Társadalmi párbeszéd a vasutaknál

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Társadalmi párbeszéd a vasutaknál"

Átírás

1 The Voice of European Railways Társadalmi párbeszéd a vasutaknál Tájékoztató szemináriumok Budapesten és Pozsonyban, 2004 (Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Cseh Köztársaság, Lengyelország) az Európai Bizottság támogatásával

2 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 1 Rész: Bevezető 2 Rész: Társadalmi párbeszéd az Európai Unióban 2.1 Általános bevezetés az Európai társadalmi párbeszédbe Az Európai társadalmi párbeszéd történelme és szerepe Az Európai társadalmi párbeszéd a Szerződésben Az európai szociális partnerek Elvek és alapfogalmak Az Európai társadalmi párbeszéd formái Szociálpolitikai tárgykörök Európai társadalmi párbeszéd a vasúti szállítás iszektorban Szociális partnerek Európai társadalmi párbeszéd a vasúti szállítás iszektorban A vasúti szállítással kapcsolatos társadalmi párbeszéd jövője 14 3 Rész: Társadalmi párbeszéd a vasúti szektorban az új tagállamokban 3.1 Bevezető Országjelentések Magyarország Szlovénia Szlovák Köztársaság Cseh Köztársaság Lengyelország 36 4 Rész: Következtetések: Társadalmi párbeszéd kulcs a jobb kormányzás megvalósításához I Melléklet: A dolgozók képviseletének különböző modelljei 44 II Melléklet: A társadalmi párbeszéd különböző szintjei 44 III Melléklet: Résztvevők listája 46 A jelentés összeállítói Pia DITTRICH, Sabine TRIER és Jean-Paul PREUMONT 1

3 ELŐSZÓ Szerző: Odile Quintin Főigazgató, Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság Európai Bizottság 1. BEVEZETŐ A vasúti szállításban érintett európai szociális partnerek 2004-ben az európai szektor társadalmi párbeszédéről két információs találkozót szerveztek az öt új tagállamból érkező szociális partnerekkel. A találkozók Budapesten és Pozsonyban zajlottak le, magyarországi és szlovéniai ill. szlovákiai, cseh és lengyelországi szociális partnerek részvételével. A találkozók az Európai Vasutak Közössége (CER) és az Európai Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) közös kezdeményezése voltak és az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával valósulhattak meg. A szemináriumok áttekintették az európai és az országos társadalmi párbeszédek kereteit, valamint a szociális partnerek funkcióját és szerepét az új tagállamokban ill. európai szinten. Három részből álltak. Az európai szociális modell nagy hangsúlyt fektet a szociális párbeszéd szükségességére. A kétoldalú vagy háromoldalú párbeszéd egyaránt hozzájárul a jobb kohézióhoz és az egyetértés kialakításához, serkentve az együttműködést az ipari gazdasági szereplők különböző szintjei között, ami hozzájárul a kölcsönös bizalom és megértés kialakításához. Az Európai Unió legutóbbi és eddigi legnagyobb bővítése kihívást jelent az európai társadalmi párbeszéd szempontjából. Ennek oka az, hogy növekszik az ipari hagyományos kapcsolati viszonyok változatossága Európában és nagyobb hangsúly esik ezen viszonyok szerepére a változások kezelésében. Ezzel a háttérrel fontossá válik a szociális partneri együttműködés kapacitásainak erősítése a kibővített Unióban. Az Európai társadalmi párbeszédnek fontos szerepe lehet ebben a kontextusban. Mivel a szociális partnerek autonómok, így a kapacitások fejlesztése alapvetően egy lentről felfelé haladó folyamat, amely a szociális partnerek erőfeszítéseitől függ. A vasúti ágazati európai szociális partnerei értékes kezdeményezése volt annak a két információs szemináriumnak a megszervezése, melyekre meghívták a kibővített EU országok képviselőit. Ezen szemináriumok célja a szociális partnerek egymásra vonatkozó ismereteinek kibővítése, ill. az érintett szektorra vonatkozó európai társadalmi párbeszédet érintő nézőpontok ismertetése, az új tagállamok európai társadalmi párbeszédben való részvételének növelése, és a szociális partnerek bővítést követő elvárásainak meghatározása volt. A jelen kiadvány célja a két szeminárium és a megbeszélés során összegyűjtött nagy mennyiségű információ összegzése. Hasznos eszközként szolgál a szociális partnerek számára minden tagállamban, ellátva őket alapvető információkkal a vasúti ágazat társadalmi párbeszédét illetően, amelynek során az új tagállamokból érkező szociális partnerek mostantól fogva egyenlő félként vesznek részt. Brüsszel, november Az első rész bemutatta a vasúti üzletág és a szektor szociális viszonyait az új tagállamokban az ipar két oldalát képviselő cégvezetők ill. szakszervezetek szemszögéből. Ebben a fázisban külön találkozókat tartottak a munkaadók és a szakszervezetek, melyek során a résztvevők megoszthatták nézeteiket és tapasztalatukat saját prioritásaik szempontjából. A második rész a szociális partnerek közös találkozója volt, melynek során az Európai Bizottság és az európai szociális partnerek bemutatták az Európai szektor társadalmi párbeszéd céljait és tevékenységét. A szemináriumok harmadik, befejező részében egy kerekasztal-beszélgetés során közös megbeszélést folytattak az Európai Bizottság képviselői, az Európai szociális partnerek és a nemzeti szociális partnerek. A kerekasztal-beszélgetések témája a következő volt: az Európai társadalmi párbeszéd jelentősége a szektor további integrációja szempontjából. Az információs szemináriumokat az alábbi négy célból szervezték meg: az európai és országos szociális partnerek jobb kölcsönös megismerése; párbeszéd a szociális partnerek között az Európai társadalmi párbeszéd munkájáról a vasúti szektorban, az új tagállamokbeli szociális partnerek Európai társadalmi párbeszédben való részvételének megerősítése, valamint a szociális partnerek elvárásainak és szükségleteinek meghatározása az új EU tagállamokban. A társadalmi párbeszéd a szociális partnerek között létrejövő állandó együttműködés folyamata, melynek célja megállapodások elérése bizonyos gazdasági és szociális változók szabályozására nézve, makro és mikro szinteken egyaránt. Az Európai szektor párbeszéd lehetővé teszi a szociális partnerek kettős szerepvállalását. Elsősorban egy őrzőkutya szerepét töltik be, ismertetve fenntartásaikat az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal. Másodsorban, lehetővé teszik a szociális partnerek közti eszmecserét és párbeszédet. Az ágazati társadalmi párbeszéd jelentös mennyiségü közös dokumentum létrehozását eredményezte amelyek az együttműködési folyamat, valamint a partnerek közötti egyezkedési 2 3

4 folyamat csúcspontját jelentik. Ezek közös vélemények, nyilatkozatok, határozatok, irányvonalak, irányítási normák, szerződési protokollok és megállapodások formáját öltik. A társadalmi párbeszéd rendszerén belül, a szociális partnerek különféle kezdeményezéseket indítványozhatnak. A vasútipart érintő Európai társadalmi párbeszéd tevékenységei és eredményei hangsúlyozzák a társadalmi párbeszéd fontosságát. Az európai szintű szociális partnerek már tanultak egymástól, ötleteket és véleményeket cseréltek és közös problémákat oldottak meg. Ezek a tapasztalatok megmutatták, hogy az új tagállamokban a szociálispartnerek elkötelezettek a társadalmi párbeszéd különböző formáinak támogatása és megerősítése iránt, ill. a partnereknek az Európai társadalmi párbeszédbe történő bevonása iránt. A közös szemináriumok és vitafórumok fontos eszközként szolgáltak a résztvevők képességeinek fejlesztésében, kötelezettségeik teljesítésében, illetve - új keretben - új kapcsolatok kialakításában a hagyományos partnerek között. Ez a jelentés összefoglalja a vitát, így ez a vasúti ágazatot érintő Európai társadalmi párbeszéd amolyan kézikönyveként tanulmányozható. 2. Társadalmi párbeszéd az Európai Unióban 2.1 Általános bevezetés az Európai szociális párbeszédbe Az Európai szociális párbeszéd története és szerepe Az Európai társadalmi párbeszéd körülbelül 1985-ben kezdődött, az ún. Val Duchesse folyamattal, amikor a volt európai bizottsági elnök, Jacques Delors, arra biztatta az európai munkaadókat és a szakszervezeteket, hogy kezdjenek európai szintű autonóm párbeszédbe a növekedés és a foglalkoztatás stratégiáira vonatkozóan. Az Európai társadalmi párbeszéd fontosabbá vált az Európai Szerződés második és harmadik, az ún. Maastrichti szerződés (1992) és az Amszterdami szerződés (1997) lényeges módosítása után. Azóta az Európai társadalmi párbeszéd intézményesítetté vált, és amellett, hogy kikérik a szociális partnerek véleményét a társadalmi kezdeményezésekről és a közösségi szintű jogszabályozásról, az európai szintű egyezmények tárgyalásos létrehozásának eszközét is bevezették (Amszterdami szerződés, 138 és 139 cikkely) ban az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nagyobb hangsúlyt fektet az európai szintű ágazati társadalmi párbeszédre, és az európai szociális partnerek közös kérésére, bevezette az Ágazati Társadalmi Párbeszéd Bizottságok megalapításának lehetőségét. Ezek az Ágazati Társadalmi Párbeszéd Bizottságok a volt közös bizottságokat váltották fel, amelyek pl. a vasúti ágazatban 1972 óta léteztek. Napjainkban 30 Ágazati Társadalmi Párbeszéd Bizottság létezik. Az ún. Lisszabon stratégia, melyet az Európa Tanács 2000-ben fogadott el Lisszabonban, megállapította, hogy a szociális párbeszéd minden szinten hatékony módon járulhat hozzá a kihívások felvállalásához, illetve elősegítheti a versenyképesség és a szolidaritás, valamint a rugalmasság és a biztonság közötti egyensúlyt decemberében a nizzai Európai Tanács elindított egy szociálpolitikai menetrendet. Három fő elem kölcsönös pozitív egymásra hatása határozza meg a szociálpolitika menetrendjét: szociális: szociális szempontból minőségi és kohéziós politika, olyan gazdaságpolitika, amely versenyszellemet és dinamizmust követel, ill. foglalkoztatáspolitika, amely teljes foglalkoztatást és minőségi munkát tesz szükségessé. E politikák együttesen a gazdasági és szociális fejlődés egy hathatós körét alkothatják, mely tükrözi egymástól való függésüket, és a lehető legpozitívabb módon erősíti őket. A jobb minőségű cél elérését négy eszköz segítheti elő: a törvénykezés, az Európai szociális párbeszéd, egy pénzügyi eszköz - az Európai Szociális Alap (ESF) - és más nyitott koordinálási módszerek. A laekeni és barcelonai Európai Tanács ülésein, illetve az előző szociális csúcstalálkozókon, az állam-és kormányfők, a szociális partnerek és az Európai Bizottság hangsúlyozták, milyen nagy szerepe van a szociális párbeszédnek minden szinten, a modernizáció és a változások elősegítésében, az Unióban és az új tagállamokban. A szociális párbeszédet valamint az ipari kapcsolatok minőségét az európai szociális modell központi tényezőjének tekintik. 4 5

5 2002-ben és 2004-ben az Európai Bizottság megjelentetett két közleményt az Európai szociális párbeszédről, azzal a céllal, hogy kielemezze és megerősítse az Európai szociális párbeszédet Az Európai szociális párbeszéd a Szerződésben A szociális párbeszéd nagy intézményes elismerésben részesül az Európai Unióról szóló szerződésben. Az EK szerződés 138. cikkelye szerint az Európai Bizottság felel a szociális partnerek konzultációjának elősegítéséért közösségi szinten, illetve, hogy minden szükséges intézkedést meghozzon a párbeszéd kialakítása érdekében. Az Európai Bizottságnak ki kell kérnie a szociális partnerek véleményét, egyforma támogatást nyújtva mindkét oldalnak. Mielőtt az Európai Bizottság egy közösségi javaslatot előterjesztene a szociálpolitika területén, tanácskoznia kell a szociális partnerekkel egy lehetséges közösségi kezdeményezés/ jogszabály általános irányáról (1. konzultációs fázis). Amennyiben az Európai Bizottság továbbra is elő kívánja terjeszteni ezt a közösségi kezdeményezést, véleményük kikérésére másodszorra is konzultálnia kell a szociális partnerekkel a kezdeményezés konkrét tartalmát illetően (2. konzultációs fázis). A konzultáció második fázisában a szociális partnerek együttesen kijelenthetik, hogy előnyben részesítik a szociális partnerek közötti tárgyalásokat (139. cikkely szerinti eljárás) és hogy megoldást keressenek ezen a szinten, ahelyett, hogy elfogadnák az Európai Bizottság által javasolt jogszabálytervezetet. Az EK szerződésének 139 cikkelye kijelenti, hogy a szociális partnerek közötti társadalmi párbeszéd, a részvevők kívánságára szerződéses viszonyok kialakításához is vezethet, beleértve a kollektív egyezkedés eredményeként megszülető megállapodásokat. A megállapodásokat a szociális partnerekkel egyetértésben, ill. a tagállamok jogszabályai és eljárásai szerint, vagy pedig egy Tanácsi Határozat szerint kell alkalmazni. Az utóbbi esetben, a megállapodás EU jogszabállyá alakul és érvényessé válik az ipar, vagy az ágazat teljes egészére Az európai TÁRSADALMI PARTNEREK Az európai társadalmi partnerek különböző szervezetek, a társadalmi párbeszéd különböző szintjein: Az általános ágazatközi szinten, a szociális partnerek ágazatközi szervezetek, amelyek a munkavállalók vagy a vállalatok összes kategóriáját képviselik: Az UNICE és a CEEP mint a munkaadók szervezetei, az ETUC mint szakszervezet. A fenti szervezetek olyan más szervezetekkel dolgoznak együtt mint pl. a CEC, Eurocadres vagy UEAPME. Ágazati szinten az ágazati szervezetek a munkaadókat (pl. CER, AEA, POSTEUROP, COPA, HOTREC, FBE ) és a munkavállalókat (pl. ETF, ECA, EFFAT, UNI-Europa Finance ) képviselik. Ahhoz, hogy egy szervezetet európai szociális partnerként ismerjenek el, bizonyos kritériumoknak eleget kell tenni. A szervezeteket európai szinten kell megszervezni, olyan szervezetekből kell, hogy álljanak, amelyek maguk is teljes és elismert elemei a tagállamok szociális partneri struktúráinak, illetve rendelkeznek a szükséges felhatalmazással és képességgel, hogy megállapodásokat hozzanak létre. Ugyanakkor megfelelő struktúrával is kell rendelkezniük ahhoz, hogy az európai ágazati társadalmi párbeszéd bizottságainak munkájában hatékonyan részt vehessenek. Hivatalos európai szociális partnerként való elismerésük a kölcsönös elismerés elvén alapszik. A párbeszéd minden egyes részvevője partnernek kell, hogy tekintse egymást. Az európai szociális partnerek képviseletének kérdése akkor merül fel, amikor a szociális partnerek közötti megállapodást tanácsi határozaton keresztül kell megvalósítani. Ebben az esetben, az aláíró szervezeteknek megfelelő mértékben kell képviselniük a megállapodásban érintett munkavállalókat Elvek és alapfogalmak Az Európai Bizottság elkötelezi magát az ágazati párbeszéd megerősítése mellett, támogatva azt, hogy még hatékonyabbá váljon, a tevékenységeket a párbeszéd és az alku irányába terelve, javítva az ellenőrzést és a megvalósítás folyamatát, ill. kapcsolatot teremtve az európai és a nemzeti szociális párbeszéd között. Az Európai Bizottság szemszögéből, az alábbi három elv segíti elő és könnyíti meg az Európai társadalmi párbeszédet: A szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartása (kétoldalú szociális párbeszéd) és kiegyensúlyozott támogatás nyújtása mindkét félnek. Minden egyes Társadalmi Párbeszéd Bizottság meghatározza a saját eljárási szabályait, közös munkaprogramjait, és kiválasztják az eszközöket, mint megállapodások, irányítási normák, irányvonalak, javaslatok vagy közös nyilatkozatok. A társadalmi párbeszédnek átláthatónak kell lennie. Ez különösen akkor fontos, amikor a szociális partnerek véleményét hivatalosan is kikérik EU kezdeményezésekről, vagy ha tanácsi határozat alapján tárgyalnak megállapodások megvalósításáról. Ez az elv a jó kormányzás része. A közös munka önkéntes alapon történik, és a partnerek önkéntes alapon döntenek, hogy megállapodnak-e. Másfelől azonban, a szociális partnerek kulcsszerepet játszanak a változás, reform és a döntéshozatal folyamatában saját ágazatukban, és megállapodásaik az Európai Unió mintájává válhatnak. A legmegfelelőbb út a modernizációhoz és a változások kezeléséhez kapcsolódó kérdések megoldásához a szociális partnerek közötti tárgyalások. A szociális partnerek által sikeres kezdeményezések mellett, a szociális párbeszéd európai szinten segíti kialatítàsàt a versenyszellem javítását, az újítást és a szociális kohéziót elősegítő kedvező légkör kialakitàsàt Az Európai szociális párbeszéd formái Háromoldalú párbeszéd Európai szinten a háromoldalú párbeszéd magas szintű képviselők évente egyszer szervezett találkozója, a Háromoldalú szociális csúcstalálkozó a növekedésről és a foglalkoztatásról nevet viseli. A partnerek ágazatközi szociális partnerek (ETUC, UNICE, CEEP), az Európai Bizottság és a tanácsi trojka (az EU Tanács előző, jelenlegi és következő soros elnöksége). 6 7

6 A háromoldalú párbeszéd négy területen valósul meg: makrogazdasági kérdések, foglalkoztatási kérdések, szociális védelmi kérdések, nevelési és képzési kérdések. Kétoldalú párbeszéd Az európai kétoldalú szociális párbeszéd három területen valósul meg: 1. Az ún. Val Duchesse szociális párbeszéd európai szintű ágazatközi szociális párbeszéd az ágazatközi munkáltatók és a munkavállalók képviselõi között (UNICE, CEEP, ETUC). 2. Az május 20-i 98/500 számú EK európai bizottsági határozat alapján létrehozott Ágazati párbeszéd bizottságok, a szociális partnerek szervezeteivel, melyek a különbözõ ipari ill. szolgáltató szektorokat képviselik. A különbözõ ágazatok szociális partnereinek együttes kérésére, 1998 óta 30 szociális párbeszéd bizottság alakult meg. 3. A vállalati szintű európai szociális párbeszéd az Európai Üzemi Tanácsokban vált gyakorlattá. Jelenleg mintegy 650 Európai Üzemi Tanács létezik. 2.2 Az európai társadalmi párbeszéd a vasúti szektorban A szociális partnerek a vasúti szektorban Az Európai Vasutak és Infrastruktúra Vállalatok Közössége (CER) Az Európai Vasutak Közössége (CER) 36 tagot egyesít a 25 EU tagállamból, valamint Norvégiából, Svájcból, Romániából, Bulgáriából és Horvátországból. Ezek a vállalatok összesen mintegy 1,25 millió vasúti alkalmazottat foglalkoztatnak Szociálpolitikai tárgykörök Az európai szintű párbeszéd a szociális politika szinte minden szintjén alkalmazható, más lehetséges akciókkal szemben. A Lisszaboni stratégia saját szerepét hangsúlyozta azáltal, hogy olyan Európára váró fontos kihívásokat vetett fel, mint: Lehetséges akció Törvénykezés Társadalmi- Nyitott koor- ESF Területek párbeszéd dinációs módszer A munkavállalók szabad mozgása XXX X X Munkakörülmények, beleértve az információt és konzultációt XXX XXX Zdravie a bezpečnosť pri práci XXX XXX X Egészség és biztonság a munkahelyen XXX XX X Nemek közti egyenlőség XXX XX X Diszkrimináció XX XXX XXX Foglalkoztatás X X XXX Szociális védelem X XXX X Nevelés és képzés X XXX XXX Ipari kapcsolati rendszerek XXX A 139 cikkely szerinti megállapodások esetén, az európai szociális partnerek tevékenysége korlátozott. Például, a munkadíjak vagy a sztrájkolás joga nem képezheti az európai szociális partnerek közötti tárgyalás témáját. A CER olyan nonprofit szervezet, melyet az Európai Bizottság a vasúti szektor munkaadó oldalát képviselő szociális partnerként ismeri el. Teljes mértékben képes a szociális partnerek szerződésben meghatározott szerepét betölteni: a 138 cikkelynek megfelelően törvényjavaslatokról konzultálni, megállapodásokról tárgyalni, pl. a 139 cikkelynek megfelelően a teljes szektor munkakörülményeiről. A CER elkötelezte magát az európai társadalmi párbeszéd mellett. A CER a vasúti szállítás szempontjából lényeges összes politikai területtel foglalkozik és tanácsokkal, valamint javaslatokkal látja el a brüsszeli politikai döntéshozókat. A CER szoros együttműködést tart fenn a párizsi székhelyű UIC (Nemzetközi vasùtgegyect) szervezettel. A CER szervezet A CER egy kis csapatból áll, egy ügyvezető igazgatóval (Dr. Johannes Ludewig), egy helyettes ügyvezető igazgatóval és 16 fős személyzettel, akik a menedzsmenttel, és a 8 9

7 szervezeten belüli alap-és mellékfunkciókkal, illetve a vízszintes funkciókkal járó feladatokat látják el. Az Európai Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) A CER vezetőségi csoportok állandó csoportokból és ezek közgyűléseiből állnak, melyek az Irányító Bizottság, a CER Közgyűlése, a CER Ügyvezetői Bizottsága és a CER Assrisztensi csoportja. A munkacsoportok az EU fejleményektől és az EU időrendjétől függenek, például az Aruszàllitàsi Fókusz Csoport, a Szemèlyszàllitàsi Munkacsoport, az Infrastruktúra Munkacsoport, az Együttműködés-Verseny Csoport vagy a Vám Csoport. Sürgős esetekben ideiglenes csoportok alakulnak, melyek tagjai rövid idő alatt összeülnek. Az Európai Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) az összes szállítási ágazatok alkalmazottait képviseli, beleértve a halászokat is. Az ETF tagok 209 szállítási szakszervezetben tömörülnek, 38 európai országból, és számuk eléri a 3 milliót. Vasúti szállítási politika és politikai haladás A CER támogatja az EU szállítási politika általános hosszú és rövid távú céljait, amint azt az Európai Bizottság 2001-ben megfogalmazta a Fehér Könyvben. Különösen, mivel a törvényhozók elismerték, hogy egy a fenntartható fejlődésen alapuló átalakított szállítási politikában mennyire fontos stratégiailag a vasút. A vasúti infrastruktúra kapacitása különösen a még hátralévő befektetés az EU szállításpolitikai céljai között elsőrendű helyet foglal el. A CER üdvözölte a 2004 áprilisi politikai előrehaladást, a Transzeurópai Szállítási Hálózatok felülvizsgálatánál, a 30-ból 22, vasúttal kapcsolatos, elsőrendű fontosságú projektel, és támogatja az Európai Bizottságot a finanszírozással kapcsolatos nehézségek leküzdésében. Az ETF elismert szociális partner 6 európai ágazati Társadalmi Párbeszéd Bizottságban. A polgári légi közlekedés ágazat Társadalmi Párbeszéd Bizottságának kivételével, az ETF az egyetlen, amely a szállítási ágazati munkavállalókat képviseli az európai társadalmi párbeszédben. Az ETF Alapszabályának köszönhetően a szervezetnek jogában áll európai szintű megállapodásokat aláírni ben az ETF összeurópai szervezetté alakult. Korábban csupán az EU és EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) országainak szakszervezeteit tömörítette szervezetbe. Az ETF tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek (ETUC) és a Nemzetközi Szállítási Dolgozók Szövetsége (ITF) európai regionális testületének. Az ETF szerkezete és felépítése Az ETF vezető testületei horizontális szinten a Kongresszus, az Ügyvezető Bizottság és a Végrehajtó Bizottság. A Második Vasúti Csomag fontos előrelépés volt 2004-ben, a vasút piaci körülményeinek szempontjából. A vasúttársaságok már versengenek egymással és más szállítási ágazatokkal. A teheráru-szállító piac 2007 januárjában válik teljesen nyitottá, és a Vasút Ügynökség ben kezdi el létfontosságú küldetését a biztonsági menedzsment harmonizációja és az interoperabilitás fejlesztése terén. A tapasztalatok megmutatták, hogy a piac megnyitása a konkurencia előtt, megfelelően meghatározott és megalapozott kötelezettségekkel a közszolgáltatói szerződéseket illetően és a történelmi adósságok megfelelő kezelésével, pozitív hatással lehet a piac alakulására, mindaddig, amíg a növekvő vasúti forgalom és a vasúti infrastruktúra korlátozott kapacitása nem okoz újabb minőségi problémákat. A Harmadik Vasúti Csomag csak részben lényeges az alapfeltételek meghatározásához a Második Csomagban előírt nemzetközi utasszolgálat liberalizációjával; és a vonatszemélyzet európai szintű képzésével (amelynek a CER szerint az ETF-fel kötött 2004-es a mozdonyvezetői jogosítványról szóló megállapodáson kellene alapulnia). A csomag többi elemei a teheráruszállítással kapcsolatos szerződéses kötelezettségekre, illetve és nemzetközi utasjogokra vonatkozó javasolt szabályozások kevésbé fontosak és hasznosak. Az inherens fogalom, mely szerint a szolgáltatás minősége helyben szabályozható, konfliktusba kerül a nyitott piacon fellépő konkurenciára vonatkozó általános politikával. A vasúttal kapcsolatos jogszabályok mellett, a CER komolyan érdekelt az ehhez kapcsolódó jogszabályozásban, mint pl. az Eurovignette irányelv a közúti teherszállítási díjról. A Tanácsban létrejött jelenlegi fennakadást meg kell oldani, hogy az eljárások közötti egyensúly javuljon. Az Európai Bizottság egy új javaslatot tervez a közszolgálatra vonatkozóan. Az ágazatokat érintő gyakorlati munkát ún. szekciókban végzik. Az ETF-nek 7 szekciója van: Közúti szállítási szekció, Vasúti szekció, Tengerészeti szekció, Belföldi vízi utak szekció, Polgári légi közlekedési szekció, Kikötői tengerész szekció és Halászati szekció. A szekciók mellett az ETF két állandó bizottságot hozott létre: A Városi Tömegközlekedési Bizottságot és a Nők Bizottságát. A különböző szekciók önálló tevékenységet végeznek az ETF-en belül, összhangban az ETF általános politikájával. Ők határozzák meg a saját munkaprogramjukat és ők felelnek az érintett szállítási ágazatban hozott politikai döntésekért és állásfoglalásokért. Az ETF egy kis 11 fős csapatot foglalkoztat, egy Főtitkárt (Doro Zinke-t), 5 politikai titkárt (a hét szekció, a két Bizottság számára és egy koordinátort Közép-Kelet Európa számára), 2 asszisztenst és 3 - az adminisztrációért és a könyvelésért felelős - alkalmazottat. Az ETF Vasúti szekciója Az ETF Vasúti szekció 33 európai ország 72 szakszervezetét foglalja magába, melyek kb vasúti munkást képviselnek. A szekció négyévente választ elnököt, két alelnököt és a női vasúti munkások képviselőjét

8 A Vasúti szekció évente kétszer tartja meg az összes vasúti szakszervezet plenáris gyűlését. A két plenáris gyűlés között a Vezetőtestület (az elnök és az alelnök) egyben a döntéshozó testület. A szekció döntéseit és tevékenységét két állandó a Vasúti politika és a Társadalmi párbeszéd munkacsoportban készítik elő. Szükség esetén ad hoc munkacsoportok is alakulnak. Tevékenység A Vasúti szekció tevékenysége, az összes ETF részleghez hasonlóan, négy pilléren nyugszik: az ágazathoz kapcsolódó EU törvénykezés befolyásolása; társadalmi párbeszéd; európai ipari akciók szervezése; szolidaritást kialakítani európaszerte a szállítómunkások között. Az EU törvénykezés befolyásolása fontos része az ETF tevékenységének, ugyanis a szállítási ágazat európai szinten az egyik leginkább szabályozott ágazat. Az EU törvények 10%-a (aquis communautaire) szállítással kapcsolatos jogszabály. Az ETF Vasúti részlege foglalkozik például a három EU Vasúti Csomaggal, a hagyományos vasúti rendszer interoperabilitására vonatkozó irányelvvel, az utasszállítás terén érvényes közszolgáltatási kötelezettségek szabályozásának tervezetével, az ún. Eurovignette irányelvvel, ill. a közérdekű szolgáltatásokkal foglalkozó Zöld és Fehér Könyvekkel. Az ETF és az ETF Vasúti szekció számára nagy politikai jelentőséggel bír, az európai modell szerves részeként, az európai társadalmi párbeszéd Európai társadalmi párbeszéd a vasúti szállítás szektorban Az európai társadalmi párbeszéd szerkezete a vasúti ágazatban A vasúti Társadalmi Párbeszéd Bizottság mindkét oldalon 20 tagot számlál. Az Európai Unió bővítésével ez a szám mindkét oldalon 25-re nőtt. Az Európai Bizottság évente egyszer Plenáris gyűlést tart. Az Irányító Bizottság mindkét oldalon négy képviselőből áll, valamint az Európai Titkárságokból. Ez a Bizottság készíti elő a Plenáris gyűlés programjàt. A vasúti Társadalmi Párbeszéd Bizottságnak két állandó munkacsoportja van: az I. Munkacsoport (alkalmazkodási képesség, interoperabilitás, munkakörülmények, vonatvezetői engedély) és a II. Munkacsoport (foglalkoztathatóság, képzés, nő és férfi közötti egyenlőség, fogyatékkal élő személyek). A Társadalmi Párbeszéd Bizottság belső rendszabályokat hozott saját működésének megszervezésére. Ennek ellenére, a mindennapi gyakorlatban rugalmas, és struktúráját a szükségletek szerint alkalmazza. A munkaprogram és a végeredmény A Bizottság minden évben elfogad egy munkaprogramot. A munkaprogram követi az ágazatban végbemenő aktuális változásokat. Bővülőben van, annak köszönhetően, hogy a vasúti társadalmi párbeszéd egyre fontosabbá és elismertté válik azáltal, hogy az utóbbi években magába foglalja a szociális partnerekkel való hivatalos konzultációt az ágazatot érintő törvénykezéssel kapcsolatban (interoperabilitás a műszaki előírások terén, az Európai Vasúti Szállítási Ügynökség javaslatai). A munkaprogram általában az alábbi pontokat tartalmazza: információ és konzultáció az EU vasúti közlekedési törvényekről (a párbeszéd háromoldalú része); közös állásfoglalások az EU vasúti közlekedési törvényeire vonatkozóan, amennyiben közös pontok találhatók; a két megállapodásról szóló tárgyalások (2003-ban), gyakorlatba való átültetésük és ellenőrzésük; hivatalos konzultáció az interoperabilitásról (Közös Csoport az AEIF-el); jövőbeni hivatalos konzultáció az Európai Vasúti Szállítási Ügynökség tevékenységéről; közös projektek (2004-ben: a nők jobb integrációja és képviselete a különböző vasúti szakmákban). A munkaprogramból látható, hogy a szociális partnerek az összes olyan eszközt felhasználják, amelyek az európai társadalmi párbeszéd számára elérhetőek: Információ és konzultáció, közös állásfoglalások, megállapodásokat eredményező tárgyalások, közös projektek. Az európai szociális párbeszéd a vasúti szállítás szektorban hosszú múltra tekint vissza ben az Európai Bizottság kezdeményezésére, megalakult az ún. Vasúti Ágazat Közös Bizottsága, melynek tagjait az Európai Bizottság nevezte ki, figyelembe véve a szociális partnerek javaslatát. A Közös Bizottság inkább tanácsadói testület volt, semmint valódi társadalmi párbeszéd. Mindemellett, az európai szociális partnerek felhasználták a Közös Bizottságot egy aktív párbeszéd kialakításához, és kiaknázták a Maastrichti szerzõdés 1992 óta adta lehetõségeket az ágazati szociális párbeszéd kialakítására ben a CER és ETF szociális partnerek közös kérésére, megalakult az Ágazati Társadalmi Párbeszéd Bizottsága a vasúti ágazatban. Ez az Európai Bizottság 98/599-es számú határozatában előírt követelmény alapján történt, minek következtében az előző Közös Bizottságok helyét a Szociális Párbeszéd Bizottságok vették át. Az egyik lényeges eltérést a korábbi Közös Bizottságokkal szemben az a tény jelentette, hogy a szociális partnerek már nem az Európai Bizottság által kinevezett tagok voltak, hanem az elismert európai szervezetek. Tárgyalások a Szerződés 139 cikkelyének megfelelően Az európai vasúti szociális partnerek 1996-ban tárgyalásokat folytattak, és ban megállapodást írtak alá, miszerint a vasúti alkalmazottakra is érvényesítik az európai 93/104/EGK számú munkaidőről szóló irányelv előírásait. Ebben a megállapodásban a szociális partnerek közösen azt nyilatkozták, hogy a vasúti alkalmazottakat bele kell foglalni a munkaidőről szóló irányelv előírásaiba, illetve meghatároztak három olyan tevékenységi területet, amelyre az irányelv 17. cikkelyét alkalmazni kell

9 A munkaidőről szóló irányelv módosítását és a kihagyott ágazatok (szállítómunkások, halászok, gyakorló orvosok) belefoglalását követően, a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács teljes mértékben tiszteletben tartotta a szociális partnerek megállapodásait és meghatározásait. Mindazonáltal e megállapodás során a szociális partnerek elvekben egyeztek meg, és nem tárgyaltak a munkaidő feltételeiről. A 2003-ban megtárgyalt és január 27-én aláírt két megállapodás, az európai vasúti társadalmi párbeszéd szempontjából eltérő és újító jellegű volt: Megállapodás az Európai Mozdonyvezetői Jogosítvány bevezetéséről határátkelés esetén; Megállapodás a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat végző nem helyhez kötött vasúti alkalmazottak munkakörülményeiről. Ezekben a megállapodásokban a szociális partnerek határozták meg az érintett dolgozók számára a feltételeket. A két megállapodás megszabja az általános minősítési normákat, biztosítja a nem helyhez kötött vasúti alkalmazottak egészségét és biztonságát és megpróbálja megakadályozni a szociális dömpinget. A megállapodásoknak fontos szerepe van abban, hogy a vasúti ágazat szociális partnerei hozzájárulnak az egységes európai vasúti szállítási piac létrehozásához. A tárgyalások rendkívül nehezek voltak és a siker érdekében mindkét szociális partnernek tanulási folyamaton kellett átmennie. Európai szintű, multinacionális delegációk részvételével történő tárgyalások során, olyan partnerekkel, akik különböző rendszerekből érkeznek, és különböző tárgyalási kultúrákat képviselnek, különleges képességekre és akaratra van szükség ahhoz, hogy el tudjanak vonatkoztatni saját nemzeti hátterüktől, és közös európai nézőpontokat találjanak. Az európai szociális partnerek a vasúti ágazatban sok tapasztalatot és tudást szereztek ezekkel a sikeres tárgyalásokkal. 3. Szociális párbeszéd a vasúti ágazatban az új tagállamokban Országjelentések Magyarországról, Szlovéniáról, a Szlovák Köztársaságról, Lengyelországról és a Cseh Köztársaságról 3.1 Bevezető A résztvevő új tagállamokból érkező, a vasúti szektorban működő szociális partnerek felkérést kaptak, mutassák be saját vállalatuk és ágazatuk helyzetét, a vállalatukon belüli szociális párbeszéd struktúráját és teljesítményét, valamint az EU tagságra vonatkozó elvárásaikat. Az alábbi fejezetek ezeket az országjelentéseket foglalják össze. Számos közös pont és sajátos probléma határozható meg bennük: Átszervezés és felkészülés az EU tagságra Az EU tagságra való felkészülés és az uniós aquis communautaire alkalmazása során minden ország vasúti ágazata a vasútvállalatok különböző sebességű és eltérő modellű átszervezésével kellett, hogy szembenézzen. Az átszervezési modellek eltérnek attól, amikor a vasút működtetése és az infrastruktúra menedzsmentje teljesen különválik, de a tőkevállalati szerkezettől is, ahol egy teljes egyenjogúsággal rendelkező vállalat egy tőkevállalat vagy egy vegyes szerkezetű vállalat szárnyai alatt marad A vasúti szállítás társadalmi párbeszédének jövője A vezetőség hangsúlyt fektetett arra, hogy a korábban műszaki irányultságú szállítási gazdasági szereplő az üzletre és az ügyfelekre irányuló szállítási szolgáltató vállalattá alakuljon át. Az európai vasúti ágazat számára továbbra is kihívást jelent az egységes európai vasúti szállítási piac kialakítása. Az Európai Vasúti Szállítási Ügynökség létrehozására született rendelet szerint, az Ügynökség szerepet vállal az európai vasúti szállítási kultúra kialakításában. Az európai szociális partnerek a szociális párbeszéd során már szerepet vállaltak a vasúti ágazat szociális partnerei európai kultúrájának kialakításában. Ebben az értelemben, a vasúti ágazat tárgyalásait magas politikai dimenzió jellemzi. Az elkövetkező évek egyik kihívása a megállapodások megvalósítása és ellenőrzése lesz. Az EU soron következő törvénykezésében szerepel a vasúti utasszállítás liberalizálása, mellyel kapcsolatban a CER-nek és az ETF-nek eltérő nézetei vannak. De közös pontok vannak például az infrastruktúra-politika kérdését, vagy a szállítási módok közötti becsületes versenyt illetően. Az Európai Vasúti Szállítási Ügynökség 2005-ben kezdi meg a munkáját. Számos feladat irányul majd a vasúti biztonságra, az alkalmazottak képzettségére és a munkakörülményekre. A szociális partnereknek folytatniuk kell a munkájukat ezeken a területeken. A közös vasúti teherszállítási piac megvalósításakor számos új kérdés merül majd fel. Az új EU tagállamokból érkező szociális partnerek integrációja elengedhetetlen a sikeres európai társadalmi párbeszéd folytatásához. Ágazati problémák A nagy adóságokkal rendelkező vállalatok pénzügyi helyzete, a befektetés hiánya az infrastruktúra és a járművek modernizálásába, az ágazat számára nyújtott állami finanszírozás folyamatos csökkenése olyan problémák, melyekkel minden ország vasúti ágazatában, bár eltérő intenzitással szembe kell nézni. A vasúti szolgáltatásnak, mint közszolgáltatásnak a szerepe, valamint e szolgáltatás fenntartása vita tárgyát képezi. A vasúti szállítás magas aránya a szállítási piacon Az új tagállamokban a vasúti szállítás aránya a szállítási piacon nagyobb, mint a régi tagállamokban. Ennek az aránynak a megőrzése képezi az ágazati szintű viták témáját. A munkaerő tömeges csökkentése az ágazatban Az összes új tagállamban a szakszervezeteknek szembe kell nézniük azzal a nehéz helyzettel, hogy az alkalmazottak létszámát jelentősen csökkentették. Az ágazatban történt jelentős munkaerő létszám csökkentést olyan szociális programok kísérték mint a korai nyugdíjazási program, anyagi kielégítés és adott esetben átképzés, illetve más munkahely találásában nyújtott segítség. Ennek 14 15

10 ellenére a gyenge szociális biztonsági rendszerek és az alternatív foglalkoztatás hiánya komoly szociális problémát okozott számos vasúti dolgozó számára. Szakszervezeti tájkép Az új tagállamok minden vasútvállalatánál óriási számú szakszervezettel találtuk magunkat szemben, vállalatonként 9-től 23 szakszervezetig. Gyakran előfordul, hogy egy vagy néhány nagy szakszervezet mellett több kisebb is működik néhány száz taggal, melyek általában szakmai szervezetek. Ez a helyzet megnehezíti a vállalati szintű társadalmi párbeszédet. A kollektív egyezkedésre és szakszervezeti képviseletre vonatkozó nemzeti törvényektől függően, a vállalatszintű társadalmi párbeszéd el is akadhat. Ez a helyzet, amikor a törvény előírja, hogy minden szakszervezetnek egy kollektív megállapodást kell aláírnia, és nincsenek alkalmazható képviseleti szabályok. Ezt a véleményt a vezetőség és a szakszervezetek is osztják. Társadalmi párbeszéd a vasúti vállalatoknál Mind az öt ország vasútvállalatainál létezik társadalmi párbeszéd. Minden vállalatnál a kollektív megállapodásokat megtárgyalják és aláírják. Általában a kollektív megállapodások nagyon átfogóak, és lefedik a dolgozók és a menedzsment közötti szociális kapcsolatok teljes tartományát. Minden vállalatnál a vasúti alkalmazottak képviselői tagjai az igazgatási vagy felügyeleti tanácsnak. Egyes országokban üzemi tanácsokat választottak, az ország törvényei és a szociális párbeszéd választott modelljétől függően. A szakszervezetek azzal a problémával állnak szemben, hogy a különváló vállalatok, a vállalati struktúrák átszervezése, stb. megköveteli a szakszervezetek belső felépítésének módosítását e változásokhoz való alkalmazkodás érdekében. Háromoldalú társadalmi párbeszéd kétoldalú ágazati társadalmi párbeszéd A háromoldalú társadalmi párbeszéd ipari ágazatközi szinten fontos szerepet tölt be az új tagállamokban. Egyes országokban ilyen háromoldalú társadalmi párbeszéd alakult ki a szállítási vagy vasúti ágazati szinteken vagy a szakszervezetek igénylik ennek kialakítását. Szociális partnereknek számítanak a szakszervezetek, a vállalatok és a köziekedési Minisztérium. Mivel az ágazat átszervezése minden ország saját törvényei és politikai elképzelései szerint történik, tekintettel a vasúti ágazat jövőbeni fejlődésére, az állami befektetés fontosságára, valamint a vasúti szállítás mint tömegközlekedési eszköz szerepére,, ezért a szakszervezetek nagy figyelmet szentelnek a kormánnyal folytatott társadalmi párbeszédre. Minden tagállamban a szakszervezetek igen felkészültek az ágazat fejlődéséről folyó politikai vitákban való részvételre. Ebben a helyzetben az ipari konfliktusok nagyobbrészt olyan politikai döntésekből származtak, melyeket a kormány, mint a vasútvállalat tulajdonosa hozott, nem pedig a közvetlen munkavállalók vezetők konfliktusaiból adódtak. Ez a jövőben változhat. A kétoldalú társadalmi párbeszéd még nem aktuális téma az új tagállamok vasúti ágazataiban. Csak néhány országban alakultak ki a már működő egységektől eltérő vasúti operátorok. Ellenkezőleg, megfigyelhettük, hogy egyes országokban a vasútvállalatok különválása, különböző vállalatoknál eltérő kollektív megállapodások létrejöttét eredményezte. 3.2 Országjelentések MAGYARORSZÁG Vállalatok: MÁV, GySEV Magyarországon két vasúti operátor tagja a CER-nek: Az ország legfontosabb vasútvállalata, a MÁV RT, alkalmazottal és a kisméretű Magyar - Osztrák vasútvállalat, a GySEV 1750 alkalmazottal. Tények km hosszú vasúthálózat (3. melléklet) évente több mint 43 millió tonna teherszállítmány (87 millió 1990-ben) 32,7 %-os piaci részesedés az országos teherszállításból 160 millió utas (2002-ben) A közúti szállításban és a szállítási követelményekben bekövetkezett változások miatt, valamint az átfogó vasúti fejlesztések hiánya, ill. kizárólag a legsürgősebb karbantartási munkálatokra szorítkozó tevékenységek következtében, a vasutak szerepe fokozatosan csökkent az évek során. MÁV A legfontosabb magyar vasútvállalat, a MÁV Rt. átszervezése 2003-ban következett be. A MÁV továbbra is egységes vállalat maradt, öt üzleti egységgel (személyszállítás, árufuvarozás, pályavasút, gépészet és ingatlangazdálkodás), melyeket a vállalatközpont irányít. A törvény előírta a nemzeti infrastruktúra átadását a MÁV infrastruktúra egysége számára, és létrehoztak egy listát, amely meghatározta, mennyi az államkincstár tulajdonában levő ingatlanvagyon, illetve a vasúttársaság tulajdonában levő ingatlanvagyon. A független pályakapacitás és menetvonal elosztó szervezetre vonatkozó intézkedések január elsejétől léptek érvénybe. Az utasokat érintő személyszállítási közszolgáltatás és a pályahasználati díj a vállalat és a kormány közötti szerződéses kapcsolaton alapul. A csatlakozási megállapodásban Magyarország 2006-ig tartó ideiglenes mentesítést kért az EU törvények alól, tekintettel a vasúti teherszállítás szabad piachoz való jutására. Ugyanakkor, 2004-ben 20%, 2007-ben 100% vasúti vágánykapacitás kerül liberalizálásra, amint azt az EU-val kötött csatlakozási megállapodás előírja. Az üzletre orientált szerkezet: A Kormány mint tulajdonos Állami Költségvetés A kormány mint a közfeladatok végrehajtója (közlekedéspolitika, gazdaságpolitika, szociálpolitikas) A Kormány, mint tulajdonos MÁV Rt. Ingatlan gazdálkodás Infrastruktúra Személyszállítás Gépészet Vontatás Az Infrastruktúra terhelése A Mobilitás mint közszolgálat terhelése 16 17

11 A vasúti ágazat átszervezésére vonatkozó MÁV filozófia az alábbi módon mutatható be: A kormány a MÁV tulajdonosa és az olyan közfeladatok végrehajtója, mint a közlekedéspolitika, gazdaságpolitika és szociálpolitika. A kormány számára a MÁV elsősorban a személyszállítási közszolgáltatási feladatok elvégzésének eszköze. A MÁV számára ez azt jelenti, hogy biztosítania kell a szállítási, gazdasági és szociális célok elérését, miközben a lehető legkisebb mértékben terheli az állami költségvetést. Üzleti tevékenysége lehető legmagasabb arányának a piac versenyképes ágazatából, az árufuvarozásból kell, hogy származzon, a közszolgáltatásokat és az üzleti tevékenységet egyidőben kell kezelnie. Stratégia fő célok munkahely találása. Ezt a MÁV Új Esély Alapítványa hajtja végre és a leépítések után hat hónapig nyújtja ezt a szolgáltatást a dolgozóknak. Azok, akik nem kívánnak élni a program adta lehetőségekkel, egy háromhavi átlagbérnek megfelelő kártérítést kapnak. GySEV A Győr-Sopron-Ebenfurt Vasúti Rt. (GySEV) egy magyar/osztrák magán vasúttársaság 120 éves történelemmel. A részvények 31,5 százaléka Magyarország, kb. 1% magánszemélyek tulajdonában van. GySEV a saját infrastruktúrájának tulajdonosa. Az infrastruktúra egy része nemzeti tulajdon. A vállalat alkalmazottat foglalkoztat 150 Ausztriában dolgozik. A vállalat fontos szerepet játszik a régiós határokon átnyúló utasszállításban. AZ ÁTALAKÍTÁS FŐ CÉLJAI ÁTSZERVEZÉS POLITIKAI PROGRAM A 2003-as átszervezés a kormány és a MÁV szerződéses kapcsolatain alapul, a megrendelő és a szolgáltató kölcsönös kapcsolatán. A kormány és a MÁV közötti kapcsolat piaci típusú megrendelő-szolgáltató viszonnyá alakul. Az átalakítás eredményként a MÁV modern és hatékony vállalattá alakul. Az utóbbi 10 évben a GySEV a teherszállítást 80%-kal növelte meg és az utasszállítást 35%-kal. Ennek ellenére, a vállalat számára a problémát a 900 millió Ft. adósság jelentette 2002-ben. Ez 35 millióval csökkenthető 2003-ban. A vállalat egy olyan modernizálási és átszervezési program mellett döntött, mely egyebek között tartalmazta a teherszállítás fejlesztését és befektetést a saját logisztikai központjába. Ez a modernizálási program tartalmazta az alkalmazottaknak 110-el történő létszámcsökkentését is 2003-ban és 40-el 2004-ben. Az infrastruktúra, infrastruktúra költségek és az infrastruktúra finanszírozása a vállalat számára súlyos problémát jelentenek. A munkabérek kifizetése a másik nagy probléma. (munkáltató) A létszámcsökkentés még nem okozott nagyobb problémákat, mert más megoldásokat és forrásokat találtunk. Ennek ellenére, a további létszámcsökkentés problémákat fog okozni. (szakszervezet) A vállalat üzletre orientált vezetésének biztosítására érdekeltségi rendszereket hoznak létre és egy teljesítmény-ösztönzési rendszert vezetnek be. Az érdekeltségi rendszerek támogatására lépésről-lépésre kifejlesztik az informatikai rendszereket. Egyfelől a befektetési igény, másfelől a 150 milliárd Ft. adósság, nagy problémákat jelentenek a vállalat számára. (munkáltató) Az átalakítás fő céljai (MÁV) Az elővárosi és az Intercity utasszállítás javítása Az áruszállítás versenyképességének fenntartása és az elveszített tranzit küldemények egy részének visszaszerzése Az EU vasúthálózat átlagos műszaki standardjainak megközelítése, a fő hálózat vágányainak újjáépítésére összpontosítva A menedzsment és az ellenőrzés korszerűsítése A hatékonyság növelése, a vállalati veszteségek és a költségvetési terhek csökkentése SZAKSZERVEZETEK Szakszervezeti képviselet Magyarországon A magyar Munka törvénykönyve szabályozza a szakszervezeti képviseletet. Azokat a szakszervezeteket, amelyek egy vállalaton belül 10%-nál több szavazatot szereztek az üzemi tanácsi választásokon, reprezentatív szakszervezetként ismerik el. Hasonlóképpen, azokat a szakszervezeteket, amelyek tagságának több mint kétharmada ugyanabba a munkavállalói csoportba tartozik, reprezentatív szakszervezeteknek tekintik. Ezen politikai program következménye egy olyan foglalkoztatási politikai program kialakítása, amely tartalmazza a munka hatékonyságának növelését, a racionalizálást és a dolgozók létszámcsökkentését. A periódusra a vezetőség tervei szerint a munka hatékonyságát 20%-kal fogják növelni. Ennek eredményeként a személyzet létszáma rel csökken (előrehozott nyugdíjazás 1.500, munka kiszervezése alvállalkozóknak 3.700, felmondás átszervezéskor és létszámkiváltó műszaki fejlesztés 4.800). A létszámcsökkentéssel érintettek számára a MÁV kidolgozott egy gondoskodási programot, amely foglalkoztatási programot is tartalmaz ( Új Esély Program ) és célja új A kollektív szerződés tárgyalását az összes szakszervezet jelenlétében folytatják le. Annak érdekében, hogy a kollektív szerződést aláírhassák, a szakszervezeteknek együttesen a szavazatoknak legalább 50%-át meg kell nyerniük az üzemi tanácsi választásokon. Ha a szakszervezetek között eltérő vélemények alakulnak ki, a kollektív szerződés aláírási joga a reprezentatív szakszervezeteket illeti meg. Ennek az a feltétele, hogy szakszervezeti képviselőik együttesen a szavazatok több mint 50%-át megszerezzék az üzemi tanács megválasztásakor. A MÁV szakszervezetei A MÁV vállalaton belül 15 szakszervezet tevékenykedik. Ezek közül öt szakszervezet reprezentatív, a Magyar törvények szerint.: a Vasutasok Szakszervezete (VSZ, tag)), a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSzSz, tag)), a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ, tag), a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSZ, 18 19

12 980 tag) és a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ, 68 tag). Az öt szakszervezetből kettő reprezentatív jellege vitatott. valamint részleg és telephely szintű üzemi tanácsok. Napjainkig a MÁV-on belül négy üzemi tanácsi választás volt. A legutóbbi üzemi tanácsi választásokon a VSZ a szavazatok 41,5%-át szerezte meg, a VDSzSz a 25,8%-át, a MOSZ a 11,5%-át, a PVDSZ a 7%-át és az MTSZSZ a 0,71%-át. A VSZ és a VDSzSz tagjai az ETF-nek. A MÁV-ban az alkalmazottak 60%-a szakszervezeti tag. A GySEV szakszervezetei A GySEV-ben három reprezentatív szakszervezet létezik: A VDSZSZ/GYDSZSZ, a MOSZ és a VSZ. A legnagyobb szakszervezet a GyDSzSz 1034 taggal, a VSZ körülbelül 40 taggal, a MOSZ körülbelül 70 taggal rendelkezik. A Munkavédelmi Bizottságok választására napjainkig háromszor került sor. Egy Központi Munkavédelmi Bizottság tevékenykedik. A vállalat Felügyelő Bizottságában öt tag képviseli az alkalmazottak érdekeit, akiket a Központi Üzemi Tanács nevez ki. A MÁV Rt. Reform Konzultatív Bizottság egyik oldalon a vezetőség képviselőivel, a másik oldalon öt szakszervezeti ill. üzemi tanácsi képviselővel, szabálytalan időközönként tevékenykedik. A legutóbbi üzemi tanács választásokon a GYDSZSZ a szavazatok 63,5%-át szerezte meg, a VSZ 16%-át és a független jelöltek 2,5%-ot kaptak. A társadalmi párbeszéd struktúra az egyik legjobban működő Magyarországon. (munkáltató) A GySEV vállalaton belül a kapcsolat a szakszervezetekkel és a Központi Üzemi Tanáccsal jónak nevezhető. (vezetőség) Kevesebb, de erősebb és hatékonyabb szakszervezetre van szükség. (vezetőség) A MÁV-on belüli társadalmi párbeszéd jól kialakított rendszer szerint működik, ami természetesen nem jelenti, hogy egyes témák ne idéznének elő komoly vitákat. (vezetőség) További részvételi fórumok az üzemi tanács, a Munkavédelmi képviselet és a Felügyelő Bizottság. Az üzemi tanácsokat országos törvények szerint a vállalaton belül választják meg. Háromévenként kerül sor üzemi tanácsi választásokra. A munkáltató és a szakszervezetek között kapcsolatot az alábbi elveknek kell meghatározniuk: a felek tiszteletben tartják egymás jogait és érdekeit, a felek közötti kapcsolattartás szabályos és folyamatos, a felek megpróbálják elkerülni a konfliktusokat, és megoldani a fennálló problémákat. (VSZ képviselő) A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD a vállalatnál és az ágazatban A társadalmi párbeszéd mindkét vállalatnál - MÁV és GySEV megvalósul, de különböző formákban. A kollektív szerződések megvitatása; Az üzemi tanácsok megválasztása; Képviselet a vállalatok Felügyelő Bizottságában; Munkavédelmi Bizottságok; A MÁV Rt. Vasúti Érdekegyeztető Tanácsa; MÁV Rt. Reform Konzultatív Bizottsága. A munkavállalók képviselete és részvétele a MÁV-ban A MÁV rendelkezik egy saját vállalati kollektív szerződéssel, melyet a reprezentatív szakszervezetek aláírtak és érvényes végéig. Kiegészítő megállapodásokról a részlegek és a telephelyek szintjén tárgyalnak. A Vasúti Érdekegyeztető Tanácsa a MÁV-on belüli a szociális párbeszéd intézményesített fóruma. Ez a kerekasztal a kollektív tárgyalások színtere, melyen a tárgyalófelek a MÁV és a reprezentatív szakszervezetek. A vezetőség és a szakszervezetek havonta legalább egyszer találkoznak operatív gyűléseken. A Magyar törvények szabályozzák az üzemi tanácsok megválasztását. A vállalat mérete miatt az üzemi tanácsnak három szintje létezik a MÁV-ban: egy Központi Üzemi Tanács, Társadalmi párbeszéd a GySEV vállalaton belül A GySEV saját Kollektív szerződését aláírta a vállalat vezetősége és a három reprezentativ szakszervezet. A kiegészítő megállapodásokat részleg szinten tárgyalják meg. Az üzemi tanácsok két szinten tevékenykednek: van egy Központi üzemi tanàcs és három, a részlegek szintjén működő üzemi tanàcs. A GySEV nemzetközi vállalat, magyarországi és osztrák alkalmazottakkal, ezért az első kapcsolatok célja egy Európai Üzemi Tanáccsal folytatott tárgyalás előkészítése volt. Az alkalmazottak három képviselője tagja a GySEV Felügyelő Bizottságának: két képviselő magyar, egy képviselő pedig osztrák. A GyDSZSZ szakszervezet kiemelkedő szakszervezet, amely a választások alatt az összes helyet megszerezte az üzemi tanácsokban. A társadalmi párbeszéd a GySEV-en belül jó nincsenek sztrájkok. A GySEV Kollektív szerződése a második legjobb szerződés az országban. (vezetőség) Annak ellenére, hogy jelenleg a társadalmi párbeszéd nem fedi le a teljes ágazatot, egy ilyen párbeszéd készülőben van, és a közeljövőben az érdekelt felek megegyezhetnek majd ennek formáját és természetét illetően. (MÁV vezetőség) 20 21

13 Nem létezik KÉTOLDALÚ PÁRBESZÉD ágazati szinten: A szakszervezetek többségének kérése ellenére, Magyarországon nem alakult ki kétoldalú párbeszéd a vasúti ágazatban. Az ágazati kétoldalú párbeszéd kialakítása azért volt sikertelen, mert a MOSZ ellenezte az effajta párbeszédet, a MÁV vezetõsége viszont ragaszkodott az összes reprezentatív szakszervezet részvételéhez. A MÁV európai színvonalú vasúttá történő átalakítása, és a szükséges EU csatlakozási reform megvalósítása tárgyban hozott januári kormányhatározat tartalmazza a fős létszámcsökkentést a közötti időszakban. A szakszervezetek szerint erről a kormányhatározatról, valamint a magyar vasutak 2015-ig tartó hosszú távú fejlesztési tervéről a Kormány döntött, anélkül, hogy előzetesen kikérte volna a szakszervezetek véleményét ezer (2003; mutatószám 105,7 - növekszik), millió TKM (2003; mutatószám 106,4 - növekszik) A vasút piaci részesedése a teherszállításban 41% 2003-ban - SURS; Utasszállítás ezer (2003; mutatószám 103,8 - növekszik), 777 millió PKM (2003; mutatószám 103,7 növekszik) A vasút piaci részesedése az utasszállításban: 25%; A közúti szállításban és a szállítási követelményekben bekövetkezett változások miatt, valamint az átfogó vasúti fejlesztések hiánya, ill. kizárólag a legsürgősebb karbantartási munkálatokra szorítkozó tevékenységek következtében, a vasutak szerepe fokozatosan csökkent az évek során. A Slovenske Železnice d.d. állami vállalat átszervezési intézkedése alapján kialakították az SZ vállalat új szervezeti formáját. Az SZ három különálló teherszállítási, utasszállítási és infrastruktúra vállalattal rendelkező holdingtársaság. Szlovén kormány Holding SŽ Verejná železnicná prepravná agentúra A Szlovén Vasutak Holdingtársaság stratégiai szervezeti felépítése A magyar szakszervezetek delegációja (balról jobbra) Simon Dezső, a VSZ elnöke, Balla György, az ETF Vasúti szekciójának alelnöke és a GyDSzSz elnöke SZLOVÉNIA Vállalat: SZ Slovenske Železnice - SZ: A szlovén vasúthálózat az európai vasúti infrastruktúrahálózat 0,3%-át teszi ki. Szlovénia nagyszerű földrajzi helyzetben van a transzeurópai 5. és 10. fő közlekedési utakon. Ez az oka annak, hogy átlagon felüli a teherszállítmányok, különösképpen a nemzetközi vasúti teherszállítások aránya. Tények Alkalmazottak alkalmazott a SZ Holding SZ vállalaton belül ( ) alkalmazott a társvállalatoknál ( ) Teherszállítás A Slovenske železnice Holdingtársaság egyfelől a vasúti szállítás lebonyolítója, másfelől a vasúti infrastruktúra felhatalmazott menedzsere. 100%-ban a szlovén állam tulajdona. Az infrastruktúrát közjóként kezelik, amiért a Vasúti Szállítási Ügynökség felelős. A SŽ Holding és a PRTA Ügynökség évente kötnek szerződést a közvasúti hálózat karbantartásáról, a közlekedés irányításáról, a hazai utasszállításról és a kombinált szállításról ben nem alapítottak új vasúttársaságot Szlovéniában. Stratégia Fő célok AZ ÁTALAKÍTÁS FŐ CÉLJAI ÁTSZERVEZÉS POLITIKAI PROGRAM A Szlovén vasutak fő programja Az SŽ állami vállalat átszervezésére és privatizálására vonatkozó intézkedés, mely az SZ vállalatot részvénytársasággá alakítja át. Az intézkedés célja az SŽ Holdingtársaság üzleti rehabilitációja, pénzügyi rehabilitációja (az adósságok 22 23

14 tőkerészesedéssé való átalakítása és az állami garanciák helyettesítése), valamint a humán erőforrások rehabilitációja. A Slovenske Železnice SZ vállalat szakszervezetei A Szlovén vasúttársaságon belül 8 szakszervezet tevékenykedik: A vállalat szerint az új szervezeti struktúra piacorientált és nem a technológiai logikát követi. A stratégia tartalmazza három korlátolt felelősségű társaság - a Rakomány Kft., az Utas Kft., és az Infra Kft - megalapítását. Sindikat železničarjev Slovenije / A Szlovén Vasúti Dolgozók Szakszervezete / SŽS, Sindikat strojevodij Slovenije / A Szlovén Mozdonyvezetők Szakszervezete/ SSLO, Sindikat železniškega prometa Slovenije / A Szlovén Vasúti Közlekedés Szakszervezete/ SŽPS, A vállalat célja 82%-kal növelni a vasúti teherszállítást 2001 és 2010 között, valamint az utasszállítás 24%-os növelése ugyanebben az időszakban. Az átalakítás fõ céljai RAKOMÁNY: Nemzetközi vasút operátor UTAS: Integrált szolgáltatások biztosítása az utasok számára INFRASTRUKTÚRA: Infrastruktúra tevékenységek hatékony szolgáltatója HOLDING: Függőlegesen integrált vasútrendszer Sindikat delavcev železniške dejavnosti Slovenije / A Szlovén Vasúti Ágazat Szakszervezete / SDŽDS, Sindikat železniškega transporta Slovenije / A Szlovén Vasúti Szállítás Szakszervezete / SŽPS, Sindikat vozovnih preglednikov Slovenije / A Szlovén Vasúti Ellenőrök Szakszervezete / SVPS, A vállalat fő problémái a nagy adósságok és kamatok. A SZ vezetősége szerint az átszervezési törvény nem vette figyelembe az EU jogszabályok előírásait, és nem biztosított szilárd anyagi alapot a vállalat számára. A szakszervezetek azt állítják, hogy a vállalati stratégia kizárólag profiton alapszik, és nem veszi figyelembe a vasutak közszolgáltatást nyújtó szerepét. A szakszervezetek úgy vélekednek, hogy a vállalat és a szakszervezetek közös stratégiája megerősítené a vasúti lobbit, különösen a közúti szállítás erős lobbijához képest. Ennek alapja a vállalat szociális partnerei közötti közös konceptuális vita kellene, hogy legyen. Samostojni sindikat progovzdrževalne dejavnosti Slovenije / A Szlovén Vasútvágány Karbantartók Független Szakszervezete / SSPDS, Sindikat vzdrževalcev železniških voznih sredstev Slovenije / A Szlovén Járművek Karbantartóinak Szakszervezete / SVŽSS. A nyolc szakszervezet együtt egy szövetséget alkot, melynek neve»sindikati Slovenskih železnic / A Szlovén Vasútak Szakszervezetei / SSŽ, és amely saját jogi státussal rendelkezik. Ezek a szakszervezetek képviseleti joggal rendelkeznek, és fel vannak hatalmazva arra, hogy a kollektív szerződést aláírják a vasúti ágazatban. 90%-a az SŽ alkalmazottainak szakszervezeti tag. 5 szakszervezet tagja az ETF-nek, és saját vezetési struktúrával rendelkezik. A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD a vállalaton belül A SZAKSZERVEZETEK Szakszervezeti képviselet Szlovéniában 1993-ban Szlovénia elfogadta a Szakszervezeti képviselettel kapcsolatos intézkedés - t. Nemzeti szinten, csak a szakszervezetek szövetkezeteit ismerik el mint képviseleti szakszervezetet az intézkedés alapján. Ezeknek két feltételnek kell megfelelniük: a szövetkezetnek olyan szakszervezetekből kell állnia, amelyek különböző iparágakat vagy szakmákat képviselnek, és az adott iparágban vagy szakmában a munkások min. 10%-a a szövetkezet tagja. A szakszervezeteket abban az esetben ismeri el az intézkedés képviseleti szakszervezetként, ha egy adott ágazat, szakma, község vagy tágabb helyi közösség munkásainak min. 15%-a tagja a szakszervezetnek. A Szlovén vállalatnál folytatott társadalmi párbeszéd alapja Az együttes vezetésről szóló intézkedés, amely egy belső együttműködésről szóló megállapodást jelent a vezetőség és a munkavállalók között. A SZ-ben választott Üzemi Tanàcs van. Az alkalmazottak képviselői tagjai a vállalat Felügyeleti Bizottságának és a Vezetőségi Tanácsnak. A Felügyeleti Bizottság hat tagja közül csak kettő szakszervezeti tag. Őket az Üzemi Tanàcs javasolja és a kormány nevezi ki. A másik négy tagot a kormány nevezi ki. Az Igazgatóság négy tagból áll. A dolgozókat a választott Személyzeti Igazgató képviseli, aki teljes jogú tagja az Igazgatóságnak. Az Igazgatóság szavazással hozza meg a döntéseit. A Személyzeti Igazgató egy szavazattal rendelkezik. A szakszervezetek szerint a dolgozók képviselőinek hangját nem hallják meg az Igazgatóságban, és a döntéseket nem lehet befolyásolni. A légkör még tovább romlott, amikor a vállalat Főigazgatója korlátozta a megvitatandó témák számát. A szakszervezetek bírálják a tényt, hogy az átalakítási jogszabályok kidolgozása során nem került sor valós társadalmi párbeszédre, és nem találtak megoldást a problémákra. (szakszervezet) A szakszervezetek szerint, a vezetőség valójában nem kíván társadalmi párbeszédet folytatni, és a társadalmi párbeszéd helyett inkább kinyilatkoztat. A szakszervezetek A szlovén kormány a kollektív szerződésekre vonatkozó új intézkedést készít elő, amely a képviseletről szóló intézkedés helyébe lép. A javaslatot a Szlovén Gazdasági és Szociális Tanács több alkalommal megvitatta, anélkül, hogy kompromisszumra jutott volna a szakszervezeti szövetségek képviseletét illetően. A képviseleti jelleg elismerését a Foglalkoztatási, Családi és Szociális Ügyi Minisztérium, vagy a vállalat adja ki

15 véleménye szerint a társadalmi párbeszéddel szemben tanúsított hozzáállásuk azokból az időkből származik, amikor önmagukkal voltak leterhelue. Szeretnének társadalmi párbeszédet kialakítani és hozzájárulni a vállalat fejlődéséhez. A nemzeti A dolgozók részvétele a vezetésben intézkedés képezi a jogi alapját a független Üzemi Tanàcsok megalapításának. Ez az intézkedés elvben lehetővé teszi Üzemi Tanàcsok megválasztását mindegyik SZ vállalatnál, ahol az SZ-nek többségi tulajdonjoga van. Mindazonáltal a szakszervezetek csak egy Üzemi Tanàcs megalapítását kezdeményezték a Holdingtársaság szintjén. Nem létezik HÁROMOLDALÚ PÁRBESZÉD ágazati szinten: Szlovéniában jelenleg nem létezik háromoldalú párbeszéd a szállítási vagy a vasúti ágazat szintjén. A vállalat Igazgatósága révén kialakult egyfajta közvetett háromoldalú ágazati párbeszéd, mely során a kormány mint a Szlovén Vasúti Társaság tulajdonosa szerepel. A Szlovén Vállalati intézkedés -nek megfelelően, a kormány tölti be a vállalat közgyűlésének szerepét. A kôzlekedési Minisztérium hivatalos képviselőivel csak néhány nem hivatalos találkozó zajlott le a szakszervezetek kérésére. A kôzlekedési Minisztérium hivatalos képviselői, a vasúti szakszervezetek és a vasúttársaság találkozókon, szemináriumokon és kerekasztal megbeszéléseken vettek részt az ágazat problémáinak megvitatására SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG Vállalatok: ZSR, ZSSK ZSR és ZSSK: Szlovákiát két transzeurópai fő útvonal az 5. és a 6. Folyosó valamint az AGTC, AGC és TER vonalak szelik át, ezért tranzit országnak tekinthető. A szlovák vasúti ágazat jelenlegi struktúrája 2002 januárjától áll fenn, amikor a ZSR vállalatot két független vállalatra osztották: a ZSR és a ZSSK vállalatokra. ZSR Infrastruktúra Irányító: ZSSK Utas és teherszállítás operátor: A ZSR a vasúti infrastruktúra irányítója, állami tulajdonban van és jelenleg az egyetlen vasúti infrastruktúrát irányító vállalat Szlovákiában. A ZSSK fiatal vállalat, mely a Szlovákiai vasutak fő operátora. Mindkét vállalat tulajdonosa a Szlovák Köztársaság, melyet a körlekedési, Posta és Távközlési Minisztérium képvisel. Tények alkalmazott a ZSR vállalaton belül alkalmazott a ZSSK vállalaton belül (2003 végén, 2001-ben mindkét vállalatnál együttesen: alkalmazott) a Szlovák Köztársaság területe km 2 összesen 3665 km hosszú vasútvonal összesen kitérővágány a vasútvonalakon piaci részesedés a teherszállításban: 21% (forrás: EUROSTAT) Peter Verlic a szlovén szakszervezetek delegációjával Az üzletre orientált szerkezet: A ZSR felépítése Generálny riaditel ŽSR HQ - 17 oddeleni Námestnik pre LZ Námestnik pre E Námestnik pre RT 4 regionálne jednotky Námestnik pre IT 18 org. jednotiek 26 27

16 A Főigazgató vezetése alatt több Igazgatóhelyettes felel a 17 szakigazgatosàgért, a 4 regionális egységért és a 18 szervezeti egységért. SZAKSZERVEZETEK A ZSSK felépítése Valné zhromaždenie A ZSSK vasúttársaságon belül 11 szakszervezet működik, (OZZ, FPP, UZZ SROZ, SSZ, FS SR, OAVD, NKOS-Z, OZ-VSP, ZPZZ) és az infrastruktúráért felelõs ZSR vállalaton belül 9 szakszervezet tevékenykedik (OZZ, OAVD, OZ-VSP, NKOS-Z, FPP, FVC, SSZ, ZROZ, ZPZZ). A vasúti ágazatban az OZZ a legnagyobb szakszervezet taggal (kb taggal a ZSR infrastruktúra vállalatnál és kb taggal a ZSSK vasút operátor vállalatnál). A szlovák vasúti dolgozók 70%-a tagja az OZZ-nek. A nyugdíjazott vasúti dolgozókat beleszámítva, az OZZ tagot számlálhat. Az OZZ tagja az ETF-nek. A következő a mozdonyvezetők független szervezete, melynek tagjai csak a ZSSK vasúti operátor vállalatból származnak. Az utóbbi években a szakszervezetek számos nehézséggel kerültek szembe. A két vállalat dolgozóinak létszámcsökkentése (2.200 fő 2001-ben, 900 fő 2002-ben és fő 2003-ban) következtében csökkent a tagok száma, ugyanakkor a vállalat szétválása a tagság szétválását is megkövetelte. Generálni zástupcovia v zahraničí Generálny riaditel Vnútomý audit 4 námestnici riaditel a povereni: L udskỳmi zdrojmi Obchodnou činnost ou Ekonomickou činnost ou Prevádzkou a technickým vývojom Speciálne oddelenia v centrále spoločnosti ZSSK Správna rada Dozomá rada Divízia vozového parku Divízia osobnej prepravy Divízia nákladnej prepravy Učtovacia stredisko Dodávatel ské podniky Stratégia Fő célok A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD a vállalaton belül A Társadalmi Párbeszéd a ZSR és ZSSK vállalatoknál a vezetőség és a szakszervezetek között folyik, vállalati szinten. Nincsenek Üzemi Tanàcsok. A kollektív szerződés az alapvető jogi dokumentum, és a társadalmi párbeszéd eredményeként született meg ig csak egy kollektív szerződés létezett mindkét vállalat számára ben először tárgyaltak két különböző kollektív szerződésről a ZSR és a ZSSK vállalatok számára. A kollektív szerződés határozza meg a munkakörülményeket és a munkaidőt, a fizetéseket, a szakmák rangsorolását, stb.. A ZSR és ZSSK vállalatokon belül a társadalmi párbeszéd formái a következők: - kollektív egyezkedés, - találkozók szakértők csoportjaiban (ZSR) ill. együttműködési bizottságokban (ZSSK) - közös meghallgatások problémák megoldására (ZSR) - írott állásfoglalások (ZSR) A szlovákiai vasúti ágazat és a vállalat átalakítása uralta a társadalmi párbeszédet ban. Az alkalmazottak száma jelentősen csökkent és a szakszervezeteknek el kellett fogadniuk bizonyos fokú fizetéscsökkentéseket és a hagyományos társadalmi juttatások eltörlését. A vállalat/ok szociális programokat dolgoztak ki a dolgozók számára az átalakítás kontextusában. Az átalakítások iránya és a vállalatok üzleti stratégiája a társadalmi párbeszéd fontos témáit képezték és képezik. A Szlovák vasúti szakszervezetek 2003-ban sztrájkba léptek, így megvitatásra kerültek a vasúti reform elvei és a 2008-ig tartó fejlesztési célok. Az OZZ szerint a szlovák vasúti ágazatban a társadalmi párbeszéd egymás kölcsönös tiszteletének jegyében zajlik. A társadalmi párbeszéd abban segített, hogy az alkalmazottak számára megoldásokat találjanak egy nehéz folyamat során. A vasúti ágazati társadalmi párbeszédet a második legjobb párbeszédnek nyilvánították a Szlovák Köztársaságban. IRÁNYELVEK ALAPVETŐ STRATÉGIAI ELKÉPZELÉS ÉS POLITIKA FEJLESZTÉS ZSR: A vezetőség szerint a ZSR alapvető fejlesztési irányelvei a ZSR átalakítási projekt és a ZSR összevont funkcióinak teljesítményére vonatkozó projekt.a ZSR stratégiai politikája azon alapul, hogy a vállalatot hatékony és piacorientált vállalattá alakítsa át, kiemelve a kliens központúságot és az alkalmazottak szakmai fejlődését. Ez a politika beépül az európai vasút integrációs folyamatába. ZSSK: A ZSSK alapvető stratégiai elképzelése a vállalat kliens központúvá való átalakítását, az üzleti rendszer átalakítását és a termelékenység növelését célozza. Ezen célok eléréséhez, a vállalat korszerűsíteni kívánja a vezetést, megvalósítva a folyamat-menedzsment elvét és bevezetve egy minőségbiztosítási rendszert (ISO). A jó minőségű szolgáltatások kialakításának feltétele a járművek korszerűsítése, és ehhez befektetésekre van szükség. A ZSSK EU alapokat kíván felhasználni erre a célra. A vállalat stratégiája részének tekinti az alkalmazottakkal való törődést és a humán erőforrások fejlesztését. ZSSR nézete az EU-ba való belépés hatásairól Előnyös földrajzi helyzet Részvétel az árutovábbításban Rugalmasság az állampolgárok növekvő mobilitásával szemben Növekvő mennyiségű áruszállítmány az EU országokkal való kereskedelemben 28 29

17 A szociális partnerek reprezentativitása A szakszervezeti képviseletre vonatkozó jogszabályok 2003-ban megváltoztak a Szlovák Köztársaságban. Az új törvény szerint a kollektív szerződések csak akkor írhatók alá, ha az összes szakszervezeti központ képviselve van a vállalati megegyezés során. A vállalat összes szakszervezete elismert szociális partner, és nincsenek további követelmények egy szervezet képviseleti jellegének elismeréséhez CSEH KÖZTÁRSASÁG Vállalatok: CD, SZDC A múltban a törvény előírta, hogy konfliktus esetén a legnagyobb szakszervezet írhatta csak alá a vállalattal kötött kollektív szerződést. Mindkét szociális partner - a vasúti vezetõség és a szakszervezetek - véleménye szerint, az új törvény problémát jelent a vasúti ágazaton belüli társadalmi párbeszéd vonatkozásában. A legtöbb szakszervezeti központ a szlovák vasúti ágazatban kis szervezet száz vagy néhány száz taggal. Főleg egy adott vasúti szakma dolgozóit képviselő szakmai szervezetek.. A kollektív egyezkedésben érintett vállalati vezetőség, valamint a nagy szakszervezetek a törvényt akadálynak tekintik az ágazati társadalmi párbeszéd és a kollektív szerződés megkötésének folyamatában.mindkét fél úgy vélekedik, hogy sok kis szakmai szervezet nem rendelkezik a megfelelő kapacitással, tapasztalattal és a professzionalizmussal ahhoz, hogy részt tudjanak venni a kollektív egyezkedésben. (vélemények vállalatnál tett látogatás során) Pozsony, június HÁROMOLDALÚ PÁRBESZÉD a Szlovák Köztársaságban és a vasúti ágazatban A háromoldalú társadalmi párbeszéd nemzeti szinten létezik, és törvények támogatják. A szociális partnerek: a kormány, az országos szakszervezeti szövetségek és a munkaadók országos egyesületei. A Szlovák Köztársaság kormánya nagy figyelmet szentel a háromoldalú párbeszéd kialakításának, a háromoldalú kapcsolatok létrehozásának, a kormány, a munkaadók és az alkalmazottak, valamint ezek szervezetei közötti kapcsolatok háromszögének, valamint a társadalmi párbeszédnek és a szociális partnerségnek. A közlekadési és Távközlési Minisztérium szintjén létezik az ágazati háromoldalúság. A szakszervezeteket a Szállítási és Távközlési Ágazatok Szakszervezeteinek Szövetsége képviseli. Négy vasúti szakszervezet köztük a legnagyobb az OZZ tagjai ennek a Szövetségnek, és részt vesznek a háromoldalú társadalmi párbeszédben. Ez a háromoldalú testület tanácsadó testület, ahol a három partner közös vagy különálló javaslatokkal szolgálhat. Ez nem egy tárgyaló testület. A Háromoldalú párbeszéd évente egyszer találkozik és nagyobbrészt stratégiai kérdéseket vitat meg, legfőképpen az ágazat foglalkoztatási problémáit. A háromoldalú ágazati párbeszéd pozitív módon fejlődik. (szakszervezeti képviselő) Az Európai Szociális Charta és az Európai Unió Alkalmazottainak alapjogi chartája javítani fogja az ágazati párbeszéd feltételeit a Szlovák Köztársaságban. (szakszervezeti képviselő) Ceske Drahy CD: A Cseh Köztársaság tranzit ország, kiváló földrajzi fekvéssel a transzeuropai fő útvonalak és folyosók szempontjából. Tények naponta teherszállító vonat és utasszállító vonat közlekedik naponta több mint fél millió utast és kb. 250 ezer tonna szállítmányt szállítanak 29%-os piaci részesedés a cseh szállítási ágazatból alkalmazott a CD vállalaton belül 550 alkalmazott a SZDC vállalaton belül A magánvasúti teherszállítási operátorok piaci részesedése a bevételekhez viszonyítva 10% (5% a közlekedésből származik). Ezek a számok mutatják, hogy a magánvasúti teherszállító vállalatok a legnyereségesebb teherszállítási piacszegmensben tevékenykednek. A cseh vasúti állami szervezet 1993 januárjában alakult meg a Cseh Köztársaság területén, a korábbi Csehszlovák Vasutak (CSD) jogutódjaként. A 266/1994 Coll. intézkedés szerint, a nemzeti vasúthálózatot 1995-ben adták át alkalmazottal 2002-ben, a Cseh vasúttársaság a Cseh Köztársaság egyetlen legnagyobb munkáltatója volt. Az eredményeket tekintve a vállalat a negyedik helyet foglalja el európai szinten, Németország, Franciaország és Lengyelország mögött, az üzleti szempontból nagyon vonzó tranzit teherszállítás tekintetében pedig a második helyet foglalja el

18 2002 Reform Üzletre orientált szerkezet: A Cseh vasutak egyik nagy reformja január 1-én következett be, amikor a volt állami szervezetet két különálló vállalatra osztották és a vasúti operátort részvénytársasággá alakították át. (77/2002 Coll számú intézkedés) Ceske Drahy ( CD) részvénytársaság, 100%-ban állami tulajdonban. Ez a legfontosabb hosszú távú utasszállító, regionális utasszállító, és teherszállító, valamint más üzleti tevékenységeket szolgáló vasúti szállító. Ezen kívül ez a vállalat felel a vasúti infrastruktúráért, ami a közlekedés menedzsmentet, a karbantartást és a befektetéseket illeti. Ebből a célból, az SZDS infrastruktúra vállalattal szerződést kötöttek (alvállalkozási szerződések). Az érintett alkalmazottak munkadíját az infrastruktúra vállalat vezetőjének számlázzák ki. A CD vezetősége szerint az Átszervezési Intézkedés által létrehozott jogi feltételek lehetővé teszik a szállítási piac lehetőségeinek kiaknázását. A gazdasági tevékenységet már nem terhelik az működési költségek, és az infrastruktúra karbantartásával ill. fejlesztésével járó kiadások. Ez szilárd alapot biztosít egy kliensközpontú vállalat gazdasági hatékonyságának növeléséhez. A szakszervezetek azzal vádolják a Cseh Vasutak vezetőségét, hogy ahelyett, hogy megpróbálná javítani tevékenységét üzleti téren, valamint javítani a kínálatot az utasok számára, inkább hátráltatja e tevékenységét, központosítja az elvégzendő feladatok időbeli beosztását, mely problémák a személyzet létszámának csökkenéséhez vezetnek. Ezek az eredmények kedvezőbben hatnak a média számára is. (OSZ) A CD stratégiai elképzelése a közeljövőre nézve SZDC (Vasútvonalak Adminisztrációja, állami szervezet) a kormány nevében cselekszik, a vasúti infrastruktúra tulajdonosaként, és kezeli a vasútvonalakhoz tartozó berendezéseket. Ő irányítja a vasúti infrastruktúra működtetését, működőképességét, korszerűsítését és fejlesztését. Az SZDC 550 alkalmazottal rendelkezik. A cseh vasúti ágazat jelenlegi modellje és a cseh vasúti rendszer feladatainak elorzlása: SZAKSZERVEZETEK A szakszervezetek státusa és reprezentativitása A munkáltatók és a szakszervezetek közötti jogi viszonyt a Munka Törvénykönyve, a Kollektív Tárgyalási Intézkedés és a Díjazási Intézkedés szabályozza. A szakszervezetek függetlenül alakulnak meg, és az alkalmazottak civilszervezete státuszt kapják, azzal a feladattal, hogy tagjaik gazdasági és szociális érdekeit támogassák és védjék. A Munka Törvénykönyvének 22 cikkelye meghatározza a szakszervezetek kötelezettségeit. A cseh törvények szerint a kollektív szerződések az ágazat vagy a vállalat minden dolgozójára érvényesek, és a legnagyobb szakszervezet képviseli a szervezetekbe nem tömörülő munkaerőt is. Másfelől a törvény előírja, hogy egy vállalat minden szakszervezetének együtt kell tárgyalnia és a szerződéseket egyhangúlag kell kötnie. Egyetlen partnerként kell, hogy működjenek. Nincs alsó korlát a képviseletet tekintve. Ez a helyzet nagyban bonyolítja a kollektív egyezkedést és a kollektív szerződések megkötését, ugyanis a kisebb, korlátozott 32 33

19 érdekeltségű szakmai szervezetek leállíthatják a kollektív szerződés megkötésének egész folyamatát. Szakszervezetek a CD vállalaton belül A Cseh vasúttársaság dolgozóit 6 szakszervezet képviseli, amelyeket szociális partnerként ismernek el: Vasutasok Szakszervezete OSZ ( tag), Mozdonyvezetők Szövetsége (6.800 tag), Vonatszemélyzet Szövetség (620 tag), Vasúti Alkalmazottak Szakszervezete (540 tag), Vagonellenőrök Szövetsége (460 tag) és a Cseh Köztársaság Vasutasainak Szakszervezete (215 tag). Az alkalmazottak 70%-a OSZ tag. 8% a Mozdonyvezetők Szövetségének tagja és még 2% -a 4 másik szervezetbe tömörül. Az OSZ tagja az ETF-nek. Stratégiai célok a vezetőség szempontjából az emberi erőforrások politikája terén: az alkalmazottak számának optimalizálása az elvárt üzleti eredményeknek megfelelően, az üzleti folyamatok és a tevékenységek kiszervezése újratervezésével; személyi költségek csökkentése az alkalmazottak életkor szerinti megoszlásának optimalizálása (az átlagéletkor 44,12 év) az alkalmazottak képzettségének növelése (főleg a vezetőségben és az szolgáltatás terén; az emberi erőforrás fejlesztésének korábbi politikája túlságosan a műszaki tevékenységekre összpontosított). A szakszervezetek bírálják ezt, mivel a cég szervezeti struktúrájának és az emberi erőforrás politikájának legutóbbi megreformálása következtében mind a személyzetre, mind törvényes képviselőikre túl nagy nyomás nehezedett a rugalmas munkaidő és a munkafeltételek vonatkozásában. A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD a vállalaton belül A Kollektív szerződéseket a vállalati vezetőség és a vállalati szakszervezetek tárgyalják meg. A cseh törvényeknek megfelelően a kollektív szerződéseket a vállalat minden szakszervezetének alá kell írnia, és minden dolgozóra érvényesek. Egy évig érvényesek. Két külön kollektív szerződés létezik a vasútkezelő CD vállalat és a Vasútvonalakat Igazgató SZDC vállalat számára. A vállalati kollektív szerződés tartalmazza az alapvető hagyományos dolgozó-vezetőség viszonyt érintő problémákat: foglalkoztatás munkadíjak munkaidő szabadság utazás visszatérítése munkafeltételek és munkahelyi környezet egészség és biztonság a munkahelyen a vezetőség és a szakszervezetek közötti együttműködés feltételei mellékletek további specifikus pontokkal (pl. adott szakmákban a munkadíjak emelése az egészségügyi feltételek romlása esetén) A szakszervezetek egy átfogó szerződést részesítenek előnyben, mert a kollektív szerződésnek nagyobb a törvényes ereje, mint a foglalkoztató által előírt belső vállalati rendeleteknek. A vállalati Felügyeleti Bizottság kilenc tagja közül három tag a szakszervezeteket képviseli. Ezeket a tagokat 5 éves periódusra választják meg. A CD és az OSZ vezetőség egyaránt jónak találja a vállalatuknál kialakított társadalmi párbeszédet. Ennek ellenére, léteznek eltérő vélemények is, de eszközök is a felmerülő problémák megoldására. Európai Társadalmi Partnerek és a Bizottság (balról jobbra): Sabine Trier (ETF), Claudia Menne (Transnet), Jean-Paul Preumont (CER), Ellen Durst (Európai Bizottság) Országos szintű HÁROMOLDALÚ PÁRBESZÉD A Cseh Gazdasági és Szociális Segélyezési Tanács háromoldalú társadalmi párbeszéd eredménye. A Tanács Közgyűlése (RHSD) szerepel a kormány törvénykezési programjában, és a társadalom jelenlegi problémáira igyekszik választ adni. A Gazdasági és Szociális Segélyezési Tanács tanácsadási testület, amely a társadalmi partnerek felől érkező javaslatokat továbbítja, és irányelveket fogalmaz meg a különböző gazdasági ágazatok részére. A vasutas szakszervezet (OSZ), a Független szakszervezeti szövetségen (ASO) keresztül, vesz részt az RHSD tevékenységeiben. A vasutas szakszervezet aktívan vesz részt az RHSD következő munkacsoportjaiban: a Szállítási bizottságban, a Közszolgálati munkacsoportban, a Helyi fejlesztési munkacsoportban stb. A Cseh Köztársaságban nem jött létre iparági háromoldalú szociális párbeszéd a közlekedc'si Minisztérium szintjén. A Cseh államvasutak átszervezését és az alkalmazottak számának tömeges csökkenését ről 1992-ben(csak a Cseh Köztársaságban) ra 2003-ban,az átszervezés 34 35

20 társadalmi kérdéseinek megoldását szolgáló jogszabályok születése kísérte, az úgynevezett Szociális támogatási program (a 322/2002 sz. csomag). Ez anyagi hozzájárulást biztosít munkahely elvesztése vagy korai nyugdíjaztatás esetén. A szakszervezetek elérték, hogy ezt a programot 2008-ig meghosszabbítsák. A Cseh államvasutak az alkalmazottak számának további rel való csökkenését várják 2008-ig LENGYELORSZÁG Tények Vállalat: PKP Csoport Vasúti infrastruktúra: km (kb helyi vonalat felszámolnak) Utasszállítás 299,8 millió utas Teherszállítás 161,8 millió tonna Piaci részesedés a teherszállításban: 53,58 % Piaci részesedés az utasszállításban: 25 30% Alkalmazottak száma , 2004.Márc.31-én ( ben; 30,6 % csökkenés) A PKP Csoport felépítése A Lengyel államvasutak átszervezése 1999-ben kezdődött. A PKP Csoportot 2001-ben hozták létre, egy 28 cégből álló holdingtársaság formájában. A cég legnagyobb problémája a deficit. A PKP Csoportnak a 2003-as évre tervezett nettó pénzügyi eredménye, nem számítva a konszolidációs kiadásokat, mínusz 1.488,6 millió zł (A PKP Csoport 2002-es évi nettó pénzügyi eredménye a pénzügyi jelentések összevonása után ,7 millió zł). A deficit fő oka a helyi érdekű személyszállítás. A jegyek a szállítási költségek 10%-át sem fedezik. Ez a mennyiség csökken a magas munkanélküliség, alacsony vásárlóerő és az egyre növekedő jegyárak következtében. A jegyek ára gyorsabban növekszik az inflációnál. A PKP Cargo a PKP Csoport legjövedelmezőbb cége, egyre növekedő szállítási volumennel. Fő célok - Átszervezés AZ ÁTALAKÍTÁS FŐ CÉLJAI ÁTSZERVEZÉS POLITIKAI PROGRAM december 16-án a kormány egy kétéves átszervezési programot fogadott el a vasúti iparágra vonatkozóan, amely a munkahelyek számának további (30 %-nál nagyobb) csökkentését tervezi. További jelentős problémák az infrastruktúra finanszírozása, az elveszett beruházások (alulfinanszírozás), a pótköltségvetés és a pénzalapok. Csökkenteni kell az adósságokat, mert 2004-re 1 milliárddal kisebb összeg áll rendelkezésünkre (munkaadó) Munkáltatók delegációja Pozsonyban SZAKSZERVEZETEK Szakszervezeti képviselet Lengyelországban Az országos Munkatörvénykönyv X. része szabályozza Lengyelországban mind az egyedülálló cégek, mind a cégcsoportok (pl. PKP Csoport) szakszervezeti képviseletét. Cégcsoport szinten egy szakszervezet akkor reprezentatív, ha: legalább alkalmazottat tömörít magába; a státusz szabályzat alá eső alkalmazottak legalább 10 %-át, de legalább alkalmazottat számlál; a cégcsoport kollektív szerződése a legtöbb alkalmazottra érvényes

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Európai részvénytársaság (ERT)

Európai részvénytársaság (ERT) Az alapszabályról szóló rendelet és irányelv a munkavállalói részvételről (2001.10.08 / 3 éves transzpozíció) Miről szól ez az európai jogi forma? Alapítási formák Alapszerkezet Szervek Munkavállalói részvétel

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT Amely létrejött egyrészről az Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

With the financial contribution of:

With the financial contribution of: With the financial contribution of: Egyéb szogáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek A jelen riportot Dr Cristina Calvi egészítette ki. A projekt első

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Szolgáltatóközpont vagy átjáróház A logisztika jelentősége a magyar gazdaság számára A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Chikán Attila az MLBKT társelnöke, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK KIVÁLÓSÁGA. CNA Olaszország

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK KIVÁLÓSÁGA. CNA Olaszország A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK KIVÁLÓSÁGA Az állami döntéshozó hatóságok és támogatások összefüggései Az oktatóanyagot készítette: CNA Olaszország Összefoglalás Bevezetés 1. Az érdekképviselet EU közösségi

Részletesebben

Kárpát-medencei Kisvasutak XX. Találkozója 2014. Február 5. Az új vasúti törvény koncepciója. Huszka Péter

Kárpát-medencei Kisvasutak XX. Találkozója 2014. Február 5. Az új vasúti törvény koncepciója. Huszka Péter Kárpát-medencei Kisvasutak XX. Találkozója 2014. Február 5. Az új vasúti törvény koncepciója Huszka Péter A keretek 2014. évi.. törvény A vasúti közlekedésről Kötelezően át kell ültetni: az egységes európai

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe EU KONTEXTUS Lisszaboni Szerződés 196 C. tagállami hatáskör szolidaritás elve szubszidiaritás elve egységes fogalom hiánya humanitárius segítségnyújtás normál

Részletesebben

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management 1 Master of Arts International Hotel (Companies) Management 9. Szállodavállalatok emberi erőforrás gazdálkodás irányítása Cél, az emberi erőforrás gazdálkodás szállodavállalati szintű irányításának áttekintése

Részletesebben

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jó befektetés 7%-3%-2% utasszám-növekedést feltételezve (1.-2.-3. év): 3 év alatt megtérülő beruházás; nemzetgazdaságossági eredményt

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben