Mikroökonómia. I. Alapfogalmak Alkalmazott gazdaságkoordinációs formák

Átírás

1 Mikroökonómia I. Alapfogalmak Alkalmazott gazdaságkoordinációs formák Allokatív hatékonyság Bürokratikus (centralizált) koordináció Az eddig ismert, alkalmazott gazdaságkoordinációs formák: Etikai koordináció (hagyományok erkölcsi normák, szokások szabják meg a gazdálkodási normákat) Agresszív koordináció: alap: a kényszer, az alá-fölérendeltség, gazdaságossági szempontok nem játszanak szerepet. Általában különleges körülmények között kerülnek alkalmazásra (hadigazdaság, természeti katasztrófák) Piaci koordináció: fő információs és koordinációs bázis a piac, a szereplők szabadon döntenek, a döntéseket, a nyereség, veszteség, kockázat motiválja. Bürokratikus, centralizált koordináció (tervgazdaság). A döntéseket, egy központi szerv az állam hozza meg, a végrehajtást is ő koordinálja. Birtokában van a gazdálkodáshoz szükséges eszközök döntő többségének (állami tulajdon). A legfontosabb információkkal is a központ rendelkezik a termelők kötelezően végrehajtandó utasításokat kapnak a termékek, mennyiségére, választékára és a felhasználandó erőforrások mennyiségére és összetételére vonatkozóan. Az áraknak nincs információs, ösztönző szerepe, a nyilvántartás eszközei Vegyes gazdaság: megtalálhatók benne a piaci koordináció és az állami koordináció elemei. Akkor érvényesül, ha az erőforrásokat úgy osztottuk el, hogy felhasználásuk során a társadalom jövedelmekkel alátámasztott szükségleteinek (fizetőképes kereslet) megfelelő termékeket és szolgáltatásokat állítottunk elő, azaz nincsenek elfekvő készletek, tömeges kiárusítások. Előnyök: méretgazdaságosság érvényesülhet a lakosság alapvető szükségleteit általában kielégítik a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek mérsékeltek az erőforrások teljes (nem mindig hatékony) kihasználása megvalósítható nagy változtatások rövid idő alatt végrehajthatók Hátrányok: óriási, költséges, általában lassú bürokrácia tartózkodás a változtatásoktól, a kockázattól (a rendszer ezeket nem honorálja) a felelősség tisztázatlan az erőforrások nem hatékony kihasználása tartósan lehetséges a hosszú reakcióidő, időnként egyszerűen a szükséges reagálás elmarad a személyes és vállalkozási szabadság hiánya a nemzetközi versenyképesség kritériumait nem veszik figyelembe Gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése A különböző társadalmi formák mellett történelmileg kialakult gazdasági rendszerek sajátosságait tárja fel. Haszonáldozat A haszonáldozat (opportunity cost) annak a terméknek, jövedelemnek, tevékenységnek, bármely outputnak az értéke, amelyről le kell mondanunk valamely kiválasztott gazdasági cél elérése érdekében. Határbevétel Az összbevétel egységnyi többlettermék eladásából származó növekedése, vagy az a bevételkiesés, amelyet a korábbinál egy egységgel kevesebb output értékesítése okoz. Mr (marginal revenue) Tökéletes verseny esetében, amikor a termelők árelfogadók, a határbevétel megegyezik a piaci árral (p)

2 Hatékonyság Költséghatékonyság Közgazdaságtan Közjavak Magánjavak Makroökonómia Mikroökonómia Munka Nemzetgazdasági hatékonyság Nemzetközi közgazdaságtan Összbevétel Mr = p Mivel a vállalkozások számára ez esetben a kereslet teljesen rugalmas az adott árak mellett bármekkora output értékesíthető. A gazdasági erőforrások lehető legeredményesebb módon történő felhasználását jelenti. Többféle megközelítése lehetséges. Adott nagyságú kibocsátást (outputot) a lehető legkisebb átlagköltséggel (a termelés egységére eső költséggel) sikerül előállítani, az adott minőséget fenntartva. A szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya. Az embercsoportoknak a gazdasági folyamatban, vagyis a termelésben, az elosztásban, a cserében és fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány. A közgazdaságtan alapkérdései: A mit termeljenek? Kérdés arra keresi a választ, hogy a gazdaság szereplői milyen javakat és szolgáltatásokat, azok milyen mennyiségét és minőségét állítsák elő. A hogyan termeljenek? Kérdés azzal kapcsolatos, hogy a termelési tényezőket sokféle arányban lehet kombinálni. A fejlett országokban általában tőke-intenzív, a kevésbé fejlett gazdaságok munka-intenzív technológiákat alkalmaznak. A kinek termeljenek? Kérdés arra keresi a választ, hogy a különféle javakat és szolgáltatásokat kik fogják elfogyasztani. Milyen elvek alapján osztják el a megtermelt javakat és a keletkezett jövedelmeket. Nem oszthatók, a fogyasztásból az egyének nem zárhatók ki (közvilágítás, járda, térzene, tűzijáték, szabad strand stb.) Korlátozottan állnak rendelkezésre, egyénileg vehetők igénybe, az igénybevétellel csökken a rendelkezésre álló mennyiség, a fogyasztókat az igénybevételből ki lehet zárni (bolti árúk, Internet, mozi, magánrendelés stb.) A gazdaság egészét, annak törvényszerűségeit vizsgálja. A gazdasági szereplőket ágazatokká, szektorokká foglalja össze; a termékeket termékcsoportokká, termékhalmazzá összesíti. Feltárja, megmagyarázza a piac, a piaci szereplők jellemzőit, a piaci folyamatokban megnyilvánuló törvényszerűségeket. Elkülönült piaci szereplők (fogyasztók, háztarások, vállalatok) oldaláról ábrázolja a gazdaságot. A gazdaság alapegységeit elemzi, a gazdasági szereplők alapvető típusait tanulmányozza. Az ember termelés során felhasználható fizikai és szellemi képességeinek, jártasságának, ismereteinek összessége Elméletileg egy gazdaság akkor tekinthető hatékonynak, ha az erőforrásokat sikerült úgy elosztani, hogy senki sem kerülhet jobb gazdasági helyzetbe anélkül, hogy mások helyzete ezáltal ne rosszabbodna. A nemzetközi pénzügyek, cserefolyamatok, tőkemozgások, nemzetközi vállalatok közgazdasági sajátosságait elemzi. (összárbevétel): egy cég, vagy egy teljes iparág, ágazat által előállított termék, vagy termékcsoport értékesítéséből származó összes bevétel TR (Total Revenue)

3 Piaci koordináció Racionalitás Takarékosság Termelési hatékonyság Termelőtőke Természeti erőforrások Előnyök: Hatékonyság, takarékosság elvének érvényesülését, innovációkat a piac, a verseny kikényszeríti és jutalmazza Szabadság a vállalkozásban, a fogyasztásban, a munkavállalásban A piac folyamatosan szolgáltatja a döntésekhez szükséges információkat, ezeket bárki birtokolhatja Kockázatokat a döntéshozók viselik, a rossz döntések következményekkel járnak, általában nem ismétlődnek meg, vagy maradnak hosszabb ideig érvényben Hátrányok: a közjavak előállítása nem biztosított a verseny és a rossz döntések bizonyos veszteségekkel járhatnak szociális, egészségügyi ellátás nem biztosított jövedelmi egyenlőtlenségek, vagyoni különbségek válságok, üzleti ciklusok egyes területeken (honvédelem, igazságszolgáltatás) a piac egyszerűen nem működik Racionálisnak tekinthető minden olyan gazdasági döntés, amely meghatározott érdekviszonyokat alapul véve, jobb gazdasági eredmények elérésére és/vagy a károk, veszteségek, kockázatok elkerülésére, vagy csökkentésére irányul. A jelen és jövő hasznainak összevetését, a jövő érdekében bizonyos ésszerű megszorítások megtételét jelenti. Nemcsak a jelenben, egyszerre, egymás mellett jelentkező szükségletek rangsoroljuk, hanem tekintettel vagyunk a jövőben jelentkező szükségletekre is. A jövő generáció szükségleteinek figyelembe vétele pl. A nem újratermelhető erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodással lehetséges. Az egyén jövőbeni szükségleteiről nyugdíjalapokhoz való csatlakozás, egyéb megtakarítási lehetőségek igénybevétele révén lehetséges. A vállalkozások pl. A profit fejlesztés, korszerűsítés céljából történő újrabefektetése segítségével biztosíthatják jövőbeni versenyképességüket és ezáltal jövőbeni profitjukat. A termelés során felhasznált inputokból maximális kihozatalt (outputot) sikerül elérni, adott erőforrás mennyiségből a lehető legtöbb terméket és szolgáltatást állítunk elő. A pénztőke (készpénz, értékpapírok, pénzhelyettesítők, számlakövetelések stb.) nem tartozik a termelési tényezők közé, mert elemei különböző javakra, szolgáltatásokra vonatkozó jogcímeket testesítenek meg, tőlük közvetlenül nem függ a termelés eredménye. A termelésben felhasználható termőföldek, erdők, ásványkincsek, tengeri erőforrások. Lehetnek újratermelhetők és nem újratermelhetők. Tőkejavak A termelési folyamat során felhasználható eszközök, épületek, gépek, infrastruktúra, technológia, know-how, alkatrészek, energia, amelyek korábbi termelési folyamat eredményei, közvetlenül alkalmazhatók a termelésben. Vállalkozói képességek A termelési tényezők megszerzésének, szervezésének, haszonnal történő működtetésének, az innovációnak, kockázatvállalásnak képessége. Vegyes gazdaság Fogyasztói magatartás Ár-fogyasztás görbe Elvileg mindkét koordinációs mechanizmus előnyeit egyesítheti, a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű. (PCC Price Consumption Curve) a különböző meredekségű költségvetési egyenesek és az általuk érintett közömbösségi görbék érintési pontjait összekötő görbe. A fogyasztó optimális választásait tükröző pontok sorozata, növekvő árak és változatlan jövedelem mellett Ábra.

4 Áru piaci kereslete Egyéni keresleti függvény Engel-görbe Fogyasztók Az egyéni keresletek egyszerű összegzése. A piaci kereslet függvénye az egyéni keresleti függvények horizontális összegzése. Megmutatja az adott termék azon mennyiségeit, amelyeket az egyéni fogyasztó különböző árak mellett hajlandó és képes megvásárolni. A pcc-görbéből levezetett görbe. A fogyasztó jövedelme és az adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt fejezi ki változatlan árak mellett. Származtatása: ha az y tengelyen a fogyasztó jövedelmét, az x tengelyen valamely termék mennyiségét jelöljük, akkor az icc görbe levetítésével megkapjuk az adott termékre vonatkozó engel-görbét Ábra. Célja a szükségletek kielégítése. A vásárlások révén a hasznosság maximalizálása, lehetőleg minél kisebb jövedelem felhasználás mellett. A fogyasztó az árúk hasznosságát és árát vizsgálja, az alacsony árakban érdekelt. Hasznosság (utility) jelenti valamely termék, vagy szolgáltatás a fogyasztó által hasznosnak tartott tulajdonságainak összességét, szükséglet kielégítő képességét, illetve azt az élvezetet, megelégedettséget, amelyet a fogyasztó a termék, vagy szolgáltatás elfogyasztása, igénybevétele során nyer. Helyettesítés határrátája (Marginal Rate of Substitution; MRS) az egyik jószág azon mennyisége, melyet a fogyasztó hajlandó feláldozni a másik jószág egy tetszőleges kis egységével történő növelése céljából. MRS= dy/dx A közömbösségi görbék konvex jellegéből adódóan a helyettesítés határrátája csökkenő tendenciájú. Helyettesítés esetén a haszonnövekedés és a csökkenés kiegyenlíti egymást, vagyis összegük nulla dy*mu y + dx*mu x = 0. Átrendezve az előjelet figyelmen kívül hagyva dy / dx = MU x / MU y, vagyis a helyettesítés határrátája a határhasznok arányát fejezi ki. Két termék viszonya lehet: - Egymást helyettesítő. pl.: zsömle és kifli, vaj és margarin. - Egymást kiegészítő. pl.: bal és jobb cipő (rögzített arányban használhatóak). - Semleges. Helyettesítési ráta Jövedelem-fogyasztás görbe Jövedelemrugalmasság (Rate of Solution; RS) a két terméknek az az aránya, amely mellett a fogyasztó hajlandó elcserélni az egyik jószágot a másikra. RS= y/x ábra. (ICC Income Consumption Curve) a párhuzamos költségvetési egyenesek és a különböző közömbösségi görbék érintési pontjait összekötő görbe. A fogyasztó optimális választásait tükröző pontok sorozata, növekvő jövedelem és változatlan árak mellett Ábra.. Azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy áru kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változásának hatására. Általában pozitív. A normáljószágoké pozitív és viszonylag állandó, luxusjószágoknál szintén pozitív, de növekvő, alacsonyabb rendű vagy inferior jószágok esetén negatív.

5 Keresletrugalmasság Keresztárrugalmasság Költségvetési egyenes Közömbösségi görbe Az a számérték, amely megmutatja, hogy hány százalékkal változik adott jószág keresett mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényező egy százalékos változásának hatására. Befolyásoló tényezők: - az adott termék árváltozása - egy másik termék árváltozása - a fogyasztók jövedelemváltozása A keresletrugalmasság fajtái: Árrugalmasság: azt fejezi ki, hogy a jószág árának egy százalékos változása hány százalék változást idéz elő a keresett mennyiségben, általában negatív szám, mivel a változások ellentétesek, de a mutató abszolút értékét használjuk. Rugalmas a kereslet, ha abszolút értéke 1-nél nagyobb, vagyis 1 %-os árváltozás 1 %-nál nagyobb keresletváltozást vált ki. Rugalmatlan a kereslet, ha abszolút értéke 1-nél kisebb. Egységnyi, ha =1. Paradox árhatások: A, presztízs, vagy sznob hatás B, spekulációs hatás C, Veblen-hatás D, Giffen- vagy inferior javak vásárlása Azt fejezi ki, hogy egy termék árváltozása milyen változást idéz elő egy másik termék keresletében. Lehet pozitív, ha a termékek helyettesíthetik egymást; negatív, ha kiegészítik egymást; és nulla, ha a termékek egymástól függetlenek. Azon jószágkombinációk összessége, a két jószág terében, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből, annak teljes elköltésével megvásárolhat, adott piaci árak mellett. Origótól mért távolsága a fogyasztó jövedelmétől függ. Az ezen belüli pontok esetén jövedelem-megtakarítás történik, az ezen kívüli pontok elérhetetlenek az adott jövedelem mellett. Ezért a költségvetési egyenes költségvetési korlát is. A költségvetési egyenes meredeksége a két termék árainak arányát tükrözi (m=p x /p y ). a fogyasztó számára egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarak mértani helye a fogyasztói térben ábra. - Nem metszhetik egymást, egy ponton csak egy görbe mehet keresztül. - Negatív meredekségűek. - Konvexek. - Minél messzebb vannak az origótól, annál preferáltabbak. Közömbösségi térkép a közömbösségi görbék együttese, mely kifejezi a fogyasztó ízlését, preferenciarendszerét. Nomináljövedelem Rendelkezésre álló pénzjövedelem adott pénznemben (valutában) kifejezve Piaci kereslet és rugalmasság Extern és külső fogyasztói hatás: a többi fogyasztó hatása az egyéni fogyasztói döntésre. Típusai: - Nyáj-hatás - a fogyasztók követik a divatokat - Sznob-hatás - negatív előjelű nyáj-hatás, mivel azt keresi, amit mások nem, vagy csak kevesen - Veblen-hatás - abból a feltevésből származik, hogy az ár meghatározza a minőséget, így a drágább termék kereslete nagyobb lehet, mint az olcsóbbé

6 Racionális választás pontja Reáljövedelem Termelő Föld Abszolút járadék Föld Jövedelmek funkcionális elosztása Különbözeti járadék Termőföld ára Ott van, ahol a költségvetési egyenes érinti az általa elérhető legtávolabbi közömbösségi görbét. Mivel a közömbösségi görbéhez húzható érintő meredeksége a két terméknek az adott pontban fennálló helyettesítési viszonyát fejezi ki, a költségvetési egyenes meredeksége pedig a két termék árarányát tükrözi, így a két meredekség ebben a pontban egyenlő: Dy / dx = p x / p y = mrs = mu x / mu y. Adott nomináljövedelemből megvásárolható árúk és szolgáltatások mennyisége, függvénye a fogyasztási cikkek és fogyasztói szolgáltatások árainak. A nomináljövedelem vásárlóereje. Az árbevétel növelésében, a profit maximalizálásában érdekelt. Minél több termék értékesítése a költségekhez képest minél magasabb áron. A termelő ráfordításait és a termékek árát vizsgálja, továbbá tanulmányozza a fogyasztók preferenciáit. Oka az, hogy a föld korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, nem szaporítható, ami sajátos monopolhelyzetbe hozza tulajdonosát. Aki másnak a földjét bérbe veszi, a föld használatáért árat kell fizetnie. Ezzel a földtulajdonos olyan jövedelemhez jut, ami egyszerűen a földtulajdon következménye. Ezt a jövedelmet, mely igazi tiszta tulajdoni járadék, abszolút földjáradéknak nevezzük. A földjáradék, mint költségtényező, nem csak a földtulajdonosok jövedelmének meghatározója, hanem az élelmiszerárakkal való kapcsolata révén a reáljövedelem alakító tényezője is. A föld más természeti erőforrásokkal együtt sajátos termelési tényező, mivel korlátozottan áll rendelkezésre, és nem szaporítható. A föld kereslete: mint minden termelési tényező, a föld keresletét is határtermék bevételi görbéje határozza meg. Származékos kereslet, a mezőgazdasági termékek iránti kereslet függvénye. A föld kínálata: jellemző vonása, hogy természeténél fogva összkínálata állandó, vagyis teljesen rugalmatlan. A földterületnek, mivel az állandó, annyiért kell hasznosulnia, amennyit az iránta keresletet támasztók ajánlanak. Az ilyen tényezők árát nevezzük járadéknak, vagy néha tiszta gazdasági járadéknak. A járadék valamely állandó kínálatú termelési tényező hozadéka. A tényezőtulajdonosok által az input-piacokon kapott ellenérték (munkabér, kamat) egyben a tényező tulajdonosok bevétele, jövedelme is. Tehát egyszerre ár és jövedelem. A termelési tényezők árát azok határtermék-értéke határozza meg, így az össztermékből való részesedésük is határtermék arányaikat tükrözi. A felhasznált tényezők határtermékének és mennyiségének szorzata egyenlő a termelés mennyiségével: MP L * L + MP K * K + MP A * A + MP E * E = Q. Ezt az összefüggést a jövedelmek funkcionális elosztásának is nevezik, mivel az erőforrások termelési folyamatban betöltött technikai szerepéből, funkciójából indul ki. A termelési tényező tulajdonosok törekvése a minél magasabb jövedelem elérése. Ez akkor valósul meg, ha a termelési tényezőket úgy osztják el a gazdaság különböző területei között, hogy azok a lehető legmagasabb határtermelékenységet érjék el. A kompetitív piac az, amely mechanizmusai révén megvalósítja ezt. Elvégzi a termelési tényezők olyan elosztását, allokációját, amely garantálja a legnagyobb kibocsátás mellett a jólét elérhető maximumát. Ezt nevezzük allokációs, vagy Pareto-féle hatékonyságnak. A föld minőségi különbségein alapul. A föld minőségének többféle összetevője van, ez alapján a különbözeti járadéknak is különböző formái léteznek: A földjáradék tőkésített értéke határozza meg, de nagyon jelentős az egyéb piaci

7 Termőképesség tényezők hatása is, mindenekelőtt a föld iránti kereslet. Többletjövedelem: minőségi hozadék vagy I. Számú különbözeti járadék. Jobb minőségű föld: intenzitási járadék vagy II. Számú különbözeti járadék. Előnyös fekvés: helyzeti járadék. A különbözeti járadék a belterjesség fokozásával a technika, technológia, a közlekedés fejlődésével lassú csökkenő tendenciát mutat. Gazdaságkoordináció Csökkenő hozadék elve Gazdasági koordináció alapformái Kooperáció Munkamegosztás Termelési lehetőségek határgörbéje azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása egyébként változatlan feltételek mellett csökkenő határterméket eredményez. Etikai: (erkölcsi normák, tradíciók) kiegészítő szerepe van Agresszív: szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok Piaci: mellérendeltség, egyenrangúság, pénz közvetítő szerepe, gazdasági eredmény igénye (önös érdekek), a döntéseket az árak, költségek, jövedelmek, nyereség vagy veszteség motiválja. MIT? A piac ad választ. HOGYAN? A termelési tényezők árarányai alapján döntenek (legkisebb költség). KINEK? Bér és profitjellegű jövedelmek határozzák meg. Előnyei: gyors alkalmazkodás, rugalmas, takarékosságra ösztönöz. Centralizált vagy bürokratikus: Alá- és fölérendeltségi viszonyok, központi utasítások és tiltások, a piac szerepe korlátozott. A központ tervet készít, a részterveket térben és időben összehangolja, utasítások formájában megfogalmazza. A termelők feladata csak a végrehajtás. Ez Kelet- és Közép Európában megbukott. Vegyes: Egyszerre vannak jelen a piaci és az állami koordináció elemei, a piac a meghatározó, az állami beavatkozás is piaci eszközökkel történik. A fejlett gazdaságok formája. A munkamegosztás alapján elkülönült termelők, termelő szervezetek tudatos együttműködése. Ezen tényezők felvetik a tevékenységek összehangolásának problémáját. A gazdasági tevékenységek, egyes munkafolyamatok, részmunkák szétválása, elkülönülése. Formái: természetes: nemek, kor alapján. Technikai alapú: szaktudás alapján. egy gazdaság maximális termelési képességét illusztrálja. Minden pontja hatékony. Mutatja a növekvő relatív költségeket és a csökkenő hozadék elvét. Szemlélteti a szűkösséget, a választási lehetőségeket és a választással együtt járó haszonáldozatot. 1.1.ábra. Költségek Abszolút összegű amortizációs leírás Állandó, fix költségek Amortizációs kulcs A gazdálkodó az évenkénti értékcsökkenés összegét határozza meg, nem pedig a leírás mértékét. Egyes források általános, vagy rezsiköltségeknek is nevezik őket. FC Fix Cost. Olyan költségek, amelyeket akkor is fizetni kell, ha a cég nem működik, nincs kibocsátás, azaz leállás, üzemszünet esetén is felmerülnek. Példák: ingatlanok bérleti díja, bankkölcsönök, kibocsátott kötvények után fizetendő kamatok, biztosítási díjak, őrzési, karbantartási, egyes adminisztrációs költségek, licencdíjak, az esetek nagy többségében az amortizáció. Ezen költségek a termelés volumenének változásával nem, vagy csak bizonyos határok között változnak. Az évi értékcsökkenési leírás összege az eszköz bruttó vagy nettó értékének százalékában.

8 Amortizációs rendszer Átlagköltség Degresszív amortizációs leírás Egyösszegben történő amortizációs leírás Értékcsökkenési leírás Explicit költségek Fix költségek Gazdasági költség Gazdasági költség Hasznos élettartam Határköltség Az értékcsökkenési leírás megállapításának módja. Meghatározója: az állam, aki adótörvényeiben és számviteli törvényeiben rendelkezik róla. Az állam célja az adóalap védelme, illetve a befektetések támogatása. Piac, aki elfogadja az árba való beépítést Vállalat, aki a kopást, avulást előidéző természeti hatások és az igénybevétel alapján dönt a leírás üteméről. Az összes költség és az összes kibocsátás (output) hányadosa. Nevezhetjük önköltségnek, vagy fajlagos költségnek is. AC (Average Cost) TC AC = Q Ahol Q = kibocsátás Számítjuk külön az állandó és a változó költségekre is AFC (Average Fix Cost) AVC (Average Variable Cost) Az eszköz értékét csökkenő ütemben számolja el a cég költségként, vagyis a futamidő elején a legnagyobb a leírási kulcs, amely aztán évről-évre csökken, lassul. Évek száma összege módszer (számtani haladvány szerint csökken): valamely termelővállalat termelő berendezését 8 MFt-ért vásárolta meg. Várható élettartama 5 év, leírása évek száma összege módszerrel történik. Szorzószámos módszer: pl.: tételezzük fel, hogy egy vállalat termelőberendezést vásárol 12 MFt-ért. 5 év alatt kívánja leírni gyorsított eljárással, ahol a szorzószám: 1,8;1,2;1;0,7;0,3. Fix kulcsos leírás = nettó érték alapján (mértani haladvány szerint csökken). Pl.: személygépjármű beszerzési értéke 7 MFt, és az amortizációja nettó kulcs alapján 20%. Lényege, hogy a tárgyi eszközök, szellemi termékek, vagyoni értékű jogok bekerülési értékét használatbavételkor egyösszegben el lehet számolni értékcsökkenési leírásként, ha annak összege nem haladja meg az Ft-ot. Az amortizáció költségként való elszámolása. Az adott időszak folyamán a termeléssel kapcsolatban felmerülnek, és számlákon, pénzügyi átutalásokban, kifizetésekben kifejezett formában megjelennek. A fix, vagy állandó költségeket akkor is fizetni kell, ha nincs kibocsátás. A termelés volumenének változásaival nem változik. A vállalkozás összes költségeit tartalmazza, a számviteli költségeken túl a vállalkozásban felhasznált termelési tényezők (munka, vállalkozói képességek, befektetett pénzeszközök) átlagos (elvárható, normális, kalkulálható) hozadékát, az un. Normálprofitot, alternatív költségeket, vagy haszonáldozatokat is. A gazdasági költség ritkán esik egybe a számviteli költséggel, annál több. Ismerete szükséges ahhoz, hogy eldönthessük, vállalkozásunk jobban, vagy rosszabbul teljesített, mint az átlag, érdemes volt-e erre a területre alapítani vállalkozásunkat. A számviteli költségnél tágabb fogalom, magába foglalja az ún. Alternatív költségeket is. Alternatív költség: haszonáldozat, elveszett hozam, amelyről a vállalkozás érdekében le kellett mondani. az az időszak, amely alatt a vállalkozás az amortizálandó eszköz maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét az eredmény terhére várhatóan elszámolja. (Marginal Cost; MC), az egységnyi kibocsátás-növekményre jutó költségnövekményt jelenti. Az a költségváltozás, amelyet egységnyi pótlólagos

9 Határköltség Immateriális javak értékcsökkenése termékkibocsátás okoz. MC = TC / Q. Az egységnyi többletkibocsátáshoz szükséges összköltségnövekmény, vagy az egységnyi termelés csökkenés következtében tapasztalható összköltség csökkenés. MC (Marginal Cost) Immateriális javak értékcsökkenés elszámolása Terv szerinti Alapítás-átszervezés aktivált értéke Maximum 5 év Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Maximum 5 év Korlát nélkül (a vállalkozó döntése) Korlát nélkül Implicit költségek Kombinált amortizációs leírás Költségek Leírási módszerek Lineáris amortizációs leírás Üzleti vagy cégérték Minimum 5 év Az alternatív költségek azon része, amely pénzkifizetés formájában ugyan nem jelenik meg, de tényleges ráfordítás, így a gazdasági döntéseknél szükséges számbavenni. A cég megteheti, hogy a fent felsorolt leírási módokat kombinálja, mivel sok esetben csak akkor felel meg az értékcsökkenési leírás a követelményeknek, ha a módszereket a cég kombináltan alkalmazza. Általában. A ráfordítások pénzben kifejezett értékét nevezzük költségnek, Ilyen értelemben van bérköltség, anyagköltség, energiaköltség, fizetett kamat, szállítási költség stb. Lineáris amortizációs leírás Degresszív amortizációs leírás Progresszív amortizációs leírás Teljesítményarányos amortizációs leírás Abszolút összegű amortizációs leírás Kombinált amortizációs leírás Egyösszegben történő amortizációs leírás Az eszköz értékét egyenletesen, minden évben azonos összegben számolja el a cég. Ez a leggyakrabban használt leírási módszer. A leírási norma megadható: %-ban: pl.: az eszköz értéke 8 Eft, tervezett élettartama 5 év. Évente azonos összegű leírást tervez a vállalat. abszolút összegben: Maradványérték az eszköz élettartama végén várható realizálható érték. Összegét a használatbavételkor kell megállapítani. Összes költség Az (Toltal Cost; TC) két részre osztható: fix költségre (Fix Cost; FC), és változó költségre (Variable Cost; VC). Progresszív amortizációs leírás Az egymást követő években növekvő összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra, vagyis a futamidő elején a legkisebb összegű a leírás, amely aztán időről-időre emelkedik.

10 Rövid távú termelési függvények Számviteli költség Számviteli költség Teljesítményarányos amortizációs leírás Terven felüli értékcsökkenési leírás Változó költségek Változó költségek Közjavak és externáliák Teljes költség: TC = FC + VC. Átlag költség: (Average Cost; AC), az egységnyi termékre jutó költség. Beszélünk átlagos fix: AFC; átlagos változó: AVC; és az átlagos teljes: ATC költségekről. Átlagos összköltség: ATC = TC / Q: az összes költség és a termelés hányadosa. Átlagos fix költség: AFC = FC / Q: az összes fix költség és a termelés hányadosa. Átlagos változó költség: az összes költség és a termelés hányadosa. AVC = VC / Q: az összes változó költség és a termelés hányadosa. Az előzőekből adódóan: ATC = AFC + AVC. A gazdálkodó egységek tevékenysége során ténylegesen kifizetett, elszámolt költségek, a felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értékei. A számvitel csak azokat a költségeket ismeri el, amelyek igazolhatóan felmerültek, bizonyítottak. A számviteli költségek a folyó költségekből és a tartós lekötések értékcsökkenéséből állnak. A folyó költségek azon költségek, amelyek a termékek értékesítésével azonnal megtérülnek (anyag, raktározási, szállítási, bérköltségek). Egyes ráfordítások eredményei hosszabb ideig szolgálják a termelési folyamatot, több termelési perióduson keresztül, ezért teljes megtérülésük is csak hosszabb idő alatt, fokozatosan képzelhető el, az értékcsökkenési leírás révén (gépek, épületek szállítóeszközök, licencek költségei). A számviteli költségeket e későbbiekben részletesebben tárgyaljuk. A vizsgált évben felmerült és a számviteli rendszerben nyilvántartott költségek. A folyó költség és az adott évben a tartós lekötések elszámolható értékcsökkenésének összege. A folyó költségek: azon termelési ráfordítások értéke, amelyek az adott időszakban merülnek fel, és a termék eladásával meg is térülnek. Az eszköz értékét az igénybevétel arányában terhelik a költségekre Előre nem tervezhető, nem várt események bekövetkezése esetén számolandó el. Visszaírása is lehetséges, de csak az elszámolt terven felüli értékcsökkenésnek megfelelő értékben. A változó költségek a kibocsátás mennyiségével együtt változnak. A változó költség és a termelés volumenének változása közötti összefüggés lehet: Lineáris Degresszív: a változó költség a termelésnél kisebb mértékben változik. Progresszív: a változó költség gyorsabb ütemben nő vagy csökken, mint a termelés. A termelés, a kibocsátás mennyiségével együtt változnak, de nem minden esetben lineárisan. Elemek: anyagköltség, késztermékek raktározási költségei, energiaköltség közvetlenül a termeléshez kapcsolódó része, termeléshez kapcsolható bérköltségek, szállítási költségek. VC (Variable Cost) A változó költségek reagálása a termelés volumenében bekövetkező változásokra lehet: Ø Lineáris Ø Degresszív Ø Progresszív Az állandó és változó költségek együtt teszik ki a termelés összes költségét TC (Total Cost) TC = FC+VC

11 Externáliák Fogyasztói externáliák Termelési externáliák Tiszta közjavak Tiszta magánjavak Vegyes javak Pénz-piac-profit Abszolút előny Államkötvény Államkötvény Állampapírok Vagy külső gazdasági hatásról akkor beszélünk, ha egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplő helyzetét. Externáliákról akkor beszélünk tehát, ha a termelés vagy fogyasztás olyan járulékos hasznokat eredményez másoknál, amelyeket azok nem térítenek meg, illetve olyan költségeket okoz másoknak, amelyeket azok nem önként viselnek. Fogyasztói externáliák: a fogyasztási tevékenység következtében alakul ki külső gazdasági hatás. Pozitív fogyasztói externália: (a szomszéd szép kertje) Negatív fogyasztói externália: (hangoskodó szomszéd) A fogyasztói externáliák minősítése gyakran szubjektív. Termelési externáliák: termelési külső gazdasági hatás akkor jelentkezik, ha egy vállalat termelési lehetőségeire befolyást gyakorolnak egy másik termelő vagy fogyasztó döntései. Pozitív termelési externália: az externália forrásaként tekintett szolgáltatás megvalósulása pótlólagos hasznosságot juttat az externhatás kedvezményezett szereplőjének. (méhész és almatermelő) Negatív termelési externália: az externália forrásaként tekintett tevékenység pótlólagos költségeket ró az externhatás kárvallottjára. Ez alternatív jellegű: nem csak költségnövekedésben, hanem elmaradt hasznokban is jelentkezhet. (vegyi üzem, halászat) Fogyasztásából nem zárható ki senki, és ha egy személy fogyaszt belőle, ez nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet, nincs rivalizálás. A közjavakra a kollektív fogyasztás jellemző, elfogyasztásának társadalmi haszna van, növeli a jólétet, előállításának megnevezése egyéni jövedelmezőségi kritériumok figyelembevételével nem valósítható meg. Az ún. Piaci javak és személyes szolgáltatások alkotják. Fogyasztásukból nyerhető haszon általában a fogyasztónál jelentkezik. Könnyen és racionálisan megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása a fogyasztásból, ugyanakkor az egyes emberek fogyasztása csökkenti a mások által fogyasztható készletet: rivalizálás, verseny. Bizonyos jegyeik alapján a magánjavakhoz, más jellemzők szerint a közjavakhoz hasonlítanak inkább. Egyik csoportjánál a fogyasztásból való kizárás nem valósítható meg, vagy nem célszerű. A rendelkezésre álló készlet nem korlátlan, rivalizálás van a fogyasztásukban: felsőoktatás. Másik csoportjánál a jószág fogyasztásakor a határfogyasztó nem csökkenti ugyan számottevően a készletet, azaz nem szükségszerű a rivalizálás, de bizonyos személyek kizárása megvalósulhat: kábeltévé. Valamely termelő (ország) akkor rendelkezik abszolút előnnyel valamilyen termék, vagy szolgáltatás előállításában, ha azt mindenki másnál alacsonyabb költséggel, azaz kisebb ráfordítással (hatékonyabban) képes előállítani. Ok: kedvező természeti feltételek, különleges adottságok stb. Az abszolút előny birtoklása azonban nem feltétlenül indokolja, pl. exporttevékenység folytatását. Az ún. komparatív előnyök gyakrabban vezetnek nemzetközi munkamegosztáshoz. Hosszúlejáratú, nagy címletekben forgalomba kerülő értékpapír. Az államkötvény a költségvetés tartós hiányát fedezi, a kincstárjegy a rövid távú likviditási gondok megoldását is szolgálhatja. Állami garancia: legkisebb kockázattal járó befektetések. Az állam adósságát megtestesítő értékpapírok. Az állam hitelt vesz fel mindazoktól, akik megvásárolják az állampapírt, és egyben kötelezettséget vállal a visszafizetésre és a kamatokra.

12 Ár Az áru értékének pénzben történő kifejezése. A piaci árat rövidtávon a kereslet - kínálat alakítja. Az egyes szereplők számára az ár megváltoztathatatlan külső adottság. Átlagbevétel Barter Egyensúlyi ár Egyensúlyi ár Értékpapír Gazdasági profit Hasznosság Határbevétel (Average Revenue; AR), az árbevétel és az eladott mennyiség hányadosa. Fix árak esetén az egységnyi kibocsátás-növekményre jutó bevétel-növekmény vagyis a határbevétel egyenlő lesz az árral; és egyenlő az átlagbevétellel: MR = p =AR. A kibocsátás növelése nem csak a bevételt növeli, hanem a költségeket is. Az egységnyi kibocsátás-növekmény tehát bevétel-növekményt és költség-növekményt egyaránt okoz. A kibocsátást addig érdemes növelni, amíg a bevétel-növekmény nagyobb mint a költség-növekmény, és az utolsó termék amit még érdemes előállítani és piacra vinni az, amelynél a kettő éppen egyenlő, vagyis: MR = MC = p. Ez a versenyző vállalat profitmaximalizálásának feltétele. Közvetlen termékcsere, probléma: feltétel a szükségletek egybeesése, a termékek egy részének oszthatatlansága Az egyensúlyi ár az az ár, amely mellett az adott időszakban, adott piacon kínált mennyiség megegyezik a keresett mennyiséggel, sem felesleg, sem hiány nem tapasztalható. Piactisztító árnak is nevezzük (pe) az az ár, ahol a kereslet és kínálat egyenlő, egyensúlyi mennyiség (qe) az ehhez tartozó árutömeg. Mindig meg kell különböztetni a piaci és az egyensúlyi árat. A piaci ár a kereslet - kínálat függvényében állandóan változik, az egyensúlyi ár nem Vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. Gazdasági profitra egy vállalkozás akkor tesz szert, ha bevételei a számviteli profit és a normál profit összegét meghaladják valamely jószág hasznos tulajdonságainak összessége, ill. az a kielégülés, élvezet, melyet a fogyasztó az adott jószág vagy szolgáltatás elfogyasztása révén nyer. - Kardinális megközelítés: amely szerint a fogyasztó a hasznosságok abszolút nagyságát tőszámokkal képes jellemezni, két termék között arányaiban is különbséget tud tenni. - Ordinális megközelítés: megelégszik azzal, hogy a fogyasztó képes a jószágokat hasznossági sorrendbe állítani, azaz eldönteni, melyik jószág jelent számára nagyobb,kisebb vagy valamely más jószággal azonos élvezetet. (Marginal Revenue; MR), megmutatja, hogyan változik az összes bevétel, ha eggyel több terméket adunk el.

13 Határhaszon elmélet Herfindal-Hirschman index Hiánypiac, eladói piac, szívásos piac Telítettségi pont egy jószág azon mennyisége, amelynél a fogyasztó összhaszna már nem nő tovább. Határhaszon: az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egy egységgel növeli valamely termék fogyasztását. MU=Marginal Utility. 3.1.ábra. TU= Total Utility. Az első termék elfogyasztásakor az összhaszon = a határhaszonnal, a másodiknál = az első termék haszna + a második haszonnövekménye, stb. Az összhaszon így nem más, mint a határhasznok összege. A határhaszon csökkenő tendenciájú, mivel az első egység jelenti a legnagyobb hasznosságot, a második már kevesebbet és így tovább. Ez a csökkenő határhaszon elve, vagy Gossen I. törvénye. Az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. Feláldozott haszon: azon termék utolsó egységének határhaszna, amelyről lemondani kényszerülünk, a nyert haszon: pedig az így fogyaszthatóvá vált másik termék határhaszna. Addig érdemes cserélni, amíg az összhaszon növelhető. Előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, míg a nyert haszon nagyobb a feláldozottnál. Optimális esetben a két haszon kiegyenlítődik. Gossen II. törvénye: a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre egyforma. Kiszámításához mindegyik résztvevő vállalat részesedését (tizedes törtben kifejezve) négyzetre emeljük, az index ezen négyzetértékek összege. H = Σs 2 i Ahol s i az i-edik vállalat piaci részesedése. Ha az iparág teljes termelését egy vállalat adja: H = (1) 2 = 1, a piac teljesen koncentrált, azaz monopolpiac Ha két vállalat van, százalékos piaci részesedéssel: H = (0,5) 2 +(0,5) 2 = 0,5 Ha négy vállalat van százalékos piaci részesedéssel: H = (0,25) 2 +(0,25) 2 +(0,25) 2 +(0,25) 2 = 0,25 Az alacsony értékű indexből éles versenyre következtethetünk, a magas érték a verseny korlátozottságára, vagy hiányára utal. Ezeken a piacokon a kereslet tartósan és lényegesen meghaladja a kínálatot. A vevők versenyeznek a termékekért és szolgáltatásokért. A termék felárral, és/vagy a feketepiacon kapható, a vevők vannak kiszolgáltatott helyzetben. A termelők, eladók nem érdekeltek a termék fejlesztésében, az árak csökkentésében, a magas költségek átháríthatók a vevőkre (csodaszerek, csodagyógymódok piaca, tervutasításos rendszerben működő piacok). Jövedelem - Nominál jövedelem: a fogyasztó rendelkezésére álló pénzeszközök mennyisége - Reáljövedelem: az anyagi javak és szolgáltatások azon mennyisége, amelyet az adott pénzmennyiségből meg lehet vásárolni. Reáljövedelem változás = nominál jövedelemváltozás / árváltozás. Jövedelem Kamat A termelő oldaláról az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerülő költségek különbsége, a fogyasztó oldaláról pedig a vásárlási célra rendelkezésre álló pénze, vásárlóképessége. A kamat a kölcsönadott pénz, a tőke használati díja. Megtakarítások esetén a fogyasztók lemondanak jelenbeli fogyasztásukról, annak reményében, hogy a kamattal megnövekedett pénzük a jövőben magasabb fogyasztást tesz lehetővé. A

14 Kereslet Keresleti függvény Kínálat Kínálati függvény Kínálati többlet Kincstárjegy Komparatív előny Kompetitív piac Koncentrációs ráta kamat a jelenbeli fogyasztásról és a likviditásról való lemondás jutalma. Az az árumennyiség, amelyet a vásárlók az adott árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. Egyéni kereslet az az árumennyiség, amelyet a vásárló adott árak mellett hajlandó és képes megvásárolni. Piaci kereslet az adott áru valamennyi szóbajöhető fogyasztójának fizetőképes kereslete, vagyis az az árumennyiség, amelyet a fogyasztók különböző árak mellett az adott áruból képesek és hajlandóak megvásárolni. egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében. Jele: d (demand). Megmutatja valamely áru azon mennyiségeit, amelyeket a vásárlók különböző árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. Negatív lejtésű: csökken ár setén nő az adott termék keresett mennyisége. Lehet egyéni és piaci kereslet ábra. - A függvényen történő elmozdulást az árváltozás váltja ki, hatására megváltozik a keresett mennyiség. A függvény elmozdulásakor maga a kereslet változik meg a fogyasztók száma, jövedelme, ízlése, szokásainak megváltozása miatt. Az a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeg, amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra kínálnak. Piaci kínálat: adott árut termelők egyéni kínálatainak összessége. azt az összefüggést fejezi ki, hogy a termelők különböző árak mellett milyen árumennyiségeket kínálnak eladásra a piacon. Jele: s (supply). Alakja általában jobbra emelkedő irányú, azaz növekvő árhoz nagyobb kínálat tartozik. Helyzete és alakja alapvetően a termelők számától és a termelés költségeitől függ. A termelési költség növekedése esetén a függvény balra tolódik ábra. - a piaci ár az egyensúlyi ár fölött van. Mindig meg kell különböztetni a piaci és az egyensúlyi árat. A piaci ár a kereslet - kínálat függvényében állandóan változik, az egyensúlyi ár nem Rövid lejáratú, kisebb címletekben megjelenő értékpapír. Előfordul diszkont formában is. Elsőként David Ricardo ( ) foglalkozott vele részleteiben. Szerinte az országoknak olyan termékek előállítására és exportjára kellene szakosodni, amelyeket relatíve alacsonyabb költséggel tudnak előállítani és importálni célszerű azokat a javakat, amelyeket csak relatíve magasabb költséggel képesek megtermelni. Másképpen: egy or A korszerű piac ennél többet jelent, a potenciális és tényleges vevők és eladók közötti cserekapcsolatok rendszere, a vételek és eladások lebonyolításának intézménye, olyan önszabályozó mechanizmus, amelynek működése során a kereslet és a kínálat egymásra hatásának eredményképpen kialakulnak az árak Nagyszámú, hasonló adottságokkal rendelkező versenytárs versenyez, egy-egy vállalat termelése csak igen kis hányadát adja a termék összkínálatának, számukra az ár külső adottság, nem képesek azt egyedül megváltoztatni. Ha a cég költségeit adottnak vesszük, akkor a profitmaximalizálás egyetlen eszköze a bevételek növelése. A bevételeket újabb és újabb kibocsátásokkal lehet növelni, hiszen minden kibocsátás az adott piaci árral szorozva újabb bevételnövekményt eredményez. Azt mutatja meg, hogy valamely ágazat, alágazat (vegyipar, gyógyszeripar, gépipar, autóipar, mezőgazdaság, gabonatermelés) összes termelési értékéből, vagy pl. éves forgalmából hogyan (milyen százalékban) részesednek a legnagyobb cégek. Az adatok vonatkozhatnak az első 4,8, 10, 50 stb, vállalkozásra. Minél magasabb a legnagyobb cégek részesedése, annál koncentráltabb a piac, valószínűsíthető annak oligopol jellege. Ha kevés számú cég működik egy adott területen, az első négy

15 Kötvény Lejárati idő Lerner index Marshall kereszt Monopólium Nominál vagy kölcsöntőke Normálprofit részesedése valószínűleg rendkívül magas (70-90%) lehet, ha a cégek száma nagy a részesedés lehet, hogy 10% alatt lesz. Hitelviszonyt megtestesítő, általában fix kamatozású, hosszú lejáratú értékpapír. Vállalatok, intézmények bocsátják ki. A kölcsönt nyújtó és az igénybevevő közvetlen kapcsolatban vannak egymással. A kötvénynek van: Névértéke: a kötvényen feltüntetett érték, erre fizetik a kamatot. Kibocsátási ára: a tulajdonos ezen az áron jut a kötvényhez. Árfolyama: adott időpontban a kereslet-kínálat hatására kialakuló ár. A piac az ügyletek lejárati idejének függvényében két szektorra oszlik: pénzpiac és tökepiac A Lerner index a piaci erőt a vállalt terméke(i) keresletének rugalmasságával hozza összefüggésbe. A rugalmas keresletű termékeket előállító cégek piaci ereje kisebb, mert ha pl. emelik az árakat, elveszíthetik vevőiket. A rugalmatlan keresletű termékek előállítói nagyobb piaci hatalommal rendelkeznek (nyersolaj, energia, életmentő gyógyszerek) ugyanazon termék keresleti és kínálati függvénye egy koordinátarendszerben ábrázolva ábra. A két függvény metszéspontja (E) a piaci egyensúlyi helyzet. Ekkor a piacon olyan árak vannak, melyek mellett az áru keresett és kínált mennyisége egyenlő. A vállalat egyedül kínálja az adott terméket. Kínálata azonos a piaci kínálattal. Termelésének növelése vagy csökkentése növeli vagy csökkenti az összkínálatot. Számára az ár nem külső adottság, ő maga képes alakítani. Az ár meghatározása mégsem korlátlan, a piaci kereslet korlátozza a vállalatot. ténylegesen pénz, vagy jogokat, követeléseket megtestesítő értékpapír. Piaca: pénz-, tőke-, értékpapírpiac. Azon lehetőségek elszalasztott hozama, amelyekről a vállalkozó lemondani kényszerül azért, hogy pénzét, idejét az adott vállalkozásba fektesse, azonos a vállalkozásba bevont termelési tényezők haszonáldozatával. Ez a profitnak az a minimális szintje, amelyet a vállalkozásnak mindenképpen el kell érnie ahhoz, hogy érdemes legyen működését fenntartani. A haszonáldozatnak tartalmazza az adott vállalkozásba befektetett erőforrások alternatív felhasználása révén elérhető jövedelmeket, azaz: A vállalkozó által munkabérként megszerezhető összegeket, ha vállalkozás helyett munkavállalóként tevékenykedne Befektetett tőkéje után kapható, kockázatmentesen megszerezhető jövedelmeket (pl. kamatok) A gazdaság más ágazataiban történő befektetés esetén valószínűleg elérhető átlagos mértékű profitokat Kockázatos befektetések esetén a kockázati prémiumot

16 Pénz Pénz Szerepét bármi betöltheti, amit a csere lebonyolítása, a tartozások rendezése során stb. Mindenki elfogad és képes a pénzzel szemben támasztott követelményeknek megfelelni. Pénz: mindaz, amit nem önmagáért, hanem valamilyen árúért cserébe akarnak megkapni, általánosan elfogadott, könnyen és gyorsan, költségek nélkül továbbadható, alkalmas adósságok kiegyenlítésére, adók megfizetésére. A pénz legyen: tökéletesen likvid lássa el az alábbi funkciókat: Értékmérés, mérje az inputok és outputok értékét, legyen a piacon "közös nevező". A pénzben kifejezett érték az ár. Az árrendszer a relatív érékeket pénzben kifejezett, könnyen összemérhető árarányokká változtatja. Kifejezi az abszolút és a relatív értékviszonyokat. A pénz segítségével az adósságok is egyértelműen meghatározhatók és rendezhetők. A csere közvetítése. Történjék ez, könnyen, gyorsan, tranzakciós költségek nélkül. Legyen alkalmas a megtakarításra, befektetésre, a vagyon tartására. A pénz a tulajdonos aktívaállományának (portfoliójának része). Segítse elő az árúk és tőkék nemzetközi mozgását A pénz fizikai megjelenése, formája változott a gazdaság fejlődésével, a fejlődés fázisai: Árupénz : olyan termék, amelyet mindenki szívesen elfogad, forgalomképes, értékesnek tartják, keresett (só, tea, kagylók, faragott kövek, prémek, állatok) Nemesfémpénz (arany, ezüst), Jól oszthatók, értéküket megőrzik, kis mennyiségben is nagy értéket képviselnek, értéküket tartják, veszteség nélkül tárolhatók, szállíthatók, nemzetközileg is összehasonlíthatók, esztétikusak Pénzhelyettesítők. Képviselik a nemesfémeket, beválthatók azokra (váltó, bankjegy, állami papírpénz) Papír alapú, önálló értékkel nem bíró pénz. Aranyra nem váltható be, hitelpénz. Formái: bankszámla követelés, elektronikus pénz. A fizikai megjelenítés, fizikai mozgás iránti igény egyre kisebb. A pénz a társadalmi fejlődés eredménye, az áruk általános halmazából kiváló különleges áru. A pénz az általános egyenértékes szerepét tartósan betöltő csereeszköz. A mai pénz belső érték nélküli, az állam közreműködésével teremtett törvényes fizetőeszköz. A pénz, mint csereeszköz, érme, bankjegy és bankszámlapénz formájában jelenik meg.

17 Pénz funkciói Pénzintézeti értékpapírok Pénzpiac Pénzteremtés Piac funkciói Piaci ár Értékmérő funkció Egyes termékek árát fejezi ki. A pénzben kifejezett ár azt mutatja, hogy az adott árut hány forintért vásárolhatjuk meg. Forgalmi eszköz funkció A pénz, mint csereeszköz jelenik meg, közvetíti az áruk cseréjét. Ebben a funkcióban az árumozgás és a pénzmozgás egybeesik. Fizetési eszköz funkció Az adós hitelező viszony jelenik meg, előbb vásárolunk, és időben később fizetünk, vagy előbb fizetünk és az árut később kapjuk meg. Az áru és a pénzmozgás elszakad egymástól. A csere a pénz fizikai jelenléte nélkül valósul meg. Felhalmozási eszköz funkció A pénz alkalmas arra, hogy gyűjtögessék, felhalmozzák azzal a céllal, hogy a pénzzel később szükségleteket elégítsenek ki, vagy a pénz kamataiból jövedelemre tegyenek szert. Világpénz funkció A pénz fizetési eszközként szolgál a nemzetközi ügyletekben. Forrásaik biztosítása céljából bocsátják ki: letéti jegy, pénztárjegy. (szűken értelmezett): egy évnél rövidebb lejáratú kölcsöntőkék piaca. Eszközei: váltó, kincstárjegy, rövid lejáratú bankbetét, -bankhitel. A pénz hitelnyújtással és külföldi fizetőeszköz és értékpapír vásárlással kerül forgalomba. A hitelpénz olyan bankpasszíva, amely forgalmi eszköz, fizetési- felhalmozási eszköz funkciókat lát el. A hitelpénz rendszerben a pénzt a jegybank és a kereskedelmi bankok teremtik. A pénzteremtés eredetét tekintve a pénz lehet: jegybankpénz kereskedelmi bankpénz A pénzteremtés formáját tekintve megkülönböztetünk: készpénzt: a bankjegy és az érme, amelyet kizárólagos joggal az MNB bocsáthat ki számlapénz: a bankok által vezetett bankszámlák közötti elszámolások eszköze. A jegybank és a kereskedelmi bankok pénzteremtése között csak a pénzteremtés technikájában van különbség. A jegybank készpénzt és számlapénzt teremt, a kereskedelmi bank csak számlapénzt tud teremteni. A bankrendszer számlapénzt teremt. Rangsorolja a szükségleteket Információkat közvetít (elsősorban az árakon keresztül a termelők és fogyasztók felé) Méri az egyéni és a nemzetgazdasági teljesítményeket Elősegíti a szűkös erőforrások elosztását Gondoskodik arról, hogy a fogyasztók számára szükséges javakat a kellő mennyiségben és minőségben állítsák elő Elosztja a jövedelmeket az egyes termelési tényezők tulajdona és a tényezők árának arányában, azaz sajátos módon megoldja a mit, kinek és hogyan termeljünk dilemmáját. E feladat megoldásához a piaci mechanizmus, az árak, a kereslet és a kínálat egymásra hatása nyújt segítséget. Valamely termék, vagy szolgáltatás mindenkori piacon észlelhető ára

18 Piaci formák Piaci szereplők Preferencia-skála Reáltőke Részvény Számviteli profit Szükséglet Jellemző vonások A vállalkozások száma az ágazatban Tökéletes verseny Monopolisztikus verseny Oligopólium Monop sok számos néhány Egy A termékek homogének differenciáltak homogének, vagy differenciáltak Belépési korlát nincs kevés méretgazdaságosságból adódó A koncentrációs ráta (02-tól 100-ig) A vállalkozások árak feletti ellenőrzése 0, vagy ahhoz közeli érték alacsony magas 100 nincsen helyette jogi, méretg gosságb lehetetlen csekély jelentős jelentős szabály mindazon személyek, szervezetek, csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők: - Vásárlók - Eladók - Állam és intézményei A piaci szereplők közös jellemzői: Racionális gazdasági cselekvés Önérdek Gazdasági hatékonyság adott gazdasági eredményt a lehető legkisebb ráfordítással elérni. az egyéni szükségletek rangsora. A fogyasztó a belső értékrendjéből indul ki, figyelembe veszi a javak hasznos tulajdonságait, és személyes pénzjövedelmét. a termeléshez szükséges gépek, berendezések, anyagok. Piacát eszközpiacnak szokás nevezni. Tulajdonosi jogokat megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír. Névértéke, kibocsátási értéke és árfolyama van. A tulajdonos részvényét vissza nem válthatja, csak más valakire átruházhatja. Részvény kibocsátásával a tőke megkettőződik: létrejön az ún. Reáltőke, másrészt a részvényes kezében megjelenik egy fiktív tőke (pénztőke). A részvény utáni jövedelem: Osztalék. A részvényvásárlókat sok esetben az árfolyamnyereség lehetősége motiválja. A részvény fő fajtái: Forgalomképesség lapján: Bemutatóra szóló: a részvény alaptípusa, szabadon átruházható. Névre szóló: korlátozott forgalomképességű, átruházható, de ez szabályozott. Tagsági jogok alapján: az összes bevétel és a számviteli költségek különbözete, az adózás alapja TR - TC = számviteli profit minden végső fogyasztás alapvető mozgatórugója, hiányérzet, mely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. A szükséglet kielégítésének eszközei a javak és szolgáltatások. Ezek szűkössége miatt a fogyasztó választásra kényszerül.

19 Termékpiac Tőkepiac Túlkereslet vagy hiány Váltó Vevői, vagy un. Nyomásos piac Záloglevél Szolgáltatás Szolgáltatás fogalma Mikroökonómiai értelemben a végső fogyasztásra kerülő javak piaca. A kínálati oldalon a vállalatok, mint eladók, a keresleti oldalon a háztartások találhatók. A vállalatok termékvásárlását termelési tényező vásárlásnak tekintjük. A piac kulcsszereplője a fogyasztó. A fogyasztás célja a szükségletek kielégítése. hosszabb lejáratú, vagy lejárat nélküli tőkeátcsoportosítás. Eszközei: kötvény, részvény, záloglevél, hosszú lejáratú bankbetét, -bankhitel. - a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van. Mindig meg kell különböztetni a piaci és az egyensúlyi árat. A piaci ár a kereslet - kínálat függvényében állandóan változik, az egyensúlyi ár nem Fizetési ígérvény, vagy felszólítás, rövid lejáratú forgatható értékpapír. Két fő típusa: Saját váltó: a kiállító kötelezettsége a váltó lejáratakor kifizetni a váltó értékét. Idegen váltó: másik személy felszólítása e fizetés teljesítésére. A váltó átruházható, vele fizetést lehet teljesíteni: ez a váltóforgatás. A bank a váltót lejárat előtt kamat felszámításával készpénzre válthatja, ez a váltóleszámítolás, vagy diszkontálás. Az ilyen piacokon a kínálat rendszeresen meghaladja a keresletet, azaz túlkínálat van. A vevők megszerzéséért és megtartásáért az eladóknak állandóan újabb és újabb eszközöket kell bevetni (termékfejlesztés, árpolitikai eszközök, eladási módszereke fejlesztése, reklám stb.) Az eladók közötti verseny éles. A legtöbb fogyasztási cikk piaca fejlett piacgazdaságokban vevői piac. A mezőgazdaság hosszúlejáratú finanszírozásában játszik szerepet. A záloglevél kibocsátás illetve a jelzálogkölcsön lényege: a pénzintézet kölcsönt nyújt az adósnak, amely kölcsön fedezete valamilyen ingatlan. Ezzel egyidőben a pénzintézet a szükséges forrás megszerzése érdekében fix kamatozású értékpapírt, záloglevelet bocsát ki. Így a bank közvetítésével a záloglevelek vásárlói nyújtanak kölcsönt az ingatlan tulajdonosának. Forgalomképes, tőzsdén is forgalmazható. Olyan tevékenység, amely valamilyen szükségletet elégít ki közvetlenül már meglévő javak felhasználásával. Új jószág nem keletkezik. Tágabb értelemben a termelés része.

20 Szolgáltatás jellemzői sokszor szükség van a fogyasztó közvetlen jelenlétére, aktív közreműködésére általában helyhez kötött szállítása, tárolása nehezen megoldható a szolgáltatás és a fogyasztás kezdete gyakran egybeesik eredménye nehezen számszerűsíthető, általában fontossága, intenzitása alapján értékelhető fejlődése igen gyorsütemű a szolgáltatás és a termelés között határelmosódás jellemző. Pl.: másolás, garanciális javítás Csoportosítása 1) Ágazati osztályba sorolásuk szerint: a) Feldolgozóipar b) Egészségügy c) Pénzügy d) Oktatás e) Közlekedés f) Hírközlés g) Vendéglátás h) Kereskedelem stb. 2) Iránya szerint: a) Dologra irányuló szolgáltatás pl.: cipészet b) Személyre irányuló pl.: oktatás 3) Természete, tárgya szerint: a) Anyagi jellegű: valamely termék részt vesz a szolgáltatásban pl.: kocsimosás b) Nem anyagi jellegű: szellemi szolgáltatások pl.: könyvelés, tanácsadás 4) Termeléshez való viszonya (fogyasztási alanya) alapján: a) Termelő pl.: fuvarozás b) Fogyasztó pl.: fodrászat 5) Igénybevevő alanya szerint: a) Egyénileg igénybevehető pl.: masszírozás b) Kollektíven igénybevehető pl.: tömegközlekedés, közbiztonság 6) Értékesíthetősége alapján: a) Piacosítható: áruként eladható szolgáltatás b) Nem piacosítható: áruként nem eladható, fogyasztója nem meghatározható pl.: közbiztonság, lelki segélyszolgálat, oktatás 7) Ismétlődése és megvalósításának hossza szerint: a) Folyamatosan megvalósuló, hosszú ideig tartó szolgáltatás pl.: biztosítás b) Ismétlődő, időszakos szolgáltatás pl.: karbantartás c) Egyszeri, alkalmi szolgáltatás pl.: autómosás