Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig. Mons-Regalis Kft. COWI Magyarország Kft. Badalay Endre ( ) Dalos Péter

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig. Mons-Regalis Kft. COWI Magyarország Kft. Badalay Endre (01-3484) Dalos Péter"

Átírás

1 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 1 Tárgy: Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig Megbízó: Mons-Regalis Kft Készítette: COWI Magyarország Kft. Témafelelős: Badalay Endre ( ) Kidolgozó: Dalos Péter

2 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 6 2 A kerékpáros turisztika helyzete A Kerékpáros turizmus jogszabályi környezete A hazai fejlesztések forrásai A hazai kerékpárutak fenntartásának problémái Nemzetközi kitekintés A kerékpározás helyzete Ausztriában Marketing és menedzsment Kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások Az Eurovelo hálózat Országos kitekintés A fejlesztések szempontjából kulcsfontosságú szereplők A kerékpározás helyzete a Nyugat-Dunántúli Kistérségben Megyei kitekintés: A kerékpározás helyzete Fejér megyében A kerékpározás általános helyzete a kistérségekben 25 3 A Sárvíz kistérség jelenlegi helyzete A térség általános jellemzői A Sárvíz Kistérség kerékpárútjainak értékelése Kerékpáros fejlesztési tervek és elképzelések A közlekedési infrastruktúra értékelése Székesfehérvár vonzáskörzete Sárbogárd vonzáskörzete A térség vonzerői A Sárvíz Kistérség és a kerékpáros túrázók preferenciái 29 4 Kerékpárutak műszaki és közlekedésbiztonsági követelményei/szempontjai 31

3 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig A tervezés alapelvei Áttekinthető, különböző igényeket kielégítő útvonalak Célpontcentrikusság, hierarchia Kellemes vonalvezetés Tárolás, kölcsönzés, szerviz, kiegészítő szolgáltatások Az útvonal típusának kiválasztása Kerékpározási célok és igények a településeken és vonzáskörzetükben Településszerkezeti sajátosságok Összefoglalás Hálózati elemek Fogalommeghatározások Önálló kerékpárút Út menti kerékpárút Árvízvédelmi töltésen vezetett kerékpárút (Kerékpározásra alkalmas egyéb út) Gyalog- és kerékpárút Kerékpársáv, burkolt padka Kerékpározásra alkalmas (kijelölt) kisforgalmú út Korlátozott sebességű övezet Kerékpározásra kijelölt utca Közúti átvezetések Kerékpáros hidak A kerékpárutak forgalmi terheléstől függő szélességének meghatározása A kerékpárút burkolata és pályaszerkezete Aszfalt Betonburkolatok Kőburkolatok A kerékpárutak pályaszerkezetének víztelenítési megoldásai A kerékpáros turizmus infrastruktúra igénye Útbaigazító jelzőtáblarendszer A kerékpáros turizmus infrastruktúrásának további elemei 50 5 Építési és üzemeltetési költségek Műszaki-gazdasági vizsgálat Döntés a pályaszerkezet-változatok között Építés Egy korábbi, minőségügyi felülvizsgálat során nyert tapasztalatok Minőségi követelmények Üzemeltetés Egy korábbi, minőségügyi felülvizsgálat során nyert tapasztalataink 59 6 Nyomvonalterv koncepció Bevezetés 61

4 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig Kapcsolódási pontok a tervezett országos és regionális hálózathoz Indulási pontok Tulajdonviszony-vizsgálat A javasolt kerékpárút-hálózat kivitelezési költségeinek becsült értéke A lehetséges nyomvonalak műszaki változatai Mintakeresztszelvények/költségbecslés 63 7 Javasolt szolgáltatások a Sárvíz kistérségben Bevezetés A kerékpáros turizmus meghatározása és piaca Konfliktusok a kerékpáros csoportok preferenciái között A kerékpáros turizmus helye, szerepe a Sárvíz Kistérségben, az állami célkitűzések tükrében Jövőkép A szolgáltatások alapelemei A túraútvonalak lehatárolásának módszertana A célcsoportok és igényeik A kerékpáros turizmus fajtáinak javasolt felosztása, turisztikai termékjavaslatok Kerékpáros vakáció Üdülési kerékpározás Rövid kerékpártúrák További kerékpározási formák A kialakított túraútvonalak tervezett arculatának jellemzése a célcsoportok és preferenciáik tükrében Sárvíz Expressz Római Lakoma Nagylóki kitérő Dél Kapuja Aranyponty Összekötő utak Javaslat a kijelölt túraútvonalaknál alkalmazott útbaigazító táblákra Útbaigazító tábla Jellemző útirányt jelző tábla Haladási irányt jelző tábla Útvonal-megerősítő tábla Útbaigazító tábla kerékpárforgalmi létesítmény helyének, irányának jelölésére Útbaigazító tábla kerékpárosok számára fontos úti célok jelölésére Kerékpáros helytermék fejlesztés 83 8 Ütemezés és költségek 85 9 További Javaslatok/Egyéb/Nyitott kérdések 86

5 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig Partnerszervezetek Kapcsolódó programok Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék Táblázatok és ábrák jegyzéke 91

6 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 6 1 BEVEZETÉS Kerékpárutat szinte mindenhova érdemes tervezni, hisz a kerékpáros közlekedés egészséges, olcsó, és Európa-szerte reneszánszát éli. Ezen tanulmány célja, hogy a Mons Regalis Kft. megbízása alapján, a Kistérség érdekhordozó szereplőivel együttműködve, azok véleményét tudását és érdekeit integrálva a Sárvíz kistérség létrejöttéhez vezető regionális fejlesztési programokat megalapozza. A Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig című tanulmány a következő témákat dolgozza fel: Megyei és országos kitekintés és kapcsolódási pontok Kerépáros turizmus jogszabályi környezete Kerékpárutak típusainak és azok műszaki és közlekedésbiztonsági követelmények leírása A Sárvízhez hasonló külföldi példák leírása Kerékpáros turisztikai csomagok összeállítása A kerékpáros turizmus infrastruktúra igénye Kerékpárút típusok kivitelezési költségeinek becsült értéke A Mons Regalis által megrajzolt kerékpárút nyomvonalának esetleges kiegészítése A végleges nyomvonalak műszaki megoldásainak kiválasztása. A tanulmány nagyban támaszkodik a korábban készült - Ökoturisztikai fejlesztések lehetőségei a Sárvíz Kistérségben c. helyzetfeltáró tanulmány eredményeire. A teljes projekt célja, hogy a Sárvíz kistérség a kerékpározás kistérségévé váljék, ahol a lakosság, intézmények és elsősorban - a turisták is tudatosan, a fenntartható fejlődés elvei mentén szervezik termelő és rekreációs célú tevékenységeiket, amelyek során a kerékpárt, mint környezetkímélő közlekedési, sport- és turisztikai eszközt mind nagyobb mértékben veszik igénybe. A Kistérség arculatában kifelé is egyértelműen tükrözze a látogatók, turisták és befektetők számára vonzó kerékpáros kistérség arculatot. Ahhoz, hogy a Kistérség e kitűzött céljait elérhesse programszerű, regionálisan összehangolt fejlesztések szükségesek.

7 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 7 2 A KERÉKPÁROS TURISZTIKA HELYZETE 2.1 A KERÉKPÁROS TURIZMUS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE Magyarországon a helyi önkormányzatnak joga dönteni arról, hogy lakóinak igényét szolgáló, az önkormányzat tulajdonát képező közterületen hol kíván kerékpárutat építeni, milyen kialakítással és ütemezésben. Ezzel együtt azonban kistérségi, megyei, regionális hálózatépítés jelenleg még másodrendű, amely a kerékpárutak kialakításában is tükröződik. A kerékpárutak építésének finanszírozásában az állam eltérő mértékben támogatja a kül- és belterületi kerékpárutak építését, amely negatívan befolyásolja a települések közötti kerékpár-úthálózatok kiépítésének financiális lehetőségeit.[1] A kerékpározás fejlesztésének nemzeti stratégiáját érintő jogszabályok, határozatok, programok a 15. Mellékletben olvashatók. 2.2 A HAZAI FEJLESZTÉSEK FORRÁSAI A kerékpárutak építése eddig elsősorban az önkormányzatok feladatkörébe tartozott. Finanszírozásába azonban a központi állam is szerepet vállal. A közúti közlekedésről szóló évi I. Törvény 32. (1) pontban ez áll: a kerékpárutak a települési önkormányzatok tulajdonában vannak A tulajdonjog tehát törvényileg szabályozott. A helyi önkormányzatnak joga dönteni arról, hogy lakóinak igényét szolgáló, az önkormányzat tulajdonát képező közterületen hol kíván kerékpárutat építeni, milyen kialakítással és ütemezésben.

8 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 8 A kerékpárutak építésének finanszírozására törvényi előírás teremti meg a lehetőséget. Az Útalapról szóló évi XXX. tv. rögzíti az Útalapot terhelő kiadásokat. E törvény 4 (2) soraiban volt olvasható: a felvett hitelek nélküli fejlesztésre fordítható Útalap források minimálisan 5 %-át kerékpárutak építésének támogatására kell fordítani. Ezt a - maga nemében világszínvonalú és egyedülálló - törvényszöveget a tárca követelésére utólag hatástalanítani kellett. Számszerűsítve: az eredeti törvényi szöveghatározat, az akkori áron, évi km kerékpárút építését is lehetővé tette volna, a módosított változattal évi átlagban km volt építhető. Magyarországon a kerékpárút-hálózat teljes hossza beleértve a kerékpársávok létesítését is meghaladja az 1100 km-t. A módosításban a minisztériumok az önkormányzatoknak a kihelyezett költségvetési forrásokat (célelőirányzatokat) továbbra is pályázatok útján osztják szét. A kerékpározás fejlesztésében érintett tárcák: Informatikai és Hírközlési Minisztérium és Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium stb. A területfejlesztési, a közlekedéspolitikai, környezetvédelmi, turisztikai, továbbá a sportolási, esetenként a szociális szempontok figyelembevételével egyébként is szükségessé teszi a források felhasználása terén a szorosabb együttműködést. [1] Az idei (2004.) évben A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) - a Belügyminisztériummal (BM) és a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal (MTRFH) egyetértésben - az "Útfenntartási és - fejlesztési" célelőirányzatból a kerékpárutak építésének támogatására felhasználható kerete terhére pályázatot hirdetett az országos kerékpárút törzshálózat elemei építésének támogatására. A pályázaton a települési önkormányzatok vehettek részt, önállóan vagy társultan, legalább 15 Millió Ft. beruházási költségelőirányzatú fejlesztéssel (ütemezett építés esetén a pályázott szakasznak önállóan is működőképesnek kell lennie). Árvízvédelmi töltésen épülő kerékpárút esetében az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az önkormányzatokkal azonos feltételekkel nyújthatta be pályázatot. 2.3 A HAZAI KERÉKPÁRUTAK FENNTARTÁSÁNAK PROBLÉMÁI Magyarországon a megépült kerékpárutak fenntartása nem a közútkezelő Kht-k feladata, mert azok helyi közúttá vannak minősítve, és ezek kezelése helyi önkormányzati feladat. A fenntartás költségei általában nagy terheket rónak az önkormányzatokra, melyhez ismét pályázati forrásokat próbálnak igénybe venni. Ennek sikerességét a rendelkezésre álló önerő nagymértékben korlátozza. A fenntartási költségek az első 3-4 évben minimálisak, szinte csak az útszéli kaszálást jelentik. Ezután azonban akár 1 millió forint karbantartási

9 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 9 költséggel lehet számolni egy kilométer kerékpárút esetében. A karbantartás elmaradása balesetveszélyt okozhat, melynek kockázatát érdemes lenne megvizsgálni. Egy svéd felmérés eredményei alapján az utak elhanyagolásából, származó balesetből adódó anyagi kár sokszorosa a karbantartási összegnek. [1] 2.4 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Európában a kerékpározás szülőföldjén ( as évektől különböző kísérletek), nagy hagyománya van a kerékpáros sportnak, közlekedésnek és túrázásnak is, ezért mivel a fejlett országok kapcsán említett előfeltételek itt is adottak a kerékpározás, mint szabadidős tevékenység is gyorsan terjed. A sportszövetségek mellett (pl. UCI), megalakultak a szabadidős tevékenységgel és közlekedéssel foglalkozó civil szervezetek is európai szinten is, amelyeket a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (European Cyclists Federation) fog össze. Az említett szervezet által kidolgozott ajánlások, szabványok alapján, minden ország önállóan fejleszti kerékpáros kultúráját, infrastruktúráját tekintetbe véve sajátosságait. Ezek után az sem meglepő, hogy Európában viszonylag hamar rájöttek a határokon átnyúló hosszú távú kerékpáros utak létesítésének fontosságára, és tíz európai kerékpáros utat (EuroVelo hálózat) jelöltek ki, továbbá 2 körutat, amelyek így külön-külön témák szerint hálózzák be Európát, erősítve ezzel az európai identitást. Nemzetközi és hazai szakirodalom tanulmányozása nyomán, egyértelműen kijelenthető, hogy a világ fejlett országainak többségében a gazdasági-társadalmi viszonyok lehetővé teszik a szabadidő növelését, az urbanizált életmódot folytató társadalom igyekszik megnövekedett szabadidejében élményeket szerezni és sportolni, valamint hogy az öntudatos polgárok figyelme a környezetbarát közlekedési eszközök felé fordult. Ezek alapján kijelenthető, hogy a kerékpár, mint turisztikai, sport és közlekedési eszköz egyre inkább teret nyer a fejlett országokban, így - hasonlóan a Nyugat-európai trendekhez - hazánkban is, Az osztrák tapasztalatok helyszíni megismerése, tanulmányozása alapján kijelenthető, hogy hatékony kerékpározással kapcsolatos fejlesztések, csak nagyobb területi egységekben, összehangoltan, programszerűen, a táji sajátosságok, a regionális térszerkezet figyelembevételével, a társadalom és a gazdaság széles rétegeinek bevonásával valósíthatóak meg hatékonyan. A turisztikai programokat

10 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 10 komplett csomagokká kell fejleszteni, pl. tematikus utakat kell létrehozni.[1] A közlekedés - mint a turizmus egyik alapvető összetevője - segítséget nyújt a turisztikai desztinációk megközelíthetőségében, a célterületekre való eljutásban, így tehát a turizmus egyik nélkülözhetetlen része. Egyes előrejelzések szerint a nemzetközi turizmus növekedését a következő évtizedben legalább 30%-ra becsülik (Európa keleti felében ez az érték még nagyobb lehet), miközben ez napjainkban nagymértékben függ a világ két legnagyobb energiafogyasztó és szennyező ágazatától: a közúti- és légi közlekedéstől. A WTO becslése szerint Európában a belföldi turizmus akár tízszeresen is meghaladhatja a nemzetközi turizmust. Ez a tendencia magában hordozza a közúti forgalom növekedését, hiszen a belföldi forgalom alapját még ma is az autó jelenti. [4] A KERÉKPÁROZÁS HELYZETE AUSZTRIÁBAN Európa országai közül pont Ausztria az egyik, amely a legtöbb figyelmet és pénzt fordítja a kerékpáros turizmus fejlesztésére. Az ottani gyakorlat méltán állítható követendő példaként a hazai szakemberek elé. Ausztria területének nagy részén található domborzati viszonyok korábban (amikor még a sebességváltó nélküli kerékpárok voltak elterjedtek) nem kedveztek a kerékpározásnak. Ugyanakkor Ausztriában az aktív turizmus (elsősorban a síelés) mindig nagy népszerűségnek örvendett, így - a kerékpárok fejlődésével - a kerékpározás, mint sport és hobbi tevékenység is gyorsan elterjedt. Általában jellemző a belső turizmus erőssége Ausztriában, de különösen így van ez a kerékpározás esetében, pl. Alsó-Ausztriában. A Weinviertel kistérségben és Burgenlandban kifejezetten a bécsiek hétvégi kirándulásaira alapozzák termékeiket. Az osztrákok a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseiket először Burgenlandban hajtották végre, ahol a természeti, táji és kulturális adottságok ennek kedveztek. Emellett Ausztria Európai Uniós csatlakozása után Burgenland volt az egyetlen olyan kistérsége, ahol a turizmus fejlesztés a gazdaságfejlesztés egyik húzóerejévé vált. A kerékpáros turizmus fejlesztésének első lépése az infrastrukturális háttér megteremtése volt. Burgenlandban több mint 5000 km, többségében aszfaltozott kerékpárút-hálózat épült meg komoly EU-s és hazai forrásokból. A rendkívül sűrű hálózatot tematikus kerékpárútvonalak mentén fűzték fel. A bor, a kastélyromok tematikus útjai természetesen mindenhol jól kitáblázott, biztonságos, kis forgalmú utakon (<500 autó/nap) ill. kerékpárutakon haladnak. Ma Burgenlandban több mint 30 tematikus kerékpárútvonal létezik, többségük önmagába visszatérő körút, mások nagyobb területeket

11 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 11 összekötő hosszú útvonalak. A tematikus utak több ponton csatlakoznak egymáshoz, így átjárhatók, kombinálhatók. Jellegzetes sajátosság, hogy a kerékpárutakat gyakran a mezőgazdasági szerviz-utakon alakították ki, ennek megfelelően időszakosan a gazdákkal közösen használják a kerékpárosok. Ez a megoldás jelentős építési költség megtakarítást jelentett, a gazdák számára pedig az útjaik minőségének javítása révén jelent előnyöket. A kifejezetten kerékpárosoknak, kerékpározásról szóló turisztikai kiadvány egyenként ismerteti az utakat, mindegyik állomáson jelöli az információs pontokat, szállás-, étkezés-, program és sport lehetőségeket. Burgenland egyik fő turisztikai attrakciója a Fertő-tó, mely körül nagyon intenzív kerékpáros turizmus van, illetve a Deutsckreutz környéki borutak (Lásd: 19. Melléklet). A tó körül és Deutschkreutz környékén is erős szolgáltatási hálózat működik, sok kerékpárkölcsönzővel. A tavon közlekedő hajókon kerékpár szállítható. Mára a kistérség egységes turisztikai és marketing koncepciójának megteremtésével, és az ezt végrehajtó átalakított szervezetrendszerrel a turizmus, és azon belül a kerékpározás valóban a gazdaság egyik húzóágazatává vált. Ugyanakkor Burgenland közlekedési koncepciója egy fejezetet sem szentel a kerékpározásnak, amit elleneznek a helyi kerékpáros szervezetek, hiszen a kerékpár nemcsak a turisták utazási eszköze, hanem mindennapi közlekedési eszköz és sporteszköz. A technika fejlődésével, a hegyikerékpárok kifejlesztésével és elterjedésével az Alpok, illetve a hegyes vidékek is potenciális kerékpáros desztinációvá váltak. Alsó-Ausztria tartomány mára kifejezetten a hegyikerékpározás kistérségévé vált. A kezdeményezés először egy magánszemélytől indult, de a tartomány vezetősége felismerte ennek turisztikai jelentőségét, és ma már támogatásokat nyújt ilyen irányú fejlesztésekre. A fejlesztési program lényege az intenzív, és tartományi szinten egységes menedzsment, marketing és fenntartás. Itt is tetten érhető a turizmus erős nyomása, aminek kapcsán ma csak ezen a területen több a kerékpárút, mint egész Magyarországon. A turizmus-szervezetek a turisztikai keresletet felismerve létrehoztak egy munkacsoportot (ARGE) mely alkalmas a helyi érdekek koordinálására. Éredekes módon Ausztriában nem a pénz a legnagyobb akadálya a kerékpározás fejlesztésének. A kerékpárhálózat fejlesztése mára kimutatható anyagi előnyöket is hozott az adott térségbe és figyelemre méltó, hogy az elmúlt tíz év egyetlen turisztikai terméke, mely állandó fejlődésben van. A kerékpárutak hálózatának tervezését két állami cég végzi (külön a mezőgazdasági utakét), tapasztalataink szerint példásan, bár az osztrák szakemberek és civil szervezetek gyakran találnak hiányosságokat, pl.

12 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 12 az autóutat gyakran keresztező nyomvonalvezetés kapcsán. Jellemző a turisztikai fejlesztésekbe a civil szervezetek bevonása is a külső cégek mellett. A civil szervezetek leginkább a városokon belüli utak tervezése kapcsán hallatják hangjukat. A tartomány három kistérségjában Mostviertel, Waldfiertel és Wienerwald több mint 6000 kilométeren, kb. 300 hegyikerékpáros útvonal épült ki az elmúlt tíz évben. A kiépítés itt elsősorban gondos útvonal-kijelölést, kitáblázást takar, hisz az út gyakran csak egy keskeny nyomvonal, vagy egy kitaposott ösvény. Az útvonalak ebben az esetben is szinte mindig egy teljes kör rajzolnak, ami lehetővé teszi a túrázónak, hogy csomagjait a szálláshelyen hagyja. Az ideális hegyikerékpáros útvonal 30% aszfalt, 70% terep, a családi útvonalakon 40% a terep és 60% aszfalt. Minden útvonalnak saját neve van, amit teljes hosszában elhelyezett táblák jeleznek. Az indulási pontnál található információs tábla tartalmaz egy domborzati térképet a környékbeli utakról, az adott út keresztmetszeti szelvényét, amelyen három kategóriába sorolva jelölik az egyes szakaszok nehézségi fokát, az út hosszát, a szintemelkedést, és az út nehézségi kategóriát. A sípályákhoz hasonlóan három nehézségi csoportot különböztetnek meg: fun (élmény), family (családi) és power (nehéz). Létezik ezen kívül a trekking kategória, amely mindhárom típusból tartalmaz részeket, vannak benne aszfaltozott szakaszok is. A táblán minden esetben fel van tüntetve az öt pontból álló kerékpáros fair play szabályzat. Ez szabályozza a kerékpárosok és az erdő többi használója erdészet, vadászok, gyalogos turisták közötti viszonyt. Ausztriában a legtöbb konfliktus a vadászok és a kerékpározók között lép fel, ezeket azonban gondos és alapos előzetes tárgyalásokon elért együttműködéssel, és a fair play szabályok betartásával minimálisra tudták csökkenteni. Ezek a szabályok rendkívül egyszerűek, betartásukra senki és semmi nem tudja kötelezni a szereplőket, mégis a tapasztalatok alapján az emberek 90%-a alkalmazkodik hozzájuk. Ezeket a szabályokat mutató táblákat az utak mentén, az erdőben is sok helyen elhelyezték Osztrák kerékpáros fair play szabályzat Csak jelzett utakat használjunk március és október között 9-től 17-óráig, valamint áprilistól szeptemberig 8-tól 18 óráig, májustól augusztusig 7-től 19 óráig! Tartsuk be az érvényes közlekedési szabályokat (KRESZ), a gyalogos túrázókat és a lovasokat lépésben-lassan kerüljük ki! Vendégek vagyunk az erdőben. Ennek megfelelően viselkedjünk a vadászokkal és erdészekkel szemben is!

13 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 13 Úgy hagyjuk magunk mögött a természetet, amilyennek mi találtuk, hulladék nélkül! Az utakon és a megadott időszakon kívül kerékpározni tilos! Az információs táblán feltüntetnek továbbá egy kategória-rendszert, amely a kerékpározó edzettségét, fittségét mondja meg annak alapján, hogy milyen rendszerességgel sportol. A táblán szerepelnek természetesen a szponzor cégek, intézmények logói is. Az utak kijelölésénél komoly tárgyalásokat kell folytatni a földtulajdonosokkal, amely tárgyalások nemcsak az érdekellentétek, hanem a nagyszámú tulajdonos miatt is komoly feladat, e nélkül azonban nem valósulhat meg fejlesztés. Sok esetben módosítani kell a tervezett útvonalvezetést, megegyezés esetén a kerékpáros szervezet meghatározott díjat fizet a földtulajdonosoknak azért, hogy kerékpárosok használhassák a területet. A területhasználat kapcsán konfliktus lehet a vadászok és a túrázók között. Ennek feloldására tesz kísérletet a fair play szabályzat, ami felhívja a kerékpárosok figyelmét arra, hogy az erdőben ők a vendégek, tehát a vadászok és erdészek érdekei az elsődlegesek. A fejlesztések sikerét mutatja, hogy ma Ausztriában mintegy 800 ezer kerékpárost tartanak számon, ebből kb. 600 ezer hegyikerékpárt használ. Bécs közelében fő/nap kerékpározik az egyes túrautakon. Közülük legtöbben a éves korosztályból kerülnek ki. [1] MARKETING ÉS MENEDZSMENT Alsó Ausztriában a fejlesztések sikerének kulcsa az egységes marketing- és menedzsment-stratégia. A kerékpárutak tervezése, a földtulajdonosokkal való tárgyalások, a megvalósításhoz szükséges források megszerzése, a kitáblázás, az információs táblák, a térképek és a marketing mind egy vállalkozó kezében van, aki profitorientáltan vezeti végig a fejlesztést. A tartományban azonban csak olyan fejlesztés valósulhat meg, ami a turisztikai koncepcióhoz illeszkedik, továbbá minden önkormányzat (méretétől függetlenül!) meghatározott évi díjat köteles befizetni egy marketing és szaktanácsadási alapba. A fejlesztésekhez minimálisan 30% önkormányzati önerő szükséges, ehhez maximálisan 33% tartományi támogatás társulhat, a fennmaradó összeget szponzorok, civil szervezetek, vagy közút mellett épülő kerékpárút esetében a közútkezelő vállalat biztosíthatja. A projekt kezdete és vége között 5 hónap telik el. A térképek és a kiadványok négy hét alatt készülnek el, es példányszámban, majd évente frissítik, és újra kiadják. A térképek megtalálhatók az Interneten (évi látogató), terjesztésükben

14 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 14 szerepet vállalnak a népszerű sportboltok és könyvesboltok (80%), autóklubok, turisztikai irodák és szállodák (20%). Jelentős sajtókapcsolatokkal is rendelkezik a fejlesztő cég: márciustól szeptemberig számonként 4 oldal szól Alsó Ausztria Tartományról a MTB Magazinban, a tartományi lapban egy oldalt mindig a hegyikerékpározásnak szentelnek, egy országos napilap hétvégi sportmellékletében is biztosítják a megjelenést. Az Intersport-bolthálózat direkt levelezésén keresztül évi emberhez juttatnak el információt a tartományról, és tájékoztató anyagot helyeznek el a bécsi metró megállókban. Emellett szezonnyitó sajtótájékoztatót, külföldi újságíróknak tanulmányutat szerveznek, jelen vannak a nagy versenyeken. Az intenzív fejlesztések hatására nagy tömegeket vonzó sport potenciális veszélyeket, a kerékpárok meghibásodásának, illetve a balesetek számának növekedését is okozza. A felmerülő következmények megoldásában részt vesznek a körzeti orvosok, akik telefonhívásra kimennek a sérülthez, továbbá a tartományi hivatal és egy biztosító társaság közötti szerződés biztosítja a kerékpározókat, a lovasokat és a túrázókat. Ezáltal a földtulajdonosok mentesülnek mindennemű felelősség alól. Alsó Ausztriában a hegyikerékpározás mellett az országúti, túrakerékpározás lehetőségeit is megteremtették. Első lépésként a kerékpárutak építése történt meg, azonban a regionális fejlesztési koncepció hiánya miatt a fejlesztések sok esetben nem megalapozottak és indokoltak, a kerékpárút hálózat helyenként sűrűbb, másutt ritkább, mint az optimális. A források hatékonyabb felhasználása érdekében elkészült a tartomány fejlesztési koncepciója, amely pontosan meghatározza azokat a helyeket, ahol kerékpárút építés indokolt, és állami, illetve EU-s támogatások csak ezek megépítéséhez vehetők igénybe. A fejlesztés hiányossága volt korábban, hogy az infrastruktúra fejlesztése mellett egy időben nem valósult meg a szolgáltatások és a marketing fejlesztése, aminek következtében az utak kihasználtsága helyenként elmaradt a kívánatostól. E probléma megoldása érdekében néhány éve fejlesztési program indult, amely eredményeképpen ma a Weinviertel kistérségban működik egy kerékpározásért felelős projekt menedzser. Az ő feladata a területfejlesztési szaktanácsadó cég által megalapozott fejlesztések fenntartása és működtetése. Elsősorban termékfejlesztés, illetve a szolgáltatók együttműködési hálójának fenntartása és a minőségbiztosítás tartozik a feladatai közé. [1] KERÉKPÁROZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK Ausztriában a kerékpárbarát szolgáltatások kategória bevezetése volt a fejlesztések egyik eszköze. Ennek során kidolgoztak egy

15 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 15 kritériumrendszert, amely alapján minősíthetők az egyes szállásbiztosítók, vagy vendéglátók. Az elnyert minősítés nyomán az első évben térítésmentesen szerepel a vállalkozás a kiadványokban, kiteheti a szervezet logóját kerékpáros ügyfelek vonzása érdekében. A későbbiekben mindezt térítés ellenében veheti igénybe a vállalkozó, amennyiben továbbra is megfelel a kritériumoknak. A kritériumokról bővebben a 7. fejezet ad tájékoztatást. A kerékpárbarát szolgáltatások a kulturális természeti értékekre is vonatkoznak, mivel a múzeumokat, a létrehozott tematikus természetfigyelő parkokat is fel kell készíteni kerékpárosok fogadására, csakúgy, mint a helyi hivatalos szerveket (rendőrség, polgármesteri hivatal). A promóció, PR során nagy hangsúlyt fektetnek események (fesztiválok, egyéb tömegrendezvények) rendezésére, mivel tapasztalataik szerint ez bőven megtérül. [1] AZ EUROVELO HÁLÓZAT Az Eurovelo egész Európára kiterjedő kerékpárút-hálózat, illetve kerékpártúra útvonaljavaslat, melyet az Európai Kerékpáros Szövetség dolgozott ki. A kezdeti javaslat 12, Európán keresztülvezető kerékpáros útvonalról szól, melyek összekötik Európa minden országát. A hálózat alapvetően meglévő és tervezett országos, regionális és helyi útvonalakra épül. Hazánkban jelenleg a Duna-menti kerékpárút része az Eurovelo hálózatnak. (Lásd: 16. Melléklet!) 2.5 ORSZÁGOS KITEKINTÉS A kerékpáros turizmus Európában az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebben fejlődő idegenforgalmi ágazata. A biciklizés iránti fokozott érdeklődés hazánkban is egyre több kerékpárút építéséhez vezetett. A fejlesztésért felelősök célja az, hogy lehetőség szerint összefüggő hálózat alakuljon ki a legfontosabb irányokban, amely mind több ponton kapcsolódik a szomszédos országok kerékpárútjaihoz. Becslések szerint csak Győr-Moson-Sopron megyében 1,5 millió kerékpáros lépi át évente az országhatárt. Nem véletlen, hogy több határközeli település kezdeményezte újabb gyalogos- kerékpáros határátkelőhely megnyitását. A kerékpározásban rejlő lehetőségek maximális kihasználása jelenleg, a fizikai infrastruktúra kiépítetlensége folytán éppen a legfejletlenebb területeken nem lehetséges. A Duna menti és az osztrák-magyar határ térségének kerékpáros infrastrukturális adottságai a legjobbak hazánkban, azonban ezekre is jellemző a gyenge kapcsolat regionális hálózatokkal, esetenként még a határokon átnyúló kapcsolatok is erősebbek ezeknél (Duna-menti kerékpárút, Fertő tó körüli kerékpárút, 4000 kerékpáros turista naponta).

16 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 16 A kerékpáros, kerékpárbarát szolgáltatások jelenleg csak pontszerűen, az országban elszórtan találhatóak meg (lásd a!!!!!!!mellékletben!), hálózatba csak helyenként szerveződnek (pl. Pilis-Dunakanyar, Dél- Zalai Erdőtáj kerékpáros túraútvonalak). A szolgáltatások megítélését nehezíti, hogy a kerékpárbarát jellemző megítélését illetően nincs hazai kritériumrendszer. A megvalósult fejlesztések problémája pedig az, hogy a megépülő szakaszok nem alkotnak hálózatot, nem kapcsolódnak egymáshoz, gyakran csak egy-két települést kötnek össze, esetleg egy településen belül létesülnek, vagy egy település közeli kiránduló pontot kötnek össze a településsel. A fejlesztések pontszerűségen legfőbb oka, hogy jelenleg sem a megyék, sem a kistérségek nem rendelkeznek olyan fejlesztési koncepcióval, mely részletesen definiálná a kerékpáros útvonalhálózat fejlesztését, mind az épített, mind a kijelölt kerékpározható utak vonatkozásában. Jelen tanulmány deklarált célja, hogy változtasson ezen a helyzeten. A kerékpáros turizmus hazai célcsoportjainak tagjairól elmondható, hogy azok, akik kedvet éreznek a kerékpározáshoz, megvásárolják kerékpárjukat, sok esetben mégsem használják azt. Ennek oka egyrészt a kerékpárlopások magas száma, másrészt közutakon zajló nagy gépjármű forgalom, ami a komoly balesetveszély mellett egészségtelen, szennyezett levegő belélegzését is jelenti. A településeken belül az erős autós forgalom mellett a közlekedési szabályozások is sok esetben kedvezőtlenül érintik a kerékpárral közlekedőket: a kerékpár támaszok, megőrzők hiánya mellett egyes utcákban, útszakaszokon tilos kerékpározni, az autóval közlekedők pedig nem tanúsítanak kellő toleranciát és odafigyelést a két keréken közlekedők irányába. A kerékpáros turizmushoz elengedhetetlen szolgáltatás a kerékpár kölcsönzők és a kombinált szállítási lehetőségek biztosítása. A kölcsönzők száma és a szolgáltatás színvonala sok kívánnivalót hagy maga mögött. A kombinált szállítási lehetőségek közül a vasúti szállítás kínál lehetőségeket, de ez nem elégíti ki sem a pillanatnyi igényeket, sem az esetleges fejlesztések hatására megnövekedő kerékpáros forgalom által támasztott elvárásokat. A MÁV szakemberei bár fontosnak ítélik meg a kombinált szállítási szolgáltatást, fejlesztési lehetőségeik korlátozottak. [1] A FEJLESZTÉSEK SZEMPONTJÁBÓL KULCSFONTOSSÁGÚ SZEREPLŐK Magyarországon a közigazgatás, a civil szervezetek képviselő, valamint a döntéshozók is, nyitottan és támogató módon kezelik a kerékpározással kapcsolatos fejlesztéseket, a megyei szint feletti kommunikáció azonban a kerékpározás tekintetben még a szakmai érdekcsoportokon belül sem működik kielégítő módon.

17 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 17 Hazánkban a fejlesztések tervezésének és végrehajtásának gyakorlata során a civil és a vállalkozói szféra bevonása általában csekély mértékű, az osztrák tapasztalatok alapján ezért az együttműködők körének bővítése tartható célszerűnek. [1] A KERÉKPÁROZÁS HELYZETE A NYUGAT-DUNÁNTÚLI KISTÉRSÉGBEN Magyarországon három, egyenként összefüggő - részben egymást is átfedő területen folytak kerékpáros turisztikai célú fejlesztések. A két legismertebb ilyen fejlesztés eredménye a nemzetközi Duna menti kerékpárút hazai szakasza és a Balaton körüli kerékpárút. Adottságaiban a harmadik terület, a Nyugat-Dunántúl azonban jóval közelebb áll a Sárvíz Kistérséghez, ezért célravezetőbb ennek a területnek a helyzetét megvizsgálni az adott szempontok alapján. A kerékpározók számát és összetételét a Nyugat-dunántúli Kistérségben nagyon nehéz pontosan meghatározni. Kérdőíves felmérések és a kerékpáros civil szervezetekkel folytatott interjúk készültek ugyan, azonban a kerékpározók számáról még megközelítő adat sem áll rendelkezésre. A felmérések azt mutatják, hogy a kerékpározás népszerűsége a nyugat-dunántúli kistérségben folyamatosan nő a lakosság és a turisták, kirándulók körében egyaránt. A kerékpárt közlekedési eszközként elsősorban a falvakban, a falvak közötti közlekedésre használják. A városban lakók nagyobb mértékben használják szabadidő eltöltésére, családos kirándulásra. A fiatal, éves korosztályban népszerű a hegyikerékpározás és a BMX. Ez a korosztály alkotja a kerékpáros szervezetek tagságának jelentős részét is. A kerékpáros turisták többsége a vendéglátók és egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások megítélése alapján többségében külföldi, akik legnagyobb számban Ausztriából, Hollandiából és Németországból érkeznek Szolgáltatások helyzete A kirándulni, túrázni szándékozókat a szolgáltatások, térképek, információs kiadványok hiánya akadályozza meg az elindulástól. Mindezek tekintetében a térséget messze elmaradottnak ítélik meg a Nyugat-Európai színvonalhoz képest. A szerény anyagi és emberi kapacitásokkal működő szervezetek képesek rendezvényeket, versenyeket, túrákat szervezni, de azok hatékony marketingjéhez és promóciójához, a kistérségben egymástól függetlenül megszerveződő események összehangolásához már nem rendelkeznek elegendő erőforrással. Ennek leküzdésében a többletforrások, illetve egy összefogó szervezet adhat segítséget.

18 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 18 A kistérség szolgáltatásai területenként nagy eltérést mutatnak. A nagyobb településeken a szolgáltatások fejlettnek mondhatók. Ugyanakkor a szálláshelytényező a települések nagy részénél gondot jelent, a szálláshelyek mennyiségével és minőségével van a probléma. A vendéglátás szempontjából főként a minőségi melegkonyha hiányzik a kisebb településeken. A szálláshelykínálat szinte valamennyi fejlesztést szorgalmazó településen probléma. A fejlesztést akarók viszont gyakran megfeledkeznek arról, hogy vonzerőfejlesztést sem szabad elhanyagolni, hisz az éppen olyan fontos, mint a szálláshely-kínálat. Csak több és jobb szálláshely egyedül nem fejleszti a települést. A szálláshelyeken is jellemző, de nem nagy arányban, hogy nyugati példára - kölcsönzéssel foglalkoznak, és ezzel teremtenek maguknak versenyelőnyt a többi szolgáltatóval szemben. A kerékpáros szolgáltatók főleg a következő területeken jelentek meg: a Fertő tó körül, a Szigetközben, a Rába mentén, az Őrségben, a nyugati határszélen és a Göcsejben. A vállalkozások és vendéglátó szervezetek nem gyakorolnak jelentős hatást a kerékpározás fejlesztésére, esetleg a helyi önkormányzat szintjén tudják véleményüket elmondani. Bár a haszon náluk csapódik le, az üzleti élet logikája szerint, nem segítik közvetlenül az infrastrukturális és vonzerőbe történt befektetéseket, annak ellenére, hogy létükhöz azok nélkülözhetetlenek. Általában kévéssé differenciált, közepes minőségű kerékpárokkal rendelkeznek, ritka az 50 db feletti strukturált állomány. A szervizelést is legtöbbször a helyi karbantartó végzi. Sokszor hiányzik a szakismeret és információ és azzal sem törődnek a szolgáltatók, hogy a turista részére megfelelő túraajánlatot adjanak Kölcsönzés, tárolás A Kistérség kölcsönzési szolgáltatásokkal közepesen ellátott, bár országos viszonylatban jónak számít. A kínálatból megállapítható, hogy a kerékpárkölcsönzés egyre gyakoribb szolgáltatás a kistérségben. A kerékpárkölcsönzők általában kisebb kapacitással, kb db kerékpárral rendelkeznek. A szolgáltatási kínálat és minőség egyelőre gyenge. Őriszentpéteren sisak, kerékpártáska is tartozik a kölcsönjárműhöz, máshol még a KRESZ által előírt műszaki színvonalat sem érik járművek. A kölcsönzőkkel kapcsolatos egyik legnagyobb probléma a magas kölcsönzői ár. Egy kerékpár kölcsönzése napi 3000 Ft-ba kerül, ami a magyar családos kirándulóknak nagyon magas összeg. A külföldi turisták számára nem az összeg nagysága okoz

19 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig 19 gondot, sokkal inkább a kölcsönözhető kerékpárok minősége, felszereltsége, biztonsága. A kölcsönzők térbeli elhelyezkedése megegyezik a nagyobb összefüggő hálózatot alkotó kerékpárutakkal. A kölcsönzők egy része maga is foglalkozik túraszervezéssel. A kölcsönzők véleménye szerint a jelenlegi kereslet és kínálat körülbelül egyensúlyban van, az Őrségben jelezték, hogy nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Jobb marketingmunkával, programokkal, túraajánlatokkal lehetne a forgalmat növelni. A forgalom mindegyik válaszadónál a nyitás óta nőtt, önmagában is nyereséges, de inkább a szolgálatásmix értékét növeli. A kerékpárkölcsönzőket a komoly kerékpáros turisták nem veszik igénybe, ők a maguk speciális, gyakran drága kerékpárjukat magukkal hozzák. A kölcsönzők ügyfelei a kisebb csoportok, családi kirándulók. Általában a városi emberek veszik igénybe a szolgáltatást és igénylik a túrajavaslatot is. Itt kerül elő ismét, hogy nincs aktuális kerékpáros térkép a kistérségről. Az ügyfelek elsősorban belföldiek, kisebb részben külföldiek. A év közötti korosztály a jellemző. Motiváció szerint: aktív üdülők, tömegközlekedéssel elégedetlenek. A kerékpárbarát szolgáltató helyeken a tárolás megoldott, de általában közintézmények, idegenforgalmi központok, egyéb helyeken, ahol a turista megáll, vagy megállásra kényszerül, nincsenek biztonságos, fedett tárolók Kerékpárbarát szálláshelyek, vendéglátóhelyek Magyar Turizmus Rt. rendelkezik kerékpárbarát szolgáltató kategóriával. Kerékpárkölcsönzés mellett a szolgáltatók a következő szolgáltatásokat kínálják még: őrzött és fedett tároló, térkép, útikönyv, információ, szerviz, túravezető, kerékpáros menü. A regisztrált, magát kerékpárbarátnak tartott 186 szolgáltató közül 6 található a Nyugat-Dunántúli kistérségben. Ez a 3,2 %-os részesedés rendkívül alacsony, ahhoz képest, hogy a kistérségben igen kedvelt kerékpáros útvonalak vannak (Duna mente, Fertő tó, Natúrparkok, stb.) Valószínűleg jóval több szolgáltató fogadja szívesen a kerékpárosokat és teremtette meg az ehhez szükséges feltételeket. A korábban említett új tematikus MT Rt. kiadványból, arra is fény derül, hogy 6 helyett ben már 44 szolgáltató minősítette magát kerékpárbarátnak.

20 Kerékpárral Székesfehérvártól Simontornyáig Kapcsolódó turisztikai termékcsomagok A nyugat-dunántúli utazásszervezők nem kínálnak kerékpáros utazási csomagokat. Németország, Ausztria utazásszervezői a Duna menti kerékpárutat értékesítik utazási csomagjukban. Passautól, Bécsig lehet kerekezni, útközben előre foglalt szálláshely várja az utazókat, a visszaúton vonat szállítja a turistákat a biciklivel együtt. Egyéni túrázóknak több ajánlat létezik, ezeket a megyei idegenforgalmi Hivatalok, Önkormányzatok, Tourinform Irodák, a Magyar Turizmus Rt. állította össze, kisebb számban vannak szolgáltatói ajánlatok. [1] A kerékpározás helyzete Győr-Moson-Sopron megyében A megyében különösen az idegenforgalmi nyári szezonban egyre több hazai és külföldi kerékpárossal találkozunk, ezért a térség jó példa, mint dinamikusan fejlődő terület. A közel két évtizedes múltra visszatekintő kerékpárút- építéseket egy átgondolt hálózatfejlesztés alapján valósítják meg. A források szűkössége miatt ennek üteme a kívánatosnál sajnos lassabb. A megyei önkormányzat minden lehetséges eszközével támogatja a regionális jelentőségű kerékpárutak tervezését és építését. Kapcsolódtak minden olyan országos (minisztériumi, alapítványi stb.) és nemzetközi (Alpok- Adria Munkaközösség, Duna-menti Tartományok Munkaközössége, Nyugat/West Pannon EU-kistérség) programhoz, amely a kerékpározás előtérbe állítását célozta. Az osztrák kerékpárút- hálózathoz közvetlenül csatlakozó Fertő menti és Duna-menti kerékpárutak megépített szakaszai még nem képeznek összefüggő rendszert, de már így is jól szolgálják a biciklis turisták biztonságát. Mivel összefüggő hálózat még nincs, a nagy kerékpáros forgalom kénytelen a zsúfolt közutakon a gépjárművekkel közös sávban közlekedni, állandó balesetveszélyben. Az építésnél lényegesen kisebb ráfordítással lehetséges egy átmeneti megoldás biztosítása: megkeresve a kisforgalmú közutakat és már megvalósult kerékpárutakat, a legfontosabb biztonságos irányok kitáblázhatók. E kerékpáros útvonalakat kijelölő nyomvonalrögzítő tanulmánytervek részben elkészültek már. Győr- Moson-Sopron megye a közlekedés- földrajzi helyzetéből adódó káros hatások és terhek elszenvedése mellett szeretné élvezni a kapuszerep áldásait is. Ehhez a megfelelő kerékpár- úthálózat mielőbbi kialakítása is segítség lehet.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27.

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek Mihálffy Krisztina Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. Tartalom Előzmények A projekt haladási üteme A projekt részei A projekt tartalma, indokoltsága

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03.

EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03. EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03. EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút fejlesztése Helyzetelemzés határszakaszonként, nemzeti és projektszinten Akcióterv

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Utak és környezetük tervezése

Utak és környezetük tervezése Dr. Fi István Utak és környezetük tervezése Autópályák szolgáltató létesítményei 1 Autópályák szolgáltató létesítményei Az európai gyakorlattal összhangban a magyar autópályák és autóutak mellé telepítendő

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező , mint kerékpárosbarát település Kóródi Csilla stratégiai tervező Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály csilla.korodi@gyor-ph.hu. Kerékpáros fejlesztések ben Kerékpáros

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu 47. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút fejlesztése Helyzetelemzés határszakaszonként,

Részletesebben

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Berencsi Miklós Keszthely, 2014. október 21. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés Felmérés InformaFka

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei

Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei Bodor Ádám a Gazdasági és Közlekedési Miniszter kerékpáros ügyekért felelős megbízottja Budapest, 2007.12.06

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Bodor Ádám. Bejárható Magyarország Program a jogalkotás tükrében

Bodor Ádám. Bejárható Magyarország Program a jogalkotás tükrében Nemzetközi és hazai fejlesztési irányok. A kerékpáros turisztikai infrastruktúra európai hálózatának fejlesztési irányai, szabályozási kérdései és hatása (EuroVelo) Bodor Ádám Bejárható Magyarország Program

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Kerékpárforgalmi létesítmények

Kerékpárforgalmi létesítmények Mobile 2020 Kerékpárosbarát közlekedés és infrastruktúra 2013.05.09. REC Szentendre Kerékpárforgalmi létesítmények Sztaniszláv Tamás nyugalmazott építőmérnök A kerékpáros közlekedés előnye a települések

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor 1 Előzmények A lehetőség: KRESZ (2010.01.01) A módosítás előtt: (3) Ha az Egyirányú forgalmú út jelzőtáblák (104. és 105.

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Kerékpár kölcsönző rendszer - tervek Győrben

Kerékpár kölcsönző rendszer - tervek Győrben Kerékpár kölcsönző rendszer - tervek Győrben 2011.02.18. Szakonyi Petra Győr MJV Önkormányzata Településfejlesztési Főosztály- Stratégiai Csoport, stratégiai tervező szakonyi.petra@gyor-ph.hu Kooperációs

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén ICT - Vasfüggöny fórum Tiszasziget 2014. augusztus 4. Budai Krisztina - Hogyor Veronika Magyar Falusi és Zöldturizmus Programiroda NAKVI Financial

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

jelenlegi burk terv burk megj megnevezes Nádor cs M7 hídja jp-i nyílás átjárója homok aszfalt

jelenlegi burk terv burk megj megnevezes Nádor cs M7 hídja jp-i nyílás átjárója homok aszfalt 1 1500 E zabadbatty án Nádor cs jp M7-ig, árvízvédelmi töltésen kijárt dűlőút fűvel benőve aszfalt KDVIZIG árvízvédelmi töltés árvízvédelmi töltés 2 40 E zabadbatty án Nádor cs M7 hídja jp-i nyílás átjárója

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kutatás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kerékpáros Magyarország program 2007 keretében készül dr. Makó Emese Széchenyi István Egyetem

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Bringa Park Program 2012 2014

Bringa Park Program 2012 2014 Bringa Park Program 2012 2014 1 A bringaparkok kialakításának célja: A fiatalok, iskolás korúak számára olyan aktív sportolást biztosító szabadtéri létesítmény létrehozni, ahol biztonságos de ugyanakkor

Részletesebben

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Tervszám:

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu szám: 02/271-8/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

II. Békési Kerékpáros fesztivál Kerékpáros szakmai nap a közlekedésbiztonság jegyében Békés 2011.07.22.

II. Békési Kerékpáros fesztivál Kerékpáros szakmai nap a közlekedésbiztonság jegyében Békés 2011.07.22. II. Békési Kerékpáros fesztivál Kerékpáros szakmai nap a közlekedésbiztonság jegyében Békés 2011.07.22. Infrastruktúra fejlesztés és közlekedésbiztonság Sztaniszláv Tamás főtanácsos KKK Hálózatfejlesztési-

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közlekedés Operatív Program keretében. Kerékpárút-hálózat fejlesztése c. konstrukcióhoz. Kódszám: KÖZOP-3.2.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közlekedés Operatív Program keretében. Kerékpárút-hálózat fejlesztése c. konstrukcióhoz. Kódszám: KÖZOP-3.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közlekedés Operatív Program keretében Kerékpárút-hálózat fejlesztése c. konstrukcióhoz Kódszám: KÖZOP-3.2.0/C-08-11 1 Tartalom A. A támogatás célja, rendelkezésre álló forrás... 3

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

A projekt és a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal bemutatása. Mihálffy Krisztina KKK

A projekt és a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal bemutatása. Mihálffy Krisztina KKK A projekt és a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal bemutatása Mihálffy Krisztina KKK Tartalom Általánosságok Előzmények Projekt adatai Projekt tartalma Megvalósítás ütemezés BUBA projektelem bemutatása

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Kerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: 2013. november 29. Helyszín: Szeged

Kerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: 2013. november 29. Helyszín: Szeged A kerékpáros turizmus fejlesztése az EuroVelo13 Vasfüggöny kerékpárút mentén Kerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: 2013. november 29. Helyszín: Szeged Szakmai munkacsoport

Részletesebben

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23. A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési

Részletesebben

Összetekerünk projekt. 2015. Budapest

Összetekerünk projekt. 2015. Budapest Összetekerünk projekt tájékoztató 2015. Budapest Aktuális trendek 2.3 milliárd bringatúra évente! 20.4 millió vendégéjszaka 44 milliárd euró a gazdaságban (ECF 2013. adatok) Aktuális trendek A turisztikai

Részletesebben

13. Utasítást adó jelzőtáblák

13. Utasítást adó jelzőtáblák 13. Utasítást adó jelzőtáblák (1) 47 Az utasítást adó jelzőtáblák: a) 48 Kötelező haladási irány (17 19. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

EuroVelo6 és Balatoni Bringakör fejlesztése

EuroVelo6 és Balatoni Bringakör fejlesztése EuroVelo6 és Balatoni Bringakör fejlesztése Laufer Péter, Kovács Gergely, Balogh Zsuzsanna HEGYEN-VÖLGYÖN Konzorcium Tervezési területek EuroVelo6 (Rajka-Bp.+ Bp. déli agglomeráció) és Balatoni Bringakör

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

Kerékpárbarát szolgáltatások - követendő példák

Kerékpárbarát szolgáltatások - követendő példák Kerékpárbarát szolgáltatások - követendő példák Mobile2020 képzés, Tata, 2013. október 29. Szőllőssy Balázs Kerékpáros Magyarország Szövetség Kerékpárosbarát szolgáltatások Tájékoztatás Kerékpározás és

Részletesebben

A Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail)

A Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail) A Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail) Go Green (IPA CBC) nyitókonferencia Pámer Zoltán DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2013. március 9. A projekt általános bemutatása Az egykori vasfüggöny vonalán (Iron

Részletesebben

A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban

A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban Előadó: Lóska János elnök Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség Előadás vázlat I. Az ágazat közelmúltja és jelene II. Kitörési

Részletesebben

Nagykovácsi biciklisták NATE kérdıíves felmérés legfontosabb megállapításai

Nagykovácsi biciklisták NATE kérdıíves felmérés legfontosabb megállapításai Nagykovácsi biciklisták NATE kérdıíves felmérés legfontosabb megállapításai Válaszadók A kérdıívet 2009 utolsó két hónapjában 275-en töltötték ki, elektronikusan vagy papíron. A válaszadók túlnyomó többségének

Részletesebben

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kovács Gergely - Vincze Tibor TRENECON COWI Kft. 2 Kerékpárút Elválasztott megelőzi a nagy sebesség-különbségből, rossz látási

Részletesebben

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések László János Magyar Kerékpárosklub Kiindulás Országos és Budapesti adatok Tanulságok és feladatok Kiindulás Közös nevező Adatok korlátai

Részletesebben

Kerékpározást ösztönző kampányok. Tata, 2013. október 29. Dormán Emese Kilián Zsolt

Kerékpározást ösztönző kampányok. Tata, 2013. október 29. Dormán Emese Kilián Zsolt Kerékpározást ösztönző kampányok Tata, 2013. október 29. Dormán Emese Kilián Zsolt Alapfogalmak Nem elég az út (autó)kapacitása? Nincs elég (autó)parkolóhely? Honnan ez a sok bringás? Kommunikáció: Szemléletváltás

Részletesebben

Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról

Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról Közlekedésfejlesztési konstrukciók a ROP-okban KÖZOP mellett helyi, térségi jelentőségű beavatkozások: kerékpárútfejlesztések

Részletesebben

Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon

Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon Budai Krisztina ZöldutakMódszertani Egyesület Greenways Nemzetközi háttér USA-ból induló mozgalom: Rekreáció, mozgás, egészség. Zöldút tervezés

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

Kerékpár éghajlati teszt

Kerékpár éghajlati teszt Benchmarking Kerékpár éghajlati teszt supported by www.trendy-travel.eu A kiadvány tartalmáért az egyedüli felelősség a szerzőket terheli, és nem szükségszerűen tükrözi az Európai Közösség álláspontját.

Részletesebben

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése Forgalmász napok Sopron, 2013. június 12-13. Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése Vincze Tibor vin@trenecon.hu 1 2013.06.24. Tartalom 1. Miként látjuk a kerékpárost? 2. Kívánatos

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a Magyar Autóklub 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 8. (képviseli: Dr. Kovács Zoltán főtitkár, adószám: 19621140-2-41, bankszámlaszám: OTP Bank Rt. 11702036-20100308)

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben