CSERESNYÉSI LÁSZLÓ PRAGMATIKA: A KONTEXTUS TUDOMÁNYA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSERESNYÉSI LÁSZLÓ PRAGMATIKA: A KONTEXTUS TUDOMÁNYA"

Átírás

1 CSERESNYÉSI LÁSZLÓ PRAGMATIKA: A KONTEXTUS TUDOMÁNYA 1. Kérdésfelvetés, szakirodalom Tanulmányom célja az, hogy a nyelvészeti pragmatika fogalmaival alaposabban is megismerkedni kívánó nyelvész és nyelvtanár legelső lépéseit megkönnyítse. Nem a pragmatizmus néven ismert filozófiai irányzatról van szó. A nemzetközi szakirodalomból Levinson (1983) a nyelvészeti pragmatika máig legalaposabb összefoglalása, bár vannak könnyebben olvasható, de kevésbé ismert munkák is, pl. Thomas (1995). A magyar szakirodalomból Németh T. Enikő publikációin túl 1 ajánlom az olvasó figyelmébe Szili (2004) mellett a Pléh & al. (1997) tanulmánygyűjteményt. Áttekintő tanulmányában Nagy Katalin megjegyzi, hogy (Levinson szerint is) a pragmatika a nyelvi jelentésnek azon aspektusaival foglalkozik, amelyeket a jelentéstan (szemantika) nem tud kezelni (Nagy 2005). A szemantika és a pragmatika vélt kettősségének a témaköre egyébként már valósággal önálló kutatási területté nőtte ki magát (vö. Turner 1999, Bianchi 2004). Eddig mintegy 35 módon definiálták a két terület különbségét (Nemo & Cadiot 1997). Három részfeladatom van. Amellett kívánok érvelni, hogy a jelentéstan és a pragmatika között nem kell, de nem is lehet határt vonni. Be kívánom mutatni a pragmatikai-kontextuális szemlélet néhány alapelvét (a válogatás itt csak önkényes lehet). Végül: kételyeimet szeretném kifejezni azzal a tétellel kapcsolatban, hogy a pragmatikai (nyelvhasználati) szabályok általánosság és rendszeresség tekintetében különböznének a nyelvtani szabályoktól. A szakirodalomban ugyanis tartja magát az a nézet, miszerint a pragmatika a kommunikáció általános elveivel, egzakt módon nem megragadható nyelvhasználati szokásokkal és tendenciákkal foglalkozik, tehát azt a szeszélyes jelenséget vizsgálja, hogy mi történik a jelentéstan által oly szépen jellemzett mondatokkal, ha a beszélők kontextusban is használni merészelik ezeket. 1 Németh (2006), Németh & Bibok (2003). 1

2 Sok tudós persze immár két évezrede nem a természetes diskurzus vagy szöveg vizsgálatával, hanem olyan saját maga által kiötlött, izolált mondatok elemzésével foglalkozik, mint A fiú fut és A macska a lábtörlőn hever. A pragmatika ágait, kutatási témáit több módon lehet csoportosítani: itt a kutatási területek egyik lehetséges (négyes) osztályozását mutatom be. A pragmatika egyik alapvető témája a diskurzus koherenciája. Ez a terület felöleli a tér- és időbeli viszonyokra utaló elemek (itt, másnap, mögé stb.) használatát, azaz a deixist, illetve a referenciát, a névszók és más nyelvi elemek vonatkozását a külvilág létezőire. A koherencia előfeltételezi a diskurzus belső összetartó elemeinek az összeforrottságát, a kohéziót, valamint a beszédhelyzetbe való beágyazottságát. Ide tartozik a racionálitás és informativitás kérdése is. Miért lehet értelmes pl. egy olyan megnyilatkozás, mint A hiba az hiba vagy Az apád férfi. A deixis/referencia témájához vö. Pléh & al. (1997: ) és Levinson (1983: 54 96). A pragmatika másik nagy témája a diskurzusbeli funkciók elemzése. Egyrészt az a problémakör, hogy az egyes szerkezetek (pl. a kérdések) milyen, ún. illokúciós szerepet tölthetnek be (pl. felszólítás). Ehhez főként a beszédaktuselméletről van szó jó bevezetés Pléh & al. (1997: ) és és Levinson (1983: ). A pragmatika harmadik fontos kutatási iránya az implicit diskurzus vizsgálata, amelynek kulcsszavai az inferencia, implikáció, implikatúra, előfeltevés, kontextus, vö. Pléh & al. (1997: ) és Levinson (1983: ). A pragmatika negyedik területe átfed a szociolingvisztikával, főként ennek a beszéd néprajza (the ethnography of speaking) névű irányával, és a konverzáció elemzésével: ez a diskurzus szociális és interperszonális elemeit vizsgálja. Ide tartozik az identitás, a hierarchia és távolság, az udvariasság és tiszteletiség, illetve az attitűd témája, vö. Pléh & al. (1997: ) és Levinson (1983: ). A PRAGMATIKAI KUTATÁS IRÁNYAI koherencia, kohézió, deixis a szerkezetek funkcionális implicit kommunikáció, szociális-interperszonális és referencia, racionalitás, interpretációja, illokúciós előfeltevések, kontextus és kommunikáció, hierarchia, informativitás érték és beszédaktusok tárgyalási univerzum identitás, tiszteletiség stb. 2

3 2. A kontextusfüggetlen jelentés mítosza A mítoszoknak nincs közük a tények és ellenérvek világához: nem számít, hogy a viasszal összetapasztott tollakból készült szárny segítségével valóban lehet-e repülni. Az önálló szemantika mítoszában hinni akaró tudóst sem érdekli, hogy az alapvető jelentés (angol: literal, context-independent meaning) megadása képtelenség a kontextus (a szövegkörnyezet és beszédhelyzet) elemi értelmezése nélkül (Ariel 2002, Recanti 2004). 2 Nézzük meg mit jelent például a Jézus vizen járt mondat tisztán jelentéstani leírása. Nyilván nem lehet a szemantikai leírás tárgya minden információ, amely a Jézus névhez és annak viselőjéhez társul, és nem tárgya például az sem, hogy a vizen járás konkrétan milyen tárgyi kontextust és tényállásokat előfeltételez. Azt viszont ki kell mutatnia a szemantikai leírásnak, hogy a járt ige nem ugyanarra a cselekvésre utal a Jézus vizen járt, illetve a Jézus Vecsésen járt mondat esetében. Ha pedig az alapjelentés megadása kontextuális és referenciális (a nyelven kívüli világra vonatkoztató) elemeket is előfeltételez, akkor pontosan meg kellene mondani, hogy hol ér véget a jelentéstan, és hol kezdődik a pragmatika. A kontextusokban előálló sajátos jelentések és az alapvető jelentés közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. A Jézus vizen járt mondattal adott kontextusban a beszélő kifejezheti akár azt is, hogy bármi elképzelhető, de ez nem a primér mondatjelentés része. Nem állítjuk azt sem, hogy a nyelv használata során alkalmazott nem nyelvi tudásról a nyelvészetnek kellene számot adni. Az Eszter megcsókolta Annát, mert annyira sírt mondat esetében a fő- és mellékmondat alanya különböző (Anna sírt, nem pedig Eszter), viszont az Eszter megcsókolta Annát, mert olyan jókedve volt mondat esetében a fő- és mellékmondat alanya azonos (Eszternek volt jó kedve). Az alany azonosítására itt azt a tudásunkat használjuk fel, hogy a mi kultúránkban ki, mikor és kinek szokott csókot adni. Ez persze nem nyelvi kérdés. A nyelvészeti pragmatikának nem is lehet tárgya a világról való ismereteink, az enciklopédikus tudás egésze. A természetes diskurzusban előforduló megnyilatkozásoknak van kontextusuk (ez a definíciójuk!), míg a beszédhelyzet és szövegkörnyezet nélküli mondatoknak, pl. a nyelvtankönyvek példamondatainak a jelentését mindig úgy elemezzük, hogy létrehozunk számukra egy minimális, alapértelmezett kontextust (angol: default 2 Recanti tanulmányai az interneten: 3

4 context). Ez azt jelenti, hogy ha el akarjuk dönteni egy mondatról, hogy egyáltalán jelenthet-e valamit a nyelvben, akkor ehhez rekonstruálnunk kell egy elemi helyzeti sémát, amelyben bizonyos értékeket feltételesen kitöltünk. Például egy olyan latin mondatnak, mint I Menj! csak akkor tulajdoníthatunk jelentést, ha megértettük, hogy a beszélő valakit helyváltoztatásra utasít, mégpedig olyanra amely nem feléje irányul (vö. Veni Gyere! ), és a mozgásnak nem feltétlenül kell gyalogosnak lennie (pedibus ~ equis ~ puppibus, etc. ire gyalog ~ lovon ~ hajóval stb. menni ). Ezért aztán szoros értelemben biztosan nem lehet kontextus- és használatfüggetlen jelentésről beszélni. Ha pedig elfogadjuk azt, hogy egy tárgy meghatározásának elidegeníthetetlen része a kontextusa és funkciója, akkor be kell látnunk, hogy a kontextus és funkció kizárása a jelentés elemzéséből elvi képtelenség. Mit lehet az egérfogóról mondani, ha nem is említhetjük meg, hogy az egerek irtására való? Korántsem evidens, hogy miféle jelentés tekintendő kontextusfüggetlennek és miért. Nem hinném, hogy kontextusfüggetlen lenne a Nehogy már Pista ne tudjon dolgozni! mondat vélhetően primér jelentése: Remélem, hogy Pista fog tudni dolgozni. Persze ennek a mondatnak lehet a beszélt nyelvben egy ettől eltérő, sajátosabb jelentése: Hogy állíthatja azt ez a Pista, hogy nem tud dolgozni?! A pragmatika kutatóját épp az érdekeli, hogy a vélhetően primér kontextuális jelentés helyébe miért és mikor lép egy ettől különböző kontextuális jelentés. Tekintsük most a Tudsz titkot tartani? kérdést. Ez a mondat bármely elképzelhető pragmatikai kontextusban csak így értelmezhető: Figyelj, most titkot fogok közölni veled, azaz ezzel a mondattal soha sem arra kérdezünk rá, hogy a hallgató (a saját megítélése szerint) képes-e vagy sem arra, hogy bizalmas információt ne fecsegjen ki. Ez a nem létező valami lenne a sokak által megálmodott kontextusfüggetlen jelentés? 3. Pragmatika de van benne rendszer A mondattan kutatói szerint a szerkezeti helyesség szabályai abszolút érvényűek: egy mondat tehát vagy nyelvtanilag jól formált, vagy nem az. A nyelvtani helyesség amellett, hogy nem fokozati jellegű, nem is kontextusfüggő valami, pl. A lányok okosabbak, mint a fiúknál mondat semmilyen helyzetben sem grammatikus, de a Mari és Zoli szereti egymást mindig az. A mondattani szabályok állítólagos általánossága és rendszeressége (a beszélőközösség minden tagjára és a nyelvi rendszerre való globális érvényessége), illetve a nyelvtani jólformáltság abszolút 4

5 jellege vonatkozásában most terjedelmi okokból ellenérvek helyett csak egy példamondatot mutatnék be az olvasónak: Kati azt a két fiút mindennap átúszott utána Japánba, úgy érdekelte. Egy amerikai nyelvész, James McCawley egész kötetet gyűjtött össze azokból a különféle típusú, de többé-kevésbé furcsa szerkezetű mondatokból, amelyekkel találkozott (McCawley 1991). Az persze igaz, hogy a mondattan szabályai közt vannak olyanok is, amelyek nagy általánossággal és rendszerességgel érvényesülnek, illetve még egymással sem interferálnak. Ellentétben azzal a vélekedéssel, miszerint a pragmatika pusztán a nyelvhasználat szokásaira vonatkozó, viszonylagos érvényű elvek halmaza volna, úgy gondolom, hogy a nyelvhasználatra vonatkozó szabályok is sokfélék. Azt feltehetően senki nem állíthatja, hogy például az orosz anyanyelvi beszélői számára a választás a hímnemű és nőnemű igealak között nem kötelező olyan mondatokban, mint Ja pročital ~ pročitala knigu Olvastam a könyvet (ezt a szabályt legfeljebb csak a magyar házipálinka képes ideiglenes jelleggel felfüggeszteni). A japán nyelv számos első és második személyű névmása közötti választás a beszélők neme és a köztük lévő viszonyok szerint történik: itt már viszonylagosak a nyelvhasználati döntések, noha nincs valószínűsége például annak, hogy egy japán nő a beszélő macsóságát, agresszív férfiasságát jelezni hivatott, első személyű ore névmással utaljon önmagára (bár a kisfiús boku megjelent a kamaszlányok között!). Ha viszont a tegezés és magázás kérdésére gondolunk az európai nyelvekben, akkor indokolt a szabály kifejezést idézőjelbe tenni, és tendenciákról vagy általános elvekről beszélni. 3 A pragmatikai szabályok a beszélőközösségben való általánosság és a nyelvben való szisztematikusság tekintetében két, elvileg független skála mentén jellemezhetőek: ÁLTALÁNOSSÁG RENDSZERESSÉG A szabályok adott esetben felfüggeszthetőek, illetve mindig van valószínűségi dimenziójuk. Általános szabály például, hogy bizonyos névszói kifejezések referenciája (vonatkozása) kétértelmű: a Mari történelemkönyvből akar spanyolul tanulni, illetve a Jenő francia nőt akar feleségül venni esetben a történelemkönyvből, illetve a francia nőt utalhat egy konkrét könyvre, illetve személyre, de utalhat bármely a történelemkönyvek, illetve a francia nők halmazába eső létezőre. A nyelv 3 Vö. Domonkosi Ágnes monográfiája: 5

6 használata során azonban az elvileg fennálló lehetőségeket a világról való tudásunk alapján átértékeljük. A Jenő két gyermekes, elvált asszonyt akar feleségül venni mondat esetében például valószínűtlen, hogy a beszélő tetszőleges, ámbár a két gyermekes, elvált asszonyok kategóriájába tartozó egyénre utalna. Hasonlóképpen A férjem volt az orvosnál, és lehet, hogy ki kell venni az epehólyagját mondat esetében is kizárjuk, hogy a beszélő az orvos epehólyagjára utalt volna. Tévedés lenne azonban a felfüggeszthetőség és a valószínűségi értelmezések létezésének tényéből azt a következtetést levonni, hogy akkor talán a nyelvhasználati szabályokban nincs is semmi, ami egzakt módon megragadható és rendszerezhető. Vannak persze egzaktabb pragmatikai szabályok, például az, hogy a magyarban a vélemény és észlelés igéi előtt használt úgy rendszeresen törli a beágyazott mondat faktív (elfogadott tényként való) olvasatát: Tudom, hogy P. meghalt. Úgy tudom, hogy...; Hallottam, hogy P. szereti Mozartot. Úgy hallottam, hogy... Ha belátjuk, hogy a nyelvben az általános érvényű szabályok egyszerűen csak a szabályszerűség speciális, szélső esetének tekinthetőek, akkor nem meglepő, hogy sok esetben nincs abszolút szabály. Mégis: az alapvető, jelöletlen használat, megkülönböztetése a sajátos, jelölt használattól mindig szükséges. A nyelvész és nyelvtanár nem teheti meg, hogy a nyelvben csak azokat a szabályokat keresse, amelyek vélhetően abszolút érvényűek, és más szabályok vagy a kontextus hatására sem függeszthetők fel. Tekintsük például a Rita nő létére remekül főz mondatot, amelyet talán csak egy pillanatnyi habozás után értünk meg. A mai magyar beszélők többsége számára ugyanis a létére megengedő állapothatározói névutó, amelyet tipikusan a cselekvés (itt: remekül főz) és a jelzett állapot (itt: a nőiesség) közötti, vélhető ellentét megléte esetén használunk: a Rita nő létére motorversenyekre jár mondat könnyebben érthető. A mai magyar nyelv interneten elérhető mintáinak bizonysága szerint nem ritka az előrebocsátott ok vagy magyarázat értelmében használt létére névutó sem (vö. lévén), pl. Profi létére pontosan tudta, hogy mit csinál stb. Ez azonban a mai szövegekben nem lehet több néhány százaléknál, de a klasszikus magyar irodalom elektronikus kereséssel vizsgálható szövegeiben sem éri el a létére (létemre, létedre stb.) összes előfordulásának ötödét. A tipikus használat Csokonainál már ez: Hogy eshetik a' meg, hogy ő Nagyságos Gróf Kis Asszony létére tégedet szeret, sőt Károli Gáspár is így tolmácsolja Pál apostol szavait (I. Kor. 5: 11): ne társalkodjatok azzal, ha valaki atyafi létére parázna (si is qui frater nominatur est fornicator). Nem lehet tehát igazolni azt, hogy a létére lévén értelemben való használata valaha is a jelöletlen alapeset lett volna. Csak annyi bizonyos, hogy Eötvös József, Mikszáth Kálmán, 6

7 Németh László és mások sokszor éltek ezzel a talán sokak számára már régen modorosnak számító 4 használattal: a tiszteletes úr, ki igaz lutheránus létére... (Mikszáth) stb. A pragmatikai szabályokról elmondható legfontosabb dolog alighanem az, hogy igen sok fajtájuk létezik. A nyelven kívüli világról való tudásunknak az egyes nyelvi megnyilatkozásaink létrehozásához és értelmezéséhez használt valamennyi elemét nem kell és nem is lehet nyelvészeti keretben rendszerezni, de a feladatunk mégis az, hogy a kontextuális nyelvhasználatra vonatkozó rendszeres, így rendszeresen leírható jelenségek körét egyre tágítsuk. Ez lenne talán a pragmatikai kutatás célja. 4. A magyar pragmatikától az univerzális pragmatikáig Az egyes nyelvek, illetve a nagybetűs Nyelv pragmatikájának viszonya izgalmas kérdés. A nyelvek közötti pragmatikai, nyelvhasználati hasonlóságok okai között a kontaktushatások, vagyis a kölcsönzés mellett nagy szerepe van bizonyos, általános, illetve univerzális tendenciáknak. Például az indonéz dapat, akárcsak az angol may segédige utalhat egyszerre valószínűségre, illetve a külső engedélyből adódó lehetőségére: az indonéz Dia dapat datang ke Jepang és ennek angol megfelelője, a He may come to Japan egyaránt jelenthetik azt, hogy valakinek szabad Japánba jönnie, illetve, hogy ennek az eseménynek valószínűsége van. Aligha véletlen az, hogy számos nyelvben azonosak vagy hasonlóak a megengedő és valószínűségi modalitást kifejező nyelvi formák. Ugyanígy a kötelező és a szükségszerű kifejezésének a nyelvi eszközei is sokszor átfednek egymással, vö. pl. az angol He must be in his office Az irodájában kell lennie értelmezéseit. Mivel ez a jelenség olyan nyelvekben is ismert, amelyek esetében az említett modalitásokat az angolhoz hasonló módon összekapcsoló nyelvek hatása kizárható, nyilván arról van szó, hogy a valószínűségi modalitás (lehetőség, szükségszerűség) és az összes többi ( egyénre orientált ) modalitások között valamiféle természetes és a dolog lényegéből adódó, inherens kapcsolat van. A modalitások két csoportja közötti kapcsolatot kívánja szemléltetni a következő ábra: 4 Kissé pökhendi és az adatok fényében érthetetlen Halász Gyulának a Nyugatban lezajlott vitában mondott ítélete (1916): A létére egyáltalán nem kétértelmű. Aki azt hiszi, egyet jelent a lévén-nel, annak már meghamisították a nyelvérzékét. 7

8 valószínűségi modalitás kell (szükségszerű), lehet stb. egyénre orientált modalitások kell (kötelező), szabad, tud (képes) stb Megtévesztő az, hogy a pragmatika kutatói akkor is univerzális pragmatikai jelenségekről beszélnek, amikor azok nem teljesen egyetemesek, csupán nagyon gyakoriak, azaz kvázi-univerzálék. Az olyan inherens kapcsolatoknak a létezése, mint a modalitás említett típusainak az összefüggése egyes nyelvekben nem vagy csak alig mutatható ki (a modalitások például elkülönülnek a japánban), bár nincs olyan nyelv, amelyben ne lehetne tömegesen azonosítani az ilyen kapcsolatokat. Az inherens viszonyok nyomán nem feltétlenül jön létre nyelvi univerzálé. Nézzünk meg közelebbről egy pragmatikai kvázi-univerzálét! Igen sok nyelvben a nyomatékos tagadás egyik módja olyan feltételes mondat használata, amelyben a főmondati feltételes következmény (apodosis) eleve kizártnak tekintett képtelenség, így aztán maga a feltétel (protasis) is hasonló képtelenségnek minősül. Egy kínai kollégámtól tanultam azt a mondatot, amely szó szerinti fordításban így hangzik: Ha ez orvos, akkor én nem vagyok ember. A kínai mondat 5 értelmezése egyszerű, ha ismerjük az olyan magyar mondatok használatát, mint Ha ez orvos, akkor én vagyok a római pápa, illetve Úgy orvos ez, ahogy én... (különböző folytatásokkal), illetve az olyan angol mondatokét is, mint If he is a doctor, I am the Pope of Rome ~ He is a doctor like I am... A szokásosan választott abszurditás ezekben a mondatokban a szakirodalomban Dracula-kondicionális a nevük nyelvenként különböző. 6 Az izraeli héberben például ez járja: Im hu rofe, az ani tsintsenet ~ kugelager Ha ez orvos, akkor én meg dunsztosüveg ~ golyóscsapágy vagyok. Maga a Dracula-kondicionálissal való nyomatékos tagadás azonban egyfajta univerzális lehetőség, amellyel nagyon sok, bár láthatóan nem mindegyik nyelv él. Maradjunk még egy példa erejéig a feltételes mondatoknál. A kontrafaktuális érvelés minden eddig ismert kultúrában létezik, azaz univerzálisnak tekinthető az olyasféle argumentáció, mint {X nem áll fenn, következésképp Y}, illetve {Ha X 5 Ta yaoshi yisheng de hua, wo jiu bu shi ren. Lu Tao, Hiroshimai Egyetem, szem. közlés. 6 Illetve a választott abszurditás esetleg nem kötött, mint pl. a japánban. Akatsuka Noriko professzortól (UCLA) hallottam ezt a mondatot: Ano musumesan wa bijin nara, uchi no ko wa Tennyosama desu yo Ha az a kislány egy «szépség», akkor a miénk meg egy Vénusz!. 8

9 fennállna (de nem áll fenn), akkor következésképp Y} stb. A kontrafaktuális érvelésnek sokféle nyelvi megjelenési formája lehet. Amennyiben a beszélő feltételes mondatokat használ ilyen érvelésben, akkor sok nyelvben a kontrafaktuális feltételt (pl. Ha madár lennék,... vagy Ha nem halt volna meg...) sajátos nyelvi eszközök jelölik: ez tipikusan az igealak, de sok nyelvben pl. az arabban vagy a héberben ráadásul kétféle ha jelentésű kötőszó is van (hipotetikus, illetve kontrafaktuális). A feltételesség különféle típusainak eltérő nyelvi jelzése azonban korántsem valamiféle szükségszerűség, hiszen például annak a japán szerkezetnek, hogy (Moshi) densha-ga kitara,... teljesen nyitott az értelmezése: Ha megjön ~ megjönne ~ megjött volna a vonat,... moshi ha [elhagyható], densha vonat, ga [alanyjelölő partikula], kitara [a kuru jön ige feltételes alakja, amely az igeidő szempontjából semleges]. A többértelműség legtöbbször feloldható a beszédhelyzeti kontextus egésze, a mondatbeli határozószók, vagy a főmondati igealak révén (pl. odoroku deshō..., (akkor) meglepődne vagy odoroita deshō..., (akkor) meglepődött volna ). Tény azonban, hogy például az alábbi magyar kondicionális mondatváltozatok megfelelői sok nyelvben nem különülnek el egymástól: Ha látod ~ látnád ~ láttad volna a húgom, akkor tudod (majd) ~ tudnád ~ tudtad volna, hogy terhes (volt). Valamennyi említett kondicionális típus egybeesik többek közt a bahasa indonézben (1) vagy a kínai köznyelvben (2): (1) Jika anda melihat adik perempuan saya ha te lát- húg enyém anda mengetahui bahwa dia sedang hamil te tud- hogy ő foly. partikula terhes (2) Ruguo ni kandao wo meimei ha te lát- enyém húg ni yiding zhidao ta huaiyun-le te feltétlenül tud- ő terhes- perf.partikula Ez magyarázza, hogy miért nem értik az ázsiai diákok a magyar, angol stb. feltételes mondatok logikáját. A pragmatikai kontextus alapján persze felismerik az érvelés típusát (faktuális, hipotetikus, kontafaktuális), de értetlenül nézik, hogy az egyes típusok azonosítását az európai nyelvek milyen bonyolult igei alakváltozatokkal, partikulákkal stb. támogatják meg. Bizonyosan arra gondolnak, hogy szegény, együgyű európaiak nem tudják, hogy mire is való a kontextus. 9

10 5. Implicit kommunikáció A pragmatika egyik központi kérdése annak a problémának a vizsgálata, hogy a nyelv használata során a közölt információ egy része nem kifejtett formában, hanem implicit és közvetett módon jelenik meg. Az implicit információ három fontos kategóriája az implikatúra, az előfeltevés és az implikáció. Az alábbiakban ezeket mutatom be, de előre kell bocsátani, hogy ez a három kategória korántsem meríti ki az implicit kommunikáció típusait. Elegendő csak arra gondolni, hogy minden nyelvi interakció előfeltétele, hogy a társalgás résztvevői hasonló módon vonják meg az éppen folyó diskurzus terének határait, azaz a kontextust, illetve a tárgyalási univerzumot. Mivel ez így van, az orvos nem érzi szükségét, hogy pontosítsa a Nyugodjanak meg, nem fog a beteg meghalni mondat időbeli értelmezését, és a Levitted a kutyát? kérdéshez sem fűzzük hozzá, hogy...mármint, hogy sétálni és ma, illetve a Manapság már mindenki Korfura akar menni nyaralni mondatban szereplő mindenki is nyilvánvalóan az ismerősök és barátok, nem pedig Földünk összlakosságának tárgyalási univerzumán belül értendő. A tárgyalási univerzumon belül pedig beláthatatlanul sok alapértelmezett dolog kifejezése implicit maradhat. Mielőtt az implikatúra, az implikáció és az előfeltevés értelmezésére térnénk, el kell választani az implicit módon adott, illetve kommunikált tényállásokat attól, ahogy ezeket a hallgató interpretálja, vagyis az inferenciától, a levezető értelmezéstől. A hallgató sokféle következtetést levonhat abból, amit a beszélő mond és ahogy megnyilvánul: miféle ember, van-e családja, milyen politikai nézeteket vall, megértheti vagy esetleg félreértheti például a beszélő megnyilatkozásaiban rejlő iróniát stb. A hallgatói inferencia alapja részben az, ami a beszélő közlésében adott, részben viszont független tőle. Ismerjük az olyan párbeszédeket, mint A: Nem tudom, hol lehet a kalapom. B: Senki nem nyúlt a te kalapodhoz! itt B gyanúsításnak értelmezi A megjegyzését (függetlenül attól, hogy mi volt A szándéka). Egy amerikai hitéleti folyóiratban olvastam, hogy egy trópusi erdőt felgyújtani olyan dolog, mintha az otthon fűtése céljából egy könyvtárat égetnénk el, anélkül, hogy előzetesen megvizsgáltuk volna a könyvek tartalmát Putting a rain forest to the torch is like burning a library to heat a home: without checking the contents of the books. (Awake, május 8.) Az olvasóban többféle inferencia is mozgásba lendül: Szegény embereknek könyvtárakat kell elégetni valahol, hogy fűtsék az otthonukat? 10

11 Bizonyos könyveket nem is baj, ha elégetünk? A hallgatói (olvasói) inferencia rúgói nyilván részben a diskurzuson (szövegen) belül, részben viszont azon kívül vannak. A kommunikációval szemben vannak általános elvárások, amelyek bármely nyelvközösségben a racionális párbeszéd, a társalgás logikájának alapját képezik, vö. Grice (1975, 1978). Az együttműködés elve (cooperative principle) a (1) mennyiség, (2) minőség, (3) relevancia és (4) kifejezésmód társalgási maximáit (maxims of conversation) feltételezi. Ezek minden megszólalásakor arra sarkallják a beszélőt, hogy legyen a társalgáshoz való hozzájárulása (1) éppen a megkívánt mértékben informatív, (2) ne tartalmazzon hamis vagy igazolhatatlan állítást, illetve a (3) tárgyhoz tartozó, releváns, (4) rendezett, homályosság és kétértelműség nélküli megnyilatkozás legyen. A társalgási implikatúra (conversational implicature) a maximák érvényességén alapuló mechanizmus, amely fenntartja a társalgás rendjét. A társalgási implikatúra révén értünk meg egy olyan párbeszédet, mint A: A tanár úr megjött már? B: Hát, áll egy ócska VW a parkolóban, és olyat is, mint A: Te talán sosem csináltál ilyet? B: Holnapra esőt jósol a meteorológia. Az első esetben áthidaljuk a kérdés és látszólag irreleváns válasz közti távolságot, a másodikban pedig értelmezzük, hogy mit jelent a relevancia maximájának szándékos megsértése. Míg a társalgási implikatúrát a hallgató a konkrét beszédhelyzet elemzése révén azonosítja, a konvencionális implikatúra esetében az implicit jelentés azonosítása már többé-kevésbé bejáratott séma szerint működik. Például a Lám, még egy nyelvész is tudhat valamit mondat esetében a még konvencionálisan implikálja, hogy a nyelvészek a (leg)tudatlanabbak csoportjába sorolhatók. A fentebb már tárgyalt létére névutó konvencionális implikatúrájának nem teljesen általános jellege (hiszen van nem ellentétes használata is!) jól mutatja, hogy a konvencionalizációnak fokozatai vannak. A valódi konvencionális implikatúra azonban soha nem függeszthető fel kontextuálisan, pl. az akit én egyébként nagyon tisztelek kifejezés implikatúrája teljesen konvencionális. A Pista mértékletesen él mondatba ez a fordulat nem ágyazható be, viszont a Pista valósággal habzsolja az életet mondatba igen. Még egy példa: a két értelmetlen szót tartalmazó Zoli nyehes, de valitol kijelentésből annyit mégis megértünk, hogy aki nyehes, az nem szokott valitolni ezt csak onnan tudhatjuk, hogy ismerjük a de kötőszó konvencionális implikatúráját. Az implikatúrát meg kell különböztetni az implikációtól, amely többféle logikai viszonyra utal, pl. a Lajosnak sikerült elrontania a napomat mondat implikációja az, hogy Lajos talán el akarta rontani a napomat és Lajos elrontotta a napomat. A Laci 11

12 leszokott a heroinról implikációja az, hogy Laci heroinista volt. A szójelentés szintjén is azonosíthatóak ilyen viszonyok: az elvált implikációja a házas stb. Végezetül az előfeltevés (presupposition) fogalmát kell körülírnunk. Itt az egyik nehézség az, hogy az előfeltevés szónak van egy igen tág, a hétköznapi nyelvihez közel álló, azaz nem szaknyelvi használata. Szűkebb értelemben az előfeltevésnek néhány alaptípusáról szokás csupán beszélni. Az első ezek közül az egzisztenciális előfeltevés, pl. a Feleségem húga angoltanár előfeltevése, hogy van feleségem, hogy van húga (és talán csak egy húga van). Az előfeltevést a tagadás érintetlenül hagyja: a Feleségem húga nem angoltanár előfeltevései ugyanezek. A faktívitási előfeltevés hasonló jellegű: a Lajos sajnálja, hogy nemet mondott és a Lajos nem sajnálja, hogy nemet mondott egyaránt előfeltételezi azt a tényt, hogy Lajos nemet mondott, ugyanígy faktív: Lajos letagadta ~ nem tagadta le, hogy nős (vö. a nem faktív Lajos tagadta, hogy nős mondatot). Szerkezeti előfeltevések: János valószínűbb jelölt, mint Géza ( Géza is jelölt), Mikor törtek be az irodába? ( betörtek az irodába), Ha nem lennék beteg, elmennék ( beteg vagyok). 6. Hogyan tovább? Tanulmányomat a szakirodalomra való utalásokkal zárom. Kasher (1998) kiadta a pragmatika klasszikus cikkeit. Alapvető cikkgyűjtemény Horn & Ward (2004). Az Elseviernél megjelent nyelvészeti lexikon pragmatikai címszavait gyűjti egybe Mey (1998). A pragmatikai kutatás fontos forrása az amsterdami Benjamins kiadónál megjelenő, J. Verschueren és mások által szerkesztett Handbook of Pragmatics (1995 ): X, , amely előfizetőknek bibliográfiával együtt elérhető az interneten A nemzetközi kutatás központja Antwerpen, a Nemzetközi Pragmatikai Szövetség (IPrA,1986 ) székhelye. IPrA Secretariat, P.O. Box 33, B-2018 Antwerp 11, Belgium, Tel. Fax: A X. Pragmatikai Világkongresszust Svédországban rendezik: Göteborg, július Az IPrA tagságával kapcsolatos információk: 12

13 Bibliográfia: ARIEL, Mira The demise of a unique concept of literal meaning. Journal of Pragmatics 34: BIANCHI, Claudia szerk The Semantics/Pragmatics Distinction. CSLI, distr. by The University of Chicago Press. GRICE, H. Paul Logic and Conversation. in Peter Cole & J. L. Morgan szerk. Syntax and Semantics 3. Speech Acts. New York: Academic Press, MAGYARUL: A társalgás logikája. In: Pléh, Síklaki & Terestyéni szerk. Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest: Osiris, GRICE, H. Paul Further Notes on Logic and Conversation. Peter Cole szerk. Syntax and Semantics 9. Pragmatics. New York: Academic Press, HORN, Laurence R. & Gregory L. WARD szerk The handbook of pragmatics. Oxford & Malden, MA: Blackwell. KASHER, Asa szerk Pragmatics: critical concepts. London: Routledge, 6 kötet. LEVINSON, Stephen C Pragmatics. Cambridge University Press. NÉMETÜL: Martina Wiese ford., Tübingen: Niemeyer, 2000, ISBN és más nyelveken. MEY, Jacob L. szerk Concise Encyclopedia of Pragmatics. Amsterdam: Elsevier. McCAWLEY, James D A linguistic flea circus. Bloomington, IN: Indiana University Linguistics Club. NAGY Katalin A pragmatika státusáról. Magyar Nyelv 101: NÉMETH T. Enikő Pragmatika. In: Kiefer Ferenc szerk. Magyar Nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó, NÉMETH T. Enikő & BIBOK Károly szerk Általános Nyelvészeti Tanulmányok. XX. kötet: Tanulmányok a pragmatika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. NEMO, F. & P. CADIOT Un problème insoluble? Revue de Sémantique et Pragmatique 1: 15 22, 2: PLÉH Csaba, SÍKLAKI Tamás & TERESTYÉNI Tamás szerk Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest: Osiris. RECANTI, François Literal Meaning. Cambridge, UK New York: Cambridge University Press. 13

14 SZILI Katalin Tetté vált szavak: a beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Budapest: Tinta Könyvkiadó. THOMAS, Jenny Meaning in Interaction. An introduction to pragmatics. London New York. TURNER, Ken szerk The Semantics/Pragmatics Interface from Different Points of View. Oxford: Elsevier. Kérdések (amelyekre nincsen egyetlen tökéletes válasz): (1) Az ismert riporter az alábbi kérdést tette fel a miniszternek: Értem, de miért kellett,... eeee..., mármint miért volt szükséges, vagyis miért volt muszáj ilyen intézkedéseket hozni? Ön szerint miért fogalmazta újra a kérdését? (2) A nyelvművelők tanácsa ellenére sokan használják az ingyenesen hívható zöldszám kifejezést. Aki használja, nyilván tudja, hogy a zöldszám (már a meghatározása szerint is) ingyenesen hívható. Szintén felesleges szószaporítás Móricz három kötetes Erdély-trilógiá -járól beszélni. Ön szerint mindkét esetben csak tudatlanságról lehet szó? (3) Hibásnak tűnik az Anyámnak nincs gyereke, illetve az A nők szülik a gyerekeket mondat, akárcsak az anyája, illetve az apája szóalakok. Készítsen hozzájuk olyan kontextust, amelyben mégis előfordulhatnak. (4) Melyik párbeszéd sérti a társalgási és melyik a konvencionális implikatúra szabályait? Mi a szabály megsértésének a szabálya? A: És csinos a Pista új barátnője? B: Hát, gyönyörűen játszik Chopint... A: Nem tudom, megkérdezhetem-e, hogy hány évesnek tetszik lenni? B: Én se tudom. (5) Milyen jelenség okozza a Péter azt hitte, hogy minden ember halandó mondat furcsaságát? 14

Hogyan értik a magyar gyerekek a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás

Hogyan értik a magyar gyerekek a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás Hogyan értik a magyar gyerekek a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás A vizsgált kérdések Érzékenyek-e a magyar anyanyelvű gyerekek a fókuszált és nem fókuszált számneves kifejezések jelentésbeli különbségére?

Részletesebben

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

A deixis megjelenési formái a prozódiában

A deixis megjelenési formái a prozódiában A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok

Részletesebben

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve

Részletesebben

Adalékok a nyelvi benyomáskeltés stratégiáihoz (A leechi udvariassági elvek megvalósulása a magyarok nyelvhasználatában)

Adalékok a nyelvi benyomáskeltés stratégiáihoz (A leechi udvariassági elvek megvalósulása a magyarok nyelvhasználatában) 78 Pap Andrea Adalékok a nyelvi benyomáskeltés stratégiáihoz (A leechi udvariassági elvek megvalósulása a magyarok nyelvhasználatában) Bevezetés: benyomáskeltés udvariasság Munkámban az udvarias nyelvi

Részletesebben

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható:

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: A kötőszók Előhang (prelúdium): DE Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: Vera csak 2 éves, de már 100-ig tud számolni. Ez az étterem kitűnő,

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

A metaforikus jelentés metafizikai következményei

A metaforikus jelentés metafizikai következményei VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez

Részletesebben

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Tegezés, magázás 1 ) Alapszabályok Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Magázódás: a beszélgetőpartnerünknek

Részletesebben

Grice metaforaelméletének védelmében

Grice metaforaelméletének védelmében Zvolenszky Zsófia Grice metaforaelméletének védelmében Ki mondta, hogy az élet nem habos torta? I. BEVEZETÉS Virág elvtárs, hangzik a kézenfekvő válasz. 1 És nem akármilyen megnyilatkozásról van szó: Virág

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat!

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat! nyelv: A nyelv arra való, hogy el tudjuk mondani másoknak, amit gondolunk, és mások gondolatait meg tudjuk érteni. Nagyon régen alakult ki, és folyamatosan változik. A nyelv részei: a hangok, a szavak,

Részletesebben

Az arab világ egyetlen magyar nyelvi lektorátusa 2000 óta mûködik a kairói

Az arab világ egyetlen magyar nyelvi lektorátusa 2000 óta mûködik a kairói Czabán Katalin* NYELVTANÍTÁS ÉS KULTÚRAKÖZVETÍTÉS Magyarnyelv-oktatás arab anyanyelvûeknek** Az arab világ egyetlen magyar nyelvi lektorátusa 2000 óta mûködik a kairói Ain Shams Egyetem Al-Alsun (Idegen

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

1/50. Teljes indukció 1. Back Close

1/50. Teljes indukció 1. Back Close 1/50 Teljes indukció 1 A teljes indukció talán a legfontosabb bizonyítási módszer a számítástudományban. Teljes indukció elve. Legyen P (n) egy állítás. Tegyük fel, hogy (1) P (0) igaz, (2) minden n N

Részletesebben

A hát diskurzusjelölőről az óvodások diskurzusaiban

A hát diskurzusjelölőről az óvodások diskurzusaiban A hát diskurzusjelölőről az óvodások diskurzusaiban Kondacs Flóra Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti nyelvészet alprogram, I. évf. Témavezető: dr. Schirm Anita 2016. február

Részletesebben

Magyar Nyelv. * 1 Pragmatikai kutatások Magyarországon* 1. 109. ÉVF. 2013. Nyár 2. SZÁM

Magyar Nyelv. * 1 Pragmatikai kutatások Magyarországon* 1. 109. ÉVF. 2013. Nyár 2. SZÁM Magyar Nyelv 109. ÉVF. 2013. Nyár 2. SZÁM * 1 Pragmatikai kutatások Magyarországon* 1 1. A pragmatikai kutatások tudománytörténeti kontextusa. 12 A pragmatika első meghatározása Charles Morris (1938) nevéhez

Részletesebben

Nézzünk meg találomra néhány ország különböző rádióinak logóit és végül az ország zászlóját! Milyen összefüggést látunk?

Nézzünk meg találomra néhány ország különböző rádióinak logóit és végül az ország zászlóját! Milyen összefüggést látunk? Nézzünk meg találomra néhány ország különböző rádióinak logóit és végül az ország zászlóját! Milyen összefüggést látunk? És ez az alábbi, kétsornyi logó vajon melyik országra lehet jellemző? És milyen

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

Jelentés, jelek és jelrendszerek

Jelentés, jelek és jelrendszerek Tartalomjegyzék A jel...1 Jeltipológia a jelek fajtái...2 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat...3 Indexek...4 Ikonok, ikonikus jelek...5 Az indexek és ikonok értelmezése...6 Szimbólumok...7 A

Részletesebben

... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből

... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből ... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből Tordai Renáta, Andréka Hajnal, Németi István Habár azzal az ígérettel zártuk a nyelvről szóló cikket, hogy nemsokára már a relativitás elméletét kezdjük felépíteni,

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

A matematika nyelvéről bevezetés

A matematika nyelvéről bevezetés A matematika nyelvéről bevezetés Wettl Ferenc 2006. szeptember 19. Wettl Ferenc () A matematika nyelvéről bevezetés 2006. szeptember 19. 1 / 17 Tartalom 1 Matematika Kijelentő mondatok Matematikai kijelentések

Részletesebben

Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte?

Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte? 1 Tisztázzunk valamit: Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte? Még mielőtt belevágnánk a nagy munkánkba, röviden nézzük is meg, milyen is ez a német nyelv. A NÉMET nyelvről röviden: Azonnal fel fog tűnni

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. A nyelv leírása

Bevezetés a nyelvtudományba. A nyelv leírása Bevezetés a nyelvtudományba A nyelv leírása A nyelv Emberi nyelv állati kommunikáció A nyelv mint jelrendszer Mi is az emberi nyelv? a nyelv használata: beszéd és írás nyelvtudomány: a nyelv használata

Részletesebben

A kérdés felelet alapú szóviccek. vonatkozásai

A kérdés felelet alapú szóviccek. vonatkozásai A kérdés felelet alapú szóviccek pragmatikai vonatkozásai Az emberi kommunikáció fontos alkotórésze a humor. Benne az együttműködő társalgás elsősorban az ugratás és az érdekesség elvének van alárendelve:

Részletesebben

A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése*

A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése* Schirm Anita A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése* 1. Bevezetés A diskurzusjelölők szóosztályáról eltérően vélekednek a nyelvészet különböző területeit művelők. A nyelvművelő munkák

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

(1)a. PÉTER aludt a padlón. b. minden x-re, x akkor és csak akkor aludt a padlón, ha x = Péter

(1)a. PÉTER aludt a padlón. b. minden x-re, x akkor és csak akkor aludt a padlón, ha x = Péter É. Kiss Katalin Érvek és ellenérvek a fókusz [+kimerítő] jegyével kapcsolatban 2006. július 1. Bevezetés Mind Bánréti Zoltán, mind Komlósy András fontos mondattani munkákban foglalkozik a magyar fókuszjelenségek

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

Knoch László: Információelmélet LOGIKA

Knoch László: Információelmélet LOGIKA Mi az ítélet? Az ítélet olyan mondat, amely vagy igaz, vagy hamis. Azt, hogy az adott ítélet igaz vagy hamis, az ítélet logikai értékének nevezzük. Jelölése: i igaz h hamis A 2 páros és prím. Logikai értéke

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 120 órás tanfolyam 61 120. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK

Részletesebben

Csábítás Akadémia Online Tanfolyam 5. rész

Csábítás Akadémia Online Tanfolyam 5. rész Csábítás Akadémia Online Tanfolyam 5. rész Copyright: Csábítás Akadémia 2009-2010 Alapító, vezetı: Nicholas Victor Megnyitás és rutinátmenetek avagy: hogyan kerüld el a lefagyást? Jocky cikke Ez elég szar

Részletesebben

A tudomány sokkal emberibb jelenség, mint gondolnánk

A tudomány sokkal emberibb jelenség, mint gondolnánk A tudomány sokkal emberibb jelenség, mint gondolnánk Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés c. könyvérıl Sanoma Budapest, Nık Lapja Mőhely, 2007. Kitőnı könyvet ajánlok az olvasó figyelmébe, noha a szerzı

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

A népesedéspolitika nyelve avagy a rasszizmus legitim nyelvi közege

A népesedéspolitika nyelve avagy a rasszizmus legitim nyelvi közege A népesedéspolitika nyelve avagy a rasszizmus legitim nyelvi közege Reflexiók Melegh Attila írására Krémer Balázs A reflexió személyes közege A magam részérõl jó adag nosztalgiával olvastam Melegh Attila

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Forrásnyelvi környezetben (külföldön) Egy 96 órás tanfolyam 49 96. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Javítókulcs S Z Ö V E G É R T É S

Javítókulcs S Z Ö V E G É R T É S 8. é v f o l y a m Javítókulcs S Z Ö V E G É R T É S Országos kompetenciamérés 2010 Oktatási Hivatal ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Ön a 2010-es Országos kompetenciamérés szövegértési feladatainak Javítókulcsát

Részletesebben

Szemantika: modalitás, kompozicionalitás. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 13.

Szemantika: modalitás, kompozicionalitás. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 13. Szemantika: modalitás, kompozicionalitás Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 13. Bevezetés Szemantika: jelentéssel foglalkozó nyelvészeti részterület Mi a jelentés?

Részletesebben

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV A kötet gondozásában közremûködött a Feldmár Intézet. A Feldmár Intézet szellemi mûhely, amely a filozófia, az etika és az interperszonális fenomenológia eszközeivel

Részletesebben

Bárány Tibor. Intenzionalitás: szavak, képek, gondolatok

Bárány Tibor. Intenzionalitás: szavak, képek, gondolatok Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Bárány Tibor Intenzionalitás: szavak, képek, gondolatok Doktori értekezés tézisei Budapest, 2011 2 1. Témaválasztás és célkitűzések Dolgozatomban a

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések

Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Összetett érvelések Hosszabb szövegekben vagy beszédekben számos esetben találkozunk összetett érvelésekkel. (Lásd előző dián a 22-es csapdájának

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Bevezetés a nyelvtudományba 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék tudomány (általában) az emberi tudás szisztematikus rendszere Ismérvek: 1. a tudásnak

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) Mire jó az első és második személy?

Részletesebben

Tanmenet. Kínai, mint második idegen nyelv

Tanmenet. Kínai, mint második idegen nyelv Tanmenet Kínai, mint második idegen nyelv Az óra címe: Kínai, mint második idegen nyelv Évfolyam: 11. évfolyam Óraszám: heti 3 tanóra 43 héten keresztül: 129 tanóra/év Óraadó: Az óra rövid leírása: Az

Részletesebben

KRISTON LÍVIA ÉS VARGA ESZTER A FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ ROMA HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI ÉS

KRISTON LÍVIA ÉS VARGA ESZTER A FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ ROMA HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI ÉS KRISTON LÍVIA ÉS VARGA ESZTER A FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ ROMA HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI ÉS JÖVŐTERVEI 1 A cigányság a magyar társadalom legnagyobb létszámú etnikai csoportjává vált az elmúlt évtizedekben. (VALUCH,

Részletesebben

Konvencionálisan indirekt beszédaktusok és pragmatikai ekvivalencia az angol-magyar filmszövegek fordításában Polcz Károly

Konvencionálisan indirekt beszédaktusok és pragmatikai ekvivalencia az angol-magyar filmszövegek fordításában Polcz Károly Konvencionálisan indirekt beszédaktusok és pragmatikai ekvivalencia az angol-magyar filmszövegek fordításában Polcz Károly 1. Bevezető Az amerikai filmek szövegében gyakorta előforduló konvencionálisan

Részletesebben

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Köszönetnyilvánítás jó és rossz akaróimnak: Nem egy szokványos köszönet

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

Az eredményes nyelvtanulás alapelvei 1.

Az eredményes nyelvtanulás alapelvei 1. www.doyouspeakenglish.hu Az eredményes nyelvtanulás alapelvei 1. MEGOLDÁS a sikeresebb angol tanuláshoz azoknak, akik már tanultak angolul, de abbahagyták, és azoknak, akik jelenleg is tanulnak angolul,

Részletesebben

Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145.

Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145. Imre Attila (szerk.) Párbeszédek kultúrája Gdansktól Oszakáig: a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus szekcióelőadásai,

Részletesebben

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan

Részletesebben

Nemesi Attila László, Nyelv, nyelvhasználat, kommunikáció

Nemesi Attila László, Nyelv, nyelvhasználat, kommunikáció Szemle 243 aktus, amely annyiban összetettebb, mint a beszédaktus-elmélet illokúciós aktusa, hogy multimodális természetű, azaz különféle modalitásokból érkező jeleket és jelzéseket, illetőleg markereket

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben

A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben Anna Grzeszak, Damian Kaleta A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben Dolgozatunk célja, hogy megnézzük, hogyan mutatják be a nyelvtani szabályokat az egyes magyar nyelvkönyvek.

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

Asszociációs vizsgálatok alkalmazási lehetőségei márkák kutatásában Kovács László Bevezetés Az asszociációs vizsgálatok viszonylag hosszú múltra

Asszociációs vizsgálatok alkalmazási lehetőségei márkák kutatásában Kovács László Bevezetés Az asszociációs vizsgálatok viszonylag hosszú múltra Asszociációs vizsgálatok alkalmazási lehetőségei márkák kutatásában Kovács László Bevezetés Az asszociációs vizsgálatok viszonylag hosszú múltra tekintenek vissza. Francois Galton (1883) kezdeti introspektív

Részletesebben

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment program VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 6. óra

Érveléstechnika-logika 6. óra Érveléstechnika-logika 6. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Deduktív és induktív érvelések Induktív érvelések értékelése Induktív általánosítások Adatok

Részletesebben

Logika nyelvészeknek, 11. óra A kvantifikáció kezelése a klasszikus és az általánosított kvantifikációelméletben

Logika nyelvészeknek, 11. óra A kvantifikáció kezelése a klasszikus és az általánosított kvantifikációelméletben Logika nyelvészeknek, 11. óra A kvantifikáció kezelése a klasszikus és az általánosított kvantifikációelméletben I. A kvantifikáció a klasszikus Frege-féle kvantifikációelméletben A kvantifikáció klasszikus

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés

Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés Az angol nyelv kijelentő mondatai három részből állnak, és mindig ebben a sorrendben: SZEMÉLY SEGÉDIGE INFORMÁCIÓ A SZEMÉLY a mondat főszereplője.

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal

Örömmel ugrok fejest a szakmába - Interjú Őze Áronnal "Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal 2014. október 29. szerda, 08:00 Az idei Vidor fesztiválon Őze Áron és Kedvek Richárd nyerte a legjobb főszereplő párosnak járó Pantalone-díjat az

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Hegedűs Rita Kötő- és módósítóelemek grammatikája és szemantikája

Hegedűs Rita Kötő- és módósítóelemek grammatikája és szemantikája Hegedűs Rita Kötő- és módósítóelemek grammatikája és szemantikája Meglehetősen elméletinek és száraznak Ígérkező fejtegetésemet egy élvezetes és rendkívül találó Kosztolányi novellarészlettel kezdem: "Meglátogatott

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban

Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban Varga Marianna SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Összefoglaló Tanulmányomban a bírák által feltett kérdések típusait vizsgálom a tanúk

Részletesebben

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,

Részletesebben

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLlÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? 2 Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon

Részletesebben

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon

Részletesebben

2. OSZTÁLY/3 (2012 2013)

2. OSZTÁLY/3 (2012 2013) Név, osztály:... Visszaküldési határidô: 2013. március 11. 2. OSZTÁLY/3 (2012 2013) A világ összes kincse Ebben a feladatsorban Bátky András: A világ összes kincse című könyvéhez kapcsolódóan találtok

Részletesebben

Nemes Nagy Ágnes: Jeromos a remeterák Forrás: Kinőttelek. Sziget Könyvkiadó, 2005.

Nemes Nagy Ágnes: Jeromos a remeterák Forrás: Kinőttelek. Sziget Könyvkiadó, 2005. Nemes Nagy Ágnes: Jeromos a remeterák Forrás: Kinőttelek. Sziget Könyvkiadó, 2005. Szövegtípus: elbeszélő Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás:

Részletesebben

Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni

Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni Kovács Bálint2015.04.05. 18:098 Ki kellene mondanunk végre, mit gondolunk, mert különben csak az elhallgatás, az elfojtás, a gyomorfekély, a benyalás és a túlélés

Részletesebben

Kijelentéslogika I. 2004. szeptember 24.

Kijelentéslogika I. 2004. szeptember 24. Kijelentéslogika I. 2004. szeptember 24. Funktorok A természetesnyelvi mondatok gyakran összetettek: további mondatokból, végső soron pedig atomi mondatokból épülnek fel. Az összetevő mondatokat mondatkonnektívumok

Részletesebben

A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei:

A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: Név / cím Részletes leírás az adatbázisoknál, lexikonoknál 1 Alakzatlexikon 196 klasszikus stiliszti fogalom magyarázata, értelmezése irodalmi példákkal szemléltetve

Részletesebben

Maróti Orsolya Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában *

Maróti Orsolya Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában * Maróti Orsolya Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában * 1. Nyelvhasználat és félresiklások a kommunikációban Dolgozatom címében a külföldiek magyar nyelvhasználatával

Részletesebben

Szita Szilvia - www.magyarora.com 2004. II. Biztatás, bátorítás

Szita Szilvia - www.magyarora.com 2004. II. Biztatás, bátorítás I Biztatás, bátorítás I Biztatás, bátorítás Beszédpanelek és mintadialógusok - Ne izgulj, menni / sikerülni fog! - Ne butáskodj, menni / sikerülni fog! - Ne hülyéskedj, menni / sikerülni fog! - Ne félj,

Részletesebben

JAVÍTÓKULCS R FÜZET ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS. s u l i N o v a K h t. É R T É K E L É S I K Ö Z P O N T É V F O L Y A M

JAVÍTÓKULCS R FÜZET ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS. s u l i N o v a K h t. É R T É K E L É S I K Ö Z P O N T É V F O L Y A M 8. É V F O L Y A M ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS R FÜZET s u l i N o v a K h t. É R T É K E L É S I K Ö Z P O N T 2 0 0 6 Untitled-13 1 2006.03.01. 15:01:48 2 Untitled-13 2 2006.03.01. 15:01:48 3 Untitled-13

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 3

MagyarOK 1.: munkalapok 3 1. Mi a tárgy neve? kártyák telefon lámpa számítógép / laptop kulcs pénz igazolvány toll nyomtató asztal szék szemüveg könyv kávéfőző bögre buszjegy papír zsebkendő mobiltelefon ceruza Szita Szilvia és

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Egy TITOK az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban Amire senki nem gondol Nagy Erika, 2014 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől!

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől! A kérdőív kitöltője: az anya az apa A kitöltés helye (tartomány, város): A kitöltés dátuma: 1. Hol született (ország)? 2. Mióta él Németországban (évszám)? 3. Mi az anyanyelve? A 4. 5. kérdést csak akkor

Részletesebben

Lenni vagy nem lenni?

Lenni vagy nem lenni? Lenni vagy nem lenni? nyelvtani feladatok Alapszabályok / Basic Rules o A mondatban van olyan szó, amelyik a Hol? kérdésre válaszol van, vannak When there is a word in the sentence that responds to the

Részletesebben

Vasúti Érdekegyeztető Tanács

Vasúti Érdekegyeztető Tanács Vasúti Érdekegyeztető Tanács Elnök: Üdvözlök mindenkit a mai Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésen. Kérdezném, hogy a mai VÉT-nek adjunk-e egy időkorlátot, meddig tervezzük a mai VÉT ülést tartani. Tessék?

Részletesebben