Előkészületben: Bán Mór: Jég és Vér R. E. Howard: Cormac A SZÁZADIK Newman & Muldoom: Vadkanok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Előkészületben: Bán Mór: Jég és Vér R. E. Howard: Cormac A SZÁZADIK Newman & Muldoom: Vadkanok"

Átírás

1 1

2 51. Zelazny: Ellenfelek 75. Simmons: Szomorú ábrándok 52. Pratchett: Mórt 76. Parker: Aranyliliom 53. Stone: A bosszú démona 77. Muldoom: Codric 54. Sheenard: Parázs-varázs 78. Pratchett: Erik 55. Howard: Ne ássatok nekem sírt 79. Parker Észak császára 56. Muldoom: Sötét Angyalok 80. Rowland & Newman: A Sötét Isten 57. Pratchett: Bűbájos bajok 81.Payent: Yamael 58. Knight: Vérnász 82. Parker: Ezüstkorona 59. Sheenard: Egy ghoul vacsorája 83. Pratchett: Mozgó képek 60. Anderson: A Tengernép gyermekei 84. Campbell: Siratóének 61. Fayard: A Magnólia Nővérei 85. Salina: Fénymarék 62. Pratchett: Egyenjogú rítusok 86. Parker: Noumar parancsára 63. Newman: Interregnum 87. Rascal: Született Hős (klubkönyv) 64. Parker: Zlone örökösei 88. Newman: Terra Mithica 65. Brathseth: 666 nap Édenben 89. Caldwell: Fekete lángok 66. Pratchett: Vészbanyák 90. Parker: A könyörület éjszakája 67. Bán: Az Ezeréves Háború 91. Rowland: Az Idő Vasfoga 68. Fayard: Yvorl halott 92. Salina: S'Almeyna 69. Campbell: Bölcsődal 93. Mills: Korg Poláris 70. Bán: A Vérszemű Csillag 94. Pratchett: A Kaszás 71. Bán: A Hadak Ura 95. Baxter-Johnson: A Sors Gyermek 72. Pratchett: Piramisok 96. Parker A próféta 73. Bán: Gadur kapui 97. Fayard: Az Ayvari Mágus 74. Pratchett: Őrség! Őrség! Előkészületben: Bán Mór: Jég és Vér R. E. Howard: Cormac A SZÁZADIK Newman & Muldoom: Vadkanok 2

3 Colin J. Fayard AZ AYVARI MÁGUS CHERUBION KÖNYVKIADÓ 3

4 A cím angolul: The Magician of Ayvar Copyright Hűse Lajos all rights reserved! Sorozatszerkesztő: Nemes István A címlap Zubály Sándor festményének felhasználásával készült ISBN X ISSN Hungarian edition 2002 by Cherubion Kft. Felelős kiadó: Nemes István és Nemes Judit ügyvezető igazgatók Műszaki szerkesztő: Bihonné Király Edit Szedte és tördelte a Cherubion Könyvkiadó A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző ALFÖLDI NYOMDA Rt. munkája Felelős vezető György Géza vezérigazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma: Készült 2002-ben 4

5 Páromnak Hálám kevés. Nem tudok Csillagot számolni, Esőcseppből palástot szőni. A látomások az emberből magából születnek Pu Szung-Ling Évmilliókkal ezelőtt az ember nem ember volt, hanem hal. Az óceánban élt, és az olyan volt, mint a börtön, a levegő meg mint a plafon a börtön tetején. A plafonon át senkinek sem sikerült megszöknie. Aki átjut, annak vége - ezt mondta mindenki. Egyszer egy hal megpróbálta... Robert Silverberg Ha lan-o yé? Hát mi a halál? Chamoiseau 5

6 6

7 A regény szereplői Akers, a Hyllkroken-íjászok egyik káplárja riff Alencon Hyllkroken, Napkor klevan katonai parancsnoka Bálil, islén asszony, a lázadó seregek egyik vezére Barom Parrus, A Velő zsoldosa, brokhi Clodo Khimer, a lázadó klevan hadvezér Ebrahim Morasson, islén, a Bálil-bandák választott parancsnoka Elaisse Morasson, islén, Napkor könyvtárosa riff Gaucher Agrím, Marags klevan katonai parancsnoka Gran di Grasya, Ayvar rég eltávozott mágusa Juris Morasson, islén posztókereskedő, Elaisse apja Kanegér, a Velő klevan zsoldosa, tisztes Kleavani Ottar, Kleavalan királya Pöcsmadár, a Velő zsoldosa, klevan Rophoín Hyllkroken, Alencon öccse, a Velő parancsnoka Shayand di Grasya, Ayvar mágusa Shymaru, az elveszett emlékezetű férfi Vérszopó Ogg, a Velő brokhi zsoldosa, tisztes Veres, a Velő zsoldosa, klevan Warenne, a túlvilági asszony riff Watriquet Wedderburn, a klevanok legtehetségesebb hadvezére, Ottar veje. 7

8 - Van kedved élni? - Míg Isten akarja. * A vén holló higgadtan tollászkodott a juharfa csúcsán. A tenyérforma, haragoszöld levelek félig-meddig elrejtették a kíváncsi tekintetek elől - de az alant elrohanó embereknek egyébként is kisebb gondja nagyobb volt annál, semhogy ághegyen tollászkodó madarakat figyeljenek. A hamuszürkére fakult holló tudta ezt, hisz' megtapasztalta már a kétlábúak dolgait az ég alatt. Amikor a kétlábúak háborúznak, szemük vak, fülük süket minden másra. A csata a juharliget árnyékában megbúvó falu környékén dúlt. Nem lehetett különösképp jelentős csetepaté, hisz' a ködös virradattal kezdődött csupán, s még alig száradt fel a harmat, máris véget érni látszott. A károgó varjak télre készülő csapataiban több lélek tömörül össze, mint itt a síkon. Alig néhány száz, torka szakadtából üvöltő kétlábú csapott össze, hogy egymásba mártsák a kegyetlen vasakat - megviselt egyenruhások álltak szemben éhes tekintetű bocskorosokkal, parancsnak hódoló, csigás fürtű megtorlók verekedtek a régi dicsőségre áhítozó rab nemzet fiaival... Oly semmiség volt ez a kis vérontás, mely nemhogy a háború, de még egy sokadrangú hadmozdulat sorsát sem képes eldönteni, mégis oly fontos azoknak, akik belevetették magukat sodrába. Élet, avagy halál? - a kérdés most eldöntetett. *A kötet versbetétei kivétel nélkül Francois Villon tollából származnak. A szövegrészleteket nem változtattam meg, sem a korabeli Franciaországra való utalásokat, sem a fordítók - Kálnoky László, Szabó Lőrinc, Mészöly Dezső, Weöres Sándor - alkalmazta régies helyesírást. Úgy hiszem, a köszönet mellett legalább ennyivel tartozom. - a szerző. 8

9 A kopott csőrű holló végzett a tollászkodással... miként odalent a kétlábúak is egymással. A madár nehéz, öreges szárnycsapásokkal a levegőbe emelkedett, s mialatt az utolsó kétlábúak - az egyenruhások - felgyújtották az egymáshoz közel guggoló viskókat, ő leszállt a csatamező peremén, és járkálni kezdett a hozzá mérten hatalmas tetemek között. Értő szemmel gusztálta a tetszetősebb falatokat, majd kiválasztott egy kövér halottat, és az arcára telepedett. A férfi szája szélén már megjelentek a hangyák, s mákszem-fejüket összedugva itták a hideg nyálat. A holló nem zavarta az apró munkásokat, mint ahogy a hangyák sem ették el a vén madár elől a reggelit. A győztesek sietve odébb álltak. Várták őket az újabb csatamezők, felégetésre váró falvak, lemészárolható ellenségek... és valahol, kijelölt útjuk végén a rájuk kiszabott sors, amely mindig ugyanaz; a halál. Az egyenruhások azonban vígan meneteltek elébe; itt és most győztek, ez elég volt nekik - a sebesültek dolgát rábízták a dögevőkre. A holló falatozni kezdett. A fájdalom nem volt kellemetlen - hacsak abból a szempontból nem, hogy zavarta az alvásban. Olyan szépet álmodott, ám ez a viszkető-égő érzés - mintha késsel meg vágta volna a kezét - teljesen kiverte a fejéből a lebegő látomást. A smaragd ruhás, lánghajú asszonyra még emlékezett, ám a képe úgy tűnt a semmibe, mint a tejbe merített kanál... Erőlködve nyitotta ki a szemét. Ismerte azt az érzést, amikor a test és az elme olyannyira fáradt, hogy nem akar engedelmeskedni a kakaskukorékolásnak, de ez valahogy más volt. Mintha valaki mézzel kente volna be a szemhéját - egy tréfás kedvű gyermek? -, amitől a látvány is furcsán elhomályosul. Homályosnak tűnt a nagy, ezüstfekete madár is, amelyik sértett károgással rebbent arrébb, amikor megmozdította fájó kezét. A fák és a füstölgő gerendacsonkok őrült körtáncot jártak körülötte, s a lenyugvó Nap bíbor fénybe vonta a hihetetlen, kavargó, és mégis oly nyugodt képet. Vagy az a vörösség belül van, a fejemben? A fekete jószág biztatóan szemlélte. Hidd el, nem olyan rossz a halál, csak talán egy kicsit hideg, mondták a csillogó szemek. Persze, biccentett a férfi, de én nem akarok fázni. A madár szomorúan billegette a szárnyát. Előbb vagy utóbb mindenkit magába fogad a Távoli Út. A férfi szólni akart, hogy várhatna még a Távoli Út, hisz' sok dolga akad még e földön... de, hogy mi az a dolog, már nem jutott eszébe. Mielőtt még meglepődhetett volna ezen, elájult. 9

10 A vén holló, aki más holtakon már degeszre zabálta magát, s csak tesséklássék csipegette meg a bokrok alatt heverő testet, megszánta az elárvult kétlábút. Bölcsebb volt őkelme, mint azt az öntelt emberek hitték, s többet látott annál, mit a szem látni enged. A sebesült férfi faluja leégett, családja tagjai - ha voltak - már nem élnek, vagy jobb nekik, ha nem élnek. Hite is cserbenhagyta, akár csak két erős karja... s az emlékezete hosszú-hosszú útra indult. Ha az élete vissza is tér hozzá, nehéz, igen nehéz dolga lesz... Búcsúzóul aprót csípett a véres fejű férfi vállába -amúgy biztatólag -, és arrébb totyogott, hogy kevésbé szánni való vacsorát leljen magának. 10

11 Tudom, mi a tejben a légy, Tudom, ruha teszi az embert, Tudom, az új tavasz mi szép, Tudom, mely gyümölcs merre termett, Tudom, mely fán mily gyanta serked, Tudom, hogy minden egy dolog. Tudom, a munkát, a lusta kedvet; Csak azt nem tudom, ki vagyok. Rettentő hideg szopogatta a csontjait - talán már a pokol hidege -, és ettől ismét felébredt. Nem, egész biztosan tudta, hogy nem akar meghalni. De miért kerülgeti folyton ez a lehetetlen kérdés? Halál? Amint feltápászkodott, megértette... A sebesült elborzadva nézett körül. A fogyó hold fénye sok mindent rejtve hagyott, ám amit elé tárt, az is épp elégnek bizonyult. Mozdulatlan tetemek hevertek szanaszét, kifacsarodott tagjaik a halál bilincseibe fagytak. Kissé távolabb az éjszaka gyáva dögevői somfordáltak - megijedtek a férfi mozdulataitól, arrébb kotródtak hát... van ott is hús elég... Halál, mindenhol halál, mely bizonnyal őt is megérintette! A falu üszke alatt vörös parázsbogarak hunyorogtak, erejük rég a múlté, egymás után fulladtak a hamuba. Csípős füst ülte meg a környéket, amely megkönnyeztette az eszmélő férfit. Könnyein keresztül hosszan nézte az elhamvadt házakat - nem tudta, kellene-e éreznie valamit latrukra, s ez rosszabb volt, mintha a bánat marcangolta volna a lelkét. Mert a férfi nem csupán az elpusztult faluval kapcsolatos érzelmeit nem volt képes felderíteni, de azt sem tudta, hogy mit keres itt, és miért került veszélybe az élete. Mi történt itt, és mikor? És egyáltalán... Hol van most? Egy csatamezőn, egy felprédált település mellett... Ez a határozatlan névelővel körített, pontatlan helymeghatározás éppen elegendő volt számára. Bár nem tudta, hogy miként került erre az elátkozott helyre, a tudat, hogy fizikai valósága van annak, ahol van, megnyugtatta. Ám ekkor újabb kérdés kezdett fészkelődni tudatában. Mert érezte, hogy tudnia kellene, de nem tudja... nem tudja, hogy... Kicsoda ö? - Ki vagyok én?!? - kiáltotta az éjszakába, de az árnyékoktól megrágott hold csak mosolygott rajta, ahogy az anyák nyugtázzák gyermekük semmi-bánatát. 11

12 Sem a hold, sem a jóllakott dögevök nem méltatták válaszra - ám ami ennél is szörnyűbb volt, magában is hiába kutatott válasz után. Ki vagyok én? Kicsoda? Legalább egy név... egy foglalkozás, mely napjait boldoggá tette... egy anya hangja... szeretők nevetése... egy gyermek, aki a sajátja? Semmi. A férfi emlékezete üresen kongott, mint a szegény ember kamrája. Tudta, amit egy embernek tudnia kellett, hogy életben maradjon; tudta, mi az éhség, és hogyan lehet elvenni az erejét, tudta mi a folyó és mi a csónak, ismerte a közelgő tél hidegét... de nem tudta, kié az a lélek, amely a testében lakozik. Azután - hosszas, kétségbeesett kutakodás után - előtűnt egy név. Shymaru. Örömének ízét azonban megrontotta a név jelentése: Shymaru, azaz a Névtelen. Azokat hívták így, akik elvesztették az arcukat, akik megsértették az íratlan törvényeket, s ezért a közösség kivetette magából őket. A közösség, amely... Melyik...? Ahol a férfi élte le...hol...? Az emberek között, akik... - Akik? Az ég szerelmére, kicsodák?! Kétségbeesett kérdéseire most sem kapott választ. Csupán valamely pokolbéli, hullazabáló démon vihogása érkezett feleletül, valahonnan az árnyékok közül - de meglehet, hogy éppen egy bagoly nyugtázta a hiábavaló kérdéseket, s annak bölcs huhogása tűnt pokoli vonyításnak az elgyötört elme számára. Akármitől is származott az a hang, mozgásra serkentette a férfit. Valamiért elkerülte őt a halál, míg másokért eljött - mert így kellett lennie? -, hát akkor tennie kell valamit, nehogy magára haragítsa a kegyes sorsot! Feltápászkodott, s nem törődve a heves szédüléssel, mely azonnal elfogta, nekivágott a hajnalt vajúdó éjszakának. A csatatér árnyai egy darabon elkísérték... A felégetett árpamező még langyosán porzott léptei nyomán, és a félig elszenesedett tarló szalmaszálai úgy ropogtak talpa alatt, mintha egércsont lenne szerteszórva a fekete tájon. Gyenge szél kavarta magasba a meleg hamut, mely belepte a férfi egyébként sem tiszta ábrázatát. A finom por kaparta a torkát, és szúrta a szemét - könnyezett hát, s könnye közé becsempészte bánatát... de nem tudta, miért érez bánatot. Északnak haladt - miért? -, fáradt vánszorgással. Tudtán kívül a tegnapi győztesek nyomát követte. Már nem kérdezősködött, nem kutakodott válaszok után. Üres a feje - hamar beletörődött -, s a bánkódás ezen nem segít. Embereket kell találnia, akikkel beszélgethet, akik talán ismerik őt. Talán tudnak hétköznapi dolgokat, melyek segíthetik őt az eligazodásban. Vagy fel kell kutasson gyógyító asszonyokat - ez is olyan tudás volt, mely megmaradt neki, hogy a férfi pusztít, az asszony pedig életet ad és gyógyít -, akik keserű főzetekkel megvilágosítják emlékezetét. Fejsebét is elláthatnák - kitapogatta, s 12

13 vakító fájdalom emlékeztette, hogy kis híján élete fonalát szakajtotta ketté az a seb. Kötés kell rá, tiszta víz, meg kencék, mert jó a hamu, ha más nincs, csak nem éppen célravezető... A leégett gabonatábla egy lankás dombhátra kúszott fel, melynek tetejében kormos törzsű, századéves diófa trónolt. Az érett, száraz árpa gyorsan tovazúgó lángja megperzselte az alsó leveleket, s feketére pörkölte az ezüst törzsön éldegélő zuzmókat, de a fában nem tudott kárt tenni. ízletes, még tejes dióit keserű-zöld burok rejtette, ám a férfit nem tartotta vissza a fanyar íz; egyik golyóbist a másik után törte fel, és mohón befalta belüket. Erős fogai alatt porrá morzsolódott a véletlenül közé keveredett dióhéj is. Evés közben szemügyre vette a környező vidéket. Dél felé fekete madarak kisebb felhője jelezte, hogy ahonnan jött, ott tart még a lakoma. A férfi - Shymaru, ahogy kényszerből magát nevezte - elkapta onnan a tekintetét. Az a vidék sötét folt marad a lelkében, amíg csak él... Ha jelentett is számára valamit az elpusztított falu, azt máshol akarta megtudni, mert a halál földjére vissza nem megy! Keleten távoli hegyek szabdalták az eget, alig valamivel kékebbek, mint a levegő. Talán nem is léteztek, csupán az ég alján hasaló felhőkből gyúrta sziluettjüket Shymaru képzelete. Nem csábította a bizonytalan távolság - volt bizonytalanság elég a saját fejében -, elfordult hát tőle. Napnyugat irányában nem hordott olyan messzire a tekintet. Néhány lusta dombhát után smaragd-barna erdőségek birtokoltak a látóhatárt. Shymaru tisztán hallotta, ahogy a szél titkokat zúg az ágak között, oly nyelven, amit majdnem megért... majdnem", s ez bosszantóan vékony fal a Tudás előtt, mégis áthághatatlan. A férfi megharagudott ezért a majdnem"-ért az erdőre, hisz' hallja a titkot, de megtartja magának... gonosz világ az, a fák birodalma, be nem teszi oda a lábát! Észak továbbra is megnyugtatóan fekete volt. A jövő évi kenyér ígéretét egykor magában hordozó, leégett árpamező hosszan nyúlt tova, dombról-dombra, és Shymaru tudta, hogy számos ember lakhat a közelben, sok kenyérpusztító, mert céltalan nem nő az árpa, csak ha a gondos gazda haszonra számíthat. A falu, ahol második életére eszmélt, száz év alatt sem enne meg ennyi kenyeret - város, jutott eszébe a nagy falu" neve, város lapul a közelben! Talán éppen északon? Mialatt a félérett dión rágódott csersavaktól összehúzott szájjal, és az útirány felől gondolkodott, a következő domb mögött - lankás horpadás rogyasztotta gerincét, s ettől olyan lett, mint egy asszony gömbölyű hátsója - szemet szúrt neki három magányos fa lombja. 13

14 Jelent az valamit, morfondírozott. Miként ez a diófa az aratóknak nyújt hűsítő árnyékot, és némi felfrissülést, az a három talán kutat jelöl, vagy egyebet. Házat? Netán... Az asszonyfenék-forma domb amúgy is arra ingerelte, hogy másszon fel rá, s mivel a három fa megfejthető titka is vonzotta, hát elindult. Búcsúzóul megköszönte a diófának ebédjét, s hosszú életet kívánt neki, sok magoncot. A fa kemény levelei úgy zörögtek utána, mint a sok tudást rejtő kódexek lapjai. A hasadt dombtetőre felérve Shymaru kíváncsisága nyomtalanul elszállt. A tető nélküli, csonka udvarház körül heverő emberi testek mindent elárultak neki, amit tudni kívánt, sőt, még annál is többet. Amazok ott lenn nem lustaságból hevernek a napon, nem azért, mert a nehéz munka kivette tagjaikból az erőt. Halottak voltak, visszavonhatatlanul, lelkűk már az Úton jár, az Istenasszony álmodik velük... - Kicsoda? - rökönyödött meg Shymaru, s meglepetését fennhangon közölte a nyugton alvó dombokkal. Hangja rekedt volt, mint a varjúkárogás, de az övé volt, s ez nem csekély boldogsággal töltötte el. Erről legalább biztosan tudja, hogy az övé, hozzá tartozik. - Miféle Istenasszony? Az emlékei közt tátongó feneketlen űr figyelmeztette, hogy jobb lesz óvakodnia az efféle kérdésektől. Shymaru bosszúsan fintorgott, ráncba szaladt a homloka, s ettől ismét hasogatni kezdett a fején végigszántó seb. Csiklandozó bizsergéssel vér serkent a seb mélyén, még jobban összeragasztva gubancos hajszálait. - Semmi, semmi! - morgott Shymaru, tudomást sem véve a fájdalomról. - Csak ostoba kérdések, melyekre nincsen válasz! Akkor már inkább a holtak társasága! Ez utóbbi kijelentését nem önpusztító gondolatok szülték, csupán az elhatározás, miszerint ahelyett, hogy elvesztett emlékezetén marcangolódna, inkább szétnéz az udvarház romjai között. Csupán békés halottak szelleme őrzi, s hátha talál a falak árnyékában valami hasznára valót. Kegyetlen világba csöppent, majdnem oly tudatlanul, mint egy csecsemő, s épp úgy áll csupaszon, magányosan a napok előtt, mint amaz. Fegyver kell, ruha, talán szerszámok - ha ért hozzájuk egyáltalán -, élelem, kötszer, kulacs, hogy ne legyen a természet szeszélyeire kárhoztatva... mindezt talán megadja az udvarház, ha elegendő tisztelettel közeledik romjaihoz. A ház gazdag emberé lehetett - erről árulkodott a meszelt téglafal, a roggyant tető lécein itt-ott megkapaszkodó, égetett agyagcserép. Keskeny ablakait egykor léckeretre feszített disznóhólyag takarta - most cafatjait libegtette a szél, mint rontásűző papírosokat az oltárok falán. Az udvarház földszintes, masszív tömbje jól védhetőnek tetszett 14

15 - az a néhány szép ruhába bújtatott, halott fegyveres gondoskodhatott egykor a háznép és a vagyon biztonságáról -, de hát nem véd meg mindentől a fal, s néhány kard. A házhoz tapasztott jószágudvar üresen tátongott, kerítésén törött gerincű, borjúnyi kutya lógott, mint egy odavetett, rongyos suba. Fénytelen szemét belepték a legyek, s ettől olybá tűnt, mintha kacsintana. Csak pihenek kicsit, aztán tovább őrzöm az eszetlen barmokat! Jókora hombár is tartozott az udvarhoz, persze üresen. A belevalót még lábon felgyújtották odakint a mezőn. A lóistálló szinte semmi kárt nem szenvedett. Shymaru először arrafelé vette az irányt. Ha lovat nem is remélt találni, jó meleg pokróc biztosan lesz. Egyre hidegebbek az éjszakák, s csakhamar nappal is rávicsorognak a jeges szelek (de hogy ezt honnan tudta, amikor a feje üres hordó?). A lovászok vacka oly értékeket rejthet, amit a dúlás katonái semmibe se vettek az udvarház kincsei mellett, neki azonban még jó szolgálatot tehetnek. Le kellett hajtania a fejét, hogy beférjen az ajtón. Fényes légyrajok rebbentek arrébb, ahogy árnyéka a halott katonákra esett - az elmúlás apró fullajtárai már a hűlt testeken dáridóznak, de a nehéz, dögvészhordozó bűz még nem született meg. Shymaru ügyelt rá, hogy ne érintse egyik halottat sem a lábával - az olyan tiszteletlenség lenne, melyet magának sem kívánna. Majd ha végez, egybehordja őket az istállóban, és rájuk gyújtja, hogy meglegyen a végtisztesség, cserébe a ráörökített holmikéit. A hamvakról már a szél fog gondoskodni... Az istálló hűen megőrizte a lovak szagát, és a névtelen férfi mélyet szippantott a levegőből, mert valami elfeledett emlék erre késztette. Most nem kísértette meg a majdnem tudom, mi az" érzése, s nem tett fel kérdéseket; tudta, választ most sem kapna. De az illat, a jószágok intenzív kipárolgásának emléke oly mélyen befurakodott a lelkébe, hogy Shymaru megértette: előző életében fontosak voltak számára a lovak. Hogy miért? Azt inkább nem firtatta. Nyolc, egyszerű állás sorakozott egymás mellett, és négy, finomabb kidolgozású ezekkel szemben. Az egyszerűekben az igáslovak kaphattak helyet, a másikban a háznép hátasai. A félhomályos, szalmazizegéssel betöltekezett istálló végében egyszerű priccsek adtak otthont a lovászoknak - most azonban hófehér alsószoknya világított ott a félhomályban. Shymaru lassan közelebb óvakodott, s miközben szeme megszokta a kevés fényt, egyre többet látott a priccsen fekvő lányból. A tépett alsószoknya inkább alatta volt, mint rajta, fedetlen hagyva térdét, combját, ágyékát... Feljebb a pruszlik szintén ronggyá tépve, s a lány keblei - mint két kerek sajt - sápadtan derengtek Shymaru szeme előtt. A bőre finom látszatú, de a haláltól sápadt és 15

16 viaszos volt, kivéve a nyakát, ahol a fojtogató kezek rajtahagyták fekete bélyegüket. Szerencsére a rongyokból, melyek már nem takarták a testét, jutott valamicske a lány arcára, így Shymarunak nem kellett szembesülnie az üveges szemek látványával. Csupán a búzaszín tincsek, melyek, mint napsugárból font korona keretezték a fejét, csak azok panaszkodtak, mert a test néma volt és hideg. - Oly fiatal még... - motyogta Shymaru, és szégyenkezve elfordult, mert férfi volt, ugyanolyan, mint azok, akik ezt tették a lánnyal, s mert tehetetlen volt, akár a falon rohangáló bodobácsok. - Miért? Már megint egy kérdés! Shymaru dühében beleöklözött a szolgák priccsét a karámoktól elválasztó deszkafalba - s csupán ekkor ébredt rá izmai erejére, mert a masszív fal, amely a lovak heves rúgásait is kivédte volna, nagy nyekkenéssel a szalma közé dőlt. Ám nem ért rá törődni vele, hiszen most már csakugyan dolga akadt: meg kell adnia a végtisztességet a háznépnek. A meggyalázott lányra hamar pokrócot terített, és kifordult az istállóból. Többször vissza fog térni ide, hogy behozza a tetemeket, magának ráér majd akkor pokrócot keríteni. A ház nem várt gazdagságban részeltette. A támadók nem lehettek sokan, hogy nem tudtak mindent magukkal vinni, vagy a környező hatalmas földek javaiból olyan kincseket halmozhattak fel az uradalom gazdái, hogy fényük elvakította a prédára éhes katonákat, és nem vették észre a hétköznapi értékeket. A névtelen férfi kezébe vette az elhagyott, elhagyatott tárgyakat, mérlegelte súlyukat, használhatóságukat - egy kicsorbult lábasból sültzsír édeskés illata szállt fel, a mezei szerszámok fényesre kopott fanyeléből fanyar füst emléke szivárgott elő, csupa megfoghatatlan illatnyom, amellyel Shymaru nem tudott mit kezdeni -, sorra visszatett szinte mindent oda, ahol lelte. Nagyon szerényen válogatott az elpusztított tanyaház hagyatékából. Egyelőre összehordott mindent, amit használhatónak ítélt, és kupacba rakta a kút mellett. Közben többször beverte a fejét a túl alacsonyra méretezett szemöldökfákba... vagy talán ő nőtt ki a Véres Úr markából ily szép szál magasra? Az újabb kérdés megzavarta, ezért inkább nekilátott, hogy a halottakat bevigye az istállóba. A házban lelt idősebb, előkelőbb ruházatú emberpárt az uradalom gazdáinak vélte -, őket a lány mellé helyezte, aki talán az édes leányuk lehetett. Jó tucatnyi bérest és cselédet talált az udvar különböző zugában, kit fegyverrel a kézben ért utol a vég, ki menekülés közben kortyolt a halál poharából. Volt köztük gyermek is, sírástól maszatos arcú... vajon mit követtek el, hogy nem hagyták futni őket? Ők is sorban az istállóba kerültek. A katonákat a szélső karámokba sorakoztatta, az előkelőbb lovak helyére. Éppen öten voltak, és három másik, kiknek ruházata ismerős volt már a leégett faluból. A támadók közé tartoztak, amíg éltek - most egyek voltak a 16

17 halálban a háznéppel, s nekik is kijárt a végtisztesség. Ha már elkezdte, Shymaru tökéletes munkát akart végezni - meg hát, nem jó dolog magára haragítani a szellemeket, van baja anélkül is éppen elég. A kerítésre hajított kutya tetemét vitte be legutoljára, majd végiglocsolt a fal mentén egy szilke lámpaolajat, amit a házban talált. Azután csak állt a tetemek felett, némán, mint a dombtetei diófa, s képtelen volt szikrát csiholni az acélból - kovát és taplót szintén a házban lelt, a tűzhely mellett -, hogy bevégezze művét. A tűz megtisztít, visszaadja a testet a földnek, lelket a légnek... mégis, pusztít, és eltünteti azt, mi egykor oly fontos volt ezeknek az embereknek: a porhüvelyt, ebben az életben az egyetlent. Végül mégis megtette. Elég volt csupán a lányra gondolnia, akit az istálló hátulsó zugában erőszakoltak és öltek meg, elég volt rápillantania a lópokróccal fedett ártatlanra - nem tudott rá másként gondolni -, és máris összecsattintotta a kovát az acéllal. Nem akarta, hogy a lány megtöretett teste tovább hirdesse gyalázatát... A szikrák megtapadtak a száraz tapló belén, és mialatt Shymaru gyengéden fújkodva némi töreket szórt rájuk, lassan sárga lángocskává cseperedtek. A lángnyelvek bizonytalanul keresgélték a nekik való táplálékot, ám ahogy egyre több akadt elébük - száraz szalma, hideg testet burkoló rongy, gyalulatlan deszka -, annál bátrabbak, mohóbbak lettek. Shymaru maradt, míg a hőség meghátrálásra nem késztette, és imádkozott - legalábbis szavakat mormolt az Istenasszonyhoz, akiről még mindig nem tudta, hogy kicsoda. De őszinték voltak azok a szavak, és gondolta, úgy jó lesz. Az istállót emésztő lángok versenyre keltek a délutánba hajló nap fényével, s harsogva követelték maguknak a részt a világból - csakhogy Shymaru elővigyázatos volt, és eltávolított minden éghetőt a környékükről. Csak az istállót adta nekik, és a holtakat, hogy a füst vigye üzenetüket az égbe. Miközben a lángokat nézte, a férfi rájött, hogy rettentő szomjas. Érezte már eddig is a torkát aszaló érzést, de nem volt érkezése törődni vele. Most, hogy bevégezte a dolgát - már ami az udvarház egykori lakóit illeti -, ráért magával is törődni. Szerencsére a kutat nem mocskolták be a támadók, és a vödör kötelét sem bántották, így Shymaru fel tudott húzni magának a hűs vízből. Mohón kortyolta a favödörben csillámló, folyékony életet, míg a kútmély hidege meg nem fájdította a homlokát. Akkor kis szünetet tartott, a fájdalom elmúltáig arcát a lángok irányából hömpölygő forró légbe fordítva, majd újra ivott. Közben nyitott szemmel nézte az arcot, amely a vödör mélyéről tekintett fel rá. Csimbókos, alvadt vértől ragacsos, koromszín haj és sötéten villogó, résszemek... hamuszürke bőr, hegyes, cimpánál szélesedő orr... borosta a száj vonala felett... 17

18 En vagyok ez, gondolta Shymaru. Ez vagyok én. Elvette ajkától a vödör peremét, és hagyta, hogy elcsituljon a víztükör, majd ismét beletekintett a fabordák közé. Széles, izmos állkapocs, melyen sűrű, fekete borosta serken. Vastag bikanyak, apró fülek... a bal fülétől csúnyán hegedt forradás, mely egészen az álla csúcsáig húzódott, megosztva a borostarengeteget, mint az első ekenyom 3 szűz mezőt. Vörös, túlzottan is élénk ajkak. Kusza fogsor, furcsán kiugró tépőfogakkal. - Ez vagyok én... - suttogta Shymaru a tükörképének. - De ki vagyok én? Hogy a hiábavaló kérdések áradatának elejét vegye, a fejére zúdította a vödör tartalmát. A csaknem jeges víztől kellemetlenül végigborzongott, fejsebe sajogni kezdett. Erről eszébe jutott, hogy ki kellene mosnia... Újabb vödör vizet húzott fel a kútból. Belenyomta a fejét, és amennyire kíméletesen csak tudta, csutakolni kezdte a haját. Kéket-zöldet látott a fájdalomtól, de állta. A szédület és a jótékony ájulás ismét megkísértette, ám annak is ellenállt. Tudta, ha most elhagyja magát, talán sosem lesz képes ismét összeszedni az erejét. A sebláz alattomos betegség, most kell elejét vennie, amíg bírja! A homlokától a feje búbjáig szántó seb teljes hosszában felfakadt. Shymaru sziszegett, és könnyezett, de még meg is nyomkodta a sebszéleket, hogy eltávolítsa belőle a koszt és az odatapadt hajszálakat. Ujjaival végigtapogatta a seb belsejét ekkor már hangosan jajgatott -, s megnyugodva konstatálta, hogy a koponyája sehol sem törött. Ez biztató jel a jövőt illetően. Az ismeretlen martalóc, aki az életét akarta venni, nem végzett jó munkát. Az elcsúszott vágás nyomán fakadó, bőséges vérpatak láttán halottnak vélte Shymarut, s a sorsára hagyta. A sors pedig kegyes volt hozzá... Eddig legalábbis. A víz szürkés-vörössé változott, ahogy Shymaru vére, az arcáról és hajáról leoldódott hamu megfestette. Kiborította. Mivel az arcán vízzel elegyes vérpatakok csurogtak, kötést rögtönzött puha gyolcsból - mert az is akadt az imént egy-begyűjtött javak között. Ideig-óráig megfelel ez a turbán is, amely Skrav lázadóihoz teszi hasonlatossá... újabb név bukkant elő a sötétből, ám Shymaru már tudta, hogy hiába is kutakodna a nyomában, Skrav csak egy név marad, semmi több. De azért megjegyezte magának. Város lehet, vagy talán egy népvezér neve? Később újabb vödör vizet emelt ki a kútból, és birkabőr tömlőbe töltötte át. A tömlő kenderkóc fülén kardszíjat húzott keresztül, s a vállán átvetve máris tökéletes kulacsot kapott - igaz, jókorát. A többi holmit - ételt, szerszámot, némi ruhát vegyesen - számba sem véve egy lópokróc közepére hajigálta. A pokróc négy sarkát összekötve takaros úti batyut kapott, melyet egy kicsorbult 18

19 kapára rögzített. Végül egy másik pokrócot kolbászformán összetekert, szíjakkal egybefogott, és a tömlő mellé erősítette. Indulás előtt egy széles pengéjű vadásztőrt - csaknem kardot - még a nadrágszíja mellé tűzött, mert fegyvertelenségét kissé veszélyesnek ítélte. Utoljára vetett pillantást a lángoló istállóra - sorra roskadoztak a lángoló gerendák -, majd nekivágott az északi domboknak. Egyetlen cél vezérelte csupán: megtalálni önmagát. Ám hogy merre, mely városban keresse, miféle emberek között, azt még csak nem is sejtette. Estébe hajlott az idő, amikor rábukkant a messze kígyózó szekérútra. Nem volt több mint a zöld dombok közt kanyargó poros hasíték, de a kerék- és patanyomok, az ökrök és lovak ürüléke, valamint a különféle lábbelik ott ragadt nyoma elárulta: forgalmas utat talált. Egyelőre azonban senki sem járt arra. Shymaru letelepedett egy ligetes facsoport árnyékában, alig kőhajításnyira az úttól. Aznap már nem szándékozott tovább menni - nem mintha fáradt lett volna, hanem azért, mert most nem a távolságot akarta legyűrni, hanem sajátmagát emlékezésre bírni. Kibontotta a kapára kötött batyuját, és a látóhatárt simogató Nap vörös fényénél szemügyre vette kincseit. Elsőként a vándorbotként szolgáló, kissé kicsorbult kapát fogta kézbe. A kifényesedett, sötétlő fanyél úgy simult a tenyerébe, mintha mindig is együvé tartoztak volna - csakhogy amint néhány kapavágást ejtett a laza talajon, bebizonyosodott, hogy nem sok közük volt egymáshoz. Mozdulatai ügyetlenek voltak, darabosak és merevek, csapásai nyomán messzire szálltak a göröngyök, mintha makacs öszvér rúgta volna szét. - No jó... - morogta Shymaru - paraszt az nem vagyok... Legalábbis nem az a fajta, akinek kapálnia kellett. Megnyugodva tette félre a szerszámot. Valami oknál fogva nem örült volna, ha jól tud kapálni. Talán korábban lenézte a paraszti munkát? Mivel erre a kérdésre is hiába várt volna választ, letelepedett kibontott batyuja mellé, és találomra kiválasztott egyet a pokrócon felhalmozott tárgyak közül. Egy fából faragott kanál volt, az a fajta, amellyel egyenest a bográcsból kell kikanalazni a jó sűrű öreglevest. A gondolatra összefutott Shymaru szájában a nyál, ám addig nem akart enni a magával hozott elemózsiából, amíg végig nem próbálgatta a különböző mesterségek eszközeit. A kanalat most megpróbálta úgy tartani, ahogyan azok fognák, akiknek hivatásuk mások asztalára étket tenni - komoly képpel megforgatta a levegőben, úgy tett, mintha mélyen a kondérba merített volna vele, majd félrerakta. A kanál oly szerencsétlenül állt a kezében, hogy megesküdhetett volna rá, soha életében nem volt szakács... ha tudta volna, kire kell esküdnie. 19

20 Akadt a kupacban varrótű, jó erős, bőrre való. Amint megfogta, máris érezte, hogy ez az apró acéldarab nem dolgozott neki sohasem. A varga vagy a szabó mestersége nem neki termett. Hamarabb varrna a saját kezére gombot, mint más mentéjére zsinórt. A drótfonatból egybeszerkesztett kalit eleinte semmit sem jelentett neki. Már éppen tette volna félre a többi felsült tárgy közé, amikor rájött, hogy mit tart a kezében. Egy egérfogót! A ravasz kis csapda nyitva állt a prémes jószágok előtt, ha rágódni akartak a szalonnabőrkén, ám nyomban rájuk zárult, amint megérintették a csalit. Shymaru elbűvölten vizsgálgatta az egyszerűségében is tökéletes szerkezetet. Valami megmoccant az emlékei között... hiába próbálta azonban előkaparni onnan, kudarcot vallott. Szorongatta az egérfogót, mintha képes lenne választ adni az összes kérdésére, ám nem adott többet halovány érzéseknél. Jelentett neki valamikor valamit az a szerkezet - akárcsak a lovak, emlékezett Shymaru. Talán patkányvadász volt, aki faluról falura, házról házra járva pusztította a kis kártevőket, szállásért és némi élelemért cserébe? Meglehet. A napkorongból egyre nagyobb részt kanyarítottak ki a nyugati dombok. Shymaru sóhajtva tette félre az egérfogót, hogy a többi tárgyat is kézbe vegye, hátha azok mondanak számára valamit. Ám sem az oldalán fityegő tőr, sem a cipőszeg-húzó és a bőrdöfő ár, a rügyszemző görbebicska, a félbetört, tintás végű penna, a fél marék üveggyöngy nem mondott számára semmit, nem gerjesztett üres lelkében visszhangokat. - Hát vagyok egyáltalán valaki?! - kiáltotta, és dühösen belerúgott az alaposan megfogyatkozott kupacba. Tucatnyi, meg sem vizsgált tárgy repült szerteszét, de Shymaru nem törődött már vele. Néma lesz mind, tudta, hiába venné egyenként a kezébe! A pislákoló csillagok úgy találták, magába roskadva, tekintetét ölébe ejtett tenyerére szegezve. Saját tenyerét faggatta még akkor is, amikor már az orra hegyéig sem látott... 20

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Bányai Tamás. A Jóság völgye

Bányai Tamás. A Jóság völgye Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

A fiú bólintott. Nem is várt mást. Amikor kilépett a szobából, még látta, hogy az újság zavartalan emelkedik eredeti helyére. Ahogy kattant mögötte a

A fiú bólintott. Nem is várt mást. Amikor kilépett a szobából, még látta, hogy az újság zavartalan emelkedik eredeti helyére. Ahogy kattant mögötte a A bolt - Mást se hallok, csak hogy az üzlet, meg az üzlet, és néha még azért az üzlet is szóba kerül... - Ne bolondozz, fiam. Abból élünk- morogta a reggelizőasztal mellől a rezzenéstelen újság. - Nem

Részletesebben

A SZÁZEGYEDIK ASSZONY

A SZÁZEGYEDIK ASSZONY A SZÁZEGYEDIK ASSZONY (Egy kis tréfa) 1883 Sok tarkabarka dolgot írt meg hajdan a pajkos tollú Boccaccio. Veronai, florenci asszonyok segítették benne. Amennyi rossz fát azok a tuzre tettek, annak a hamujában

Részletesebben

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom Jeremej Ajpin Kihunyó tűzhely mellett A Földet hallgatom Este, amidőn a Nap ott függött a fenyőfák csúcsán, Anyám lehalkított hangon szólt rám: Ne zajongj. Miért nem szabad zajongani? Mindjárt elül a Nap.

Részletesebben

Szentendrei emlék BALLAI LÁSZLÓ COPYRIGHT 2002, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA.

Szentendrei emlék BALLAI LÁSZLÓ COPYRIGHT 2002, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA. BALLAI LÁSZLÓ Szentendrei emlék COPYRIGHT 2002, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA. MEGJELENT AZ EZREDVÉG IRODALMI, MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALOMKRITIKAI FOLYÓIRAT XIV ÉVFOLYAM, 6-7. (2004. JÚNIUS-JÚLIUSI)

Részletesebben

Szép karácsony szép zöld fája

Szép karácsony szép zöld fája Móra Ferenc Szép karácsony szép zöld fája Illusztrációk: Szabó Enikő Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam, és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén 1. A támadás Viktor az erőd tetejéről nézte a közeli erdőt. Minden nyugodtnak tűnt mozgásnak semmi nyomát nem látta. Pedig érezte a jelenlétüket, tudta, hogy a közelben vannak, nem látja őket, de valahol

Részletesebben

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába 2. fejezet Huszonnégy órányi utazás után finoman szólva jólesett feküdnie. A háta hónapok, de talán régebb óta fájt maga sem igazán tudta, mióta. A Kongói Demokratikus Köztársaság Bukavu nevű településén

Részletesebben

http://webovoda.blogspot.com/

http://webovoda.blogspot.com/ http://webovoda.blogspot.com/ B e t l e h e m e s j á t é k Szereplők: Király, szolga, Mária, József, egy paraszt család (akiknél a betlehemes játszódik), a betlehemet vivők, angyalok, pásztorok. Az egész

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van Százat egy ütéssel Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy mesterlegény, kinek se égen, se földön nem volt egyebe egy rongyos garasánál. Elindult ő vándorolni. A mint ment, mendegélt hegyen völgyön

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus csodái Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Byron Unger és Lazarus Átírta : E. Frischbutter és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

brasnyó istván IN AETERNUM

brasnyó istván IN AETERNUM brasnyó istván versei IN AETERNUM Estelente a lehúzott redőny résein át jól látni a tengerészeket, ahogy tisztjeikkel együtt elhagyják a kocsmát az út túlsó felén, rézsút ablakunkkal szemben és körülállják

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. Bolondos szerszámok MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. Bolondos szerszámok MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI Bolondos szerszámok MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

KIHALT, CSENDES UTCA

KIHALT, CSENDES UTCA KIHALT, CSENDES UTCA Göb megállt egy hosszú kőkerítés mellett. Nem messze innen, rézsút egy valamivel szélesebb utca nyílt, s vége felé, a házak falára már bevilágítottak az állomás fényei. Utazótáskáját

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Elmondom, hadd tudja meg végre a világ kicsi Anna igaz történetét. A falu neve, ahol mindez történt, Mezőbölkény, és a falu szélén van egy ócska, düledező gabonás,

Részletesebben

ALEA, az eszkimó lány. Regény

ALEA, az eszkimó lány. Regény ANAUTA ALEA, az eszkimó lány Regény 2011 Előszó Amit ebben a könyvben elmondok, az nem kitalálás. Nagy részét apámtól, Jorgkétől hallottam gyerekkoromban. Viharos téli estéken sokszor kértem, hogy meséljen

Részletesebben

Verzár Éva Kelj fel és járj!

Verzár Éva Kelj fel és járj! Verzár Éva Kelj fel és járj! A Tatárdombot megkerülte a viharos szél, ott fenn még egyszer jól összerázta a méltóságos, nehéz fellegeket, lehúzta őket egészen a földig, s mire Terike 1911 pityergő őszén

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban.

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban. A SZERELEMRŐL Tavaly, június elején abban a kisvárosban voltam, ahol születtem. A városban most is az a sajátságos csend, mintha halottak közt járnék. Két hét alatt beteltem vele, kivágytam belőle, akárhová,

Részletesebben

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször

Részletesebben

Föléhajolt, melle előrelendült, illat szállt fel a hasa mentén, Darius fölemelte kissé a fejét, hogy lássa a köldökét: parányi kagyló, felül

Föléhajolt, melle előrelendült, illat szállt fel a hasa mentén, Darius fölemelte kissé a fejét, hogy lássa a köldökét: parányi kagyló, felül 1 Föléhajolt, melle előrelendült, illat szállt fel a hasa mentén, Darius fölemelte kissé a fejét, hogy lássa a köldökét: parányi kagyló, felül karimával; örült a látványnak, de ez csak az első fejezet,

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám,

Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám, Ott vess ki! Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám, mi az, felrobban az idegek pályáin. Szépek a rózsák,

Részletesebben

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi I. A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi értelme ennek az unalmas hímzésnek! A mamának már

Részletesebben

TaTay Sándor Kinizsi pál regény 2011

TaTay Sándor Kinizsi pál regény 2011 Tatay sándor Kinizsi Pál Regény 2011 1. JÓNÁS, A NAGY MEDVE Állt az erdőben egy óriási tölgyfa. Éppen ott, ahol két magas hegyről csobogó, két kicsi patak összefutott. Azért nőtt talán éppen ilyen nagyra,

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

Por BRASNYO ISTVÁN CSILLAGOK

Por BRASNYO ISTVÁN CSILLAGOK Por BRASNYO ISTVÁN CSILLAGOK Szalmakazal, ahová az emberek lefekszenek aludni a derült éjszakában, a tarlón fekete szél susog a tejút örökös íve alatt, és a durva kenderpokrócuk testeket domborítanak egészen

Részletesebben

A menedék. Gellai Tamás

A menedék. Gellai Tamás Gellai Tamás A menedék a fiú a tengerparton áll Egy nagy és erős kéz ragadta meg hátulról, és belökte a sötét helyiségbe. A szorítás nyomán vadul lüktetett felkarja, még alig tudott másra gondolni, vagy

Részletesebben

jor ge bucay Caminò a könnyek útja

jor ge bucay Caminò a könnyek útja jor ge bucay Caminò a könnyek útja A Z ÚT RÉTEGEI Biztosan van egy út, mely bizonyára sok mindenben személyes és különleges. Bizonyára van egy út, mely biztosan sok mindenben közös mindenki számára. Van

Részletesebben

DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET

DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET 13. Ha megnyerte, nehogy vigye! Egyre kevésbé tudok a küldetésemre koncentrálni. Lehet, hogy az illuzionista megsejtette, hogy a nyomában vagyok, és mindenféle

Részletesebben

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 (SERBÁN ANDRÁS igaz székely ember emlékének) Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első

Részletesebben

E l é g i á k (2002-2012)

E l é g i á k (2002-2012) E l é g i á k (2002-2012) Ébredés Ordít a pillanat, gerince törik, édes hajnal tesz pontot éjszakára, s repít el fejemtől forró párnámra. Képei sem kísértek, csak a hídig, melyen még átérek a valóságba,

Részletesebben

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011 EÖTVÖS KÁROLY Magyar alakok 2011 A KIS MARISKA (Gróf Széchenyi István nőtlen korából) Széchenyi István Íróasztala fölött díszes aranykeretben fiatal nő arcképe függött a falon. Olajfestmény volt s gyönyörű

Részletesebben

Morajló tenger. Bíró Krisztina. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Morajló tenger. Bíró Krisztina. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Morajló tenger Bíró Krisztina 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! 1. rész - Úttalan utakon (2006-2008) HA MEGLÁTOM... Ha meglátom sötét árnyak Heves táncát bennem, Nyögve kiáltok távolba De senki

Részletesebben

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet)

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Észak hírnökei 4023 Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Az Opera szálló Hamburg külterületén, egy építkezés mellett állt. Jóval éjfél után érkeztünk meg, útközben többször is megálltunk, hogy

Részletesebben

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni.

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni. Amikor Konrad Lang felébredt, sötét volt. Idegen ágyban feküdt. Keskeny volt és magas, Elisabeth nem feküdt mellette. Fel akart kelni, de nem tudott. Az ágy két oldalán rács volt. Hé! kiáltotta. Majd hangosabban.

Részletesebben

- De nem, a film szemmel láthatólag megtette a magáét. - Először nálunk, aztán meg itt. A buta nyugatiak azt hitték, hogy elég, ha egy francia

- De nem, a film szemmel láthatólag megtette a magáét. - Először nálunk, aztán meg itt. A buta nyugatiak azt hitték, hogy elég, ha egy francia dem az árnyékot, az árnyékot, amely a megperzselődéstől véd. Belebújok, bele az árnyékba, újra felfedezem őt a képeimen. Az én nyelvemen szólítom meg. A szemeimből Ő néz rám. A fejemben van. A véremben

Részletesebben

VAKTÜKÖRBEN BERETKA FERENC

VAKTÜKÖRBEN BERETKA FERENC VAKTÜKÖRBEN BERETKA FERENC Most már mindegy, most már megtörténhet bárhogyan és bármi, a dolgok folytonossága egyszer űen kényszerít, nem maradhatok tovább, téged sem kényszeríthetlek arra, hogy így maradj,

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

A víz felől hűvös szellő fújdogált, bár a nap csak nemrég tért nyugovóra. Még mindig órák voltak hátra az alkonyatig. Világunk és a túlvilág közötti

A víz felől hűvös szellő fújdogált, bár a nap csak nemrég tért nyugovóra. Még mindig órák voltak hátra az alkonyatig. Világunk és a túlvilág közötti 1 A víz felől hűvös szellő fújdogált, bár a nap csak nemrég tért nyugovóra. Még mindig órák voltak hátra az alkonyatig. Világunk és a túlvilág közötti tér néhány óra múlva eltűnik, de én máris éreztem

Részletesebben

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek?

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Tudod, az úgy van próbált Verena beszélgetést kezdeményezni Alexandrával a reggelinél. Nyújtotta a szavakat, nem nagyon tudta, hogyan mondja meg négyéves kislányának,

Részletesebben

A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/

A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/ A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/ A kis csillag a milliárdnyi többi között állt fenn az égen. Végtelenül messzi kis fehér pont volt csupán. Senki sem vette észre - éppen ez volt bánata. Hajnalban

Részletesebben

Jelige: whattrip PILLANGÓ. A deszkák között poloskák élnek ha nem félsz tőlük, ők sem félnek.

Jelige: whattrip PILLANGÓ. A deszkák között poloskák élnek ha nem félsz tőlük, ők sem félnek. Jelige: whattrip PILLANGÓ A deszkák között poloskák élnek ha nem félsz tőlük, ők sem félnek. I. A deszkák közt csakugyan poloskák éltek. Annyi verejték csöpögött le már a feszült homlokokról és észrevétlen

Részletesebben

Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG?

Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? I. könyv Még meddig tart a dackorszak? PROLÓGUS Géza és Lina egymás mellett ültek a folyosói padon, a főorvosi szoba előtt. Várták, hogy beszólíttassanak. Nem beszéltek, mindegyikük

Részletesebben

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Juhász Gyula: Petőfi ünnepére Petőfi ünnepére, fel, A munka véle ünnepel, Dalában él múlt és jelen És a jövő, a végtelen. Átzeng az bércen és folyón Virrasztva

Részletesebben

Általános iskolás kategória

Általános iskolás kategória Általános iskolás kategória I. helyezett Implom Renáta: Ki ül ott? A nap vacogva lement, S a jégfelhők mögött Még mindig fény bágyad. Talán a felhők fölött, Az ég tetején Ül a Teremtőnk? S egy óriás lámpával

Részletesebben

Számoltam a csöngetéseket, Ahogy vártam a betegszobán, Míg kettőkor a szomszéd haza nem vitt.

Számoltam a csöngetéseket, Ahogy vártam a betegszobán, Míg kettőkor a szomszéd haza nem vitt. TAVASZI SZÜNET (Mid Term Break) Számoltam a csöngetéseket, Ahogy vártam a betegszobán, Míg kettőkor a szomszéd haza nem vitt. Az ajtóban apám várt könnyes szemmel, Ő át tudta élni mélyen a gyászt, Szegény

Részletesebben

Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! Tanuló neve: Dátum: Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! Egérszegi Cincin más volt, mint a többi egér. Ilyen kicsi egeret még életemben nem láttam! jegyezte

Részletesebben

Claire Kenneth. Randevú Rómában

Claire Kenneth. Randevú Rómában Claire Kenneth Randevú Rómában CLAIRE KENNETH Randevú Rómában Regény 2010 Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu A könyv az alábbi kiadás alapján készült: Claire

Részletesebben

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András Joachim Meyer A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Bot Fordította: Berki András A botról Az ötödik, és egyben utolsó fejezete ennek a könyvnek, amiben elmagyarázom és röviden

Részletesebben

Teremtés utazói. Hunor Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! 1. fejezet

Teremtés utazói. Hunor Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! 1. fejezet Teremtés utazói Hunor Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! 1. fejezet - Képzeljük el, hogy az időnek nincs eleje és vége, végtelen folyamként halad önmagába visszatérve. Elméleti síkon lehetséges,

Részletesebben

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára Mire megvirrad... Julis! Julis! Asszony! Csak nem hagy békén, s én áldozatként, hogy szabaduljak tőle, elvonulok, mint a nagyokosok, tollat veszek a kezembe, azzal ámítom őnagyságát, hogy úr lettem, ahogy

Részletesebben

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a

Részletesebben

QALFÜZÉR a nép ajka, után egybe gyüjté egy

QALFÜZÉR a nép ajka, után egybe gyüjté egy i ( LEGUJABB QALFÜZÉR a nép ajka, után egybe gyüjté egy 1-= :-: dalkedvelö. :-: 1,,:,1 Megjelent H.-Nl... Vásárhelyen. t Kapható,: Török Pál könyvárusnill "'IL" "Kigyó-u. 2.... ", NYOMATOTT NEMES ÁRMIN

Részletesebben

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-615-3. Mercator Stúdió, 2009

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-615-3. Mercator Stúdió, 2009 A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki

Részletesebben

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009 A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki

Részletesebben

rúgkapált és kaparászott, mint Sajó bácsi a traktor körül. Csoda csak az egyikről a másikra nézett csodálkozva: vajon mi bajuk lehet?

rúgkapált és kaparászott, mint Sajó bácsi a traktor körül. Csoda csak az egyikről a másikra nézett csodálkozva: vajon mi bajuk lehet? mint madárijesztôk Szép tavaszias nap volt, mintha valami megváltozott volna a levegőben. Csoda és Kósza is érezte, mikor mély levegőt vettek. De ezen a napon még két fontos dolog is történt. Egyrészt

Részletesebben

Kisslaki László Kipper Róza temetése

Kisslaki László Kipper Róza temetése Kisslaki László Kipper Róza temetése Mikor megkondult a lélekharang, a galambok riadtan szétrebbentek a toronyból, ahol eddig teli hassal hűsöltek a vastag falak között. Mostanság nehezen kaptak szárnyra

Részletesebben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben SZKB103_10 Konfliktusok a közösségben tanulói konfliktusok a közösségben 3. évfolyam 103 Diákmelléklet D1 Tornai József: Ki tud tovább lefelé lógni? Kora tavasz köszöntött ránk meleg esővel, s mi a kunyhót

Részletesebben

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó,

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó, Manó úr Hát, ha éppen tudni akarod, arról a magas hegyről származom mondta, mielőtt bármit is kérdezhettem volna. Hogy miért jöttem le erre az alacsonyabb hegyre? folytatta, még mindig kérdés nélkül nos,

Részletesebben

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék.

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Ady Endre Utálok hajnalban kikelni az ágyamból. Nagy bögre kávé nélkül

Részletesebben

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján)

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=6&nid=43&q=m Óravázlat Korcsoport: 11-12. évfolyam

Részletesebben

kegyetlen igazságot egészen az utolsó vizsgálatok lezárultáig.

kegyetlen igazságot egészen az utolsó vizsgálatok lezárultáig. Gesztenyefaág A kórház hűvös, steril levegője körülölelte az idős asszonyt. A szoba fehér berendezése és a csempézett fal tisztaságot sugárzott. Négy ágy volt benne, közülük egy üresen állt, a mellette

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

Párlat. egy kerékpárt ábrázolt, egy velocipédet; a badeni fürdőmester, Karl Drais remek járműve volt ez, vagy talán

Párlat. egy kerékpárt ábrázolt, egy velocipédet; a badeni fürdőmester, Karl Drais remek járműve volt ez, vagy talán Párlat A minap, mondjuk így, ez olyan jó kezdésnek, a minap egy megsárgult, régi fénykép került a kezembe, fénykép. a századelőről, gondolom, már ahogy az él a mi megkésett fantáziánkban. a fantáziánk

Részletesebben

Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ

Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ a gyémántgolyó ' vígan szaladgál a fekete lemez serceg ő ereiben a gumifal nélküli fekete biliárdasztalon Vétkek

Részletesebben

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Írnod kell kislányom, erre születtél! Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Tudom Édes, írnom kellene, de bajban vagyok. Talán azt a témát kéne papírra vetnem, amit

Részletesebben

Hát az én ételem miért ilyen sótlan? Hát, mert hallottam, hogy kegyelmed nem szereti a sót az ételben.

Hát az én ételem miért ilyen sótlan? Hát, mert hallottam, hogy kegyelmed nem szereti a sót az ételben. A CUKOR (népmese) A királyfi és az elűzött királylány nagy lakodalmat csapott. Meghívták az öreg királyt is a lakodalomba. Étel-ital sok volt, mindenik finom volt, de az öreg király előtt az étel sótlan

Részletesebben

Nyíri Attila. Mondák

Nyíri Attila. Mondák Nyíri Attila Mondák A makkocska egyszer felnő, így lett a Sóstói-erdő A nyíregyházi erdő keletkezése Érből patak lesz, majd folyó, Bizonyára így jövőre Kis malacból hízott disznó. Rengeteg pénzt kap majd

Részletesebben

Fetykó Judit Durbincs

Fetykó Judit Durbincs Fetykó Judit Durbincs Így karácsony előtt, mikor az asszony a konyhában félnapokat zörgette a tepsiket, azzal volt elfoglalva, hogy melyik aprósüteményből mennyit süssön, Berti kimenekült a konyhából.

Részletesebben

Vérfolyásos hívő gondolkozás (mód)otok megújulásával alakuljatok át harc az elménkben dől el

Vérfolyásos hívő gondolkozás (mód)otok megújulásával alakuljatok át harc az elménkben dől el Vérfolyásos hívő Róm 12:1 Kérlek titeket testvérek, Isten irgalmára, adjátok oda a testeteket Isten számára élő, szent, és neki tetsző áldozatul, ez legyen a ti ésszerű, igeszerű istentiszteletetek, 12:2

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

A Bélyegzési Ceremónia

A Bélyegzési Ceremónia xx. fejezet A Bélyegzési Ceremónia ár mindenki a Szentélyben várakozott. A kör alakú, kupolás, középkori terem teteje a magasba nyúlt, ezért úgy tűnt, mintha a hatalmas, kovácsoltvas, méteres fehér gyertyákkal

Részletesebben

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,

Részletesebben

útja a szabadság felé

útja a szabadság felé Szandra útja a szabadság felé Szandra útja a szabadság felé Szandra egy teljesen hétköznapi erdélyi kisvárosban nőtt fel. A családi házuk két kis szobából és egy nappali-konyhából állt. Két húga volt és

Részletesebben

Fordította: Szedő Dénes. Carmina Burana (részletek) Ó, FORTUNA (O Fortuna) A KIS PARASZTLEÁNYKA (Exiit diluculo)

Fordította: Szedő Dénes. Carmina Burana (részletek) Ó, FORTUNA (O Fortuna) A KIS PARASZTLEÁNYKA (Exiit diluculo) Carmina Burana (részletek) Ó, FORTUNA (O Fortuna) Ó, Fortuna, mint a Luna egyre-másra változol: majd nagyobbodsz, majd meg elfogysz; hej, az élet ronda sor: gabalyítja s igazítja játszva az ember fejét:

Részletesebben

akarja mondani Kujtor Feri, de akkor a holdvilág úgy esik éppen, hogy meglátja a pajtása kezét, amint dermedt ügyetlenül babrál a dohányzseb táján.

akarja mondani Kujtor Feri, de akkor a holdvilág úgy esik éppen, hogy meglátja a pajtása kezét, amint dermedt ügyetlenül babrál a dohányzseb táján. Az első stációnal Rendetlen tömegben rohantak egy kővé fagyott szekérúton; kopasz nyírfák gallyai közt gyenge holdsarló bujkált és szikrázó téli csillagok. Botladoztak a trénvágta mély keréknyomokban,

Részletesebben

Erskine Angelika: Lélekmadár

Erskine Angelika: Lélekmadár A vers- és prózaíró pályázat díjazott alkotói a 2011-12-es tanévben: Erskine Angelika 1.a Ring Dóra 1.b Robotka Ádám 2.b Both Noémi 3.a Miletics Maya 4.b Bonecz Bendegúz 5.b Bodóczy Iliáná 8.b Török Anna

Részletesebben

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt.

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Andrassew Iván A folyó, a tó és a tenger A platón ültünk Avrammal, a teherautót egy szerzetes vezette. A hegyoldalból a menekülttábor nem tűnt nagynak.

Részletesebben

HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT. Sophy Williams rajzaival

HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT. Sophy Williams rajzaival HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT kiscica Sophy Williams rajzaival Könyvmolyképző Kiadó Szeged, 2013 3 Robinnak 5 Elso fejezet Füttyszó hasított a levegőbe. Ben Williams és Rob Ford! Most azonnal gyertek

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

M. Veress Mária. Szép halál

M. Veress Mária. Szép halál 184 Rügyek Szép halál Először nem figyeltem fel a kiáltásra, nem volt abban semmi különös, hogy valaki ordibál, megszokott volt ez arrafelé. Csak mikor közelebb értem, akkor hallottam, hogy mintha segítségért

Részletesebben

Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten)

Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) A 2013/2014. tanévben immár harmadik alkalommal megrendezett Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenyen elért első helyezésünkkel csapattársam, Boros János Mátyás,

Részletesebben