BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi Menedzsment Szak ÚD Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány
|
|
- Sarolta Halászné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi Menedzsment Szak ÚD Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány Illeték Magyarországon és az Európai Unióban Készítette: Sarkadi András Budapest, 2008.
2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Bevezetés... 4 Az illeték fogalma, szerepe a magyar adórendszerben... 6 I.) Történeti, rendszertani alapvetés... 6 II.) Az illetékfogalom... 7 Az illeték intézményének történeti áttekintése... 9 I.) A hazai adórendszer kialakulása... 9 II.) Az illetékrendszer kezdeti szabályozása III.) Az illetékek szabályozása 1945 után kodifikációs törekvések IV.) Illetékszabályok a rendszerváltáskor, és azt követően V.) Az illetékhivatalok ) Az illetékhivatalok létrehozása, működésük a rendszerváltást megelőzően ) Az illetékhivatalok a megyeszékhely megyei jogú városok jegyzőjének jogkörén belül ) Az új gazda, a megyei önkormányzat főjegyzője ) APEH-integráció - a hatékonyság jegyében A mai magyar illetékrendszer I.) Az illetékfizetési kötelezettség II.) Az egyes illetéknemek ) Vagyonszerzési illetékek ) Eljárási illetékek III.) Az illeték megfizetése Az uniós csatlakozás hatása a magyar illetékrendszerre I.) A Közösségek elvárása az adórendszert illetően II.) Változások az illetékrendszerben Az Európai Közösségek egyes országainak illetékrendszere I.) A visszterhes vagyonszerzés illetéke II.) Örökösödési és ajándékozási illeték A magyar adó- és illetékrendszer aktuális problémái I.) Az illetékhivatalok APEH-integrációja II.) Az örökösödési illeték dilemmája Összefoglaló Irodalomjegyzék
3 I. Bevezetés Az állam attól, ki közegeinek működését igénybe veszi, az ezáltal felmerülő költségeinek legalább részben való megtérítését követeli; e pénzbeli szolgáltatás Illetéknek neveztetik. Pallas Nagylexikon A közpénzügyekkel, adórendszerekkel foglalkozó szakirodalom egyik alaptétele, hogy minél összetettebb egy társadalom struktúrája, minél szerteágazóbb a (gazdasági) tevékenysége, minél változatosabb az állampolgárok anyagi és szociális helyzete, szükségszerűen annál differenciáltabb adórendszert kell, hogy alkalmazzon. Ha a fenti tételt megfordítva is érvényesnek tekintjük, azt kell gondolnunk, a magyar társadalom a világ egyik legösszetettebb közössége Tapasztalataim szerint, aki ma Magyarországon az adóhatósággal kapcsolatba kerül, abban hamarosan felmerülnek az alábbi kérdések: Miért ilyen bonyolult ez a rendszer? Biztos, hogy ennek így kell lenni, nem lehet egyszerűbben, gyorsabban? Hány bőrt akarnak még lenyúzni rólam? Több év adóhivatali munkatapasztalat birtokában állíthatom, a szervezetben dolgozók többsége hasonlóan viszonyul a rendszerhez, mint a várakozással, idegeskedéssel, bonyolult és kiszámíthatatlan szabályozással, bírsággal és egyéb hátrányokkal sújtott ügyfelek. Ugyanakkor számos változás történt e területen a közelmúltban, és van napirenden mostanság is: - az európai integrációval több tekintetben egységesült, harmonizálásra került az adórendszerek szabályozása más szempontokból még mindig jelentős eltéréseket mutat az egyes országok esetében; 4
4 - Magyarországon az illetékhivatalok a év során integrálódtak az APEH immár regionális szervezeti egységeibe az illetékügyi eljárást gyorsítandó, egyszersmind a hatékonyságot növelendő az átállás azonban korántsem volt zökkenőmentes; - a hazai közéletben évek óta vita tárgyát képezi az örökösödési illeték, vagy más néven haláladó intézményének eltörlése az államháztartás helyzete, és a fenntarthatatlan, pazarló ellátórendszerek azonban gyakorlatilag lehetetlenné tesznek mindenfajta költségvetési bevételcsökkentést; Magam a Pest Megyei Illetékhivatal kötelékében megéltem egy teljes körű szervezetátalakítást, az uniós csatlakozás okozta szabályváltozások hatását, több mérhetetlenül igazságtalan illetékszabály hatályon kívül helyezését, és érzékeltem sok ezer adózó haragját, kiszolgáltatottságát, (jog)bizonytalanságát, az állammal, az adórendszerrel szembeni ellenérzését. A számos aktuális probléma, valamint a személyes érintettség és tapasztalat okán választottam dolgozatom témájául az illetékek intézményét, mint az adórendszer egyik speciális területét. Választásomra másodsorban hatással volt az a körülmény is, hogy uniós adóügyi biztosa révén Magyarország kiemelt szerepet kap a Közösségek adóügyeiben. A dolgozat felépítését tekintve elsőként az illeték fogalmának tisztázására törekszem. Ezt követően az adónem kialakulása, történeti fejlődése kerül bemutatásra, egészen az aktuális szabályozásig. Részletesen bemutatom a mai magyarországi illetékrendszert és az illetékezés gyakorlatát. Ezután az uniós csatlakozás illetékrendszerre gyakorolt hatását vizsgálom, és a Közösségek általános tendenciáit ezen adónem vonatkozásában. Felvázolom továbbá a Közösségek egyes tagországaiban érvényes illetékügyi szabályozást, és rendszert, valamint az adók mértékét, összehasonlítva a hazánkban érvényes szisztémával. Végezetül a tapasztalatok fényében néhány aktuális hazai adó(illeték)ügyi problémával foglalkozom, megvilágítva azok rendszerbéli összefüggéseit, és lehetőség szerint megállapításokat téve a felmerült anomáliák megoldásával kapcsolatban. A fent vázolt témakörök kidolgozásával véleményem szerint olyan dolgozatot készíthetek, amely az illetékek intézményének minden fontosabb aspektusát bemutatja, és a hazai adórendszer, közösségi vonatkozások és honi gazdasági problémák tekintetében is releváns, aktuális munka lesz. II. 5
5 Az illeték fogalma, szerepe a magyar adórendszerben I.) Történeti, rendszertani alapvetés Azzal, hogy az emberi közösségek eljutottak az államalapítás szintjéig és az állam mint mesterséges alakulat létrejött, a közösség szerepe is hangsúlyosabbá vált, funkciói, feladatai kibővültek. Az állami lét évszázadai során a közösséggel szembeni igények megszaporodtak, ezzel pedig a mai fogalmakkal élve közszükségletek kielégítését szolgáló, ún. közfeladatok ellátásának, a rendelkezésre álló javak centralizációjának és újraelosztásának rendszere is összetettebbé vált. A fejlődéssel, a munkamegosztás kiteljesedésével párhuzamosan az államszervezet egyre több, a közérdeket szolgáló feladat ellátását vállalta magára. Ehhez viszont egyre nagyobb mértékű jövedelemközpontosításra volt szükség. A közterhek és közpénzügyek bonyolult rendszere jött létre, és az államháztartás ma már a legváltozatosabb formákban jut hozzá a működését biztosító bevételekhez. Ezen költségvetési bevételek, más néven közadók, ma Magyarországon az alábbi főbb csoportokra oszthatók: Adók - olyan fizetési kötelezettségek, amelyeket a közhatalom a maga által megállapított mérték szerint, személyektől közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megkövetel; Vámok - speciális adók, amelyeket az állam általában az államhatáron keresztül behozott - vámköteles - áruk után, erre feljogosított szervei útján szed; Vámbiztosítékok; Illetékek - olyan befizetések, amelyek ellenében az állam, illetve szervei közvetlen - nem gazdasági tárgyú - szolgáltatást teljesítenek; Járulékok - olyan fizetések, amelyek valamely speciális szolgáltatást nyújtó alrendszer, intézmény későbbi kiadásainak teljesítéséhez szükséges pénzforrások részbeni fedezetéül szolgálnak (pl. nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, munkaadói járulék); Díjak - olyan ellenszolgáltatás jellegű fizetések, amelyeket gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, (stb.) szolgáltatásokért teljesítenek; Hozzájárulások - olyan fizetések, amelyeket speciális feladatok megvalósításának támogatására előírásra, avagy némely esetben önként teljesítenek; 6
6 Bírságok - pénzbüntetések, amelyeket - bűncselekményt nem képező - jogsértés esetén, jogszabály alapján az állami szervek kiszabnak. II.) Az illetékfogalom Jelen dolgozat tárgyát a fenti adónemek közül az illetékek intézménye képezi, ezért elsőként - a vonatkozó jogszabályok és szakirodalom alapján - a fogalom pontosabb meghatározása szükséges. Az illeték tehát olyan kötelezettség, amit eseti és járulékos jelleggel, valamilyen állami szolgáltatás igénybevételéért kell fizetni. Az illetékelv lényege, hogy amikor valamely személy (jogi vagy természetes) jogának érvényesítése csak hatósági segédlettel történhet, tehát amikor valamely élet-, vagy jogviszony magánkezdeményezéssel eleve, vagy tovább nem oldható meg, s a helyzet tisztázásához, az ügy kijárásához közintézményt kell megkeresni, akkor ennek közreműködéséért, munkájáért pénz-ellenszolgáltatás illeték jár. Az illeték mindig valamilyen polgári jogi, államigazgatási jogi jogviszonyt kísér, ehhez járulékos jelleggel kapcsolódik. A fentiekből kitűnik, hogy az illeték mint közteher, az adókhoz hasonlóan, állami előíráson alapuló fizetési kötelezettség, amelynek mértékét az állam kötelezően megállapítja. Emellett a megfizetés elmulasztása az illeték esetében is jogszabályban meghatározott következményekkel jár. Különbség van viszont abban, hogy míg az adó folyamatosan, akár évente ismétlődően, addig az illeték eseti jelleggel (vagyonszerzéshez, vagy meghatározott eljárási cselekményhez kapcsolódóan) fizetendő. További distinkció, hogy míg az adó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség, addig az illeték fizetése közvetlen ellenszolgáltatáson alapszik: az állami szervek eljárásai, cselekményei fejében fizetendő illeték mértéke az adott eljárással felmerülő költségekhez igazodik (szolgáltatás - ellenszolgáltatás elve). Az illeték közgazdasági funkciója, hogy általa legalább részben megtérüljenek azok a költségek, amelyek a különböző állami szerveknél jellemzően államigazgatási és bírói szerveknél az állampolgárok és szervezeteik ügyeinek intézése során felmerülnek. 7
7 Az illetékfizetés tehát a központi költségvetés és az önkormányzatok számára a közfeladatok ellátásához bevételi forrást biztosít, egyúttal garantálja az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos és méltányos hozzájárulást. Az állami szervek által teljesített szolgáltatások árainak, vagyis az illeték mértékének megállapításánál az illetékjog nem alkalmazza mereven az egyenértékűség elvét, hanem az illetékköteles állami szolgáltatások és a fizetendő illeték összegének megállapításánál szociális, kulturális és egyéb társadalmi szempontokat is érvényesít többek között illetékmentessé teszi az állami szervek szolgáltatásainak jó részét, amelyek az állampolgárok alapvető érdekeinek érvényesítésével függnek össze. 1 Az illetékért járó ellenszolgáltatás általában nem gazdasági jellegű, az ellenértéket rendszerint a közigazgatási, bírósági szervek igazságszolgáltatási és adminisztratív ténykedései jelentik. 2 Vannak ugyanakkor az illetékrendszerben olyan kötelezettségek is, amelyek egyszeri befizetésként ugyan, de kvázi adójellegűek, minthogy a fizetési kötelezettséggel szemben nem áll arányos ellenszolgáltatás: az öröklési és az ajándékozási illeték azon alapul, hogy az örökös illetve a megajándékozott vagyona ellenszolgáltatás nélkül gyarapszik. Ennek a vagyongyarapodásnak egy részét az állam öröklési, avagy ajándékozási illeték formájában elvonja, azaz a vagyongyarapodást adóztatja. Így ezek az illetékek egyszeri vagyonadótermészetűek. Hasonlóan adójellegű a visszterhes vagyonátruházási illeték is, amelyet akkor kell fizetni, ha például az ingatlan ellenérték fejében cserél gazdát. 3 Az illetékrendszert a hazai gyakorlatban az egyezőségek ellenére több mint egy évszázada az adórendszertől elkülönítetten szabályozzák. A következő fejezet az illetékek kialakulásának, a szabályozás változásainak, és a mai (szabály)rendszer létrejöttének lépéseit követi nyomon. 1 Sztanó Imréné dr.: Adók, illetékek, járulékok és vámok Saldo Rt. Budapest, Az érték ez esetben nem közgazdasági értelemben kalkulált érték. Ahol ugyanis gazdasági jellegű ellenszolgáltatásról beszélhetünk, ott nem illeték, hanem díjfizetés esedékes. 3 Tekintettel az adókkal való számos egyezőségre, a legtöbb európai ország közpénzügyi rendszere nem is különíti el önálló adónemként az illetékeket, és ezen fizetési kötelezettségeket is általában valamilyen adó elnevezéssel illetik. 8
8 III. Az illeték intézményének történeti áttekintése I.) A hazai adórendszer kialakulása Az emberiség már történelmének hajnalán felismerte: az ember szükségleteinek bizonyos köre csak a közösség összefogásával elégíthető ki. A közösségi célok anyagi alapjának megteremtésére vezették be az adókat. Az adóztatás rendszere az évszázadok során folyvást alakult, változott (A magyar adórendszer az utóbbi százötven évben négyszer alapjaiban változott meg.). Először egyetlen adónemmel, például az adott időszakban a gazdagságot reprezentáló vagyontárgy (ház, föld stb.) adóztatásával (vagyonadók: házadó, földadó stb. kivetésével) kísérleteztek. Később több adónemet vezettek be, mivel ezeket együtt alkalmazva kevésbé érezhető az adóteher. Ezzel az adóztatás diverzifikálásával lényegében kialakult az adórendszer. Hazánkban az adórendszer egészen 1848-ig lényegében a Szent István által bevezetett szisztémán alapult. Az állam jövedelme a király jövedelme volt. A bevételek a földbirtokok, a bányák, a pénzváltás és a só után fizetett összegekből, illetőleg a hűbéradóból, útvámból stb. származtak. Az első adóreformra 1848-ban került sor Kossuth Lajos (akkor még pénzügyminiszter) tervezete alapján. Közvetlen és közvetett adókat vezettek be. Közvetlen adó volt egyebek között a földadó, a házadó, a kereseti adó. Távolléti adót fizetett, aki 183 napnál tovább tartózkodott külföldön. A közvetett adók körébe tartozott a pálinkaadó, az italmérési adó, a dohányárusítási adó, a bélyegdíj és a lajstromozási (átruházási) illeték. A forradalom és szabadságharc bukása után, 1850-ben az osztrák adórendszert adaptálták Magyarországon. Osztrák császári nyílt parancsra (pátens) bevezették a közteherviselést, ami azt jelentette, hogy a nemeseknek is adóznia kellett. Közvetlen adókból álló adórendszer működött: földadót, házadót, kereseti adót és jövedelemadót kellett fizetni (a kereseti adó személyi jellegű, a jövedelemadóba beszámító adófajta volt, a jövedelemadó kötelezettjei az iparvállalatok, az állandó fizetésűek, stb. voltak). 9
9 Illetékjogi szempontból az 1850-es császári pátens kiemelkedő jelentőségű: ebben kerültek ugyanis lefektetésre a magyar illetékjogi rendszer alapjai. A kiegyezést követően, 1868-ban látott napvilágot az első magyar adórendszer: a földadóról, a házadóról és a jövedelemadóról rendelkező törvény. Ezt 1875-ben kiegészítették a tőkekamat és járadékadóról, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról, a bányaadóról, illetőleg a jövedelmi pótadóról hozott törvényekkel. II.) Az illetékrendszer kezdeti szabályozása Az illeték, mint az állami bevételek egyik formája, gyakorlatilag az adóval egy időben jelent meg, és hosszú évszázadokon keresztül leegyszerűsítve abban különböztek, hogy míg egyfajta cselekedethez kapcsolódó illetéket egyszer kellett fizetni, addig az adót rendszeresen, visszatérően. Az egzaktabb illetékjogi szabályozás megindulásáról és az állami hivatali szervezet kiépítéséről a felvilágosult abszolutizmus időszakától, tehát Mária Terézia és II. József korától beszélhetünk mérföldkő, mert ettől kezdve az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül felgyorsul a polgárosodás folyamata, a kapitalizmus kibontakozásával újabb és újabb jogcselekmények után kell illetéket fizetni, újabb és újabb intézmények válnak az illetékjog alanyaivá. A fejlett osztrák pénzügyi rendszerhez való közeledés, az egységes központi pénzügyi irányítás ettől az időszaktól indul meg. A hivatalrendszer kiépülésével egy időben körvonalazódik és nyer értelmet az illeték fogalma: a hatósági eljárásért és szolgáltatásért fizetendő, illetve bizonyos kereskedelmi tevékenység engedélyezéséből eredő, az államot megillető pénzösszeg. Az illetékjogszabályok három fő illetékforma köré csoportosulnak: vagyonátruházási illetékek (visszterhes, öröklési, ajándékozási), okirati illetékek, amelyeket különböző jogügyletekkel kapcsolatos okiratok után kell leróni, eljárási illetékek, ezeket valamilyen államigazgatási, bírósági eljárás során kell fizetni. Az illetékekkel kapcsolatos korábbi rendelkezések fenntartása és hivatalos összeállítása iránt első ízben a kiegyezés után az évi XXIII. törvény rendelkezett. Az Osztrák- Magyar Monarchia fennállása alatt nagyarányú illetékjogi törvényalkotási hullám figyelhető 10
10 meg. Szinte minden évben kiadtak valamilyen illetékkel kapcsolatos törvénycikket. Az első világháború után ez a fejlődés megtorpan törvényi szinten, inkább rendeleti szinten figyelhető meg hatalmas mennyiségű jogszabály. Az osztrák-magyar monarchia időszakára jellemző még, hogy az egyes törvényekben nem különülnek el egymástól a vagyonátruházási, az okirati és az eljárási illetékekről szóló rendelkezések. Az évi XLV. törvénycikk nagy érdeme, hogy a korábbi elavult értékminimummeghatározás helyett (mely szerint az adóalapon való értékelés volt irányadó) a tiszta jövedelem bizonyos hányadának megfelelően történik az illetékkiszabás. Nehezítette a pénzügyi viszonyok stabilizálódását az 1892-ben forintról aranykoronára, majd 1925-ben aranykoronáról pengő értékre való áttérés. A századfordulón az illetékjog egyik legprecízebb törvénye az évi XI. törvény. Ebben az időben még forgalmi adórendszerünk nem lévén, az illetékek között számos illeték elnevezésű forgalmi adó helyezkedett el. Az évi XXIV. törvény, amely az első világháborút követő helyzetben különféle illetékeket módosított, már különállóan rendszerezte az okirati, közigazgatási és törvénykezési illetékekre vonatkozó szabályokat. Az 1920-as években rajzolódott ki a távlati kép az illetékek rendszerezésében: vagyonátruházási illetékek, okirati illetékek, közigazgatási és törvénykezési illetékek. (Ez utóbbi kettő egyesül jóval később eljárási illetékek formájában.) Az 1930-as évek végére olyannyira szerteágazóvá, bonyolulttá vált az illetékekre vonatkozó szabályozás, hogy meglehetősen nehézkessé tette az illetékhivatalokban az államapparátus munkáját. Számos XIX. századbeli jogszabály volt még hatályban, idejétmúlttá kezdtek válni egyes jogintézmények, egyre égetőbb feladattá vált az egyszerűsítés és az egységesítés. A második világháború idején alig találunk törvényi szintű illetékjogszabályt. III.) Az illetékek szabályozása 1945 után kodifikációs törekvések Az illetékjogszabályok egységes rendszerbe foglalása az 1940-es évek elejétől indul és 1949-ig tart. Háromkötetes munka jelenik meg Illetékek címen. Érdeme, hogy rendszerezi a nagyszámú jogszabályt, megteremtve az egységes kezelés lehetőségét. Illetékkódexnek azonban mégsem nevezhető a hatalmas munka, ugyanis felemássága az, hogy egyszerűsítés, korszerűsítés nemigen történt a jogszabályokban. A még hatályban lévő törvényeket, 11
11 rendeleteket gyűjti össze, meglehetősen nagy terjedelemben. A munka eredménye a rendszertani igényesség. A háború utáni kormányzás első, tulajdonképpeni kodifikációs törekvése az évben megjelenő 9100/1947. (VII.23.) Korm. sz. rendelet. Lényegében egybeesik a háború végét követő stabilizációval, illetőleg a forint bevezetésével. Nagy érdeme a rendeletnek, hogy a hatalmas mennyiségű jogszabályból csak azokat hagyja hatályban, amelyek az új gazdaságitársadalmi berendezkedéshez igazodnak. Néhány évvel később a pénzügyminiszter ismét kódex-szerűen újraszabályozza a /1950. (XII.31.) PM. sz. rendelettel az illetékekről szóló rendelkezéseket. A rendelet több szempontból mérföldkőnek nevezhető, mivel párhuzamosan jelenik meg az új közigazgatási rendszer, a tanácsrendszer kiépítésével, tehát megváltoznak egyes okirati és eljárási illetékek funkciói. Elméleti téren pedig: míg korábban az illeték elv mellett az adó elv is érvényesült, egyes illetékjogi kategóriákban elmosódtak az adó és illeték közötti határok, itt már az egységes illetékelv a jellemző. Másrészről pedig megfigyelhető, hogy változik a klasszikus illetékelv tartalma, ami a szolgáltatás - ellenszolgáltatásra épül. Ez egyre inkább csak az illetékek egy részére, az eljárási illetékek töredékére igaz. Az illetékek szerepe a bevételek szempontjából az 50-es évektől mind tanácsi, mind pedig költségvetési szempontból egyre számottevőbb. Megfigyelhető még ebben a korszakban, hogy a vagyonátruházási illetékek szerepe, jelentősége a magántulajdon, az okirati illetékek jelentősége pedig a magánipar és kereskedelem szűkülésével csökken. Az államigazgatási szervek tevékenységének igénybevételéért fizetett eljárási illetékek jelentősége azonban megnő. Szerkezetileg az előző illetékkódexet követi az illetékek újraszabályozásában a 11/1966. (VI.29.) PM. sz. rendelet. Megmarad az illetékek hármas felosztása, azonban később a rendelet új illetéknemmel gazdagodik, a statisztikai illetékekkel, amely az államigazgatási eljárási illetékeken belül kerül szabályozásra. A kódex 20 évig marad hatályban, negatívuma, hogy még mindig nem áll törvényi szinten. IV.) Illetékszabályok a rendszerváltáskor, és azt követően 1986-ban törvényi szintű szabályozás alá kerülnek az illetékek, életbe lép az évi I. törvény és a végrehajtásáról rendelkező 9/1986. (IV.11.) PM. sz. rendelet. A törvény a jelenleg hatályos szabályozással megegyezően, vagyonszerzési és eljárási illetékeket 12
12 különböztet meg, megszűnik a túlbürokratizált, nehezen követhető és ellenőrizhető okirati illetékek rendszere. A törvény december 31-ig volt hatályban. A helyébe lépő, évi XCIII. törvény megalkotását, az illetékjog átfogó megújítását az alábbi fő célok vezérelték: az évi törvény az ún. garanciális szabályokat rendezte törvényi szinten, ugyanakkor mindezek végrehajtását pénzügyminiszteri rendelet szabályozta. Ez utóbbi igen széles körben állapított meg fizetési kötelezettségeket, valamint mentességeket. Ez azonban ellentmondásba került a megváltozott jogrendünkkel, ugyanis a jogalkotásról, valamint az állami pénzügyekről szóló törvények szerint a lakosság széles körét érintő fizetési kötelezettséget csak törvényi szinten lehet szabályozni; a társadalmi, gazdasági rendszerváltozásnak a jogrendszerben és az annak megfelelő intézményrendszerben is tükröződnie kellett. Miután az illetékek jellemző sajátossága, hogy minden esetben meghatározott jogintézményhez (polgári joghoz, bírósági, vagy államigazgatási eljáráshoz) kötődnek, a jogrendszer és az intézményi rendszer változása szükségessé tette az illetékek teljes körű újraszabályozását; az értékviszonyok gyors változása is nélkülözhetetlenné tette az illetékek mértékének felülvizsgálatát. A forgalmi értékhez kötődő százalékos elvonás túlzottá vált, a fix összegű tételes eljárási illetékek pedig elértéktelenedtek. Az így elfogadott évi XCIII. törvény, mely január 1-én lépett hatályba, többszöri módosítást követően ma is hatályos - az általánosságban csak Illetéktörvénynek nevezett jogszabály által létrehozott rendszert, az illetékek mai rendszerét a dolgozat IV. fejezete mutatja be. V.) Az illetékhivatalok 1.) Az illetékhivatalok létrehozása, működésük a rendszerváltást megelőzően Az illetékhivatalokról a jogforrások tanúsága szerint 1875-től beszélhetünk először. Ekkor alakultak meg az évi XXV. tc. alapján a királyi illetékkiszabási hivatalok után az illetékügyekkel nem foglalkozott önálló hivatali testület. A tanácsok pénzügyi csoportjainak kebelén belül állítottak fel illetékcsoportokat ben alapították meg a pénzügyminiszter 5/1959. (I.29.) PM. számú rendelete alapján a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) illetékkiszabási és vállalati adóhivatalokat. Elmondhatjuk, hogy az APEH gyakorlatilag az illetékhivatalokból nőtt ki. 13
13 A tanácsrendszerben az illetékhivatalok önálló költségvetési szervként működtek, önálló gazdálkodással, a munkáltatói jogok önálló gyakorlásával. A hivatalok felettes szerve a megyei tanács VB. pénzügyi osztálya volt, mely az irányítást és a felügyeletet is gyakorolta. A hivatalok ellátták az illetékekkel, valamint egyes igazgatási szolgáltatások díjainak kezelésével, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos első fokú adóigazgatási feladatokat. Ez a mechanizmus több mint 30 évig működött. A rendszerváltás után, a tanácsrendszer megszűnésével a hivatalok működésének változatlanul hagyása mellett helyüket az új közigazgatási rendszerben is meg kellett találni. Jó néhány elképzelés, és elmélet után megszületett a döntés, ami az adott helyzetben talán nem a legszerencsésebb volt. A hivatalok a megyeszékhely város, vagy a megyeszékhely megyei jogú városok polgármesteri hivatalának szervezetébe épültek be. 2.) Az illetékhivatalok a megyeszékhely megyei jogú városok jegyzőjének jogkörén belül A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény alapján az illetékhivatalok, az eddig önállóan működő megyei és a megyei jogú városi hivatalok hosszabb-rövidebb idő után beolvadtak a megyeszékhely város jegyzőjének fennhatósága alatt álló polgármesteri hivatal szervezetébe. A szervezeti felépítéstől függően irodaként, osztályként de minden esetre önállóságától teljes egészében megfosztva. Mindez magában hordozta a jogállásával kapcsolatos és a későbbiekben mind erőteljesebbé váló problémákat. Ha nem is a fából vaskarika esetével állunk szemben, de egy éppen megszülető önkormányzatiság fogalomkörébe igen nehezen fér bele, hogy egy helyi önkormányzatnak, városnak más helyi önkormányzatok felett is kvázi rendelkező megyei hivatala legyen. A helyzet abszurditását fokozza az is, hogy a megyeszékhelyek, mint megyei jogú városok, nem tartoznak a megye, tehát a terület önkormányzatába sem. Természetesen az átmenet időszakában születtek kissé elhamarkodott, gyors döntések, de az idő múlásával a probléma ez esetben is egyre mélyebbé vált. A megyékben a rendszerváltás után határozott urbanizációs folyamat indult el, mely markánsan megváltoztatta a települések összetételét, sok volt nagyközség emelkedett városi rangra. Főként az új, de a régi városok önkormányzatai, önkormányzati képviselői is egyre nehezebben fogadták el, hogy egy megyei, területi, önkormányzati rendszerbe nem is tartozó 14
14 megyei jogú város jegyzője birtokolja a megyében illetékes illetékhivatal feletti rendelkezési jogot. 3.) Az új gazda, a megyei önkormányzat főjegyzője Ahogy egyfelől néhány év alatt a hivataloknak, mint munkacsoportoknak sikerült beilleszkedniük a polgármesteri hivatalok szervezetébe, úgy kellett másfelől egyre gyorsabban megoldást találni arra, hogy mint a közigazgatás részét képező hivatal, az illetékhivatal és az illeték-megállapítás más irányítás alá kerüljön. Végső megoldásként három variáció kínálkozott. Először, hogy a hivatalok a Pénzügyminisztérium dekoncentrált szerveiként, annak közvetlen irányítása alatt működjenek (az APEH-hel egyező módon). Ezt indokolná az illetékbevételek felosztásának rendszere is. Második megoldásként - ennek fő támogatója az APEH akkori első embere volt - a hivatalokat be kell olvasztani az APEH szervezetébe. Ennek alapjául talán csak az szolgálna, hogy az illeték (a vagyonszerzési illeték) is lényegében egyfajta egyszeri vagyonadó jellegű adófizetési kötelezettség. Ez a tervezet akkoriban az államigazgatásban működő kétfokozatú jogorvoslati metodika miatt elbukott. A harmadik variáció - a végül megvalósult változat - szerint, a hivatalokat a megyei önkormányzat főjegyzőjéhez telepített illetékhatósági jogkör alapján annak önkormányzati hivatalához kell csatlakoztatni. Erről a területi államigazgatási szervek reformjának végrehajtása keretében a Kormány 1094/1996.(VIII.30.) Korm. számú határozatával döntött. A határozat alapján a reform keretében az Országgyűlés az XCI. törvény módosításával az illetékhivatalokat január 1. napjával a megyei önkormányzati főjegyzőhöz telepítette. Ez a megoldás legalábbis részben orvosolta az előző fejezetrészben felvetett problémákat, hiszen a területi önkormányzat, lényegesen alkalmasabb a helyi önkormányzatnál az illetékügyi hatáskör ellátásában. Természetesen az új helyzet új gondokat is hozott magával. Az eddigi önkormányzati hivatali apparátus megyénként átlagosan a duplájára emelkedett létszámában. Az Illetékhivatal mint egy önálló új osztály jelentkezet ebben a szervezetben úgy, hogy létszáma elérte, vagy megközelítette az eddigi apparátus létszámát, holott ez a régi apparátus 6-7 fős 15
15 osztályszervezetben dolgozott, az illetékhivatal pedig a maga fős létszámával tesz ki egy osztályt. A dilemma itt az, hogy a köztisztviselői karból eltűnt a jogszabály erejénél fogva a régi alsóbb szintű vezetői pozíció, az ún. csoportvezető. Így a főjegyzőknek fel kellett vállalniuk némi szerkezeti átalakítást azért, hogy az illetékhivatalok vezetőinek, mint osztályvezetőknek ne kelljen indokolatlanul és aránytalanul nagy felelősséget vállalniuk. Ezt követően az illetékhivatalok az alábbi szisztémában működtek: az illetékekkel kapcsolatos feladatokat a főjegyzők nevében eljárva a 20 illetékhivatal látta el megyei (fővárosi) területi illetékességgel, az adott önkormányzat szervezeti egységeként, viszonylagos önállósággal, az önkormányzati hivataltól elkülönülten. Az illetékhivatalok vezetői főosztályvezetői besorolást kaptak 4. 4.) APEH-integráció - a hatékonyság jegyében Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXI. törvény alapján január 1-jei hatállyal a Megyei/Fővárosi Illetékhivatalok az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatóságaiba integrálódtak, és ezt követően a feladataikat az APEH területi szervei (a Regionális Igazgatóságok) látják el. A rendszer bevezetésének indoka a jogalkotó részéről a költséghatékonyság, az eljárások gyorsabb lefolytatása volt mondta Kovács Ferenc, az APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának osztályvezetője, aki szerint az illetékhivataloknak az adóhivatalba integrálásával sok információ válik könnyen elérhetővé házon belül. Kétségtelen, hogy az egymástól és az állami adóhatóságtól is független illetékhivatalok esetében az információcsere nem volt kimondottan gördülékeny. Ebből a szempontból mindenképp szerencsés lépés volt az illetékhivatalok integrációja. Az sem mellékes továbbá, hogy ezzel a lépéssel egyszerűbb lett mind az ügyfelek, mind a hatóság számára az esedékes fizetési kötelezettségek kezelése hiszen egységes folyószámlán tartják nyilván az adó- és illetékkötelezettségeket. 4 A Pest Megyei Illetékhivatal ebben a rendszerben mintegy 10 éven át hozzávetőleg 160 embert foglalkoztatott, korábban 4 majd 5 osztály keretében. A Hivatal éves illetékbevétele nagyságrendileg milliárd forintot tett ki. 16
16 Azonban mint minden szervezetátalakítás, ez sem ment nehézségek, problémák nélkül: többek között a különböző hatóságok eltérő struktúrája, munkamódszerei, informatikai támogatottsága, az érdekellentétek, és egyéb nem várt komplikációk hátráltatták a zökkenőmentes átállást. A kormányzat hosszú távon természetesen a bevételek növekedését, az ügymenet egyszerűsödését, és gyorsulását várja az átalakítástól. (A dolgozat VII. fejezete az illetékrendszer időszerű kérdései, problémái között igyekszik bemutatni az integrációs folyamat nehézségeit, anomáliáit, a rövidtávon bekövetkezett teljesítménycsökkenés okait, továbbá a mostanra stabilizálódott rendszer aktuális mutatóit.) 17
17 IV. A mai magyar illetékrendszer A hazai gyakorlatban adófizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a kötelezettség mértékét, a kedvezmények és mentességek feltételeit megállapítani bizonyos díjak, bírságok és vámok kivételével csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet. Az adótörvényekhez jellemzően a végrehajtást részletezendő kapcsolódhatnak alacsonyabb szintű jogszabályok, kormány- illetve miniszteri rendeletek is. Egyes az adózáshoz kötődő technikai jellegű szabályok pedig megjelenhetnek közlemények, tájékoztatók formájában is 5. Az adójogszabályok az egyes adónemekre vonatkozó előírások felépítése szabványos, hiszen mindben szerepelnek a következők: alapelvek; hatály (területi, időbeli, személyi, tárgyi); fogalmak, értelmező rendelkezések; adóalapok és adómértékek; kedvezmények, mentességek; adóbevallásra, adófizetésre vonatkozó szabályok; felhatalmazások, hatályba léptető, átmeneti és záró rendelkezések. Fentiekkel összhangban áll az illetékek szabályozása is, az illetékszabályok tartalmi elemei lényegükben tehát azonosak az adójogszabályok tartalmi elemeivel: a többször módosított évi XCIII. törvény az illetékekről követi az általános sémát. A következőkben a hatályos szabályozás által rögzített illetékrendszer lényegesebb aspektusai kerülnek bemutatásra. I.) Az illetékfizetési kötelezettség Az Illetéktörvény 1. -a értelmében Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, az államigazgatási és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban 5 Sztanó Imréné dr.: Adók, illetékek, járulékok és vámok Saldo Rt. Budapest,
18 megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni. A jogszabály hatályát a 2. állapítja meg: (1) Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki. (2) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékekre vonatkozó rendelkezéseket a belföldi ingatlanok, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. (3) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt. (4) E törvénynek az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Magának az illetékkötelezettségnek keletkezése az egyes illetéknemeknél egymástól eltér: öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján; ajándékozási illetékkötelezettség - a szerződés megkötése napján (ingatlan esetében), vagy - az ajándékozásról kiállított más okirat aláírása napján (ingó esetében), - ha okirat nem készült, akkor a vagyonszerzés napján; visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése, az árverés, bírósági határozattal történő szerzés esetében a határozat jogerőre emelkedése napján; eljárási illetékkötelezettség a kérelem előterjesztésekor keletkezik. 19
19 Fentiektől különbözik a hatósági jóváhagyástól, felfüggesztő vagy bontó feltételtől illetve kezdő határidő bekövetkezésétől függő vagyonszerzés illetékkötelezettségének keletkezése ilyen esetekben értelemszerűen a feltétel beálltának napja az irányadó. Szabályozza a törvény az illetékfizetési kötelezettség alóli mentesség eseteit is, amely alapvetően kétféle lehet: 1. Személyi illetékmentesség Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. Teljes személyes illetékmentességben részesül többek között a Magyar Állam, a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a költségvetési szerv, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság, az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, a vízgazdálkodási társulat, az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a területfejlesztési tanács, továbbá a NATO fegyveres erői szolgálati tevékenységükkel összefüggésben. Az említett szervezeteket az állam és az önkormányzatok kivételével az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmük után társasági adófizetési kötelezettségük, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettségük nem keletkezett. 2. Tárgyi illetékmentesség: Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni ezeket az eseteket a törvény az egyes illetéknemeknél részletezi. 20
20 II.) Az egyes illetéknemek Mint a törvény első szakaszából is megállapítható, hazánkban a jelenleg alkalmazott illetékek két, egymástól lényegileg különböző típusra oszthatók: vagyonszerzési illetékek - öröklési illeték, - ajándékozási illeték, - visszterhes vagyonátruházási illeték; eljárási illetékek - államigazgatási eljárási illeték, - bírósági eljárási illeték, - igazgatási, illetve bírósági szolgáltatások díja. 1.) Vagyonszerzési illetékek a) Örökösödési és ajándékozási illeték Az öröklési illeték ellenérték nélküli vagyonszerzéshez kapcsolódik, tárgya a haláleset folytán bekövetkezett vagyonszerzés, mégpedig az alábbiak: - az örökség (ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is), - a hagyomány, - a meghagyás alapján történt vagyonszerzés, - a köteles rész megszerzése, valamint - a halál esetére szóló ajándékozás. A családjogi szabályozáshoz alkalmazkodva a törvény rendelkezik azokról a helyzetekről, ha valaki az örökségről lemond, az örökrészét másnak átengedi, illetve az örökséget vagy hagyományt visszautasítja. Az ilyen esetekre természetesen nem állapít meg illetékfizetési kötelezettséget. Ha az ingatlan hagyatékot (vagy annak egy részét) az azt terhelő adósság fejében az örökhagyó hitelezője veszi át, akkor pedig öröklési illeték helyett visszterhes vagyonszerzési illetéket kell kiszabni a hitelező terhére. Az ajándékozási illeték szintén ellenérték nélküli vagyonszerzéshez kapcsolódik, tárgya az ajándékozási szerződéssel történő ingyenes vagyonszerzés, amely lehet: - ingatlan ajándékozása, - ingó ajándékozása, 21
PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1.
2012/2013. tanév II. félév PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam PSZ szak/pü Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Illeték
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása A Magyar Közlöny 174. számában megjelent az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI törvény( a
RészletesebbenAz illeték általános mértéke 18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15% 35 millió forint feletti rész után 21%
1. Öröklési illeték Csoport I. Az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője terhére II. Az örökhagyó testvére terhére III. Minden más örökös terhére Az illeték általános
Részletesebben1. Öröklési illeték. Csoport. Az illeték általános mértéke. Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke
Illeték 2012: így változott az illeték mértéke 2012-től - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 százalék fel Illeték 2012: így változott az illeték mértéke 2012-től. A NAV összefoglalójából megtudhatja,
Részletesebben1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrõl ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
1990. évi XCIII. törvény az illetékekrõl Az Országgyûlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek
RészletesebbenPéldák a helyi adóra és az illetékre
Példák a helyi adóra és az illetékre Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I. Hol tartunk? Illetékek eredete Illetékfajták Öröklési illeték Ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték Eljárási díjak Dr
Részletesebbenaz illetékekről 1 1 / 58 2011.10.07. 5:25
1 / 58 2011.10.07. 5:25 az illetékekről 1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek
Részletesebben1. oldal, összesen: 38. 1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
1. oldal, összesen: 38 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok
RészletesebbenHELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella
HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK 2013 Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ VÁLTOZÁSOK IPARŰZÉSI ADÓ 2012. Évi CLXXVIII. törvény Elábé és közvetített szolgáltatás (ksz) értékének együttes összege sávos progresszió
RészletesebbenAZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK. I. Általános és közös szabályok
AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. Általános és közös szabályok 1. Az öröklési és ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 2 1.1. Öröklési illetékfizetési
Részletesebben1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
Page 1 of 55 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása
Részletesebben1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
Az illetékeket és díjakat ez a törvény tartalmazza: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját
RészletesebbenELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek
Részletesebben2012.05.03. Az illeték fogalma. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Hatálya. Célja: Illetékmentesség. Az illetékkötelezettség keletkezése
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2011/2012 Az illeték fogalma Közvetlen állami, önkormányzati ellenszolgáltatásért, vagy annak megkezdéséért fizetendő díj Fajtái: I. Vagyonszerzési (öröklés,
Részletesebben1990. évi XCIII. törvény Hatályos: 2011.12.22-2011.12.31
1990. évi XCIII. törvény Hatályos: 2011.12.22-2011.12.31 Jogszabálykereső Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi
RészletesebbenCompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota
Részletesebben1990. évi XCIII. törvény
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az
RészletesebbenAdóvilág 2009. július XIII. Évfolyam 08. szám
Haszonélvezeti jog és illeték Adóvilág 2009. július XIII. Évfolyam 08. szám A haszonélvezeti jog személyhez kötött dologi jog, amelynek alapján a haszonélvezô a más személy tulajdonában lévô dolgot birtokolhatja,
RészletesebbenÖröklési és ajándékozási illeték
Öröklési és ajándékozási illeték 1. Általános szabályok 1 Öröklés, ajándékozás esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott módon öröklési, illetve ajándékozási
RészletesebbenAZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK. I. Általános és közös szabályok
AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. Általános és közös szabályok 1. Az öröklési és ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 2 1.1. Öröklési illetékfizetési
RészletesebbenÖröklési és ajándékozási illeték. 1. Általános szabályok 1
Öröklési és ajándékozási illeték 1. Általános szabályok 1 Öröklés, ajándékozás esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott módon öröklési, illetve ajándékozási
Részletesebben1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről1
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek
RészletesebbenAz illetéktörvény szabályainak főbb változásai
Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. számú törvény 2013. január 1-jétől jelentősen módosította
Részletesebben1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELS Ő RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az Országgyű lés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek
RészletesebbenIlletékmértékek 2013
Illetékmértékek 2013 1. Öröklési illeték Az illeték általános mértéke Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18% 9% Gépjármő, pótkocsi öröklése A visszterhes vagyonátruházási illeték (ld. 3. pont) szerint
Részletesebben2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek
A visszterhes vagyonátruházási illeték 1. Mire terjed ki a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség? 1 Ingatlannak, valamint a lentebb meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher
RészletesebbenMezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról
1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :58. Parlex azonosító: 1EU1JHK80001
Iromány száma: T/18539. Benyújtás dátuma: 2017-11-21 15:58 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1EU1JHK80001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
Részletesebben1 / :34
1 / 25 2012.01.09. 19:34 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása
RészletesebbenI. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.
Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.
RészletesebbenI. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség
Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az
Részletesebben1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELS Ő RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az Országgyű lés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek
Részletesebben1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1
Opten Törvénytár Opten Kft. I. 1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1 A 2011.01.27. és 2011.06.17. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
RészletesebbenTájékoztató a változásokról 2010. 09. 12. Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre
Tájékoztató a változásokról 2010. 09. 12 Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre 2010. június 29-től a helyi iparűzési adóban az adóigazgatási hatáskör visszakerült az
Részletesebben1990. évi XCIII. törvény az illetékekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
OptiJUS Opten Kft. 1 1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2015.10.05. és 2015.12.31. között hatályos szöveg Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról
Részletesebbena helyi iparűzési adóról
Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.
RészletesebbenThis document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).
This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation.
RészletesebbenMérk Nagyközség Képviselő-testületének. 13/2003/XII.31./ kt. rendelete. A helyi iparűzési adóról
Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 13/2003/XII.31./ kt. rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő testület! Mérk Nagyközség Önkormányzata a helyi adókról szóló 2003. évi XCII. Tv. felhatalmazása
Részletesebben1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az
RészletesebbenA jármű gyártástól számított kora hajtómotorjának 0-3 év 4-8 év 8 év felett
VÁLTOZÁSOK AZ ILLETÉKSZABÁLYOZÁSBAN Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény ( őszi adócsomag ) az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény
RészletesebbenBudapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának 12/1996. (IV.26.) sz. önkormányzati rendelete Az építményadóról
Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának 12/1996. (IV.26.) sz. önkormányzati rendelete Az építményadóról A Budapest, VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenT/1489. számú. törvényjavaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.
RészletesebbenMÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított
MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal
RészletesebbenNemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től
Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök
RészletesebbenBiharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról
Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a
RészletesebbenPÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK.
Autó öröklése esetén mennyi illetéket kell fizetni? Autó (gépjármű) és pótkocsi megszerzésére (öröklésére) vonatkozó illetékszabályok 2011-2012-2013. A GÉPJÁRMű ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK.
RészletesebbenSzápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról
1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól
RészletesebbenNagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról
Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenHosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló
Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete
Részletesebben1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
1990. évi XCIII. törvény 1. oldal az illetékekről 1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében
Részletesebben1 / :33
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2018.01.01 2018.06.30 162 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok
RészletesebbenPetőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról
1 Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi
RészletesebbenK I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.
SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési
RészletesebbenA VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok
A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 3 2. Az illetékfizetési kötelezettség
RészletesebbenTUDNIVALÓK AZ INGATLANVÁSÁRLÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ILLETÉKKÖ- TELEZETTSÉGRE VONATKOZÓAN
udnivalók TUDNIVALÓK AZ INGATLANVÁSÁRLÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ILLETÉKKÖ- TELEZETTSÉGRE VONATKOZÓAN Mikor kell illetéket fizetni? Ingatlan tulajdonának (akár telek, akár lakástulajdon) ellenérték fejében történő
RészletesebbenGYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (V. 1.) RENDELETE A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (V. 1.) RENDELETE A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL Egységes szerkezetben: 2011. március 25. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (V. 1.)
RészletesebbenA vagyonszerzés bejelentése és a kedvezmények igénybevétele során felmerülő, gyakori problémák
A vagyonszerzés bejelentése és a kedvezmények igénybevétele során felmerülő, gyakori problémák Bejelentési kötelezettség - B400-as adatlap Ingatlan ajándékozása vagy visszterhes vagyonszerzés útján történő
Részletesebben10B400 ADATLAP. Benyújtandó 1 példányban a földhivatalhoz. Az átvevő ügyintéző: 6/b. számú lap: darab. darab. 6/c. számú lap: 6/d.
10B400 ADATLAP ingatlan vagyonszerzés esetén a vagyont szerző adatainak, illetékmentességének, kedvezményének, a visszterhes ingatlanátruházás esetén az ingatlant értékesítő adatainak, illetve az ingatlanhoz
RészletesebbenZsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról
Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,
Részletesebben1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:
Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község
RészletesebbenInárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról
Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben a 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzata a helyi
RészletesebbenCsere. Elidegenítési és terhelési tilalom. Előleg. Foglaló. Hagyaték. Használat. Haszonélvezet. Haszonélvezeti, használati érték. Ingatlan.
Csere A csereszerződésben a felek az ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, azaz mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.
RészletesebbenEGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!
EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete
RészletesebbenEsztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -
Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR
RészletesebbenA HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének
RészletesebbenA VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok
A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 3 2. Az illetékfizetési kötelezettség
RészletesebbenÓcsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet
Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló
RészletesebbenSom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)
Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény
RészletesebbenSzigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2008. (XI.27.) RENDELETE. a helyi építményadóról
Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2008. (XI.27.) RENDELETE a helyi építményadóról Az önkormányzatoknak a települési sajátosságokra tekintettel, eltérő mértékű források szükségesek
RészletesebbenAz, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
RészletesebbenIlletékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92
Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás
RészletesebbenMaglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének
Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2002.(II.15.)Kt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról 1 Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteléül: Maglód, Margruber János jegyző
RészletesebbenGYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK
RészletesebbenNagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról
Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében
Részletesebben63/1995.(XII.14) sz. önk. rendelet
63/1995.(XII.14) sz. önk. rendelet a telekadóról * Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: A Képviselő-testület) a helyi adókról szló 1990. évi C. Törvény 1. és 6. -a alapján
RészletesebbenK É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E 12/2003. (V.27.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt rendelete az építményadóról (44/2003. (XII. 16.), 48/2004. (XII. 14.), 34/2006.
RészletesebbenEsztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -
Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR
RészletesebbenRomonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN A Község Önkormányzatának Képviselőtestülete - a helyi adókról szóló 1990. évi C.
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. május 5-én tartandó ülésére.
Izsák Város Polgármesterétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. május 5-én tartandó ülésére. Tárgy: Az iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata. Tisztelt Képviselő-testület!
RészletesebbenIlletékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92
Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás
RészletesebbenI. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (XII.17.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a
RészletesebbenAz illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS - ADÓELJÁRÁS Dr. Huszár Eszter - dr. Keindl László Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján Az egyes adó- és járuléktörvények
RészletesebbenAkasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)
Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban
RészletesebbenA VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok. II. Részletes szabályok
A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 3 2. Az illetékfizetési kötelezettség
RészletesebbenVaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)
Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:
RészletesebbenKistelek Város Képviselő-testületének rendelete
Kistelek Város Képviselő-testülete 9/1999. (V.25.) KT sz. rendelete a kommunális adóról (egységes szerkezetben) 1 A többször módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazása
RészletesebbenJEGYZŐ RENDELETTERVEZET. az építményadóról szóló 12/2003. (V. 27.) Kt. rendelet módosítására
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐ RENDELETTERVEZET az építményadóról szóló 12/2003. (V. 27.) Kt. rendelet módosítására Készítette: Vlahovics Mária irodavezető-helyettes Előterjesztő: Dr.
RészletesebbenT/5234. számú. törvényjavaslat. egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5234. számú törvényjavaslat egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Előadó: Varga Mihály pénzügyminiszter Budapest, 2019. március 2019. évi törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények
RészletesebbenCsanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL
Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési
RészletesebbenETYEKI POLGÁRMESTERI HIVATAL PÉNZÜGYI CSOPORT
ETYEKI POLGÁRMESTERI HIVATAL PÉNZÜGYI CSOPORT H-2091 Etyek, Körpince köz 4. Telefon: 06-22/353-633; 06-22/353-698 Fax: 06-22/353-655 E-mail: ado@etyek.hu B e v a l l á s a hatályos t e l e k a d ó r ó
RészletesebbenÉpítményadó. Jogszabályi háttér
Jogszabályi háttér az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény; a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény; az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
RészletesebbenMAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ
MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított
RészletesebbenÓzd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet
Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet (Egységes szerkezetben a 11/2008. (III.21.) a 38/2008.(XII.30.) a 21/2009.(XII.22.), az 1/2010. (I.4.), az 1/2011.
RészletesebbenGádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2002. (XII. 27.) KT. számú rendelete. a helyi iparűzési adóról
Gádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2002. (XII. 27.) KT. számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben az időközi módosításokat tartalmazó 9/2003. (III. 28.), a
Részletesebbena helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések
SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési
RészletesebbenVÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE
VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések
RészletesebbenVindornyalak Község Önkormányzati Képviselő-testülete. 3/2003. /III. 28./ számú R E N D E L E T E. A helyi adókról. Egységes szerkezetben
Vindornyalak Község Önkormányzati Képviselő-testülete 3/2003. /III. 28./ számú R E N D E L E T E A helyi adókról Egységes szerkezetben Egységes szerkezetbe foglalva: 2013.05.20. Módosítások: 8/2003. (XII.
RészletesebbenKISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati
RészletesebbenLepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról
Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2003. /XII.30./ számú R e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 11/2007.(XII.15.) számú
Részletesebben