékképzôdés pusztítás párharca. Értékelhetô adat kevés áll a rendelkezésünkre, így csak feltételezhetjük, hogy térségünkben az elôbbi folyamatok történtek. A leírtak alapján elképzelhetjük, hogy a triászt követôen hogyan települhettek a miocén rétegek. A további folyamatok megértéséhez ismét távolabb kell tekintenünk. A kréta végére a Pangea földarabolódásával lassan kialakultak a mai szárazföldek, és óceánok körvonalai. Ekkor emelkednek ki az Eurázsiai-hegységrendszer tagjai is. A Tétisz-óceán több ágra szakadt, melynek északi medencerészéhez tartozott a Pannon-tenger. A Pannon-tengermedence Magyarország területén messze túlnyúlott és vize mélyen kitöltötte a mai hegyvidéki környezetnek az öbleit, mélyedéseit. Kiterjedésétôl függôen idônként kapcsolatban volt a Bécsi- és Grazi-medencékkel, délnyugat felé a horvátországi, délkelet felé pedig az Erdélyi-medencékkel. A késôbbiekben a Pannon-tenger folyamatosan bezáródott, s kialakult egy tó, melynek nem volt egységes medencéje, hanem a mai hegységek körül különbözô mélységû részmedencékre tagolódott. E medencékbe a környezô hegységekbôl jelentôs mennyiségû üledékanyag vándorolt és telepedett meg. A magyar földtörténeti beosztásban a Pannon-beltenger, majd tó létezési idejét a pannon korszakkal jelölik. Az 1980-as években bizonyították, hogy a pannon üledékek alsó része még a miocénben, mintegy 11 millió évvel ezelôtt, felsô része már a pliocénben rakódott le. A pannon üledékek jelenlétét több, különbözô vastagságban történô fúrás igazolta térségünket illetôen is. Az üledékek leggyakrabban homok, agyag, homokkô kifejlôdésben fordulnak elô. A felszínen csak kisebb foltokban fôleg völgybevágásokban, bányagödrökben fordul elô, mert a pleisztocén kor üledékei vastagon befedik. Ezért mint talajképzô kôzet alig jön számításba, de kitûnô minôségû és sokoldalúan hasznosítható építôanyag. A Kurd község mellett, a 70-es évek elején bányászott 16 17

10 agyagot a romhányi finomkerámiaipari gyárban alapanyagként hasznosították. Kiváló és többoldalúan hasznosítható termálvíz-készletünk túlnyomó része is a mélyre süllyedt pannóniai vízadó rétegekbôl származik, illetve azokban tárolódik. A korábbi legelô helyén felépült üdülôtelep, Gunaras is a termálvíznek köszönheti létrejöttét. A fúrt kutakból feltörô 54 ºC-os víz sok ásványi anyagot is tartalmaz, azért gyógyászati kezelésekre is használják.1977 óta gyógyvíznek van minôsítve. Termálvíz jelenlétét a környéken több helyen is kimutatták, hasznosításukra azonban még nincsenek megfelelô tervek. A kutató fúrások során azonban történt egy érdekes eset is: 1913-ban, a kurdi vasútállomás mellett, 230 m mélybôl pannon rétegek szénsavas víz tört fel, akkora erôvel, hogy szétvágta a fúróállványt és az épületre szórta a sarat. A természetes szódavizet a falu lakói hordták inni és bort hígítani. Sajnos már nem fogjuk megtudni, hogy mennyire volt egészséges ez a víz és azt sem, hogy miképp lehetett volna még hasznosítani. A nagyhatalmú állomásfônök unta, hogy a feltörô víz állandóan elárasztja a kertjét, ezért a forrásba 30 zsák cementet szóratott, amely rövidesen megtette hatását. A forrás néhány évtized múltán újra termelte a vizet, de jóval kisebb mennyiségben és cementtel szennyezetten. Komolyabb tudományos vizsgálatokat ekkor végeztek rajta, melynek során megállapították: nem tudják a szénsav eredetét megmagyarázni. (Vulkáni hatás? Mészkô tömegek szénsavképzôdése a földhô hatására? A Dunántúlnak ezen a részén sehol sincs hasonló jelenség.) a víz kitermelésének óriási jelentôsége lett volna a gyógyászatban. üzleti vállalkozásként is nyereséget termelt volna, mint üdítôvíz. (Milyen klassz tervek! Lehet, hogy ha az állomásfônök rendesen megtanulja a földrajzt, mára több is megvalósulhatott volna!) 1892-ben Telegdi Róth Lajos geológus itt is gyûjtötte azokat a fosszíliákat kagylóés csigahéjakat, azok maradványait melyekbôl részben lehatárolta a Pannon-korszakot. Akkor ezt még Pontusinak nevezték. Késôbb, a szintén geológus Lôrenthey Imre írt egy részletes tanulmányt Kurd pontusi faunája címmel, amelyet a Földtani Közlöny jelentetett meg. A szerzô megadja a gyûjtési helyet, igaz, egy hibával: a Kapos folyó bal partján húzódó szôlôhegyek lábánál. (Mint tudjuk, a jobb partról van szó.) A továbbiakban ezt írja: Itt a képzôdmény 7 8 m vastagságban van föltárva, a patak bal partján 8 10 m magasan épült házsor alatt. Anyaga pedig kékes, meszes, homokos agyag, mely csillámos quarzhomokkal váltakozik. Ezen házsor déli végén lévô árokban homokkô által van képviselve. Lôrenthey több mint 60 fajt határozott meg, melyek közül 6 a Congériák családjába tartozik. Ezek a kagylók megegyeznek a balatoni mondából ismert kecskekörmökkel, csak ott nagyobb mennyiségben gyûjthetôk. A dél-külsô-somogyi kistájra jellemzô, hogy a pannon üledékek az északi részen még a felszín közelében helyezkednek el, dél-délkelet felé azonban egyre mélyebb helyzetben, mintegy m mélységben jelennek meg. A pannóniai üledékek a Tolnai-Hegyhát területén a Kapos völgye felé leszakadó magaspart peremén fordulnak elô nagyobb, összefüggô foltokban. Az üledékek nagyszerûen tanulmányozhatóak a döbröközi Homok-hegyen, valamint az Öreg-hegyen és a Kurd melletti szôlôhegyen. Amennyiben lenne olyan térkép, amely azokat a településeket jelölné, melyek a magyar földtani kutatások szempontjából fontosak, akkor Kurd község ezen minimum megyeszékhely ranggal bírna. A Telegdi és Lôrenthey által is vizsgált pannon fauna 18 19

11 A pannon üledékek elterjedését tovább elemezve a Völgység területén két patakvölgyet emelhetünk ki. A Hábi-csatornának és a Méhész-ároknak, egyaránt a bal partján, több kilométer hosszan bukkannak ki a rétegek, melyeket a vízfolyások mélyítô munkája tárt föl. Az Észak-Zselicben szintén bevágódott völgyekhez kötôdnek a tárgyalt üledékek. A Zselic belsejében a pannonrétegek között itt-ott (pl. Kercseliget környékén) homokkôpadok is akadnak. A múlt század közepén útépítôanyagnak bányászták és Somogy kôtelen országában sok reménységet fûztek ezekhez a keményebb rétegekhez. A használat során aztán a remény hamar elszállt, hiszen ezek az utak még az akkori forgalmat sem voltak képesek elviselni. A Pannon-tó lassú feltöltôdése következtében a térségünk szárazfölddé alakult. A felszín formálásában elôtérbe került a folyóvizek feltöltô munkája, valamint az éghajlat váltakozása miatt a különbözô letaroló folyamatok. Ma már megdönthetetlen bizonyítékunk van arról, hogy a Pannon-tó feltöltôdését-kiszáradását követôen a külsô erôk közül egy ideig a szél játszotta a fôszerepet, mert éghajlatunk sivatagossá vált. Ezt követôen, az éghajlat csapadékosabbá válásával a folyóvizek munkája ismét elôtérbe került. Az akkori domborzati viszonyok a maiaktól jelentôsen különböztek. Az e korból származó homoküledékek vizsgálatából arra következtethetünk, hogy az egész környéket vízfolyások és tavak sûrû hálózata szôtte át, a táj pedig lapos felszín volt. E folyamattal át is léptünk egy másik korba, amelyet pleisztocénnak hívunk. Ez a negyedidôszaknak 99%-át öleli föl. Igaz, hogy történtek itt olyan események, amelyek emberi léptékkel mérve nagyon régen, több mint 2 millió évvel ezelôtt játszódtak, de ez a földtörténetben rövid idônek számít. Mivel e kor történéseinek nyoma a legnagyobb tömegben és nagy területen tanulmányozható, magától értetôdik, hogy a legtöbb információval errôl az idôszakról rendelkezünk. Az ismeretanyag bôsége és fontossága indokolja, hogy külön fejezetet szenteljünk a pleisztocénnak. A felszín kialakulásának utolsó fázisa A pleisztocén korú anyagokat átvizsgálva a szakemberek megállapították, hogy az akkori folyóvizek a hordalékukat a távoli Bakony-hegységbôl szállították egészen a mai Dráva folyó vonaláig. Erre elsôsorban a nagyszámú kavics utal, amelyeket a fúrásmintákban találtak. Természetesen ez csak úgy volt lehetséges, hogy a Balaton árka, a Koppány és a Kapos völgye még nem létezett. Egy akkor élô térképész a patakokat úgy ábrázolta volna, mint ahogyan párhuzamosan a külsô-somogyi tájon ma futnak, csak a már említetett, rájuk merôleges tó- és folyómedrek nem gátolták a futásukat. Ez az állapot azonban csak rövid ideig tartott. Miután a Kapos vonalában, de a mai völgynél km-rel szélesebb sávban kialakult egy árkos süllyedés, a patakok futása megszakadt. Ezt az árkot a szakirodalom többféleképpen is nevezi: Felsô-Kapos-Kalocsai-süllyedék, Dél-Külsôsomogyi-süllyedék, Ôskapos. Mi maradjunk ez utóbbinál. Az árok kialakulását és formáját tekintve, többen a Balaton-árokhoz hasonlónak vélik. Az Ôskapos létrejötte folytán az eddigi, nagyjából párhuzamos futású vízfolyások hordalékukat most már nem a Dráva-árokban, hanem ide rakták le. E folyamat következtében a korábbi, szélesebb völgy jelentôsen kisebbedett, s ekkortól már Kaposról beszélhetünk. A Kapos további fejlôdésével kapcsolatban van olyan vélemény, hogy a jelentôsebb löszképzôdés elôtt a folyó Dombóvárnál nem kanyarodott hirtelen északkeleti irányba, hanem tovább folyt délkelet felé, a mai Bonyhádi-medence vízrendszeréhez. Ennek bizonyítéka lehet a Csikóstöttôs közelében található folyóvízi homok. Esetünkben a Kapos-völgy kialakulásának azért nagy a jelentôsége, mert a futásirány befolyásolta a késôbbi domborzat kialakulását, mely, bár többször változott, de hatása a mai felszínre is kihat. A Kapos meredek partoldalán mint ahogyan a jelenben is már jellemzôek voltak az ún. szárazvölgyek (deráziós völgyek), melyekre jellemzô a félhenger vagy tál alak, s nem található benne folyóvízi nyom. A törmelék szállítását az olvadékvizek és a csapadék végzik. A felszín formálásban a szél tevékenysége is jelentôs volt, melyet bizonyít a Dombóvár-Szôlôhegy melletti Homokpusztán, a szerzô által feltárt homok. A futóhomokot az anyagban váltakozva található sárgás és barna szalagok bizonyítják. Ezeket az általában csak néhány centiméter vastagságú, a futóhomokot több, egymás fölötti szintben tagoló barna szalagokat népi elnevezéssel kovárványnak hívják. E jelenség felénk nem gyakori, elsôsorban az ország északkeleti részérôl ismert. Mirôl is árulkodik e homok? Elôször is arról, hogy e barna szalagok vasban gazdag vegyületeket tartalmaznak innét a szín eredete. Keletkezésük az éghajlat csapadékosabbá válásával magyarázható, tulajdonképpen talajképzôdésre vezethetô viszsza. Ez váltakozva a csapadékos-száraz éghajlattal többször lejátszódott, amit a több szalag jelenléte mutat. A kovárványos rétegek gyûrtek, mely jelenséget több kutató a jégkorszak hatásának tulajdonít. A hely, ahol ez a homok található, a Kaposnak a terasza. Dombóvár-Szôlôhegy új házsorai erre épültek. Ennek felsô, kb. 2 m-es része a futóhomok, melyet a szél a folyó által szállított homokból halmozott fel. A jégkorszak munkájának nyomából kö

12 Kovárványos homok Dombóvár mellett, Homok-pusztán vetkeztethetünk arra, hogy ez a terasz is pleisztocén korú. Ismét egy fogalom, melynek ismeretében a táj mai arculatának kialakulására következtethetünk. A folyóterasz magyar neve párkánysík. (Mindkét elnevezés használatos.) A keletkezés két okra vezethetô vissza: szerkezeti és éghajlati változásokra. Az utóbbi amit a kovárványos homok is bizonyít, bekövetkezett. Bár a két jelenség közül elég az egyik változása, valószínûsíthetô, hogy térségünkben szerkezeti süllyedô mozgás is elôsegítette a Kapos gyorsabb, az éghajlat pedig bôvebb folyását. Ennek következtében a folyó bevágódott a hajdani völgyfenékbe. A változás nemcsak párkánysíkok, hanem ún. terasz-szigetek létrejöttét is eredményezte, melyek halomszerûen emelkednek ki, az amúgy alföldi simaságú völgytalpból. A Földön a teraszképzôdményeknek mindenütt igen szoros a kapcsolata a társadalom életével. Nincs ez másképp térségünkben sem. Az idôközben újra lelassult és a több ágra szakadt Kapos körbefolyta a szigeteket, a völgyet mocsárvilággá változtatta. A középkori váraknak ennél jobb biztonsági berendezés nem is kellett, nem véletlen hogy sorban találjuk a kisebb várakat e helyeken: Dombó-vár, Debregeczvár, Leány-vár, vagy a dombóvári Sziget-erdôben nemrég feltárt Árpád-kori bástyaerôdítmény. Párkánysíkokon sorakoznak Kapospula, Dombóvár, Döbrököz, Kurd és Csibrák egyes házsorai. Dombóvár és Kaposvár között a vasút végig a folyó ártere fölé magasodó, tehát árvizektôl védett teraszon halad. Csikóstöttôs és Kaposszekcsô utcáinak egy része a Baranya-csatorna teraszaihoz kötôdik. Térségünk felszínformálásában a teraszképzôdményeknél is nagyobb jelentôsége van a lösznek. De mi is az a lösz? A szakirodalom szerint a Kárpát-medencében, de talán a világon sincs egy még egy annyira tanulmányozott kôzet, mint a lösz. Mindezek ellenére sem adta meg magát egészen a tudománynak. Bár könyvtárnyi anyag gyûlt már össze tulajdonságairól, köztük keletkezésérôl is, ami és ez meglepô! még mindig tisztázatlan vagy pontosabban szólva nem egyértelmûen tisztázott. Az biztos, hogy a lösz a levegôbôl történô ülepedéssel keletkezett. A jégkorszak idején a levegôben lassan szállongó por lepelként borította be a felszínt. Vastagságbeli felhalmozódását a szeszélyes széljárás befolyásolhatta, de az olvadékvizek, vagy heves záporok is gyakran áttelepítették. Az ilyen löszökben felbukkannak a víz által sodort apró kavicsrétegek szemcséi, vagy homokrétegek, színes agyagásványok. A felmelegedés idôszakaiban vörösesbarna talajjá alakult át, ami aztán eltemetôdött az újabb lepelrétegek alatt. A leírt folyamat nagyon szép példája volt a dombóvári téglagyár löszfala, melynek szelvényét Szilárd Jenô geográfus a Külsô-Somogy kialakulása és felszínalaktana c. munkájában is bemutatta. A múlt idô használata nem véletlen. Az évek alatt idehordott városi szemét a fal mellett egyre magasabbra ér, eltüntetve így e földrajzi értéket. Sajnos korábban nem gondoltak arra, hogy e fal, s a hozzá tartozó téglagyári A döbröközi löszfeltárás 22 23

13 épületek is természeti, illetve ipartörténeti emlékként az utókor számára érték, védelmük fontos feladat. Ma a térség legjobban tanulmányozható löszfeltárása Döbröközön, a fôút mellett található. A fakósárga fal középtáján, sötéten elszínezôdô rétegek ívesen hajlanak, amely egy melegebb éghajlat talajképzôdésének és egyben egy hajdani völgy itthúzódásának a nyoma. Fúrási adatok szerint területünkön a lösz vastagsága 8 25 m között váltakozik. Ez azt mutatja, hogy mielôtt ülepedése megkezdôdött a jégkorszak utolsó fázisa, amit egy Alpokban található folyó neve után würm-nek hívunk a felszín nem volt egyenletes, hanem völgyekkel tagolt. A lösztakaró felszínformáló szerepe a felszabdalt területrészek formáinak elegyengetésében, a szintkülönbségek csökkentésében volt. A hajdani felszín domborzata a lösztakarón még ma is átüt és a mai felszín domborzatának határozott vonást kölcsönöz. Térségünket illetôen a lösz, löszös-szerû üledékek, illetve a belôle képzôdött talajok mindenhol a felszínen vannak, kivéve azt a néhány völgyet és mesterséges föltárást ahol a korábbi a tôzeges helyek esetében a késôbbi rétegek bukkannak elô. A lösz és a belôle képzôdött formák uralkodó jellege miatt szükséges, hogy e kôzettel részletesebben is megismerkedjünk. A lösz fakósárga vagy szürkés színû, a népnyelv sokszor a porral azonosítja. A kôzet többségében rendkívül aprószemû szemcsés anyagból áll, melynek az átmérôje 0,02 0,06 mm között van. Sokfelé megfigyelhetjük meredeken végzôdô falait, oszlopos elválásait, szakadékképzôdésre való hajlamosságát. Az elhalt füvek finom szálú gyökerei idézik elô, hogy a löszt merôlegesen hajszálcsövecskék járják át. Ez az Jellegzetes löszforma egyik oka annak, hogy a lösz meredek falban is képes megállni. A lösz anyagának 60 70%-át szilánkos kvarcszemcsék alkotják kézbe véve és a nap felé fordítva szépen csillognak. Találunk benne agyagásványokat is, melyek az ellenállóképességet idézik elô. Nem szóltunk még egy fontos dologról, hogy a kôzetnek karbonáttartalma (CaCO 3 és MgCO 3 ) van. A karbonáttartalom legmagasabb értéke 30% körül mozog. A kalciumkarbonát szinte összecementálja a szemcséket, így olyan kôzet jön létre, amely még akkor is képes megállni, ha az 100 méter magas. Ilyen területeket találunk Kínában. Nálunk az egyik legvastagabb lösztakaró Pakson tanulmányozható, ahol 80 méter vastagon ülepedett le a por. Tehát a falak kialakulása a növényzet és elsôsorban a karbonáttartalom függvénye. A térségünket kutató földrajztudós, Szilárd Jenô, a Dombóváron vett löszmintáról azt állapította meg, hogy közepesen karbonátos (13,6%-os), közepesen agyagos, gyengén iszapos-homokos lösz. Korábban a karbonáttartalom miatt úgy gondolták, hogy a lösz pusztulása rokonságot mutat a karsztos területekével. Késôbb kiderült, hogy a szerkezete miatt elsôsorban a szuffóziós folyamatok a döntôek, mégpedig annál nagyobb mértékben, minél porózusabb (lazább szerkezetû) a lösz. A szuffózió során, a löszben leszivárgó víz, a karbonáttartalom lassú kioldása mellett a legfinomabb szemcséket magával ragadja és a mélyebb részek felé, illetve oldalirányba elszállítja. Ha ez a folyamat valahol hosszabb ideig tart, a finom szemû alkotórészek kimosódása miatt anyaghiány lép fel, és így üregek, berogyások, föld alatti járatok alakulnak ki. A berogyások nagyobb területet is érinthetnek és ilyenkor a mészkôfelszín dolináihoz hasonló, sekély mélységû formák is létrejöhetnek. A szuffózió szép példáját lehetett megfigyelni 1996 tavaszán a Lengyel és Kurd között magasodó Wosinszky-kilátóhoz vezetô löszmélyútban. Az út közepén elôször 5 10 méteres távolságokban nyílt üregek jelentek meg, melyek a felszín alatt is folytatódtak. A járatok egy kisebb testû kutya számára járhatók voltak. Néhány hónappal késôbb az egész rendszer beszakadt, melynek oka valószínûleg a nehéztestû erdészeti gépek errefelé közlekedése volt A döbröközi Öreg-hegy közelében élô idôs emberek mesélték, hogy gyerekkorukban a földbe vezetô járatokba bújtak el, ahová a felnôttek nem fértek be. Szerencse, hogy e szuffóziós járatok nem okoztak szerencsétlenséget, mert ezek nem stabilak, könnyen beomolhatnak. A szuffóziós jelenségek kialakulását az ember mezôgazdasági tevékenysége is elôsegítheti. A szôlôkben levert karók tövei mesterséges nyílások a csapadék számára, ahol az anyagszállítás megkezdôdhet. Ilyet a települések szôlôiben számtalan esetben láthatunk. Dolinaszerû rogyások a belterületeken is kialakulnak. Az ok, hogy a nagyfokú burkoltság miatt a csapadék jóval kisebb felületen tud a mélybe szivárogni, mint a természet

14 ben. Fôleg bitumenes járdák és utak mentén figyelhetjük meg, hogy a rogyás az út alá benyúlik. Dombóváron, a Molnár György iskola elôtti járda ezért olyan egyenetlen. A közvetlenül a járda mellé ültetett tuják a folyamatot hasonlóan mint a szôlôkarók fel is erôsítik. A szuffóziós károk ellen körültekintôbb tervezéssel lehetne védekezni. A tervezés alatt most nem csak a mérnöki tervezést értjük, hanem minden olyan, az emberi tevékenységgel összefüggô eseményt, mely kapcsolatba kerül az alattunk fekvô kôzettel, a lösszel. Márpedig aki itt él, ezt nem kerülheti el. Eróziós löszszakadék, amelynek oldalában már homokkôsziklák látszanak A lösz pusztulásából további, a tájképet befolyásoló felszínformák is kialakulnak. A lösz legjellegzetesebb formáit nem a képzôdésével egy idôben, azaz a szél által nyerte el. A látványos pusztítást a víz végzi. A természeti erôk legújabbja azonban minden más tényezônél gyorsabban és eredményesebben változtatja meg a löszfelszíneket, akár a teljes megsemmisülésig. E káros folyamat elsô lépcsôje: a löszmélyutak. A dûlôutakon a jármûvek szétzúzzák a lösz eredeti szerkezetét és annak erôteljes porosodását idézik elô. Ehhez egyébként az állatok tiprása és a gyalogos ember is hozzájárul. Ezt a fellazított anyagot a lefolyó csapadék könnyedén elszállítja, elôre kirajzolva a következô folyás helyét. Nem kell hozzá, csak néhány év és az út jelen- tôsen belesüllyed a felszínbe, a környezetéhez képest. A löszmélyutak a térség szôlôiben általánosan mindenhol elôfordulnak. Legnagyobb mélységet a döbröközi Öreghegy oldalában érnek el, itt van olyan pont, ahol a meredek fal 7 8 m magas. Fôleg nyáron nyújtanak olyan hatást, mintha az arra járó egy alagútba tévedt volna, ahogy a falak szélén lévô fák koronái az út fölött összeérnek. Aki a fák gyökérzetére kíváncsi, az a löszmélyutakban találja a legjobb terepet, hiszen sokszor a fák csak a levegôben lógnak, a löszfalak oldalán. Idô múltán a löszmélyutak is változáson mennek keresztül. Óriási esôzések alakalmával a függôleges falú utak V-keresztmetszetû löszszakadékokká alakulhatnak. Mivel ez már a közlekedésre nem alkalmas, legtöbbször mellette új útvonalat jelölnek ki, tovább csökkentve a termôterületek nagyságát. Elérkeztünk a következô állomásra, amikor az ún. eróziós szakadékvölgyekrôl beszélünk. E ponton a tudományt talán érdemes megszakítani egy személyes jellegû elbeszéléssel, melyet az írás szerzôje élt át. Amióta néhány évvel ezelôtt betévedtem, Kurdtól nem messze, egy eróziós szakadékba, szenvedélyes»szakadékgyûjtô«lettem. Elôtte már jártam az Alpok jégvájta, majd sebes hegyi patak formálta vízeséses-szakadékaiban és mindig irigykedtem, hogy az ott élôk naponta gyönyörködhetnek e természeti csodákban. Nem érzem túlzásnak leírni, hogy nekünk is vannak ilyen csodáink. Na jó, lehet, hogy nem akkorák, de a földrajz iránt érdeklôdôknek egy séta a szakadékban több napos tanulással ér föl. A leírt szakadékok elsôsorban a Tolnai-Hegyhát területén találhatóak nagy számban. A térképen legkönnyebben úgy találhatóak meg a szakadékok, ha vízfolyásokat keresünk. Ez azt is jelenti, hogy a löszszakadékok olyan mélyre vágódtak be, hogy a lösz alatt elôbukkannak a pannóniai rétegek is. A patakok ezeket csapolják meg. A szakadékok oldalában a rohanó víz rendkívül érdekes formákat képes marni. Találhatunk löszhidakat, búvópatakok üregeit, lépcsôs oldalvölgyeket, piramis alakú löszkúpokat. Az oldalfalakon bemélyedô kis üstök a hatalmas esôzések alakalmával lezúduló, megáradt patakok örvénylô mozgásának nyomai. Ezeket a tudomány evorziós üstökként ismeri. Még mindig a lösz formáival ismerkedünk, amikor a löszbabákról beszélünk. Az emberi fantáziát lehet megdolgoztatni azokkal az érdekes gumókkal, melyeket egyes löszfalak oldalában gyûjthetünk. A löszbabák az anyag természetes úton történô, a környezeténél erôteljesebb összecementálásából keletkeznek. E néhány centiméteres babák nagy számban fordulnak elô a döbröközi Öreg-hegyen, a Mászlony-puszta mellett található löszkitermelésnél, vagy a Wosinszky-kilátóhoz vezetô löszmélyút oldalfalában. A lösz és formáinak ismerete a gyakorlati élet szempontjából is fontos. Térségünkben a kukorica- és búzatermesztés területén kimagasló eredményeket értek el

15 Érdekes formájú löszbabák E sikernek a egyik alapja a kitûnô talaj, mely a löszbôl képzôdött. Ez napjainkban is tart, tehát utánpótlásra lehet számítani, de az esztelen pusztítás ennek többszörösét is elérheti! Ennek nyomai láthatók kora tavasszal, amikor a földek még csupaszak. A meredekebb szántók lejtôinek talaja nem egyszínû, a barna és a sárga színek árnyalatai jelennek meg. A sárga szín jelzi, hogy e területeken a természetes talajtakaró lepusztult, elsôsorban az esôk és hóolvadásból származó vizek mosták le a talajt, de hosszan tartó szárazság alkalmával a szél is munkába kezd. Itt a felszíneken nem is talaj van már, hanem kôzet, melynek termôképessége csak mesterségen javítható. E káros folyamat ellen jól megválasztott földmûveléssel lehet védekezni. A Kapos-völgy tôzeges területei Ha valaki azt kérdezné, hogy Dombóvár térségében található-e valamilyen bányászható ásványi nyersanyag, a legtöbben rögtön rávágnák, hogy nem. Pedig létezik: a tôzeg. E szénféle, Magyarország területét nézve, egyik legnagyobb mennyiségben a Kapos és a hozzá tartozó völgyek alján fekszik. Az idôrendiséget nézve nem véletlen, hogy a lösz keletkezése után tárgyaljuk, hiszen a tôzeg kialakulása a jégkorszak befejezôdô szakaszaiban, a jégártól mentes területeken, uralkodóan a pleisztocén, holocén határán kezdôdhetett. A keletkezés tulajdonképpen ma sem állt le, de a folyó- és patakvölgyek szabályozásával jelentôsen csökkent a terület. De hogyan keletkezett e szénfajta? A tôzeg az ásványi szén képzôdési folyamatának még félig sem kész terméke. Benne még szabad szemmel is jól felismerhetôk a növényi részek: a kiindulási anyag tehát még nem ásványosodott. Néhány centiméter vastagságú tôzegréteg kialakulásához több százezer év kell. A keletkezés helye a láp. A láp rendszerint valamely felszínen, vagy annak közelében települt vízzáró kôzetrétegek fölött alakul ki. A rajta élô növényzet, valamint a lápi állatvilág együttese sajátos környezeti rendszer, amelynek létfeltétele a vízzel telített talaj, foltokban vagy idôszakosan nyílt víz és persze a levegô átlagosnál nagyobb páratartalma. Az ilyen környezeti adottságok közepette az évente sarjadó és elpusztuló növényzet a vízben elkorhad, elszenesedik, s ezekbôl tôzeg keletkezik. A lösz hasznosítása téglagyár Dombóváron A lápos területek az emberiség számára régóta jelentettek hasznot és kárt is. Gondoljunk arra, hogy a térség két legjelentôsebb várromja, a döbröközi vár, a dombóvári Gólya-vár, vagy a kevésbé ismert Leány-vár milyen helyre települt. A Kapos kiemelkedô teraszszigetére, melyet mocsár, láp vett körül, s nyújtott védelmet a behatolókkal szemben. Legalábbis egy darabig. Akik nem estek el a csatában, azzal viszont könnyen végezhettek azok a betegségek, melyeket az e lápokban lakó rovarok terjesztettek. Elég, ha csak a maláriára gondolunk. A közlekedést is komolyan nehezítette a láp, így a magyarországi lápterületeket a múlt században jelentôsen lecsapolták. Csak néhány maradt fenn, amelyek védelem alatt állnak, s itt már az emberi egészséget sem érheti semmilyen veszély. A Kapos és mellékpatakjainak völgyeiben a tôzegtelepek kialakulását segítette, hogy a völgyek a pleisztocénban a csapadékosabb idôszakokban mélyen bevágták medreiket a pannon agyagos rétegeibe, s átszakították a vízzáró rétegeket. A lápok vízutánpótlása részben innét származott. E források még ma is sok helyen megfigyelhetôk. A lápok kialakulását gyorsította a Tolnai-Hegyhát kiemelkedése is, 28 29

16 mely együtt járt a Kapos-völgy süllyedésével. A süllyedés gyorsulását mutatja, hogy a neves régész, Wosinszky Mór 1896-ban Kurdnál két és fél méter mélyen i. e. IV. századból származó sírokat ásott ki. A Kapos völgyében tôzeges területeket a forrásvidéken, majd a mellékvölgyekben, a dombhátak között találunk. E völgyekben több helyen is bányászták a tôzeget. Így alakult ki Dombóvár mellett a tüskei horgásztó is. Döbrököz után a folyó jellegének és irányának változása miatt ismét megjelennek a kisebb-nagyobb tôzegtelepek a folyóvölgyben. A Sióhoz közeledve napjainkban is többször hírül adták az újságok, hogy ég a láp, s iszonyú bûzt és füstöt áraszt. E kellemetlen jelenség általában nem emberi gyújtogatás miatt keletkezik, hanem öngyulladással. A mélyen izzó anyagot oltani nagyon nehéz, a tûz sokszor magától alszik ki. Térségünk fô vízgyûjtôje a Kapos (Részlet Vörös László Zsigmond a Kaposvölgy természeti földrajza címû munkájából) A Kapos, az eredete utáni 12 km-tôl kezdve végig csatornázott. A régen zabolátlan folyót egyenes mederbe terelték, gátak közé szorították. Az elsô folyószabályozásról az értesülés jó régi. A rómaiak idejében Galerius császárról jegyezte fel a történelem, hogy e megye területén is rengeteg erdôk irtására és folyószabályozási munkálatokra használta fel katonáit. Hogy a Kapos vizét szabályoztatta-e, s hogy pontosabban miben állt volna ez, nem tudjuk, de mivel Kaposmérô, Dombóvár, Kurd, Regöly római lakott telep volt, s e helyeken a Kapos átkelôi lehettek, a vizet esetleg hajózásra is használták, ezekbôl az idézetekbôl következtethetjük, hogy a fenti idézet a Kaposra is vonatkozik. Az alapos szabályozások jóval késôbbiek. Böhm Ferenc mérnök 1771-ben kapott megbízást a Sárvíz szabályozási tervének elkészítésére. Tervében (melyet kora legújabb tudományos eredményeinek felhasználásával készített) szerepel a Kapos is ben együtt dolgozott Krieger Sámuellel. Az elsô átfogó tervet az utóbbi készítette el ban. Ezen terv a Balaton, Sió, Kapos egységes rendezése lett volna. A Kapos 100 km hosszú medrét hold (1200 négyszögöles) mocsaras ártér szegélyezte. Ezt kellett volna kiszárítani. A következô évben megindultak a szabályozási munkálatok a torkolatnál és a malomgátak egy részét is megnyitották. A munka igen vontatottan megy ben Sátor Dániel lesz az igazgató vízmérnök. (A munka azért halad olyan vontatottan, mert a költségeket az érdekelt birtokosoknak kellett volna fedezni, s a munkálatokhoz jobbágyokat adni. Bármilyen szépek és jók voltak is ezek a tervek és hasznot is hajtottak volna a kiszárított, ármentesített földek, a tervek csak tervek maradtak. (A végleges munkálatokat Be- szédes József kultúrmérnök, Széchenyi munkatársa tervei és elgondolásai szerint hajtották végre között. A Balaton és a Sió-csatorna rendezési tervébe illesztették be a Kapos szabályozási tervét, s ezért a Kapos Sió Sárvíz vízgyûjtôjébe tartozó folyórendezés a legharmonikusabb. (A Kapos csatornázásával a mellékvizeket is nagy részben csatornázták. A mederásás m 3 volt). A Kapos mellékvizei állandó és idôszakos vízfolyások. Az idôszakosak rendezése arra irányult, hogy az esôzésekkor lezúduló vizeket eltereljék, késleltessék beömlésüket, hogy hordalékukat közben leejtsék. Ma is azt tapasztaljuk, hogy a rengeteg hordalék feltölti medrüket, magas töltések között futnak, sôt magasabban folynak több helyen a talajszintnél. Ezeket a magas vízfolyásokat a felületes szemlélô gátnak vélheti. (Az állandó és idôszakos árkok hossza m. A Kapos-mederben lévô malmokat és malomduzzasztókat eltávolították, mint a fészerlaki, berki, duzsi, görbölyi, pincehelyi, simontornyai malmokat. A megmaradt keceli és kaposi malmot külön malomcsatornára helyezték. Malmot alig lehet látni ma már a Kapos vízgyûjtôjében, koruk letûnt. De egyre figyelmeztetnek a még meglévô romantikus malmok, malomromok, benôtt malomárkok, régi malmok nyomaihoz vezetô utak emlékei, hogy sok helyen lehetne felhasználni a vízi energiát törpe vízerômûvek üzemeltetésére. Az esetleges duzzasztók vize halastó, vagy öntözô-víztároló, vagy víziszárnyas-telep létesítésére is alkalmas lenne. A Kapos-csatorna madártávlatból 30 31

17 A vízállást a Kaposon legrégebb óta Kurdon mérik (1877). Ez a legfontosabb észlelôhely, mert ide nem ér föl a Sió visszaszorító esetleges áradása, s itt már vizének jelentékeny része megvan, csupán a Koppány hiányzik a nagyobbak közül. (A Koppányét Tamásiban mérik. Kurdon, az új vízmércén mért legkisebb vízállás 11 cm volt és években. A legnagyobb víz 1879-ben volt. Az erôs vízszint-ingadozás oka a tetemes erdôirtás is. A Kapos legalsó szakaszán a tervezett legnagyobb vízmélységet az ár meghaladta 4 cm-rel (379 cm); a vízmennyiséget 20,31 m 3 /sec-mal (84,47 m 3 /sec), Tolnanémedinél. Kurdon a másik legmagasabb vízállás II. 25-én egy hosszantartó (1892. nov márc. 30-ig) árhullám tetôzésekor volt. Ez idô alatt mp-ként 49,35 m 3 víz folyt le. Árvíz nem volt, a töltések bírták, de az ártéren, az ingoványosabb részeken cm víz volt, a talajvízszint emelkedése következtében. E rövid szemelvény 1955-ben született, amikor a szerzô még láthatott elhagyott malmokat, hozzájuk tartozó árkokat. Milyen érdekes is lenne, ha legalább egy maradt volna belôlük emlékként. A Kapos ma legtöbbször nyugodt kis folyó képét mutatja. Nem így volt ez 1940 márciusában, amikor a folyó elöntötte egész árterületét. A Kapos-völgy egy óriási tengernek látszott. Dombóvár Szuhay-domb nevû területét nagyrészt víz borította, s a rohanó áradat hatalmas károkat okozott. Épületek rongálódtak meg, az állatok tömegével pusztultak az árvízben. A vasúti közlekedés a Belvizes idôszak a Kapos völgyében töltés elmosása miatt megszakadt. Szerencsére az ilyen természeti csapás ritka, de statisztikailag kimutatható, hogy bizonyos idôközönként bekövetkezik. 100 évenként 2 3 alkalommal A Kapos a 70-es, 80-as években nagyon szennyezett folyóvá vált. Kaposvár és Dombóvár gyárai, üzemei szinte szûrés nélkül engedték a folyóba a káros anyagokat is tartalmazó szennyvizet. Ennek hatására az élet a vízben megszûnt, a folyó döglötté vált. Jól jellemzi az állapotokat, hogy a dombóvári szennyvízteleprôl a folyóba engedett tisztított szennyvíz mért tisztasági értékei jobbak voltak a Kapos értékeinél. Napjainkra valamelyest javult a helyzet, újra horgászok ülnek a parton. De hol van ez még attól az állapottól, amikor nagyszüleink a Kaposra jártak fürödni! Valószínûleg fürdésre már soha nem lesz alkalmas a folyó, de mint természetes élôhelyre sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a víznek, s annak teljes völgyi környezetének. Napjaink természetföldrajzi jelenségei Ebben a részben azokkal a jelenségekkel foglalkozunk, melyek jelenleg is zajlanak, vagy múltbéli történéseik tapasztalata alapján a jövôben ismét elôfordulhatnak. Korábbi földtani kutatások adatai azt mutatták, hogy a Kapos-völgy nem más, mint a mélyben húzódó törésvonal felszíni megjelenése. Ezt a feltevést támasztják alá a terület földrengési adatai is. Kaposvár környékén között 6 esetben pattant ki földrengés. Az VI. 22-i földrengés epicentruma Pincehely és környéke volt. A rengés következtében több ház megrongálódott. A szerkezeti vonal jelenlétére utalnak a térség geotermikus gradiens adatai is. A Dunántúlra számított értékek m/ºc között vannak, nálunk viszont m/ºc közötti értékeket mutattak ki. A fenti adatokat veszélyes lenne úgy értelmezni, hogy térségünk földrengésveszélyes terület és nagyobb katasztrófa bekövetkezésétôl kell tartani, az viszont mindenképen helytálló, hogy Magyarország rengésszegény területéhez képest a Kapos-völgy kitûnik rengésgyakoriságával. Elsôsorban felszínalakító hatása van a Tolnai-Hegyhát és a Völgység területén gyakori lejtôcsuszamlásoknak, melynek népies eredetû elnevezése a suvadás. A jelenség kialakulása három idôszakra osztható: pleisztocén, holocén és a napjainkban is keletkezô (recens) suvadások. A lejtôcsuszamlások kialakulásának két fô okát emelhetjük ki a Tolnai-Hegyhátban és a Völgységben. Az egyik a földtani szerkezet. A vastag löszréteg alatt jelentôs mennyiségû agyagos rétegek helyezkednek el, melyek kiváló csúszópályaként szolgálnak a felül levô üledékek mozgásában. A másik, hogy a domborzat jelentôs része lejtô, s 40%-a 10º-nál meredekebb. A suvadások legintenzívebb szakasza a pleisztocén volt. A csapadékos idôjárás 32 33

18 kedvezett a lejtôcsuszamlások kialakulásának, de ma már csak a nagyformák ismerhetôk fel. A térségben jelentôs suvadások keletkeztek a holocénban is, de kisebb számarányuknál fogva a domborzat formálásában már nem játszottak akkora szerepet, mint a pleisztocén korúak. A napjainkban bekövetkezô suvadásokat elsôsorban a Kapos-völgy jobb oldali lejtôjén figyelhetjük meg. Döbrököztôl kezdôdôen Simontornyáig környezetükbôl magányosan kiemelkedô hát, halom, púp alakú, jellegzetes formák, már messzirôl felkeltik a figyelmet. A mai suvadások méretei meg sem közelítik a pleisztocénban keletkezettekét, de számolni kell azzal, hogy a csuszamlások kialakulását az emberi beavatkozások is elôsegíthetik, nemegyszer katasztrófát okozva. A döbröközi Öreg-hegy alatti utcasor kialakításakor a hegylejtôt függôleges irányban jelentôsen lefaragták, amely így támaszték nélkül maradt. Ki tudja, hogy a gondatlan tervezés mikor bosszulja meg magát? Tragédiát okozott 1980-ban a Kurdon bekövetkezett csúszás, amikor öt házat rombolt le a lezúduló földtömeg, s egy ember a romok alatt meghalt, többen megsebesültek. Lengyel felé utazva, a község végén ma is üresen állnak e házhelyek. A suvadások jelenlétével az említett tájakon az építkezéseknek és a mezôgazdaságnak egyaránt számolnia kell a jövôben is. Barátságosabb hatású képzôdmény kialakulása figyelhetô meg a Zselicben. Térségünktôl kissé távolabb található az a mésztufa gát és a hozzá kapcsolódó vízesés, mely Kaposgyarmat mellett, az erdôben bújik meg. A jelenség egyedisége és ismeretlensége megkívánja, hogy szóljunk róla. A kialakulása hasonlóan történt mint a me- Suvadásos oldal a Béka-tónál csekieké (Melegmány), csak ott nagyobb mennyiségben és nagyobb területen tanulmányozhatjuk. A tárgyalt mésztufa egyedisége abban van, hogy a meszes tartalmat adó mészkôrétegek a mélyben vannak, felszíni elôfordulás nincs a közelben. A mélyben szivárgó vizek, kiérve a felszínre, egy kis völgyecskében csordogálnak tovább. Útjukat egy hirtelen törés gyorsítja fel, ahol az eséskor az oldott, de nehezebb mésztartalmat a vízcseppek hirtelen kidobják magukból, s az rétegeket alkotva, a völgyben keresztben fölhalmozódott faágakra, fatörzsekre rakódik le. Az idô múlásával vastag, sziklafalra hasonlító képzôdmény alakul ki. A hasonlóság azonban ne tévesszen meg senkit, Egyedi jelenség a Zselicben a mésztufa mert nem sziklakeménységû anyagról van szó, s a falon, vagy annak szélén történô mászás könnyen balesetet okozhat, mert a mésztufa nagyon törékeny. Az emberi felelôtlenségbôl bekövetkezô kárt a természet csak nagyon lassan tünteti el, amit mi néhány másodperc alatt megsemmisítünk, az csak több száz év alatt születik újjá. Az utóbbi fejezetekben többször is tárgyaltuk az emberi tevékenység hatását a természetre, mely a neolit kortól kezdve napjainkig tartó, tágabb értelemben vett természetátalakítást jelentett. Tagadhatatlanul sok elônye mellett igen súlyos következménnyel járt. Ennek legfôbb oka, hogy a természeti erôforrások kiaknázása és felhasználása az esetek többségében a természeti környezet fejlôdését meghatározó törvényszerûségek ellenére történt. A sok káros beavatkozás közül az erdôk kiirtása, a domborzat aprólékos feldarabolása, a felszín és a talajtakaró nagymértékû lepusztítása, valamint az értékes területek terméketlenné tétele jelentette a legnagyobb veszteséget. Éppen ezért intô figyelmeztetés, hogy a napjaink égetô problémájává vált környezetvédelem csak a földrajzi környezet fejlôdése törvényeinek ismerete alapján lehetséges! 34 35

19 TARTALOM Elôszó... 3 Bemelegítésnek egy kis térképészet... 4 Dombsági tájak között... 5 Utazás a múltba A felszín kialakulásának utolsó fázisa A Kapos-völgy tôzeges területei Térségünk fô vízgyûjtôje a Kapos Napjaink természetföldrajzi jelenségei FELHASZNÁLT IRODALOM Ádám László (1966): A tolnai-dombság deráziós völgyei. Földrajzi értesítô 15/4. Ádám László (1967): Suvadásos formák a Tolna-dombság löszös területein. Földrajzi Értesítô 16/2. Ádám László (1969): A Tolnai-dombság kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest. Ádám László (1975): Az antropogén tevékenység felszínformáló hatása a Tolnai-dombságon. Földrajzi Értesítô 24/2. Ádám László Marosi Sándor Szilárd Jenô (1981): Magyarország tájföldrajza. A Dunántúli-dombság. Akadémiai Kiadó, Budapest Kogutowicz Károly (1930): Dunántúl és a Kisalföld írásban és képben. M. kir. Ferencz József Tudományegyetem Földrajzi Intézete, Szeged. Marosi Sándor Somogyi Sándor (szerkesztôk) (1990): Magyarország kistájainak katasztere I II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. Némedi Varga Zoltán (1977): A Kapos vonal. Földtani Közlöny 107/3 4. Páter János (1952): A kurd-csibráki szénsavas víz. Hidrológiai Közlöny 32/5 6. Princz Gyula Cholnoky Jenô gr. Teleki Pál Bartucz Lajos: Magyar föld, magyar faj. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. Szilárd Jenô (1965): A külsô-somogyi meridionális völgyek. Földrajzi Értesítô 14/2. Szilárd Jenô (1967): Külsô-Somogy kialakulása és felszínalaptana. Akadémiai Kiadó, Budapest. Végh József Ördög Ferenc Papp László (1981): Tolna megye földrajzi nevei. Akadémiai Kiadó, Budapest. Vörös László Zsigmond (1958): A Kapos-völgy természeti földrajza. TIT Tolna megyei Szervezete, Szekszárd. A kötet megjelenését támogatták: Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Központi Környezetvédelmi Alap Dombóvár város Önkormányzata Közoktatás Modernizációs Közalapítvány Független Ökológia Központ Dombóvár Városi és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Tanácsa Lektorálta: Dr. Schweitzer Ferenc Felelôs kiadó: az Apáczai Csere János Szakközépiskola igazgatója, Gaál János Térkép: Szász István Fotók: Mánfai György, Szabó Loránd Tipográfia és nyomdai elôkészítés: Erky-Nagy Tibor SZECSOX Nyomda, Dombóvár 36

20 Szabó Loránd FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN Dombóvár DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÉRDEKESSÉGEI A Landsat 5 mûhold felvétele térségünkrôl augusztus 29-én ESA (1992), terjeszti a Eurimage, FÖMI RSC (1996)

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság. Kamerák száma (db) a kamera pontok helyszíne, elhelyezése

Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság. Kamerák száma (db) a kamera pontok helyszíne, elhelyezése Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Rendőri Szerv RK, HRK Települések Kamerák száma (db) a kamera pontok helyszíne, elhelyezése a megfigyelt terület Rendőrkapitányság Szekszárd Szekszárd 13 Csatári körforgalom

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

Fedezd fel és ismerd meg Patca titkait! Falunéző séta 2014.07.07.

Fedezd fel és ismerd meg Patca titkait! Falunéző séta 2014.07.07. Fedezd fel és ismerd meg Patca titkait! 2014.07.07. Minden feladatot ki kell tölteni! Üresen nem hagyunk semmit! Szükséges eszközök: toll, ceruza, vonalzó, színes ceruzák Hát, akkor jó munkát kívánok!

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ...

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ... Lakotár Katalin TERMÉSZETISMERET Környezetünk természetföldrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére............................................. a tanuló neve pauz westermann

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE MÓDSZEREK KÖZVETLEN Régészet Térképészet Térképészet 1526 előtt 1526 után ELŐTTE KEZDETLEGES TÉRKÉPEK Lázár deák Térképezési munkálatok Mikoviny Sámuel (1700-1750) legelső

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

1. helyen végzett szállító pályázatának benyújtási ideje. 1. helyen végzett szállító pontszáma. 2. helyen végzett szállító

1. helyen végzett szállító pályázatának benyújtási ideje. 1. helyen végzett szállító pontszáma. 2. helyen végzett szállító Ellátott intézmény OM azonosító Ellátott intézmény neve Ellátott intézmény címe Tankerület 1. helyen végzett 1. helyen végzett pontszáma 1. helyen végzett pályázatának benyújtási ideje 2. helyen végzett

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály II. forduló (fizikai és földrajzi alapismeretek)

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály II. forduló (fizikai és földrajzi alapismeretek) 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el.

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el. Makói útikalauz Kora tavasszal vitt errefelé utunk. Én nagyon kíváncsi voltam, mert mindig azt hallottam a várossal kapcsolatban: makói hagyma. Így aztán utánanéztem jó előre a településnek, olvastam róla,

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A földtörténet bizonyítékai Ősmaradványok (fosszíliák) Vezérkövületek Lenyomatok Földtörténeti idők: - Ősidő - Óidő - Középidő: - Triász - Jura - Kréta - Újidő: - Harmadidőszak

Részletesebben

A Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dombóvári Tagintézménye kapcsolatrendszere 2014/2015 Helyi kapcsolatrendszer:

A Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dombóvári Tagintézménye kapcsolatrendszere 2014/2015 Helyi kapcsolatrendszer: A Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dombóvári kapcsolatrendszere 2014/2015 Helyi kapcsolatrendszer: KLIK Dombóvári Járási Tankerület 7200 Dombóvár, Hunyadi tér 25. Járási köznevelési intézmények Iskolák:

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. - A Holdnak nincs

Részletesebben

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS I. Mit jelent a fenntartható fejlődés kifejezés? (2pont/..) A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit,

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Aktuális környezeti információk a nyilvánosság számára Szálka község területén

TÁJÉKOZTATÓ. Aktuális környezeti információk a nyilvánosság számára Szálka község területén Tisztelt Lakosság, Kedves Szálkaiak! Az Európai Unióban melynek hazánk is tagja - kiemelten kezelik azt a törekvést, hogy környezeti ügyekben a nyilvánosság az információhoz megfelelő módon hozzáférjen.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Nagy aktivitású kutatás

Nagy aktivitású kutatás B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges

Részletesebben

TOLNA MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG. A változtatás jogát - az aktuális baleseti helyzetnek megfelelően - TMRFK fenntartja.

TOLNA MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG. A változtatás jogát - az aktuális baleseti helyzetnek megfelelően - TMRFK fenntartja. TOLNA MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG A változtatás jogát - az aktuális baleseti helyzetnek megfelelően - TMRFK fenntartja. a Nap július 1. szerda 2015. július hónapra tervezett sebességmérések Mérés tervezett

Részletesebben

Felhő. Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013

Felhő. Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013 Felhő Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013 A felhő szó hallatán mindenki az égen úszó meteorológiai képződményre gondol. Ez a légkörben lebegő apró vízcseppek és jégkristályok halmaza. Folyton mozgásban van, alakja

Részletesebben

I. rész 6. 3. Feladatsor

I. rész 6. 3. Feladatsor Feladatsor 2. I. rész Az I. részfeladatlap megoldásához középiskolai atlasz, illetve egyéb segédeszköz nem használható. 1. Oldja meg a feladatokat a térképvázlat alapján! a) Nevezze meg a tér ké pvázlaton

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

Vizsgálódás mikroszkóppal.

Vizsgálódás mikroszkóppal. Időtartam: 1,5 2,5 óra Melyik korcsoportnak ajánljuk? Kiscsoporttól nagycsoportos korosztályig, és 1. osztályosoknak ( A programcsomagot egészben ajánljuk, de egy-egy része külön is megvalósítható) Vizsgálódás

Részletesebben

FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ MÉSZÁROS ERNŐ SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ. Szerkesztette

FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ MÉSZÁROS ERNŐ SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ. Szerkesztette FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ Szerkesztette MÉSZÁROS ERNŐ es SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ Tartalom A honszeretet újraértelmezése 11 Előszó helyett előrebocsátott megjegyzések Bevezetés

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

Beépítési útmutató Enkagrid georácsokra

Beépítési útmutató Enkagrid georácsokra Enkagrid georácsokra Colbond Geosynthetics GmbH 1. Alkalmazási terület 2. Szállítás és tárolás 3. Altalaj előkészítés 4. Georács fektetése 5. Feltöltés készítése 6. Tömörítés, és tömörségellenörzés 7.

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 16. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A: újhold B: első negyed

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET VÁZLATOK XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET Általános jellemzők: Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 o C között mozog Évi közepes hőingása:

Részletesebben

Változatos (felosztása is ), átmeneti

Változatos (felosztása is ), átmeneti Dunántúli dombság Változatos (felosztása is ), átmeneti Talajkörzetek alapján elkülönített tájtípusok 1 részben szubmediterrán hatás alatt álló, zárt erdejű, erdőgazdasági, bányászati és idegenforgalmi

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig

Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Kainozóikum Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Időszakai: Harmadidőszak (tercier) Kor: Paleocén 67-55 millió év Eocén 55-37 millió év Oligocén 37-25 millió év Miocén 25-5 millió

Részletesebben

Budapest földrengés- veszélyeztetettsége

Budapest földrengés- veszélyeztetettsége Új utak a földtudományban; Óriásvárosok, 2010. december 15. Budapest földrengés- veszélyeztetettsége Győri E., Mónus P., Tóth L., Bus Z., MTA GGKI, Szeizmológiai Főosztály Bevezetés Magyarország szeizmicitása

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig

Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig www.meetthescientist.hu 1 26 ? ÚTKERESÉS?? Merre menjek? bankár fröccsöntő?? politikus? bogarász?? jogász? tudományos kutató

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: 1 4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév 1. A rajzon a földünk belső felépítését láthatjátok. Nevezzétek meg a részeit! 2. Mit ábrázolnak a képek? Írjátok a nevét a kép

Részletesebben

TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 BEVEZETÉS

TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 BEVEZETÉS TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 PREPARATION AND USE OF LANDSCAPE TYPE MAPS AS REFLECTED BY THE STUDY OF A SMALL CATCHMENT Abstract: Applying the

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Feladatgyűjtemény matematikából

Feladatgyűjtemény matematikából Feladatgyűjtemény matematikából 1. Pótold a számok között a hiányzó jelet: 123: 6 a 45:9.10 2. Melyik az a kifejezés, amelyik 2c-7 tel nagyobb, mint a 3c+7 kifejezés? 3. Határozd meg azt a legnagyobb természetes

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest A 2014-es

Részletesebben