L. NAGY ZSUZSA: KÖZÉPOSZTÁLY ÉS KISPOLGÁRSÁG ÉRTÉKREND ÉS ÉLETSTÍLUS A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "L. NAGY ZSUZSA: KÖZÉPOSZTÁLY ÉS KISPOLGÁRSÁG ÉRTÉKREND ÉS ÉLETSTÍLUS A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT"

Átírás

1 L. NAGY ZSUZSA: KÖZÉPOSZTÁLY ÉS KISPOLGÁRSÁG ÉRTÉKREND ÉS ÉLETSTÍLUS A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT A Trianon után megfogyatkozott országban látszólag sokkal nagyobb volt a középosztály aránya, mint bármikor korábban. Ám ez a középosztály már nem volt ugyanaz, mint dualizmuskori megfelelője: szüntelen harcban állt életkörülményeinek megőrzéséért vagy elvesztett egzisztenciájának visszaszerzéséért. Míg a középosztály igyekezett megőrizni zártságát, a városi kispolgári rétegek a középosztályba kerülést tekintették elérendő célnak, annak életmódját, életstílusát tekintették mintaképnek. Mind a társadalmi pozíció megőrzését, mind az emelkedés lehetőségét komolyan befolyásolta a tanultság, az iskolai végzettség. Mégis, a két társadalmi csoport valós helyzete híven tükröződött az életviszonyok lehetőségeiben, a mindennapi életkeretek különbözőségében. A két háború között a közfelfogás kirekesztette a középosztály fogalmából a középburzsoáziát, azt a tőkés réteget, amelynek túlnyomó része német, zsidó vagy más eredetű volt. A középosztállyal elsősorban a keresztény köz- és állami tisztviselőket, az értelmiségieket azonosították, ezért tapadt a megnevezéshez a keresztény és úri jelző. ERŐN FELÜLI VÁLLALÁS Az első világháború után a középosztály helyzetében, összetételében lényeges változások következtek be. A vesztes háború, a történeti Magyarország szétdarabolása s ennek következményei elszegényítették ezt a réteget. Pénzük első világháborús hadikölcsönkötvényekbe fektetésével elvesztették anyagi tartalékaikat, a lánygyermekeik 1

2 kiházasítására szánt és szükséges összeget, a stafírung árát. A húszas évek közepéig tartó infláció pedig a valamikor irigyelt viszonylag magas havi fix fizetést olvasztotta el. A trianoni békeszerződés következtében az elcsatolt országrészekből mintegy 300 ezer, zömmel tisztviselő menekült vissza az anyaországba, hátrahagyva vagyonát, elvesztve állását. Ők éveken át a budapesti pályaudvarokon vasúti vagonokban laktak, miközben 1918 előtt még a háromszobás lakást tekintették jó polgári lakásnak. A nagy válság évei elsősorban azért sújtották a középosztályt, mert az egyetemekről kikerült gyermekeik éveken át állástalanok maradtak, nem tudtak megfelelő önálló egzisztenciát teremteni maguknak. A középosztály mindezek ellenére szinte erejét meghaladó módon igyekezett fenntartani régi életstílusát, pontosabban annak legalább külsőleges jegyeit. A középosztálybeli asszonyok nem álltak munkába, bár lányaik általában férjhez menésükig már állást vállaltak hivatalokban, irodákban, számosan értelmiségi pályára (tanár, orvos) mentek. Fenntartották legalább kétszobás vagy nagyobb lakásaikat még akkor is, ha ez csak fizető albérlők befogadásával volt lehetséges. Legfőképpen azonban nem mondtak le arról, hogy gyermekeiket iskoláztassák, s a két háború között már nemcsak gimnáziumi érettségivel, hanem egyetemi diplomával indítsák őket útjukra előtt az érettségi bizonyítvány nyitotta meg az utat a középosztályba kerüléshez. Azt követően azonban a kormányzat iskolapolitikájának, az iskolázottság presztízsnövekedésének köszönhetően az érettségizettek száma a korábbinak a többszörösére emelkedett. A középosztály igyekezett megőrizni zártságát: a származás mellett az egyetemi diploma megszerzése is egyre inkább a befogadás feltétele lett. Érettségivel azonban még a két háború között is be lehetett kerülni a hadsereg tisztikarába. Végeredményként a középosztály korábbi zártsága jelentősen meggyengült, s 1930-ban a köztisztviselőknek már csak harmada származott köztisztviselői családból, vagyis a középosztály karakterét meghatározó társadalmi rétegből. DZSENTRI SZELLEM A felfelé törekvő városi kispolgári rétegek elérendő célnak a középosztályba kerülést, követendő mintának alapjában véve annak életmódját, életstílusát tekintették. Ennek magyarázata a magyar tőkés-polgári fejlődésben s a következményeként kialakult társadalmi mentalitásban rejlik. Ezt a mentalitást és értékrendet a dzsentri és utódai határozták meg. A hagyományos magyar társadalomtól túlnyomórészt származásában is idegen, beilleszkedni igyekvő burzsoázia a dzsentrihez igazodott a 19. században. Ilyen módon a felfelé törekvő kispolgár nem egy öntudatos, saját értékrenddel és stílussal bíró, azt vállaló polgárságot látott maga előtt, hanem a dzsentri szellemhez asszimilálódott burzsoáziát. Amikor a budapesti zsidó ügyvéd, Vázsonyi Vilmos a 19. század végén megkezdte a kispolgári (polgári) rétegek szervezését saját osztályérdekeik alapján, azt szerette volna elérni, hogy azok vállalják önmagukat. Alakítsanak ki saját értékrendet, életstílust, ne mások által kínált mintát kövessenek. Ez azonban kevéssé sikerült. 2

3 Úriasszony az otthonában (1930 körül). FÜGGETLENSÉG VAGY LOJALITÁS? A Vázsonyi által óhajtott polgári (kispolgári) értékrend és öntudat alapját e rétegek anyagi függetlensége és ereje adhatta volna meg. Ezzel szemben a kispolgárságnak mintegy felét kitevő független egzisztenciák, a klasszikus kispolgárok, vagyis az iparosok és kereskedők túlnyomó többségének jövedelme és életkörülményei messze elmaradtak a nagyüzemi szakmunkásoké mögött %-uk egyedül, fizetett segítség nélkül dolgozott műhelyében, illetve kis boltjában. Az ország gazdaságilag kritikus időszakaiban e legkisebb jövedelmű csoport tagjainak száma gyarapodott. A középosztály vásárlóerejének időnkénti romlása szükségszerűen rontotta az iparosok, kereskedők helyzetét. A kispolgári rétegek másik nagy csoportja valamilyen formában alkalmazott volt: kistisztviselő, írnok, a fegyveres testületek altisztje, hivatalszolga, házmester stb. Az iparosok és kereskedők bizonytalan jövedelmével szemben ők biztos havi fix fizetést mondhattak magukénak. Ennek értékét azonban az inflációs idők éppen úgy rontották, mint a középosztály jövedelméét. Természetszerűleg mentalitásban is megmutatkozott a kispolgári rétegek közötti különbség. Az iparost, kereskedőt vállalkozó kedv, kockázatvállalás, a függetlenség igénye jellemezte még akkor is, ha jövedelme nagyon szerény volt. Az alkalmazotti kispolgárban a lojalitás, a tekintélytisztelet, a hatalommal, a munkaadóval való azonosulás erősödött fel. Mint Európában mindenütt, a két háború között Magyarországon is a kispolgárság alkalmazotti része gyarapodott számbelileg. Az iparosok száma erősen ingadozott és csökkenő tendenciát mutatott, a kereskedőké elsősorban a segéd nélkül dolgozóké azonban lassú ütemben emelkedett. Jövedelmük, életviszonyaik tekintetében a kispolgárság körébe kell sorolni azokat a szakmunkásokat, akiknek keresete meghaladta a segéd nélkül dolgozó kisiparosokét, kereskedőkét, és elérte vagy meghaladta a harmincas években ideálisnak tartott havi 200 pengőt. 3

4 Ők a nagyüzemi munkások harmadát tették ki. Bár törekedtek gyermekeik jobb iskoláztatására, bennük is megvolt a felfelé törekvés, mégis ők alkották a szociáldemokrata mozgalom legszínvonalasabb magját. A gazdaságilag, politikailag zaklatott magyarországi helyzet nagy szerepet játszott abban, hogy csökkent a független kispolgári egzisztenciák vonzereje a paraszti és munkás rétegek szemében. A biztos létalapot ugyanis az alkalmazotti kispolgári státusok kínálták. Míg korábban a parasztcsaládok lányai számára társadalmi emelkedést jelentett, ha iparoshoz mentek férjhez, a harmincas években már a fix fizetéssel bíró alkalmazottakat részesítették előnyben, még ha csak portások, házmesterek, hivatalszolgák voltak is. Tisztviselőnek lenni egy olyan országban, amelyben az állam, a közhivatal elsőrendű szerepet játszott a kapitalizálódás előmozdításában is, amelyben az állam befolyása az élet szinte minden területére kiterjedt, rendkívüli presztízsnövelő tényező volt. Rangja, tekintélye a közfelfogás szerint annak volt, aki állami vagy más közhivatalban íróasztal mögött ült. Az ilyen hivatalnok önmagát a hatalom részesének tartotta, és így tekintett rá a társadalom többi része is. Találóan fogalmazta ezt meg a radikális demokrata író, Zsolt Béla: Minden hivatali lüszterkabát azt hiszi, hogy integráns része a koronázó palástnak, minden penna a jogarnak. A LEGJOBB BEFEKTETÉS Vajon hol és mennyiben esett egybe a középosztály és a kispolgárság értékrendje, életstílusa; az egész társadalom számára mintának kínált középosztályi normák mennyiben voltak követhetőek a felfelé törekvő rétegek számára? Bizonyosnak látszik, hogy a középosztály és a kispolgárság legjellemzőbb közös vonása 1918 után anyagi helyzetük leromlása, ebből következően a családi pénzügyi stratégia átalakítása. Céljaik azonban gyökeresen különböztek egymástól, mint ahogyan az a hatás is, amelyet az új stratégia gyakorolt a családok életvitelére. A középosztály arra törekedett, hogy megőrizhesse korábbi életviszonyainak legalább a külsőségeit, és megfeleljen azoknak az elvárásoknak, amelyeket vele szemben a társadalom támasztott. A középosztály legfőbb stratégiai célja az volt és maradt, hogy gyermekeit megfelelő módon iskoláztassa, korszakunkban egyetemre küldhesse, vagyis biztosítsa az osztály utánpótlását és amennyire lehet, a zártságát is. A kispolgári családok mozgatóereje nem utolsósorban annak kettős szerkezete, megosztottsága miatt ugyancsak két irányból és irányba hatott. Egyrészt arra törekedtek, hogy gyermekeiket magasabb iskolai végzettséghez juttassák, mint amilyet a szülők tudtak megszerezni. Másrészt az iparos- és kereskedőcsaládok számára nem kevésbé fontos része volt a pénzügyi stratégiának, hogy fenntarthassák, netán fejleszthessék is a műhelyt, a boltot. Az elszegényedés mellett tehát azt a legszembetűnőbb általános jellemzőt lehet kiemelni, hogy mind a középosztály, mind a kispolgárság taníttatni akarta gyermekét. Ez a közös jellemző olyan erővel hatott, hogy készek voltak szinte erejüket meghaladó mértékű áldozatot hozni. A középosztály számára ez elkerülhetetlenül szükséges és elengedhetetlen befektetésnek minősült: ez volt a biztosítéka privilegizált helyzete megőrzésének. A kispolgárság számára nem kisebb erővel hatott, hogy a társadalmi emelkedés lehetőségét korszakunkban a tanultság, az iskolázottság biztosította. A két háború között már nem születtek a dualizmus időszakában még nem ritka, szinte amerikai jellegű karrierek, amelyek alapja az iskolázottsággal szemben a vagyon, a tőke felhalmozása volt. Értékrend és életstílus nem azonos fogalmak, noha a legszorosabb összefüggésben állnak egymással. Az értékrend preferenciái akkor is érvényesülnek, ha azok az életstílus/életszínvonal redukálását követelik a mindennapi élet területén. A középosztály értékrendjében 4

5 megkülönböztetett helye volt az iskolázottságnak, nyelvtanulásnak, könyvvásárlásnak, olvasásnak, színházba, koncertre járásnak, külföldi utazásnak. A kispolgári értékrend bizonyos értelemben materiálisabbnak tűnik. Itt is elsőrendű fontosságú volt a gyermekek iskoláztatása, ezt azonban a vállalkozáshoz kapcsolódó tényezők kísérték, vagyis a műhely vagy bolt fenntartása és fejlesztése a független egzisztenciák körében. Nem kevésbé számítottak fontosaknak az olyan elemek, mint a szakszerűség, megbízhatóság, pontosság, a konszolidált életvitel. Iparosmester és családja (1934). KONYHAI TAKARÉKOSKODÁS Az összeomlás következtében, majd a világgazdasági válság hatásaként kialakult új gazdasági viszonyok között valójában egyetlen terület maradt, ahonnan az értékrend és életstílus követelményeinek megfelelő anyagi forrásokat elő lehetett teremteni: a konyhán, az étkezésen, élelmezésen történő takarékoskodás. Ez elsősorban a középosztály mindennapjait változtatta meg. Míg ugyanis a középosztálybeli családok számára újdonság volt, hogy legalábbis a harmincas évek első feléig csupán heti egy-két alkalommal kerül hús az asztalra, addig kispolgári körökben ezt egészen természetesnek tartották. A viszonylag drága húst mindkét rétegnél a tésztafélék és a főzelékek helyettesítették. Életstílusában mégis gyökeresen különbözött a két réteg. A középosztálybeli családban úgy ülték körül az ebédlőasztalt, hogy jelen volt a hivatalból hazatért családfő is. A tálalás a régi időket idézte: damasztabrosz, porcelán étkészlet, bár a stafírungba kapott ezüst evőeszközöket már csak ünnepi alkalmakkor használták. A levest, főzeléket vagy tésztát nem a ház asszonya, hanem 5

6 az esetek többségében a mindenes cseléd szolgálta fel. És egyáltalán: volt ebédlőasztal. A kispolgári családokban egészen más a kép. Először is: hiányzott az ebédlőasztal, nem is szólva a középosztálybeli családoknál külön e célra berendezett ebédlőszobáról. A közös étkezés a konyhában zajlott, az asztalt viaszosvászon borította, nem kerültek elő finom porcelánok, s az ételt a ház asszonya osztotta szét. Az étkezés csak ritka, ünnepi alkalmakkor zajlott a szobában, a többféle funkciót betöltő asztalnál. SZOLID IDEÁLOK A két háború közötti napi-, heti- és havilapok, valamint a technika olyan új vívmányai, mint a rádió, a hangosfilm a középosztály életideálját és értékrendjét népszerűsítették, ugyanakkor jól tükrözték a középosztály életében bekövetkezett változásokat és a tovább élő, már alig vagy egyáltalán nem követhető ideálokat ban 1300-nál több napilap, hetilap és folyóirat jelent meg Magyarországon. Ezek jelentős része kifejezetten a nőknek, asszonyoknak szólt, hiszen elsősorban ők lehettek azok, akik a középosztály életviteli elveit átveszik, illetve megvalósítják. De a többi lapnak szintén volt nőknek szóló állandó rovata. Ezek olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint a lakás és berendezése, az öltözködés, a divat, az étkezés, a kézimunka. A Magyar Úriasszonyok Lapja, a Magyar Úri Otthon, a Színházi Élet és hasonló lapok egyszerre szóltak a középosztály és a kispolgárság asszonyaihoz, ha nem is azonos mértékben. Rendkívül jellemző, hogy a Színházi Élet 1924-ben Varróiskola címmel új rovatot indít, amelynek jelszava: régiből újat. Tanácsai elsősorban azoknak a középosztálybeli asszonyoknak szóltak, akiknek meg kellett jelenniük társaságban, nyilvános helyeken, de nem engedhették meg maguknak, hogy minden alkalomra új ruhát vegyenek vagy csináltassanak. Mivel azonban a Színházi Életet a legszélesebb körökben vásárolták és olvasták, ezek a tanácsok a kispolgári asszonyoknak is szóltak, nekik is mintát kínáltak. Állandó rovata volt a lapnak a kézimunkaüzenetek. Ebből a nők megtanulhatták, hogyan lehet házilag előállítani olyan szőnyegeket, függönyöket, amelyeket készen, az üzletben nem tudnának megvásárolni. Az Otthon rovat, bemutatva egy felső középosztálybeli lakásbelsőt, szerényebb jövedelmű olvasóinak azt ajánlotta, saját készítésű tárgyakkal helyettesítsék az értékes függönyöket, szőnyegeket, tapétákat stb. Hozzáértés, szeretet, ízlés, ügyesség csodákat művelhetnek aránylag csekély eszközökkel is. A középosztály két háború közötti anyagi helyzetével, valamint az ízlésváltozással összefüggésben a különböző lapok egy új lakásideál megteremtését propagálták, mivel a kisebb igényekre szorított középosztály meghatározó irányelve az egyszerűség és a takarékosság lett. A korábbi szobaberendezésekkel szakítva, megszüntették a csak hálószoba, csak ebédlő és csak úriszoba jelleget. A két hitvesi ágy által uralt hálószoba alakult át nappalivá az ágyak helyére rekamié került. A lapok amelyek apróhirdetéseiben iparosok ajánlkoztak, hogy a régi bútorokat modernekké alakítják a kétszobás, jól, azaz modernül felszerelt és berendezett lakást előnyösebbnek tüntették fel a régimódi négyszobásnál. Mindez, ha csábítónak is tűnt, alig volt követhető a kispolgárság számára, pedig kisebb, nagyrészt egyszobás lakásaik ezt indokolták volna. Budapesten a húszas évek végén az iparosoknak 45%-a, a kereskedőknek közel harmada egyszobás lakásban élt. Ez az egy szoba jelentette számukra a lakószobát és a hálószobát is. Ezekben anyagi okok és a megszokotthoz való ragaszkodás miatt általában megmaradt a hagyományos komplett hálószoba berendezés. A lakások mérete, valamint az életstílus közötti különbség következtében a középosztály és a kispolgárság családjainál eltérő funkciója volt a konyhának. A középosztály számára a konyha munkahely: az ételkészítés és egyéb házimunkák elvégzésének színtere. A kispolgári családoknál 6

7 azonban a konyha nem egyszerűen munkahely, hanem sokrétű élettér. Gyakorlatilag itt élt a család, itt zajlott az ételkészítés és más házimunka, itt tanult az iskolás gyermek, itt étkezett a család, itt fogadták a rokonokat, barátokat. A szobába csak a megbecsült vendéget vezették be. Kispolgári család konyhája (1937). A MOBILITÁS IRÁNYA ÉS CÉLJA A sajtónál és reklámnál messzemenően nagyobb, tartalmában és hatásában összehasonlíthatatlanul szélesebb befolyást gyakorolt az életformára és az értékrendre a mozifilm. A két háború közötti magyar filmek a dzsentroid mentalitást, a középosztály értékrendjét népszerűsítették. A filmek főszereplőinek mintegy 90%-a úriember. A férfiideál a földbirtokos, a katonatiszt, a vezérigazgató, esetleg ügyvéd, mérnök, de mindenképpen dzsentroid családi háttérrel. A színhelyek közül kiemelkedik a birtok, a vidéki kúria. Igaz, a filmekben jelentős szerep jut a bankok, hivatalok, gazdag középosztálybeli lakások belsőinek is. A kisember, a kispolgár a filmek nagyobb részében mint kistisztviselő jelenik meg, általában úgy, hogy érzékeltetik alávetettségét, nemegyszer megalázottságát is. Az ilyen figurákkal való érzelmi azonosulást rendkívüli mértékben fokozta, hogy megformálójuk az egyik legnépszerűbb magyar színész, Kabos Gyula volt. Iparos vagy kereskedő egészen 1939-ig nem jelent meg a magyar filmek hősei között. Akkor Fűszer és csemege címmel készült egy kereskedőrőlkereskedésről szóló film. Csathó Kálmán, akinek regénye a film alapját adta, így nyilatkozott: 7

8 Nálunk ma az a felfogás uralkodik, hogy boltosnak lenni nem úri foglalkozás. A kereskedő nem úr, csak a földbirtokos [ ] hiányzik a polgári öntudat és büszkeség. Karriert e filmekben az jelent, ha a kistisztviselő lányát a vezérigazgató mérnök fia veszi feleségül, ha a gépírónő kezét az igazgató úr kéri meg. A hivatalba kényszerült lányokról legtöbbször kiderül, hogy jobb, úri családból származnak. A középosztály és a kispolgárság tagjai az élet sok területén kerültek közel egymáshoz: ugyanazt a rádióműsort hallgatták, ugyanazokat a filmeket nézték, részben azonos újságokat olvastak. Sok esetben még az elemi és középiskolákban is együtt tanulhattak gyermekeik. Sajátos módon azonban aligha találkozhattak vásárlóként ugyanabban az üzletben, még moziban sem mindig, nem szólva olyan nyilvános helyekről, mint az étterem vagy a kávéház. És nemcsak anyagi okok miatt. A kispolgárság tagjai vásárlóként is tudták, hol a társadalmi helyük, ennek milyen üzletek felelnek meg, melyek azok, amelyekből nem nézik ki őket. A dzsentri, az értelmiség, a tisztviselők felső rétegei, a gazdag kereskedők bevásárlóhelyei topográfiailag is elkülönültek a többieket kiszolgáló üzletektől. Az előkelő cégek Budapesten a belvárosban, vidéken a városok Fő utca által meghatározott részén találhatóak. Ezekbe nem tévedt be kispolgári vásárló még akkor sem, ha anyagi helyzete ezt megengedte volna. A komissiózás, a délelőtti belvárosi sétával összekötött vásárolgatás a jobb üzletekben csak a középosztály és a felső rétegek körében volt ismert. A társadalmi mobilitás iránya és célja a középosztály volt, minden fórum a középosztály értékrendjét és életmódját népszerűsítette, ennek ellenére gyakorlatilag minden tekintetben megmaradt a markáns különbség a középosztály és a kispolgárság között. Ebben túl a materiális tényezőkön igen nagy szerepet játszott a hagyomány, a megszokás, a neveltetés. Könnyebb helyzetben voltak a középosztály tagjai, akiknek több generáción át rögződött értékrendet, életstílust kellett továbbvinniük, megőrizniük, még ha nehezebb feltételek közepette is, mint 1918 előtt. Nehezebb és hosszabb időt igénylő folyamatot jelentett az ugyancsak örökölt érték- és szokásrend felbontása, újak beépítése a már rögzült rendszerbe. Ez annak ellenére így volt, hogy a két háború közötti Magyarországon számos tényező erodálta, gyengítette a társadalom különböző rétegei közötti különbségeket. L. NAGY ZSUZSA: NYARALJON ITTHON! A BALATON MEGHÓDÍTÁSA A hétvége, a víkend fogalma Magyarországon akárcsak másutt Európában a két háború között honosodott meg. A hivatalok, gyárak alkalmazottai legalább szombat déltől hétfő reggelig nem dolgoztak, s ennek az időnek egészét vagy egy részét mind többen töltötték lakóhelyüktől távol. A középosztály egy része a nyaralást, a hosszabb nyári vakációt is megengedhette magának. A Monarchia felbomlásával azonban elvesztek a korábbi kedvelt üdülőhelyek. A régi divatos fürdőhelyek helyett a Balaton kínálta a legkedvezőbb lehetőségeket, ám a magyar tengert még fel kellett fedezni, meg kellett szerettetni. Így született a jelszó: nyaraljon itthon! 8

9 Ez volt az utazási irodák, panziók, szállodák új jelszava a húszas évek elején. A rettenetes inflációt és anyagi leromlást követően kezdtek magukhoz térni a középosztály, az értelmiség azon tagjai, akik az 1918-ban bekövetkezett összeomlás előtt megengedhették maguknak, hogy a nyári hónapokat állandó lakhelyüktől távol, valamelyik divatos üdülőhelyen: Karlsbadban, Pöstyénben, Fiuméban, Tusnádfürdőn, esetleg a francia vagy olasz tengerparton töltsék. A felbomlott Monarchia közkedvelt fürdőhelyeire 1918 után már nemcsak vasúti jegy, hanem útlevél is kellett, s kezdetben a nyaraláshoz szokottak anyagi helyzete sem engedte a régimódi utazásokat. Ezért arra biztatták őket, hogy ne külföldön, hanem idehaza töltsék a vakációt. Bizonyára volt ebben némi hazafias érzület és dac Trianon miatt, de ez nem lett volna elegendő egy egészen új szokás meghonosításához s az addig valójában nem is létezett üdülőhelyek kiépüléséhez. A jelszó sikeréhez noha a harmincas évektől visszatért a külföldön nyaralás szokása is még 9

10 más is kellett. Mindenekelőtt szabadidő, és nemcsak a polgári, értelmiségi rétegeknek, hanem másoknak is. Ezzel korszakunkban mind többen rendelkeztek ban ugyanis a Bethlenkormány megkezdte a 8 órás munkaidő és a fizetett szabadság bevezetését, amit utódai folytattak, fokozatosan terjesztve ki azt a különböző iparágakra. Még az ipari tanulóknak, a tanoncoknak is járt egy évben két hét fizetett szabadság. De mit kezdjenek az emberek a munkától elnyert szabadidejükkel? Erre a kérdésre az az új nézet, sőt, divat felelt, amely az életvitel fontos részévé tette, értékrendjében előkelő helyre emelte az egészséges életmódot, a testkultúrát, a sportot. Így azután két új, egymás mellett élő szokás, mondhatni, életforma alakult ki és hódított meg mind szélesebb városi rétegeket. Városi rétegeket, mivel a paraszti népességnek sem munkakörülményei, sem mentalitása nem tette lehetővé, hogy az új szokásoknak hódoljon, noha ezek legalább nő tagjaik révén, mint látni fogjuk nem hagyták érintetlenül e réteget sem. Az egyik szokás és fogalom kapcsán hadd hivatkozzam Robert Gravesre, a neves angol íróra, akit az ókori Rómával foglalkozó regényei nálunk is ismertté tettek. A két háború közötti időszakról azt írta, az nem más, mint egy hosszú víkend, egy hosszú hétvége. Hiszen a békeidő rövid volt, a hétvégeken pedig az emberek jól akarták érezni magukat, meg szerettek volna feledkezni a heti munkanapok gondjáról-bajáról. Így vonzott egyre több embert a kirándulás, a turisztika, a nagy gyaloglás az erdőkben, a hegyekben. Budapest és környéke ehhez nagyszerű lehetőségeket kínált, de egyre elterjedtebbé vált, hogy vasúton vagy autóbuszon eljutva a Mátrába, a Bükkbe, ott hódoljanak ennek az új szenvedélynek. A Turistabarátok Egyesülete, a magántisztviselők, az iparosok, kereskedők egyesületei, a Cserkész Szövetség rendszeresen szerveztek hosszabb-rövidebb túrákat. A hegyek között saját pénzből, önerővel turistaházak sokaságát építették fel, amelyekben egy-egy éjszakára meg lehetett szállni, a hozott elemózsia mellé egyszerű egytálételt is lehetett kapni. Mindez fillérekbe került, a túrafelszerelés pedig nem drága, márkás holmikból, hanem megfizethető bakancsból, hátizsákból állt. A családias kirándulások alkalmat adtak arra, hogy ellenzéki érzelmű értelmiségiek, munkások jöjjenek össze, amit egy formális gyűlés esetén a rendőrhatósági tilalom megakadályozhatott volna. A budapesti rendőr-főkapitányság fennmaradt irataiból tudjuk, hogy nemritkán a kivezényelt detektívek is a fővárosi Hűvösvölgyi nagyréten töltötték vasárnapjaikat, remélve, hogy a destruktív erők tevékenységére vonatkozó információhoz jutnak. A korabeli filmek is hozzájárultak a víkendezés népszerűsítéséhez, bármennyire naiv és irreális volt is a meséjük, mint például a Meseautó című filmben a lillafüredi kirándulás. 10

11 A hétvége eltöltéséhez kapcsolódott, hogy tömegek kezdtek hódolni az úszás örömének, mivel tavainkon, folyóinkon, sőt, a harmincas években még a pesti Dunán is [a folyó vizében akkor még fürdeni lehetett (!), mint azt e sorok írója is tanúsíthatja] szabad strandok működtek, ahol belépődíj nem volt. Budapest környékén, a Duna mentén, Gödtől Lacházáig kis telepek sora jött létre, s számtalan egyesület alakult az úszás, evezés, horgászat elszánt hívei számára. A húszas években megkezdték a Balaton déli partján fekvő hatalmas területek parcellázását, családi ház, villa építésére alkalmas telkek formájában történő árusítását. Ettől az időtől fogva a 11

12 nyaralás és a Balaton máig hatóan összekapcsolódtak egymással. Nem mintha a Balaton mint a kellemes időtöltés, a vitorlázás, a hajózás színhelye addig ismeretlen lett volna. Hiszen az északi partnak, Badacsonynak, Szigligetnek, Tihanynak, Fürednek már évszázados múltja volt. Ez azonban csak egy szűk, kiváltságos, leginkább arisztokrata- és művészréteget érintett. A déli parton addig alig egy-két lakott hely jutott el az önálló községi szintre, többségük jelentéktelen település volt. Radikális változást hozott azonban, hogy a megfizethető áron kínált telkeket fővárosi vagy a tóhoz viszonylag közeli városok polgári, kispolgári, értelmiségi rétegei vásárolták meg, aminek következtében valóságos építési láz tört ki. Ezzel megkezdődött a Balaton társadalmi méretű meghódítása : családi villák, nyaralók tömege épült fel, szerény, egyáltalán nem hivalkodó külsővel. Ezeknek a tulajdonosok nevet is adtak, leginkább női neveket, összekapcsolva az építmény szerény voltára utaló lak szóval. Még ma is áll nem egy akkor emelt ház ilyen felirattal. Rövid idő alatt sikk lett a Balatonnál, annak is a déli partján nyaralni. Ez odavonzotta a befektetőket is: sorra-rendre épültek-nyíltak a panziók és szállodák ben a somogyi part 16 helységében több mint 120 ilyen működött. 12

13 Célszerű volt a saját balatoni ház építése, hiszen a kispolgári, polgári rétegek körében a ház asszonya nem dolgozott, következésképpen az iskolaév végétől az új tanév kezdetéig gyermekeivel leköltözhetett a nyaralóba. A férj, akinek munkaviszonya több hónapos távollétet nem tett lehetővé, csak a hétvégeket vagy azon túl egy-két hetet töltött lent. Megjelentek a Balaton partján a vállalati üdülők is. A különböző foglalkozási csoportok önkéntes egyletei, szervezetei kisebb-nagyobb üdülőket építtettek és tartottak fenn, amelyeket tagjaik és azok családjai jutányos áron vehettek igénybe. A főváros az igazgatási apparátusában 13

14 dolgozó tisztviselők számára Balatonkenesén, hatalmas vízparti területen emelt elegáns, több épületből álló üdülőt, amit a második világháború után a hadsereg tisztikara vett birtokába. A M. Kir. Honvédség Balatonaligán épített üdülőt altiszti állománya részére (utóbb ezt nyelte el a fél községet bekebelező pártüdülő-komplexum). Az iparosok és kereskedők jótékonysági, segélyező egyesületei sem maradtak ki a sorból. Ezek olyan üdülőket is fenntartottak, amelyekben gyermekeket nyaraltattak kéthetes turnusokban. A tó déli partján így néhány esztendő alatt szinte összeépült üdülőhelyek, üdülővárosok sora alakult ki: Zamárdi, Földvár, Szárszó, Szemes, Boglár, Lelle, Fonyód, Berény, Máriafürdő. Siófok ekkor vált a térség fővárosává. A vízpart, illetve a fürdőhelyek központja mindenütt hasonlóan épült fel: nevesebb és jobb panziók, szállodák, a posta épülete, kereskedések, fodrászok és más szolgáltatást nyújtó műhelyek-üzletek, szükségszerűen szuvenírárusok, éttermek, cukrászdák. Bárki volt is a tulajdonos, nagy gondot fordított arra, hogy az épület, a cég környezete vonzó, megnyerő, tiszta és virágos legyen. 14

15 Kik engedhették meg maguknak a telekvásárlást, a nyaralóépítést, a panziókban eltöltött heteket? A válasz talán meglepő, mégis reális: a városi népesség széles köre, amennyiben nemcsak anyagi erejét, hanem törekvéseit is számba vesszük. A korszak egyik nagy slágerében megénekelt havi 200 pengő fixszel már szolid polgári életvitelt lehetett biztosítani, amibe belefért rövidebbhosszabb ideig tartó nyaralás saját nyaralóban feltétlenül. A 200 pengős havi fizetés elérhető volt az iparosok és kereskedők egy része, sőt ha összeadjuk a pénzbeni és természetbeni juttatásokat még a fegyveres testületek altisztjei, a hivatalok, bankok akkor ugyancsak altisztnek nevezett szolgái vagy akár a házmesterek számára is. De a tisztviselők, értelmiségiek középső és felső rétegei ennél több száz pengővel nagyobb jövedelemmel rendelkeztek. A 19. században még delizsánsszal, magánfogattal utaztak a Balatonhoz, 1867 után azonban Baross Gábor miniszter és a megértő kormányzat tevékenysége nyomán olyan vasútrendszer épült ki, amely még 1918 után is a 7. helyet foglalta el Európában. A MÁV nemcsak járataival, hanem tarifarendszerével is támogatta a nyaralni utazókat jól megfontolt érdekből nyújtva 15

16 különböző kedvezményeket. A Balaton-parti vasútállomások mind építészetileg, mind elragadóan virágos környezetükkel kitűntek az ország állomásai közül, s már eleve jó benyomást tettek az érkezőkre. Manapság talán csak Balatonföldvár állomásépülete és környezete mutatja a régi, valamikor jellemző állomásképet. Fürdőzők Balatonfüreden. Az ugyancsak ekkoriban kiépült és felkapott hegyvidéki üdülőhelyekre, Kékesre, Lillafüredre, Mátraházára autóbusz-vállalatok indítottak rendszeres járatokat. A Budapest környékére kirándulók könnyen elérhették kiindulási pontjukat a helyi érdekű vasút (HÉV) járataival. A víkendezők, a nyaralók egy része nem volt feltétlenül a tömegközlekedésre utalva. A gazdag aranyifjak, a képeslapok címoldalain szereplő színházi és főleg filmsztárok saját, legutolsó típusú automobiljukon utaztak. A száguldó Bugattikról, Lanciákról remek képek jelentek meg az újságokban. A motorizáció szerényebb anyagi lehetőségű hívei motorkerékpárt használtak, melyeket túlnyomórészt a Csepel-szigeti Weiss Mannfréd művekben gyártottak. Az oldalkocsis motorkerékpár benne a feleséggel és egy gyermekkel már a családi kisautó előképe volt ban 16 ezer autó járta az utakat, motorkerékpárokból 11 ezer volt forgalomban Magyarországon. A nyaralók a vízparton vagy a hegyekben sem mondtak le városi életük megszokott kényelméről, így a Balaton déli partja rendkívüli vonzerőt gyakorolt az iparosokra, a kereskedőkre: számuk ott szinte folyamatosan emelkedett, míg az érintett megyék belső területein stagnált vagy éppen csökkent. A modernizáció a nyaralás új szokása nélkül csak nagyon lassan érte volna el ezeket a helységeket. Épített utak, villanyáram ugyanúgy kellett, mint vezetékes víz, bár az utóbbi kiépítése nem ment egyik napról a másikra. A jobb helyeken azonban, mint Bogláron vagy Lellén, már a panziók és szállodák is dicsekedhettek ezzel a kényelemmel. Jellemző, hogy például Somogy megye balatoni helységeiben több benzinkút és garage (így nevezték akkor az autójavító műhelyeket) működött, mint a megye többi részén összesen. Megszaporodtak az éttermek, vendéglők, cukrászdák, az esti szórakozást szolgáló zenés-táncos helyek, Siófokon girlöket (táncosnőket) foglalkoztató, revüműsort adó mulató nyílt. A panziók, szállodák kiszolgálása, a nyaraló polgári családok háztartásában való segítség addig elképzelhetetlen keresletet eredményezett a női munkaerő iránt. Az egykori paraszti települések asszonyai és lányai, akiknek korábban alig vagy csak nehéz mezőgazdasági munkával nyílt kereseti lehetőségük, most szinte válogathattak a munkahelyek között. Keresetük nem mondható magasnak, de az elvégzendő feladat nem volt teljesen ismeretlen számukra, és fizikailag jóval 16

17 kisebb erőkifejtést igényelt, mint bármely mezőgazdasági munka. A konyhai munka, a takarítás, a felszolgálás során azonban egészen új igényekkel és szokásokkal is meg kellett ismerkedniük, igazodva a városi nép szokásaihoz. Ezek lassan és részben leszivárogtak saját háztartásukba, saját életvezetésükbe. Egy dolog azonban nem talált követőkre közöttük: a fürdőzés, úszás. A parti paraszti népesség korábban sem hódolt az úszás szenvedélyének, a vízi emberek legfeljebb halászattal foglalkoztak. Puritán és szemérmes felfogásukkal inkább ámulatra méltónak, netán elképesztőnek tartották és semmiképpen sem utánozták a nyaraló hölgyek fürdőruha-viseletét. A meztelenségnek ez a foka számukra elfogadhatatlan volt, noha bizonyára nem egy falusi leány ábrándozott hasonló fürdőzésről. Az új szokások, az új divat forradalmi változást hozott a hölgyek viseletében. Valaha egy hölgy nyeregbe is csak szoknyában szállhatott. Amióta azonban az első világháború gyárakba kényszerítette az asszonyokat, mindinkább át kellett térni a hosszú szoknyáról a praktikusabb rövid ruhákra vagy a hosszú nadrág viseletére. Példát adtak ehhez az angolok, akiktől hamarosan a kontinensre is átterjedt az overall (kezeslábas) viselete. Motorkerékpárra felülni, vitorlás hajó kötélzetét kezelni aligha lehetett volna mindenbe beleakadó hosszú szoknyában. De nemcsak erről volt szó. Korábban azok a nők, akik nem kényszerültek fizikai munkára, kenyérkeresetre, gondosan óvták bőrüket a nap fényétől és barnító hatásától, mintegy hófehérségükkel is demonstrálva társadalmi állásukat. Amikor azonban hódítani kezdett az egészséges életmód jelszava, az lett kívánatos, hogy a bőrt kitegyék a nap jótékony és egyben barnító hatásának. (Az ózonrétegről, a napozás veszélyeiről e kor emberei még semmit sem tudtak.) A két háború között éppen a napbarnítottság lett a jelzője annak, hogy az érintettek a jobb módú rétegekhez tartoznak, akiknek kellő mennyiségű szabadidejük van, nem sápadoznak gyárakban, irodákban. Régi fotók mutatják, hogy ük- és dédanyáink még bokáig érő és nyakban záródó, hosszú ujjú öltözékben merültek a folyók, tavak vizébe, s a férfiak is alig voltak kevésbé túlöltözöttek. Az új szemlélet jegyében a hölgyek először egyrészes, combig érő és a hátukon nyitott fürdőruhát öltöttek, majd ezt még több szabadságot engedő kétrészesre váltották. A férfiak végül csupán úszónadrágot viseltek, felsőtestük szabadon maradt, elhagyták vállpántos fürdőruhájukat. A Balaton északi és déli partja a tulajdonosokat és a nyaralókat, következésképpen a légkört, a stílust tekintve is határozottan különbözött egymástól. Az északi part megőrizte történelmi hagyományait, visszafogott életritmusát. Ott a két háború között főleg írók, művészek alakították a szőlőtermelő gazdák mellett a vidék karakterét. Illyés Gyula, Németh László, Egry József, a Balaton festője és mások adtak rangot a térségnek. Füred volt és maradt a balatoni vitorlázás fellegvára, a szezonnyitás máig Füreden történik. A füredi Yacht Club tagságára csak azok számíthattak, akiknek anyagi és társadalmi helyzete ezt megalapozta. A déli partról átruccanó kirándulók ugyan elsősorban az akkor még élő tihanyi visszhangtól ámultak, de megilletődtek az apátság múltunkat reprezentáló nagyságától is. A déli part egészen más jellegűvé vált. Itt nem voltak történelmi, kulturális előzmények, nem voltak hagyományok, nem volt minta, amit az új nyaraló tömegnek figyelembe kellett volna vennie. A déli partot a mondén világ jellemezte: színészek, filmesek, újságírók, a pénzes polgárok zajos jelenléte, akiket a kispolgári nyaralók érdeklődése vett körül, akiket esetleg utánozni is igyekeztek. A Nyaraljon itthon! jelszó hatásosnak bizonyult. A nyaralás fogalmához mindmáig leginkább a Balaton kapcsolódik. 17

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN

FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Óhidy Viktor FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Doktori disszertáció tézisei Budapest 2007. 1 Hazánk történelmének 1867 és 1918 közötti szakasza a dualizmus időszaka, amelyet a gyors

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Nemek és a vásárlói magatartás

Nemek és a vásárlói magatartás Nemek és a vásárlói magatartás A magyar férfiak és nők A nemek között lényeges különbségek vannak a vásárlásokkal kapcsolatban beállítódásaikat, szokásaikat tekintve, amit kutatásokkal és tapasztalatokkal

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2

A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1 A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény,

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Mezőberény három nemzetiségű település, külön színfoltot jelentett a településen a szlovákok öltözködése. Ők alkották

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Történelemtanítás a gyakorlatban Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Repárszky Ildikó Saját családi fényképeim alapján néhány elképzelhető téma, illetve az odatartozó képek elemzési szempontjai,

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek

Részletesebben

Bevezetés. Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 *

Bevezetés. Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 * Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 * Bevezetés Mottó: Aki kint él az utcán, azt csak vegetál... Ez nem élet. Aki egyszer ide kikerül, és olyan közegbôl, mint én, akinek megvolt mindene,

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi

Részletesebben

Bemutatkozó. Exkluzív üdülőlétesítmény. Kérjük, térjen be hozzánk:

Bemutatkozó. Exkluzív üdülőlétesítmény. Kérjük, térjen be hozzánk: Bemutatkozó Exkluzív üdülőlétesítmény Kérjük, térjen be hozzánk: Egy rendkívül figyelemreméltó ajánlat Eladásra kínáljuk: Exkluzív üdülőlétesítmény a Tiszavidéken Ajánlattevő: Magánszemély Objektum: Exkluzív

Részletesebben

A legférfiasabb oldalad

A legférfiasabb oldalad A legférfiasabb oldalad A manus.hu célja megteremteni egy olyan oldalt, melyben az erősebbik nem újból erősebbik nem lehet. Lelki menedéket és szakszerű segítséget nyújtani egy internetes magazin keretein

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA

A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA VITORLÁSKIKÖTŐK A BALATON KÖRÜL 2016 BALATONI HAJÓZÁSI ZRT. Ha Balaton, akkor Hajózás! BAHART KIKÖTŐ LÁNCA, ILLETVE TÚRAHELYEI BAHART vitorláskikötők Balatonalmádi

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

A Velencei Értéktár Bizottság január 18-i ülésén VÉB/2016/ határozatszám alatt a Velencei Értéktár részének nyilvánította a

A Velencei Értéktár Bizottság január 18-i ülésén VÉB/2016/ határozatszám alatt a Velencei Értéktár részének nyilvánította a Velencei Értéktár A Velencei Értéktár Bizottság 2016. január 18-i ülésén VÉB/2016/ 99-100 határozatszám alatt a Velencei Értéktár részének nyilvánította a Gólya Villaparkot A döntés az alábbi javaslat

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Balatontourist Platán. Panzió. Balaton. H 8621 Zamárdi, Damjanich u. 2/b. www.balatontourist.hu

Balatontourist Platán. Panzió. Balaton. H 8621 Zamárdi, Damjanich u. 2/b. www.balatontourist.hu Balatontourist Platán Panzió Balaton 2013 H 8621 Zamárdi, Damjanich u. 2/b. H Balatontourist Platán Panzió H 8621 Zamárdi, Damjanich u. 2/b. Foglalás: Tel.: (36) 84/314-388, (36) 30/758-4575 (36) 30/742-2107

Részletesebben

EUROPEAN CONSORTIUM FOR THE CERTIFICATE OF ATTAINMENT IN MODERN LANGUAGES NYELVVIZSGA-BIZONYÍTVÁNY MODERN NYELVEK ISMERETÉRŐL MINTATESZT MAGYAR

EUROPEAN CONSORTIUM FOR THE CERTIFICATE OF ATTAINMENT IN MODERN LANGUAGES NYELVVIZSGA-BIZONYÍTVÁNY MODERN NYELVEK ISMERETÉRŐL MINTATESZT MAGYAR Centre Number Vizsgaközpont száma.... Candidate No. Vizsgázó száma EUROPEAN CONSORTIUM FOR THE CERTIFICATE OF ATTAINMENT IN MODERN LANGUAGES NYELVVIZSGA-BIZONYÍTVÁNY MODERN NYELVEK ISMERETÉRŐL For Examiners'

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága

Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága GÁNÓCZY JÓZSEF Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága Társaságunk tevékenységének ismertetését a Széchenyi István Gimnázium megteremtõjével kezdem, mivel a gimnázium szinte együtt keletkezett otthonával,

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Hadszíntér és hátország

Hadszíntér és hátország Hadszíntér és hátország LÖVÉSZÁRKOK A HÁTORSZÁGBAN A napjainkban olyan élesen látható árkok és törésvonalak gyökerei legalább száz évre, az 1905 1918 közötti évtizedre nyúlnak vissza érvel monográfiájában

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján 1. ábra. Összpopuláció* Összlakosság 285 691 501 (99%) Összlakosság 1 527 156

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai 2012-ben 1 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített kutatás alapján összeállította: Mester Tünde 2 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató

Részletesebben

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában.

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. Ha az Isten íródiák volna S éjjel nappal mozogna a tolla, Úgy se győzné, ő se, följegyezni,

Részletesebben

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között DR. TAKÁCS JÓZSEF Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között Bevezetés Mindjárt első mondatommal szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy előadást tarthattam és szeretném átadni a székesfehérvári

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

MOBILITÁSI NAPOK VESZPRÉM, 2006. SZEPTEMBER 29-30

MOBILITÁSI NAPOK VESZPRÉM, 2006. SZEPTEMBER 29-30 MOBILITÁSI NAPOK VESZPRÉM, 2006. SZEPTEMBER 29-30 BESZÁMOLÓ Készítette: Kalmár András EURES tanácsadó Veszprém Megyei Munkaügyi Központ 2006. október 19. 1. Előzmények Az Európai Bizottság által életre

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Valutapénztáros és valuta-ügyintéző (Postai és banki pénztáros) Szakmabemutató információs mappa

Valutapénztáros és valuta-ügyintéző (Postai és banki pénztáros) Szakmabemutató információs mappa Valutapénztáros és valuta-ügyintéző (Postai és banki pénztáros) Szakmabemutató információs mappa FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE

Részletesebben

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,

Részletesebben

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Kocsis György Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Az oroszlányi gyermekotthon 1967 óta áll a fővárosi gyermekvédelem szolgálatában. Kezdetben csak lány növendékei

Részletesebben

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló Előzmények A Touirnform Veszprém megbízásából 2006. májusában és novemberében országos szintű reprezentatív kutatás készült Veszprém

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27.

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. 1 Nézzük először globálisan. Jól teljesítők Magyarország

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) VÖLGYESI LEVENTE egyetemi docens (PPKE JÁK)

A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) VÖLGYESI LEVENTE egyetemi docens (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare V. 2009/3. 109 136. A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) egyetemi docens (PPKE JÁK) Bevezetés Az elmúlt esztendõben emlékeztünk meg

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Lakni kell! A lakástámogatási rendszer legújabb változásai egy lakásépítési projekt tükrében

Lakni kell! A lakástámogatási rendszer legújabb változásai egy lakásépítési projekt tükrében ORAVECZNÉ BODOR PIROSKA Lakni kell! A lakástámogatási rendszer legújabb változásai egy lakásépítési projekt tükrében Írásomban az 1990-es évek közepén tapasztalható körülményekbõl indulok ki. Ekkor, néhány

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. BEVEZETÉS... 5 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság

A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 7-8. sz. (685-709. o.) LAKY TERÉZ Laky Teréz szociológus, a Munkaügyi Kutatóintézet mb. igazgatója. A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság 1994ben több

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 120 órás tanfolyam 61 120. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK

Részletesebben

Széll projekt. Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12)

Széll projekt. Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12) Széll projekt Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12) Mit szólnának hozzá ha azt mondanám: a Széll Kálmán téren és környékén a közúti járművek évente közel 540000 kilogramm szennyezést szórnak

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban Magyar Regionális Tudományos Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27-27 Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

BÖRTÖNVILÁG. B örtönártalom. A személyi állomány lelki egészségi állapota' Túlterhelt ingázók

BÖRTÖNVILÁG. B örtönártalom. A személyi állomány lelki egészségi állapota' Túlterhelt ingázók B örtönártalom A személyi állomány lelki egészségi állapota' Szinte alig akad fórum, ahol ne vetődne fel, hogy a személyi állomány élet- és munkakörülményei az elmúlt években alig változtak. Sem az elöregedett

Részletesebben

A minőségügy erkölcsi kérdései

A minőségügy erkölcsi kérdései Reményi Tibor Flow-Cont kft A minőségügy erkölcsi kérdései Amikor az 1980-as végén országos kampány indult a minőségügy témájában, gyanakodva fogadtam a mozgalmat. Úgy sejtettem, hogy elszakítja a minőség

Részletesebben

KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány. 1039 Budapest, József Attila u. 28.

KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány. 1039 Budapest, József Attila u. 28. KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány 1039 Budapest, József Attila u. 28. 2010. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2011. május. 12. Theisz Gábor elnök - 1 - A KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós

Részletesebben

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete

TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete I. Pénztár jellemző adatai Pénztár megalakulásának időpontja: 1995. június 02. Tevékenységi engedély száma

Részletesebben