TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Konferenciánkat Pungor Ernő emlékének ajánljuk. Idén lenne 90 éves. 2013

2 TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar A szekcióülések kezdete: november 12. 8:15 Eredményhirdetés a Ch. C. 14-ben: november :30

3 Dr. Pungor Ernő ( ) Pungor Ernő 1923-ban született Vasszécsényben. A középiskola elvégzése után beiratkozott a budapesti tudományegyetem vegyész szakára. Az egyetem elvégzése után kiváló képessége és jó tanulmányi eredménye alapján kinevezték tanársegédnek az ELTE-n. Innen indult el kiváló nevelői és kutatói pályafutása ben a Veszprémi Egyetem tanszékvezető professzora, majd 1968 és 1970 között rektorhelyettese lett ben újabb felelős munkakört vállalt a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Általános és Analitikai Kémia tanszék tanszékvezetőjeként és az MTA Műszaki Analitikai Kémia Tanszéki Kutatócsoportjának vezetőjeként. Kutatási területe az analitikai kémia, ezen belül elsősorban az ionszelektív elektródok és az áramló oldatos elemzés volt. Jelentős szerepet vállalt a magyar kémiai műszergyártás megteremtésében. A tanszéki munka mellett több más felelősségteljes munkakört is betöltött között a Vegyészmérnöki Kar dékánja volt között a kutatásért és fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB), és az Országos Atomenergia Bizottság, valamint között a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke volt. Számos hazai és külföldi szakmai egyesületnél vállalt tisztséget. A Magyar Tudományos Akadémia 1967-ben levelező, majd 1976-ban rendes tagjává választotta. Nyugdíjba vonulása után az általa 1994-ben létrehozott Bay Zoltán Kutatási Alapítványt vezette. Pungor Ernő sikerekben gazdag életútjának társadalmi elismerése már életében megtörtént. Ezt bizonyítják a különböző kitüntetései, például az Állami Díj (1973), Robert Boyle Aranyérem (1986, 1996), Talanta Aranyérem (1986), Akadémiai Aranyérem (1988), Fraunhofer Érem (1993) és a Gábor Dénes-díj (1995).

4 A BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán megrendezett évi Tudományos Diákköri Konferenciát a következő cégek és szervezetek támogatták: BME Rektori Hivatal BME VBK Dékáni Hivatal BME Egyetemi Hallgatói Képviselet Magyar Mérnöki Kamara Vegyészmérnöki Tagozata Magyar Kémikusok Egyesülete Pro Progressio Alapítvány Varga József Alapítvány SANOFI-AVENTIS Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. Richter Gedeon Nyrt. Egis Gyógyszergyár Nyrt. Dr. Pungor Ernő családja

5 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ Elnök: Titkár: Koordinátor: Dr. Horvai György egyetemi tanár Mezei Pál PhD. hallgató Dr. Bódiss János tanszéki főmérnök Dr. Höfler Lajos tudományos munkatárs Helye: Ch :15 Kiss Viktor Csúcsvisszaforgatás a királis preparatív kromatográfiában Témavezető: Dr. Hell Zoltán egyetemi docens Konzulens: Dr. Németh Gábor kutató-fejlesztő vegyész Egis Gyógyszergyár Nyrt. 8:30 Lukács Norbert Gyógyszerjelölt vegyületek lipofilitásának jellemzése a gyógyszerkutatás korai fázisában Témavezető: Dr. Balogh György Tibor osztályvezető, címzetes egyetemi docens Richter Gedeon Nyrt. Szintézistámogató Laboratórium Konzulens: Könczöl Árpád kutató-fejlesztő Richter Gedeon Nyrt. Szintézistámogató Laboratórium 8:45 Szpisjak Tamás Boránok η 2 -H 2 komplexeinek kvantumkémiai vizsgálata Témavezető: Könczöl László doktorjelölt BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Konzulens: Dr. Szieberth Dénes egyetemi docens BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék 9:00 Janzsó Péter Zoltán Extrakciós eljárások kidolgozása és összehasonlítása agaróz gélben oldott KAR 1 és TMB modell vegyületekre Témavezető: Dr. Újszászy Kálmán tudományos tanácsadó MTA TTK, Szerves Kémia Intézet Tömegspektrometriai Laboratórium

6 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ 9:15 Pothorszky Szilárd Kolloidkémiai alapokon előállított háromdimenziós felületi nanoszerkezetek Témavezető: Dr. Deák András tudományos munkatárs MTA TTK MFA Konzulensek: Dr. Hórvölgyi Zoltán egyetemi tanár BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Zámbó Dániel PhD. hallgató MTA TTK MFA 9:30 Szünet 9:45 Sztankovics Andrea Hallucinogén gombák pszilocibin és pszilocin tartalmának meghatározása HPLC/MS módszerrel Témavezető: Dr. Veress Tibor laborvezető Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Szerves Kémiai és Analitikai Osztály Konzulens: Dr. Fekete Jenő egyetemi tanár BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék 10:00 Gaál Eszter Glicerin mérése borokban amperometriás bioszenzorral Témavezető: Adányiné Dr. Kisbocskói Nóra mb. főosztályvezető Központi Környezet- és Élelmiszertudományi Kutatóintézet Konzulens: Dr. Salgó András egyetemi tanár BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék 10:15 Rendes Kata Ginkgo biloba kivonatok vér-agy gát specifikus permeabilitási profiljának vizsgálata PAMPA-BBB/LC-MS segítségével Témavezető: Dr. Balogh György Tibor osztályvezető, címzetes egyetemi docens Richter Gedeon Nyrt. Szintézistámogató Laboratórium Konzulens: Könczöl Árpád kutató-fejlesztő Richter Gedeon Nyrt. Szintézistámogató Laboratórium

7 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ 10:30 Kovács Boglárka IgG aggregátumok létrehozása optikai szenzor felületén a komplement rendszer aktivációjának vizsgálata céljából Témavezetők: Dr. Horváth Róbert tudományos főmunkatárs MTA TTK MFA Konzulens: Dr. Prohászka Zoltán egyetemi tanár SE III. sz. Belgyógyászati Klinika Dr. Hórvölgyi Zoltán egyetemi tanár BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék 10:45 Pánczél János Károly Foszfor-klór kötés hidrolízisének vizsgálata kvantumkémiai módszerekkel Témavezető: Dr. Szieberth Dénes egyetemi docens BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék 11:00 Fekete Fanni Az ipari melléktermék tűzihorganyiszap cink-ferrit komponensének hasznosítása Témavezetők: Dr. Szilágyi Imre Miklós tudományos munkatárs BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Dr. Kótai László tudományos főmunkatárs MTA TTK AKI 11:15 Dargó Gergő Molekulabanki DMSO-oldatok kémiai stabilitás-vizsgálata és instabil kemotípusok azonosítása Témavezető: Dr. Balogh György Tibor osztályvezető, címzetes egyetemi docens Richter Gedeon Nyrt. Szintézistámogató Laboratórium Konzulens: Könczöl Árpád kutató-fejlesztő Richter Gedeon Nyrt. Szintézistámogató Laboratórium

8 ANYAGTUDOMÁNY ÉS POLIMER KÉMIA SZEKCIÓ Elnök: Titkár: Koordinátor: Dr. Kubinyi Miklós egyetemi tanár Link Zoltán PhD. hallgató Dr. Klébert Szilvia tudományos főmunkatárs Dr. Móczó János tudományos munkatárs Helye: Ch. A :15 Mészár Etelka Zsuzsanna Szupermakropórusos poliaszparaginsav kriogélek Témavezető: Dr. Szilágyi András Ferenc egyetemi adjunktus BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Konzulens: Gyarmati Benjámin Sándor egyetemi tanársegéd BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék, Lágy Anyagok Kutatócsoport 8:30 Szabó Gábor A kölcsönhatások és szerkezet szerepe ligninszulfonát/ionomer keverékekben Témavezető: Dr. Pukánszky Béla egyetemi tanár BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Konzulens: Kun Dávid PhD. hallgató BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék 8:45 Debreczeni Balázs Cirkónium-dioxid alapú gyógyszerhordozó részecskék fejlesztése Témavezető: Nagyné Dr. Naszályi Lívia tudományos munkatárs MTA TTK MFI, Biológia Nanokémia Osztály 9:00 Kirschweng Balázs Kurkumin feldolgozási stabilizáló hatékonyságának és hatásmechanizmusának tanulmányozása Phillips típusú polietilénben Témavezető: Dr. Földes Enikő professzor emeritusz MTA TTK AKI Konzulens: Renkeczné Tátraaljai Dóra tudományos segédmunkatárs BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék

9 ANYAGTUDOMÁNY ÉS POLIMER KÉMIA SZEKCIÓ 9:15 Justh Nóra Fullerén (C 60 )-TiO 2 nanokompozit előállítása atomi réteg leválasztással Témavezető: Dr. Szilágyi Imre Miklós tudományos munkatárs BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék 9:30 Szünet 9:45 Pethő Adrienn Gyógyszerhordozó mezopórusos szilika nanorészecskék előállítása és vizsgálata Témavezető: Nagyné Dr. Naszályi Lívia tudományos munkatárs MTA TTK MFI, Biológia Nanokémia Osztály Konzulens: Pálmai Marcell tudományos segédmunkatárs MTA TTK MFI, Biológia Nanokémia Osztály 10:00 Holló Péter Kölcsönhatások, szerkezet és tulajdonságok politejsav alapú keverékekben Témavezető: Dr. Pukánszky Béla egyetemi tanár BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Konzulens: Imre Balázs egyetemi tanársegéd BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék 10:15 Mikula Gergő János Nukleáció atomi rétegleválasztás során módosított szilícium felületen Témavezetők: Baji Zsófia tudományos segédmunkatárs MTA MFI Mikrotechnológiai Osztály Dr. Szilágyi Imre Miklós tudományos munkatárs BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék 10:30 Szabó Lujza Keményítő alapú biokompozitok égésgátlási lehetőségeinek vizsgálata Témavezető: Dr. Marosi György egyetemi tanár Konzulens: Bordácsné Bocz Katalin PhD. hallgató

10 ANYAGTUDOMÁNY ÉS POLIMER KÉMIA SZEKCIÓ 10:45 Saftics András Dextrán rétegek fejlesztése bioszenzorikai alkalmazásokhoz Témavezető: Dr. Kurunczi Sándor tudományos munkatárs MTA TTK MFA Fotonika Osztály Konzulens: Dr. Hórvölgyi Zoltán egyetemi tanár BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék 11:00 Gönczi Barbara Len szakítószilárdságának jellemzése akusztikus emissziós vizsgálattal Témavezetők: Dr. Csiszár Emília egyetemi docens BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Dr. Renner Károly tudományos munkatárs MTA KK Anyag- és Környezetkémiai Intézet

11 BIOKÉMIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA SZEKCIÓ Elnök: Titkár: Koordinátor: Dr. Sevella Béla professzor emeritusz Weinpel Tamás PhD. hallgató Dr. Gergely Szilveszter egyetemi docens Dr. Merész Péter egyetemi adjunktus Dr. Suhajda Ágnes tudományos munkatárs Helye: Ch. Max. 8:15 Kiss Kata Szilárd fázisú fermentációval előállított enzimek extrakciójának vizsgálata ultrahangos rendszerben Témavezető: Dr. Csiszár Emília egyetemi docens BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Konzulensek: Olosz-Szabó Orsolya PhD. hallgató BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Dr. Szakács György ny. tudományos főmunkatárs BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Tóth Karolina PhD. hallgató BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék 8:30 Lőrincz Réka Az ABCB1 és ABCB6 transzporterek kifejeződése humán pluripotens őssejteken és leszármazottaikon Témavezető: Dr. Apáti Ágota tudományos főmunkatárs, laborvezető MTA TTK MFI Konzulens: Erdei Zsuzsa kutató MTA TTK MFI 8:45 Mészáros Csilla A hasadó élesztő Sep15 sejtosztódási proteinjének filogenetikai analízise Témavezetők: Horváth Anna PhD. hallgató BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Dr. Sveiczer Ákos egyetemi docens BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Dr. Sipiczki Mátyás egyetemi tanár DE Genetikai és Alkalmazott Mikrobiológiai Tanszék

12 BIOKÉMIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA SZEKCIÓ 9:00 Pálinkás Hajnalka Laura A genom integritását biztosító mechanizmusok vizsgálata humán sejtvonalakban helyspecifikus biallélikus génkiütés technológiával Témavezető: Dr. Vértessy G. Beáta egyetemi tanár BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Konzulens: Róna Gergely tudományos segédmunkatárs MTA TTK Enzimológiai Intézet 9:15 Murvai Nikoletta Az ERD14 rendezetlen chaperon fehérje in vivo sejtvédő hatásának vizsgálata Témavezető: Dr. Kalmár Lajos tudományos főmunkatárs MTA TTK Enzimológiai Intézet Rendezetlen Fehérje Csoport 9:30 Szünet 9:45 Vass Panna β-galaktozidáz szárítása és formulálása elektrosztatikus nanoszálképzéssel Témavezetők: Dr. Marosi György egyetemi tanár Dr. Nagy Zsombor Kristóf egyetemi tanársegéd Konzulensek: Wagner István PhD. hallgató Fehér Csaba PhD. hallgató BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék 10:00 Kalocsai Réka A cirkadián óra szerepének vizsgálata neutrofil granulociták fagocitózis készségének és szuperoxid termelésének szabályozásában Témavezetők: Ella Krisztina tudományos segédmunkatárs SE Élettani Intézet Konzulens: Dr. Káldi Krisztina egyetemi docens SE Élettani Intézet Dr. Sveiczer Ákos egyetemi docens BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

13 BIOKÉMIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA SZEKCIÓ 10:15 Lőrincz Tamás Mitokondriális DNS károsodás és oxidatív folding Témavezető: Dr. Szarka András egyetemi docens BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék 10:30 Nagy Kinga A genomi uracil előfordulásának és eloszlásának vizsgálata Témavezető: Dr. Vértessy G. Beáta egyetemi tanár BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Konzulens: Scheer Ildikó PhD. hallgató BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék 10:45 Gazsó Zita Kukoricarost biofinomító szemléletű feldolgozása Témavezető: Dr. Barta Zsolt egyetemi adjunktus BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Konzulens: Fehér Csaba PhD. hallgató BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék 11:00 Szünet 11:15 Nagy Zsófia A Wee1 fehérje evolúciójának vizsgálata bioinformatikai módszerekkel Témavezetők: Horváth Anna PhD. hallgató BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Dr. Sveiczer Ákos egyetemi docens BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék 11:30 Lóka Máté és Lóránt Bálint Mikrobiológiai üzemanyag cella fejlesztése és alkalmazása biodegradáció kinetikai vizsgálatára Témavezető: Dr. Tardy Gábor Márk egyetemi adjunktus BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

14 BIOKÉMIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA SZEKCIÓ 11:45 Mihály Máté Levegőztetés és ph hatása a xilit hozamra élesztőkkel végzett fermentációk során Témavezető: Dr. Barta Zsolt egyetemi adjunktus BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Konzulensek: Mareczky Zoltán PhD. hallgató BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Fehér Csaba PhD. hallgató BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék 12:00 Sinka Dóra Ameloblasztok bikarbonát transzportjának vizsgálata kétdimenziós in vitro modellben Témavezető: Bori Erzsébet tudományos segédmunkatárs SE Orálbiológiai Tanszék Konzulens: Dr. Szarka András egyetemi docens BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék 12:15 Mórocz Veronika Terápiás monoklonális antitest aggregációjának hatása a komplementrendszer aktiválására Témavezető: Dr. Urbányi Zoltán csoportvezető Richter Gedeon Nyrt. Konzulens: Dr. Vértessy G. Beáta egyetemi tanár BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

15 KÉMIAI TECHNOLÓGIA ÉS VEGYIPARI MŰVELETEK SZEKCIÓ Elnök: Titkár: Koordinátor: Dr. Kemény Sándor professzor emeritusz Deák Szilvia PhD. hallgató Dr. Mika László Tamás egyetemi docens Dr. Rapi Zsolt tudományos munkatárs Helye: Ch :15 Telkes Lőrinc Nanoszál hordozós királis fázistranszfer katalizátorok szintézise és alkalmazása aszimmetrikus Michael-addícióban Témavezető: Dr. Marosi György egyetemi tanár Konzulens: Sóti Péter Lajos PhD. hallgató 8:30 dr. Fekete András Az 1-butil- és 1-izobutil-3-metil-3-foszfolén-1-oxid enantiomerek elválasztása Témavezetők: Dr. Fogassy Elemér professzor emeritusz Konzulens: Dr. Keglevich György egyetemi tanár Bagi Péter PhD. hallgató 8:45 Benedek Dóra Közreműködés elhasznált gumiabroncsok újrahasznonosításában Témavezető: Dr. Gresits Iván tudományos főmunkatárs BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék 9:00 Németh Orsolya Pamidronát előállításának vizsgálata Témavezetők: Dr. Keglevich György egyetemi tanár Konzulens: Dr. Grün Alajos egyetemi docens Kovács Rita PhD. hallgató

16 KÉMIAI TECHNOLÓGIA ÉS VEGYIPARI MŰVELETEK SZEKCIÓ 9:15 Harakály György Attila Foszfortartalmú égésgátló anyagok környezetbarát szintézise és vizsgálata bioalapú epoxigyanta rendszerben Témavezető: Dr. Marosi György egyetemi tanár Konzulens: Szolnoki Beáta PhD. hallgató 9:30 Szünet 9:45 Magyar Ágnes Új fejlesztésű heterogén katalizátor vizsgálata szén-szén kapcsolási reakciókban Témavezető: Dr. Hell Zoltán egyetemi docens Konzulensek: Fodor Anna PhD. hallgató Németh János PhD. hallgató 10:00 Herbay Réka Foszfolén-oxidok deoxigénezése foszfónium-só intermedieren keresztül Témavezető: Dr. Keglevich György egyetemi tanár Konzulens: Bagi Péter PhD. hallgató 10:15 Péter-Szabó Barbara Szuperkritikus szén-dioxid hatása néhány ionos folyadékra Témavezető: Dr. Székely Edit egyetemi docens BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Konzulensek: Kelemen Zsolt PhD. hallgató BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Dr. Nyulászi László egyetemi tanár BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék 10:30 Czimer Barna Használt MEROX lúgok ártalmatlanítása Témavezető: Dr. Kovács András címzetes egyetemi docens BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

17 KÉMIAI TECHNOLÓGIA ÉS VEGYIPARI MŰVELETEK SZEKCIÓ 10:45 Szőke-Kis Anita AV és progresszív desztillációs kőolajfeldolgozó üzemek energetikai- és költséghatékonyságának értékelése Témavezető: Dr. Mizsey Péter egyetemi tanár BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Konzulens: Farkas Csaba fejlesztő mérnök Mol Nyrt. 11:00 Szünet 11:15 Domonkos Martina Önerősített politejsav kompozit kifejlesztése és égésgátlása Témavezető: Dr. Marosi György egyetemi tanár Konzulens: Bordácsné Bocz Katalin PhD. hallgató 11:30 Sziráky Flóra Zita Erőművi füstgázból származó szén-dioxid-leválasztás környezeti hatásainak vizsgálata életciklus hatáselemzéssel Témavezető: Dr. Benkő Tamás egyetemi adjunktus BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Konzulens: Szendrő Gábor egyetemi tanársegéd BME Környezetgazdaságtan Tanszék 11:45 Böttger Éva Foszfin- és foszfonsav-származékok direkt észteresítése mikrohullámú körülmények között Témavezető: Dr. Keglevich György egyetemi tanár Konzulens: Kiss Nóra Zsuzsa PhD. hallgató

18 KÉMIAI TECHNOLÓGIA ÉS VEGYIPARI MŰVELETEK SZEKCIÓ 12:00 Bottka Éva Bianka Különböző elven működő őrlő berendezések összehasonlítása regranulálási kísérletekben Témavezető: Dr. Zsigmond Zsolt osztályvezető Egis Gyógyszergyár Nyrt. Konzulensek: Dr. Marosi György egyetemi tanár Dr. Fehér András fejlesztő munkatárs Egis Gyógyszergyár Nyrt. 12:15 Kangyal Réka Kabachnik-Fields reakciók különféle megvalósításai Témavezetők: Dr. Keglevich György egyetemi tanár Konzulens: Dr. Milen Mátyás kutató, tb oktató Egis Gyógyszergyár Nyrt. Dr. Bálint Erika tudományos munkatárs Ábrányi-Balogh Péter PhD. hallgató

19 SZERVES KÉMIA SZEKCIÓ Elnök: Titkár: Koordinátor: Dr. Novák Lajos professzor emeritusz Németh János PhD. hallgató Dr. Hegedűs László tudományos főmunkatárs Dr. Hell Zoltán egyetemi docens Dr. Kupai József posztdoktor Helye: Ch. C :15 Mokrai Réka Eszter Szilolid aniont tartalmazó komplex vegyületek előállítása és vizsgálata Témavezető: Fekete Csaba tudományos segédmunkatárs BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Konzulens: Dr. Kovács Ilona egyetemi docens BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék 8:30 Farkas Emese Enantiomerek enzimatikus elválasztása click-kémia segítségével Témavezetők: Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docens Dr. Poppe László egyetemi tanár Konzulensek: Kókai Eszter PhD. hallgató Boros Zoltán tudományos segédmunkatárs 8:45 Bugir Zoltán Aldehidek előállítása újfajta porfirinekhez Témavezetők: Dr. Soós Tibor osztályvezető MTA TTK Konzulens: Dr. Mehdi Hasan tudományos munkatárs MTA TTK Dr. Faigl Ferenc egyetemi tanár 9:00 Farkas Tamás Kísérletek az aszpidoszpermánváz enantioszelektív felépítésére Témavezető: Dr. Kalaus György professzor emeritusz

20 SZERVES KÉMIA SZEKCIÓ 9:15 Hirsch Edit Diarilfoszfinsav egységet tartalmazó, lipofil, királis koronaéterek szintézise és szelektív transzportképességük vizsgálata Témavezetők: Dr. Huszthy Péter egyetemi tanár Konzulens: Dr. Tóth Tünde egyetemi adjunktus Szabó Tamás PhD. hallgató 9:30 Szünet 9:45 Feczku Gyula 1-Fenilpirrol alapvázú katalizátorligandumok előállítása és alkalmazása Témavezetők: Dr. Faigl Ferenc egyetemi tanár Dr. Mátravölgyi Béla tudományos munkatárs Deák Szilvia PhD. hallgató 10:00 Szita Dávid Bence 3-Fenil-1H-indol-2-karbaldehidekből és 2-fenilimidazo[1,2-a]piridin-3-karbaldehidekből képezhető azometin-ilidek 1,7-elektrociklizációs reakciói Témavezetők: Dr. Nyerges Miklós hit to lead igazgató Servier Gyógyszerkutató Intézet Konzulens: Dr. Novák Tibor vezető kutató Servier Gyógyszerkutató Intézet Dr. Hazai László tudományos tanácsadó 10:15 Botyánszki Adrienn Monoszacharid alapú királis koronaéterek szintézise és alkalmazása enantioszelektív katalizátorként Témavezető: Dr. Bakó Péter egyetemi magántanár Konzulens: Dr. Rapi Zsolt tudományos munkatárs

21 SZERVES KÉMIA SZEKCIÓ 10:30 Koós Katalin Új, kondenzált Leucettine alkaloid analógok szintézise Témavezetők: Dr. Mucsi Zoltán vezető kutató Servier Gyógyszerkutató Intézet Konzulens: Dr. Nyerges Miklós hit to lead igazgató Servier Gyógyszerkutató Intézet Dr. Keglevich György egyetemi tanár 10:45 Rádai Zita Primer aminok kétszeres foszforilezésének vizsgálata Témavezető: Dr. Keglevich György egyetemi tanár Konzulens: Kiss Nóra Zsuzsa PhD. hallgató 11:00 Szünet 11:15 Huszka Balázs Azetidinszármazékok előállítása és felhasználása enantioszelektív reakciókhoz Témavezetők: Dr. Faigl Ferenc egyetemi tanár Kovács Ervin tudományos segédmunkatárs 11:30 Varró Gábor A Zephyranthes candida rákellenes alkaloidjának vanillinból kiinduló sztereoszelektív totálszintézise Témavezető: Dr. Kádas István címzetes egyetemi docens 11:45 Démuth Balázs L-treitol alapú koronaéterek szintézise és enantioszelektív reakciók vizsgálata Témavezető: Dr. Bakó Péter egyetemi magántanár Konzulens: Dr. Rapi Zsolt tudományos munkatárs

22 SZERVES KÉMIA SZEKCIÓ 12:00 Nagy Gergely Máté 2-Heteroaril-benzaldehidekből szarkozinnal képezhető azometin-ilidek 1-7- és 1-5- elektrociklizációs reakcióinak mechanizmusvizsgálata Témavezetők: Dr. Mucsi Zoltán vezető kutató Servier Gyógyszerkutató Intézet Dr. Nyerges Miklós hit to lead igazgató Servier Gyógyszerkutató Intézet 12:15 Hergert Tamás N-szubsztituált, halogéntartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata Témavezetők: Dr. Faigl Ferenc egyetemi tanár Dr. Mátravölgyi Béla tudományos munkatárs Deák Szilvia PhD. hallgató 12:30 Szokol Bianka Arilboronsavak és fenolok réz-mediálta kapcsolásának vizsgálata Témavezető: Dr. Nagy József egyetemi docens Konzulens: Komjáti Balázs PhD. hallgató

23 A DOLGOZATOK ÖSSZEFOGLALÓI

24 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ Csúcsvisszaforgatás a királis preparatív kromatográfiában Kiss Viktor MSc. 2. évfolyam Témavezető: Dr. Hell Zoltán egyetemi docens Konzulens: Dr. Németh Gábor kutató-fejlesztő vegyész Egis Gyógyszergyár Nyrt. Feladatom volt munkám során, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt, preparatív kutató és fejlesztő osztályokon, az originális gyógyszerkutatásban előállított racém vegyületek enantiomer párjainak elválasztása preparatív méretben. TDK dolgozatomban, a csúcsvisszaforgatás módszerével végzett mérésekből emelem ki azokat, melyek segítségével be tudom mutatni ezen módszer alkalmazhatóságát. A preparatív kromatográfia alkalmazhatósága gyenge csúcsfelbontások esetére is kiterjeszthető, ha csúcsvisszaforgatást alkalmazunk. Nincs szükség kiegészítő készülékmodulra sem: az eluálódó csúcsokat egy közbülső kis holttérfogatú pufferelemen keresztül egyszeűen visszairányíthatjuk a pumpára, hogy azok ismételten (akár töbször is) végighaladjanak a kolonnán. Ennek eredményképpen, virtuális oszlophossz többszöröződés érhető el a nyomás növekedése nélkül, ezáltal az elméleti tányérszám is növekszik. Összehasonlítottuk a csúcsvisszaforgatást a folyamatos dúsítás technikájával, amelyben a következő lépések ismétlődnek a szükséges számú alkalommal: az elsőnek eluálódó csúcs tiszta frakciójának eltávolítása, a visszamaradt frakciók bepárlása, és azok újrainjektálása. Ez utóbbi módszer némileg jobb kitermelést eredményez, míg a visszaforgatásos technika sokkal kevésbé munkaigényes, gyorsabb és kevesebb oldószert használ. Mindkét módszer megegyezik abban, hogy az újrakromatografált rész enantiomerarányát fokozatosan a jobban viszatartott enantiomer felé toljuk el, így kihasználva a tömegkiszorítás jelenségét a nagy tömegtúlterhelés mellett. A csúcsvisszaforgatásnál nem csak a virtuális kolonnahossz, hanem a virtuális állófázis tömeg is többszöröződik. Abban az esetben is használtunk csúcsvisszaforgatást, amikor a teljes csúcselválás lehetséges volt, de csak kis terhelés mellett. Úgy találtuk, hogy az egyszeri túlterhelő injektálás többszöri visszaforgatással kombinálva ésszerű alternatívája az osztott minta többszöri injektálásának, és az előbbi módszer kényelmesebb megoldás, ráadásul oldószer felhasználás szempontjából zöldebb. (Kiss Viktor, Németh Gábor: Preparative Peak Recycling for Poorly Resolved Racemates, Balaton Symposium nemzetközi elválasztástechnikai konferencia, szept. 4-6., Siófok)

25 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ Gyógyszerjelölt vegyületek lipofilitásának jellemzése a gyógyszerkutatás korai fázisában Lukács Norbert MSc. 2. évfolyam Témavezető: Dr. Balogh György Tibor osztályvezető, címzetes egyetemi docens Richter Gedeon Nyrt. Szintézistámogató Laboratórium Konzulens: Könczöl Árpád kutató-fejlesztő Richter Gedeon Nyrt. Szintézistámogató Laboratórium Az elmúlt két évtizedben az ipari gyógyszerkutatás gyakorlatában bekövetkezett változásnak köszönhetően az újonnan szintetizált gyógyszerjelölt vegyületek fizikai-kémiai jellemzésében, a korábban egy-egy kizárólagosan alkalmazott fizikai-kémiai paraméter használata helyett, a komplex jellemzés vált meghatározóvá. Ennek megfelelően a felfedező kutatás korai fázisában szükségessé vált az ADMET (felszívódás, eloszlás, metabolizmus, kiválasztás, toxicitás) folyamatokat jó közelítéssel leíró fizikai-kémiai sajátságok megbízható és gyors meghatározása. A gyógyszerek felszívódásának előrejelzésére, illetve a farmakokinetikai és a farmakodinamikai fázisban lejátszódó folyamatok értelmezésére egyik legrégebben használt fizikai-kémiai paraméter a lipofilitás, aminek figyelembevétele napjainkban is nélkülözhetetlen a gyógyszerkutatás kezdeti és fejlesztési szakaszában egyaránt. A vegyületek neutrális formájára vonatkozó log P mérése klasszikusan rázótölcséres, illetve ph-metriás módszerek alkalmazásával történik. Ezen technikák előnye, hogy pontos értéket szolgáltatnak, viszont áteresztőképességük kicsi, illetve a lipofilitás potenciometrikus meghatározása csak ionizációra képes vegyületek esetén végezhető. A klasszikus módszerek mellett jó alternatívát jelent a fordított fázisú kromatográfiás (RP- HPLC) technika, ami jóval nagyobb áteresztőképességű, viszont jelenlegi ismereteink szerint csupán lipofilitási trendek felállítására, illetve közelítő adat megadására alkalmas. Munkám során célul tűztük ki egy RP-HPLC alapon megadott kromatográfiás kapacitási faktor adatokat (log k) felhasználó automatizált rendszer kidolgozását, ami alkalmas lehet egy adott szerkezeti körbe tartozó vegyület pontos log P értékének megadására, a lehető legkevesebb elemszámú, nagypontosságú lipofilitási adat felhasználásával. A modellrendszer kialakításához, illetve a modell globális és lokális jellegének vizsgálatához a Richter Gedeon Nyrt. molekulabankjából szerkezeti diverzitásuk (Tanimoto-index) és ionizációs készségük alapján három központi idegrendszerre ható vegyületcsaládból összesen 68, illetve 70 különböző sav-bázis karakterű gyógyszeripari gold standard vegyületet választottunk ki. A vegyületek lipofilitását potenciometrikus, illetve pk a értéküket figyelembe véve különböző ph-jú mozgófázisokat alkalmazva, RP-HPLC módszerrel is megmértük. Az eredmények felhasználásával, statisztikai módszerekkel vizsgáltuk, hogy egy adott Tanimoto tartományba eső vegyületkör minimálisan hány tagjának a lipofilitását szükséges klasszikus, nagypontosságú módszerrel megmérni a lehető legpontosabb log P log k összefüggés megadásához. A kapott eredmények alapján szeretnénk a jövőben RP-HPLC alapú log k paraméterek birtokában, és további célzottan kiválasztott vegyületek nagypontosságú log P értékeinek megadásával, egy olyan robosztus modellrendszert kialakítani, mely alkalmas lehet nagyszámú, központi idegrendszerre specifikus vegyület lipofilitásának meghatározására.

26 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ Boránok η 2 -H 2 komplexeinek kvantumkémiai vizsgálata Szpisjak Tamás BSc. 4. évfolyam Témavezető: Könczöl László doktorjelölt BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Konzulens: Dr. Szieberth Dénes egyetemi docens BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Az irodalomban számos példát találhatunk η 2 -H 2 komplexekre[1]. A legtöbb esetben ezek központi atomja egy átmenetifém. Az ilyen komplexet két fő kölcsönhatás stabilizálja: egyrészt a hidrogén molekula szigma kötése donál elektront a fém valamelyik üres d- pályájára, másrészt az átmenetifém egyik nemkötő, d-típusú elektronpárja lép kölcsönhatásba a hidrogén σ* lazító pályájával. Nemfémes η 2 -H 2 komplexekre viszont nagyon kevés példát tudunk felsorolni[2], ráadásul ezeket is csak elméleti számítások instabil köztitermékeként mutatták ki. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a nemfémes elemek esetén a központi atom nemkötő elektronpárjának stabilizáló hatása hiányzik. Preparatív úton egyedül a borán hidrogén komplexét sikerült előállítani, argon mátrixban[3]. A néhány fellelhető elméleti munkából viszont arra következtetésre juthatunk, hogy a bóron lévő ligandum vagy a köztük lévő kötés képes elektront donálni a hidrogén molekula lazító pályájára. Ha sikerülne ezt a jelenséget mélyrehatóbban megismerni, akkor az segítségünkre lehet egy bór alapú H 2 aktiváló katalizátor létrehozásában. Munkám során kvantumkémiai számításokat végeztem annak vizsgálatára, hogy a borán hidrogén atomjainak lecserélésével stabilizálható-e az η 2 -H 2 komplexe. A kapott eredmények alapján olyan általános elmélet megfogalmazására törekszem, amely meghatározza a kapcsolódó ligandumok tulajdonságai alapján a komplex stabilitását. Reverzibilis hidrogénaddíció boránra [1] Gregory J. Kubas, Chem. Rev. 2007, 107, 4152 [2] Ch. Fan, L. G. Mercier, W. E. Piers, H. M. Tuononen, M. Parvez, J. Am. Chem. Soc. 2010, 132, 9604 L. Könczöl, E. Makkos, D. Bourissou, D. Szieberth, Angew. Chem. Int. 2012, 51, 9521 Sh. Gao, W. Wu, Y. Mo, J. Phys. Chem. A 2009, 113, 8108 [3] Thomas J. Tague, Jr., Lester Andrews, J. Am. Chem. Soc. 1994, 116, 4970

27 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ Extrakciós eljárások kidolgozása és összehasonlítása agaróz gélben oldott KAR 1 és TMB modell vegyületekre Janzsó Péter Zoltán BSc. 2. évfolyam Témavezető: Dr. Újszászy Kálmán tudományos tanácsadó MTA TTK, Szerves Kémia Intézet Tömegspektrometriai Laboratórium Régóta ismert és megfigyelt jelenség az, hogy bizonyos erdőtüzek után a természet nagyon hamar regenerálódik, újjáéled. Vannak azonban olyan esetek is, amikor még évekig kopár marad a leégett erdő területe. A jelenség hátterében biokémiai folyamatok állnak. A tűzben a cellulóz pirolízise egy Maillard-reakció során játszódik le. A termékek között szerepel két speciális vegyület: a TMB és a KAR 1 nevezetű laktonok, melyek erős biológiai aktivitást mutatnak. A KAR 1 már nmol/l-es koncentrációtartományban is serkentő hatással van a csíranövekedésre, míg a TMB μmol/l-es nagyságrendben inhibitorként viselkedik, gátolja a növények fejlődését. Különböző speciális táptalajok előállításakor felmerült a kérdés, hogy nem keletkeznek-e az autoklávozások során egy Maillard-típusú mellékreakcióban a fent említett vegyületek. Kutatómunkámmal arra fejlesztettem módszert, hogy a kemény gél állagú táptalajtól minél jobb hatásfokkal elválaszthatók legyenek a célvegyületek. A feladat nehézségét a mátrix állaga adja. Az autoklávozott gél ugyanis félkemény gumiszerűen rugalmas anyag. Oldásnak és mechanikus aprításnak egyaránt ellenáll. Autoklávozás előtt a nyers alapanyaghoz annyi sztenderd oldatot adtam, hogy a célvegyületekre nézve adott koncentrációjú mintákat kapjak. Az extrakció eredményességét GC MS módszerrel ellenőriztem. A gél szerkezete hő közlésére nem lazult. Az első kísérletsorozatban vizes lazítás után etil-acetát és kloroform 1:1 arányú keverékét használtam extrahálószerként. A második módszer során a nyers, vízzel nem melegített mintákhoz acetonitrilt adtam, ekkor a gél elkezdett kifehéredni, pelyhesedni. Az acetonitriles fázisból ezután a fent említett oldószerkeverékkel extraháltam a célvegyületeket. A harmadik kísérletsorozatban a nyers mintákra Celite-port szórtam, hogy kiszívja a gél víztartalmát, így a gél szerkezete összeomlott, és pépes masszává állt össze a hozzáadott porral. Az előkészített mintákból acetonitriles extrakcióval nyertem ki a célvegyületeket. A vizsgált módszerek közül az első kísérletsorozat hatásfoka egy nagyságrenddel elmaradt a második módszertől, valamint a mintaelőkészítés is komplexebb a másik kettőhöz viszonyítva. A második módszer egyszerűsége és gyorsasága miatt valószínűleg jobban alkalmazható a gyakorlatban. A Celite-s kezelés során azonban túl nagy az anyagveszteség.

28 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ Kolloidkémiai alapokon előállított háromdimenziós felületi nanoszerkezetek Pothorszky Szilárd MSc. 2. évfolyam Témavezető: Dr. Deák András tudományos munkatárs MTA TTK MFA Konzulensek: Dr. Hórvölgyi Zoltán egyetemi tanár BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Zámbó Dániel PhD. hallgató MTA TTK MFA A nanotechnológia a mikrométer-skála alatti világ igen sajátos tulajdonságaira épít. Többek között ilyen tulajdonság a nanométeres nagyságrendbe tartozó részecskék (nanorészecskék) önszerveződése, valamint az önszerveződött rendszerek szerkezetétől nagyban függő optikai és energetikai jellemzők. A méretből és a struktúrából fakadó drámai változások tanulmányozása és pontos megértése jelenleg is számos kutatás témája. Dolgozatom középpontjában egy olyan kolloidkémiai eljárásokkal kialakított háromdimenziós felületi nanostruktura áll, amely a látható fény hullámhosszával összemérhető egységekből épül fel. A struktúra felszínén létrejövő intenzív fény-anyag kölcsönhatás lokalizált és terjedő plazmon-rezonancia jelenséget eredményez. Több előnyös tulajdonsága mint például a felületi mintázat jó reprodukálhatósága, a nagy felületi elektromos térerősség széleskörű alkalmazhatóságot sejtet. Elsősorban felület-erősített Raman spektroszkópiában adaptálható jelerősítésre, valamint hibrid napelemekben biztosíthatja a fényenergia hatékonyabb felvételét. A dolgozatban egy új eljárást mutatok be a speciális felületi struktúra előállítására. A szerkezetek fénnyel való kölcsönhatását egy általam külön erre a célra összeállított optikai mérési elrendezéssel vizsgáltam.

29 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ Hallucinogén gombák pszilocibin és pszilocin tartalmának meghatározása HPLC/MS módszerrel Sztankovics Andrea MSc. 2. évfolyam Témavezető: Dr. Veress Tibor laborvezető Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Szerves Kémiai és Analitikai Osztály Konzulens: Dr. Fekete Jenő egyetemi tanár BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék A hallucinogén gombák a kábítószer-piacon gyakorta előforduló készítmények. A gombák hallucinogén hatóanyagainak - a pszilocibinnek és pszilocinnek - megbízható meghatározása fontos az igazságügyi szakértői gyakorlatban, mivel ezek mennyiségétől jelentősen függ a bíróság által kiszabott büntetés súlyossága. Mivel a pszilocibin a gázkromatográfiás körülmények között nem stabil, vizsgálatára HPLC módszer alkalmazható. A tömegspektrometriás detektálás szelektivitást és meglehetősen kis kimutatási határ elérést biztosít. Jelen tanulmány magában foglalja hallucinogén gombákból nyert metanolos extraktum komponenseinek fordított fázisú HPLC elválasztását elektrospray ionizációt követően végzett tömegspektrometriás detektálás alkalmazásával. A kromatográfiás fázisrendszer úgy került megválasztásra, hogy a komponensek tíz percen belül elválaszthatóak legyenek és a pszilocibin negatív módban, a pszilocin pozitív módban ugyanazon kromatográfiás vizsgálat keretében detektálható legyen. A kidolgozott eljárás teljesítmény jellemzőit meghatároztam és az eljárás alkalmazhatóságát kábítószer-piacról lefoglalt hallucinogén gombák vizsgálatával kapott eredmények bemutatásával szemléltetem.

30 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ Glicerin mérése borokban amperometriás bioszenzorral Gaál Eszter MSc. 2. évfolyam Témavezető: Adányiné Dr. Kisbocskói Nóra mb. főosztályvezető Központi Környezet- és Élelmiszertudományi Kutatóintézet Konzulens: Dr. Salgó András egyetemi tanár BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Napjainkban az egyre nagyobb mértékű élelmiszertermelés és -gyártás miatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni az élelmiszerbiztonsági és -minőségi követelményekre. Nem csak a nyersanyagok és a késztermékek ellenőrzése szükséges, hanem a gyártás során is elengedhetetlen a folyamatos, gyors és pontos ellenőrzés. A hagyományos analitikai módszerek, mint pl. a kromatográfia, spektrofotometria lassúak, drágák, hosszú és bonyolult a minta-előkészítést igényelnek, és sok esetben jól képzett szakembereket is. Ezek a hátrányok kiküszöbölése érdekében az utóbbi évtizedekben az analitikai kémia egyik legjobban fejlődő területe a bioszenzorok fejlesztése lett, amelyek használatával ezek a problémák nem jelentkeznek. A klinikai vizsgálatok és a környezetvédelem területén már számos bioszenzort használnak, de egyre terjed az élelmiszeripar területén alkalmazott szenzorok használata is. TDK munkám során egy kétenzimes amperometriás bioszenzor fejlesztésébe kapcsolódtam be, amivel célunk glicerin koncentráció mérése volt borokban. A glicerin a borokban a víz és az alkohol után a legnagyobb mennyiségben jelen levő komponens, szerepe meghatározó a borok aromájában, lágyságot, selymességet ad a bornak, édesítő hatással is bír. A glicerin a fermentáció során keletkezik az élesztők másodlagos metabolitjaként, végső mennyisége 1-10 g/l, ez függ a szőlő fajtájától, az alkalmazott élesztőtörzstől, az erjedés alatti ph-tól, a hőmérséklettől, az oxigén és a kén-dioxid koncentrációtól a mustban. A glicerin jelenléte a borokban fontos minőségi jellemző, amelyet szükséges mind az erjedés alatt az esetleges káros mellékízek elkerülése érdekében, mind utólag a kész borban mérnünk. A glicerin magas koncentrációja a borokban a szőlő Botrytis cinerea-val való fertőzésére utalhat, vagy más bakteriális, ill. gombás fertőzésre a mustban. Magas glicerin-etanol arány glicerin utólagos hozzáadását jelentheti, ami borhamisításnak számít. Méréseink során 2 enzimet alkalmaztunk, glicerin-kinázt, és glicerin-3-foszfát-oxidázt, amelyeket vékonyréteg-cellában rögzítettünk. A méréseket 38 C-on, Michaelis-féle foszfátpufferrel (0,07 mmol/l, ph 7,5) végeztük, aminek áramlási sebessége 0,8 ml/min volt. A pufferoldatba kofaktorként ATP-t adtunk, a reakció eredményeként keletkező H 2 O 2 koncentrációját amperometriás detektorral 590 mv polarizációs feszültségen detektáltuk, és ennek alapján számoltuk a glicerin koncentrációt a mintákban. Méréseinket FIA (Flow Injection Analysis) rendszerben végeztük, amely az egyik leggyakrabban alkalmazott technika sorozatmérések esetén.

31 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ Ginkgo biloba kivonatok vér-agy gát specifikus permeabilitási profiljának vizsgálata PAMPA-BBB/LC-MS segítségével Rendes Kata BSc. 4. évfolyam Témavezetők: Dr. Balogh György Tibor osztályvezető, címzetes egyetemi docens Richter Gedeon Nyrt. Szintézistámogató Laboratórium Könczöl Árpád kutató-fejlesztő Richter Gedeon Nyrt. Szintézistámogató Laboratórium A Ginkgo biloba (páfrányfenyő) levelének kivonata világszerte az egyik legnagyobb forgalmú, központi idegrendszeri (CNS) kórképekben alkalmazott gyógynövény-készítmény. A kivonat CNS-hatásért felelős komponenseinek azonosítása, hatásmechanizmusuk feltérképezése és vér-agy gáton (blood-brain barrier (BBB)) való átjutásuk igazolása azonban máig nem teljesen megoldott. Ennek elsődleges oka, hogy a G. biloba kivonatok nehezen analizálható, rendkívül komplex anyagkeverékek. A PAMPA-BBB (Parallel Artificial Membrane Permeability Assay for Blood-Brain Barrier) egy nagy áteresztőképességű, vér-agy gát specifikus effektív permeabilitás mérésére szolgáló in vitro tesztrendszer, amely sokkomponensű minták esetén is megőrzi szelektivitását. Fontos továbbá, hogy a PAMPA szűrés előtti és utáni minták HPLC/QQQ- MS-sel történő elemzése lehetővé teszi a potenciális CNS-hatóanyagok mátrix melletti azonosítását. Fentiek értelmében célul tűztük ki, hogy PAMPA-BBB/LC-MS kapcsolt technika segítségével jellemezzük és összehasonlítsuk különböző G. biloba kivonatok vér-agy gát specifikus permeabilitási profilját. Több olyan hatóanyagot is sikerült azonosítanunk, amelyek mért permeabilitása jó egyezést mutat a G. biloba farmakokinetikai leírásával. Bizonyítottuk továbbá, hogy a kivonatok glikozilált komponensei nem képesek passzív diffúzióval átjutni a modellmembránon. Ezen felül tesztrendszerünk segítségével sikerült rámutattunk egy ismerten neurotoxikus hatású komponens fokozott agyi felszívódásával összefüggő kockázatra is. Így a kapott eredményeink hozzájárulhatnak a G. biloba és a kivonatából készített növényi gyógyszerek átfogóbb jellemzéséhez.

32 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ IgG aggregátumok létrehozása optikai szenzor felületén a komplement rendszer aktivációjának vizsgálata céljából Kovács Boglárka MSc. 2. évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Róbert tudományos főmunkatárs MTA TTK MFA Dr. Prohászka Zoltán egyetemi tanár SE III. sz. Belgyógyászati Klinika Konzulens: Dr. Hórvölgyi Zoltán egyetemi tanár BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék A komplement rendszer a veleszületett immunitás része, mely a plazmában és egyéb testfolyadékokban kaszkádszerűen működő szerin-proteáz rendszer. A rendszert összességében több mint 45 fehérje alkotja, többek között szabályozó faktorok, oldott és sejtfelszíni regulátorok, komplement receptorok. Aktivációja bivalens kationok jelenlétében a klasszikus, az alternatív és a lektin indukált utakon indulhat el. Munkám elsődleges célja a komplement rendszer aktiválását előidéző, stabil és jól karakterizált biológiai réteg kialakítása volt optikai hullámvezető alapú szenzoron. A komplement rendszer klasszikus útja jól aktiválható IgG aggregátumokon, ezért célom IgG aggregátumokból felépülő vékonyréteg kialakítása volt. Ennek érdekében hőaggregált IgG molekulákat használtam, majd az aggregátum oldat kitapadását vizsgáltam hidrofil és hidrofób szenzorfelületeken. A hullámvezető szenzor segítségével feltérképeztem a réteg önszerveződésének dinamikáját, a kialakított réteg stabilitását, illetve AFM-es mérések segítségével vizsgáltam az aggregátum film morfológiáját. Végül normál humán szérum segítségével vizsgáltam a komplement rendszer klasszikus útvonalának aktiválódását különböző pufferekben. A mérésekhez negatív kontrollként EDTA-t tartalmazó puffert alkalmaztunk, mely komplexképző tulajdonsága révén megakadályozza a komplement rendszer aktiválódását. Kísérleteinkkel igazoltuk, hogy a komplement aktivátorok sikeresen rögzíthetőek a hullámvezető szenzor felületén és a műszer nagy pontossággal képes követni az alapjelet a klasszikus út aktiválódása közben.

33 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ Foszfor-klór kötés hidrolízisének vizsgálata kvantumkémiai módszerekkel Pánczél János Károly BSc. 3. évfolyam Témavezető: Dr. Szieberth Dénes egyetemi docens BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék A foszfor-klór kötést tartalmazó vegyületek nagy reakciókészségüknek köszönhetően fontos vegyipari kiindulási anyagok és intermedierek. Ilyen vegyületeket használnak növényvédőszerek (pl. paration, metilparation), egyes gyógyszerek (pl. papaverin) előállításakor. Fontosságukat jelzi, hogy sok reakciókinetikai adatot gyűjtöttek különböző foszforvegyületek hidrolízisének, illetve egyéb nukleofilekkel lejátszódó reakcióinak vizsgálatából. [1] Ugyan kvantumkémiai számítások fontos információkkal tudnának szolgálni a reakciómechanizmusok részleteiről, a fellelt irodalomban nem található utalás arra, hogy a hidrolízis reakciókat vizsgálták volna számításos kémiai eszközökkel is. TDK munkámban a monoklórfoszfin (PH 2 Cl) hidrolízisének mechanizmusát vizsgáltam számításos kémiai módszerekkel, a Gaussian09 programcsomag felhasználásával. A reakciókban részt vevő vízmolekulák számát 1 és 5 között változtattam, és vizsgáltam a reakciók aktiválási paramétereit, valamint az átmeneti állapotok szerkezetét a vízmolekulák számának függvényében. A számítások alapján a hidrolízis alapvetően kétféle úton mehet végbe. Az egyik esetben (a) a vízmolekula a klóratommal megegyező térfélben, a klóratom mellett támad a foszforatomon. Ez a reakcióút egy tetragonális piramis alakú átmeneti állapoton keresztül megy végbe, és ha a vegyület királis lenne, akkor a konfiguráció retenciójával járna. A másik esetben (b) a vízmolekula a klóratommal ellentétes oldalról közelíti meg a foszforatomot. Ez egy trigonális bipiramis alakú átmeneti állapoton keresztül játszódik le, és a konfiguráció inverziójával jár. Egyik talált reakcióút esetén sem találtam stabil intermediert, a termék H 2 POH molekula egy lépésben, egy átmeneti állapoton keresztül lejátszódó reakcióban keletkezik. A korábbi, hasonló molekulákkal elvégzett kísérletek során mindkét átmeneti állapot kialakulását feltételezték, ezek segítségével próbálták magyarázni a különböző kísérleti eredményeket. [2] Az általam elvégzett számítások szerint a reakció aktiválási energiája, valamint szabadentalpiája a vízmolekulák számának növelésével csökken. 1 vízmolekulával csak retenciós utat találtam. 2 vízmolekula esetén az inverziós reakcióút aktiválási energiája magasabb volt a retenciós útnál. 3 vízmolekula esetén azonban már kissé alacsonyabb volt az inverziós reakcióút aktiválási energiája, ez azonban még mindig túl magas ahhoz, hogy a reakció szobahőmérsékleten lejátszódhasson. A 4 illetve 5 vízmolekulával viszont ezek jelentősen kisebbnek adódtak, mint a retencióval járó reakcióké. Ezen folyamatok aktiválási energiája már lehetővé teheti, hogy a reakciók szobahőmérsékleten is lejátszódhassanak. Ez összhangban van a kísérleti kinetikai mérésekkel, amelyek szerint a foszfor-klór kötést tartalmazó vegyületek és nukleofilek reakciói főként inverzióval játszódnak le. [2] [3] [1] J. R. Cox, Jr., O. B. Ramsay, Chemical Reviews, 1964, 64, [2] R. J. P. Corriu, J. P. Dutheil, G. F. Lanneau, S. Ould-Kada, Tetrahedron, 1979, 35, [3] M. Mikołajczyk, J. Krzywański, Tetrahedron Letters, 1975, 19,

34 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ Az ipari melléktermék tűzihorganyiszap cink-ferrit komponensének hasznosítása Fekete Fanni BSc. 4. évfolyam Témavezetők: Dr. Szilágyi Imre Miklós tudományos munkatárs BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék MTA-BME Műszaki Analitikai Kémiai Kutatócsoport Dr. Kótai László tudományos főmunkatárs MTA TTK AKI A fémek korrózióvédelmére sokféle megoldás létezik: az egyik leghatékonyabb a cinkkel való bevonás, a horganyzás. A cink acél felületre való felvitelének egyik módja a tűzi mártó horganyzás. Az ezt megelőző tisztító felületkezelés, a sósavas pácolás során keletkezett fáradt páclé semlegesítésekor képződik a tűzihorganyiszap. Mivel a pácban maratják le a felületről a vas-oxidokat, és egyúttal visszapácolják a selejtes horganyzott árut, mindkét fém (Zn és Fe) megtalálható az iszapban. TDK munkám során a tűzihorganyiszapból ammóniás mosás után kinyerhető cink-ferrit (ZnFe 2 O 4 ) újrahasznosíthatóságának vizsgálatát, és a reakció köztitermékeinek azonosítását tűztem ki célul. A kísérletek során két, ammónium, vas és szulfát ionokat tartalmazó só (Mohr-só, (NH 4 ) 2 Fe 2 (SO 4 ) 2ᵒ6H 2 O és ammónium-vas(iii)-timsó, NH 4 Fe 2 (SO 4 ) 2ᵒ12H 2 O) termikus bomlása során in situ képződő SO 3 hatását vizsgáltam a ZnFe 2 O 4 -re. Arra számítottam, hogy az SO 3 szulfatálja a ZnFe 2 O 4 -ben lévő két fémet (Zn és Fe), amik így oldással elválaszthatók egymástól: a keletkező ZnSO 4 jól oldódik vízben, míg az Fe 2 (SO 4 ) 3 rosszabbul, illetve az Fe 2 O 3 pedig egyáltalán nem. A sók és a cink-ferrit között lejátszódó reakciókat FTIR, ICP- OES és Mössbauer spektroszkópiával, XRPD, TG/DTA-MS és SEM-EDX mérésekkel követtem nyomon. Termoanalitikai (TG/DTA-MS) mérés segítségével felderítettem a sók termikus bomlását 800 C-ig, és azonosítottam a bomlástermékeket oxidatív (levegő) és inert (He) atmoszférában. Ez alapján választottam ki azt a hőmérséklet tartományt ( C), ahol a sók és a cink-ferrit reakciója végbemehet. Ennek megfelelően 400, 425 és 450 C hőmérsékeleteken végeztem reakciókat cink-ferrit/mohr-só és cink-ferrit/ ammóniumvas(iii)- timsó keverékeivel. A sók minden esetben feleslegben voltak; a reakciósorozatokat kétféle (1:2 és 1:5) cink-ferrit/só arányban is végrehajtottam. A hevített reakciókeverékekből vizes mosással elválasztottam a vízoldható fázisokat, majd tömény sósavas mosást is végeztem. Az oldatokban az Fe, Zn és S arányát ICP-OES méréssel határoztam meg. A szilárd reakciótemékekben (közvetlenül hevítés, vizes oldás és savas oldás után) XRPD-vel azonosítottam a fázisokat. A 425 C-os hevítés utáni reakciókeverékek és a kiindulási anyagok Mössbauer spektrumát is felvettük. A reakció köztitermékeit sikerült azonosítanunk és izolálnunk az elért legjobb konverzió 78% volt, ami optimalizásással tovább növelhető.

35 ANALITIKAI, ELMÉLETI ÉS FIZIKAI KÉMIA SZEKCIÓ Molekulabanki DMSO-oldatok kémiai stabilitás-vizsgálata és instabil kemotípusok azonosítása Dargó Gergő BSc. 4. évfolyam Témavezető: Dr. Balogh György Tibor osztályvezető, címzetes egyetemi docens Richter Gedeon Nyrt. Szintézistámogató Laboratórium Konzulens: Könczöl Árpád kutató-fejlesztő Richter Gedeon Nyrt. Szintézistámogató Laboratórium A gyógyszeripari cégek kutatásaik során gyakran alkalmazzák a nagy áteresztőképességű szűréseket (HTS- High Throughput Screening) új, biológiailag aktív molekulák azonosítására. Az így vizsgált anyagokat a gyógyszeripari gyakorlatban gyakran DMSO-oldatok formájában tárolják az adott cég molekulabankjában, ahol akár hosszú időn keresztül is állhatnak az oldatok. Az oldatformában való tárolás körülményei döntően befolyásolják az elvégzett HTS sikerességét, valamint a további farmakológiai tesztelések eredményeit. A nem kellően tiszta és/vagy instabil minták találatként való azonosítása azonban jelentős kockázatot hordoz és végeredményben lerontja a HTS vizsgálat költséghatékonyságát. A vegyülettárak stabilitás-vizsgálatával előre jelezhetjük azokat a körülményeket, amelyek között az akár több évig tartó oldat-fázisú tárolás a lehető legkisebb bomlást okozza. Ennek értelmében azt a célt tűztük ki, hogy reprezentatív molekulabanki minták stabilitás-vizsgálatával előrejelezzük az oldat-fázisú tárolás legkritikusabb körülményeit. Ezért 185 db vegyület esetén vizsgáltuk LC-MS technika segítségével az UV ill. a látható fény, a DMSO törzsoldat víztartalmának és a lefagyasztás-felolvasztás ciklusok számának kémiai stabilitásra gyakorolt hatását. Ezen felül arra törekedtünk, hogy a "kémiailag érdekes" bomlások részletes vizsgálatával rámutassunk átalakulásra érzékeny szerkezeti elemekre (kemotípusokra).