Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Tribológia. Kenőanyag összefoglaló. Ertsey Géza 2003/2004.

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tribológia Kenőanyag összefoglaló Ertsey Géza 2003/2004.

2 Ertsey Géza - Tribológia 2. Tartalomjegyzék Megnevezés Oldalszám Tartalomjegyzék...2. Bevezetés...3. Elérhetőségek...4. Kenőanyagok fő jellemzői...5. Adalékok...8. Kenőanyagok fajtái...9. Kenőolajok Kenőzsírok Szilárd kenőanyagok Kenőolajok állapotelemzése Irodalomjegyzék...21.

3 Ertsey Géza - Tribológia 3. Bevezetés Egyetemi tanulmányaim mellett szervizmérnökként tevékenykedem az -nél. Napi szinten fordulok meg gépgyártó üzemekben, s kerülök kapcsolatba a kenőanyagokkal. Doktoranduszi képzésem I. félévében feladatomul tűztem ki Tribológia tantárgyból a kenőanyagokkal kapcsolatos információk összegyűjtését. A dolgozat tartalmazza a témakört érintő fontosabb kémiai- és fizikai jellemzőket, a kenőanyagok fajtáit és adalékaikat. A dolgozat egy gyűjteményként értékelhető, amelyet szerkesztői státuszban jegyzek. Ertsey Géza Budapest, január 30.

4 Ertsey Géza - Tribológia 4. Elérhetőségek H-1158 Budapest, Késmárk u Ertsey Géza H-2111 Szada, Jókai u. 12/b. Tel.: geza.ertsey@ecool.hu

5 Ertsey Géza - Tribológia 5. Kenőanyagok fő jellemzői SŰRŰSÉG A tömeg és térfogat viszonya. Mértékegysége: kg/m 3, (g/cm 3 ) A sűrűség függ a viszkozitástól és a kémiai összetételtől, valamint a hőmérséklettől (paraffin bázisú olajok sűrűsége kicsi, az aromásoké a legnagyobb). A kenőolajok sűrűségét 15 C-on adják meg (esetleg 20 C-on). DINAMIKAI VISZKOZITÁS - η (Pa.s = kg/m.s). Az olaj dinamikai viszkozitása a (4.1-1) összefüggés alapján értelmezhető: η = τ/(du/dy) a τ csúsztatófeszültség és az y távolságban mért du sebességkülönbség és dy rétegvastagság viszonyszámának hányadosa. Egységnyi (η = l Pa. s = l kg/m. s) az olyan laminárisán (rétegesen) áramló közeg dinamikai viszkozitása, amelynek két, egymással párhuzamos és egymástól l méter távolságban lévő, l m/s relatív sebességkülönbséggel áramló rétege között 1N/m 2 csúsztató feszültség ébred a réteg felületén. KINEMATIKAI VISZKOZITÁS - ν (mm 2 /s vagy m 2 /s). Az olaj ν kinematikai viszkozitása az azonos hőmérséklethez tartozó TJ dinamikus viszkozitás és a ρ fajlagos tömeg hányadosa: ν = η/ρ. FAJLAGOS TÖMEG - ρ (kg/m 3 ). A fajlagos tömeg az olaj m (kg) tömegének

6 Ertsey Géza - Tribológia 6. és V (m 3 ) térfogatának hányadosa (ρ = m/v). A csapágyszámításoknál ρ 900kg/m 3 érték veendő figyelembe. FAJLAGOS HŐKAPACITÁS - c (J/kg. K = Nm.m/N.s 2.K = m 2 /s 2.K). A fajlagos hő kapacitás a Q (J) hőmennyiség - Q = c.m(t 2 T 1 ); az olaj m (kg) tömege és az olaj T hőmérsékletváltozása ( T = T 2 T 1 hőmérséklet különbség) szorzatának hányadosa (c = Q/m* T). A hőmérsékletet Kelvin fokban kell mérni, az átszámítás T( C) = T(K) - 273,15. LOBBANÁSPONT Az ásványolaj lobbanáspontja az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél az olajból elpárolgó és eközben a levegővel keveredő szénhidrogének nyílt láng közelítésénél ellobbannak. GYÚLÁSPONT Az ásványolaj gyúláspontja az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél az olajból elpárolgó és eközben a levegővel keveredő szénhidrogének nyílt láng közelítésénél meggyulladnak és legalább öt másodpercig égnek. Ásványolajoknál ez a hőmérséklet C-al magasabb, mint a lobbanáspont hőmérséklete. DERMEDÉSPONT Az ásványolaj dermedéspontja az a hőmérséklet, amelynél az olaj a nehézségi erő hatására már nem folyik.

7 Ertsey Géza - Tribológia 7. CONRADSON-SZÁMA Conradson-szám az ásványolaj nem illékony tartalmának %-os kifejezése. Meghatározásánál az ásványolajat Conradson-készülékben levegő kizárása mellett hevítik. HAMUTARTALOM A hamutartalom a szabad levegőn hevített ásványolaj minta visszamaradt, nem illékony tartalmának %-os kifejezése. VÍZTARTALOM A víztartalom az ásványolajból centrifugálással eltávolított víz mennyisége. A víz csökkenti az. olajnak a kenési felületekhez tapadási képességét.

8 Ertsey Géza - Tribológia 8. Adalékok Az adalékolás feladata az üzemi alkalmazással kapcsolatos tulajdonságok alkalmazhatósági jellemzők beállítása. Az adalékok aránya bizonyos esetekben elérheti a kenőolaj 30 %-át, az ára pedig a kész olajénak 90 %-át is. Megnevezés kopásgátló (AW) korróziógátló detergens diszpergálók emulgeálók viszkozitási index növelők nyomásállók (EP) oxidációgátló habzásgátlók dermedéspont csökkentők savsemlegesítők Feladat, hatásmechanizmus súrlódáscsökkentés (AW - anti wear) fémkorrózió létrejöttének megakadályozása fémfelület tisztántartása, szennyeződésekre tapadnak és azokat lebegésben tartják megakadályozza a lerakódást és az iszapképződést emulzióképződés elősegítése µ - T összefüggés javítása nagy felületi terheléskor használják; szorpciós réteget képez a súrlódó fémfelületen (EP - extrém pressure) oxidációs sebesség csökkentése csökkentik a felületi feszültséget, ezáltal a buborékképződési hajlamot a paraffinok kiválásának megakadályozása a keletkezett savak semlegesítése, pl. dízel üzemben az égés során keletkezett savak semlegesítése

9 Ertsey Géza - Tribológia 9. Kenőanyagok fajtái Kenőanyagok: az egymáson elmozduló felületek közvetlen érintkezését gátló kenéshez, vagyis a súrlódás és a kopás csökkentése érdekében alkalmazott anyagok gyűjtőneve. Csoportosításuk többféle szempont alapján történhet: Halmazállapot szerint A kenőanyagok lehetnek gázneműek, folyadékok, félfolyadékok vagy konzisztens vagy szilárd anyagok. A gáznemű kenőanyagokkal való kenés, a gázkenés csak a különleges esetekben valósítható meg. Legelterjedtebbek a folyékony kenőanyagok: a kenőolajok és az emulziók, továbbá esetenként a víz, a glicerin, a TEA stb. A konzisztens kenőanyagok vagy kenőzsírok fontos szerepet töltenek be, de alkalmazásuk jelentősen visszaszorult. Különleges esetekben a szilárd kenőanyagok (a MoS2, a grafit, PTFE, fehéranyag-ok, stb.) alkalmazása kerülhet előtérbe. % Kenőanyag Megjegyzés 98 Kenőolajok Ide tartoznak a hidraulikus munkafolyadékok, a hűtő-, kenőfolyadékok és a nem kenési célú kenőanyagok mint pl. a hőközlő olajok, transzformátor olajok, stb. 1,5 Kenőzsírok Általános kenési célú kenőzsírok, hajtóműzsírok, szóró-, tapadó kenőzsírok, tömítő zsírok és különleges kenőzsírok, pl.: műszer kenőzsírok, villamos szigetelőzsírok, stb 0,3 Szilárd kenőanyagok Grafit, MoS 2, fluorozott grafit, dikalgkoeniedek, stb. 0,1 Gázok Levegő, bármely inert (semleges) gáz. 0,1 Különleges kenőanyagok Pl.: üveg. Eredetük szerint A kenőanyagok jelentős hányada természetes eredetű, vagyis kőolajszármazék, növényi v. állati zsiradék, stb.; különleges igénybevételi helyeken egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a szintetikus kenőanyagok.

10 Ertsey Géza - Tribológia 10. Kenőolajok A kenőolajok összetétele: Alapolaj szénhidrogén származékok szintetikus olajok az előző kettő valamilyen arányú keveréke Tulajdonság és/vagy funkciójavító adalékok súrlódás és kopáscsökkentő adalékok EP/AW - adalékok dermedéspont csökkentők V.I. - növelők oxidáció- és korróziógátló adalékok detergens-, diszpergens (DD) adalékok egyéb adalékok (emulgeátorok, színezők, habzásgátlók, stb.). Szintetikus olajok A leggyakrabban használt szintetikus olajok alkalmazási hőmérséklet tartományai: ásványolaj poli (alfa-olefin) diészter poliol-észter poli (alkilén-glikol) szilikonok alifás perfluor-poliéterek

11 Ertsey Géza - Tribológia 11. Hidraulikaolajok Hidraulikaolajok, hidraulikus munkafolyadékok: a hidraulikus erőátvitel közegenként alkalmazott folyadékok gyűjtőneve, melyek lehetnek kőolajtermékek, szintetikus folyadékok, glikolelegyek ill. emulziók, sőt víz is. A hidraulikaolajokkal szemben támasztott főbb követelmények: optimális viszkozitás és az adott felhasználási körülmények (berendezés, hőmérséklet stb.) között, jó VT (viszkozitás-hőmérséklet) tulajdonságok, kopásgátló hatás, jó oxidációs stabilitás, rozsdagátló és habzásgátló hatás, jó elvállóképesség levegőtől - a legtöbb esetben a víztől is, jó folyáspont, tömítőanyagokkal való jó összeférhetőség stb. Az emulziókat, továbbá a szintetikus folyadékokat (foszfátészterek, glikol-olajok) tűzálló hidraulikaolajokként (nehezen gyulladó hidraulikaolajok) alkalmazzák. Csoportosításuk az ISO , ill. a DIN előírás szerint történhet (lásd a táblázatban). A hidraulikus munkafolyadékok osztályozása. ISO (DIN 51524) Könnyen gyulladó hidraulikaolajok ISO-jel (DIN-jel) Tulajdonságokra és összetételre utaló meghatározások Szokásos viszkozitási osztályok (ISO 3448) HH (H) Adalékolatlan kőolaj-finomítványból készült hidraulikaolajok ISO VG 10, HL...(HL) Mint a HH-jelű, oxidáció- és korróziógátló adalékkal 32, HM (HLP) Mint a HL-jelű, kopásgátló adalékkal 6/8, HV Mint a HM jelű, 100 feletti viszkozitási 15, 32, 46, 68 indexszel (HLPD) Mint a HM-jelű, DD-adalékkal HS Szintetikus alapú termékek Szokásos alkalmazási hőmérséklet ( 0 C)

12 Ertsey Géza - Tribológia 12. Nehezen gyulladó hidraulikus olajok ISOjel (DINjel) Tulajdonságokra és összetételre utaló meghatározások Szokásos viszkozitási osztályok (ISO 3448) Olaj a vízben emulzió (olajtartalom <= HFA-E 20%) 10, 15, 22, HFA-S Szintetikus oldatok 10, 15, 22, HFB Víz az olajban emulzió (olajtartalom <= 60%) 22, 32, 46, HFC Vizes polimeroldatok (víztartalom 35-55%) 15, 22, 32, HFD Vízmentes szintetikus folyadékok 46, 68, HFD-R Foszfátészterek 46, 68, HFD-U Egyéb anyagok Környezetkímélő termékek ISO-jel (DINjel)... (HETG)... (HEPG)... (HEES) Tulajdonságokra és összetételre utaló meghatározások Növényolaj alapú környezetkímélő termék Szokásos viszkozitási osztályok (ISO 3448) 15, 22, 32, Poliglikol alapú környezetkímélő termék 22, 32, Szintetikus észter alapú környezetkímélő termék Nem gyulladó hidraulikus folyadék ISO-jel (DINjel) Tulajdonságokra és összetételre utaló meghatározások 22, Szokásos viszkozitási osztályok (ISO 3448) Víz 5-50 Szokásos alkalmazási hőmérséklet ( 0 C) Szokásos alkalmazási hőmérséklet ( 0 C) Szokásos alkalmazási hőmérséklet ( 0 C)

13 Ertsey Géza - Tribológia 13. Automatikus hajtómű-hidraulikaolaj, ATF: A közlekedési olajok közé sorolható kenőanyagcsoport; a gépjárművek, erőgépek automatikus sebességváltóinak működtetését teszi lehetővé hidraulikus erőátvitel segítségével. Különleges, magas minőségi követelményeket kielégítő termékek tartoznak az automatikus hajtómű-hidraulikaolajok csoportjába: rendkívül jó VTtulajdonságok (VT tulajdonság: a viszkozitás és a hőmérséklet közötti kapcsolat), esetenként definiált súrlódási tényező, kopásgátló hatás, hosszú élettartam, jó habzási és levegőelválási tulajdonságok, speciális kompatibilitás stb. is a jellemzőik között szerepelnek. Az automatikus hajtómű-hidraulikaolaj definiáló előírásai a gyártóktól származnak. Emulzió Olyan diszperz rendszer, amelyben mind a diszpergált részecskék méretei, mind a folytonos közegfolyadékban diszpergált részecskék között mérhető távolságok nagysága a kolloid méreteknél nagyobb (>1 mikrométer). emulziót alkotó folyadékok egymásban nem oldódnak, ezért a létrehozott emulzió megszüntetésére törekednek. Ennek megakadályozására alkalmas vegyületeket, emulgátorokat használnak. Az emulziók általában tejszerűek v. zavaros megjelenésűek. Leggyakrabban az olaj és a víz közötti diszperz rendszerek képeznek emulziót. Ha a diszperz rész az olaj, a közeg pedig víz, akkor olaj emulziója a vízben, O/V emulzióról, ha az olaj képezi a folytonos fázist, amelyben a víz van eloszlatva, akkor V/O emulzióról, v. invert emulzióról beszélünk. A kenéstechnikában, főleg a fémmegmunkálásnál, az O/V típusú emulziókkal találkozunk (HKF), ahol a víz/olaj arányt a megmunkálásnál szükséges hűtési és kenési igény viszonya szerint lehet beállítani. Az invert emulzió olyan helyeken jön számításba, ahol a kenésre, a felület tartós bevonására van szükség (tűzálló hidraulikaolaj, rozsdavédelem). Bizonyos kenési helyeken (belső égésű motor, turbina) az emulzió nemkívánatos jelenség, ezért a kenőolajnak a vízből való gyors elkülönülése követelmény; az ilyen helyeken használt kenőolajokban a használat során keletkező termékek okozhatnak nemkívánatos

14 Ertsey Géza - Tribológia 14. emulziót, ezért is szükséges meghatározott paraméterek elérése esetén az olajok lecserélése. Emulgátor emulgeálás <lat>: segédanyag (v. adalék), amely az emulzió állandóságát növeli és jellegét befolyásolja. Az olaj-víz emulziós rendszerekhez gyakran használt emulgátorok a fémszappanok, bizonyos állati és növényi olajok, s általában olyan vegyületek, amelyek molekuláikban rövid, vízoldható, poláris, hidrofil csoportot és hosszú, olajoldható, apoláris, oleofil csoportot tartalmaznak. Az emulgátorok a két folyadék határfelületén irányítottan helyezkednek el, ott abszorbeálódnak, orientált adszorpció, csökkentik a felületi feszültséget és ezzel segítik, hogy a diszpergált részecskék a közegben való szétoszlatott állapotban stabilan megmaradjanak. Hajtóműolajok GL, Gear Lubricants <ang> Getriebeöle <ném>: a hajtómű-fogaskerékrendszerek kenésére szolgáló kenőolajok gyűjtőneve. A velük szemben támasztott általános követelmények: a súrlódó felületek kopásának csökkentése, a súrlódási energiaveszteségek csökkentése, a mozgás során keletkezett hő elvezetése, a korrózió akadályozása, a zaj, a mozgások és a lökésszerű igénybevétel károsító hatásának csökkentése, a szennyezések, kopástermékek felvétele és azoknak a súrlódó felületektől távoltartása stb. A hajtóműolajokat felhasználási területük alapján megkülönböztetik, és eltérő igények figyelembevételével külön osztályozási rendszerekbe sorolják: A közlekedési hajtóműolajok teljesítményszint szerint az API GL osztályokba (1.táblázat), viszkozitásuk alapján pedig az SAE J sz. szabvány megfelelő osztályaiba (2.táblázat) sorolandók. Az 1980-as évektől kezdődően az ún. többfokozatú hajtóműolajok is értelmezhetővé váltak s alkalmazásuk gyorsan elterjedt (hazánkban is). Az ide nem sorolható többi fogaskerekes hajtóműrendszer kenésére az ipari hajtóműolajokat, az ISO C-jelű (ISO ) termékeket a nyitott áthajtóművekhez pedig a szóró-tapadó kenőanyagokat alkalmazzák.

15 Ertsey Géza - Tribológia 15. API osztály Az API-hajtóműolaj-osztályozás Jelleg Alkalmazási terület GL-1 Adalékmentes finomítvány. Kis terhelésű, alárendelt szerepű hajtóművek GL-2 Kompaundált finomítvány. Kis sebességű ipari hajtóművek. GL-3 Enyhe EP-adalékot tartalmaz. Kis igénybevételű kézi sebességváltók és hátsó hidak. GL-4 Kézi sebességváltók, ívelt fogazatú (nem Egyenértékű a hatályon kívüli MIL-L-2105-tel; hipoid) hátsó híd hajtások, és hipoid hajtások rendszerint elegendő a GL-5 adalék fele. mérsékelt igénybevételek mellett. GL-5 GL-6 Látszólag egyenértékű a hatályos MIL-L- 2105D-vel; ajánlható a legtöbb személygépkocsi és haszonjármű, építőgép számára. Hatályon kívüli. Mérsékelt és szigorú körülmények között hipoid és egyéb hajtóművek számára. Kézi sebességváltókhoz is alkalmazható. Szigorú körülmények között üzemelő hipoid hajtóművekhez. A hajtóműolajok SAE-osztályozása viszkozitásuk szerint* SAE-viszkozitás osztály Viszkozitás C-on, mm 2 /s mpa.s viszkozitáshoz** tartozó hőmérséklet, 0 C min. max. max. 70 W 4, W 4, W 7, W 11, ,5 24, ,0 41, , W 90 13,5 24, W ,0 41,0-12 * SAE J 306 (1990.évi kiadás), kiegészítve a MIL L 2105 D által a többfokozatúakkal ** Brookfield-viszkozitás (ASTM D 2983)

16 Ertsey Géza - Tribológia 16. Kenőzsírok A kenőzsírok nagy sűrítő hatású, gélképző anyagoknak kenőfolyadékban valódiszpergálásával előállított plasztikus vagy folyékony anyagok. Kenőzsírok összetétele: Alapolaj ( %) ásványolaj (parafinos, nafténes, aromás) szintetikus olaj (Poli-Alfa-Olefin, észter, polipropilénglikoléter, szilikon) növényolaj Sűrítőszer ( %) szappan egyszerű (Litium, Kalcium, Nátrium, Aluminium, Bárium) vegyes (Kalcium/Litium; Kalciun/Nátrium) szappanmentes komplex (Litium, Kalcium, Nátrium) szervetlen (Bentonit) szerves (Poliuretán, polimerek) Adalékok ( %) antioxindáns korrózióvédő EP/AP tapadásnövelő súrlódáscsökkentő szilárd adalék színezőanyag Kenőzsírok jellemzői: Konzisztencia a sűrítőanyagtartalommal széles határok között változtatható NLGI konzisztencia osztályok: Viszkozitás, Szivattyúzhatóság, Hideg-/meleghőmérsékleti tulajdonságok, Oxidációs stabilitás, Korrózióvédő tulajdonságok, Vízállóság, EP/AW tulajdonságok Mechanikai stabilitás, Tapadási tulajdonságok.

17 Ertsey Géza - Tribológia 17. Konzisztencia szerinti NLGI (National Lubricating Grease Institut - Nemzetközi Kenőzsír Intézet) osztályozás: Konzisztencia A kenőzsír állaga fokozat 000 Folyós 00 Folyós 0 Nagyon lágy 1 Lágy 2 Mérsékelten lágy 3 Félfolyékony 4 Félkemény 5 Kemény 6 Nagyon kemény Fontosabb kenőzsír sűrítők tulajdonságai (táblázat) A sűrítő típusa hőmérséklet max C mechanikai stabilitás. vízállóság olajtartó képesség Alumínium-szappan 60 gyenge jó jó Kalcium-szappan 60 közepes jó jó Nátrium-szappan 120 közepes gyenge közepes Lítium-szappan 120 jó jó jó Kalcium-komplex sz gyenge jó jó Alumínium-komplex jó kitűnő jó Lítium-komplex sz jó jó jó Poliuretán 180 jó jó jó Organofil bentonit közepes jó jó

18 Ertsey Géza - Tribológia 18. Kenőzsírok jelölése Megnevezés Alkalmazás Adalékolás Max. hőmérséklet Min. hőmérséklet K: gördülő és sikló csapágy, sikló felület, csúszóvezeték. G: zárt hajtóművek OG: nyitott hajtóművek, fogas kapcs. M: siklócsapágy tömítések F: szilárd, E: észterek, FK: fluor szénhidrogén, PG: poliglikol, SI: szilikon olaj P: EP-adalék C D E F G H K M N P R S T N felett

19 Ertsey Géza - Tribológia 19. Szilárd kenőanyagok A szilárd kenőanyagok optimális felhasználási feltétele, ha kis sebességű vagy kis terhelésű, kis hézaggal illesztett csúszófelületek között összefüggő kenőfilm és rendkívűl kis súrlódási ellenállás a követelmény. A leggyakoribb szilárd kenőanyagok: Lemezes szilárd anyagok: Egyéb anyagok: MoS 2 t max, C: WS Grafit 500 TaS CaF Polimerek: FEP 210 PTECE 250 PTFE 275 Nylon 150 Poliuretánok 100 Lágy fémek: Pb, Au, Ag, Sn, In. Oxidok: MoO 3, PbO/SiO 2, B 2 O 3 /PbS (csak nagy hőmérsékleten fejtik ki hatásukat). Sók: Na 2 WO 4, PbMoO 4. Szilárd anyagok alkalmazása diszperzióban: A grafit-, MoS 2 - és PTFE-diszperziók széles körben használhatók vízben, alkoholban, toluolban, olajban, stb. Kenőanyagok és kenési célok Adalékolt olajokhoz és zsírokhoz Tapadást gátló komponens Berágódásgátlók Felhasználási terület A kenőolajok teljesítményének javítása, nagy terhelésű kapcsolatok kenése, szerelőpaszták, acélsodronykötelek és láncok kenése, stb. öntödei formák, kidobó készülékek, vágók, lyukasztók, sajtolók kenése, őrlőkerekek impregnálása nagy hőmérsékletű menetek, fémmegmunk.

20 Ertsey Géza - Tribológia 20. Kenőolajok állapotelemzése Az egyre szélesebb körben terjedő megelőző karbantartás fontos alkotóeleme a gépállapot rendszeres figyelése. A kenőolaj időszakos elemzése sokoldalú információt nyújt nemcsak az olaj, hanem a gép, motor, alkatrész állapotáról, elhasználódási folyamatairól. Megbontás nélkül, időben felfedhetők a fenyegető meghibásodások, elkerülhetőek a költséges javítások és kiesések. Az olaj tartalékainak optimális kihasználásával az olajcsere későbbi időpontra tolható ki. A leggyakrabban előforduló olajok: Motorolajok Hajtóműolajok Hidraulika folyadékok Turbinaolajok és szabályozó folyadékok Kompresszorolajok Szigetelőolajok Hőközlőolaj, edzőolaj Hűtő-kenő emulziók Vízzel nem elegyíthető hűtőkenő folyadékok A vizsgálati csomagok a felhasználási területnek megfelelően tartalmazzák azon jellemzők meghatározását, amelyek az adott kenési rendszer állapotának megítéléséhez szükségesek. Rendszeresen elvégzett elemzések adataiból trendanalízissel követik az állapotváltozást. A vizsgálati eredményeket szakértők értelmezik, javaslatot tesznek a szükséges beavatkozásra.

21 Ertsey Géza - Tribológia 21. Irodalomjegyzék Nyomtatott irodalom: Dr. Kozma Mihály - Tribológia Tankönyvkiadó Budapest, 1991 Dr. Sólyomvári Károly Karbantartás, javítás Budapesti Műszaki Egyetem 2003 Dr. Valasek István (szerk.) Tribológiai Kézikönyv Tribotechnik Kft. Budapest, 1996 Dr. Sólyomvári Károly Járműfenntartás Kenéstechnika Budapesti Műszaki Egyetem 1998 Internetes irodalom: Metric Minősítő, Fejlesztő és Szolgáltató Kft., Nyíregyházi Főiskola honlapja MOL hivatalos honlapja