Török kori emlékek turisztikai célú hasznosítása Magyarországon. Szerző: Tóth Diána 1

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Török kori emlékek turisztikai célú hasznosítása Magyarországon. Szerző: Tóth Diána 1"

Átírás

1 Török kori emlékek turisztikai célú hasznosítása Magyarországon Szerző: Tóth Diána 1 A török hódoltság időszaka a mai napig meghatározó része a magyar történelemnek, az ebből az időből fennmaradt műemlékeink pedig meghatározó színfoltjai hazánk turisztikai kínálatának. A mai történettudomány már nem tekinti a hódoltságot a pusztulás 150 éven át megszakítatlanul tartó időszakának, bár az országot kettészelő frontvonal állandósította a háborús állapotokat. A békeidőszakokban azonban az ország a fejlődés jeleit mutatta. Ezek a békeidőszakok kedveztek az oszmán-török építészet alkotásainak, amelyeknek emlékei, maradványai ma nagyvárosaink, kisebb településeink látványosságainak számát növelik. Ez a cikk annak a szakdolgozatnak az összefoglalása, amelyben megpróbáltam teljes, átfogó képet adni a török eredetű épületeink mai helyzetéről, rámutatva a jövő lehetőségeire és terveire. Célom volt az épületek típusainak bemutatásán, leírásán kívül megjeleníteni a török műemlékeket mint újfajta, egyszerre több funkciót is betöltő turisztikai vonzerőt, illetve rámutatni, hogy ezek milyen további hasznosítási lehetőségeket rejtenek. Kulcsszó: török kor, műemlék, tematikus út, hagyaték, kultúra. 1. Történelmi háttér: A magyar török kapcsolatokról Az oszmán birodalom jelenléte Magyarországon másfél évszázadot ölelt fel. Többféle történeti megközelítése ismeretes, de nagy általánosságban az 1526-os mohácsi csatavesztéstől a Buda várának visszavételéig terjedő időszakot értik alatta. A török korról általános történelmi és irodalmi ismeretekkel főként a hódítás első 50 évével kapcsolatban, illetve a visszafoglalás utolsó éveiről rendelkezünk, viszont a közbeeső majdnem egy évszázad viszonylag békés időszaka szinte teljesen homályba vész. A török hódítás végével a két nép között a mai napig tartó baráti viszony alakult ki. Az elmúlt évszázadok során számos magyar talált társadalmi, politikai okok miatt menedéket Törökországban. Többek között Thököly, Rákóczi, Kossuth és a szabadságharcaikhoz tartozó számos vezetőjük, hívük, katonájuk. A barátság nem egyoldalú, a magyarok is részt vállaltak a segítő szerepből. Példaként említhető a magyar származású Ibrahim Müteferrika, ő volt az, aki felállította az iszlám világ első nyomdáját 1720-ban. A kolozsvári születésű magyart méltán nevezik ezt követően az iszlám Gutenbergjének. Vagy Tóth Ferenc, aki a XVIII. század során megszervezte a modern török tüzérséget. Talán a legismertebb mindannyiuk közül Széchenyi 1 Szegedi Tudományegyetem. A szakdolgozat a Magyar Turizmus Zrt es az Év turisztikai témájú szakdolgozata pályázatának első helyezettje az Újszerű témaválasztás kategóriában. A témavezető Juray Tünde volt. Ödön (Gróf Széchenyi István ifjabbik fia), aki létrehozta Törökország első tűzoltóságát az 1800-as évek második felében. Törökország azonban nemcsak híres embereknek adott otthont, hanem mérnököknek, orvosoknak, gyógyszerészeknek és más magyar mesterembereknek is. A Kemal Atatürk-féle modernizációs program szak emberek százainak adott lehetőséget. Ez pedig egy kisebb magyar emigrációs hullámot indított el. Leginkább a magyar mesterembereket érintette, akik részt vettek az új főváros, Ankara megépítésében. Ezzel indokolható, hogy a 2. világháború előtt nagyszámú magyar kolónia élt Ankarában. A 2. világháborút követően az eltérő politikai berendezkedés miatt a nagy múltra visszatekintő barátság több területen is meglazult, a kellő lendületet pedig csupán a rendszerváltást követően kaphatta viszsza. Azonban ez idő alatt sem szakadt meg teljesen a kapcsolat a két nép között, köszönhetően mindez többek között az ankarai hungarológiai és a magyarországi turkológus képzésnek (Török Füzetek I. évfolyam 1., 2. és 4. szám 1993). 2. Török kori emlékek típusai Magyarországon Érdekes színfoltjai az ország műemlékállományának a török kori építészeti emlékek. A törökök csak a számukra fontos településeken emeltek központi elrendezésű, kupolával fedett, minaretekkel ellátott templomokat, például Pécsett, Egerben, Szigetváron, fürdőket, például Budán, sírépítményeket Budán és Pécsett. A legtöbb magyarországi török műemlék a XVI. század második felében épült, ami egybeesett az oszmán művészet klaszszikus korszakával. A második időszak a XVII. századra esik, ami már a birodalom hanyatló időszakát öleli fel. TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 19

2 Magyarország az Oszmán Birodalom legnyugatibb provinciája volt. Ez természetesen azzal járt, hogy a törökök és az így betelepedett mohamedán lakosság megpróbálta megteremteni mindazt a miliőt, amely az ő sajátos keleti világukat tükrözi. Ezt idézik a fennmaradt török építészeti emlékek ma Magyarországon, amellyel az iszlám világ legnyugatibb képviselőivé váltunk. A legjelentősebb szereppel az imahelyek bírtak. Bár az iszlám vallás szerint az ima bárhol érvényes mégis a közös imádság az igazi. Ennek a helye a mecset (szó szerinti jelentése: a leborulás helye) és a dzsámi (a gyülekezés helye). A két imahely között főként rangbeli különbség van. A rangban magasabb dzsámi építéséhez minden esetben szultáni engedély volt szükséges. Ma a dzsámik a magyarországi iszlám építészet legelterjedtebb épülettípusai. Az imahelyek mellett kell megemlíteni a mecsetek és dzsámik részét képező építészeti alkotást, a minaretet. Az épületek építészeti rangját voltak, és mind a napig hivatottak meghatározni. Hazánkban csupán egyminaretes dzsámik épültek ( Sudár Balázs: Kulturális létesítmények a török hódoltságban). Vallási építményként szót érdemelnek még a sírkápolnák, más néven türbék. A török időkben Magyarországon három rend jelenlétét dokumentálták, közülük elsőként a bektasik érkeztek hazánkba, a történeti leírások szerint legelőször Gül Baba. Nagy valószínűséggel ő már idős korában érkezett Budára 1541-ben. Az ő nevéhez köthető az első pénteki prédikáció a budai Nagyboldogasszony-templomból átalakított Szulejmán dzsámiban. Bizonyos források szerint amikor imáját befejezte, lelkét átadta a teremtőnek. A mai Rózsadombon temették el. Az itt emelt sírkápolna ma is látható és látogatható. A felújított Gül Baba türbét mind a mai napig zarándokok százai keresik fel a világ minden pontjáról. A bektasikon kívül még két másik rend volt jelen Magyarországon: a harcias halvetiké és a csak keringő dervisként ismert mevleviké. Ez utóbbiaknak egyetlen kolostoruk volt Pécsett. Sírkápolnát, türbét a hódoltság alatt keveset emeltek, azonban közülük kettő a mai napig áll. Az egyik a már említett budai Gül Baba türbéje, a másik a pécsi Idrisz Baba türbe. A már említett építményeken túl a mai napig jelentős szereppel bírnak a török fürdők. Közülük számos fennmaradt működő formában (Budapest, Eger), illetve néhány városunkban mint például Székesfehérvár és Eger részleges romjaikban találhatóak meg. A hódoltság egykori területén mintegy negyven fürdőről van tudomás ( Török hódoltság Magyarországon). Manapság a török műemlékekkel kapcsolatos változások kettősnek mondhatóak. Van néhány emlék, amelynek felújítása megtörtént (Gül Baba türbe) vagy jelenleg zajlik (budai Rác fürdő). De számos, elsősorban helyi vagy regionális érdeklődésre számot tartó építmény van ma is elhanyagolt állapotban. A fejlesztések többnyire akkor érintik őket, ha valamilyen egyedi turisztikai 20 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM termékként jelennek meg az idegenforgalom piacán. Így kerülhetnek felújításra és fejlesztések közelébe például török fürdőink is. Ennek oka, hogy Budapest vagy akár Eger török fürdői egyaránt jelentős vonzerőként vannak jelen az egészségturizmus piacán A TÖRÖK KORI EMLÉKEK EGÉSZSÉGTURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA A magyarországi török műemlékek közül a török fürdőkre mint turisztikai vonzerőre helyeződik a legnagyobb hangsúly. Hazánkban ezek az építmények maradtak meg leginkább eredeti állapotukban. A török civilizáció egy dologban magasan állott kora Európája felett, ez pedig nem más, mint a tisztasági és fürdőkultúra. A török fürdők azonban, mint köztudomású, nemcsak egészségügyi célt szolgáltak, hanem fontos vallási és társadalmi intézmények is voltak. Ma ezek a fürdők mint sok más műemléki jellegű gyógyfürdőnk számos egészségturisztikai lehetőséggel rendelkeznek. Műemléki jellegűek az elmúlt évszázadok megmaradt hagyatékai így török fürdőink is, ritkaságnak számítanak környezetünkben. Ebből kifolyólag egy szakszerű fürdőpolitikára és gondos állagmegóvásra van szükség a fürdők hosszú távú befektetéseként. Jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Főváros közös együttműködésével, összhangban a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával megoldhatóak lennének a felmerülő problémák. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kijelöli az egészségturisztikai ágazat közötti időszak fejlesztési irányait is, amelyben kiemelt helyet kapnak a műemlékfürdő fejlesztések, ezzel együtt pedig az örökségturizmusban részt vevő épületek turisztikai hasznosítása. Átfogó megoldásra van szükség, hogy a török időktől fogva megőrzött múlt a jelenben is helyet kapjon, a fejlett turizmus részeként A TÖRÖK MŰEMLÉKEK MINT KULTURÁLIS TURISZTIKAI VONZERŐK A jelenlegi trendek alapján megállapítható, hogy csökken a hagyományos, évi egyszeri hosszabb, főleg passzív, pihenési célú utazások aránya, és növekszik az évi többszöri rövid, kulturális célú, és legfőképp városokba irányuló utazások aránya. A város egyre inkább turisztikai termékké vált, kínálatával és szolgáltatásaival kielégíti a lakosság és a turisták igényeit. A rövid városi túrák mellett a pihenési célú utazások során is megnőtt az igény a kiegészítő kulturális élmények iránt. A kultúra a turizmuson túlmutatóan nagyon fontos városfejlesztési tényezővé is vált. A kultúrára mint az életminőséget nagymértékben meghatározó tényezőre nagy hangsúlyt fektetnek a városfejlesztési és városmarketing stratégiák meghatározásánál is. A megfelelő mennyiségű és

3 minőségű kulturális kínálat biztosítása alapfeltétele lett egy város versenyképessége megőrzésének, illetve növelésének. Ezzel azonban a város kulturális kínálata is az egyre fokozódó városközi verseny részévé vált. Ezért egyre több városban ismerték fel annak a jelentőségét, hogy szükség van az adott város kulturális életének és fesztiválkínálatának egy jól átgondolt stratégia szerint történő fejlesztésére. Magyarországon az ilyen jellegű stratégiák szükségességének gondolata számos városban felmerült az utóbbi időben, legtöbbször az Európa Kulturális Fővárosa pályázatra való felkészülés során átélt tapasztalatokhoz kapcsolódóan (Szokolai 2007). Török kori műemlék épületeink a turizmus több területén is számot tartanak érdeklődésre (például vallási, örökség-, kulturális, városlátogató és gyógyturizmus). Ezek az épületek elsősorban (a budapesti fürdők kivételével) mint építészeti emlékek vannak jelen településeinken. De mint épületek más-más funkcióval bírnak (templom, múzeum, zarándokhely stb.). Így egyedi turisztikai termékként is piacra léphetnek, illetve az idegenforgalom különböző ágazatainak kiemelt, érdeklődésre számot tartó új turisztikai termékeit adhatják. Ilyenek az előzőekben tárgyalt török fürdőépületek is, amelyek főként mint fürdők ismertek a látogatók körében, és ehhez kapcsolódik a másodlagos, műemléki jellegű funkció, hiszen mint műemlékfürdők jelennek meg hazánk egészségturisztikai piacán. A legtöbb, a török időkből megmaradt műemlékekkel rendelkező városaink: Budapest, Eger, Pécs és környéke (Szigetvár, Siklós) Eger és Pécs városának török eredetű emlékeiről dióhéjban Budapest mellett két jelentős török eredetű építészeti emlékekkel rendelkező városunkról kell szót ejteni: Egerről és Pécsről. Bár a városok egymástól több száz kilométerre, ellentétes irányban helyezkednek el, mégis mindkét város történetében és életében jelentős szerepet töltöttek be a törökök. Mindkét város rendelkezik a török időkből fennmaradt örökséggel, török építészeti műemlékekkel Pécs és környékének török műemlékei Pécs Essennel és Isztambullal együtt Európa Kulturális Fővárosa lesz 2010-ben. Pécs városa versenyképes vonzerőkkel rendelkezik a kultúra és a természeti adottságok terén is. Ami pedig a várost turisztikai szempontból még segíti, hogy nem csupán a város, hanem a várost körülvevő települések is jó idegenforgalmi adottsággal bírnak (Harkány, Siklós, Szigetvár, Orfű, Abaliget, Villány). Pécs és környékének változatos adottságai (Mecsekhegység, szubmediterrán hatású klíma, változatos geológiai szerkezet, geomorfológiai formák, a város panorámája) mind kedvező alapot szolgáltatnak a turizmus számára. Pécs turisztikai kínálatában a kulturális emlékek között kiemelt jelentőséggel bírhatnának a török hódoltság időszakából megmaradt emlékek. Ma ezek mint jelképek jelennek meg a város életében, a valóságban kevésbé történik meg a hasznosításuk. A város területén számos kisebb-nagyobb török időkből fennmaradt műemlék található. Közülük a legismertebb és egyben a leglátogatottabb a Széchenyi téren álló Gázi Kászim pasa dzsámija, ami ma mint keresztény templom működik. A dzsámi mai látványa az es és ös helyreállítás eredménye. Azonban a templombővítés és az átépítés munkálatait a háború, későbbiekben pedig az azt követő gazdasági és politikai változások megállították. Így csak 1986-ban, a város 150 éves török hódoltság alóli felszabadulásának 300 éves évfordulójára sikerült befejezni az elmaradt munkálatokat. A templomnak harangja és harangtornya nincs. A nagy bővítés, illetve átépítés terveiben ugyan szerepelt két minaret megépítése is, de erre nem került sor. Ma a templom a magyarországi török építészet legmonumentálisabb alkotása, a várost érintő idegenforgalom állandó célpontja (Tájak Korok Múzeumok Egyesület 2006). A belépő árát mindenki egyénileg határozza meg önkéntes adományként. A városban található még hazánk egyetlen majdnem teljes épségében fennmaradt török temploma, a Jakováli Hasszán dzsámi (volt Kórházkápolna), amely mellett még minaret is magasodik. Eredeti, XVI. századi formájában 1975-ben rekonstruálták. Jelenlegi berendezésével amely a török kormány ajándéka imaházként is szolgál. A dzsámit 1975-ben restaurálták, és múzeummá alakították. A kiállításon a látogató a magyarországi török hódoltság korának tárgyi emlékeit és dokumentumait ismerheti meg ( A múzeum látogatottsága mindenképp növelhető lenne a kiállítás felújításával és a hozzá tartozó minaret megnyitásával, amely kisebb kilátóként is funkcionálhatna a városnak ezen a részén. A kiállítás tartalmában növelni lehetne az interaktív elemeket is. Magyar és idegen nyelvű vezetéseknek, illetve a török világgal kapcsolatos kiállításoknak is helyt adhatna az egykori dzsámi. Egy patinás épület mint modern kiállító terem ismét felhívná a figyelmet az épület több funkciójú hasznosítására, és bekapcsolná azt a város kulturális vérkeringésébe. Pécsen is megtalálhatóak egy egykori török fürdő maradványai, Memi pasa fürdőjének romjai. Az épület több mint 100 éve még állt, mára viszont már csak maradványai láthatóak, amelyet mint Fürdőmúzeum említenek a turisztikai honlapok. A valóságban azonban ilyen funkcióval nem rendelkezik. Ma Memi pasa fürdőjének maradványai a Ferencesek temploma mellett található. Jelenleg a fürdő részleges rekonstrukciója látható, TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 21

4 többek között a feltárt és járdaszintig meglévő falak. Előcsarnokában díszes csorgókút volt, a falak mellett ülőpadok, ún. szófák voltak. Az előcsarnok után keskeny helyiség következett, ez a tepidárium, ahol faragott díszítésű falikút és mosdómedence, ülő- és pihenőpad várta a fürdőzőket. Ma ezek rekonstrukcióban megtekinthetőek ( Mindenképp említést érdemel még Magyarország másik jelentős vallástörténeti iszlám zarándokhelye, Idrisz Baba türbéje. Ellentétben a pesti Gül Baba türbével, ez az épület szinte ismeretlen a Pécsre látogató emberek körében. Az itt található türbe egyáltalán nincs hasznosítva. A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely az 1500-as években épült. A török hódoltság után, 1686-ban a jezsuiták vették birtokukba az épületet, és a pestiskórház kápolnájává alakítottak át, majd a pestises betegeket oltalmazó Szent Rókusról nevezték el. (Ennek emlékét őrzi a Rókus-domb neve is.) Később a katonaság lőporraktárnak használta ben részben feltárták és restaurálták, de mai alakját csak 1961-ben történt műemléki helyreállítása után kapta meg. Jelenleg az épület a nagyközönség előtt zárva van (Gerő 1960) Siklós és Szigetvár 22 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Szigetváron a török eredetű emlékek mellett ma már egy jelenkori, törökökhöz kapcsolódó műemlék is helyet kap a város külterületén, a Török Magyar Barátság és Emlékpark. A türbék környékén található még egy török eredetű búcsújáró hely (magyar, német és horvát katolikusok közös búcsújáró helye). A mohamedán törökök máig fontos szent helye, erről tanúskodik a kegytemplomon helyet kapó emléktábla is. A törökök erre a helyre egy nyolcszögletű, aranyozott kupolájú márvány síremléket emeltek. Szulejmán türbéjét a XVII. század végén lebontották, és helyére egy fakápolnát építettek. A türbék azonban mindmáig a mohamedánok egyik szent helye és zarándokhelye maradt Európában. Szigetvár belvárosában és a várban a megmaradt dzsámi mellett egy török kori lakóház is megtekinthető. Sajnos Szigetvár és így az ott található török emlékanyag is a feledés homályába vész. Pedig ezek az emlékek a város kiemelt építészeti alkotásai, és a város sokkal nagyobb előnyt kovácsolhatna adottságaiból. A szigetvári vár mellett Siklóson is áll egy vár, emellett érdemes időt szánni Malkocs bej dzsámijának megtekintésére is. A dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej emeltette a XVI. század második felében. Az idők folyamán erősen megromlott az állaga, majd egy lakóépületbe építették bele, így lényegében fokozatosan eltűnt ben fedezték fel a maradványait, s nem sokkal ezután megindult az újjáépítése Gerő Győző és Mendele Ferenc irányításával. A dzsámi restaurálása 1994-ig tartott, s olyan jól sikerült, hogy 1993-ban elnyerte az Europa Nostra díjat. Manapság a város kulturális életében játszik szerepet az épület, de a délszláv háború óta ismét eredeti rendeltetésének megfelelően is muzulmán bosnyák menekültek tartják benne istentiszteleteiket működik ( 3. A török kori műemlékek iránti turisztikai kereslet alakulása egy empirikus kutatás tükrében 3.1. MÓDSZERTAN ÉS CÉLKITŰZÉSEK A témával kapcsolatban a másodlagos források feldolgozása mellett egy primer kutatás keretében megtörtént a hazai török műemlékek ismertségének és látogatottságának a felmérése is. A kérdőívezés során a hétköznapi emberek tájékozottsága is felmérésre került, amelyből kiderült, mennyire ismerik a megkérdezettek ma a hazánkban elszórtan megtalálható török műemlék épületeinket. A mintavétel véletlenszerűen történt. A megkérdezetteknek egy hat oldal terjedelmű kérdőívet kellett kitölteniük, ahol elsősorban tájékozottságuk felmérése volt a döntő tényező a török eredetű épületeinket illetően. Száznál több fő megkérdezése történt meg, de közülük csupán 100 kérdőív volt kiértékelhető. A kérdőíves felmérésen kívül egy alkalommal mélyinterjú is készült a Magyar Török Baráti Társaság vezető tagjával a török műemlékeket összekötő tematikus út témakörében, valamint a műemlékek hasznosítását és ismertségét illetően A MEGKÉRDEZETTEK SZOCIOLÓGIAI, DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI A megkérdezettek legjelentősebb részét a év közötti korosztály adja. Ennek aránya az egészből 56%. Majd ezt követi a és év közöttiek korosztálya. Ennek oka, hogy a megkérdezés legnagyobb része az egyetem környékén, nyelviskolákban, kollégiumokban, valamint barátok és ismerősök körében zajlott. A kérdőívet kitöltők nembeli megoszlása tekintetében a nők domináltak. Az összes megkérdezett 62%-át adták, még a férfiak a fennmaradó 38%-ot. A válaszadók közel 20%-a volt budapesti lakos, több mint 80%-a vidéken élt. A minta szerint a megkérdezettek közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeztek a legnagyobb arányban. Szakmunkás végzettséggel 1%, szakközépiskolaival 11%, gimnáziumi és technikumi végzettséggel 57%, még egyetemi és főiskolai végzettséggel 31% bírt.

5 3.3. A KUTATÁS EREDMÉNYEI A megkérdezettek utazási szokásai és tájékozottsága a török eredetű műemlékeinkről A megkérdezettek 93%-a utazik kikapcsolódás céljából. Ennek gyakorisága már viszonylag eltérő volt, de a félévente egyszeri és többszöri, illetve az évente többszöri utazásra ugyanakkora érték jutott. Ennél valamivel kevesebb az értéke a havonta egyszer és többször történő utazásoknak, de megjegyzendő, hogy nagy többségben ez a két kategória az egyetemista diákok köréből került ki. Ők a már havonta egyszer vagy többször történő hazautazást is pihenésként vagy a szabadidő eltöltéseként értelmezték (1. ábra). A felmérésben részt vevők 91%-a ismert valamilyen típusú török kori műemléket Magyarországon. Ebből a 91%-ból azonban csupán 74% járt személyesen ilyen helyen. A megkérdezés során külön kérdés mérte fel, hogy a válaszadók milyen típusú török műemlékeket ismernek. A műemlékeket különböző kategóriákra bontva felmérésre került azok ismertsége is. A válaszadás során egyszerre több lehetőség megjelölésére volt mód. A hét kategória a következő volt: dzsámi, dzsámirészlet, emléktábla (az emléktábla természetesen török kori maradványokra, mint például falrészlet vagy korábban, az adott helyen elhelyezkedő török építészeti alkotásra hívja fel a látogató figyelmét), imafülke, minaret, török fürdők, török kutak, türbe. Évente többször 19 A válaszadók utazási intenzitása (%) Nem válaszolt Egyéb ábra Havonta egyszer 12 Havonta többször 6 Plusz egy kategória a nem tudom lehetőséget adta meg a válaszadónak. Ezzel a válaszlehetőséggel azonban csupán a megkérdezettek 2%-a élt (2. ábra). A legismertebb típusú műemlékek természetesen egyben a legjellemzőbbek is voltak, az oszmán építészet hazai monumentális alkotásai. A legtöbbször megjelölt épülettípus a török fürdő volt, ezt követte a minaret, a 3. helyen pedig a dzsámi állt. Ezek az épületek szembetűnő jelenségek az adott településen, sokszor azok belvárosi tereiben helyezkednek el (kivétel Érd esetében). Ennek köszönhetően pedig kapcsolódnak valamilyen formában a város idegenforgalmi látványosságaihoz is. A legkevésbé ismert török kori emlékek típusai között a dobogós helyeket az imafülke, a török kút és az emléktábla foglalta el (2. ábra). Ennek döntő oka, hogy mind az imafülke, mind pedig az emléktábla egy épület részét alkotja vagy egy épületen belül helyezkedik el, így kevésbé szembetűnő. Erre példa Budapesten az Erzsébet híd lábánál álló Belvárosi plébánia templom is, ahol a katolikus templomban török időkből fennmaradt imafülke található. A templomba látogatók sokszor meglepve válaszoltak, hogy bár jártak az épületben, ez a török kori részlet elkerülte figyelmüket. Kevéssé volt ismert a türbe fogalma is. Többször előfordult, hogy csak a szó ismertetése után tudták az emberek elhelyezni és összekapcsolni a Rózsadombon található Gül baba sírkápolnájával. A kérdőívben konkrét települések megnevezésével is számot kellett adni a török emlékek ismertségét illetően. Ennél a kérdésnél a válaszolók megnevezték az általuk ismert településeket, ahol tudomásuk szerint török kori műemlékek vannak. Érdekes módon ezek a válaszok nem egyeztek teljes mértékben a kérdőív további részében megtalálható táblázatos kitöltéssel. 2. ábra A török műemléképületek ismertsége (%) Török kutak 7 Nem tudom Türbe 1 8 Dzsámi, dzsámirészlet 22 Évente 15 Félévente egyszer 19 Török fürdő 25 Emléktábla 7 Imafülke 5 Félévente többször 19 Forrás: saját felmérés, 2007 Forrás: saját felmérés, 2007 Minaret 25 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 23

6 A táblázatos megjelölésnél a megkérdezettek jelentős száma több települést ismert, ahol török műemlék található, mint az első (csupán) település megnevezéses kérdést illetően. A felsorolt, török műemlékkel rendelkező települések közül csak Törökkoppány nem szerepelt a megnevezett városok, falvak között. Nagy valószínűséggel ennek oka, hogy Törökkoppány, egy közel 500 fős, Somogy megyei falu, nem idegenforgalmi céltelepülés. A falu egyetlen török eredetű épülete, a település központi részétől távolabb eső, erdei úttal megközelíthető török kút ( Visszatérve az ismertebb településekre elmondható, hogy a városok megnevezése során a legismertebb, török műemlékekkel rendelkező városunk Pécs volt. Pécs azonban csupán egy százalékkal előzte meg Eger városát. Harmadik helyen pedig Budapestet nevezték meg a legtöbben, mint török emlékekkel bíró települést. A Pécsen mai napig fennmaradt török emlékek közül a Fő téren álló Gázi Kászim pasa dzsámi és a városban található Memi pasa fürdőjének romja volt a legismertebb. A válaszolók több mint 50%-a nem ismerte vagy nem is hallott a város másik teljes egészében megmaradt dzsámijáról vagy a Gyermekkórház kertjében álló Idrisz baba türbéjéről, de a közelében található török kútról sem. Hasonló eredményeket mutat Eger városa is, ahol több mint 50%-os ismertségi értéket csupán a város minaretje kapott. A másik két fürdő és maradványai közel 60%-ban nem ismert. Így a felmérés eredményeként levonható konklúzió, hogy ez a két városunk is csupán egy-egy török eredetű épületéről híres. Budapesten a török időből megmaradt emlékek ismertnek tekinthetőek a megkérdezettek körében. Bár az megállapítható, és nemcsak fővárosunk esetében (például Esztergom, Székesfehérvár), hogy imafülkék, falmaradványok, kisebb romok és emléktáblák nagy általánosságban elkerülik a látogatók figyelmét. Budapesti fürdőink közismertnek tekinthetőek, a válaszadók 57 83%-a hallott már róluk vagy adott esetben járt is a fürdőben. Azonban ez az ismertség nem feltétlen kapcsolódik az épületek török eredetéhez. Érdekes módon legtöbbször a Király fürdőt jelölték meg, mint legismertebb fürdőt, míg a válaszolók a legtöbbször a Rudas fürdőt keresték fel személyesen. Bár kisebb százalékban, de a három nagyváros után ismert volt még Érd és Szigetvár is török eredetű műemlékeiről. Szigetváron leginkább a szigetvári várban megtalálható dzsámit jelölték meg, mint ismert török emléket. A városban még fennálló, Magyarországon egyedülálló török házat vagy másik nevén korániskolát a megkérdezettek 75%-a nem ismerte vagy még életében nem hallott róla. Szigetvár mellett Érdet is megjelölték (de a megkérdezettek csupán kb. 30%-a) mint török műemlékkel rendelkező települést. Érd városa azonban már korántsem közismert a török épületekkel rendelkező 24 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM települések körében. Ennek egyik oka, hogy a városban álló minaret az egykori Ófalu területén található, ami távol esik a város belvárosától. Magáról a minaretről pedig még a város honlapján sem sok az információ. A török torony külső kőkonzerválási munkái 1999-ben készültek el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. S bár az országban összesen három minaret maradt meg (a másik kettő Egerben és Pécsen áll) az érdi tornyot alig ismerik. Ennek oka az információ hiánya. Pedig a város Ófalujában több jelentős építészeti emlék is érdeklődésre tarthatna számot. Ezek köztudatba történő átültetése a 2007-ben létrehozott Batthyány-program keretein belül válhatna megvalósíthatóvá. A kulturális feladatok körében az épített örökségvédelem, Érd megyei jogú város marketingje, PR-je és tudatformáló programjai, kiadványai révén több információhoz juthatnának az érdi műemlékekről a hétköznapi emberek ( Batthyány-program 2007). A felmérés azonban nem várt eredményeket is hozott. Egyes válaszokból kiderült, hogy török műemlékek találhatóak még az említetteken kívül Szegeden és Mohácson. Persze ez nem fedi a valóságot. De Mohács 5, míg Szeged 3 jelölést is kapott. Mohácson Történelmi Emlékparkot hoztak létre az augusztus 29-i mohácsi csata emlékére, a várostól délre fekvő Sátorhely szomszédságában az esemény 450 éves évfordulójára, 1976-ban. Szokatlan dolog egy vesztett csata helyén emlékparkot létesíteni, de ez a tragédia jelképértékűvé vált, maradandó nyomot hagyott történelmi emlékezetünkben. Az emlékparkban a csatával kapcsolatos történelmi, hadtörténeti és régészeti kiállítás tablóit tekinthetőek meg. Habár a mo hácsi csatavesztésnek emléket állító parkot mint török kori emléket nem, de mint a török korhoz kapcsolódó emléket említhetjük. Azonban a város főterén található kupolás épületű városháza és a katolikus templom még mind keltheti az emberben török idők hangulatát, keleti stílusukkal ( Szeged városában is hasonló érzéki csalódás áldozataivá válhat a laikus, hiszen az újonnan megnyitott Anna fürdőt építészeti stílusa miatt sokak gondolhatják a török időkből megmaradt emléknek. Oka, hogy a ma is álló városi gőzfürdőt 1896-ban törökországi előtanulmányok után Steinhardt Antal és Lang Adolf bécsi építészek tervei alapján eklektikus stílusban, reneszánsz elemekkel építették meg. A kérdőíves felmérés során külön értékelésre került még a megkérdezettek azon csoportja, akik felkerestek legalább egy konkrét török műemléket. A vizsgálat felmérte, hogy milyen formában, mekkora tudatossággal és túlnyomó többségben milyen közlekedési eszközzel jutottak el az emberek az adott török emlék helyszínére. A felmérésből ez alapján kiderült, hogy az esetek közel felénél az utazók tudatosan keresték fel az adott településen megtalálható török műemléket. Igaz, ez leginkább Eger és Pécs városában volt domináns.

7 Legtöbbször csoportosan (idegenvezető nélkül), barátokkal, kirándulások során látogattak el az adott helyre. Bár a válaszadásnál előfordult, hogy a megkérdezett huzamosabb ideig lakott olyan településen, amely török kori műemlékkel rendelkezett. A kérdőív talán egyik legfontosabb kérdése arra kereste a választ, hogy az emberek hogyan ítélik meg a hazai török kori emlékeinket, milyen jelentőséggel bírnak véleményük szerint ezek az épülettípusok a hazai turizmusban (3. ábra). Az eredmény ismertségük alapján a következő volt: az összes válaszadó 50%-a gondolta úgy, hogy ezek a műemlékek országos jelentőséggel bírnak, 26% szerint regionális (itt nem a magyarországi turisztikai régiókat kell érteni), még 10% szerint csupán helyi szinten érdekesek. A megkérdezettek 9%-a pedig nem tudta besorolni egyik kategóriába sem őket. Azonban egyéb címszó alatt volt még egy válaszlehetőség, ahol mód volt rövid vélemény megfogalmazására. Ennek a válaszlehetőségnek a keretében sokszor helytálló megállapításokat tettek a válaszolók. Ilyen volt például, hogy az egyik megkérdezett csupán az Egerben és a Budapesten elhelyezkedő török műemlékeket tekinti országos hírnévvel rendelkezőnek. Más vélemény szerint csak egy adott társadalmi réteg és adott érdeklődésű emberek keresik fel a török műemlék épületeket, mint turisztikai célpontokat. De megállapítást nyert az a tény is, hogy ezek az emlékek még nem nyerték meg maguknak az érdeklődőket, ami egy másik vélemény szerint pusztulóban lévő állapotukból adódik. Ennek az elhanyagoltságnak a javítására és a török műemlékek szélesebb körű kihasználására a kérdőív utolsó szakasza egy még nem létező tematikus út kialakítására tesz javaslatot. Arra keresi a választ, hogy vajon mekkora érdeklődésre tartana számot az út és milyen mértékben befolyásolná például ennek kialakítása a magyar török kapcsolatokat TÖRÖK ÚT - MINT KULTURÁLIS, TEMATIKUS ÚT A kulturális tematikus utak kialakításának célja, hogy az önálló vonzerővel nem rendelkező kulturális értékek tematikus összefűzésével, valamint az út bejárásához szükséges szolgáltatások bekapcsolásával, egyedi vonzerővel bíró komplex turisztikai termék jöjjön létre, ezáltal bevonva a kisebb, esetleg hátrányosabb helyzetű településeket is a turizmus vérkeringésébe (Mizsei 2006). Az elmúlt évtizedben egyre népszerűbbé váltak a tematikus jellegű turisztikai attrakciók. Egy jól kiválasztott téma önmagában is képes a potenciális látogatók figyelmének felkeltésére: tárgyiasult formában, azaz megfelelő interpretációs eszközökkel bemutatva és a látogatók igényeit kielégítő szolgáltatásokkal kiegészítve pedig jelentős regionális, nemzeti vagy akár nemzetközi vonzerővé is válhat. A hazai kulturális utak továbbfejlesztése, illetve határokon túli kiterjesztése pedig hazánk Európa (esetünkben akár Ázsia) kultúrájában betöltött szerepét erősítené. A Török út kiterjesztésére mindenféleképp lenne lehetőség a Balkán-félsziget irányába, hiszen az ott található országok között számos török kötődésű terület található, és ezek szintén az egykori Oszmán Birodalom részei voltak. Ez az út olyan turisztikai lehetőséget kínálna, amely egy kiválasztott téma köré (adott esetben török kultúrához) felfűzött kulturális, természeti és mesterséges attrakciókat kínálna, természetesen hozzá kapcsolódó megfelelő szolgáltatási háttérrel. A kérdésre, hogy Ön jó ötletnek tartaná, ha Magyarországon szerveznének olyan utakat, amelyek török műemlékeket érintenének? a megkérdezettek 41%-a válaszolt igennel, és csupán 6% utasította el teljes mértékben a javaslatot (4. ábra). De az összes válaszadó 47%-a bizonytalanságáról tett tanúbizonyságot, a maradék 6%-nak pedig nem volt véleménye a kérdésről. A bizonytalanság a következő kérdésben ábra A megkérdezettek véleménye a török emlékek ismertségéről (%) 10 Csupán helyi szinten érdekesek 26 Regionális szinten érdekesek Forrás: saját felmérés, Országos érdeklődéssel bírnak 9 Nem tudom 5 Egyéb 4. ábra A megkérdezettek véleménye a tematikus útról (%) Igen Nem Talán Nem tudom Ön jó ötletnek tartaná, ha Magyarországon szerveznének olyan utakat, amelyek török műemlékeket érintenének? Ha lennének ilyen utak, ön részt venne rajtuk? Forrás: saját felmérés, 2007 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

8 tovább nőtt, amely már azt firtatta, hogy ha létező útról lenne szó, részt venne-e rajtuk a megkérdezett. Ebben az esetben a talán válaszok aránya már megközelítette az 50%-ot, és a bizonyosan igent mondók köre is közel 10%-kal csökkent. Végül pedig egyéni megítéléssel kellett válaszolni a magyar török kapcsolatokat illetően és nyilatkozni arról, hogy ennek az útnak a létrehozása mennyire befolyásolná a már fennálló kapcsolatokat. A bizonytalanság érzése ennél a két kérdéskörnél sem csökkent, ezt mutatják az ábrák is. Viszont külön említést érdemel, hogy a kitalált út terve egyik válaszoló szerint sem rontaná a már fennálló kapcsolatot, sőt elsősorban javítaná azt. Ezzel az úttal magasabb színvonalú kínálat minőségibb infrastruktúra kialakítása mellett további kulturális lehetőségek feltárására, kialakítására is lehetőség lenne. Az emberek általában nem rendelkeznek információval a két nép kapcsolatát illetően, inkább csak saját tapasztalataik, esetleg törökországi nyaralásaik során tudták felmérni a törökök magyarokhoz fűződő viszonyát. Ez a megítélés pedig az esetek többségében pozitívnak minősül. A tematikus út kapcsán a Magyar Török Baráti Társaság egyik alapítóját is megkérdeztem az út ötletét illetően, illetve arról, hogy ő, mint aktív résztvevője a kétoldali kapcsolatoknak, hogyan látja a magyar török kapcsolatokat itthon. Véleményéből kiderül, hogy ennek a kapcsolatnak is két oldala van. Van egy aktív, nyitott kapcsolat a két országban élő szimpatizánsok között, de ugyanúgy magyar török (vagy török magyar) kapcsolatról beszélünk, a hazánkban manapság egyre nagyobb számban élő és letelepedő törökséget illetően is. A válaszaiból azt is megtudhatjuk, hogy ő is megfelelőnek tartja a két nép között fennálló viszonyt, hiszen a törökök például igen sokra becsülik azt a tényt, hogy Magyarország foglalkozik ezekkel a műemlékekkel. De mivel a Magyarországon élő törökség jelentős hányada üzletember, ebből a tényből kifolyólag inkább az üzleti életben, mintsem a kultúra területén fordulnak meg. Ez alapján pedig nagy valószínűséggel ők csak a Budapesten megtalálható török kori műemlékeket ismerik. A tematikus út kialakítása például Pécs esetében mindenképp bővítené a turisztikai kínálatot, és a még elhanyagolt török műemlék épületei is sorra helyet kapnának a város nyüzsgő kulturális, vallási életében, összekapcsolva őket Szigetvár és Siklós török hagyatékával. Az út mellett azonban nem csupán a török idők műemlékeire kell a hangsúlyt helyezni, hanem fontos hogy az adott terület látnivalóit (várak, templomok, gasztronómia, fürdők stb.) bővítsük és összekapcsoljuk a Török út élményével. Erre pedig a legkedvezőbb térség Pécs és környéke. A város és környékének megfelelő használata valamint bemutatása a 2010-es évben az Európa Kulturális Fővárosa címmel tovább erősíthető. Ezt a helyzetet segítheti az Isztambullal való együttműködés is. 26 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Bár tény, hogy az út egyediségéből adódóan elsősorban a kuriózumot keresők fogják felkeresni ezt a tematikus útvonalat és egyes állomásait, ám az úthoz kapcsolódó PR és marketing során egyes kiadványokban olyan települések is bekapcsolódhatnának az adott térség idegenforgalmába, amelyek eddig kiszorultak onnan. 4. Összegzés A dolgozat két fő kérdéskört igyekezett körbejárni. Az egyik a hazai török kori műemlékek turisztikai hasznosítását és annak jövőbeli terveit vázolta fel cikkek, városi tervek és más a témával foglalkozó írások alapján. A másik irány a hazánkban fennmaradt török műemlék épületek ismertségét és látogatottságát tárta fel. Ehhez saját szerkesztésű, kérdőíves vizsgálat elvégzésére is szükség volt. A magyarországi török emlékek hasznosítását illetően a lehetőségek széles körűek. A műemlékek pedig a turizmus különböző ágazataiban helyet kaphatnak, mint egyedi turisztikai termékek. Az őket érintő jövőbeli elképzelések leginkább építészeti tervek és beruházások által valósulhatnának meg. Felújításra, állagmegóvásra és fejlesztésekre van szükség esetükben, hogy többfunkciós létesítményként jelenhessenek meg az idegenforgalom területén. A kérdőíves vizsgálattal pedig bizonyítást nyert, hogy csupán a néhány nagyobb városunkban (mint Budapest, Pécs vagy Eger) jelképként jelen lévő török műemlékek ismertek az emberek köztudatában. Ilyen két leggyakoribb jelkép-épületünk a dzsámi vagy a minaret, illetve Budapest esetében a török fürdők mai napig fennálló török kupolás épületei. Ezekből a tényekből adódóan persze az emberekben, mint országos jelentőséggel bíró emlékek vonultak be a köztudatba. De ha török kutakról esik szó, mindenki meglepetten konstatálja, hogy még nem is nagyon hallott róluk. Az ismertség fokozására lenne hivatott egy török témájú tematikus út a hazai török műemlékeink bemutatásával. Ennek létrehozását a megkérdezettek többsége támogatná, bár részvételük már kétségesnek tekinthető. Magyarországon számos olyan témát lehet találni, amely vagy önállóan teszi lehetővé kulturális út kialakítását, vagy alkalmat adhatna még nem működő európai utak kialakítására vagy meglévőkhöz való kapcsolódásra. Felhasznált irodalom AKARÓ, Á. 2005: A kapuváros, Hetek IX. évfolyam 43. szám BERKI, M. 2004: Az örökségturizmus szerepe és fejlesztési lehetőségei Pécs idegenforgalmában In: Turizmus Bulletin 1, Magyar Turizmus Zrt., Budapest BOZZAY, A. (Magyar Turisztikai Hivatal, főosztályvezető) 2005: Az egészségturizmus fejlesztése és eredményei,

9 a további lehetőségek, a IV. SPA & Wellness kiállításon elhangzott előadás anyaga KOROMPAI, A. KULCSÁR, D. 2004: Szerkesztett szöveggyűjtemény, kiegészítés A turizmus földrajza című tárgyhoz, Budapest RÁTZ, T. PUCZKÓ, L. 2002: Goethe, Humbert és Odüsszeusz nyomában, avagy kulturális utak a turizmusban, In: Turizmus Bulletin 3, Magyar Turizmus Zrt., Budapest GERŐ, Gy. 1960: Pécs török műemlékei, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest GERŐ, Gy. 1980: Az oszmán török építészet Magyarországon (Dzsámik, Türbék, fürdők) Akadémia Kiadó, Budapest HÓVÁRI, J. 1993: Rózsa apó, Török Füzetek 1. szám JOLÁNKAI, R. 1993: A török kor Magyarországon, Török Füzetek 4. szám KISS, V. és NAGY, Z. 2003: Magyar Fürdő almanach, Fejér László, Fürdőink fejlődése, az építőktől a tudósokig MÁTÉFI, Gy.-né 1993: Török fürdők, Török Füzetek 2. szám MIZSEI, Zs. 2006: Helyi értékek kulturális turizmus, Békéscsaba SZOKOLAI, Zs.: Pécs kulturális kínálata és a kulturális turizmus, Magyar Hírlap, április Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 297. szám 2006: Pécs, Belvárosi plébániatemplom, Tájak Korok Múzeumok Egyesület Érd megyei jogú város honlapja Mohács város honlapja Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Program honlapja Siklós város honlapja Terebess Hungaria Kft. honlapja Törökkoppány község honlapja TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 27

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

ÉRD ÓFALU TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEIT MEGALAPOZÓ

ÉRD ÓFALU TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEIT MEGALAPOZÓ MODERN VÁROSOK PROGRAM ÉRD ÓFALU TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEIT MEGALAPOZÓ TANULMÁNY ELŐZETES EGYEZTETÉSI DOKUMENTUM MEGBÍZÓ: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2015. december

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság zöldturizmushoz

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZACSEGE 2012-2020 1.2 Tiszacsege polgárainak bevonásával 2012. november 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 7 1.1. Hosszú távú jövőkép... 8 1.2. Tiszacsege, az

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló Előzmények A Touirnform Veszprém megbízásából 2006. májusában és novemberében országos szintű reprezentatív kutatás készült Veszprém

Részletesebben

É-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása:

É-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása: É-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása: Alprogram: II.... GAZDASÁGI-, TECHNIKAI- ÉS IPARI ÖRÖKSÉGÜNK, MINT KULTÚRTÖRTÉNETI EMLÉKEINK TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA Intézkedés:

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.hu HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 TERVEZET 2016.

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

Az év múzeuma 2010 pályázat

Az év múzeuma 2010 pályázat "Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világmindenség óriási körforgásában - ebben az időtlen, végtelen folyamatban - ismernünk kell múltunkat, személyes gyökereinket, valamint történelmünket is. Ismernünk

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között DR. TAKÁCS JÓZSEF Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között Bevezetés Mindjárt első mondatommal szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy előadást tarthattam és szeretném átadni a székesfehérvári

Részletesebben

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években

Részletesebben

Módosné Bugyi Ildikó

Módosné Bugyi Ildikó Módosné Bugyi Ildikó Egyedi tájértékek szerepe a hagyományőrzésben a Jászság négy településében, két felmérés tapasztalatai alapján * Műhelytanulmány * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre A jövő az nem egy hely, ahová belépünk. Azt mi hozzuk létre: /L.I.Sweet/ Mágocs Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2014-2019. évre A programot a képviselő-testület 2015. március.tartott ülésén

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata 1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

Kutatási tanulmány. Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás. Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

Kutatási tanulmány. Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás. Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Kutatási tanulmány Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Alprojekt: Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése Kutatás azonosítója: KUTAT 4 Készítette:

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Az örökségturizmus helyzete a Dél-Dunántúlon. ( Egy kérdőíves szakértői felmérés alapján)

Az örökségturizmus helyzete a Dél-Dunántúlon. ( Egy kérdőíves szakértői felmérés alapján) Az örökségturizmus helyzete a Dél-Dunántúlon. ( Egy kérdőíves szakértői felmérés alapján) Dr. Gonda Tibor Dr. Csapó János Bevezetés A Dél-Dunántúl turisztikai régió egyik meghatározó turisztikai terméke

Részletesebben

Közkincs kerekasztalok Tolna megyében

Közkincs kerekasztalok Tolna megyében 102 HEFNER ERIKA HEFNER ERIKA Közkincs kerekasztalok Tolna megyében A Közkincs pályázat fogalma már elterjedt a köztudatban, hiszen már a harmadik kiíráson vagyunk túl. Új fogalom teremt kohéziót az önkormányzatok

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde,

Részletesebben

Az életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái

Az életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a Magyarországról kivándorlók száma, e tény önmagában is, s a jelenlegi migrációs tendenciák mellett is figyelmet érdemel, hiszen jelentős társadalmi-gazdasági hatásai

Részletesebben

A hízott libamáj fogyasztásának aktuális kérdései

A hízott libamáj fogyasztásának aktuális kérdései A hízott libamáj fogyasztásának aktuális kérdései Lendvai Edina Czibolya Anita A hízott libamáj egy speciális termék, melyet a ludak töméses hízlalásával állítanak elő. Sok ezer éves múlttal rendelkezik

Részletesebben

Intézményfejlesztési Terv

Intézményfejlesztési Terv Intézményfejlesztési Terv SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM 2007-2011 2007. decemberben frissített változat Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 1. Az intézmény bemutatása: múlt jelen jövő... 3 1.1. Felsőoktatási

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május 1 Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. május Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

PÁSZTÓ KISTÉRSÉGI KÖZPONT REHABILITÁCIÓJA AKCIÓTERÜLETI TERV. Készítette: Terra Studio Kft. 4 plusz Építész Stúdió Kft. 2009.

PÁSZTÓ KISTÉRSÉGI KÖZPONT REHABILITÁCIÓJA AKCIÓTERÜLETI TERV. Készítette: Terra Studio Kft. 4 plusz Építész Stúdió Kft. 2009. PÁSZTÓ KISTÉRSÉGI KÖZPONT REHABILITÁCIÓJA AKCIÓTERÜLETI TERV Készítette: Terra Studio Kft. 4 plusz Építész Stúdió Kft. 2009. május PÁSZTÓ KISTÉRSÉGI KÖZPONT REHABILITÁCIÓJA AKCIÓTERÜLETI TERV Készítette:

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Mecsekalja Szakácsnéja avagy a Vörösdombi Vendégház Cserkút

Jó gyakorlatok. Mecsekalja Szakácsnéja avagy a Vörösdombi Vendégház Cserkút Jó gyakorlatok Mecsekalja Szakácsnéja avagy a Vörösdombi Vendégház Cserkút Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Kézdivásárhely. Ahol jól érzed magad

Kézdivásárhely. Ahol jól érzed magad Kézdivásárhely Ahol jól érzed magad 2010 Várostörténet Kézdivásárhely a felső-háromszéki medence legjelentősebb települése. A Torja területéhez tartozó vásáros helyből nőtte ki magát, ezért az első írásos

Részletesebben

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

IBNET TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÓK KÖRÉBEN

IBNET TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÓK KÖRÉBEN IBNET TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÓK KÖRÉBEN Szerzők: Kis András, projektvezető Ungvári Gábor Külső szakértők: Rákosi Judit Koskovics Éva 26 április 2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés...3 2

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

A 7KER 7ARCA. Csizmady Adrienne. Leromló negyed. ELTE-blokk

A 7KER 7ARCA. Csizmady Adrienne. Leromló negyed. ELTE-blokk ELTE-blokk Csizmady Adrienne A 7KER 7ARCA A 7. kerület sajnos nem tartozik azok közé a területek közé, melyekről bármilyen vicceset, vagy a karneváli ülésszakhoz illőt lehetne mondani. Ezért én inkább

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

VITNYÉD település Önkormányzat. Képviselő-testületének. Gazdasági programja. 2015-2019. évre.

VITNYÉD település Önkormányzat. Képviselő-testületének. Gazdasági programja. 2015-2019. évre. VITNYÉD település Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2015-2019. évre. 1 Bevezetés A gazdasági program elkészítésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. -ában

Részletesebben

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15 Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata Berhida, 5..5 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői A Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2006. április 28. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2006 ISBN 963 215 963 2 Igazgató: Végh Zoltán Tájékoztatási

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa

Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa Egy szakmai életút eredményei és helyszínei HELYZETKÉP AZ ALFÖLDÖN TURISZTIKAI PROJEKTEKET TERVEZETT TELEPÜLÉSEKRŐL Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa E-mail: l.csordas@freemail.hu A turizmus

Részletesebben

Turizmus és regionalitás

Turizmus és regionalitás Veszprém turizmusának jellemzői egy belföldi kutatás tükrében Szerző: Lőrincz Katalin 1 A Tourinform Veszprém megbízásából 2006-ban a magyar lakosság körében reprezentatív kutatás készült Veszprém város

Részletesebben