- 1 - Célja: az élet küzdelmében az emberi fejlődés kimutatása lélekszámban, anyagiakban és szellemiekben. Ez sikerült is.

Átírás

1 - 1 - Előszó Szalay Károly tanár régi Fejér megyei családból származik óta él Mezőszentgyörgyön. Két évtizeden át volt iskolánk magyar-történelem szakos tanára. Jól ismeri a Mezőföldet és községünket. Könyvének megírása előtt alapos kutatást végzett a múltat illetően. A TSZ szervezésnek és a TSZ megalakításának szemtanúja volt. Nagyon sok emberrel beszélgetett, hogy írása a történeti valóságot sugározza. Célja: az élet küzdelmében az emberi fejlődés kimutatása lélekszámban, anyagiakban és szellemiekben. Ez sikerült is. Örömmel látjuk, hogy községünk lakói példát mutattak a hazafiasságban és a termelésben. Jelentős fejlődés látszik az egészségügy vonalán és a továbbtanulás terén. A szerző munkáját termelőszövetkezetünk a TSZ megalakulásának 20 éves és hazánk felszabadulásának 25 éves évfordulója alkalmából adja ki. Az ünnepségen minden tagot megajándékozunk vele. A könyv kiadásával célunk: a jelen ifjúságával, a jövő nemzedékkel megismertetni elődeink és a mi munkánk eredményét, és emlékezetükbe vésni őseink jelszavát: összefogás, nemes szív, vasakarat, e három az, ami minden akadály felett diadalt arat. Mezőszentgyörgy,... év... hó... nap B. Varga József Anda István TSZ elnök párttitkár, h. TSZ elnök

2 Bevezetés Mezőszentgyörgyön levő intézmények, szövetkezetek, szervezetek működését, a korral való fejlődését igyekszem leírni. Keresztmetszetet akarok adni az élet egészéről, pillanatfelvételt a máról. A ma szólal meg főképpen írásomban. A mát, vagyis a jelent rajzolom meg leginkább, de úgy, hogy abban benne legyen a tegnap, a tegnapelőtt is. Élő intézményekről, létesítményekről írok. Ezek pedig a múltból sarjadtak ki, a múltra épültek, a múltban gyökereznek. A múltat a jelentől nem lehet, nem is szabad elválasztani. A növény, aminek a gyökerét teljesen levágják, ha még olyan szép is, halálra van ítélve, elfonnyad. A mát a tegnap szülte, a holnapot pedig a ma hordozza méhében. Az intézmények, szövetkezetek ismertetése mellett fontosnak tartom betekinteni azok vezetői életébe is, mert a kettő egymástól el nem választható tényező. Egyik a másikra rányomja a bélyegét. Számtanilag így mondhatnánk: hatványosan többszöröse egyik a másiknak. A többszörösök között is van különbség, van a legkisebb és legnagyobb többszörös. Nem lehet mindent a kornak, a rendszernek, a körülményekre tulajdonítani, mert amint a közmondás mondja nemcsak az alkalom szüli a tolvajt, a tolvaj is teremti az alkalmat. Egy fecske nem csinál nyarat mondja egy másik magyar közmondás. Ennek analógiájára igaz az is, hogy hiábavaló egy vezető minden tudása, akarása és elgondolása, ha nincsenek munkatársai, akikkel az elgondolást végrehajthassa és nincsenek munkások, akik végrehajtsák, megvalósítsák. Egy intézmény élete, virágzása vagy sorvadása, nagyon szoros kapcsolatban van tehát a vezető tudásával, rátermettségével, nemkülönben annak bölcsességével, előrelátásával. Röviden így mondhatnánk, vezetni tudni kell! A községnek nyolc, egymással párhuzamos és három, ezt keresztező utcája van. Az első: a Kossuth Lajos utca, a fő utca. Itt vannak a

3 - 3 - középületek. Itt közlekednek az autóbuszok. Ez az út vezet a szomszéd községbe, Lepsénybe. Leírásomban az elhelyezkedés sorrendjét követem. Még csak azt sem teszem, hogy a nagyobbat veszem előre. Ahogy következnek az utca sorrendjében, úgy kerülnek bemutatásra. Legelőször ismertetem tájegységünket: a Mezőföld és a községünk történetét, a legrégibb időktől napjainkig, mert a fejlődés akkor mutatható ki igazán, ha a mérleg egyik serpenyőjében a múlt, a másikban a jelen, ha látjuk, honnan indult el Mezőszentgyörgy, és hova ért.

4 Mezőföld Mezőszentgyörgy története előtt fontosnak tartom ismertetni tájegységének: Mezőföldnek az ismertetését. Mezőföld sík, háromszög alakú vidék a Duna, a Dunántúli-középhegység, a Balaton és a Sió között terül el. Területe 4500 km 2, tehát legnagyobb tájegysége a Dunántúlnak. Területének zöme Fejér megyére esik, de nyugaton átnyúlik Veszprém megyébe is, és ott a balatonkenesei part vonalán meredeken esik a tó felé. Sajátos vidék. Földrajzi szempontból az Alföld részének tekinthető. Voltaképpen fennsík, mert a környező mélyedésekből, alföldekből, medencékből, árterületekből méternyire emelkedik ki. Éghajlata, vízviszonyai, növényzete és talajtakarója szinte semmiben sem különbözik az Alföld többi tájaitól. Geológiai jelenségek észlelhetők ezen a tájon. A Szabadbattyánnál, Polgárdinál, Fülénél kiemelkedő dombok kemény kőzetből állanak. Visszamaradt hírmondói ezek annak az egykori itt álló hatalmas őshegységnek, mely az új harmadkor miocén korszakában, 60 millió évvel ezelőtt akkor töredezett darabokra és süllyedt el, mikor a mai Magyarország peremén a Kárpátok feltolódtak, megszülettek. Községünk, Mezőszentgyörgy területén tehát valaha, a miocén korszakban tenger volt. E világ mióta Fennáll ő mivolta, Sűrű változás, Nincsen benne állandóság - mondja a régi ének. Valóban így van. Mesébe illően hangzik, hogy ahol most élünk, szántunk, vetünk, aratunk és csűrbe takarunk, ott valaha viharzó tenger volt. Óriási halak úszkáltak, ahol most autó száguld, traktor berreg és gyárak kéményei füstölögnek. A tenger elvonulása után jött a sivatagi időszak. Évmilliók után jött egy másik korszak, melyben a lösztakaró vastag leplével beborította, kisimította a barázdát, egyenetlen felületű térségeket. Az éghajlat és növényzet hatása alatt ezen a lösz alapon

5 - 5 - alakult ki a Mezőföld mai termőtalaja, melynek cm vastag fekete agyagos szelvénye azt igazolja, hogy ezen a tájon soha nem állott számba vehető erdőség, hanem pusztaság honolt rajta minden időben. May Imre nyugalmazott tanító elbeszélése szerint: Enyingen a rektor szőlőhegyen találtak pattintott kőbaltát és csiszolt követ. Az 1930-as években pedig a község északi határán 3000 éves leletre bukkantak. Karcolt és ujjal formált díszítésekkel kerültek felszínre: agyagedények, korsók, tányérok. A bronzkorból mindenütt gazdag bronzkori telepekre találtunk. A bronzkorinál is sűrűbbek a vaskori telepek. A Sió, a Sárvíz völgyének minden megélhető pontján állott egy kelta telep, ezek helyén alakult ki egy-egy újkori falu, melyek közül igen soknak a neve is kelta eredetre vall. Ilyenek: Káloz, Agárd. A vidéket magas kultúrájú nép lakta, ezt a leletek egész sora igazolja. Itt élte több századig tartó életét a kelták legműveltebb, legmozgékonyabb törzse: az eraviszk. Krisztus után az első század végén bekövetkezett a római foglalás, és az eraviszkuszok a leigázott népek sorára jutottak: lassan elnyelte őket a hódítók áradata. Mezőföld területén római erősség állott több helyen. A rommaradványok bélyeges téglái elárulják, hogy ebben az időben az egyes helyeken milyen segédcsapatok teljesítettek szolgálatot. A leletek után ítélve a rómaiaknak nagyobb telepei voltak: Inotán, Peremartonban, Polgárdin, Tácon. Kalló József mezőszentgyörgyi cipész előadása szerint Lepsényben, Vasút utcai volt házának építése alkalmával 1939-ben, abban a gödörben, amelyből tömték a falat, kb. 2 méter mélységben találtak kőedényeket, kemencét, nyilakat, lókengyelt, emberi, állati csontokat, 1 db 1 méter hosszú, kilóméterkőhöz hasonló fekete márványt, melyen latin betűk voltak. Az udvaron pedig egy, a vasút felé vezető, kővel kirakott országutat véltek felfedezni. Ebből szedte ki az épület fundamentumához a kb. 2m 3 követ. Az országút a bozóton keresztül, a vasút felé vezetett. Minden valószínűség szerint átmehetett a vasúton, a mai vasúti átjárónál. Nyoma van annak is, hogy a mocsaras vidék kiszárítására már a csá-

6 - 6 - szárok is megtették az első kísérleteket. A Sió, a Sárvíz medrét szabályoztatták. Siófoknál a Balaton vízmennyiségét csökkentő zsilipet építettek. Galerius római császár a Balaton vizét a Sióbozót előtt elhúzódó jégkorszakbeli kavicsturzás átvágásával a Dunába akarta akarta levezetni, mert csekély mélysége és környékének nádas, mocsaras volta miatt az egészségre ártalmasnak találta. A XVIII. század végén Kriegel Sámuel mérnök nyújtott be javaslatot Mária Teréziának a Balaton lecsapolására, és területének gazdasági célokra való felhasználására. A IV. és V, század fordulóján a rómaiak kénytelenek voltak a Mezőföldet átengedni, a minden eddigi ellenséget felülmúló hunoknak. A népvándorlás századai alatt mindazok a népek lakták, kik akár északról délnek, akár délről északnak lepték el a Duna völgyét, így még a római foglalás korában: herulok, longobárdok, kiket a VI. század közepén az avarok váltottak fel. A VIII. század vége és a IX. század eleje Privina szlávjait találja a területen. 874-ben Arnulf frank fejedelem fennhatósága alá kerül. 883-ban Szvatopluk morva fejedelem kezdte pusztítani a Dunántúl földjét, mivel Arnulf magyar törzsekkel szövetkezett ellene, kik aztán nemcsak a morvaszlávokat, de a frankokat is kiszorították a Dunántúlról. A IX. század végén a honfoglaló magyarokat találjuk Mezőföldön, Adorján budai prépost 1203 körül írt Gesta Hungarorum című munkája szerint a honfoglalás befejezése után Árpád fejedelem így osztotta fel a Dunántúl földjét: Fejér vármegye területén Árpád fejedelem, a legelőkelőbb törzsek és nemzetségek telepedtek le, Veszprémet és Zala északi részét és Somogyot Bulcs törzse vette birtokba. A községek közül sok már az első királyunk idején is virágzó telep volt. Ezt Istvánnak, a székesfehérvári káptalan javára tett adományleveléből tudjuk, mert ebben megnevezve látjuk többek között Seregélyes, Tác községeket. Székesfehérvár lakossága István idejében vegyesen magyar és olasz volt. AZ olaszokat István király telepítette oda, s leginkább keres-

7 - 7 - kedelemmel foglalkoztak. Székesfehérvár már Árpád idejében említtetik. Sz. István sem új lakosokkal alapította, hanem külföldieknek az ott lakók szabadságát adta. A XIII-XIV. századbeli oklevelek közlik, hogy a Sárvíz völgyét a külön várispánok alatt lévő besenyők szállták meg. Mezőföld keleti részében e tatárjárás előtt bejött kunok sátrai állottak. Kapitányuk székhelye a mohácsi vész utáni időkig Nagylók határába eső Hantos puszta volt. A mezőségnek a Sárvíz jobboldalán levő része a Balatonig egyházi birtok: a székesfehérvári káptalané, a veszprémi püspökségé, II. István adománya folytán a premontreieké és a II. Endre által pártfogolt pálosoké. A mohácsi vész utáni idők teljesen felforgatták a régi birtokkereteket. A vidék elmocsarasodott, néptelenné válott. Aki csak tehette, menekült a török bírta földről. Mezőföld a török uralom alatt annyira elpusztult, hogy III. Károly korában / / történt összeírás mindössze 33 községet s ezekben 12 ezer, vagyis négyzetkilométerenként 3 lakost talált. Az elmúlt két évszázad nagyot változtatott Mezőföld arculatán. A mocsarak, nádasok eltűntek, megszaporodtak a szántók. Eltűntek a feudális nagybirtokok és a nadrágszíj földek. A szocialista nagyüzem váltotta fel őket.

8 Mezőszentgyörgy története a legrégebbi időktől a felszabadulásig A Balaton déli csúcsától, Balatonaligától 8 km-re, Lepsény tőszomszédságában, Fejér és Veszprém megye határán fekszik. A felszabadulás előtt Veszprém vármegye enyingi járásához tatozott, utána a megyék és a járások rendezése során Fejér megye székesfehérvári járásához csatolták. Az építkezések folytán előkerült leletek tanúsága szerint már a magyarok bejövetele előtt, a rómaiak idejében népes település lehetett. Ezt bizonyítják a fundamentumok ásása alkalmával előjött római amfora-korsók, edények, vaseszközök, stb. Ilyeneket találtak ben a kántortanítói lakás, 1938-ban az iskola és a tanítólak, ben Lady Péter házának az építésénél. A most református templom közelében levő házak építésénél, a fundamentum ásásnál bajban vannak az építkezők, mert bármilyen mélyre ásnak le, nem találnak élő talajt. A templommal szemben levő Lady Péter házánál ugyanolyan mélységben van lerakva a kő- és a betonboltozat, mint amilyen magasan áll a föld felszínétől az épület. Az építész szerint itt kripták lehettek. Az iskola és a tanítólak építésénél nyolc méter mélyre ástak le, de még itt sem találtak háborítatlan őstalajt, végül is bolthajtásra tették a fundamentumot. Az iskolától Mezőszentgyörgy és Lepsény határáig terjedő részen 1912-ben gabonavermeket találtak, abból a korból, amikor még a magtárak építését nem ismerték. Gabonavermeket és csontvázat találtak a TSZ udvarán is 1966-ban, amikor a gépműhelynek a fundamentumát ásták. A levéltárban található iratok szerint a község Árpád-kori, XII. századbeli település. A helység neve jellegéből ered. A határ nagy része mező volt. Szent György a juhászok védőszentje. Szent György napján, április 23-án hajtották ki a nyájaikat a legelőre. Így lehet: Szent György Mező. Neve többször változott. Zsigmond király idejében, 1390-ben Zenthygywrg-nek írták. A nép így mondta: Zengvirgy. Később Mező Szent György-nek írták és mondták. Most már a három név összekapcsolódott, így lett Mezőszentgyörgy.

9 - 9 - Ki volt Szent György? Merre volt hazája? Milyen nagy dolgot vitt végbe, hogy szentté avatták, Európa több országában rendet neveztek el róla, hazánkban számtalan helység a nevét viseli, Iszkaszentgyörgy, Homokszentgyörgy, Balatonszentgyörgy, Tatárszentgyörgy, Sepsiszentgyörgy, Mezőszentgyörgy, stb. György szent, lovag és vértanú. Előkelő családból származott, Kappadóciában, Diccletianus császár alatt hadi szolgálatba lépett, a vitézsége és már jeles tulajdonainál fogva megnyerte az uralkodó kegyét, és tekintélyes állásba jutott. Midőn a császár a keresztényeket üldözni kezdte, letette hivatalát, és a császár kegyetlenségeit rettenthetetlen bátorsággal megrótta. Emiatt börtönbe vetették, s miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől elvonni: 303-ban kivégezték. A legenda szerint megölt egy sárkányt. A híres Kolozsváry Márton és György magyar szobrász testvérek páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak ábrázolták. Szobra ma is ott áll Prága főterén. Még a mohamedánoknál is ismeretes, ahol szent Dserdis név alatt tisztelik, és azt tartják róla, hogy negyvenszer kiállott a tűzpróbán. Mezőszentgyörgy a Mezőföld egy kisközsége. Mezőföld elnevezés is a föld, a táj jellegéből ered. Régi feljegyzések szerint Mezőszentgyörgyről mezőn keresztül lehetett eljutni a Dunáig, Dunaföldvárig. Dunaföldváron sokat jártak az itteni lakosok, mert onnan hordták kocsikon a Komáromban megvett építési anyagokat. Onnan hajón szállították idáig. A 4152 kat. holdat kitevő falu két részből állott: öreg részből és apró részből. Az öreg részen voltak a nagybirtokosok, szám szerint kevesebben: az apró részen a kisbirtokosok, szám szerint többen. Az öreg részen volt egy kétezer holdat kitevő földesúri nagybirtok. Valamikor egy családé volt mind a két rész, mert egy ős birtokán osztozott. Veszprém megye túlnyomó részében a XVIII. század végéig kétnyomásosak a község határai, tehát a föld egyik fele minden második évben ugar. De még 1720-ban sem ritka az egy nyomás sem: Siófok, viszont a

10 háromnyomással ritkán találkozunk: Enying, Lepsény, Mezőszentgyörgy. Ebben az időben Mezőszentgyörgy földje közepesen termékeny. A község földbirtokosai a saját postfunduális földjeikhez kiegészítésül bérlik Litér és Papvására prédiumokat. Szőlőjük a lepsényi határban, a Tikacs helyen volt. A kocsmajog Szent Mihálytól karácsonyig őket illette meg. Egyes kútfők arról írnak, hogy a tatárok, amikor telén a befagyott Duna jegén átözönlöttek a Dunántúlra, a lakosság részben elpusztult, részben a nádasban, a somogyi, bakonyi erdőkben keresett búvóhelyet. A tatárok kivonulása után az elbujdosott lakosság visszaszivárgott. A tatárjárás után lett a falu neve Mezőszentgyörgy. Történetbúvárok úgy mondják, hogy a földesúri birtok 1435-ben a fejérvári káptalané volt, 1488-ban pedig Erdődy Tamásé lett. Ebben az időben a jobbágyságra kivetett rovásadó: 11 Ft. Bár a falu földesúri birtok, továbbra is a fehérvári káptalannak adózik. Dr. Becse, lepsényi plébános egyháza története kutatása folytán azt állapította meg, hogy Lepsénynek, amelyet 1525-ben Villa-Vepsin - nek neveztek, már a középkorban volt plébániája. Papja 1333-ban Pál, 1426-ban János. A község 1338-ban vásároshely. Ezek a történeti adatok azt látszanak igazolni, hogy a XIII. században Lepsény tőszomszédságában levő Mezőszentgyörgy is komoly település lehetett ban, amikor a török Székesfehérvárt elfoglalta, vele együtt Kelet-Dunántúl kisebb erődjei, a Duna és a Balaton mellék falvai hatalma alá kerültek. A XVI. század közepén, Ferdinánd uralkodása idején Palotához tartozott. A dikaszedők nem jegyezték fel lajstromukba, hanem Villa deserta -nak, elhagyott helynek nyilvánították. Mit jegyez fel a történelem ebben az időben Palotáról? Móré László királyi ételfogó mesteré 1524-ben. Móré hős és rablóvezér. Nemes úr és vérengző haramia. A török elfoglalta a várat, kincseit társszekéren hordatta el, őt pedig a konstantinápolyi Jedikulába záratta. János király 1543-ban a

11 Podmaczky testvéreknek: Jánosnak és Rafaelnek adományozta, kik éppen olyan rablólovagok, mint Móré. Később Uláma bég foglalja el, utána Thury Györgyé lett 1559-ben. Ismét a töröké, majd Ormándy Péteré ben szabadul fel teljesen a török uralom alól. A dika beszedésének alapja az egész telek ben a dikaszedő Veszprémben 2209 egésztelket jegyez fel. Ehhez kell adni azt az 52 falut, amely 1531-ben lakott ugyan, de Móré László nem engedi összeírni. Ezek között szerepel: Mezőszentgyörgy, Enying, Lepsény. Egész jobbágytelekhez 22 kh. szántóföld tartozott és 12 szekér szénát termő rét. Veszprém megye helytörténeti lexikonjában levő Villa deserta megjegyzés 1578-ból csak a főúri nagybirtokra vonatkozhatott, mert a helybeli református egyháznál levő jegyzőkönyvek és anyakönyvek tanúsága szerint már a reformáció kezdetén megalakult a református egyház, és a hívek még a XVI. században templomot építettek. Ezt igazolja a latin feljegyzés: Templom Murale circa, tempora Reformationis extractum antiquitatis momentum est - a kőtemplom a reformáció idején épült, régiségnek emléke. Ahol pedig templomot építenek, ott szervezett gyülekezetnek is kell lenni. Az első prédikátor, akinek a nevét és szolgálati idejét is tudjuk, Dankó József ben került szolgálatba és 1622-ig, tehát 12 éven át ő volt a mezőszentgyörgyi gyülekezet prédikátora. Ezt követően az összes prédikátorok nevét, szolgálati helyét ismerjük. Ezek a következők: Johannes Kecskeméti , Johannes Csopaki , Michale Vecsei , Stephanus Cziráki , Jochanes Csók , Stephanus Veszprémi , Stephanus Körmendi , Paulus Foghtővi , Gregórius Vasoni , Josephus Kis Várdai , Johanes Márkus , Sámuel Akáb , Sámuel Vátzi , Sámuel Mitskei , Stephanus Fábián , Pálfi Benjamin , Perei János , Bózsa Sándor , Kálmán Károly , Halom Árpád , Róka Lajos , Eötvös Sándor , Harsányi Endre 1952-től napjainkig. A gyülekezet mai temploma 1795-ben épült ban kezdődött az építés, és 1795-ben fejeződött be. Az építtetés költségei pénzben 5523,- Ft.

12 Hollósy família marhás munkája /fogatos/ 134 nap, gyalog 58 Kompoossessor urak 327 nap, gyalog 264 Polgárok 1892 nap, gyalog2862 Összesen marhás munka: 2353 nap, gyalog3184 nap ban a mohácsi csatában nagyon sok főúr elesett, és birtoka gazdátlanná vált. A csata után a királyi trónért megindult a harc, Zápolyai János és I. Ferdinánd között. Zápolyai a sorozatos vereségek miatt Lengyelországba menekült. Ekkor többen csalódva Zápolyaiban, Ferdinánd mellé állottak. Valószínű, hogy a Mezőszentgyörgyön levő földesúri birtok ura is meghalt a csatában. A király, I. Ferdinánd 1554-ben királyhűség címén Palásthy Györgynek adományozta azt. A királyhűség nagy dolog abban az időben a főurak körében. Ezt igazolta a Dunántúli Vármegyék története írójának enyingi Török Bálintot bemutató írása: Enyingi Török Bálint típusa a XVI. század főurainak. Fékezhetetlen indulat, a vagyonszerzés módjában eszközökben nem válogató, esküjére, fogadalmaira nem sokat adó ben, Nándorfehérvár elvesztése miatt, mint hűtlenségbe esőt az országgyűlés vagyonvesztéssel sújtja. De a határozatot úgy látszik, nem tudják vele szemben végrehajtani, mert 1526-ban, mint az ország egyik hatalmas urát, nagy szerepet látjuk vinni János király fejérvári koronázásánál. A koronáért vívott testvérharcban kétszínű szerepet játszik. Hol Jánosnak, hol Ferdinándnak esküszik hűséget, de egyiket sem tartja meg, ellenben állandóan pártváltoztatással óriásira növeli birtokát, melynek magvául mindenkor az általa megerősített Szigete tekinti. Ebből az időből való Bakics Pálnak, régebbi fegyvertársának Törökhöz intézett levele, melyben ugyancsak erős szavakkal illeti a pártállását minduntalan változtató főurat, írván neki többek között a következőket: Te zsivány, árulója saját uradnak és az egész kereszténységnek, mert Nándorfehérvárt Te árultad el, s vesztetted el. Te három király ellen voltál esküszegő és áruló. Először Lajos királyhoz lettél hűtlen, a legnagyobb bajában. János királynak is kétszer esküdtél hűséget, s kétszer lettél hitszegő. Ferdinánd királynak is hűséget esküdtél, de itt is hitszegő vagy.

13 A politikailag állhatatlan Török végre is teljes lelkével János királyhoz csatlakozott, kinek 1540-ben bekövetkezett halála után a csecsemő János Zsigmond király egyik gyámja, a négy főből álló kormányzótanács egyik tagja, s mint kiváló képességű hadvezér, a királyi hadak legfőbb parancsnoka lett. A Buda várát csellel elfoglaló Szulejmán szultán elfogatta, Konstantinápolyba vitette, hol a szomorú nevezetességű Héttoronyban fejezte be életét. A XVI. századbeli eseményekkel kapcsolatban a szomszédos falvakról és Mezőszentgyörgyről az alábbi feljegyzések találhatók a Veszprém megyei helytörténeti lexikonban: Enying sorsa rendkívül viszontagságos, birtokai egyidőben ingadoztak a két király között, majd a török érte el, és 1564-ben felégette, csak két portája maradt épen. Lassan újranépesedő porták a tizenötéves háború idején / / váltak megint pusztává Lepsény a XVI. században hosszabb ideig török uralom alá tartozik, és telkeinek egyes években 80%-a puszta. A tizenötéves háború idején elmenekülnek lakosai, és 1617-ben települnek le újra. Ezután állandóan lakott. Mezőszentgyörgyről a törökkel kapcsolatosan ilyen feljegyzés található: Az agrár falvak módjára telkei és terményeik után adóznak az úrnak és a török időben a török uraknak. A református egyház anyakönyvében pedig ez olvasható: A Mező Szent György Ref. Nemes Eccla még a török idejében is virágzó állapotjában volt, A fentebbi idézetekből következik, hogy Mezőszentgyörgy török uralom alatt volt, de a török a lakosságot nem bántotta, a ref. egyháza békességben fejlődött, vallási villongások a községben nem voltak. Mezőszentgyörgy a közigazgatás szerint, melyet III. Murat vezetett be, a budai egylethez, a simontornyai Szelinzsákhoz tartozott. A főúri birtok egy részét Rába nevű földbirtokos kapta meg, mert a föld egy részét ma is Rába-rész -nek nevezik (Kis-Rába-dűlő, Nagy- Rába-dűlő).

14 A XVII. század közepén ismét lakott terület. Lakói: 1 pap, 39 nemes, 2 polgár, 37 paraszt, 36 polgár és paraszt örökösei, 111 zsellér, 21 egyéb, 121 fiúgyermek, 367 nő ben eredő feljegyzés szerint 30 telekből 19 puszta és csak 1828-ban ér el jelentékeny gyarapodást - olvashatjuk tovább a Veszprém megyei helytörténeti lexikonból. Ez a feljegyzés vagy csak a földesúri birtokra vonatkozott, vagy teljesen téves, mert a XVIII. század első felében olyan népes ref. gyülekezet van a községnek, hogy nemcsak két papja, hanem két oskolamestere is van. Az első oskolamesterek, akiknek a nevét is tudjuk: Berhidai István és Mosoni György. Ezt igazolja az június 17-én kelt anyakönyvi bejegyzés: Ultima kereszteltem Csizmadia Gergely Ferenc fiát. Keresztatyák Mosoni György Berhidai István kisded iskolánk oskolamesterei ben a község lélekszáma: 622. Ebből 501 ref. és 121 rk. vallású. A XVIII. század végén 115 házból álló, viszonylag népes település lakosainak száma a 700-at is meghaladta. Fejlődését a Tamási-Veszprém vasútvonal megépülése és a balatoni üdülőkultúra fellendítése segítette elő. Népgyarapodása a század végén indul meg erőteljesebben, mely részben betelepülés eredménye, részben a természetes szaporodás következménye. A lakosság szaporodása igényli a nagyobb mérvű építkezést. Megindul tehát a házépítés: 1869-ben 181, 1890-ben 202, 1910-ben 213, ben 319, 1941-ben 339, 1949-ben 377, 1968-ban 410 ház van a községben. Az 1960-as években jobb anyagi körülmények közé jut a lakosság egy része, részben a TSZ fejlődése, részben a gyári kereset folytán. Megkezdődik az új házak építése mellett a régiek átalakítása, csinosítása. Az új házak téglából, fürdőszobával készülnek. Lélekszámban nagy veszteség érte a községet az 1800-as években fellépő himlő- és kolerabetegségek miatt. A halottak száma: 1810-ben 45, 1817-ben 37, 1830-ben 41, 1831-ben 92, 1845-ben 52, 1848-ban 38. Legkisebb volt a halálozás 1822-ben: 22, viszont ekkor volt a legnagyobb a születések száma: 61, a több évi átlag kétszerese. A XIX. század elején ból eredő feljegyzés szerint - már nagy-

15 számú zsellérséggel találkozunk. Az írás 132 családról beszél, aki nyáron részaratást és cséplést vállalnak a Nádasdy gróf birtokán, aki Besnyő pusztán búzatermést tizenkettedikként és - minden százra négy kenyérrész - ellenében adta ki. Napszámba pedig a balatoni szőlőbe jártak. A lakosság 11%-a iparral foglakozik. A kézművesek száma 20, 5 csizmadia, 2 kovács, 10 takács, 1 bognár, 2-nek ipara nincs feljegyezve. Iparcikkeiket Veszprémben adják el, agrárfalvak módjára telkeik és terményeik után adóznak az úrnak. A tizedet a veszprémi püspöknek fizették ben dézsmájáért a püspök 60 Ft-ot kapott. A lakosság röghöz kötött, örökös jobbágy. Szabad menetet csak a jövevények, elsősorban a zsellérek élveztek. A zsellér lehet házzal rendelkező és ház nélküli. Állattenyésztés szempontjából a községnek kiemelkedő szerepe volt az elmúlt században, mert lakói az állattartáshoz szükséges legelőterülettel, takarmánnyal és megfelelő istállókkal rendelkeztek. Ferdinánd által Palásthy Györgynek adományozott birtok zálogosítás révén a Hollósy család birtokába került. Utána 1838-ban Matkovics István szeptemvir, a nádorispán barátja kezébe jutott, mégpedig úgy, hogy a Palásthy családdal rokonságot bizonyítva a zálogbirtokot visszaperelte. A Matkovics család két nemzedéken keresztül birtokolta. A nagybirtok legutolsó birtokosa Matkovics László országgyűlési képviselő. Költekező, könnyelmű életet élt. Így eladósodott, és a birtok árverés útján a Fejér megyei Takaréké lett. A takarék először hat falu, Mezőszentgyörgy, Lepsény, Kajár, Füle, Csajág, Kenese lakónak bérbe adta, majd később eladta. Nagy részét 1894-ben kb holdat Eötvös Károly író, országgyűlési képviselő, pesti ügyvéd vette meg. Saját kezelésben tartotta 11 évig, majd ő is eladta mezőszentgyörgyi kisbirtokosoknak 1905-ben. A Palásthy-féle földek kisembereknek történt eladásával megszűnt Mezőszentgyörgyön a földesúri nagybirtok. Voltak a községben nagyobb gazdák, de a legtöbb gazda csak kisebb birtokkal rendelkezett.

16 Eötvös Károly édesapja 1838-ben került Mezőszentgyörgyre. Mikor Matkovics István szeptemvirnek sikerült visszaperelnie Hollósy Lászlótól a birtokot, akkor Hollósy azt mondta, ha az ősi birtokot nem tudtam megvédelmezni, a zálogos birtok nem kell. Írt mindenfelé, jöjjenek a zálogpörösök, kiereszti a birtokukat. Így jött Eötvös Lajos szilasbalhási kisbirtokos osztályos rokonaival együtt 1838-ban a mezőszentgyörgyi és a hozzátartozó részbirtokokhoz, mint ősi örökséghez, mely hatvanhárom esztendő óta zálogkézen volt. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a falut felgyújtották a Vak- Bottyán János kurucai elől menekülő labancok. Akkor úgyszólván az egész falu leégett. Elpusztult a ref. parókia. Benne hamuvá égtek az egyház értékes anyakönyvei és egyéb iratai. A lelkészlak felépítése után, 1725-ben kezdődött meg az anyakönyvezés. Ez év május 31-én kezdődik az első keresztelési bejegyzés így: Keresztelte meg Németh Pál úr fiacskája: Pál nevű, kinek is keresztatyái és anyái voltanak: Nemzetes Vitézlő Végheleus János úr társával és hajadon leányával Végheleus Erzsébet asszonnyal együtt május 31-től kezdve megvannak az összes anyakönyvek és jegyzőkönyvek. Ez pedig annak köszönhető, hogy a második világháború alatt, amikor felsőbb parancsra az egész lakosságnak el kellett hagyni a falut, és menekülni teljes bizonytalanságba, ki hova tudott, az egyház iratait a szentedényekkel együtt elrejtették, a templom orgonás karzatának lépcsőjáratába. Az elhelyezést hárman végezték: Eötvös Sándor lelkész, Farkas István gondnok és Lady Péter presbiter azzal a gondolattal, hogy hármójuk közül valaki csak visszatér a menekülésből, és így lesz, aki átadja az elrejtett dolgokat az utókornak. Mind a hárman visszatértek. A befalazott üreget kibontották. Mindent úgy találtak, ahogy elhelyezték. Az első, 1725-ből való anyakönyvről érdemes megjegyezni azt, hogy nemcsak anyakönyvi adatokat tartalmaz. Közli a község lakosságát érzékenyen érintő rendkívüli eseményeket, pl ben március nap előtt beállván a tél, oly kemény hidegek és nagy havak voltak, kiváltképpen az utolsó, mely 6. márc. esett, tartván sok ideig. E jelenvaló esztendőben azt hozta, hogy a szegény emberek takarmánya megszűkölvén, nagy ínségben voltak, nemhogy szénát, de még csak szalmát is nem találtak, március idején a mezőkre kénytelenek kiverni a marhákat.

17 Másik ilyen feljegyzés: január 14-én este 6 óra tájban nagy zúgással kezdődve, hirtelen nagy földindulás lett. Még a templom fala is megrepedt. Nagy szerencse, hogy az egyház anyakönyvei megmaradtak, mert a község anyakönyvei egyetlenegy kivételével elvesztek. Ez az egy is megjárta Németországot. Ott egy becsületes polgár kezébe került, aki a háború után bevitte a katonai parancsnoksághoz, és az visszaküldte Mezőszentgyörgyre. Ez az ig vezetett születési anyakönyv. A jegyzőség régebbi iratai átvészelték az I. és II. világháborút. Megmaradtak a régi községháza padlásán és a még notáriusi hivatal iratai is. A felszabadulás után azonban a tanácstitkár Rédli György kisbíróval a kályhához gyújtósnak használta fel. Így mentek tönkre a község nagyon értékes iratai. Rédli György bélyeggyűjtő ember. Egy kosárra való bélyeget leszedett az iratokról, és ezeket odaadományozta Asztalos Sándornak, az enyingi járás oktatási osztálya vezetőjének. Ennyi maradt meg a kb. 150 éves múltból. Jó, hogy vannak a múltat értékelő bélyeggyűjtőink! A XX. század elején, 1901-ben 1145 a község lakóinak száma. Ebből 770 ref; 344 rk; 180 izr; 8 ev ben 1619, ebből 1609 magyar, 10 német ben 1730 a lakosság száma. A XX. században két nagy világháború volt az országban, minden nagy vér- és anyagi áldozattal járt. Az első világháborúban 63 mezőszentgyörgyi vesztette életét. Nevüket a község a templomkertben felállított hősi emlékműre elhelyezett két márványtáblán örökítette meg. Ahol most áll az első világháború hősi halottainak emlékműve, ott volt a ref. gyülekezetnek a XVI. században épített kis kőtemplom. A második világháborúban a község véres csaták színhelye volt. Beleesett a németek védővonalába, a Balaton mellékén épített Margit vonalba. Itt akarták az oroszok előnyomulását megállítani. Ezért már a csaták előtt hónapokkal német katonákat szállásoltak a faluba, kik sáncokat, ágyúállásokat készítettek. Ezeknek is található nyoma Mezőszentgyörgyön.

18 A hadvezetőség terve nem sikerült. Az orosz haderő megkerülte a védővonalat és december 6-án Mezőszentgyörgyöt is elfoglalták. Ezt megelőzően a hatóság felszólította a lakosságot a község elhagyására. Senki nem mozdult. Csak a nyílt harc elől kezdett menekülni a lakosság a határba csutaszár kupacokba és a közeli tanyákban levő épületekbe. Hat hétig tartotta kezében a községet az orosz hadsereg január 18-án újra gazdát cserélt. Február 2-án a katonaság szigorú parancsban elrendelte a község kiürítését. Mindenkinek menekülnie kellett. Megindult a szomorú menet: gyalog, kerékpáron, szekéren, lóháton, ki hogyan és hová tudott április havában kezdődött meg a visszatérés. A vér- és anyagi áldozat óriási. Meg sem kísérlem ennek leírását. A visszatért lakosság házát lerombolva, vagy jobbik esetben csak kifosztva találta. Üres volt az éléskamra, a magtár, a góré, a padlás, ahol élelmet, gabonát és egyéb terményt tároltak. Első dolog volt: élelmet, vetőmagot, állatokat szerezni azokról a helyekről, amelyeket kikerült, vagy ahol kevesebb pusztítást vitt végbe a háború. Megkezdődött a második honfoglalás: a bombákkal és más háborús gyilkos lövedékekkel elárasztott föld birtokba vétele és megművelése. A nép élete kockáztatásával ment a földekre bombatölcséreket, ágyúállásokat, lövészárkokat, a harcban elhullott állatokat temetni, és fel nem robbant lövedékeket felkutatni. Majd ezeket hivatásos tűzszerészek egy helyen összeszedték, és felrobbantották. A földeken rejtve levő robbanószerek éveken át sok áldozatot követeltek. Ki tudja, még meddig? Elnémult a harc. Az élet megindítása mellett megkezdődött a harcban elesetteknek végső tiszteletadása. Orosz katonaság utasítására, és felügyelete mellett május havában felszedték a templomkertben, a házak udvarán és a határban eltemetett hullákat, számuk: 78. Ebből 40 orosz, 38 magyar és német. Az orosz halottak közül 8 magasabb rangú tisztet, közülük 2 majort Veszprémbe, 32 legénységi állományba lévőt pedig Balatonfőkajárra szállítottak, és ott temették el

19 A magyar és német halottakat négy magyar kivételével a községi temetőben, a hullaház közelében levő tömegsírba helyezték örök nyugalomra. Négyet azért helyeztek külön-külön sírba, mert ezeknek meg tudták állapítani a személyazonosságukat. Elhelyezésük helyérül értesítették a hozzátartozóikat, akik ma is ápolják a sírokat. A község területe 1949-ben 4152 kh, melyből szántó 3260 kh, kert 53 kh, rét legelő 307 kh, egyéb 530 kh. Határában fekszik Szentmárton nevű elpusztult község, továbbá a következő lakott helyek: Erzsébet-major, Garamajor, Kőolajvezeték Vállalat telepe, Újkútpuszta, Kukollapuszta, Lászlópuszta, Tiringertanya. Szentmárton elpusztult községről Csánki D. nyomán a Veszprém vármegyei helytörténeti lexikon így emlékezik meg: A század második felében prédium. A középkorban a pannonhalmai apátságé, a későbbi századokba nemesi családok bírják, így a Csapi és a Nyúl famíliák. Neve 1478-ban Zentmarhonfeldew, 1561-ben Chayag alias Zentmartonfoglde. Idézett vagylagos neve bizonyítja, hogy a puszta az újkorban Csajághoz tartozott, 1787-ben Csajág határrésze /diverticulum/, így veszik fel az 1857 évi katonai felmérésbe is. Helységnévtáraink a nevet 1863-ban tartalmazzák utoljára. A kőolajvezeték Vállalat telepe, vagy ahogy most nevezik, Dél-- dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat mezőszentgyörgyi telepe 1941-ben létesült, a község 30 kh. földjéből megvásárolt 5 kh-on. Az eladott 5 kh. föld árából, a községi legelőn végigvonuló olajcsövek elhelyezésének kártérítéséből vette meg a község a Petz-féle házat jegyzői lakásnak. A felszabadulás után ebből készített a tanács három lakást, a tanács három tisztviselője számára. Az olajtelep látja el vízzel a TSZ Újtanyáján elhelyezett állatait.

20 Mezőszentgyörgy az es szabadságharcban. I. Mezőszentgyörgy a Mezőföld kisebb községei közé tartozik. Lélekszáma 1828-ban 864, 1851-ben 1171, 1848-ban ennél valószínűleg kevesebb lehetett. Ez, a népességre nézve kisközség, a magyar nemzet életében az es szabadságharcban nagyon fontos szerepet töltött be. Nem az a csoda, hogy én ezt most írom róla, hanem az, hogy eddig egyetlenegy komoly történelmi munka sem emlékezik meg erről. Mi volt az a nagy tett, amiről hallgatott a történelem, és csak Eötvös Károly emlékezett meg újságcikkeiben, kisebb elbeszélésekben? Az eddig agyonhallgatott hőstett: a pákozdi csata szerencsés kimenetelének, nagy győzelmének elősegítése. Nagy dolog, amit mondtam. Teljesen tisztában vagyok kijelentésem súlyával. Tudom azt, hogy a történelem nem széppróza, nem lehet a szavakkal játszani, minden eseményt komoly bírálat tárgyává kell tenni. Véleményt csak alapos mérlegelés után lehet nyilvánítani. Mégis azt kell mondanom, mert meggyőződésem szerint a pákozdi csata körülményeit mérlegelve a valóságot, az igazat mondom. II. Mielőtt rátérnék a mezőszentgyörgyieknek a pákozdi csata dicső fegyvertényét, hős győzelmét megelőző bátor tetteire, röviden meg kell emlékeznem a község népéről, annak szellemi gondolatvilágáról. Mezőszentgyörgy lakossága levéltári adatok, egyházi feljegyzések, újságcikkek és a nép emlékezete szerint mindig forradalmi, az eszmékért lelkesedő, bátor, keménykötésű, harcos nép. Amikor Magyarországon megjelenik a reformáció, azonnal melléállnak, gyülekezetet alapítanak, és kőtemplomot építenek, pedig a fát Komáromból, a követ pedig ugyancsak távollevő hegyes vidékről hozzák.