MÛHELY. Papp Zoltán János

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MÛHELY. Papp Zoltán János"

Átírás

1 Thalassa (14) 2003, 2 3: MÛHELY TÖRÖK SOPHIE PRÓZÁJA A filológia és a pszichoanalitikus irodalomelmélet metszéspontjában Papp Zoltán János A kettészakadt irodalomtudomány lehetõségei Az irodalmi szövegekkel foglalkozó, aktív kutatók ma két fõ csapáson haladnak, számon tartva, de nem integrálva egymás eredményeit. A kutatók egyik csoportját a szöveg evolúciója (szöveggenezis, szövegkritika) érdekli, és a szöveg minél konkrétabb referenciális háttere: egyfelõl az, ami a szöveg létrejöttének körülményeit magyarázza (keletkezés- és befogadástörténet), másfelõl olyan személyi és tárgyi körülmények, amelyeket a szöveg von be saját utalásrendszerébe (jegyzetek, magyarázatok). Ez a horizont jellemzi a modern filológiát. A másik csoportot inkább a szövegek általános jelenségvilága érdekli. A szöveg létmódja, a szöveg mint dinamikus modell, mint élõ és ható esztétikai tárgy. Azzal, hogy az úgynevezett irodalmi alapviszony minél szélesebb perspektívájába állítja a szöveget, ennek a kutatói szemléletnek a horizontja mindenféleképpen tágasabb. Ezt az irányzatot a filozófiai érdeklõdésû irodalomelmélet legkülönfélébb ágazatai reprezentálják. Az irodalomtudomány mindkét ága szövegekkel foglalkozik, de más-más kutatási céllal, eltérõ elvi elõfeltevésekkel közelítik meg a szöveget mint problémát. 1 A szövegrõl való gondolkodásnak ez a különbözõsége megosztja az irodalomtudományt: a tudósok vagy-vagy helyzetben vannak. Kenyeres Zoltán például az esetleges párbeszéd lehetõségét abban látná, 2 ha a kutatás a jövõben a 1 Elvileg egyik sem kerülheti ki a hermeneutikai aspektust, hiszen az irodalomelmélet mûvelõje saját szövegolvasási tapasztalatát kénytelen mintegy elõítéletként újra és újra játékba hozni, hiszen ez az egyedüli vonatkoztatási pont, amelybõl általános téziseket vonhat el. A filológus pedig tevékenysége (pl. a szövegkiadás munkálatai) során óhatatlanul és elsõsorban mint szövegolvasó van jelen, s egész tevékenysége során csakis ilyenként márciusában, az ELTE BTK-n megtartott Szabolcsi Miklós-emlékkonferenciát megnyitó elõadásában beszélt errõl a problémáról Kenyeres Zoltán. A konferencia válogatott anyaga 169

2 Mûhely szélsõségek kiaknázását célozná meg: vagy a tiszta filológia, vagy a tiszta filozófia mûvelésével, s ilyenformán a jelenlegi közöny helyett inkább termékeny feszültség, vita támadhatna a két iskola, a szemantikai (referenciáliskontextuális) és a paradigmatikus (strukturális-retorikus) olvasásmód között. Kétségkívül igaz, hogy az irodalomtudomány e két nagy trend körül keresi tájékozódási pontjait, s valóban úgy tûnik, nem túlzás kettészakadásról beszélni. Magam mégis úgy látom, hogy középütt valójában változatos és széles spektrumú sáv mutatkozik, mely továbbra is termékeny lehet mint harmadik út. Készülõ könyvem témája kapcsán kerültem szembe a fent érintett problémával. Babits Mihályné Török Sophie [eredeti nevén Tanner Ilona] naptárbejegyzéseinek kritikai szövegkiadása ugyanis elkerülhetetlenné tette, hogy alaposan megismerkedjek e sok szempontból problematikus írónõ személyiségével és életmûvével. Török Sophie ugyan nem játszott elsõrangú szerepet az irodalom történetében, de jelentékeny nõíró volt; nem volt kiemelkedõ kritikusa a Nyugatnak, mégis frissen, szellemesen és hatásosan tudott akár pár sorban könyvekrõl kritikát írni; nem volt szakavatott filológus, mégis õ rendezte sajtó alá a sokáig legteljesebbnek számító Babits-versgyûjteményt 1945-ben; nem volt botlásoktól mentes a magánélete, de a Nyugat legjelentõsebb és leghatásosabb költõ-szerkesztõjének volt húsz éven át, a hosszú betegség alatt is kitartó felesége. Végigolvasva prózai életmûvét három regényét és csekély számú, kiadott vagy csak folyóiratban megjelent elbeszélését, szembetûnõ az a személyesség, ami áthatja írásait. A filológus, aki a személyes feljegyzéseken keresztül ismeri Török Sophie szorongató életproblémáit, a való élet alakjainak, kísértéseinek, sorsszerû adottságainak mintegy pontos negatívját fedezi fel irodalmi figuráiban, a szövegekben megnyilatkozó tárgyakban, élethelyzetekben, elszólásokban, a nyelvi megformáltságban. Azt lehetne mondani, hogy Török Sophie prózája az éppen csak megkezdett napló 3 hiányzó fejezeteit írja tovább. Ez a körülmény minden irodalmi érdekességét elvesztené, ha a filológus a referenciák szûk körében mozogna: bulvárlapokba való, házi érdekû titkok szellõztetõje lenne, vagy a magánélet szentségére hivatkozva el kellene ejtenie a kínálkozó témát. Ellenben ha elméleti diskurzus tárgyává teszi, irodalmi problémává emelheti leghétköznapibbnak látszó felfedezéseit is. A Török Sophie-szövegek esetében a pusztán filológiai megközelítésnél tágasabb horizontú szövegelemzéshez két irodalomelméleti iskola szövegolvasási stratégiája is alkalmasnak bizonyulhat. Az úgynevezett analitikus irodalomkritikára és a feminista kritikára 4 gondolok. (2. folyt.) könyv alakban is megjelent: Pillanatkép a hazai irodalomtudományról, szerk. Kenyeres Zoltán Gintli Tibor, Anonymus, Török Sophie, Naplóm 1921-bõl = T. S., Naplójegyzetek, szerk. Téglás János, Bp., A feminista kritikával lehetséges összefüggéseket egy, Török Sophie kritikai munkásságát feldolgozó tanulmányban tekintettem át: Papp Zoltán János, Török Sophie Nyugat-beli kritikai tevékenységének józan feminizmusa mint az önkeresés kifejezõdési formája. Megjelenés elõtt. 170

3 Papp Zoltán János: Török Sophie prózájának analitikus elemzése Pszichoanalitikus olvasási lehetõségek Az alábbiakban szeretném felvázolni az analitikus kritika néhány olyan megközelítési módját, amelyet mint Török Sophie prózájának lehetséges értelmezési keretét gyümölcsözõnek tartok, illetve amelyekre hosszabban vagy rövidebben utalok a dolgozatban. Fenomenológia. Az úgynevezett tematikus kritika 5 (a genfi fenomenológiai iskola) módszere, mely a mûvész szellemiségével való azonosuláson alapszik, alkalmas lehet a prózai életmûvet a szerzõ felõl magyarázni. Jóllehet a szerzõ világa nem közvetlenül képezõdik le a mûbe, 6 mégis érdekes megvizsgálni az egyes figurákat, szituációkat lehetséges-valóságos elõképeik felõl. Marie Bonaparte például, Freud tanítványa, Poe történeteinek szereplõit imágóknak, azaz interiorizált képmásoknak tekinti. 7 Walter Schönau szerint aki tanulmányában 8 a pszichoanalitikus irodalomtudomány céljainak és kutatási területének kibõvítésérõl értekezik a [pszichoanalitikus] interpretáció annak a jobb megértésére irányul, hogyan válaszolt mûvével a szerzõ a maga sajátlagosan egyéni [ ] élethelyzetére. A tematikus kritika e tágabban értelmezett hermeneutikáját is alkalmazni szeretném a továbbiakban. Freudizmus. Noha a klasszikus pszichoanalízis irodalmi érdeklõdése szórványos volt csupán, hatása úgyszólván felbecsülhetetlen mind az elméleti, mind a szépirodalomra. A Nyugatnak és íróinak kapcsolata a pszichoanalízissel köztudomású. Azoknak a szövegrészeknek az elemzéskor, melyek álomleírásokat tartalmaznak, a freudiánus álomfejtés lehetõségeire is rá kell mutatnunk, hiszen ahogy azt Ricoeur, Freud kapcsán, kimutatta 9 [az analízis alkalmával] nem magát az álmodott álmot interpretáljuk, hanem az álom elbeszélésének szövegét. 5 Georges Poulet, Jean Rousset, Jean-Pierre Richard, a korai Joseph Hillis Miller, Jean Starobinsky sorolhatók ide többek között. 6 Robert Magliola éppen azt könyveli el nyereségként a genfi iskola számláján, hogy kritikusai új alapokra helyezték a szerzõ mûben való jelenlétét (nevezetesen fenomenológiai és pszichológiai alapokra) = Uõ, Phenomenology and Literature, Indiana, 1977, 55.; Sarah Lawall a szerzõi tudatra helyezi inkább a hangsúlyt, mondván, hogy a genfiek számára az irodalom úgy tûnik fel, mint az emberi tudat legmagasabb rendû megtestesülése = Uõ, Critics of Consciousness, Massachusetts, 1968, Marie Bonaparte, Edgar Poe, Párizs, Említi: Elizabeth Wright, A klasszikus pszichoanalízis és a szerzõ = Bevezetés a modern irodalomelméletbe, szerk. Ann Jefferson, David Robey, Budapest, Walter Schönau, Kirajzolódnak egy pszichoanalitikus irodalomtudomány körvonalai = Helikon, 1990/ Paul Ricoeur, Nyelv, szimbólum és interpretáció = Pszichoanalízis és irodalomtudomány, szerk. Bókay Antal, Erõs Ferenc, Budapest,

4 Mûhely Strukturalizmus. Bizonyos szövegek esetében Jacques Lacan strukturalista szempontú olvasási stratégiája is nyereséggel alkalmazható. Lacan szerint a tudattalan mint nyelv strukturálódik (ez egyébként már Freudnál artikulálódik), hiszen a szubjektum a metaforák (mely az álommunkabeli sûrítésnek felel meg), metonímiák (eltolás), s egyéb retorikai alakzatok segítségével vág rést a szöveg látszólag rendezett felületén, kifejezõdési lehetõséget engedve a rendezetlenségnek, zavarnak, elszólásnak, elnyomott vágynak, szorongásnak. Peter Brooks posztstrukturalista (dekonstruktív) analízise 10 is szóhoz jut majd, amennyiben az elõöröm az öröm szóképe, s mint ilyen narratív funkciót lát el: megtéveszt, feltartóztat és kíváncsivá tesz azáltal, hogy retorikus alakzatként, vágyképpel helyettesít valami lényeges dolgot. Brooks Freud metanarratívája címû írásában 11 az ismétlésnek mint retorikus funkciónak a narratív szövegek szervezésében játszott jelentésképzõ, cselekménystrukturáló, az idõélményt befolyásoló szerepét emeli ki, hangsúlyozva az ismétlés ösztönös jellegét. Egy regényterv megfeneklésének lehetséges okai Török Sophie Flóra 12 címû, személyes hangú írásában, melyben Majthényi Flóráról, a 19. századi költõnõrõl és költõfeleségrõl írandó regénytervérõl számol be, a legérzékenyebb résznél, a regényforma megválasztásának kérdésénél szinte maga kínálja fel a tematikus pszichológiai módszert: Valami egészen friss, életerõs formát keresek, melyben könnyen megfér minden lehetõség. Úgy érzem, valami élõ és meleg dolog által oldhatom meg feladatomat, olyan élõ és meleg energián át, amilyen én vagyok. Ha ezt az egész poros, halott világot a magam élõ életén keresztülbocsáthatnám! Mi volna, ha nem Flóra életét írnám meg, hanem kutatásom történetét? Ily módon az olvasó végül is annyit tud meg Flóráról, amennyit én tudok! 10 Peter Brooks, A pszichoanalitikus kritika eszméje = Pszichoanalízis és irodalomtudomány, szerk. Bókay Antal, Erõs Ferenc, Budapest, Peter Brooks, Freud metanarratívája: az elbeszélõ szövegek egy modellje = Pszichoanalízis és irodalomtudomány, szerk. Bókay Antal, Erõs Ferenc, Budapest, Török Sophie, Flóra = Nyugat, 1934/ A Flóra címû elbeszélés Axelje Török Sophie naptárának tanúsága szerint (mivel az írás egy bizonyos sorsfordító nap történetét beszéli el, ezért ez visszakereshetõ) nyilvánvalóan Németh Lászlót rejti márciusában a Baumgarten-díj körüli nézeteltérések miatt Németh László szakított Babitsékkal és a Nyugattal. A pamfletnek is beillõ félig esszéisztikus, félig novellisztikus cikk nemcsak Némethtel, de feleségével szemben is dehonesztáló megjegyzéseket tartalmaz. Mivel a kérdéses szöveg a Nyugatban jelenhetett meg, Babits szerkesztõ úr felelõssége is fölvetõdik az ügyben. Arra kell gondolnunk, hogy itt T. S. személyes bosszújánál több kap nyilvánosságot: egy orgánum nívótlan kellemetlenkedései jutnak szóhoz. Ezt követi majd, teljesen nyílt hadüzenet formájában T. S. nevezetes elbocsátó szép üzenete szintén a Nyugatban: Önéletrjz, generációs probléma, vagy amit akartok címmel (1935. I., 172

5 Papp Zoltán János: Török Sophie prózájának analitikus elemzése Tervei szerint tehát a maga tudatát tenné meg mûve tárgyául. Flóra életregénye így eggyé válna a szerzõ életregényével. Török Sophie itt egy elbeszélés keretében beszél egy életrajzi regény tervérõl, ami jellegénél fogva roppant filológiai munkát és egy másik ember életvilágába való mély beleérzõképességet igényel. Az ilyen, kutató-feltáró munkával járó énfeladást és a mûvészi kitárulkozás impulzusait ez a regényterv kibékíti egymással, de úgy, hogy az énfeladás látszólagos, a magamutogatás áttételes, mégis tolakodó lesz. Izgató kérdés, hogy végül miért nem készült el a regény, s miért maradt csíraállapotban. Ilonka hiába keres azonos életet Flórában kezdi az Ifjúság címû fejezetet Koháry. 13 Ez kézenfekvõ válasznak tûnik. Török Sophie nem találta meg Flórában, amit keresett: mintát, útmutatást, magyarázatot a saját életére. Érdektelenné vált számára Flóra, de annyi munkája volt már benne s élt még az elsõ fellángolás emléke, hogy csak évek múltán villan át rajta, hogy az egész tévedés és hiábavaló áldozat volt (Török Sophie: Flóra). Ez a grandiózus vállalkozás valószínûleg tudattalan válaszadási kísérlet akart lenni azokra a húszas években megfogalmazott válságtünetekre, amelyeket Török Sophie naplója exponált: S ez az egész naplóírás talán nem is más, mint kissé szánalmas erõlködés és harc az enyészettel. Nekem sajnos nem adatott meg valami maradandót alkotni, hiába készültem kisgyerek korom óta írónak, ma, mint a legnagyobb élõ magyar író felesége távolabb vagyok ettõl, mint valaha. de ma mégis úgy áll a dolog, hogy szépen fejlõdõ tehetségemet apró és ostoba dolgok megállították. Ezen az úton tehát nem menthetem magam az elmúlástól, s még csak gyereket sem tudok szülni! pedig oly mély ösztön bennem a vágy, hogy ne múljak el nyom nélkül. A Naplóm 1921-bõl (nyilván késõbbi, datálása nem könnyû) tehát a szublimálásra tett kísérlet sikertelenségét vetíti elõre. Mindenesetre kitágítja a problémát férfinak és nõnek, a szülés- és péniszirigységnek a neofruediánusok által újraexponált problematikája felé. Karen Horney szerint 14 a férfi anyaságirigysége inkább képes sikeres szublimációra, mint a nõ péniszirigysége. Vajon nem az gerjeszti a férfiakban ezt a legkülönfélébb területeken érvényesülõ, teremtésre késztetõ óriási hajtóerõt, hogy átérzik viszonylagos csekély szerepüket egy új élõlény létrehozásában, és ez szüntelenül teljesítménybeli túlkompenzációra kényszeríti õket? Éppen az új élõlény létrehozására tett kísérletei sikertelensége hajszolta Török Sophie-t az írói teljesítmények férfikompenzációja felé. A teremtés és nyomot hagyás nála tulajdonképpen ugyanazon ösztön biológiai és kulturális manifesztuma. Látni kell, hogy ezek aligha képesek kioltani egymást: a létre-hozás biológiai képtelensége mûvészi formában íródik ki, de a szublimá ). 13 Koháry Sarolta, Flóra és Ilonka, Bp., 1972, Karen Horney, Menekülés a nõiség elõl, A nõk maszkulinitás-komplexusa, ahogyan ezt a férfiak és a nõk látják, = Freud titokzatos tárgya, Pszichoanalízis és nõi szexualitás, válogatott tanulmányok, szerk. Csabai Márta és Erõs Ferenc, Új Mandátum, Budapest, 1997,

6 Mûhely ció nem képes kielégíteni a dominánsabb anyai ösztönt. Ugyanígy csakis gyenge pótszer lehet az örökbefogadott gyermek mint vágyott tárgy (fallosz). Mégsem lehet eléggé értékelni ennek az irodalmi pótszernek a jótékony hatásait. Török Sophie-nak ugyanis majd miden befejezett írása egy-egy jól irányzott kísérlet azoknak a személyes kudarcoknak a transzponálására, amelyekre az élet nem adott megnyugtató választ. Zizibõl, az Augusztus 15 címû novella hõsnõjébõl, amikor falusi környezetben nyaralva egy parasztfiú megkéri a kezét, hirtelen, a társadalmi korlátokról megfeledkezve törnek ki egy új, egyszerû és szabad élet utáni vágy hangjai: nem kellene többé hazudni csalni undorodva szeretni és fölmerült elõtte az államtitkár öreg, püffedt arca, a visszataszítóan öntelt arc, mint egy végelgyengülõ bika! megrázkódott. nem érne több megalázás nem kellene többé kilépnem az ajtón, ha a törvényes feleség belép nem remegnék a holnaptól iszonyatos bizonytalanságban óh szennyes élet! feleségnek születtem! anyának! becsületes tiszta életre feljajdult: gyermekeim lehetnének! és viszketõ könnyek szorították össze a torkát. Török Sophie naplójának, 16 és Koháry könyvének megfelelõ helyével 17 összeolvasva ezt az idézetet, itt a kényszerû hivatali szerelemben mint nõ és mint leendõ anya egyaránt megbukott Tanner Ilona sóhajait hallhatjuk át. A föld az istené címû novellát 18 didaktikus allegorizmusa az állatmese mûfajával rokonítja. Itt olvashatjuk a következõ, önvallomásnak is beillõ, lírai sorokat: De már nem is az életért folyt a harc, mit ért már az élet? Letûnve a mézes pillék és bódult virágok ideje. A pusztuló kert felett egy utolsó ösztön ereje lihegett: védeni a magocskákba zárt jövendõt! Sok magot érlelni, sok magot elszórni! S még azontúl is remegni érte: hol ver gyökeret, új életért, új küzdelemért. S a jajgatás, mi a Kertész ásója nyomán tört, fájdalmasabb volt a tavaszi sikolynál, mert borzasztó sors bimbófejjel pusztulni el, de rettenetesebb ébredezõ magokkal letörni. Itt a kényszerû abortusz kínzó élményét szublimálja mûvészi szöveggé 19 az író. Az ébredezõ magokkal letört növény a tavasz életmegújító sikolyánál (szülés vagy a szüzesség korai elvesztése) fájdalmasabban jajgató terhes anya kiszolgáltatott, nyomorult helyzetére utal, szemközt a Kertész (Isten, sors, orvos 20 ) ásójával (szike), melynek nyomán életek törnek jajgatásba. 15 Török Sophie, Augusztus, = Nyugat 1923/ Török Sophie, Naplóm 1921-bõl = Uõ, Naplójegyzetek, szerk. Téglás János, Budapest, 1996, Koháry, i. m., Török Sophie, A föld az istené = Nyugat 1926/ Ugyanennek az élménynek társadalmi hátterét villantja fel novellisztikus befejezéssel a Boldog asszonyokban, amelyben a teherbe esett lányanya, miután a nõorvosnál asszonynak hazudja magát, s megfürdõzik a biztos jogi és egzisztenciális hátterû terhes nõknek kijáró tiszteletben, egy korlátról a mélybe veti magát. (Török Sophie, Boldog asszonyok = Nyugat 1927/5.) 174

7 Papp Zoltán János: Török Sophie prózájának analitikus elemzése Ugyanennek a novellának egy másik részletébõl, 21 ahol a konkoly esdekel életéért, és a meddõ növény megújulva új magokat hord ki, a meddõ nõ tudattalan vágyát olvashatjuk ki Török Sophie ez idõ tájt tudhatta meg nõorvosától, hogy nem lehet gyermeke. A konkoly megmaradt, kihordta a magot: Babitsék szeptember 5-én hivatalosan is örökbe fogadták Török Sophie öccsének, Tanner Bélának Babitsék Irma nevû cselédjétõl született, törvénytelen gyermekét, Ildikót. Megjelenés elõtt álló, Babitsék házasságáról, szexuális életérõl, betegségeirõl és nem utolsó sorban az örökbe fogadott Babits Ildikóról szóló tanulmányában Czeizel Endre 22 Török Sophie elõjegyzési naptárainak 23 segítségével valószínûsíti, hogy a kétségbeesett asszony egészen a nászig visszamenõen megtervezte az örökbefogadást. A Nem vagy igazi! 24 ennek az eseménynek apologetikus, s ennélfogva didaktikus lepárlása. Alakjainak életbeli megfelelései sokkal inkább következnek a mû egész jellegébõl, mintsem az alakok megformáltságából, hiszen ez a regény elsõdlegesen magára a lélektani problémára fókuszál: Margit, a meddõ nõ örökbe fogadja unokatestvére és annak cseléd felesége (Margit barátnõje) leánygyermekét. Margit és Ida a végletekig õszinte és szókimondó lélektani párbajai adják a vázát a regénynek, ennek az egyvégtében elõadott védõbeszédnek, melynek az a funkciója, hogy Margit marcangoló önvádjait érvénytelenítse a narráció segítségével. Aprólékos, bõbeszédû elemzéssel ki lehetne mutatni, ki mindenkit szerepeltet ez regény, 25 de felesleges. Jean Starobinskivel szólva 26 inkább az lehetne a kérdés, hogy mi volt a mû vitális funkciója? Talán az események megkötése, véglegesítése, rendbe szedése, kibékülés a kozmosszal, egyfajta irodalmi igazságszolgáltatás: ilyenformán önigazolás, zaklató önvádak tisztázása maga és a világ elõtt. 20 Lásd a szerelem és szexualitás fejezetet 21 Ne öld meg gyermekeimet! õrjöngött a hitvány rángatózva. Hallgass meg rettenetes Úr! Tavasszal leszakítottál [ ] Sebeim lassan begyógyultak, csak meddõ maradtam, meddõ! Buja virágok, terhes szél és részeg méhek eszeveszett szerelme idején! Végre egy édes, langyos hajnali esõ után elapadt ereim megindultak s pár nap múlva virágot bontottam, a legszomorúbb, legszomjasabb, legféltettebb virágot! 22 Czeizel Endre, Babits Mihály családfájának (rokonságának) és szerelmi-családi életének elemzése, 2003, Megj. elõtt 23 Török Sophie naptára , szerk. Papp Zoltán János, 2003, Megj. elõtt 24 Török Sophie, Nem vagy igazi! Budapest, (Nyugat, 1938/1.) 25 Nyilvánvalóan szerepel az örökbefogadó Babits házaspár, Török Sophie húga, Antónia, öccse, Béla, Babitsék Bíró Irma nevû cselédje, aki Ildikót kihordta, és természetesen maga Ildikó, de még Anyus (T. S. anyja) és Márta nevû húga is az események pedig szinte napi pontossággal megfelelnek a naptárak szûkszavú kronológiájának. 26 Jean Starobinski, Psychoanalyse und Literatur, Frankfurt, Idézi: Walter Schönau, 175

8 Mûhely Szerelem és szexualitás problematikája a Hintz tanársegéd úrban Vegyük elõre ennél a regénynél is a tematikus kritika szempontjait. Koháry, Török Sophie regényes életrajzának írója csak egy rövidke helyen említi Hintzet, azonban érdekes adalékkal tud szolgálni: Mikor [Török Sophie] ideggyógyász ismerõse gratulált hozzá, hogy nagyszerû ez a szkizofrénialeírás, ijedten válaszolta, hogy nem az, mivel csak önmagát rajzolta meg. 27 Tényleg lehetséges, hogy Török Sophie ne tudta volna, hogy a szkizofréniáról ír? Vajon meddig terjed a szerzõ betegségtudata, ha valóban önmagát mintázta meg? Koháry sejteti, 28 hogy Ilonka, miután kiderült, hogy meddõ, elhidegült férjétõl (ahogy végül Kasper is visszautasítja Hintz közeledését). Ha hitelt adhatunk Koháry munkájának, ezen a ponton megerõsítve látjuk a fenti lehetõséget: a csinos, macskaszemû, szõke lányban az írónõt kell sejtenünk. 29 Ennél érdekesebb, és megnyugtató módon talán le sem zárható kérdés, hogy Hintz alakját kirõl mintázta meg a regény. Talán Török Sophie külügyminisztériumi fõnökét, akivel állása megtartása végett járt, s akitõl fogant gyermekét elvetette, 30 vagy az elsõ võlegényt, Heller Edgárt, 31 akinek hajtincse az 1917-es naptárt ékesítette, vagy az otthonról menekülés eszközeként võlegénységre felkért Szabó Lõrincet, 32 aki sokáig tette a szépet a költõnõnek, esetleg a hivatásának élõ Babitsot? Szabó Lõrinc a Naplóm tanúsága szerint kizárható, 33 Babitsra ráillene az alaphelyzet: hiszen Török Sophie is bálványozta Babitsot, s a gyermekért való meddõ küzdelmük éppen leírható sikertelen szerelemként. Hintz külsõ megjelenésében azonban a legkevésbé sem hasonlít Babitsra. Elképzelhetõ ugyanakkor, hogy egyikük sem, mégis mindegyikük minta lehetett, s az alkotói fantázia az álommunkához közelálló sûrítés lehetõségével élt. A Hintz tanársegéd úr értelmezéséhez érdekes adalékkal szolgál a Csalók 34 címû novella egy részlete: Engem ifjúkoromban a regényírás sok problémája közt elsõsorban a pszichológiai regényproblémák érdekeltek [ ]. Én a lélektan-irodalom egy külön ágazatára specializáltam magam, olyképp, hogy a pszichológiát a modern alkattan elveivel olvasztottam egybe, s témáim és hõseim abból az elgondolásból születtek, hogy a testi alkat megjelenési formája, s így Kirajzolódnak egy pszichoanalitikus irodalomtudomány körvonalai = Helikon, 1990/ Koháry, i. m., Koháry, i. m., Mind a személyes naptárak, mind a Naplóm 1921-bõl, mind pedig Koháry idézett könyve meggyõzõ erõvel támasztja alá, hogy Török Sophie tényleg vonzódott a különös botrányos és õrült szerelemhez. 30 Koháry, i. m., Koháry, i. m., Török Sophie, Naplóm 1921-bõl = T. S., Naplójegyzetek, szerk. Téglás János, Budapest, Török Sophie, Naplóm, 56. (Itt Gatyás Szabó Lõrincrõl rajzol gúnyos képet az írónõ.) 176

9 Papp Zoltán János: Török Sophie prózájának analitikus elemzése árulója léleknek és karakternek. Ez a novella arról szól, hogy az élet hogyan cáfol rá egy írónõ pszichológiai elméletére. 35 A cím azt jelzi, hogy az írónõ inkább marad következetlenül hû formális, az emberismeret útjait megkönnyítõ elméletéhez, mintsem hogy belássa: elmélete nem alkalmazható többé. Vajon miért érdekelhette Török Sophie-t ez a pszichofizikai antropológiai irányzat? Ha feltételezzük, hogy Török Sophie a saját írói ambícióival számol (le) ebben a novellában, csakis nagyregényében, a Hintzben találhatunk kapcsolódási pontokat ehhez az elméleti feladványhoz. Hintz Pál alakjáról ugyanis meglehetõsen finom, gondosan kidolgozott képet ad mindjárt az elsõ fejezetben. 36 Ebbõl a hangsúlyosan külsõdleges leírásból kiszámíthatóan következik minden jellemmagyarázó cselekmény, Kasper Irmával való kapcsolatának minden apró mozzanata. A csontos, négyszögletes arcra való utalásokkal többször is találkozunk a regény késõbbi szakaszaiban. Az ajkak és a szemek változékonysága ugyancsak döntõ mozzanattá válik a regény vége felõl olvasva az idézett leírást. Ha visszafelé olvassuk a regényt, valóban ingerlõen csalhatatlannak tûnhet a Csalókban megfogalmazott pszichológiai regénymodell, hiszen Hintz belsõ tulajdonságai külsõ alkatának elõbbi rajzában lehetõségként, finom utalásként benne foglaltatnak: fejformája, extatikus Krisztus-arca, kidüllesztett szemei misztikus kisugárzást adnak alakjának, s ez kapcsolataiban bizonyos szellemi vezérszerepet kényszerít rá; ajkainak változékonysága a kéjenc és az aszkéta kettõs szerepében mutatják. Itt az alak mégis egységes, konzekvens, majdnem kiszámíthatóan az. Jellemzésében annak a lehetõségét adja meg a narrátor, hogy Hintz kiszámíthatatlan, kettõs életet élõ férfialakként tûnhessék föl a regény következõ lapjain, onnantól, ahol Kasper 34 Török Sophie, Csalók = Nyugat, 1938/ Ez a rögtönzött, játékos elmélet Ernst Kretschmer, Orvosi pszichológia (1930, 4. kiad.) címû, a korszak népszerû mûvére épül. A könyv azt bizonygatja, hogy a testalkat és a temperamentum között szignifikáns összefüggés mérhetõ. Ezt az orvosi-lélektani elméletet a regényírásra adaptálni Török Sophie ötlete lehetett. A Hintz-regény ugyanakkor beszédes példája annak, hogy a népszerû, tudománytalan elméletek is jól felhasználható nyersanyagai lehetnek fiktív történeteknek. 36 Ha nagycsontú, hosszúkás fejével a verejtékes beteg fölé hajolt, extatikusan elváltozó arcának minden rezzenését lélekzetfojtva, halotti csendben figyelték. [ ] A betegek hitték csodatevõ erejét, de az általános imádat dacára mindenki félt tõle. [ ] Sokszor nem is szólt, csak kidüllesztette nagy szemgolyóit e csúnya fintort szinte csak egy hajszál választotta el a nevetségestõl, mégis mindig dermesztõen hatott. Olyan állkapcsa volt, mint egy ragadozónak, de homloktól szájig hirtelen keskenyülõ arcán a magányosság és szenvedés jegyei látszottak, mint régi primitív faragványok Krisztus-arcán. Vékony ajkai éles és befeléfordult nyugtalan hullámvonallal rajzolódtak, de ez az aszketikus száj szélesre duzzasztva feszült ki az indulat fellobbanó pillanataiban. Nagy állán kedves és naiv kis gödör mélyült, egy csipet bájjal fûszerezve és zavarva e sokféle, különös s bálványszerûen merev arcot, melynek legeredetibb s legjelentékenyebb sajátsága mégis a szemekbõl áradt. Nagy barna szemei kissé ferde vonalban illeszkedtek a dudoros homlok alatt, groteszkül húzódva a halánték felé, s a dúsredõjû szemhéjban villogó óriás szemgolyók minden impulzusra 177

10 Mûhely Irma fõszereplõvé válik. Hiszen a narrátor funkciója ettõl a ponttól kezdve torzul. Elhagyja az elfogulatlan, közömbös, szenvtelen szemlélõ-tudósító pozícióját: Kasper lélekmagyarázója inkább, egyfajta belsõ kontroll ezentúl. Ennek köszönhetõ, hogy a tanársegéd hol bálványozott félistennek, hol durvalelkû, kényszerûen elfojtott kéjvágytól hajtott, szenvedélyes gépembernek látszik. Ez azonban csak Kasper Irma percepciója felõl érvényes. Ilyenformán a tanársegéd alakját a minden objektivitást nélkülözõ belsõ szem reprodukálja, s ezzel a gesztussal a szerzõ homályban hagyja valódi arcát, miközben ráirányítja a figyelmet a fiatal orvosnõ belsõ világára, betegségére. A pszichofizikai antropológia eszméje, úgy tûnik, a regény belsõ világában sem ellentmondásmentes. Ha meggondoljuk, a regény éppen ennek az elméletnek a gyakorlati sikertelenségét mutatja be, miközben egy lelki betegség tünetegyüttesének aprólékos leírását adja: Kasper azért bukik el, mert ismeretlenül, a külsõ szerint építette fel Hintz lelki alakját, ezért elvárásai is irreálisak, reménytelenül szubjektívek voltak. A regény (másik) fõszereplõje tehát Kasper Irma, a fiatal orvosnõ. Az õ külsejérõl nem kapunk részletes leírást, róla azonnal kórképet ad a szerzõ (Irma egy kacér kolléganõjének egy férfikollégával váltott szavain keresztül): 37 Ez a Kasper tényleg csinos leány, nem mondom. Nem nagyon intelligens, kicsit édeskés, de nagyon dekoratív hatást tesz. Hanem frigid. Tipikus frigid. [ ] Az sohasem tudja, mit akar, de folyton akar valamit. Rendes szerelem nem kell neki, csak valami különös botrányos vagy õrült dolog, csakis perverzitással lehet izgatni az ilyent. Nézze csak meg a pupilláit, úgy mozgatja ki-be, mint egy macska. Az ilyen merev és átlátszó kék szem tipikus jele az idegbajnak. Wagner Lilla a regény hõsnõjérõl írt tanulmányában 38 néven is nevezi Kasper Irma betegségét: skizofrén hisztéria. 39 A pszichológusnõ azt állítja, hogy a kettéhasadtság Kasper lelkében, de az adjunktra vonatkoztatottan jelenik meg. Ennek a kettéhasadtságnak az okát õ a férfiak kettõs szexuális moráljában látja: a lelkiséget nélkülözõ érzékiségben, illetve a hivatásszeretetté szublimált érzékenységben. Ezt teszi felelõssé a modern nõk frigid hisztérikusságáért. Úgy látszik azonban, a fenti idézet regénybeli helyét is mérlegelve, hogy Kasper betegsége korábban kezdõdik, ennélfogva nem írható maradéktalanul Hintz számlájára: amikor a regény vége felé a lányt öngyilkossági gondolatok lepik meg belsõ, hétköznapi énjétõl idegen monológ formájában, rájön, hogy skizofréniában szenved (ezért bízza a nõvérre a gyógyszeres vitrint gyors és meglepõ változatossággal reagáltak. (Török Sophie, Hintz tanársegéd úr, Bp., 1934, 8 10.) 37 Török Sophie, Hintz tanársegéd úr, Budapest, 1934, Wagner Lilla, Kasper Irma = Nyugat, 1934/ Toril Moi, Férfiuralom: szexualitás és episztemológia Freud Dórájában, A hisztéria nem a hallgatásba kényszerített nõk lázadásának megnyilvánulása, hanem inkább a vereség kihirdetése, annak beismerése, hogy nincs más menekvés. A hisztéria segélykiáltás a vereség bekövetkezte után, amikor a nõ már látja, hogy nõi szerepéhez méltóan száját végleg elnémították, testét pedig leláncolták. = Freud titokzatos tárgya, Pszichoanalízis és nõi szexualitás, válogatott tanulmá- 178

11 Papp Zoltán János: Török Sophie prózájának analitikus elemzése záró kulcsot): Ekkor valami sötét és fenyegetõ hang azt sugallta neki, hogy vigye haza ezt a morfiumot! Ijesztõ pillanat volt, e kívánság parancsa nem az agyból jött, hanem valami süket és ragacsos mélységbõl. A hang heccelõdõ volt, mintha tudná, hogy nem fognak engedelmeskedni neki, de fenyegetést is rejtegetett alattomosan, mint forradalmár, ki eszméinek eljövendõ uralmára céloz. Már mind világosabb lett, hogy Kasper lelkében egy másik is él és dolgozik és külön akaratra tör. Olyan volt, mint magzat anyja méhében, kinek létérõl már régebben voltak szorongó sejtelmei de e percben létezése már kétségtelenné vált, mint magzaté, mikor elsõt mozdul. 40 Egy gyermekkori kényszeres élmény hatására 41 kezd vallásos kizárólagossággal bízni az orvosokban, innen az indíttatás, hogy õ is ezt a szakmát válassza. A betegség kezdete tehát homályba vész, s itt bölcsen jár el az író, hogy nem magyarázza tankönyvízûen a freudizmus divatos tételeit. Úgy látszik tehát, hogy Kasper Irma saját betegségét vetíti át az imádott férfira, saját kettõssége vágja ketté az adjunktus személyiségét. 42 Mégis túlzás lenne azt gondolni, hogy Hintz pusztán árnyékfigura lenne, extrém színekkel festett báb, a lány betegségének katalizátora csak. 43 Jean Rousset nyomán 44 a fõszereplõk regénybeli elsõ találkozását is meg lehetne vizsgálni a késõbbi találkozások fényében. Meglehetõsen durva jelenet, tele lélektani lehetõségekkel. Az orvosi szobából kilépõ férfi, ahogy kilöki az ajtót, megsérti az éppen belépõ lányt. Foghegyrõl odavetett megjegyzéseivel mélyen megbántja. A lány keservesen sír. Ez a kép az adjunktust a késõbbi durvaságok elkövetõjeként vezeti föl, a lány csak elszenvedõje az esetnek, nem nyok, szerk. Csabai Márta és Erõs Ferenc, Új Mandátum, Budapest, 1997, Török Sophie, Hintz tanársegéd úr, Bp., 1934, 138. (Kiemelés tõlem.) 41 I. m Vö. Juliet Mithchell, Jacques Lacan és a nõi szexualitás, A Lacan-féle szubjektum egy alapvetõ hasadás helyén keletkezõ lény olyan lény, amely kizárólag valaki más [vágyában való] tükrözõdésekor képes megfogalmazni önmagát. A tudattalan, ahol a tárgy és alany folyton változik és felcserélõdik, minduntalan errõl az eredendõ hasadásról tanúskodik = Freud titokzatos tárgya, Pszichoanalízis és nõi szexualitás, válogatott tanulmányok, szerk. Csabai Márta és Erõs Ferenc, Új Mandátum, Budapest, 1997, Ld. még Elisabeth Grosz, Szexuális viszonyok, csak annyiban lehet a nõ fallosz, amennyiben a másik vágyának a tárgya [a nõ] bizonyos értelemben sohasem kapja meg szubjektivitásának azt a megerõsítését, amelyre vágyik. Legjobb esetben is a férfi rá irányuló vágya szexuális lényként, nem pedig egyetlen, sajátos szubjektumként erõsíti meg õt. = i. m., Wagner minden bizonnyal téved, amikor azt állítja, hogy Hintz nem élõ alak, mert nem veszi számba a benne rejlõ lélektani problémát: Hintz nem hímsoviniszta, aki minden érzékenységét a hivatásába öli, hanem maga is szenvedõ alak, aki nem képes lelki életet élni, talán mert minden erejét elszívja a tökéletes orvos szerepe, s a lelki világ impulzusaira is csak azért nem mutat érzékenységet, mert el kell magától hárítania, hiszen õ maga is betegesen érzékeny. (Wagner, i. m.) 44 Jean Rousset, Tekintetük találkozott, 1981 (franciául), idézi: Kálai Sándor, A tematikus kritika és az õt ért kritikák = Hima Gabriella, Az irodalomtudomány legújabb irányzatai, Budapest, 2000, Függelék.) 179

12 Mûhely ura sem magának, sem a helyzetnek: itt elõrevetül szomorú sorsa. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ez a jelenet a kórházban játszódik, ott, ahol az egyoldalú, átszellemített, reménytelen és vak szerelem újabb és újabb ösztönzést nyer: akár az ilyen durva tapasztalatokból. Hiszen Kasper szerelme nem elsõsorban a férfi durvaságán bukik meg, hanem azon, hogy olyasmit látott bele Hintzbe, ami nem volt meg benne, de amit külseje, Kasper szerint, kétségkívül sugallt: szellemi arisztokratizmust, lelki érzékenységet, empátiát. Ezt a félig-meddig kitalált jellemet a fehér köpennyel hozza összefüggésbe ezért is kéri az adjunktust, hordja otthon is a kórházi alkalmatosságot, 45 hiszen így talán egyesíteni tudná a maga két Hintz-képét, s ezzel saját énbeli kettõsségét is megszüntethetné. Más szimbólumokban, bizonyos elszólásokban, szójátékokban, allúziókban, metaforákban rejlõ analitikus értelmezési lehetõségek inkább a freudi lacani szemlélettel aknázhatók ki. A maga alázatos szerelmétõl vezettetve Kasper gyûjti az adjunkt elszórt csikkeit 46 (fallikus szimbólum, illetve annak elhasznált, csonkult formája mint az elkárhozott, sikertelenségre ítélt szerelem jelképe). 47 Egy álomleírásban pedig egy toronyról olvashatunk, hasonló értelmezési lehetõségekkel: 48 Álmában Kasper nagy, szürke mezõn állt, elhagyatott mezõn egy magas torony elõtt, aminek szédítõ számtalan lépcsõin fel kellett kapaszkodnia. A lépcsõk alján az elmeorvos állt és nézte õt okos, éber szemeivel. Kasper nem akart felmenni, rémülten ellenkezett. A dolog nem olyan szörnyû! mondta az elmeorvos és tekintetébõl oly kegyetlen parancs látszott, hogy Kasper felsikoltott borzalmában. De nagyon szörnyû! nagyon szörnyû! dadogta felébredve, félelemtõl kalapáló szívvel. 49 Milyen vágy íródott itt álomba? A tanársegéd meghódítása, mely csak úgy sikerülhet, ha átengedi magát az erotikus szerelem (fallosz) kihívásainak, ha le tudja gyõzni tériszonyát, infantilis félelmeit. Késõbb, miután fölkiált, hogy nem akar egyesülni vele, a következõket mondja: Az én szerelmem a legszebb, 45 Ezek a gondolatok átvezetnek a szimbólumképzés sajátos problémájához. A fehér köpeny a regényben szimbolikus értelmet nyer: a vallásos megtisztulás, a fetisizmus, az õsi vallási ösztön, a mágikus hatalom jelentésköreit szívja magába. 46 Török Sophie, Hintz tanársegéd úr, Bp., 1934, Alighanem Török Sophie gyûjtögetési szenvedélye kap ebben a hisztériás esetben irodalmi formát. Mindent átvesz Babitstól, és már ekkor elkezdõdik az emlékgyártás, ami szinte kényszeres rögeszmévé fokozódik. Ez részint nagy fényképezési kedvben, részint a mindent feljegyzés, megörökítés igyekezetében (ezeknél az emlékõrzés mellett az önkifejezés motívuma is szerepet játszik), valamint a gyûjtés-eltevés legkülönbözõbb formáiban nyilvánul meg. Ez kifejezi a teljes elkötelezõdést a kapcsolatnak, és jelképezi a (legalább a társon keresztüli) nyomhagyás igényét, de a valódi, szuverén tevékenységek hiányát is. Emlékgyártása egyfajta idõ elõtti emlékezés, a jövõ múlttá formálása = Borgos Anna, Kapcsolódás, identitás, alkotás. Török Sophie szerepeinek lehetõségei és konfliktusai = Thalassa, 1999/1, Sigmund Freud, Álomfejtés, Bp., 1993, többször, de kifejezetten Török Sophie, Hintz,

13 Papp Zoltán János: Török Sophie prózájának analitikus elemzése amit az élet adhat, tündöklõ, mint az Istenség fényességes tornya! Lacan Bernini Szt. Teréz szobrát használja a nõk e rejtélyes örömének [orgazmusának] az illusztrálására mondja Elisabeth Grosz 50, Freudhoz hasonlóan Lacan is alapvetõ passzivitást fedez fel a nõk örömében. Ebben az álomleírásban talán éppen ez a passzivitás fogalmazódik meg paradox módon. Hiszen a menekülésben, az undorban, az elutasításban és minden pszichoneurózisban, így a hisztériában is valami alapvetõ szexuális vonzódás, illetve annak kielégít(het)etlensége/elfojtása, vagyis kerülõ úton történõ kielégítése jut kifejezésre. A csókolózás kapcsán leírt, a férfi nyelvérõl szóló hasonlatok (meztelen csiga, polip, pióca) egy egész esettanulmány anyagát hordozzák látensen magukban. Freud Dórájának 51 egy helye ebbõl a szempontból elméleti kulcsszövegnek tekinthetõ. Ebben a jelenetben [a csókjelenetben] a 14 éves lány viselkedése már nyilvánvalóan és tökéletesen hisztériás. Kételkedés nélkül hisztériásnak tekintek [ugyanis] minden olyan személyt, akiben egy szexuális izgalmat keltõ helyzet elsõsorban vagy kizárólag kellemetlen érzelmeket ébreszt az érzelmek megfordításának mechanizmusa a pszichológia egyik legfontosabb és egyúttal a legbonyolultabb problémája. A regény Beethoven zenéjére való utalásainak sajátosan megvannak a mélyebb összefüggései a freudi pszichoanalitikus elmélettel. A Freude Freud szójáték 52 a IX. szimfónia kapcsán ugyancsak beszédes ebben a tekintetben. Egyrészt a regény a kimondás révén (Freud) kulcsot ad az értelmezéshez, s így saját problematikáját helyezi analitikus kontextusba. Másrészt a regény e kitüntetett helye sem kerülheti el a freudiánus értelmezést (elszólás). Így Kasper válik analizálhatóvá azáltal, hogy az õ tudatában jelent meg egy tudattalan tartalom, mely egy szóalaki hasonlóságon tört utat magának (Freude öröm/elv). Amikor saját testétõl is undorral fordul el (tükör-jelenet), Kasper a Kreutzerszonátára gondol, mint valami szépre az érzékiség nélküli, légies-metafizikus szerelem itt az érzéki vágy zenéjéhez menekül (vö. Tolsztoj elbeszélésével). Vagyis analitikus értelemben az anyagtalan, plátói szenvedély a halálösztön által szított elcsábíttatási vágyban ölt áttételesen, de annál nyilvánvalóbban testet (reakcióképzés). Az apafigurához való vonzódásként is olvasható természetesen ez a szerelem annál érdekesebb, hogy a regényben egy véletlen szó sem esik Kasper apjáról (anyjáról van szó, ha nem is sok), hiszen így az apafigura mint pótlék szerepe megnõ, s a nevelõvel való kimondatlan (szexuális) konfliktus lehetõsé- 50 Grosz, i.m. = Freud titokzatos tárgya, Pszichoanalízis és nõi szexualitás, válogatott tanulmányok, szerk. Csabai Márta és Erõs Ferenc, Új Mandátum, Budapest, 1997, Sigmund Freud, Egy hisztéria-analízis töredéke = Uõ, A Patkányember, Négy klinikai esettanulmány, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, Török Sophie, Hintz,

14 Mûhely géé úgyszintén. Az ödipális fejlõdési szakasz alaptapasztalatainak a felnõtt szerelmi vonzódás számára való elõírásjellege freudiánus közhely. Szövegszerû utalások híján azonban az ilyen szempontú elemzés számára a regény mégis inkább tûnik ellenállónak, mint készségesnek. Brooks elõöröm-elmélete szerint is elemezhetõk a fenti példák mint a narratíva vágyképzõdményei, melyek a késleltetés és az elõrehaladás logikája szerint kielégülést, megnyugvást keresnek, s a lehetséges vég, a lezárás lehetõségeit kutatják. Ez az elmélet mint metaelmélet ilyenformán egész eddigi vizsgálódásunkat egy utcába terelhetné: az analitikus kutatás filológiai és filozófiai elemeit egy elbeszéléstechnikai elmélet keretében helyezné el, alkotás-lélektani alapon és mûfajspecifikusan. Arról van szó ugyanis, hogy a regény egész szerkezete szolgálna az analitikus elemzés számára kitüntetett tárgyként, aminek végeredménye Török Sophie sajátos elõlegezzük meg neurotikus írástechnikájának szabatos feltérképezése lenne. Ez azonban már egy következõ dolgozat kiindulási pontját jelöli ki. 182

KÖNYV. Vicky Lebeau: Pszichoanalízis és mozi. Az árnyak színháza. Thalassa (15) 2004, 3: 155 158. találásának rendszerezõ leírása, történeti

KÖNYV. Vicky Lebeau: Pszichoanalízis és mozi. Az árnyak színháza. Thalassa (15) 2004, 3: 155 158. találásának rendszerezõ leírása, történeti Thalassa (15) 2004, 3: 155 158 KÖNYV Vicky Lebeau: Pszichoanalízis és mozi. Az árnyak színháza Psychoanalysis and cinema: The Play of Shadows. 2001. Short Cuts Series (Introduction to Film Studies). London/New

Részletesebben

A vágy titokzatos tárgya

A vágy titokzatos tárgya Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon

Részletesebben

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz A pszichoanalízis avagy a művészetkritikussá lett pszichológus Sigmund Freud (1856-1939) A freudi pszichoanalízis gyökerei - irracionalitás a misztikus tudomány; - racionalitás a racionalizált misztikum:

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

INTERJÚ A PSZICHOANALÍZIS KIMEGY AZ UTCÁRA, HOGY TALÁLKOZZON AZ EMBEREKKEL

INTERJÚ A PSZICHOANALÍZIS KIMEGY AZ UTCÁRA, HOGY TALÁLKOZZON AZ EMBEREKKEL Thalassa (15) 2004, 1: 73 79 INTERJÚ A PSZICHOANALÍZIS KIMEGY AZ UTCÁRA, HOGY TALÁLKOZZON AZ EMBEREKKEL Csabai Márta interjúja Bice Benvenutóval Bice Benvenuto olasz pszichoanalitikus. A londoni Tavistock

Részletesebben

MolnÆr--lajegyzet -11-03.qxd 2013.11.06. 18:05 Page 99

MolnÆr--lajegyzet -11-03.qxd 2013.11.06. 18:05 Page 99 MolnÆr--lajegyzet -11-03.qxd 2013.11.06. 18:05 Page 99 Molnár Gábor Tamás HANG ÉS LÁTVÁNY FÜST MILÁN ELBESZÉLÕ PRÓZÁJÁBAN Elõadásomban Füst Milán néhány rövidprózai elbeszélésének és kisregényének alapján

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

Családi szocializáció és fejlődés

Családi szocializáció és fejlődés Családi szocializáció és fejlődés 8-9. óra Miről lesz szó az órán? A személyiségfejlődés két jelentős pszichoanalitikus elmélete: 1. Sigmund Freud pszichoszexuális elmélete 2. Erik H. Erikson pszichoszociális

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében G. GŐDÉNY ANDREA A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében [ ] bármennyire önmagában egybehangzó és lekerekített világot alkosson is, a műalkotás mint valóságos, egyedivé vált objektum

Részletesebben

Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04.

Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04. Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04. Mennybõl az Angyal, lejött hozzátok Abban a pillanatban szólalt meg ez a dal a cédé lejátszómon, amikor belekezdtem ebbe az írásba az angyalokról.

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

Michael Rohrwasser: Freud olvasmányai. Arthur Conan Doyle-tól Arthur Schnitzlerig

Michael Rohrwasser: Freud olvasmányai. Arthur Conan Doyle-tól Arthur Schnitzlerig Thalassa (18) 2007, 2 3: 193 198 Michael Rohrwasser: Freud olvasmányai. Arthur Conan Doyle-tól Arthur Schnitzlerig Freuds Lektüren. Von Arthur Conan Doyle bis zu Arthur Schnitzler Az olvasó meg fog lepõdni,

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében A kutatás tárgya és feladatai DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Érfalvy Lívia Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola

Részletesebben

KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA

KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA A Hídban az 1960-as években Déry Tibornak több novellája és esszéje jelent meg, s új regényéből, a G A. úrx-ben címűből is küldött részleteket folyóiratunknak. Ezek a szövegek azonban

Részletesebben

A gyermek, aki sosem voltam

A gyermek, aki sosem voltam A gyermek, aki sosem voltam Emlékezések Annette Kuhn Ez a történet egy fényképrõl szól; vagy inkább sok történet egy témára, melyeket sok fényképrõl el lehetne mondani. A képen látható hatéves kislány

Részletesebben

Irodalomtörténeti Közlemények 20 0. C. évfolyam szám

Irodalomtörténeti Közlemények 20 0. C. évfolyam szám Z. KOVÁCS ZOLTÁN ItK HOGY ELVÉSZ ITT MINDEN (Nézőpont és téma Thury Zoltán novellisztikájában) (ItK), 114(2010). A kisemberi mivolt és a mindennapiság világa egyaránt meghatározó kérdései a Thury Zoltán

Részletesebben

POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN

POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN KÁNTÁS BALÁZS POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN KAPCSOLÓDÓ TANULMÁNY ZSÁVOLYA ZOLTÁN HOLLANDI BOLYGÓ CÍMŰ HANGREGÉNYÉHEZ Zsávolya Zoltán első, műfajteremtő(nek szánt) (hang)regénye

Részletesebben

A trauma lélektana a korai pszichoanalízis tükrében

A trauma lélektana a korai pszichoanalízis tükrében HATVANI ANDREA A trauma lélektana a korai pszichoanalízis tükrében A trauma fogalma régóta izgatja mind a pszichológiát, mind az irodalom- és a történelemtudományt. Míg a pszichológia és ezen belül a pszichoanalízis

Részletesebben

Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása?

Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása? KÁNTÁS BALÁZS Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása? Személyes hangvételű bekezdések Nyerges Gábor Ádám Sziránó című prózakötetéről Három, az irónia alakzata által erősen áthatott verseskötet és többéves,

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása

I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása A dolgozatban az antik szerelmi regény egyik képviselőjének, Kharitónnak Khaireas és Kallirhoé című regényét vesszük vizsgálat alá. A mű Kr. e I. század

Részletesebben

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon)

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) A kötetről A 2014-ben megjent kötet huszonöt novellát tartalmaz a 2006 és 2014 között született írásokból

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában VARGA Rita Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország vargarita@mailbox.hu A háború traumája és a pszichoanalitikus kísérteties Az első világháború

Részletesebben

TANULMÁNYOK SZERESD..."* ARTHUR LONG

TANULMÁNYOK SZERESD...* ARTHUR LONG TANULMÁNYOK ARTHUR LONG SZERESD..."* A két nagy parancsolat 1 Isten és ember szeretete, amelyet a vallás lényegének tartunk, látszólag semmiféle bonyolult teológiai vagy filozófiai problémát nem jelent.

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában Nádas Péter fotókiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nappal és éjszaka egyedül egy lakásban, lázasan és legyöngülten írja Nádas Péter a Jelentés a grunewaldi

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck Thalassa (7) 1996, 3: 118 122 KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL (Részlet) Georg Groddeck Nem gondoltam volna, hogy ily KEMÉNY SZAVAKKAL képes MEGDORGÁLNI, Tisztelt Barátném. Ön világos okfejtést követel tõlem, pusztán

Részletesebben

Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia 1 Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Ebben a dolgozatban elsősorban a DEMOS Magyarország keretein belül véghezvitt két vállalkozás eredményeiről, az azoknak a magyar társadalomra

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar Irodalom Doktori Program. Ramshorn-Bircsák Anikó

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar Irodalom Doktori Program. Ramshorn-Bircsák Anikó Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar Irodalom Doktori Program Ramshorn-Bircsák Anikó MÍTOSZ ÉS MŰ Kerényi Károly mitológia- és műhelykoncepciójának,

Részletesebben

EGY HAMUPIPŐKE KOMÉDIÁJA

EGY HAMUPIPŐKE KOMÉDIÁJA EGY HAMUPIPŐKE KOMÉDIÁJA VARGA ZOLTÁN Nem mindennapi regény, sok szempontból tagadhatatlanul újszerűnek is mondható. Annyira midenképpen, hogy ne csupán nehezen beskatulyázható legyen, hanem nehezen is

Részletesebben

Lengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története

Lengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története Lengyel András Esszé a szociológiáról Huszár Tibor: A magyar szociológia története Huszár Tibor könyve nem szokványos szociológiatörténet. Részben azért, mert a tárgyhoz tartozna magának a szerzőnek az

Részletesebben

Pszichoterapeuták a homoszexualitásról. Válaszok egy körkérdésre

Pszichoterapeuták a homoszexualitásról. Válaszok egy körkérdésre Thalassa (21) 2010, 4: 117 124 Pszichoterapeuták a homoszexualitásról Válaszok egy körkérdésre Ankétunkban gyakorló pszichoanalitikusokat, terapeutákat kérdeztünk meg arról, milyen tapasztalataik és elgondolásaik

Részletesebben

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám TARTALOM - Nemzetközi Fogyatékos Nap Nyíregyházán - Karácsonyi ünnepség Tégláson - Vakos bejárás a Fórumban - Braille Emlékülés

Részletesebben

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011 EÖTVÖS KÁROLY Magyar alakok 2011 A KIS MARISKA (Gróf Széchenyi István nőtlen korából) Széchenyi István Íróasztala fölött díszes aranykeretben fiatal nő arcképe függött a falon. Olajfestmény volt s gyönyörű

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA UTASI CSABA A nyolcvanas évek derekán, amikor már csaknem negyven éve a naplófeljegyzések pótolják számára a publicisztikát, a kapcsolatot a mindennapi valósággal, a századunkkal

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv)

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) SZIGETI CSABA Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) Füzi Lászlónak ez a második kötete, amely az énszigetről íródott és énkönyv. Különlegességét és értékét nem annyira

Részletesebben

Csoportkultúra, egyéni kultúra és nyilvánosság

Csoportkultúra, egyéni kultúra és nyilvánosság 1 Horváth Beáta Csoportkultúra, egyéni kultúra és nyilvánosság - Az osztályközösség mint új pedagógiai színtér - Az oktatás és a tömegkommunikáció megítélése, elméleti megközelítéseik, illetve az ezeket

Részletesebben

"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal

Örömmel ugrok fejest a szakmába - Interjú Őze Áronnal "Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal 2014. október 29. szerda, 08:00 Az idei Vidor fesztiválon Őze Áron és Kedvek Richárd nyerte a legjobb főszereplő párosnak járó Pantalone-díjat az

Részletesebben

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

A bölcsesség otthon: szülők és gyerekek

A bölcsesség otthon: szülők és gyerekek A bölcsesség otthon: szülők és gyerekek Lekció: Lk. 15.1-3, 11b-32/Textus: Péld. 4.1-6, 17.6, 20.29, 13.24, 19.18, 23.13-16, 20.11, 22.6, 17.21, 17.25, 19.13, 20.20-21 2013. okt. 13. A bölcsesség otthon.

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Érfalvy Lívia: Az önazonosság problémája Takács Zsuzsa: A megtévesztő külsejű vendég

Érfalvy Lívia: Az önazonosság problémája Takács Zsuzsa: A megtévesztő külsejű vendég Érfalvy Lívia: Az önazonosság problémája Takács Zsuzsa: A megtévesztő külsejű vendég Az elbeszélői én identitása A személyiség önazonosságnak (identitásának) és önmagával való egységének (integritásának)

Részletesebben

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem Bokor Zsuzsa NÕI ÉLETEK ÉS TÖRTÉNETEK A XX. SZÁZADBAN. EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA 1 Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem sokan mások is provokatívnak találhatják. Az

Részletesebben

Babits és az antikvitás 587

Babits és az antikvitás 587 RITOÓK ZSIGMOND BABITS ËS AZ ANTIKVITÁS ODYSSEUS ÉS A SZIRÉNEK Talán nem kell külön kiemelnem, hogy Babits és az antikvitás viszonyának kérdése nem meríthető ki egy rövid előadás keretében, hiszen az antikvitás

Részletesebben

Miért nem tartja be Dörner az ígéretét?

Miért nem tartja be Dörner az ígéretét? Miért nem tartja be Dörner az ígéretét? 2012. október 18., csütörtök, 19:22 Utolsó frissítés: 2012. október 18., csütörtök, 21:01 Szerző: Rác András Szenvedéstörténet az Újszínházban. Szó szerint. Nyírő

Részletesebben

GHESAURUS. Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Szerkesztette CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN

GHESAURUS. Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Szerkesztette CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN GHESAURUS Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára Szerkesztette CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN rec.iti Budapest 2010 3 A kötet megjelenését támogatta Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a szerzők

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A mintaélet forradalma" "

A mintaélet forradalma KRITIKA A mintaélet forradalma" " GREZSA FERENC ÍRÁSA NÉMETH LÁSZLÓRÓL Amikor elküldötte Grezsa Ferenc új könyvét, Olasz Sándor ezt írta hozzá: Nagyon örülök neki, talán mégjobban, mintha saját könyvem

Részletesebben

Modern magyar irodalom II. BBNMI01200. Irodalomjegyzék

Modern magyar irodalom II. BBNMI01200. Irodalomjegyzék Modern magyar irodalom II. BBNMI01200 Irodalomjegyzék 1. Nemzeti és szociális inspiráció a késő modernitás második felében, az 1920-1960 közötti korszak magyar irodalmában. A határokon innen és a határokon

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

Az értekezés a Debreceni Egyetem TEK BTK Irodalomtudományok Doktori Iskolában készült.

Az értekezés a Debreceni Egyetem TEK BTK Irodalomtudományok Doktori Iskolában készült. Az értekezés a Debreceni Egyetem TEK BTK Irodalomtudományok Doktori Iskolában készült. A publikáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán

Részletesebben

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN 1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik

Részletesebben

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban.

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban. A SZERELEMRŐL Tavaly, június elején abban a kisvárosban voltam, ahol születtem. A városban most is az a sajátságos csend, mintha halottak közt járnék. Két hét alatt beteltem vele, kivágytam belőle, akárhová,

Részletesebben

Nők és bor. 13. tanulmány. március 21 27.

Nők és bor. 13. tanulmány. március 21 27. 13. tanulmány Nők és bor március 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Jób 29:15; Példabeszédek 8; 31; 1Korinthus 1:21; Jelenések 14:13 Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Meditáció a nemzeti karakterről

Meditáció a nemzeti karakterről Csepeli György Meditáció a nemzeti karakterről A nemzeti karakter feltételezése legalább olyan régi, mint magának a nemzetnek a létezése. Sőt a korábbtól fogva létező csoportalakzatok (vallási, etnikai,

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek

Részletesebben

P Á R I S Z Í T É L E T E

P Á R I S Z Í T É L E T E 16 A rútság apostola RÖVIDDEL AZ 1865- ÖS SZALON megnyitása után Manet így írt még mindig Brüsszelben tartózkodó barátjának: Bárcsak itt lenne, kedves Baudelaire-em A szidalmak úgy hullanak rám, mint a

Részletesebben

A felfeslõ varrat, avagy az egymást adaptáló médiumok * Sághy Miklós

A felfeslõ varrat, avagy az egymást adaptáló médiumok * Sághy Miklós Imágó Budapest (1 [22]) 2011, 4: 83 96 A felfeslõ varrat, avagy az egymást adaptáló médiumok * Sághy Miklós Dolgozatomban Szomjas György 1968-ban bemutatott Diákszerelem címû filmjét elemzem, mely különös

Részletesebben

PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK

PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK Szil Péter Az Integral folyóiratban 2001. márciusában megjelent írás (fordította: Cserháti Éva) bővített változata. Erőfeszítésünk, hogy

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben