BŰNÜGYI ÉS GAZDASÁGVÉDELMI TANSZÉK

Átírás

1 BŰNÜGYI ÉS GAZDASÁGVÉDELMI TANSZÉK A tanszék által oktatott tantárgyak a következők: - "Bűnügyi szolgálati ismeretek" szaktantárgy: a nappali munkarend bűnügyi igazgatási szak (Bsc.) bűnügyi, gazdaságvédelmi és pénzügyi nyomozó szakirányokon az 1., 4., 5., 6. félévben, a levelező munkarend bűnügyi szakirányon a 3., 4., 5., 6.. félévben (5.,6.,7.,8., félévben a kifutó 4 éves képzésben), a gazdaságvédelmi és a pénzügyi nyomozó szakirányokon a 4., 5., és 6.félévben ( 6., 7., 8. félévben a kifutó 4 éves képzésben) kerül oktatásra, nappali munkarend és levelező munkarend bűnügyi és gazdaságvédelmi szakirányokon záróvizsga tárgy, a pénzügyi nyomozó szakirányon kollokviummal illetve az utolsó félévben beszámolóval záródik. Az oktatott tananyaghoz tartozó kredit értékek: - nappali munkarend bűnügyi és gazdaságvédelmi szakirányos hallgatók: I. félév: 2 IV. félév: 6 V. félév: 7 VI. félév 3 - levelező munkarend bűnügyi szakirány, 4 éves: V. félév 3 VI. félév 6 VII. félév 6 VIII. félév 3 - levelező munkarend bűnügyi szakirány, 3 éves III. félév 3 IV. félév 6 V. félév 6 VI. félév 6 - levelező munkarend gazdaságvédelmi és pénzügyi nyomozó szakirány, 4 éves: VI. félév 6 VII. félév 6 VIII. félév 6 - levelező munkarend gazdaságvédelmi és pénzügyi nyomozó szakirány, 3 éves: IV. félév 6 V. félév 6 VI. félév 6 - Bűnügyi ismeretek tantárgy: a nappali munkarend bűnügyi igazgatási szak határrendészeti szakirányon az 5. és 6. félévben kerül oktatásra és mindkét félévben kollokviummal zárul. Az oktatott tananyaghoz tartozó kredit értékek: - mindkét félévben 3 - "Bűnügyi alapismeretek" tantárgy: a nappali munkarend igazgatásrendészeti, határrendészeti, közlekedésrendészeti és közrendvédelmi szakirányokon a 4. félévben, a

2 2 levelező munkarend határrendészeti, igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti és a közrendvédelmi szakirányokon az 5. félévben kerül oktatásra és beszámolóval zárul. Az oktatott tananyaghoz tartozó kredit értékek: - nappali munkarend: IV. félév: 2 - levelező munkarend: V. félév 2 - Szakmatörténet tantárgy: a nappali munkarendben az 1. félévben a bűnügyi és gazdaságvédelmi szakirányon, valamint a levelező munkarendben a 2. félévben a bűnügyi és gazdaságvédelmi szakirányú hallgatók részére kerül oktatásra és aláírással zárul. - Adat-és titokvédelem tantárgy: a nappali munkarendben a 6. félévben a biztonsági szakirányú, valamint levelező munkarendben a 2. félévben a biztonsági szakirányú hallgatók részére kerül oktatásra és kollokviummal zárul. - Bűnügyi alapismeretek a levelező munkarendben a 2. félévben információ biztonsági szakirányú hallgatók részére kerül oktatásra és beszámolóval zárul. - Szabadon választható szakmai ismeretek tantárgyak 1. A nemzetközi bűnügyi együttműködés alapjai, a nemzetközi bűnüldözés aktuális kérdései, a NEBEK szerepe, jelentősége. 2. A bűnügyi hírszerzés gyakorlata egykor és most.. A három válaszható szaktantárgy: a nappali munkarend bűnügyi és gazdaságvédelmi szakirányokon a 6. félévben 56 órában, illetve a levelező munkarend bűnügyi szakirányon az 5., és 8., félévben, órában kerül oktatásra. A képzés gyakorlati jeggyel zárul. Speciálkollégium: Minden tanévben, amennyiben megfelelő számú érdeklődő (min.: 8, maximum: 25 fő) jelentkezik a nappali munkarend, bűnügyi és gazdaságvédelmi szakirányos II. és III. évfolyamos hallgatók részére speciális kollégiumokat indítunk a tanszék által meghatározott témakörökben. A tanszék által oktatott tantárgyak ismeretanyaga a bűnözés megelőzésében, a felderítésben és a bizonyításban felhasználható titkos erőknek, eszközöknek és módszereknek, a nyílt és a titkos eljárásban való alkalmazásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. Az ismeretanyag elsősorban a bűnügyi tudományokra (büntetőjog, büntetőeljárás jog, kriminalisztika, kriminológia, igazságügyi elme-és orvostan), a szociológiai, pszichológiai és logikai tételekre épül. Ezen ismeretek elengedhetetlenek a szaktantárgyak tananyagának elsajátításához, a bűnüldöző tevékenység törvényes, szakszerű és eredményes műveléséhez. A tantárgyak oktatási céljai:

3 3 A hallgatók ismerjék meg: a bűnügyi szolgálat szervezeti felépítését, feladatait; a társszervek bűnügyi és felderítési tevékenységét, az együttműködés szükségességét és lehetséges területeit, valamint a társadalmi szervezetek (önkormányzatok, civil szerveződések) bevonásának lehetőségeit a bűnüldöző munkába. a bűnügyi munkában felhasználható törvényes és korszerű nyílt és titkos erőket, eszközöket és módszereket; sajátítsák el ezek célszerű és szakszerű alkalmazásának követelményeit, szabályait; legyenek képesek az adatszerző, elemző-értékelő és feldolgozó munkára; legyenek tájékozottak szakterületük hazai és nemzetközi szakirodalmában. a bűnözés okait, az aktuális bűnügyi (közbiztonsági) helyzet elemeit; legyenek képesek a struktúrájában, dinamikájában, volumenében és módszereiben állandóan változó bűnözés elleni rendőri fellépés hatékonyabbá tételére. A tanszéken folyó oktató-nevelő munka alapvető célja, hogy az itt végzett bűnügyi tisztek a megfelelő gyakorlat megszerzése után képesek legyenek a bűnüldözési (bűnmegelőzési, - megszakítási, - felderítési) és a bizonyításból reájuk háruló feladatok önálló ellátására. Oktatási módszerek: A tanszék az oktatott ismeretanyagot alapvetően előadások, szemináriumok, gyakorlatok, valamint konzultációk keretében ismerteti, gyakoroltatja és dolgoztatja fel a hallgatókkal. Témánként megjelöljük a felkészüléshez szükséges kötelező és ajánlott irodalmat. Az oktatott témákhoz kapcsolódó minősített rendelkezések, tananyagok a főiskolai TÜK könyvtárban találhatók és ott tanulmányozhatók, a titokvédelmi előírások betartásával. Tanulmányi és vizsgakövetelmények A tanszék által oktatott tantárgyak vonatkozásában a Főiskola Tantervében, Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglaltak az irányadók. A tantárgyak óraszáma, a számonkérés formája (féléves bontásban) az egyes munkarendeken és szakirányokon: Nappali munkarend: 1. A bűnügyi, gazdaságvédelmi és pénzügyi nyomozó szakirányon: Bűnügyi szolgálati ismeretek" szaktantárgy: oktatása előadások valamint szemináriumok keretében folyik. Az előadásokat általában két óra szeminárium követi, melyen lehetőség van az előadáson elhangzottak értelmezésére és a témához kapcsolódó kérdések megbeszélésére. Az 1. félévben az oktatás 14 órában történik és beszámolóval záródik, 4. félévben 42 órában, a számonkérés formája a félév végén: kollokvium. Az 5. félévben folytatódik, 98 órában, a számonkérés formája: kollokvium. A 6. félévben az oktatás 28 órában történik, a számonkérés formája: beszámoló. Az abszolutórium megszerzését követőn záróvizsgát kell tenni. Az index aláírásának feltételei:

4 4 - a zárthelyi dolgozatok eredményes megírása (a zárthelyi dolgozat időpontját a félév első előadásán, szemináriumán ismertetjük; aki valamilyen igazolt oknál fogva nem ír, illetve elégtelen osztályzat esetén két javítási lehetőséget biztosítunk) - az előírt gyakorlatok végrehajtása, teljesítése, - a tanszék által szervezett (az órarendben szereplő) kihelyezett oktatásokon való részvétel (az előírt gyakorlatok alól felmentést csak kivételesen indokolt esetben, a tanszék vezetője vagy helyettese engedélyezheti), - az előírt írásos feladatok (szakdolgozat, valamint mintadosszié) elkészítése, - a szeminárium vezetők által íratott röpdolgozatok eredményes megírása, félévben, amennyiben a Tanszék az adott félévben szervez, 16 óra, tanórán kívüli gyakorlati foglalkozáson való részvétel (felmentés a fenti szabályok szerint). 2. A határrendészeti szakirányon: Bűnügyi ismeretek tantárgy: oktatása előadások valamint szemináriumok keretében folyik. Az előadásokat általában két óra szeminárium követi, melyen lehetőség van az előadáson elhangzottak értelmezésére és a témához kapcsolódó kérdések megbeszélésére. Az oktatás az 5. és a 6. félévben félévenként 42 órában történik és kollokviummal záródik. Az index aláírásának feltételei: - a zárthelyi dolgozatok eredményes megírása (a zárthelyi dolgozat időpontját a félév első előadásán, szemináriumán ismertetjük; aki valamilyen igazolt oknál fogva nem ír, illetve elégtelen osztályzat esetén két javítási lehetőséget biztosítunk) - az előírt írásos feladatok (szakdolgozat, valamint mintadosszié) elkészítése, - a szeminárium vezetők által íratott röpdolgozatok eredményes megírása. 3. Igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti és közrendvédelmi szakirányokon: "Bűnügyi alapismeretek" tantárgy: Az oktatás, mely az 4. félévben történik 28 órában előadások, valamint szemináriumok keretében folyik. Minden második előadást két óra szeminárium követ, melyen lehetőség van az előadáson elhangzottak értelmezésére és a témához kapcsolódó kérdések megbeszélésére oktatása A számonkérés formája beszámoló. Az index aláírásának feltétele: - a zárthelyi dolgozatok eredményes megírása (időpontját az első előadáson ismertetjük, aki valamilyen igazolt oknál fogva nem ír, illetve elégtelen osztályzat esetén két javítási lehetőséget biztosítunk). Levelező munkarend: A bűnügyi szakirányon: "Bűnügyi szolgálati ismeretek" szaktantárgy: oktatása a 5. félévben kezdődik 14 órában, a számonkérés formája: beszámoló. A 6. félévben folytatódik 34 órában, a számonkérés formája: kollokvium. A 7. félévben 30 órában folytatódik, a számonkérés formája kollokvium. A 8. félévben 20 óra, a számonkérés formája: beszámoló. Az abszolutórium megszerzését követően záróvizsgát kell tenni. A gazdaságvédelmi és pénzügyi nyomozó szakirányon: Bűnügyi szolgálati ismeretek szaktantárgy:. oktatása a 6. félévben kezdődik 20 órában, a számonkérés formája: kollokvium. A 7. félévben folytatódik 20 órában, a számonkérés formája: kollokvium. A 8. félévben tovább folytatódik 20 órában, a számonkérés formája: beszámoló. Gazdaságvédelmi szakirányon az abszolutórium megszerzését követően záróvizsgát kell tenni.

5 5 Az igazgatásrendészeti, határrendészeti, közlekedésrendészeti és közrendvédelmi szakirányokon: "Bűnügyi alapismeretek" tantárgy: oktatása az 5. félévben kezdődik, 10 órában, a számonkérés formája: beszámoló. Az index aláírásának feltétele: - a zárthelyi dolgozattok eredményes megírása (időpontját az első előadáson ismertetjük, aki valamilyen igazolt oknál fogva nem ír, illetve elégtelen osztályzat esetén két javítási lehetőséget biztosítunk.) - a tanszék által meghatározott írásbeli feladat teljesítése. A levelező munkarendben az oktatás előadások keretében történik, a tantárggyal kapcsolatos kérdések megvitatására az egyéni konzultációk keretében kerülhet sor. Bűnügyi szolgálati ismeretek szaktantárgy témái, évfolyam-, és szakdolgozati témák jegyzéke a belső hálón és külön kiadványban találhatóak. Szakdolgozat elkészítésének alaki és formai követelményei A szakdolgozat elkészítésének alaki és formai követelményeit a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza. A szakdolgozati téma és a konzulens kiválasztása illetve kijelölése után a hallgatónak minimum kétszer kötelező konzultáción kell részt vennie. A tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglaltakon túl figyelemmel kell lenni a minősített iratokra vonatkozó előírásokra is. A szakdolgozat védése során a dolgozatot készítő személy a Rendőrtiszti Főiskola Főigazgató Oktatási Helyettesének 2/2005. számú Intézkedésében foglaltak szerint, percben ismerteti a bizottsággal a dolgozatát témaválasztás okát, a problémát melyre dolgozatában keresete a választ, továbbá javaslatait -, illetve szemlélteti az abban leírtakat, majd válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire.

6 6 Gazdaságvédelmi szakcsoport által oktatott tárgyak alapképzésben (BA): - Gazdasági jogi ismeretek - Társasági jog - Közgazdaságtani alapismeretek - Pénzügyi ismeretek - Gazdaságvédelmi ismeretek tantárgy - Szabadon választható szakmai ismeret o 1. Közgazdasági ismeretek tantárgy o 2. Adójogi ismeretek tantárgy - Rendészeti szervek gazdálkodása tantárgy - Szakmai gyakorlat Gazdaságvédelmi szakcsoport által oktatott tárgyak mesterképzésben (MA): - Statisztika tantárgy - Rendészeti szervek gazdálkodása tantárgy - Pénzügyi jog tantárgy Gazdasági jogi ismeretek tantárgy oktatási programja Tanszék: Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék A tantárgy oktatására a bűnügyi igazgatási szakirány - gazdaságvédelmi nyomozó szakirányán nappali munkarendben 112 órában kerül sor. Kreditértéke 7 pont - pénzügyi nyomozó szakirányán nappali munkarendben 98 órában kerül sor. Kreditértéke 5 pont - gazdaságvédelmi nyomozó szakirányán levelező munkarendben 38 órában kerül sor. Kreditértéke 7 pont - pénzügyi nyomozó szakirányán levelező munkarendben 32 órában kerül sor. Kreditértéke: 5 pont. A kurzus gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon pénzügyi ismeretek tantárggyal együtt záróvizsga tantárgy. A tantárgy oktatásának célja Mindkét munkarenden (nappali, levelező) ismeretek nyújtása a gazdasági jog alapismereteiből, különös tekintettel a hazai társasági és cégjog, adójog, értékpapírjog és bankjog alapjaira. A tantárgy oktatásában hangsúlyt kap a gazdasági jog funkciója abból a célból, hogy a gazdaságvédelem területén tevékenységet folytató hallgatók korszerű ismeretekkel rendelkezzenek és ezeket munkájuk során alkalmazzák. Az előadásokban hangsúlyt kell fektetni a gazdasági jog és a büntetőjog, valamint az egyéb jogágak összefüggéseinek ismertetésére, elemzésére és értékelésére.

7 7 A tantárgy részletes tematikája nappali és levelező munkarenden 1. téma: A társasági jog alapjai. A magyar társasági jog történeti fejlődése. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követő változások. A gazdasági társaságok alapjellemzői, alapelvei. A társasági jog jogforrásai, a szabályozás felépítése. 2. téma: A gazdasági társaság keletkezése, alapítási szabályok A társaságalapítás szakaszai (létesítő okirat, előtársaság, cégbírósági bejegyzés, a létesítő okiratok módosítása). 3. téma: A gazdasági társaság legfőbb szerve, ügyvezetése, a gazdasági társaság működésének ellenőrzése, képviselet, cégjegyzés Az egyes társasági formák legfőbb szerveire és ügyvezetésére vonatkozó általános szabályok. A felügyelő bizottságra vonatkozó szabályok. A képviseletre és cégjegyzésre vonatkozó általános szabályok. A vezető tisztségviselők által elkövetett tipikus bűncselekmények és ezek nyomozásának specifikumai.(btk. 289., 290., 297., 297/A., 298/A., 298/B., 299. ) 4. téma: A gazdasági társaság törvényes működésének biztosítékai A könyvvizsgáló. A cégbíróság törvényességi felügyelete. A gazdasági társaságok határozatainak bírósági felülvizsgálata. A tag kizárása bírósági határozattal. Kisebbségi jogok a törvényes működés érdekében. BTK. 299/B. 5. téma: A gazdasági társaság megszűnése Megszűnési okok. Jogutódlással történő megszűnés (átalakulás, egyesülés, szétválás). Jogutód nélküli megszűnés. A gazdálkodó szervezet vezetőjének jogai, kötelezettségei, felelőssége. A megszűnt társaság kötelezettségeiért való felelősség. 6. téma: A közkereseti társaság. A betéti társaság A közkereseti társaság fogalma, jellege és jogképessége, társaság alapítása. A társasági jogviszonyok. A társaság szervezete, üzletvezetés, képviselet. A tagsági jogviszony és a társaság megszűnése. Elszámolási viszonyok, és felelősség. A betéti társaság fogalma, kialakulása és az alanyi kör. A társaság létrejötte, vagyoni viszonyok. A társaság szervezete. A felelősség. A társasági jogviszony módosulásának és megszűnésének speciális szabályai. 7. téma: A korlátolt felelősségű társaság Történeti előzmények. A kft. fogalma és sajátosságai. A társaság létrehozatala. A társaság és a tagok közötti jogviszony. A személyes közreműködés, illetve egyéb vagyoni szolgáltatások. A társaság vagyoni kötelezettségei tagjaival szemben. A tárasági, tagsági jogviszony módosulása. A társaság szervezete. A társaság megszűnésének speciális szabályai. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság. 8. téma: A részvénytársaság Gazdasági funkció, fogalom. A részvény. A társaság alapítása, a zártkörű és a nyilvános részvénytársaság jellemzői. A részvényes jogi helyzete. A társaság szervezete, vagyonváltozása, a társaság megszűnésének speciális szabályai. Az egyszemélyes részvénytársaság. 9. téma: Konszernszabályok

8 8 A konszernjog funkciói. Befolyás más társaságban. Jogviszonyok Jelentős befolyás. Többségi befolyás. Közvetlen irányítást biztosító befolyás. Különösen jelentős befolyás. A konszernszabályok hatálya. Felelősségi szabályok. 10. téma: Az egyesülés. Az európai gazdasági egyesülés (ege) Az egyesülés funkciója és sajátos jegyei. A társasági szerződés tartalma. Szervezet, vezetés. A társasági jogviszony módosulása. Elszámolás a kilépő taggal. Az egyesülés megszűnése. Az európai gazdasági egyesülés alapításának és működésének szabályai. 11. téma: Az európai részvénytársaság (SE). Az európai részvénytársaság alapításának és működésének szabályai. 12. téma: Cégnyilvántartás, cégnyilvánosság, bírósági cégeljárás A cégnyilvántartás szabályai. Cégbíróság. Cégjegyzék. A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás. A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásnak szabályai. 13. téma: Az egyéni vállalkozás és a szövetkezetek, európai szövetkezetek Az egyéni vállalkozás fogalma, általános szabályai. Az egyéni vállalkozás működési szabályai és megszűnése. Az egyéni vállalkozás, mint egyéni cég. A szövetkezet fogalma, alapítása, cégbejegyzése. Vagyoni viszonyok a szövetkezetben. A szövetkezet önkormányzati szervei. A tag jogai és kötelezettsége, a tagsági viszony és a szövetkezet megszűnése. Az európai szövetkezet jellemzői. 14. téma: A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolási eljárás A csődeljárás kezdeményezése, elrendelése. Fizetési moratórium. Egyezség a csődeljárásban és az eljárás befejezése. A felszámolási eljárás kezdeményezése és megindítása. A felszámoló feladatai. Egyezség a felszámolási eljárásban. A felszámolási eljárás befejezése, kielégítési sorrend. Egyszerűsített felszámolás. A végelszámolás elhatározása. A végelszámoló feladatai. A végelszámolás befejezése. Egyszerűsített végelszámolás és kényszer-végelszámolás. BTK.310., 15. A tisztességtelen piaci magatartás szabályai A tisztességtelen piaci magatartások fajtái és jellemzésük. A tisztességtelen piaci magatartások tanúsítását követő eljárás. A Gazdasági Versenyhivatal feladatai. A vonatkozó bűncselekmények nyomozásának specifikumai pl.: 296/B. 16. téma: Az értékpapír fogalma, az értékpapírok jogi szabályozása A Polgári Törvénykönyv szerinti értékpapírok. Az Értékpapír-törvény hatálya alá tartozó és e törvény hatálya alá nem tartozó értékpapírok. Az értékpapírok csoportosítása, átruházása, megjelenése és megsemmisítése. BTK. 298/D., 313/C., 313/D., 17. téma: Az értékpapírok fajtái, az egyes értékpapírok jogszabályi kellékei A váltó. A kincstárjegy. A letéti jegy. A kötvény. A részvény. A vagyonjegy. A közraktári jegy. A befektetési jegy. A kárpótlási jegy. Szövetkezeti üzletrész. Jelzáloglevél. 18. téma: Az értékpapírok forgalomba hozatala, a befektetési szolgáltatások és a tőzsde

9 9 Az értékpapírok zártkörű és nyilvános forgalomba hozatala, befektetések. A tőzsde létrehozása, működésének szabályai és megszűnése. A dematerializált értékpapírok jellemzői.299/b. 19. téma: Az értékpapírok állami felügyelete. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogköre és tevékenysége. Eljárási szabályok. A PSZÁF által alkalmazható szankciók. 20. téma: Gazdasági bűncselekmények nyomozásának elemzése A gyakorlatorientált foglalkozások keretében a hallgatók többek között a Fővárosi Cégbíróság meglátogatásával a szervezet működésével, a jogszabályok gyakorlati alkalmazásával ismerkedhetnek meg. Az egyes kiemelt a gazdaság rendjét sértő bűncselekmények felderítésének, nyomozásának gyakorlati problémáinak ismertetése pl: finanszírozási csalások, biztosítási csalások, csúcstechnológiás bűncselekmények, természet- környezetkárosítás, korrupciós bűncselekmények, stb. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a rendőrség gazdaságvédelemmel foglalkozó szervein belüli együttműködés kérdésével (pl. VVH) illetve a rendőrségen kívüli együttműködés aspektusaival (pl: NAV, MNB, ARTISJUS, Bankszövetség, MABISZ, stb) Kötelező irodalom Társasági törvény, cégtörvény. (szerkesztő: Sárközy Tamás, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó) Az értékpapírjog kézikönyve (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) Liszkayné: Gazdasági jog, I. kötet, RTF Az előadásokon elhangzottak Ajánlott irodalom Fazekas-Harsányi-Miskolczi-Ujváriné: Magyar társasági jog. (Novotni Kiadó, Miskolc) Gál-Vezekényi: Cégjogi útmutató gazdasági társaságok cégügyeiben. (HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó) Sárközi Tamás: A társasági jog nagy kézikönyve, KJK Kerszöv Juhász László: A magyar fizetésképtelenségi jog nagy kézikönyve, Novotni Alapítvány, Miskolc, Csőd, felszámolás, végelszámolás (szerkesztő: Csőke Andrea, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) Kaszainé-Miskolczi: Kézikönyv a versenyjogról. (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó) Liszkayné Dr. Nagy Éva Katalin dr. Miklós Irén: Jogi ismeretek mérlegképes könyvelők számára (tankönyv, MKVKOK, 2009.) A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A gazdasági jogi ismeretek oktatásának szervezett formája nappali munkarend keretében az előadás és a szeminárium; az előadásokon történik az új ismeretek adása, a szemináriumokon pedig a hallgatók közreműködésével ezen ismeretek bővítése, illetve az elsajátítás mélységének, hatékonyságának ellenőrzése. A gyakorlati foglalkozásokon példatárak és feladatok megoldására kerül sor.

10 10 A levelező munkarendben tanuló hallgatók csak előadásokat hallgatnak, ezért az egyéni felkészülés nagyobb jelentőséget kap. Az előadásokon az egyes témák lényegét, összefüggéseit mutatjuk be. A tananyag elsajátításához az oktató egyéni és csoportos konzultációval valamint gyakorlati példák bemutatásával és megoldásával nyújt segítséget. A kurzus során szellemi tulajdonvédelmi képzésre kerül sor, melyet alapvetően a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, illetve ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért egyesülethez tartozó külső előadók tartanak. A képzéssel érintett félév során a Gazdasági jog című tantárgy aláírási feltétele a Szellemi tulajdon védelme című kurzus látogatása és a záró számonkérés eredményes teljesítése. Jelentős az oktatás nem szervezett formájának, a konzultációnak a szerepe. A hallgató joga, hogy a tananyag elsajátítása során felmerülő problémája miatt konzultációs lehetőség kérjen. A számonkérés követelményei és módja Mindkét munkarend keretében a félévek végén gyakorlati jeggyel illetve beszámolókkal zárul az adott félév.

11 11 Társasági jog A tantárgy oktatási programja a rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány hallgatói részére Tanszék: Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék A tantárgy oktatására nappali munkarend keretében 28 órában, levelező munkarend esetében pedig 14 órában kerül sor. A tantárgy oktatásának célja Ismeretek nyújtása a gazdasági jog alapismereteiből, különös tekintettel a hazai társasági és cégjog alapjaira. A tantárgy oktatásában hangsúlyt kap a gazdasági jog funkciója abból a célból, hogy a biztonsági szervezés területén tevékenységet folytató hallgatók korszerű ismeretekkel rendelkezzenek és ezeket a munkájuk során alkalmazzák. Az előadásokban hangsúlyt kell fektetni a gazdasági jog és a büntetőjog, valamint az egyéb jogágak összefüggéseinek ismertetésére, elemzésére és értékelésére. A tantárgy részletes tematikája 1. téma: A társasági jog alapjai A magyar társasági jogtörténeti fejlődése. A társaság fajai, osztályozása. A társasági jog alapelvei. A gazdaságszervező szerződés jellemzői. 2. téma: A gazdasági társaság keletkezése, alapítási szabályok A társaságalapítás szakaszai. A létesítő okiratok módosítása. A gazdasági társaságok ügyvezetése. 3. téma: A gazdasági társaságok ellenőrzési rendszere A könyvvizsgáló. A cégbíróság törvényességi felügyelete. A gazdasági társaságok határozatainak bírósági felülvizsgálata. A tag kizárása bírósági határozattal. Kisebbségi jogok a törvényes működés érdekében. 4. téma: A gazdasági társaság megszűnése, átalakulása Megszűnési okok. A megszűnt társaság kötelezettségeiért való felelősség. Felelősség-átvitel. Az átalakulás fogalma, általános feltételei. A végelszámolás általános szabályai és megindítása. A gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelezettsége. A végelszámoló jogai és kötelezettségei. A végelszámolás befejezése. A felszámolási eljárás általános és speciális szabályai. 5. téma: A közkereseti társaság. A betéti társaság A közkereseti társaság fogalma, jellege és jogképessége A társaság alapítása. A társasági jogviszonyok. A társaság szervezete. Üzletvezetés, képviselet. A tagsági jogviszony és a társaság megszűnése. Elszámolási viszonyok, felelősség. A betéti társaság fogalma, kialakulása és az alanyi kör. A társaság létrejötte, vagyoni viszonyok. A társaság szervezete. A felelősség. A társasági jogviszony módosulásának és megszűnésének speciális szabályai. 6. téma: Az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság

12 12 Az ege létrehozása, működése és megszűnése. Az európai részvénytársaság létrehozása, működése és megszűnése. 7. téma: A korlátolt felelősségű társaság Történeti előzmények. A korlátolt felelősségű társaság fogalma és sajátosságai. A társaság létrehozatala. A társaság és a tagok közötti jogviszony. A személyes közreműködés, illetve egyéb vagyoni szolgáltatások. A társaság vagyoni kötelezettségei tagjaival szemben. a tárasági, tagsági jogviszony módosulása. A társaság szervezete. A társaság megszűnésének speciális szabályai. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság. 8. téma: A részvénytársaság Gazdasági funkció, fogalom. A részvény. A társaság alapítása. A részvényes jogi helyzete. A társaság szervezete. Vagyonváltozása. a társaság megszűnésének speciális szabályai. Az egyszemélyes részvénytársaság. 9. téma: Az egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás létesítésének, működésének és megszűnésének szabályai 10. téma: A szövetkezet és az európai szövetkezet A szövetkezet fogalma, alapítása. A szövetkezeti tagsági viszony. A szövetkezet vagyona. A szövetkezet és tagjának felelősségi szabályai. A szövetkezet megszűnése (átalakulása). Az európai szövetkezet létrehozásának, működésének és megszűnésének szabályai. 11. téma: A csődeljárás, a felszámolási eljárás A csődeljárás elrendelésének szabályai. A csődeljárás lefolytatásának szabályai. A csődeljárás befejezése. A felszámolási eljárás elrendelésének szabályai, a fizetésképtelenség megállapítása. A felszámoló eljárása. Egyezség a felszámolás során. A felszámolás befejezése, a kielégítési sorrend. A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A magyar társaságok joga oktatásának szervezett formája nappali munkarendben az előadás és a szeminárium; az előadásokon történik az új ismeretek adása, a szemináriumokon pedig a hallgatók közreműködésével ezen ismeretek bővítése, illetve az elsajátítás mélységének, hatékonyságának ellenőrzése. A gyakorlati foglalkozásokon példatárak és feladatok megoldására kerül sor. A számonkérés követelményei és módszerei A kurzus a félév végén kollokviummal zárul. Kötelező irodalom Társasági törvény, cégtörvény. (szerkesztő: Sárközy Tamás, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó) Az értékpapírjog kézikönyve (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) Liszkayné: Gazdasági jog, I. kötet, RTF Az előadásokon elhangzottak Ajánlott irodalom Fazekas-Harsányi-Miskolczi-Ujváriné: Magyar társasági jog. (Novotni Kiadó, Miskolc) Gál-Vezekényi: Cégjogi útmutató gazdasági társaságok cégügyeiben. (HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó)

13 13 Sárközi Tamás: A társasági jog nagy kézikönyve, KJK Kerszöv Juhász László: A magyar fizetésképtelenségi jog nagy kézikönyve, Novotni Alapítvány, Miskolc, Csőd, felszámolás, végelszámolás (szerkesztő: Csőke Andrea, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) Kaszainé-Miskolczi: Kézikönyv a versenyjogról. (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó) Liszkayné Dr. Nagy Éva Katalin dr. Miklós Irén: Jogi ismeretek mérlegképes könyvelők számára (tankönyv, MKVKOK, 2009.)

14 14 Közgazdaságtani alapismeretek tantárgy A tantárgy oktatására a bűnügyi igazgatási szakon a nappali munkarendben II. félévben kerül sor 14 órában, levelező munkarend esetében pedig VI. félévben kerül sor 6 órában. A kurzus beszámolóval zárul. Kreditértéke: 3 pont. A tantárgy oktatásának célja A tananyag célja hogy diákjaink rendelkezzenek egy a diplomás dolgozóktól elvárható általános műveltséggel. Tisztában legyenek az alapfogalmakkal, lássák az összefüggéseket és azokat szabatos megfogalmazással el is tudják mondani. A gazdasági életben egyre növekvő bűncselekmények száma miatt szükséges a gazdasági folyamatok alapjainak elsajátítása, amelyre a társtudományok (pénzügy, számvitel, jog) támaszkodni tudnak. A tantárgy részletes tematikája: NAPPALI MUNKAREND 1. téma: A közgazdaságtan tárgya, módszerei (mikroökonómia) Pszichológia kontra közgazdaságtan. A racionalitás fogalma. A homo eoconomicus tulajdonságai. Behavioral economics. A framing effect. A modellszerű felépítés 2.téma:A játékelmélet alapjai, játékelméleti alapfogalmak. Korlátozott racionalitás Játékelméleti modellek(fogolydilemma,dollárárverés, héják és galambok). Az optimális stratégiák léte 3.téma: A piac fogalma, csoportosítása (mikroökonómia) A piaci szereplők. Kereslet és kínálat, összefüggésük. A Marshall-kereszt elemzése. Rugalmassági együtthatók, drogpiaci elemzés a Marshall-kereszt segítségével 4. téma: A játékelmélet alkalmazása a közgazdaságtanban A piaci kudarcok elemzése játékelméleti modellekkel. A fogolydilemma és a közlegelők tragédiája. Az oligopóliumok és monopóliumok piaci magatartása. A kartellezés okai és következményei. Versenyjogi szabályozás, a GVH szerepe. Esettanulmányok feldolgozása 5.téma: Az állami beavatkozás szükségessége, piaci kudarcok (mikroökonómia) Externáliák és internalizálásuk. Környezetszennyezés, természetkárosítás, a természetvédelmi rendőrség szükségessége Magánjavak, vegyes javak, közjavak. A közjavak finanszírozása és a potyautas magatartás. Hozzájárulás dilemma és részesedés dilemma, a közlegelők tragédiája 6. téma: A munkanélküliség és az infláció lényege és fajtái A munkakeresletet és kínálatot befolyásoló tényezők. A DMP-modell.Az infláció lényege és fajtái. Az inflációt kiváltó tényezők, hatásuk a makrokeresletre és makrokínálatra. Az infláció és munkanélküliség kapcsolata. Infláció és munkanélküliség Magyarországon.

15 15 7. téma: Az állam feladatai Állami költségvetés szerkezete, felépítése. A költségvetési politika lényege, eszközei, alkalmazásának feltételei. A költségvetési politika eszközeinek hatása a gazdasági folyamatokra. LEVELEZŐ MUNKAREND 1. téma: A közgazdaságtan tárgya, módszerei (mikroökonómia) Pszichológia kontra közgazdaságtan. A racionalitás fogalma. A homo eoconomicus tulajdonságai. Behavioral economics A framing effect A modellszerű felépítés 2.téma:A játékelmélet alapjai, játékelméleti alapfogalmak. Korlátozott racionalitás Játékelméleti modellek(fogolydilemma,dollárárverés, héják és galambok). Az optimális stratégiák léte 3.téma: A piac fogalma, csoportosítása (mikroökonómia) A piaci szereplők. Kereslet és kínálat, összefüggésük. A Marshall-kereszt elemzése. Rugalmassági együtthatók, drogpiaci elemzés a Marshall-kereszt segítségével 4. téma: A játékelmélet alkalmazása a közgazdaságtanban A piaci kudarcok elemzése játékelméleti modellekkel. A fogolydilemma és a közlegelők tragédiája. Az oligopóliumok és monopóliumok piaci magatartása. A kartellezés okai és következményei. Versenyjogi szabályozás, a GVH szerepe. Esettanulmányok feldolgozása 5.téma: Az állami beavatkozás szükségessége, piaci kudarcok (mikroökonómia) Externáliák és internalizálásuk. Környezetszennyezés, természetkárosítás, a természetvédelmi rendőrség szükségessége Magánjavak, vegyes javak, közjavak. A közjavak finanszírozása és a potyautas magatartás. Hozzájárulás dilemma és részesedés dilemma, a közlegelők tragédiája 6. téma: A munkanélküliség és az infláció lényege és fajtái A munkakeresletet és kínálatot befolyásoló tényezők. A DMP-modell.Az infláció lényege és fajtái. Az inflációt kiváltó tényezők, hatásuk a makrokeresletre és makrokínálatra. Az infláció és munkanélküliség kapcsolata. Infláció és munkanélküliség Magyarországon. 7. téma: Az állam feladatai Állami költségvetés szerkezete, felépítése. A költségvetési politika lényege, eszközei, alkalmazásának feltételei. A költségvetési politika eszközeinek hatása a gazdasági folyamatokra. Kötelező irodalom Hauber György: Közgazdaságtan (főiskolai jegyzet, 2010.) Szűrös Mónika: Közgazdaságtan (főiskolai jegyzet, 2002.) Ajánlott irodalom Paul A. Samuelson William D. Nordhaus: Közgazdaságtan (KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft ) Meyer Dietmar Solt Katalin: Makroökonómia (Aula 1999.)

16 16 Solt Katalin: Makroökonómia Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (Tri Mester, Tatabánya, 1999.) A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A közgazdaságtan tantárgy oktatásának szervezett formája nappali és levelező munkarendben az előadás. Az előadásokon történik az új ismeretek átadása,megbeszélése. A hallgatók kutatási feladatok során szembesülnek a valóságos élethelyzetekkel, illetve a rendőrségi munka szükségességéve. A tananyag elsajátításához az oktató egyéni és csoportos konzultációval valamint gyakorlati példák bemutatásával és megoldásával nyújt segítséget. A számonkérés követelményei és módja Az aláírás feltétele az előadások látogatása, a tantárgy beszámolóval zárul, amely a félév végén megírt teszt legalább 50%-os teljesítése esetén megfelelő.

17 17 Pénzügyi ismeretek tantárgy oktatási programja gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon Nappali és levelező munkarend Tanszék: Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék A tantárgy oktatására a bűnügyi igazgatási szakon, gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon a nappali munkarend keretében tanulóknál az IV-V-VI. félévben kerül sor 112 órában, levelező munkarend esetében pedig I-VI. félévben kerül sor 54 órában. A kurzus záróvizsgával zárul. Kreditértéke: 3 pont. A tantárgy oktatásának célja A pénzügyi ismeretek tantárgy célja átfogó, alapvető pénzügyi elméleti és gyakorlati ismeretek összefüggések közlése, elsajátítása. A pénzügyi és könyvviteli fogalom rendszer és a szakmai nyelv, valamint az alkalmazott módszerek készségszintű megismerése után a hallgatók áttekintést kapnak a pénzügyi rendszer és a kettős könyvvitel működési mechanizmusáról. A tantárgy részletes tematikája NAPPALI MUNKAREND 1. téma: A könyvvitel alapjai (pénzügyi ismeretek) A könyvvezetési kötelezettség. A kettős könyvvitel jellemzői. Gazdasági esemény fogalma, csoportosítása. Alapvető és összetett gazdasági események, típusai, lényegük, hatásuk a vállalkozó vagyoni, jövedelmi helyzetére (gyakorlati példák). 2.téma: A könyvelési munka alapjai és logikai rendje (pénzügyi ismeretek) A kettős könyvvitel fogalma. a főkönyvi számla fogalma, a számlával kapcsolatos fogalmak. A főkönyvi számlán történő szakkifejezések, illetve az adatállománya. A főkönyvi számlák csoportosítása, az egyes számlatípusokon a könyvelés jellemzői. 3.téma A könyvelés a főkönyvi számlákon (pénzügyi ismeretek) Gyakorlati könyvelési megoldások, szakkifejezések, számlahasználat. Egyszerű gazdasági események könyvviteli elszámolásai. A számlák megnyitása, a nyitás tartalma. Folyamatos könyvelés évközben (gyakorlati példák). A főkönyvi számlák rendezése, év végi zárás, zárlati munkák. Idősoros és számla elszámolások, a napló. A főkönyvi kivonat fogalma, rendeltetése, szerkezete, könyvelési hiba, hibajavítás, javítási módok. 4.téma: A mérleg fogalma, jellemzői (pénzügyi ismeretek) A mérleg fogalma, főbb jellemzői. Mérlegfajták, azok csoportosítása. A mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok, mérlegsorok tartalma, definíciója. Az eszköz és forrás oldal sorainak tartalma, értékelésük a mérlegben.

18 18 5.téma: Az eredménykimutatás (pénzügyi ismeretek) Az eredménykimutatás fogalma, általános jellemzői, fajtái. Az eredmény megállapítás célja, és tartalma. Az eredménykimutatás kategóriák csoportosítása, tartalma. 6. téma: A közgazdaságtan tárgya, módszerei (mikroökonómia) Pszichológia kontra közgazdaságtan. A racionalitás fogalma. A homo eoconomicus tulajdonságai. Behavioral economics A framing effect A modellszerű felépítés 7.téma:A játékelmélet alapjai, játékelméleti alapfogalmak. Korlátozott racionalitás Játékelméleti modellek(fogolydilemma,dollárárverés, héják és galambok). Az optimális stratégiák léte 8.téma: A piac fogalma, csoportosítása (mikroökonómia) A piaci szereplők. Kereslet és kínálat, összefüggésük. A Marshall-kereszt elemzése. Rugalmassági együtthatók, drogpiaci elemzés a Marshall-kereszt segítségével 9.téma: A fogyasztó döntési mechanizmusa (mikroökonómia) A racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban. A költségvetési egyenes és a fogyasztó optimális döntése. Az árváltozások és jövedelemváltozások hatása a fogyasztói döntésre (ICC,PCC). Jövedelemkompenzáció. Intertemporális döntések 10.téma: A vállalat, mint a kínálat forrása (mikroökonómia) Vállalkozás, vállalkozási formák, előnyeik, hátrányaik. A termelés technikai összefüggései, technikai, gazdasági hatékonyság. Az isoquantok és az isocost egyenes kapcsolata. A parciális termelési függvény és szakaszai. A határtermék, átlagtermék fogalma, kapcsolatuk. 11.téma: Árbevétel, költség, profit (mikroökonómia) A költségek csoportosítása elszámolhatóságuk szerint. A költségek és a termelés volumenének kapcsolata. Az átlag-és határköltség függvények és összefüggéseik. 13.téma: Az optimalizációs elv (mikroökonómia) Az optimalizációs elv érvényesülése a vállalatok egyéni kínálatának meghatározásában (gazdasági profitot realizáló, fedezeti pontban termelő, veszteséget minimalizáló, üzemszüneti pontban lévő vállalat magatartása) tökéletesen versenyző piacon. 14.téma: Piaci szerkezetek(mikroökonómia) A piaci szerkezetek fogalma, jellemzői. A monopólium típusai. Az árdiszkriminációs technikák. A monopolisztikus verseny 15.téma: Az oligopóliumok. Az összejátszás mértéke. Fogolydilemma helyzetek. Kartellezés a gazdaságban. A GVH felépítése, szerepe. Versenyjogi szabályozások. Esettanulmányok 16.téma: Az állami beavatkozás szükségessége, piaci kudarcok (mikroökonómia) Externáliák és internalizálásuk. Környezetszennyezés, természetkárosítás, a természetvédelmi rendőrség szükségessége Magánjavak, vegyes javak, közjavak. A közjavak finanszírozása és a potyautas magatartás. Hozzájárulás dilemma és részesedés dilemma, a közlegelők tragédiája

19 téma: Pénzügypolitika, gazdaságpolitika, pénzügyrendszer A pénzügypolitika fogalma, jellemzői, cél és eszköz rendszere. Gazdaságpolitika fogalma, célja, feladatai elemei. Közpénzügyek fogalma. A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban. A pénzügyi rendszer fogalma és jellemzői. A pénzügyi piac és a pénzügyi rendszer. A pénzügyi piacok rendszerezése. 18. téma: Pénzügyi számítások, pénzügyi közvetítés (pénzügyi ismeretek) A pénz fogalma, fajtái, a pénzteremtés mechanizmusa. A pénz időértéke, a pénz időértékével kapcsolatos számítások. jövőbeli érték (Future value) és a jelenérték (Present value) értelmezése, számítása. A pénzmegtakarítások, a pénzkereslet és a pénzkínálat. A pénzközvetítés módjai. Pénzügyi közvetítő intézmények. 19.téma: A hitelintézeti rendszer (pénzügyi ismeretek) Bank fogalma. Bankrendszer felépítése. A bankok és kockázataik. A bankok működésének alapelvei, banküzem szabályozása 20.téma: Bankműveletek (pénzügyi ismeretek) Passzív és aktív bankműveletek. A fizetési forgalom lebonyolítása. Bankszolgáltatások. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése. Alap- és vagyonkezelés. Letéti- és széfszolgáltatás. Speciális finanszírozási formák. Garancia és kezességvállalás. 21.téma: Valuta, devizarendszer (pénzügyi ismeretek) Devizapolitika, valuta és devizagazdálkodás. Valuta és deviza fogalma, jellemzői értékelése. Az elszámolás eszközei, azok jellemzői. Valuták, devizák átváltása. Árfolyamok, árfolyamjegyzés és gyakorlata. Deviza átváltási ügyletek. devizaszámla lényege, vezetése, számlatulajdonosok, számlavezetési kondíciók. 22.téma: Értékpapírpiac, tőzsde (pénzügyi ismeretek) Értékpapírok fogalma, fajtái. Pénz-, tőke- és devizapiac. Tőzsde fogalma fajtái, jellemzői. Pénz-, és tőkepiaci ügyletek fogalma, fajtái, jellemzői (azonnali spot), határidős (termék) opció, arbitrage, fedezeti (hedge) spekulációs. 23.téma: Nemzetközi monetáris és intézményrendszer (pénzügyi ismeretek) Nemzetközi pénzügyi rendszer jellemzői. Nemzetközi és regionális pénzügyi intézmények. Nemzetközi Valutalap működése. A Világbank szerepe, működése. Az EBRD és EIB. BIS-Nemzetközi Fizetések Bankja. 24.téma: A befektetési és finanszírozási döntések (pénzügyi ismeretek) A befektetési és finanszírozási döntések osztályozása. Finanszírozási stratégiák. Befektetések értékpapírokba. A befektetési döntések megalapozása gazdaságossági számítások. (Statikus szemléletű gazdaságossági számítások. Dinamikus szemléletű gazdaságossági számítások.) 25.téma: Az államháztartás (pénzügyi ismeretek) Az államháztartás fogalma, jellemzői. Az államh ztartási rendszer, alrendszerek. Az államháztartás működésének, gazdálkodásának alapjai. A Magyar Államkincstár jogállása, feladatai. Feladat megosztás az államháztartás alapvető elemei között.

20 20 26.téma: A központi költségvetés (pénzügyi ismeretek) A költségvetési politika. A költségvetés szerepe, tartalma, rendszere. A költségvetés helye a gazdaságban. Költségvetési funkciók. A központi költségvetés bevételei, és kiadásai. A költségvetés elkészítése, elfogadása és végrehajtása. Hatásköri és eljárási szabályok. 27.téma: Költségvetés bevételei részletesen (pénzügyi ismeretek) Adók. Általános forgalmi adó. Társasági adó. Személyi jövedelemadó. Egyéb adók, járulékok. Illetékek. 28.téma: A helyi önkormányzatok költségvetése (pénzügyi ismeretek) A helyi önkormányzatok feladatai, a feladatok finanszírozása. A helyi önkormányzatok szervezetei és forrás-szabályozása. Az önkormányzatok költségvetésének tervezése, gazdálkodása, zárszámadása. Önkormányzatok külső és belső ellenőrzése. Helyi adók. LEVELEZŐ MUNKAREND 1. téma: A könyvvitel és könyvelési munka alapjai (pénzügyi ismeretek) A könyvvezetési kötelezettség. A kettős könyvvitel jellemzői. Gazdasági esemény fogalma, csoportosítása. Főkönyvi számla fogalma. A főkönyvi számlák csoportosítása, az egyes számlatípusokon a könyvelés jellemzői. 2.téma Könyvelés a főkönyvi számlákon, mérleg fogalma, jellemzői (pénzügyi ismeretek) Gyakorlati könyvelési megoldások, szakkifejezések, számlahasználat. Egyszerű gazdasági események könyvviteli elszámolásai. A mérleg fogalma, főbb jellemzői. Mérlegfajták, azok csoportosítása. 3.téma: Az eredménykimutatás (pénzügyi ismeretek) Az eredménykimutatás fogalma, általános jellemzői, fajtái. Az eredmény megállapítás célja, és tartalma. Az eredménykimutatás kategóriák csoportosítása, tartalma. 4. téma: A közgazdaságtan, annak módszerei. A piac fogalma, csoportosítása (mikroökonómia) A szűkösség fogalma, a javak és termelési tényezők csoportosítása. A gazdasági körforgás. A piaci szereplők. Kereslet és kínálat, összefüggésük. A Marshall-kereszt elemzése. 5.téma: A fogyasztási döntést befolyásoló tényezők, mechanizmusok (mikroökonómia) Teljes haszon, határhaszon és kapcsolatuk. A racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban. A költségvetési egyenes és a fogyasztó optimális döntése. Az árváltozások és jövedelemváltozások hatása a fogyasztói döntésre (ICC,PCC). 6. téma: A közgazdaságtan tárgya, módszerei (mikroökonómia) Pszichológia kontra közgazdaságtan. A racionalitás fogalma. A homo eoconomicus tulajdonságai. Behavioral economics A framing effect A modellszerű felépítés A játékelmélet alapjai, játékelméleti alapfogalmak. Korlátozott racionalitás Játékelméleti modellek(fogolydilemma,dollárárverés, héják és galambok). Az optimális stratégiák léte