Bevezetés a földtörténetbe

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés a földtörténetbe"

Erika Takács
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Bevezetés a földtörténetbe 12. hét A mezozoikum második fele, a kainozoikum eleje (jura, kréta, paleogén)

2 Rendszeres földtörténet:

3 A mezozoikum határai Letölthetı: books.google.com Phillips, J. 1860: Life on the Earth, its origin and succession

4 A Pangea ısföldrajzi képe a triászban: száraz, meleg éghajlatú szuperkontinens

5 A mezozoikum standard kronosztratigráfiája jura: alsó középsı felsı; 11 emelet

6 A jura sztratigráfia nagyjai A. von Humboldt W. Buckland W. Smith A. d Orbigny A. Oppel W. Arkell

7 Ammonitesz biosztratigráfia és biokronológia

8 Ammonitesz-alapú korreláció

9 Ammonitesz-alapú korreláció

10 Globális ısföldrajz Késı jura Késı triász

11 A KAMP (Közép-Atlanti Magmás Provincia) Az egyik legnagyobb fanerozoós kontinentális árbazalt provincia Képzıdési kora ~200 Ma, ~ T/J határon Köpenybıl feláramló magma, Pangea riftesedésének elindítója

12 Pangea feldarabolódásának kezdete: Közép- Atlantikum kinyílása

13 A Tethys-óceán nyugati csücske a középsı jurában

15 Nyugati-Tethys pelágikus (nyíltvízi, mélytengeri) fáciesei a jurában: vörös, gumós ammoniteszes mészkı (ammonitico rosso)

16 A Tethys leggyakoribb jura ammoniteszei Phylloceras Lytoceras

17 Sekély, epikontinentális tenger ÉNy-Európa területén tengeri liliom maradványai fekete palában (Posidonia-s pala, Németország, alsó jura )

18 Óceáni anoxikus esemény (OAE) Jet Rock, Anglia alsó jura

19 A kora jura esemény Magyarországon Fekete pala a Mecsekben Mangánércképzıdés a Bakonyban (Úrkút, Eplény) Üledékképzıdés változása a Dunántúli-középhegységben A jura-kréta határ eseménytelen

20 A legidısebb megırzıdött óceáni kéreg középsı jura korú Az óceánfenék (óceáni kéreg) kora

21 Miért kréta a kréta? A kréta idıszak nevét a jellegzetes írókréta fáciesrıl kapta

22 Kokkolitofóra mészvázú nannoplankton

23 A mezozoikum standard kronosztratigráfiája kréta: alsó felsı; 12 emelet jura: alsó középsı felsı; 11 emelet

24 fajszám Modern fitoplankton csoportok diverzitástörténete mészvázú nannoplankton dinoflagellata diatoma A nannoplankton biosztratigráfiai szerepe is jelentıs nemzetségek száma

25 Plankton foraminiferák A plankton foraminiferák biosztratigráfiai szerepe is jelentıs

26 Kréta idıszaki bentosz Zátonyépítı kagylók rudisták Hippurites

27 Szárazföldi növényvilág: A zárvatermık eredete és elterjedése a krétában zárvatermık százalékos részaránya zárvatermık sokfélesége a többi növénycsoporthoz viszonyítva

28 Archaefructus (125 Ma) ısi virágos növeny Kínából

29 A szárazföldi állatvilágban a dinók uralkodnak

30 Kazár Emese festménye

31 Az iharkúti gerinces lelıhelyet 2000-ben fedezte fel İsi Attila, akkor másodéves geológus hallgató

32 İsföldrajz a krétában 90 Ma (turon) 66 Ma (kréta-paleogén határ) 120 Ma (apti) 105 Ma (albai)

33 İsföldrajz és lemeztektonika a kora krétában

34 İsföldrajz és lemeztektonika a késı krétában

35 A Tethys a krétában

36 Észak-Amerika a késı krétában (85 Ma) Nyugati-Belsı-tengerág (Western Interior Seaway)

37 fajszám Tengerszintváltozások a krétában (és a modern fitoplankton csoportok diverzitástörténete) mészvázú nannoplankton dinoflagellata diatoma nemzetségek száma

38 Üvegház klíma a krétában: paleobotanikai bizonyíték fosszilis kenyérfa levele Grönlandról (ma a trópusokon élı növény)

39 Dinoszauruszok sokfélesége és szerepük a jura és kréta szárazföldi ökoszisztémában kréta jura triász

40 Kréta végi kihalás: a legnépszerőbb (de nem a legnagyobb) katasztrófa idő

41 Alvarez apa és fia a kréta-paleogén határnál Gubbio-ban (Olaszország)

42 Alvarez et al. 1980: a korszakos K/T cikk

43 Chicxulub kráter: felfedezés 1991-ben Gravitációs anomália térkép és 3D modell

45 Változások a kréta-paleogén (=mezozoikum-kainozoikum) határon

46 A fı zátonyépítık változásai a rudisták kihalása után a korallok csak az oligocénben építenek ismét nagy kiterjedéső zátonyokat

47 Plankton foraminifera: kihalás és kicserélıdés

48 A paleogén kronosztratigráfiai tagolása

49 A paleogén részei A Lyell-féle eocén és miocén közötti rétegekre németországi molluszka faunákat vizsgálva javasolták az oligocén nevet 1853-ban Az eocén nevet 1833-ban Charles Lyell vezette be (a görög Eos hajnal és Kainos mai szavakból), azokra a rétegekre, amelyek puhatestő faunáiban a ma is élı fajok aránya <10% (Lyell tagolása a Párizsi-medencében: pliocén ~90%, miocén ~ 20%) A Lyell-féle eocén alsó részét 1874-ben különítették el és nevezték el paleocénnek

50 Nagyforaminiferák: nummuliteszek Magyarkiskapus, Erdélyi-medence Egyiptom a piramisok építıköve

51 Emlısök radiációja + végleg kialakul a zárvatermık dominanciája; nyitvatermık, páfrányok, stb. visszaszorulnak

Hasonló dokumentumok

Földtörténeti középkor ~245-230 millió év - 67-65 millió év Tagolása nagyrészben lábasfejűek törzsfejlődésén alapul

Mezozóikum Földtörténeti középkor ~245-230 millió év - 67-65 millió év Tagolása nagyrészben lábasfejűek törzsfejlődésén alapul ~160 millió évig tartott A paleozóikumnak ~fele (Többek között a bővebb ismeretanyag