Tájékoztató kiadvány szervátültetett és szervre váró embereknek

Átírás

1

2

3 Kiadja: Magyar Szervátültetettek Szövetsége Felelős kiadó: Székely György elnök Projektvezető: Székely György Munkatársak: Tilhof Ingrid, Kotáné Cziegler Andrea, Székelyné Burja Ilona Borító: Serfőző Magdolna Tervező szerkesztő: Serfőző Magdolna Nyomda: Pharma Press ISBN

4 5

5 Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Fogyatékosságügyi Főosztály NOVARTIS Hungaria KFT. 6

6 Támogatók... 6 Tartalomjegyzék...7 Bevezetés 9 A szervátültetés nemzetközi és hazai története (Prof. Dr. Perner Ferenc) A vese mûködése és a szervezetben betöltött funkciói (Dr. Wagner László) A máj mûködése és a szervezetben betöltött funkciói (Dr. Fehérvári Imre) Krónikus légzési elégtelenség (Dr. Csiszér Eszter) A szív funkciója és rossz mûködésének jelei (Dr. Ablonczy László) A transzplantációs várólistára kerülés hazai szabályozása (Dr. Rajczy Katalin) Szervkoordinációs és transzplantációs koordináció az életmentés szolgálatában (Mihály Sándor) Veseátültetésre várni (Dr. Remport Ádám- Prof. Dr. Reusz György) Az immunszupresszív szerek szedésének fontossága és a szervátültetés utáni elsô félév (Dr. Török Szilárd) A szervátültetett emberek és a sport (Dr. Tóth Szabolcs) A szabadidôs sportolás elônyei a dializált betegek esetén (Dr. Reé József) Egy diabetikus tanácsai (Zsibrita Kinga) Dializált, szervátültetett emberek lelki problémái (Gallus Edit) Magyar Szervátültetettek Szövetsége Jogszabályok Fogalmak és fontosabb linkek

7 8 Tájékoztató kiadvány szervátültetett és szervre váró embereknek

8 Kedves Olvasó! A Magyar Szervátültetettek Szövetsége, jelen tájékoztató kiadvánnyal olyan lényeges információkat kíván eljuttatni Önökhöz, melyek egy szervre váró és szervátültetett ember számára egyaránt fontosak lehetnek a mindennapokban. Segítségével rálátást kapnak többek közt a szervátültetés rövid történetére, a különböző szervek működésére, az immunszupresszív szerek szedésének fontosságára, a szervátültetett és szervre váró emberekre vonatkozó fontosabb jogszabályokra. Betekintést nyerhetnek, a Szövetség működésébe, és információt kapnak a tagszervezetek elérhetőségéről, valamint hasznos információkat olvashatnak az igénybe vehető szociális ellátásokról. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy a Magyar Szervátültetettek Szövetsége nevében köszönetet mondjak minden, az információs füzetben megjelent írás szerzőjének, hogy segítségükkel még több információt juthatunk el az érintettekhez. Remélem, ez a kiadvány hasznos információkkal szolgál minden szervre váró és szervátültetett sorstársunk számára. Tilhof Ingrid Magyar Szervátültetettek Szövetsége elnökségi tag 9

9 A SZERVÁTÜLTETÉS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TÖRTÉNETE Perner Ferenc Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika Gondolatok a szervátültetett emberek életéről Szakmai konferencia Magyar Tudományos Akadémia 2012 Február 22. (Az elhangozott előadás rövidített változata.) Az emberiség ősi vágya volt, hogy beteg, hiányzó, vagy elveszett szerveit, végtagjait, pótolja. A mitológiában már megjelent ez a vágy, ismerjük a Chimérát, amely ember és állat kombinációja: ember és oroszlán fej, oroszlán test, kígyó farok és sas-szárnyak (eredetileg a görög mondavilág szörnyalakja, Typhaon és Echidna lánya, oroszlán, amelynek törzséből tüzet okádó kecskefej mered ki) Ezt az igazán szép domborművet a Hettita Múzeumban találtam, a hősök faláról való. (1.ábra). Középkori legenda örökíti meg Kozma és Demján-történetét, akik Dyocleciánus császár idejében éltek, római 1. ábra orvosok voltak. Kereszténnyé váltak, mártírhalált haltak és a középkor legnépszerűbb szentjei voltak, és ők az orvosok védőszentjei. A legenda szerint az ő tiszteletükre épített templom szolgája azt álmodta, hogy a két szent megjelent betegágyánál, levágta fekélyes lábát és egy frissen eltemetett mórét ültette a 10

10 helyére. Számos középkori festmény örökíti meg e csodát (2. ábra). Számunkra különösen érdekes, hogy a Szent Koronán mindkét szent képe szerepel. Ha egy életfontos, azaz egy élethez nélkülözhetetlen szerv úgy betegszik meg, hogy nem lehet meggyógyítani gyorsan, vagy akár lassú, évekig tartó folyamat során, akkor véglegesen tönkremegy, és a beteg meghal. Legyen az a szerv vese, szív, tüdő, máj, csontvelő. A beteg életét 2. ábra egy műszerv meghosszabbíthatja, de az igazi, akár végleges megoldás a beteg szerv helyettesítése, kicserélése, azaz a szerv átültetése lehet. Ez olyan szervek esetében is megoldás, amelyek műszervekkel nem helyettesíthetők, legalább és hosszú távon. Csak a vese az a szerv, amit hosszú ideig helyettesíteni tudunk, akár évekig is. A művese gép is csak a vese egyes funkcióját képes átvenni, így a folyadék és ásványi anyagok egyensúlyát, bizonyos méreganyagok eltávolítását, a vérnyomás befolyásolását valamennyire, de számos ismert és ismeretlen feladatot nem, többek között a vérképzést, hormonháztartást, satöbbi. A máj működésének elégtelensége esetén csak a heveny, két-három napos időszak áthúzására van lehetőség. Ha a máj működni kezd, akkor a beteg meggyógyul, ha nem, akkor csak a beültetés segít, csak az változtathat a beteg állapotán. A szívelégtelen beteg műszívvel 6-12 hónapig is életben tartható, de a végleges megoldás csakis az átültetés. Az emberi elme a szervek cseréjét már évezredekkel ezelőtt elképzelte. Görög, latin, római és kínai feljegyzésekben, forrásmunkákban is a nyomaira bukkanhatunk. A szervátültetés története élettani kísérletekkel, vagy a sebészi technika kidolgozásával és gyakorlásával kezdődött. Meglépően korán, már a XX. század elején életmentő gyógyítási célból is történtek kísérletek, mihelyt a sebészi technika biztonságosnak tűnt. A sikertelenség okaként először a sebészi technikát tették felelőssé, de felmerült az, hogy az idegentől származó anyagok is szerepet játszanak. Ekkor még nem állt a tudomány rendelkezésére olyan módszer, amivel ezt kutatni lehetett. 11

11 Először Emil Holman 1924-ben ikrek között bőrátültetést végzett ben, amikor a németek Londont bombázták, a súlyos égési sérüléseket szenvedett katonáknak T. Gibson és P. Medawar frissen elhunyt holtak bőrét ültették át és az így szerzett megfigyelések alapján indult útjára a transzplantációs immunológiai kutatás ben Billingham, Brent és Medawar először írták le az immuntolarencia jelenségét. Mc.Farlain Burnet a saját és idegen biológiai felismeréséért Nobel-díjat kapott. Jean Dausset írta le a 60-as évek végén az egér (MLA), majd az ember (HLA) fehérvérsejtjeinek immunológiai csoportjait. /Nobel díj/ Willem J.Kolf ben készítette el az első művese-gépet ban Schwartz és Damashek felfedezte a Mercaptopurin-t, amely az Immurán alapvegyülete. Ezt a vegyületet kutyán Roy Calne 1960-ban próbálta ki veseátültetés során. A nagy áttörést a J.F. Borel által felfedezett Cyclosporin jelentette 1972-ben. Azóta számos új immunszuppresszív szer került felhasználásra. 12 A veseátültetés története A veseátültetés modern és jelenleg is élő története az 1950-es évek második felében kezdődött. Ezt megelőzően két periódust kell elkülöníteni. Az első: a XX. század első évtizede, a második: a 40-es és az 50-es évek. Az első sikeres kísérletes veseátültetést Emerich Ullmann /Ullman Imre, szül: Pécsett, 1861 ben/ végezte Bécsben, ugyanitt azonos évben Decastello is végzett hasonló kísérletet (3. ábra). Ullmann a kutya saját veséjét a nyaki erekre, Decastello egyik kutyából a másik kutyába ültetett a vesét. Lyonban Mathieu Jaboulay laboratóriumában is próbálkoztak transzplantációval. Egyik asszisztense, Alexis Carrel dolgozta ki híres érvarrat technikáját, amellyel később az Egyesült Államokban kísérletes vese autotranszplantációkat végzett. /Nobel-díj, 1912/.(4. Ábra) Az első emberbe történő átültetések is ekkor kezdődtek: 1906-ban Jaboulay sertés és kecskevesét ültetett veseelégtelen ember alkarjára, ugyanezt 1902-ben Ullmann is megkísérelte emberen ben Berlinben Ernst Ungár több mint 100 kísérletes átültetés után majomvesét ültetett egy veseelégtelen fiatal lányba - sikertelenül. Kezdetben a sebészi technika elégtelenségében vélték a sikertelenség okát, de Ullmann Imre 1914-ben azt írta, hogy annyi protoplazma van, ahány egyed, vagyis a biológiai inkompatibilitás okozza a sikertelenséget. Mivel ezen biológiai akadályokat még nem ismerték, évtizedekre feledésbe merült a vese /szerv/ átültetés gondolata. 4. ábra

12 Egyedülálló, de feltűnést nem keltő kezdeményezés volt 1933 és 1949 között Kijevben Voronoy emberen végzett 6 veseátültetése, aki a betegek combjának ereire varrta a veséket. Az elsőt egy koponyasérült halottból egy higanychlorid mérgezett veseelégtelen betegbe ültette át. (A donor vércsoportja a -s, a recipiensé O -ás volt!) Mindegyik próbálkozása sikertelen volt 1946-ban Hufnagel, Hume és Landsteiner Bostonban heveny veseelégtelenségben szenvedő beteg karjának ereire ültetett humán vesét, amely azonban csak rövid ideig müködött. Az es évek elején a veseátültetés ismét előtérbe került./morten Simonsen, Altrong Danie, William Dempster, London. R.Küss (5 eset) Párizs., Servelle (1 eset) Párizs.,Dubost (1 eset). D. 5. ábra Hume 9 humán esetet közölt Bostonból 1953-ban. Ezeket az átültetéseket mind immunszuppresszió nélkül végezték és volt néhány váratlan túlélés, amit az urémia immunszupresszív hatásának tulajdonítottak ben Párizsban végezték az első élődonoros veseátültetést anyából, fiúba. A vese 22 napig működött immunszuppresszió nélkül. A kismedencébe, az iliaca erekre történő átültetés (R. Küss, D.M.Hume) 5/a ábra a szerző felvétele bizonyította a sebészi technika sikerét, amely az óta sem változott.(5.ábra és 5/a ábra) Ilyen előzmények után került sor december 23.-án Bostonban az első valóban sikeres átültetésre egypetéjű ikrek között. (J. Murray, J. Merill) Ezt követték a kétpetéjű ikrek, majd testvérek közötti -teljes test rtg. besugárzást követő -átültetések, majd az 1964-től a cadaver vesék átültetése. A szívátültetés története 1954-ben Stanfordban kezdte szívátültetési kísérleteit Shamvay ben Hardy csimpánz szívet ültetett emberbe, amely csak néhány órát működött. 13

13 1967-ben Barnard Fokvárosban elsőként hajtott végre sikeres humán szívátültetést. Az elkövetkező évben közel 100 szívátültetést végzett 64 munkacsoport, 22 országban. A kevés egyéni tapasztalat miatt az eredmények nem bizonyították az eljárás létjogosultságát. Shamvay folytatta tevékenységét és a 70-es évek elejére eredményeivel igazolta azt, hogy életmentő és sikerrel kecsegtető műtétről van szó. 14 A májátültetés története Starlz és Moore 1960-ban kezdett kísérletezni. Az első humán-átültetést Starlz végezte 1963-ban. Négy év alatt egyetlen sikeres esete sem volt, gyakorlással a technika és technológia fejlesztésével ezt követően érte el első sikereit. Az 1970-es évek végére vált a májátültetés általánossá, mondhatni rutin-eljárássá. A tüdőátültetés története Hardy nevéhez fűződik. /1963/ Az ezt követő 20 évben összesen 38 tüdőátültetés történt, de a maximális túlélés csak 10 hónap volt. Az új technológia, antibiotikumok és 1968-ban Cooley által végzett első szív-, tüdő átültetések eredményei ugrásszerűen javultak. A pancreasátültetés története Reemtsa és Michell végezte az első kísérletes műtéteket ben. Az első két humán átültetést Richard Lillehei végezte 1966-ban. David Sutherland vált e gyakorlat széleskörű kivitelezőjévé, aki teljes hasnyálmirigyet, hasnyálmirigy-szegmentet /akár élő-donorból is/ és szigetsejt-átültetést is végzett. A 80 -as évek elejéig a nem túl biztató eredmények miatt számuk korlátozott volt. A technológiai és technika fejlődése,de főként az új immunszupressziós szerek alkalmazása hozta meg az eredmények javulását, így a 90-es évektől jelentősen nőtt az átültetések száma. Vékonybél-átültetés története Elsőként Lillehei 1964-ben két gyermeknek anyai vékonybelet ültetett át sikertelenül ben belet-,hasnyálmirigyet és vesét együtt ültetett át, de a beteg csak egy hónapig élt. Az első egy hónapos túlélést 1969-ben Claude Oliver érte el, vékony-vastagbélátültetéssel. A vékonybél-átültetés eredmé-

14 nyein is az új, igen hatásos immunoszupresszív gyógyszerek javítottak. Az új programok a 80-as évek végén kezdődtek. Kombinált kettő vagy több szerv transzplantációja, gastrointestinális blokk átültetések Leggyakoribb a szív-tüdő, szív-vese, szív-máj, máj-vese, pancreas-vese kombinációk. Tumor vagy fejlődési rendellenesség miatt gyomor-nyombél-pancreas, vagy gyomor-máj-nyombél-pancreas-vékonybél stb.. átültetések száma kevés, a túlélési eredmények nem túlbíztatóak. A hazai szervátültetés története Hazánkban Németh András Szegeden végezte az első veseátültetést 1962-ben egy féléves angliai tanulmányút után.(6.ábra) Ez élő donorból történt, a beteg testvére adta egyik veséjét. A beteg 79 napot élt, de a veséje csak néhány napig működött. Állítólag ez volt a 36. átültetés a világon, a Rajnától keletre az első. A következő 10 évben az orvostudomány területén is érvényesülő politikai utasítás hatására nem történtek átültetések. 6. ábra Az új éra 1973-ban kezdődött, újabb átültetés Szegeden, majd Miskolcon történt (Pintér József főorvos, később professzor Debrecenben). A hazai első, valóban sikeres veseátültetést november 16-án, Budapesten, a SOTE I.sz. Sebészeti Klinikáján végezték. (Perner és mtsai.) Ez utóbbi vese 23 évig működött. Amikor a beteg hazament a kórházból, Rubányi professzor egy kis cikket engedett megjelentetni, amit az MTI-nek adtunk le. (7.ábra) 7. ábra 15

15 A budapesti átültetést komoly tudományos, szervező és gyakorlati munka előzte meg. Magam 1 évet töltöttem Párisban, ahol kísérletes és klinikai veseátültetéssel foglalkoztam, megtanultam a beteg előkészítését és az utókezelésen túl szervezési és etikai kérdéseket is magamévá tettem. Az 1973-as vese-átültetési program megindulását Petrányi Győző immunológiai kísérletes munkái alapozták meg és Ő hozta létre Hollán Zsuzsa profeszszor asszony által vezetett Hematológiai Intézetben az első immuntipizáló laboratóriumot megvalósítva a tipiziálás feltételeit, és megalkottuk az első várólistát 36 beteggel Természetesen mindez vezetőprofesszoraim bizalma és munkatársaim odaadó segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg. Ma már több mint 3500 veseátültetést végeztünk a Semmelweis Egyetemen. Miskolc 11 eset után abbahagyta az átültetéseket. Akkor Szegeden sem folytatták, két fiatal kolléga külföldre ment tanulni: Dr Csajbók Ernő Hannoverbe, Dr Szenohradszki Pál Kelet-Berlinbe. Szegeden műtőrekonstrukció történt és 1979 október 29.én újra indult egy most már sikeres vese-átültetési program. A Debreceni Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti klinikáján Dr Asztalos László és kollegái 1991 június 27.-én indították el a programot. Pécsett Kalmár Nagy Károly 1993 okt.3.-án végezte az első veseátültetést. Hazánkba közel 6000 veseátültetés történt 1012 elejéiog. Ma 4 vese-átültetési központ van Magyarországon, a 4 egyetem sebészeti klinikáin. Az elmúlt években az átültetések száma 1 millió lakosra vetítve elérte az Eurotransplant országok és a legtöbb európai ország átlagát. (A hazai átültetés történetéről olvashatnak: Németh András: 79 nap remény, és Pünkösdi Árpád: Kihegyezett ember -c. könyvében, a Püski kiadó gondozásában megjelent Életmód a San Marco szabadegyetem Előadássorozat 2. A szervátültetés múltja, jelene és jövője (Perner f) 16 A hazai májátültetési program előzményei A Semmelweis Egyetem. I.sz. Sebészeti Klinikáján, ahol az 1960-as évek közepétől Szécsény professzor vezetésével májsebészeti műtétek is folytak, 1983-ban került sor egy májátültetésre, amely technikailag sikeres volt, a beteg sohasem hagyhatta el a kórházat, de 62 napig élt. A klinika sebészi felkészültségét dicséri a műtét, de a diagnosztikai háttér és az immunszuppresszió akkori fejlettségi foka még nem volt elégséges. A klinikán 1991-ig még további 3 májátültetés történt, ezek a betegek sem hagyták el a klinikát. Történt egy májátültetés Szegeden is, majd Pécsett is, ezek is sikertelenek voltak.

16 1994-ben megnyílt a Transzplantációs és Sebészeti Klinika január 5.-én éjszaka elvégeztük első sikeres májátültetést Egy évvel a beköltözésünk után sikerült. A beteg 17 éve él és jól van. Ma már több mint 500 májátültetést végeztünk. átültetésnél tartunk. A hazai szervátültetés történetét az 1.1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: A hazai szervátültetés történetének rövid összefoglalója szerv év helyszín átültetést végző vese első vese (élő) első cadaver vesék első sikeres. cad. vese Szeged Szeged, Miskolc, Bp. Németh András Németh, Pintér, Perner máj első máj szervezett májátültetési program Budapest Budapest Szécsény Andor Perner Ferenc szív első szív 1992 Budapest Szabó Zoltán első kombinált pancreas + vese 1998 Pécs Kalmár-Nagy Károly első humán szigetsejt (Genfben izolálva) 2003 Budapest Máthé Zoltán, Langer Róbert, -Doros Attila 17

17 A vese mûködése és a szervezetben betöltött funkciói 18 A vesék elhelyezkedése és felépítése: A vese tokkal körülvett, bab alakú páros szerv, mérete kb cm x 4-6 cm. A két vese tömege együtt kb g. A vesék a hasüreg hátsó falán, a gerincoszlop két oldalán, az alsó háti és a felső ágyéki csigolyák magasságában, a hashártya mögött helyezkednek el. A jobb oldali vese a máj miatt kissé lejjebb helyezkedik el a baloldalinál. A vesék működési egysége a vesetestecske (nefron), melyből születéskor egy vesében kb. 1 millió található. Számuk nem nő, sőt, az életkorral, illetve esetleges vesebetegségek miatt az egyes nefronok egészségi állapota romlik, számuk csökken. Minden nefron egy kis szűrőből (glomerulus), és a hozzá kapcsolódó csőhálózatból (tubulus) áll. A glomerulusban egy kis hajszálér-gomolyag van, amibe a vért a fő hasi verőérből (aorta) induló vese-ütőér szerteágazó ágrendszeréből kapja. A két vese a keringő vértérfogat 20%-ában részesül, ami naponta kb liter vér megszűrését jelenti. A vesékből a megszűrt vénás vér a hasi nagy gyűjtőérbe (véna káva inferior) kerül, onnan a szív felé áramlik vissza. A vérből kiszűrt úgynevezett elsődleges vizelet a tubulusokba kerül (kb. 180 liter/nap), ahonnan a folyadék nagy része és számos anyag visszaszívásra kerül. A tubulusok nemcsak visszaszívni tudnak, hanem kiválasztani is bizonyos anyagokat. Így alakul ki a másodlagos vizelet, ami a vesemedencébe, onnan a húgyvezetékbe, majd a húgyhólyagba kerül, és végül a húgycsövön keresztül távozik (napi kb. 1,5-2 liter). A nők húgycsöve rövidebb; a férfiaké hosszabb, és kanyargósabb, illetve a prosztatán keresztül vezet a külvilágba.

18 A vesék feladatai: A vesék számos feladatot látnak el, melyek együttes értékelése ad csak megfelelő felvilágosítást a vesék működéséről. Egy paraméter önmagában csak kevéssé jellemzi a vesék funkcionális állapotát, közülük mégis a legtöbb információt a méregtelenítési képesség ad, azon belül is a kreatinin klírensz. 1.) A vesék méreganyagokat, ionokat és folyadékot választanak ki; koncentrálni és hígítani is képesek A vesék anyagcsere-végtermékeket, idegen anyagokat (pl. gyógyszereket és azok lebomlási termékeit), egy szóval méreganyagokat választanak ki. Közülük néhánynak a szintje rutinszerűen mérhető a vérben és a vizeletben. Ilyen például a kreatinin, illetve a karbamid nitrogén. A kreatinin az izmok lebomlásából származik, míg a karbamid nitrogén a fehérjék általános lebomlási terméke. A vesefunkció meghatározása a vérszérumban mért kreatinin alapján történik. A kreatinin szintje azonban nem ad elég információt a vese működéséről. Pontosabb, ha ebből a beteg korának ismeretében az úgynevezett becsült kreatinin klírenszt (laborleleten egfr-ként szerepel) határozzuk meg, vagy a 24 órás gyűjtött vizeletben is megmérjük a kreatinin szintjét, és a vizelet mennyiségét ismerve adjuk meg a számolt kreatinin klírenszt. Néha szükség lehet izotóppal jelölt anyag vérbe juttatására, ami a vesén ke- 19

19 resztül választódik ki, ez adja az izotóp klírenszt; esetleg egy másik anyag mérésére a szérumban, ez a cisztatin C, azonban az utóbbi két vizsgálat hozzáférhetősége korlátozott, ára magasabb, stb., ezek miatt a mindennapi rutinban nem használatosak. A karbamid nitrogén mérése önmagában még kevesebbet mond el a vesefunkcióról, azonban a fentiek mellett jó kiegészítő információt szolgáltat, és a kreatininhez hasonlóan olcsón és rutinszerűen mérhető. Csökkent veseműködésnél a méreganyagok szintje megnő a vérben és a szövetekben. Ha a vesefunkció már beszűkült, akkor a kreatinin szintje pl. fokozott izommunka, sok (főtt) hús fogyasztása esetén könnyebben megemelkedik, illetve a karbamid nitrogén koncentrációja pl. kiszáradás, illetve nagy mennyiségű tejtermék fogyasztása esetén lesz még magasabb. Ezek az állapotok tehát hamisan a vesefunkció további romlását tükrözhetik, így értékelésüknél ezeket figyelembe kell venni. A méreganyagok egy része savas vegyhatású, veseelégtelenség esetén a szervezet savas kémhatásúvá válhat. Ez kórosan befolyásolhatja a csontok mésztartalmát és a vérképzést, és egyéb folyamatokat is. A szervezet savanyúságának állapotáról a vérgáz-értékek (laborleleten gyakran Astrup-ként szerepel) adnak felvilágosítást. Az ionok közül legfontosabb a kálium és a nátrium, de jelentős szerepe van a kálciumnak, foszfátnak, magnéziumnak is. Veseelégtelenségben nő a kálium, csökken a kalcium és nő a foszfor szintje a vérben. Normális esetben a napi termelt vizeletmennyiség (1,5-2 l) arányban van az elfogyasztott folyadékmennyiséggel: rendszerint kb. ½ literrel kevesebb annál (melyet párolgással és széklettel vesztünk el); nyáron, illetve mozgás kapcsán a fokozott izzadás miatt még nagyobb ez a különbség. A vesék koncentrálni és hígítani is tudnak, a folyadékháztartás állapotának megfelelően. Kevés folyadék fogyasztása, vagy nagy mennyiségű folyadék vesztése (pl. izzadás, hasmenés, hányás, stb.) esetén a vizelet mennyisége kisebb lesz, a vizelet ilyenkor koncentráltabb, színe is sötét sárga lesz. Nagy mennyiségű folyadék fogyasztása esetén hígabb, szinte vízszerű vizeletet termelnek a vesék. A laborleleteken a vizelet fajsúlya ad hozzávetőleges információt arról, hogy mennyire koncentrált a vizelet. Veseműködési zavar együtt járhat folyadék-visszatartással, ami vérnyomás-emelő és vizenyő kialakulásához is vezethet. 2.) A vesék részt vesznek a vérnyomás szabályozásában A fent említett folyadék-kiválasztáson és a nátrium-ürítésen túl a vesék érösszehúzó és értágító anyagok termelésével is szabályozzák a vérnyomást, sőt a szimpatikus idegi aktivitás befolyásolásával is. A csökkent veseműködés rendszerint magas vérnyomással jár. 20

20 3.) A vesék felelnek a vérképzésért A vese által termelt eritropoietin a csontvelőben a vérképzést serkenti. A beszűkült vesefunkció vérszegénységet eredményez. 4.) A vesék befolyásolják a csontanyagcserét A D-vitamin egyrészt a bőrben, másrészt a vesében válik aktívvá, és felel a kalcium szintjéért és a csontok mésztartalmáért, szilárdságáért. Veseelégtelenségben alacsonyabb az aktív D-vitamin szintje, ami csontritkuláshoz vezethet. A mellékpajzsmirigy termeli a parathormont, mely csökkent veseműködés esetén megemelkedik, és kalciumot von ki a csontokból, így próbálja ellensúlyozni az alacsony szérum kalcium-szintet. 5.) A vesék minimális mennyiségű fehérjét is kiválasztanak. A fehérjeürítés egészséges emberben naponta nem több mint 150 mg. Az ürített fehérjék közül a legnagyobb méretű az albumin, melyből naponta maximum 30 mg távozhat a szervezetből normálisan. A fehérjék egyrészt a glomerulusokon keresztül jutnak a vizeletbe, melynek nagy része a tubulusokban visszaszívódik, másrészt maguk a tubulusok is termelhetnek/kiválaszthatnak bizonyos fehérjéket. Bizonyos vesebetegségekben a fehérjeürítés megnő, ennek mértéke összefüggést mutathat a vesefunkció romlásával. 6.) A vese a vércukorháztartásban is szerepet játszik A vércukor a vérből a glomerulusokon át kiválasztódik, azonban a tubulusok ezt normálisan teljes mértékben visszaszívják. Ha a vércukorszint 10 mmol/liter fölé emelkedik (egészséges emberben ez nem fordul elő, csak cukorbetegség esetén), a vese nem tudja már az összes cukrot a vizeletből visszaszívni, így az megjelenik az ürített vizeletben is. Az inzulint a hasnyálmirigy termeli és a vércukornak a sejtekbe juttatásáért felelős. Az inzulin lebontását azonban jelentős mértékben a vese végzi. Csökkent veseműködés esetén, inzulinnal kezelt cukorbetegben az inzulin lassabban bomlik le, hatása megnyúlik, így alacsony vércukorszint alakulhat ki. 21

21 Összefoglalva a vesék számos feladatot látnak el, működésük tág határok között képes alkalmazkodni a szervezet aktuális állapotához. Funkciójuk komplex, emiatt ennek megítélése is több tényező együttes vizsgálatát igényli, nem elégséges a szérum kreatinin mérése ahhoz, hogy a veseműködésről korrekt módon nyilatkozni tudjunk. A vese működése éves kor után a kor előrehaladtával természetes módon lassan romlik. A vesebetegségek a vesefunkciót kifejezettebben ronthatják, a vesék öregedését felgyorsíthatják, illetve akár a vesék leállásához is vezethetnek, így vesepótló kezelésre (művesekezelésre, illetve veseátültetésre) lehet szükség. Dr. Wagner László PhD egyetemi docens Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Semmelweis Egyetem 1082 Budapest, Baross u tel.: mobil: fax: laszlo.drwagner@gmail.com 22

22 Máj A szervezet legnagyobb, mintegy 1500 g tömegű szerve a máj. A jobb felső hasfélben helyezkedik el: elölről a jobb alsó bordák, felülről a rekeszizom határolja. A szervezet állandóan működő laboratóriuma, amelynek folyamatos működése az élet feltétele. Számtalan feladata közül a legfontosabbak: az elfogyasztott táplálék lebontása a szervezet számára szükséges anyagokká azaz keményítő átalakítása cukorrá, a zsírok lebontásához szükséges epe termelése, véralvadási fehérjék szintézise, enzimek, fehérjék előállítása, vitaminok és vas raktározása, a szervezet méregtelenítése, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Talán ebből is érthető, hogy a máj működésében kialakuló zavarok az egész szervezetet érintik. Pedig a máj nagyon nagy kapacitással rendelkezik feladatai elvégzéséhez: a testsúly mintegy 1%-ának megfelelő ép máj elegendő az élethez. azaz egy 80 kg-os felnőtt életéhez biztonsággal elegendő mintegy 800 g tömegű máj, noha teljes májtömege körülbelül másfél kilogramm. Ezért is van az, hogy mire a májbetegség tüneteket okoz, addigra a máj előrehaladott elváltozásával állunk szemben. A májbetegség tüneteinek megértéséhez meg kell ismernünk a máj néhány sajátosságát. Először is igen különleges a máj vérellátása: csakúgy, mint minden más szervünk, rendelkezik egy ütőérrel (artériával) mely az oxigénben dús vért szállítja a májsejtekhez és rendelkezik a használt vért szállító visszérrel ( vénával). De ezen felül van egy további visszeres ( vénás ) rendszere is: a kapuér rendszer. Ez a belek felől felszívódó tápanyagokat egyenesen a májsejtekhez szállítja szűrés és feldolgozás céljából, mielőtt a szervezet többi része kapcsolatba kerülhetne vele. Tehát már itt találkozik a máj minden felszívódott méreganyaggal, és a táplálékban lévő keményí- 23

23 tővel, cukrokkal, zsírokkal és a bélben előzetesen lebomlott fehérje részekkel. További fontos sajátossága a májnak, hogy első közelítésben kétféle sejtből áll: a munka érdemi részét végző májsejtekből és az epecsatornákat alkotó epehámsejtekből. A két fajta sejt élete és munkássága nagyon különböző: a májsejtek csak megfelelő, oxigénben közepesen gazdag, de sok cukrot ( azaz számukra üzemanyagot ) tartalmazó környezetet igényelnek, de ezért a viszonylag szerény feltételekért elvégzik a korábban említett tevékenységeket és kevéssé érzékenyek hiszen ők maguk végzik a méregtelenítést a vérben jelentkező méreganyagokra. Ezzel szemben az epehámsejtek nagyon kényesek : folyamosan igénylik az oxigénben gazdag vérellátást és nagyon érzékenyek a környezetükben jelentkező méreganyagokra. De ezt nem lehet tőlük rossz néven venni: feladatuk a szervezet egyéb sejtjei számára mérgező epe elválasztásának és elvezetésének biztosítása azaz egész létüket olyan körülmények között töltik, ahol más sejtek hamar elpusztulnának. E két sejttípus egy nagyon finom váz mentén helyezkedik el: pont mint egy gyorsház elemei: az erek és az epeutak képezik a ház vázát, melynek közeit mint a téglák töltik ki a májsejtek. Ráadásul a máj rendkívül nagy megújulási képességekkel rendelkezik: mintegy kétharmadának elvesztését (például műtétet követően) néhány héttel már ismét eredeti méretét éri el. Ha a májkárosító hatás egyszeri és rövid ideig áll fenn, a károsító hatás megszűnte után a máj képes nyom nélkül gyógyulni. Ezt heveny májbetegségnek nevezzük. Ilyen például az A típusú májgyulladás. Ha azonban a károsító hatás tartósan fennáll, a máj szerkezete is károsodik és már a kiváltó ok megszűnte után sem képes meggyógyulni. Ilyenkor a kialakult betegséget idültnek nevezzük. Ilyenek például az alkoholos májbetegség, vagy a B és C típusú vírus okozta májgyulladás. 24 A májbetegség tünetei A májbetegség egyik legjellemzőbb tünete a sárgaság kialakulása. Ez a szem és a bőr sárgás elszíneződését jelenti. Kialakulásának oka lehet, hogy vagy a májsejtek nem képesek epét elválasztani, vagy az elválasztott epe

24 nem tud az epeutakból a bélbe jutni. A sárgaság kialakulása gyakran igen jelentős, kínzó viszketés kialakulásával jár. A kétféle ok közül labor vizsgálat segítségével tudunk dönteni: ha a májsejtekre jellemző enzimek emelkednek akkor ezek az enzimek a májsejtek pusztulására és az általuk elszenvedett károsodásra jellemzőek. Ilyenek például a vírusfertőzések vagy a gyilkos galóca okozta májkárosodás. Ha a kiváltó ok az epeutakban keresendő mint például az immunológiai eredetű májbetegségek, vagy egyszerűen csak epekő akkor az epeutakra jellemző enzimek emelkednek meg. Másik gyakori tünet a véralvadási zavar kialakulása. Mivel a májsejtek készítik a véralvadásban szerepet játszó fehérjéket, a májsejtek károsodása hamar akár néhány órán belül véralvadási zavar kialakulásában nyilvánul meg. Ez lehet minimális behatásra kialakuló bőr alatti vérömleny ( kék folt ) kialakulása, vagy figyelmeztető jel lehet kis sérülésre (például foghúzás) nem csillapodó vérzés jelentkezése. E tünetek kialakulása sürgető orvosi beavatkozást tehet szükségessé. Ez lehet a véralvadásban szerepet játszó és a májsejtek normális működése számára fontos K-vitamin adása, de súlyos esetben szükség lehet az egyébként a máj által gyártott fehérjék külső, vénás pótlására is. Az egyik legrémisztőbb szövődmény a vérhányás jelentkezése, mely önmagában az életet veszélyeztető állapotnak tekintendő. Kialakulásának oka a máj vérellátásának ismeretében érthető: a máj kapuér rendszerében a bél 25