ADALÉKOK A DEBRECENI TANÁRKÉPZŐ INT~ZET GYAKORLÓ GIMNÁZIUMÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ

Átírás

1 ADALÉKOK A DEBRECENI TANÁRKÉPZŐ INT~ZET GYAKORLÓ GIMNÁZIUMÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ Mervó Zoltánné Előzmények A középiskolai tanárok képzésérő l és képesítésér ől intézkedő ~ví XXVILtc. a tudományegyetemek bölcsészettudományi karának feladatává tette a tanárképző intézetek megszervezését s a tanárjelöltek számára - tanítási gyakorlatok céljára - gyakorló középiskolák felállítását.` A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter fentiek alapján a Debreceni M.Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet igazgatótanácsát dr. Pap Károly egyetemi tanár elnöklete alatt azzal a megbízással nevezte ki, hogy az in tézet működését már az 1925/26. tanév elejével kezdje meg. Minthogy a városban a tanárképzés céljaira gyakorló iskola.nem állt rendelkezésre, a törvény intencióinak megfelelően a helybeli középiskolákban biztosították a gyakorlati képzést. A Református Főgimnázium, a Dóczi Leánygimnázium, a Kegyestanítórendi Róm.Kat.Calasanzi Szent József Reálgimnázium és az Állami Fazekas Mihály Reáliskola ettől kezdve a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Tanárképz ő Intézetének gyakorló iskolájául szolgált. A tanárjelöltek itt az igazgató vezetése és felügyelete alatt álltak,de a hospitálást és a gyakorló tanítást a legkiválóbb tanáregyéniségek közül kiválasztott vezetőtanárok irányításával végezték. 2 Ez a körülmény kapcsolatot teremtett az iskola és az egyetem között, hiszen az egyetem tanárai több alkalommal meglátogatták a tanárjelölteket, s résztvettek a vezető tanárok bemutató tanításain, valamint a tanár jelöltek próbatanításain, s az azokat követő gyakorlati megbeszéléseken. Egyes vezető tanárokat a Tanárképző Intézetben előadókul is foglalkoztattak. Az 1935/36. tanévben pl. Madai Pál és Kovács Máté kapott ilyen felkérést. 3 Bár a négy iskola kedvező feltételeket biztosított a tanárjelöltek számára, a Tanárképző Intézet részér ől mégis, már 1928-ban felmerült önálló gyakorló középiskola létesítésének szükségessége, mely Mitrovics Gyula 1 Az évi XXVII tc. Magyar Törvénytár Bp old. 2 A Debreceni Kegyestanítórendi Róm. Kat. Calasanzi Szt. József reálgimnázium értesítő je az 1929/30. tanévről. Közzéteszi : Dr. Lukáts József igazgató Db old. 3 Fentiekre lásd Péter László : A szegedi fő reáliskola, elő dei és utódai. Szeged, (Szeged mfivelődéstörténetéből 7.) (Szerk. : Lengyel András) és A Debreceni M. Kir. Állami Fazekas Mihály Gimnázium Értesftő je az 1935/36. iskolai évr ől. Közzétette : Úr Márton mb. igazgató Db old. (Továbbiakban : Fazekas Gimn. Értesftője.) 123

2 igazgatótanácsi tag véleménye szerint : tanárképző intézetünknek nélkülözhetetlen része:" 4 A gyakorló középiskolának elsőrendű célja szerinte nem a közönség szükségleteinek kielégítése, hanem a tanárképzés szolgálata. E véleményét a Fazekas Mihály reáliskola gyakorló középiskolává való átszervezése kapcsán juttatta kifejezésre s fenntartotta, hogy gyakorló középiskola céljait csak egy teljesen újból és ennek a célnak szemmeltartásával létesített intézet képes szolgálni." s A közbejött gazdasági válság, az anyagi feltételek hiánya azonban még jó ideig akadálya volt az önálló intézmény megteremtésének, emiatt a tanárképzés 1925-ben kialakított rendszere 1936-ig tovább élt. Több, mint egy évtizedes munkálkodás után Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Szilt' Kálmán államtitkár és Kőröst' László miniszteri tanácsos, helyben Pap Károly és Szabó Dezső professzorok teremtették meg a feltételeket a gyakorló gimnázium létrejöttéhez szeptember 22-én a Simonyi út 12. szám alatti Stégmüller villábari kialakított iskola Jausz Béla megbízott igazgató vezetésével készen állt a nyitásra. Az ünnepélyes tanévnyitón Pap Károly a tanárképző intézet elnöke hangsúlyozta : Olyan intézetet igyekszünk teremteni e falak között, amely a törvénycikk definícióját, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, nemzeti szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa, és a fels őbb tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára képesítse : a legteljesebb mértékben betöltse. Olyan iskolát, amely a mindennapi élet túlzó vagy zavaros áramlatait kizárva eredményeiben és hatásában úgynevezett gyakorló, hanem amint régebbi pesti elődjét a köztudat nevezte, valóban mintagimnáziummá legyen."s S a mintagimnázium megvalósításához Jaüsz Béla igazgató tanévnyitó beszédében tettrehívó szép ideált állított a tanárok és diákok elé :... aki önmarcangoló, tépő erővel kutat és keres, akiben harcol á világ és az én, aki nem szikkadt erővel percipiálja kényelmesen a meglevőt, hanem akiben a ráható külső benyómásók szikrát vetnek az acélosan rugalmas tettre és alkotásra termettségre... ` az á pozitív ember, az alkotó ember az én ideálom."' Nyolc évi- gyakorlógimnáziumi tevékenysége - mint a későbbiekben látni fogjuk -ezen ideál megteremtésére irányult. Az iskola ideiglenes épületben, a nagyerdei Stégmüller villában kapott otthont. A bérleményt Paczó Márton műszaki tanácsos tervei alapján alakították át iskola céljaira. A VKM anyagi támogatásával és a Tanárképző Intézet elnökségének gondoskodása folytán egészséges tantermekben, praktikus padokkal, asztalokkal, táblákkal, pedagógiai szempontból hasznosítható képekkel felszerelve kezdődhetett meg a munka. A tantermeken kívül igazgatói iroda, irattár, tanári szoba, fogadószoba, mosdóhe- 4 HBML. VIII. 5/ 1. A Tanárképz ő Intézet jegyzőkönyve márc Uó. 6 Debreczen szeptember 23. A Tanárképző Intézet gyakorló gimnáziumának ünnepélyes megnyitása címen. ' 7 Bajkó Mátyás : Jausz Béla élete és pedagógiai munkássága. In : Jausz Béla em- lékkötet. (Szerk. : Bajkó Mátyás) Db old. i24 Épület és felszerelés

3 lyiségek, továbbá a gyakorló tanárok részére berendezett különszoba, ifjúsági és tanári könyvtár, olvasóhelyiség, szertárak és raktárak biztosították a tanításhoz szükséges feltételeket. Az 550 négyzetméteres előkerttel és 880 négyzetméteres udvarral körülhatárolt épület kizárólag a gyakorlógimnázium célj ait szolgálta. 8 Az intézet könyvtári és szertári anyaga évről évre gyarapodott. A költségvetésben vásárlásra biztosított fedezeten kívül intézmények és magánosok adományaikkal egyaránt hozzájárultak a könyvtári állomány fejlesztéséhez, a szertárak gyarapodásához. A tanári könyvtár alapját a Tanárképző Intézet 426 műből álló letétje képezte. Az első tanév végén az iskola felszerelését 9552 Pengőben állapították meg, az 1943 ;'44-es tanévben a felszerelés értéke már Peng őre emelkedett. A VKM a tanárok önképzéséhez a tanári könyvtár számára folyamatosan gondoskodott a folyóiratok előfizetéséről évben pl. 32 foiyóiratot tartott fontosnak az intézményben : Atheneum, Állattani Közlemények, Botanika, Családi Kör, Egészség, Egyetemes Philológiai Közlöny, Egység, Ethnográfia, Forrás, Földrajzi Közlemények, Hitel, Irodalomtörténet, Külügyi Szemle, Láthatár, Magyar Kémiai Folyóirat, Magyar Nyelv, Magyarosan, Magyar Pedagógia, Magyar Pszichológiai Szemle, Magyar Zenei Szemle, Matematikai és Fizikai Lapok, Nevelésügyi Szemle, Nép és Nyelv, Néptanítók Lapja, Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, Századok, Szellem és Illet, Társadalomtudomány, Természettudomanyi Közlöny, Testnevelés, Uj Magyar Muzeum, Vigilia.i A címjegyzékből látható, hogy bőséges választék állt rendelkezésre, különösen ha hozzátesszük, hogy ezen túlmenően még az iskola is vásárolt folyóiratokat. Az alacsony tanulói létszámmal induló intézmény a jól felszerelt és kellemes környezetben lévő épületet csak ideiglenes otthonnak tekintette. Már 1938-ban összeállította a tanári kar egy felépítendő új gyakorlógím názium épületének tervét, de ennek megvalósítására a háborús viszonyok következtében sohasem került sor. Az iskola folyamatos benépesülésével szükség lett volna a további fejlesztésre. Már 1940-ben megállapította a tanári testület, hogy az intézmény az iskolaépület hiánya miatt a legbizonytalanabb jövő előtt áll. Az épületben nincsenek előadótermek, hiányzik a tornaterem, nincs egyetlen nagyobb helyiség, ahol ünnepélyek alkalmával a növendékeket és szül őket fogadhatnák. Nincs pl. az épületben a szülői értekezletek megtartására szolgáló helyiség. A szertárak állományának gyarapodásával is elhelyezési gondok merültek fel. Legnagyobb problémát a tanteremhiány okozta, s félő volt, hogy fejlesztés hiányában kénytelen lesz az intézmény megelégedni a négyosztályos középiskolával. Az építkezés érdekében a tanári kar mozgalmat indított a sajtó útján, s az ügy érdekében a szül ők támogatását is kérte, mindezek ellenére fedezet hiányában csak bels ő átalakításokra kerülhetett sor. ll Az 1943 nyarán elvégzett munkálatok biztosították az iskola teljessé fejlődésének lehetőségét olymódon, hogy 1943 őszén megnyílhatott a nyolcadik osztály is, s így a továbbiakban mint teljes és egységes iskola végezhette feladatát. 8 A Debreceni M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának Értesítő je az 1937/38. iskolai évrő l. Közzétette : Dr. Jausz Béla mb. igazgató Db old. (Továbbiakban : Gyak. Gimn. Értesítő.) 9 Gyak. Gimn. Értesítő 1936/ old. és 1943/ old. 10 HBML. VIII. 53/b. i / Gyak. Gimn. Értesít ő 1940/ , old. és HBML. VIII. 53/b /

4 A tanári kar Az szeptember 22-én megnyílt gyakorlógimnázium az I. és V. osztállyal indult. Az I. az új középiskolai törvény alapján, mint gimnáziumi osztály, az V. mint reálgimnáziumi, amelyben a második modern nyelv a francia volt. Tanári karának létszáma és képesítése is ehhez igazodott. Az intézethez a VKM rendelkezése alapján Jausz Béla, a debreceni m.kir. középiskolai tanárképző intézethez beosztott gyakorló gimnáziumi rendes tanárt helyezte át és megbízta az igazgatói teendők ellátásával. Tanári karában helyet kapott Ercsey Jakab matematika-fizika szakos tanár, aki korábban a kaposvári Somssich Pál gimnázium tanára volt. Fehérvárt' Dezső magyar-latin szakos tanár a ceglédi állami Kossuth gimnáziumból, Madai Pál történelem-földrajz képesítéssel a debreceni állami Fazekas Mihály gimnáziumból, míg Szondy György természetrajz-földrajz szakos tanár a Dóczi Leánygimnáziumból. Öt tanár óraadóként segítette az iskola munkáját, míg négy hitoktató a református, római katolikus és evangélikus vallású tanulók hitoktatását látta el.'2 A gyakorlógimnáziumi tanári státus rangot, elismerést jelentett a szakmában ben Madai Pált, Szondy Györgyöt és Fehérvárt' Dezsőt tüntette ki a VKM a gyakorlógimnáziumi tanári címmel. t ben két.kiváló tanáregyéniséggel gazdagodott az iskola, Barra György és Kovács Máté személyében, akiknek távozását a Fazekas gimnázium nagy veszteségként könyvelte el. Barra Györgyöt, mint széles körű elméleti tudással, nagy gyakorlati érzékkel, filozófiai műveltséggel, nagy pedagógiai és didaktikai felkészültséggel rendelkező pedagógusként tartották számon. Kiváló szaktudását páratlan tanítási készséggel gyümölcsöztette. Már gyakorlógím-náziumi tanárként írta meg az első matematikai szakmódszertani könyvet : a mennyiségtan tanítása címen. i' A gyakorlógimnáziumi tanári állás elnyerésénél a publikációs tevékenység szinte kötelező volt. Ilyen módon a Fazekas Gimnázium sok kiváló és tudományos munkásságot felmutató tanárt adott a továbbiakban is a gyakorlónak, pl. Gyarmathy László, Tóth Lajos, Borbély András személyében.' S Terjedelmi korlátok miatt a gyakorló gím-náziumban tanító tanárok iskolai és iskolán kívüli tevékenységének méltatására nincs lehetőségünk, de megtették ezt helyettünk az egykorúan szerkesztett gimnáziumi értesítők. Az iskolai osztályok és a tanulói létszám fejlesztésével együttjárt az új tanszékek szervezése, az álláshelyek betöltése. A pályázatokat az igazgató előzetes tájékozódása alapján a tanári testület rangsorolta. Az a körülmény, hogy az iskola rövid időn belül a Tiszántúl egyik legrangosabb középfokú intézetévé vált, elsősorban Jausz Béla igazgató érdeme. hegf őbb feladatának vallotta a humánus :nevel ői és tanulói közös ség kialakítását, s ezt sikerült is elérnie. Már az évi tanévzáró ülésen 12 Gyak. Gimn. Értesítő 1936/ old. 13 HBML. VIII. 53/a szeptember 29. No Fazekas Gimn. Értesítő je 1937/ old. és Kántor Sándorné : Tudós és nevezetes matematika tanárok Debrecenben és megyénkben In : HBML. XII old. (Szerk. : Gazdag István.) 15 Uo. 12 6

5 köszönetét tolmácsolta Szondy György a tanári kar nevében ezért a megértő jóindulatért és baráti magatartásért, mellyel hivatali kötelességén túlmenően egyéni és közérdek ű törekvéseiket felkarolta. Hangsúlyozta : Különösen hálás az egész testület az igazgatónak azért a szíves, mindannyiónk számára kellemes baráti légkörnek a kialakításáért, mely második otthonunké teszi iskolánkat, s amely a testület pedagógiai teljesítményét is jelentősen fokozta." tr Jausz Bélának sikerült elérnie azt, hogy személyes torzsalkodások, összeütközések nem zavarták az intézmény belső életét. A VKM is méltányolta tevékenységét, s 1939-ben gyakorlógimnáziumi igazgatóvá nevezte ki, majd 1941 szeptemberében tanügyi főtanácsosi kitüntet ő címmel ismerte el munkáját. l' A tanári karból 1941-ben Szondy Györgyöt emelte ki a VKM, és főigazgató-helyettesi ml~rlőségben a Tankerületi Királyi Főigazgatósághoz osztotta be. Gazdag érdemeinek jutalmaként értékelte az igazgató Szondy György megbízatását januárjában a tantestületből a Kormányzó Fehérváry Dezsőt igazgatói címmel tüntette ki. Az év folyamán Kiss Árpád és Lesi Viktor, valamint Csinády Gerő a gyakorló gimnáziumi tanárok státusába került.'$ Februárban, ötévi szolgálat után megvált az intézettől Éber János magyar-latin szakos tanár. Távozását az igazgató sajnálattal vette tudomásul, mert nagyra értékelte munkáját : Éber János a kezdet nehéz harcait harcolta velünk együtt és e harcban ritka szaktudása és mély műveltsége mindenkire ösztönz ő volt. Négy kultúrájú és gazdag tanáregyénisége pedig ások kitörölhetetlen értékes élménnyel gazdagította tanítványai és tanárjelöltjei lelkét." 19 Az ban 5 tanerővel induló intézmény gyorsan fejlődött ban 19 tanár, 7 óraadó és 4 vallástanár látta el a nyolc osztályban 191 főből álló tanulóközösség oktató=nevel ő munkáját, és a gyakorló tanárjelöltek képzését. Jausz Béla igazgató érettségi elnökként és tanárválasztás céljából végzett látogatásai során gyakran betekintést nyert más iskolák belső életébe. Nyilván, ilyen módon szerzett tapasztalatai alapján jelenthette ki az 1940/ 41-es tanév értékelése során tantestületér ő l, hogy szaktudása olyan színvonalú ; amilyenhez hasonló az ország kevés középiskolájában tapasztalható."`~ A tanárok szakmai továbbképzését a VKM által szervezett tanulmányi utak szolgálták, de több alkalommal az intézmény is biztosított a tanárok számára lehetőséget. Madai Pál 1939-ben a földrajztanárok részére rendezett olaszországi tanulmányi úton, Kovács Máté a Budapesten tartott táj- és népkutató tanfolyamon, Némedi Lajos 1941-ben Münchenben németszakos tanárok részére rendezett nyári továbbképző tanfolyamom vett részt. Rendszeresen szervezett továbbképzést a budapesti Tanárképző Intézet is különböző tantárgyakból. melyre a debreceni gyakorló tanárait is meghívták. A tanárok szakmai, pedagógiai felkészültségének elismeréseként könyvelhetjük el, hogy 1943-ban az intézet 4 tanárát, míg 1944 áprilisában 7 tanárát találták alkalmasnak, hogy más intézmények érettségi vizsgáján 18 HBML. VIII. 53/a. 2. = 1938, június 18. No HBML. VIII. 53/a szept. 3. No. 7. és VIII. 53/a szept. 5. No HBML. VIII. 53/a jan. 21. No. 7. és VIII. 53/a jan HBML. VIII. 53/a febr HBML. VIII. 53/a : 5 : június 20. No :27

6 xormányképviselőként érettségi elnöki tevékenységet lássanak e1.2 ' Magaszintű felkészültségüket jelzi, hogy az intézet minden tanára publikált, 40 százaléka tankönyvíró volt. A tanári kar 80 százaléka doktori címet, 60 százaléka tudományos fokozatot szerzett. Közülük is kitűnt néhány markáns pedagógusegyéniség, mint pl. Szondy György, Kovács Máté, Tóth Lajos, Kiss Arpád, akik tankönyvvel, irodalmi, tudományos publikációkkal öregbítették az iskola jó hírét. A tanulók Az intézet megnyitásakor a tanulói létszám az I. és V. osztályban mindössze 38 fő volt. 23 tanuló iratkozott az I. osztályba, 17 tanuló választotta új iskolájául a gyakorlógimnáziumot. Korábban nyolcan a Reformá tus Gimnázium, négyen a Fazekas, ketten a Piarista Gimnázium tanulói voltak, 1 tanuló a hajdúnánási gimnáziumból 1 Székelyudvarhelyről, 1 tanuló polgári iskolából iratkozott a gyakorlóba. Közülük évközben 2 személy kimaradta A tanítás az I. osztályban az évi XLtc.-n alapuló gimnáziumi tanterv szerint folyt, míg az V. osztályban a reálgimnáziumi tantervet vezették be. A tanulók az I. évfolyamon latint tanultak idegen nyelvként, míg az V. osztályban a latin mellett németet és franciát oktattak. Itt a hagyományos tantárgyak mellett a hallgatók gyorsírást is tanultak. Jelesrendűen végezte tanulmányait 12 tanuló, jórendű volt 14, elégséges 9 tanuló. Egy tárgyból szerzett elégtelen érdemjegyet 1, több tárgyból 2 tanuló Ȧz iskola benépesítése folyamatosan haladt és 1943/44 tanévben vált teljes nyolcosztályos gimnáziummá. 128 Az iskola népessége 2y Osztályozott nyilvános tanulók Tanév I. II. III. IV V. VI. VII. vizsgát VIII. I-VIII. tett' 1938/ / / / / / / / Alt. isk. 5 6 ~1948/ B 22 Á1t. isk / Ált. isk / / /46. tanévekben az intézet az Egyesített Fiúgimnázium keretében mfiködött. 21 HBML. VIII. 53/a okt. 30. No Vö. Kántor Sándorné i. m. 37. old. és Bajkó M. i. m. 12. old. 23 HBML. VIII. 53/c /37. évi iskolai anyakönyv. 24 Gyak. Gimn. ~rtesíts 1947/ old. és 1948/ old. Sikeres érettségi

7 A tanulók létszáma is ekkor volt a legmagasabb : 191 fő. Az első érettségi vizsgát az intézményben 1940-ben tartották, ahol az elnöki teendőket Papp Károly egyetemi tanár, a Tanárképző Intézet elnöke látta el. A 18 érettségiző közül 3 kitűnő, 3 jeles, 8 jó, míg 4 tanuló érett osztályzatot szerzett. Nemcsak az érettségizők eredménye volt kimagasló. Az iskola 139 tanulójának tanulmányi átlaga is kiváló : 1,96 százalék. (Ekkor az 1-es jegy volt a legjobb osztályzat - Mné) Megállta a helyét az intézmény más gyakorlógimnáziumokkal való összevetésben is. Az 1943/44. tanévben működő négy gyakorlógimnázium létszáma, tanulmányi eredménye a következő képet mutatja : A Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző-Intézetek gyakorlógimnáziumainak létszáma és tanulmányi eredménye az 1943/44. tanévben' Tanulók száma kit űnő jeles jó elégséges túlnyomóan elégséges elégtelen egy tárgyból elégtelen több tárgyból Budapest Debrecen Kolozsvár Szeged _% 1 3 8,7 47,6 15,6 15, ?? ,2 8,9 39,3 24,1 10, _% 6,9 6,1 28,5 20,9 33,8 1,5 2, ,7 6,7 31,8 20,4 22,7 8,4 2,3 A debreceni gyakorlógimnázium gyakran kapta az elit iskola", minta iskolá", kirakat iskola" megkülönböztetést, ahol az egyetemi tanárok gyermekeit dédelgetik. Úgy érezzük, az első két jelz őre a felmutatott eredmények alapján rászolgált. Utóbbi azonban, ha a tanulók szül őinek foglalkozását vesszük szemügyre, sérelmes az iskolára nézve, mint ahogyan az iskola tantestülete is tiltakozott az ilyenfajta rágalom ellen. 2s 25 Az adatokat a következ ő évkönyvekből gyűjtöttem : A Budapesti M. Kir. Középiskolai Tanárképző-Intézet Gyakorló-Gimnáziumának Évkönyve az iskolai évr ől. Közzétette : dr. Zibolen Endre Bp old. Debreceni Gyak. Gimn. la:rtesít ő 1943/ old. A Kolozsvári M. Kir. Középiskolai Tanárképző -Intézet Gyakorló Gimnáziumának évkönyve az 1943/44, iskolai évről. Közzétette : Dr. Kántor Lajos Kolozsvár, old. A Szegedi M. Kir. Állami Baross Gábor gyakorlógimnázium Évkönyve az tanévr ől. Szerkesztette : Dr. Firbás Oszkár Szeged, old. A százalékszámításokat magam végeztem. 28 HBML. VIII. 53/ a ápr. 8. No

8 Bár a szülők foglalkozásáról készült statisztikából a társadalmi helyzetet elleplező körülírások nem teszik egyértelművé az elemzést, az jól látható, hogy nem az egyetemi tanárok gyermekei voltak túlsúlyban. Az osztályozott tanulók szül őinek foglalkozása 1943/44-bent' középbirtokos és bérlő 2 kisbirtokos, kisbérlő 9 nagyiparos 1 kisiparos 21 egyéb ipari segédszemély 6 kiskereskedő 12 kereskedelmi tisztvisel ő 3 közlekedési tisztviselő 10 egyéb közlekedési segédszemély 4 köztisztvisel ő 42 pap, tanár, tanító 28 más értelmiség 18 közhivatalnok vagy értelmiségi altiszt katona vagy csendőrtiszt 4 7 katona vagy csendő r altiszt 3 nyugdíjas köztisztviselő egyéb nyugdíjas tisztviselő 3 11 nyugdíjas altiszt 1 egyéb ismeretlen foglalkozású 5 eltartott 4 A tandíjak és fenntartási díjak összege az ország minden gyakorlógimnáziumában azonos volt, de megegyezett a debreceni Fazekas Gimnázium igazgatósága által megállapított díjakkal is, melynek összege 100 Pen gő volt. A tandíjmentességr ő l és tandíjkedvezményekről a benyújtott kérelme~k alapján félévenként döntött a tantestület. A kedvezményes tandíjak a következ ők voltak : évi 80, 60, 40, 20 pengő és tandíjmentesség. A tandíjkedvezményeket a tanulók magaviseletének és el őmenetelének, valamint a szülők anyagi helyzetének figyelembe vételével állapították meg. Az 1943/44. tanévben a tandíjak megállapítása a következő: 28 Tandíjmentes 10 tanuló 20 pengő t fizet 41 tanuló 40 peng ő t fizet 21 tanuló 60 pengőt fizet 17 tanuló 80 pengő t fizet 7 tanuló 100 pengőt fizet 93 tanuló 27 Gyak Gimn. Értesft8 1943/ old. 28 Uo. 48. old.

9 A tanulóknak ~az iskolában való viselkedését, a szülői ház és az iskola kapcsolatát, valamint a tanuló iskolán kívüli magatartását az 1938-baj elfogadott iskolai rendszabályok rögzítették. Az iskola kezdett ő l fogva közvetlen összeköttetésre törekedett a szülőkkel. Ez részben fogadóórák, részben szülői értekezletek keretében történt. A szülők szívesen és gyakran keresték fel az iskolát, mert a fogadóórák hasznos megbeszélések alkalmát nyújtották. A tanárok a nevelésben is felhasználható hasznos adatokat kaptak a tanulók iskolán kívüli életkörülményeir ő l, a szülők pedig értesültek gyermekeik iskolai munkájáról, szokásairól, viselkedéséről stb. A szülői értekezletek is nagy érdeklődéssel folytak, mert az iskola és a szülői ház fontosságát szem előtt tartva a tanári kar tagjai közérdeklődésre számottartó előadásokkal készültek fogadásukra. Pl. Nemzetnevelés iskolában és' otthon ; A barátsag szerepe a tanuló életében ; A tanári tekintély kérdése ; Az érzelem és akarati tényezők alakulása a serdülő korban stb. címeken. A tanulmányi munka A tanárok szaktárgyaikat az előre elkészített s az igazgató által jóváhagyott tanmenet alapján tanították. Heti óraszámuk között váltakozott. A tanulók kötelező óraszáma az 1943/44-ben készített tantárgyfelosztás szerint a következő volta Tantárgy : I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. magyar nyelv történelem honv. ismeretek földrajz természetrajz természettan mennyiségtan vegytan 2 egészségtan 1 1 gazdaságtan 2 latin német francia olasz 4 bölcselet 2 rajz testnevelés ének osztályfőnöki óra _1 Heti óraszám : Ehhez járult még a felekezetenként tartott hittan óra. Az V. osztályban a kiugróan magas heti óraszámot a 3. modern nyelv, az olasz bevezetése tette indokolttá. Az olasz szakos tanárjelöltek számára így biztosította az intézmény a gyakorlást. 29 HBML. VIII. 53/b /1944.

10 Rendkívüli tárgyként ebben a tanévben német és francia társalgási gyakorlatokat vezettek a szaktanárok az érdekl ődő hallgatók számára. Ezen túlmenően rendkívüli rajz, valamint vegytan és ásványtani gyakorlatok végzésére biztosítottak lehetőséget. A különórákért évi 25 Peng őt fizettek a tanulók, de Kovács Máté tanár javaslatára már 1937-ben állást foglalt a tanári kar abban, hogy a jelentkezetteken kívül az osztályf őnökök javaslatára néhány szorgalmas tanuló díjmentesen vehessen részt a foglalkozásokon. Az iktatásban a tankönyveken és szertári anyagokon kívül hathatós ;:Pnédeszközként használták az oktatófilmeket. Szondy György szerint : a film kitűnő szemléltet ő eszköz, s pontos megfigyelésre nevel, minden dilgot élménnyé tesz és fejleszti a művészi érzéket." A gyakorlóban az l! ~~x/44 tanévben 73 film került vetítésre. Hasonló célokat szolgáltak as osztályok számára szervezett szaktárgyi 1>irándulások, melyek jó szervezés és előkészítés mellett nemcsak ismereteket közvetítettek, hanem maradandó élménnyel gazdagították a részt vevőket, s látókörük bővüléséhez is hozzájárultak. A kirándulások szervezésében elsősorban Csinády Gerő tanár jeleskedett. A növendékek önkéntességi alapon ~résztvettek az Önképzőkör munkájában. Vezetője az igazgató által kijelölt tanár volt, de a Kör munkáját a tanulók közül választott tisztikar irányította. Az Önképzőkör által éven te több alkálommal összehívott rendes és díszközgyűléseken (október 6., március 15.) előadásokkal, felolvasásokkal és szavalatokkal szerepeltek a tagik. Az előadások tárgyköre igen változatos ben pl. Megemlékezés Móricz Zsigmondról, Aprily La_ios költészete, Janus Pannonius, Mi alapon rokonaink a finnek? Nagy érdekl ődéssel vettek részt a tanulók azon az ülésen, ahol a XX. századi magyar irodalom megvitatása szerepelt ben alakult meg az Önképzőkör táj- és népkutató szakosztálya Molnár József tanár vezetésével. A vezetőtanár a táj- és népkutató munkába Györffy István : a néphagyomány és nemzeti művelődés könyvének elemzésével vezette be a tanulókat, majd az elméleti ismeretek bővítéseként látogatást tettek a Déri Múzeumban. Több tanuló bekapcsolódott a Múzeumbarátok Körének munkájába, s maguk is foglalkoztak gyűjtőmunkával ben a III. Országos Középiskolai Táj- és Népkutató pályázaton a lelkes csoport megnyerte a munkaközösségek versenyének I. díját. Az egyéni pályázaton I. helyezést ért el Botos Barna. III. díjjal Balajthy Béla és Tompa András munkáját jutalmazták. Az intézet cserkészcsapatát a Magyar Cserkészszövetség Országos Intézőbizottsága 1937 december 18-án tartott ülésén Tisza István cserkészcsapat néven igazolta. (1945 novemberében a cserkészek kérték, hogy Esze Tamás nevét vehesse fel a csapat. - Mné) A cserkészek vezetését az igazgató vállalta, de segítségére voltak Simon László, Csinády Gerő, Kiss Arpád, Gyarmathy László tanárok. A csapat munkájában 1942-ben már résztvett az intézet tanulóifjúságának csaknem fele. Példaadó buzgalommal tevékenykedett a szervezési és cserkésznevelési munkában Neudold József és Szanyi Gyula VII. o. tanulók, mint segédtisztek. Táborozáson voltak 1942-ben a beregmegyei Zánykán, 1943-ban a biharmegyei Barátkán. 30 HBML. VIII. 53/b /

11 A csapat életében az első évek küzdelmes kísérletekkel teltek el, de - mint az 1943/44. évi Értesítő megállapította : a gimnázium teljessé lételével cserkészcsapata is elérte a gyakorlógimnáziumhoz méltó színvonal nemes rangját." si A Debreceni M.Kir. Középiskolai Tanárképzőintézet Gyakorló Gimnáziumának Hajdu" Sportköre 1938-bar alakult. Tiszteletbeli elnöke az igazgató. Vezetőtanára általában az intézet testnevelő tanára. Elsősorban a vívó, atlétikai és futball szakosztály, valamint az asztalitenisz csapat működött eredményesen. A vívást rendkívüli tárgyként Ráthonyi Lajos testnevelő oktatta. Általában tanuló választotta rendkívüli tárgyként. Minthogy az intézetnek tornaterme, játékra alkalmas udvara nem volt, a sportkör tagjai a DEAC sporttelepen és a DTE tornacsarnokban gyakoroltak. A tanárjelöltek A tanárjelöltek képzése céljából szervezett gyakorlógimnáziumban a jelöltekkel való foglalkozás a VKM által 1933-bar kiadott szabályzat és utasítás előírásai szerint történt. Ennek értelmében a beosztásukat követő két héten keresztül naponként 3 órát látogattak elsősorban saját szakjuk óráin, majd végleges beosztást kaptak vezetőtanáraik mellé, akikkel óra előtt és óra után alaposan megtárgyalták a végzendő anyagot és a követend ő módszert, majd a kivitelt. Ezek a megbeszélések alkották a tanítási gyakorlatokra való előkészületeket. A tanári kar - a jelöltek érdekében - azon fáradozott, hogy nemcsak saját szakjukat lássák, hanem más szakok műhelytitkaiba is bepillantást nyerjenek. A jelöltek írásbeli óratervekkel készültek óráikra, s 4-6 heti tanítási gyakorlat után próbatanítást tartottak az igazgató, a vezetőtanár egy hivatalos és előre kijelölt bíráló előtt. A próbatanításokon igen gyakran részt vettek az egyetem professzorai is. A próbatanítást megbeszélés követte. Különösen gyakori vendége volt az intézetnek Mitrovics Gyula egyetemi tanár, a pedagógia professzora, aki röviddel az intézet megnyitása után a tanári karnak kifejtette neveléstudományi alapelveit, majd az előadást követő vita tisztázta azokat a sarkalatos tételeket, melyek alapvetően meghatározták az iskola oktatási és nevelési munkáját. a2 Az egységes tanári munka és intézeti szellem kialakítása céljából kéthetenként rendszeresen bemutató tanításokat tartottak, melyeken részt vett az egész tanári testület és az összes tanárjelölt. Példaadás kedvéért nemcsak a jelöltek, hanem a vezetőtanárok is tartottak bemutató előadásokat, melyeket módszeres értekezleteken értékeltek. Az elméleti képzésen kívül súlyt helyezett az iskola a jelöltek gyakorlati felkészítésére, hogy megismerjék az iskolai munka minden részletét. Jelen voltak a szülői értekezleteken, a tanári értekezleteken, az iskolai ünnepélyeken. Részt vettek az irodai munkában, az óraközi felügyeletben, 31 Gyak. Gimn. Értesítő 1943/ old. 32 HBML. VIII. 53/a nov. 14. No

12 istentiszteletekre jártak a tanulókkal, kirándulásaikon részt vettek, segédkeztek a szertárakban, könyvtárakban és az értekezletek jegyzőkönyveit vezették.~~ A VKM 1942-ben a rendkívüli tanárhiányra tekintettel a tanárjelöltek kötelező gyakorlatát 3 hétben szabta meg. A tanári kar egyéves negatív tapasztalat után kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy 3 hét alatt a jelölteket a komoly tanári munkába legfeljebb bevezetni, de belenevelni nem lehet~~` Üsszefoglalóan elmondhatjuk, hogy az intézmény igazgatója és tanári kara évenként tanárjelölt számára lehetőséget biztosított, hogy mind elméletben, mind gyakorlatban átfogó képet nyerjenek hivatásuk legfontosabb problémáiról. Válság és útkeresés A háborús pusztítás következtében uralkodó tanterem- és oktatóhiány nem tette lehetővé Debrecenben 1944 őszén a gimnáziumi tanítás korábbi szervezeti kereteinek fenntartását. Átmenetileg helyes megoldásnak lát szott, hogy a fenntartó intézmény tulajdonjogának elismerése mellett egységes igazgatás alá helyezzék a fiú, majd a leánygimnáziumokat. Ennek szellemében a Debreceni Egyesített Fiúgimnázium felekezeti különbség nélkül valamennyi debreceni fiúgimnázium tanári testületének és ifjúságának helyben tartózkodó tagjait fogta össze 1944 november végén. A tanítás a felső osztályokban december 19-én, az alsó osztályok részére 1945 január 3-án kezdődött meg dr. Simon László vezetésével, aki később a VKM államtitkára lett. 3' 1945 március 21-én az Egyesített Fiúgimnázium felekezeti és állami tagozatra oszlott s ettől kezdve a gyakorlógimnázium, a Fazekas Mihály Gimnázium és a Zsidógimnázium a Debreceni Állami Egyesített Fiúgimnázium szervezeti keretei között működött, Molnár András igazgató irányítása alatt.` A korábbi gyakorlógimnázium 18 tanára közül 8 tartózkodott Debrecenben, míg a növendékek közül 123 tanuló jelentkezett továbbtanulásra. A Fazekas Gimnázium tantestületéből 9 tanár vállalkozott munkára, míg a Zsidógimnázium tanári karából 4 tanár kapott kinevezést az Egyesített Fiúgimnáziumhoz. A tanulók száma a nyolc osztályban 424 fő volt, s az újabb beosztott tanárokkal együtt 38 tanár és az igazgató alkotta a tanári testületet. Tekintettel arra, hogy a gyakorlógimnázium épülétét a Kommunista Párt foglalta le pártiskola céljaira, a Fazekas épületében katonai kórház működött, s a Zsidógimnázium épülete sem volt használható állapotban, az intézmény a Református Kollégiumban kapott otthont. A Fazekas Gimnázium épületébe való beköltözésre csak 1945 őszén nyílt lehetőség. Az intézmény tanári kara már az 1944/45-ös tanévben kísérletként lényeges tantervi módosítást eszközölt : a III. osztályban elhagyták a német nyelv oktatását, a fels ő osztályokban pedig fakultatív tárgyként az oroszt 33 HBML. VIII. 53/b /1941. és a Gyak. Gimn. értesítők évfolyamaiban a tanárjelöltekre vonatkozó fejezet. Hasonló volt az eljárás a 25. jegyzetben felsorolt intézményekben is. 34 HBML. VIII. 53/a HBML. XXIV. 501/b. 467/ és 68/ alapszám. 36 HBML. XXVI. 33/b / és XXVI. 35/b / ? HBML. XXVI. 33/b /

13 vezették be. A gazdasági és társadalmi ismereteket nemcsak a VL, de a VII-VIII. osztályokban is tanították. A magyar nyelv és irodalom, a történelem óraszáma változatlan maradta Má-r az első tanév után felmerült a gyakorlógimnázium leválasztásának igénye, de épület hiányában az önállósodás nem volt megvalósítható. Az 1945/46-os tanévben, hogy a gyakorlósok együtt-tartásának lehetősé gét biztosítsák, az intézet hallgatóit a) és b) tagozatra bontották, s a gyakorlós növendékek a b) tagozatban kaptak helyet, de - főként pedagógiai okokból - az a) tagozatból is áttettek néhány gyengébb" tanulót. Az igazgatónak ez az intézkedése nem találkozott a tanári kar véleményével. Az az álláspont alakult ki, hogy a gyakorló növendékei a jobb anyagi viszonyok közt élő társadalmi osztályok gyermekeib ő l kerülnek ki, és értelmileg is sokkal jobb" anyag, mint az állami gimnázium egyszerűbb családok gyermekeib ő l összetevődő tanulósereg. Egyszóval elit iskola, és mint ilyent nem elválasztani kell a másik tagozattól, hanem vele keverni." 39 A formai szétválasztás mégis megmaradt, s ez már egy lépcsőfokot jelentett az önállósodás útján. Az 1946/47-es tanévet Nánay Béla megbízott igazgató irányításával - aki,korábban a Debreceni Tankerületi Főigazgatóság középiskolai elő - adója volt - már mint a Debreceni Állami Középiskolai Tanárképz ő Intézet Gyakorló Gimnáziuma kezdhette meg az intézmény, egyelőre épü- 1Pthiány miatt a Református Kollégium vendégszeretetét véve igénybe. A Simonyi úti épület visszavétele a Kommunista Párttal folytatott hósszas huzavona után október 4-én megtörtént, és a helyreállítás után, november 4-én ismét önálló életet kezdhetett az intézmény régi otthonában. A VKM rendeletének megfelelően tovább folytatódott az általános iskola tagozatának kiépítése. Ebben a tanévben már az L-II. gimnázium helyét az általános iskola V. és VI. osztálya töltötte be. A 17 fő s tantestületből mindössze 9 tanár volt régi gyakorlós. Ekkor került az intézethez dr. Kocogh A~kos magyar-német, dr. Komjáthy István magyar-történelem, dr. Nagy József magyar-latin, dr. Papp István magyar-német, dr. Pelyvás F. István magyar-angol, dr. Sátori József természetrajz-földrajz, Vajda László magyar-latin szakos tanár. Közülük többen a tanárjelöltek felkészítésében is feladatot kaptak. A 75 fős cserkészcsapat irányítása Koczogh Akos kezébe,került, ő volt a 48-as diákbizottság tanárelnöke is.~ Az osztályokban diákönkormányzatokat szerveztek és sor került az osztálybizottságok (elnök, jegyző, 3 tanácstag) megválasztására. Felügyeltek a rendre, tisztaságra, fegyelemre. A jó osztályszellem kialakításában együttm űködtek az osztályfőnökkel.a diákönkormányzat a tanári kar véleménye szerint hasznosnak bizonyult. A VII. osztály önkormányzatáról - melynek Károlyi György volt az elnöke - a következőket állapították ~ neg : A bizottság munkáján meglátszik a serdülőkor minden jellegzetes vonása. Élénk figyelemmel kíséri a magyarság problémáit, a demokrácia egyes kérdéseit és épít ő bírálattal a tények lényegének megtalálásával 38 HBML. XXIV. 501/ b. - 68/ Lásd még Vaskó Lásxló : A köznevelésügy fejl ődése a tiszántúli tankerületben Db old. 39 HBML. XXVI. 33/b / Gyak. Gimn. ~rtesftő 1946/7. Szerk. : Nánay Béla old. 135

14 igyekszik egységes osztályközvélemény kialakítására."" Közösem végzett diákmunka eredményeként készült el 1947-ben a debreceni Diákparlament által kiírt faliújság pályázatra készített Látófa", melynek alapgondolatát a dunai népek megbékélése jelentette. Amikor a bírálóbizottság az Állami Gimnázium és a Gyakorló Gimnázium diákjai által készített faliújságokat 1. helyen rangsorolta, elismeréssel nyugtázta, hogy a gyakorlógimnázium igazgatója és tanári kara a faliújság tanúsága szerint ilyen demokratikus szellemben vezeti a reája bízott ifjúságot." 42 A következ ő 1948/49-es tanév a fordulat évének" tekinthető az iskola történetében. A Diákszövetség és az Úttörő Mozgalom, valamint a Szülői Munkaközösség, a Magyar-Szovjet Társaság és a Pedagógus Szak szervezet voltak elsősorban, amelyek a társadalom kérdéseit az iskolai munka fontos mozzanatává tették. A Pedagógus Szakszervezet által országosan meghirdetett Nevelj Jobban" mozgalom, mely munkaverseny keretéhen a szocialista nevelés alapjainak lerakását tűzte célul, helyeslésre talált a Gyakorló Gimnáziumban is, melynek vezetését január 4-től dr. Komjáthy István megbízott igazgató látta e1. 43 Munkaprogramjukban a munkás és parasztfiatalokkal való kapcsolatfelvételt tűzték célul. A pedagógusok politikai továbbképzése a szakszervezeti szemináriumokon és politikai akadémiákon történt. A tanulóifjúság világnézeti átnevelésére a Diákszövetség volt hivatott. Kezdeti bizonytalanságok után év végére már 90 százalékos volt a részvételi arány. A diákok különböző szemináriumokon, tanulókör vezetői tanfolyamokon vettek részt. Bekapcsolódtak a Választási agitációba és a falujáró munkába, ahol a kultúrbrigád népitánccal, énekkel, szavalattal, színdarabbal szerepelt. y4 Az iskola, mely korábban zárt külön világ volt, elsősorban a tudományokhoz szükséges szellemi felkészítést szolgálta, most a fényes szelek"-nek engedett utat, mely 1949 júniusában a középiskolai reformmal felszámolta az intézetet. Tanulóit a Révai Miklós és a Fazekas Mihály Gimnázium fogadta be. ~sszegezés Az intézet külső és szellemi formáját között Jausz Béla igazgató és kiváló, tudós tanárai teremtették meg. A háború után bekövetkező nehézségek ellenére is a gyökerek újraéledtek, de a közoktatás ügy területén érezhető változások a gyakorlógimnáziumban folyó oktatónevelő munkát sem kerülték el. Sajnálatos, hogy hibás döntés folytán a Debrecenben fogalomként élő Gyakorló" is áldozatul esett. 41 HBML. XXVI. 35/a aug. 31. No HBML. XXVI. 35/b / HBML. VIII / Gyak. Gimn. ~rtesít8 1948/49. Közzétette : Dr. Komjáthy István 5, old. valamint 36. old. és Vaskó László : A fels őoktatás történetének áttekintése Debrecenben között. In : HBML. XIII Db old. (Szerk. : Gazdag István.)

15 ADDITIONAL MATERIAL TO THE HISTORY OF THE SECONDARY SCHOOL OF THE TEACHER TRAINING INSTITUTE IN DEBRECEN Mrs The Statute No. 27. in 1924, which ruled the instruction and qualification secondary school teachers, made it the task of the teacher training institutes Found teacher training secondary schools. In Debrecen the Teacher Training Secondary School was opened only in The practical training of the teacher trainees had taken place in three church and a state secondary schools. The school was placed in a hied building, in the Stégmüller house, at No. 12, Simonyi street. It was equipped by the Ministry of religion and Education. Tha teacher training secondary school, open on 22nd, September in 1938, started its working with a ist and a 5th forms under the supervision of director Béla Jausz. It was completed continually and it became a whole eight form secondary school by the 1934/1944 school-year. Almost all members of its staff were of them wrote text-books. Róza Mervó of to engaged in scientific researches and many The institution provided for 40 to 50 teacher trainees every year to prepare themselves both in theory and in practice for teaching. For two school-years after the war the institution was integrated into the United Public Secondary School for Boys and could return into its place in the Simonyi street only in the November of One of the most dignified secondary schools in the region east of the river Tisza was dissolved in June, 1949 by the secondary school reform.