PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI FŐISKOLAI KAR. Vida Csaba. VÁLLALATIRÁNYÍTÁS III. A vállalati folyamatok feltérképezése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI FŐISKOLAI KAR. Vida Csaba. VÁLLALATIRÁNYÍTÁS III. A vállalati folyamatok feltérképezése"

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI FŐISKOLAI KAR Vida Csaba VÁLLALATIRÁNYÍTÁS III. A vállalati folyamatok feltérképezése

2 Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Mérnöki Menedzsment Tanszék H-7624 Pécs, Boszorkány u. 2. Postacím: H-7601 Pécs, Pf. 28. Telefon/fax: (36-72) A vállalati folyamatok feltérképezése A legjobb vezetési eszközök és módszerek a vállalatirányításban A szemináriumi anyag a Deloitte Touche Tomatsu International, a Bain and Company, a Carana Corporation és az Arthur Andersen Tanácsadásfejlesztési Projekt anyaga alapján készült. Javasolt irodalom: Dr. Susánszky János: "A racionalizálás módszertana" című könyve és Vida Csaba: "Szervezésmódszertan" című szemináriumi segédlete Összeállította: Vida Csaba főiskolai adjunktus Pécs Vállalatirányítás III. oldalak: 38/2

3 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 4 RÖVID ÁTTEKINTÉS:... 4 CÉLKITŰZÉSEK:... 4 MIKOR/HOGYAN ALKALMAZZUK: FOLYAMATÁBRÁK (FLOWCHART DIAGRAMOK) FOGALMAK, ESZKÖZÖK A KIDOLGOZÁS SZABÁLYAI A FOLYAMATÁBRÁZOLÁS ÁTTEKINTÉSE A FOLYAMATÁBRÁZOLÁS MÓDSZERTANA HASZNOS TIPPEK A FOLYAMATÁBRÁK ELEMZÉSE ÖSSZEFOGLALÁS HOGYAN ALKALMAZZUK? HATÁSKÖRI (FELELŐSSÉGI) MÁTRIX A FOLYAMAT TEVÉKENYSÉG-SZERVEZET MÁTRIXÁNAK ÉRTELMEZÉSE A TEVÉKENYSÉGEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓK (ADATOK) MEGHATÁROZÁSA SZERVEZETEK KÖZÖTTI INFORMÁCIÓS (ADAT) KAPCSOLATOK SZABÁLYOZÁSA SZERVEZETI ÁBRÁK (ORGANIGRAMOK) SZERVEZETI FORMÁK A VÁLLALATOKNÁL AZ EGYES SZERVEZETI FORMÁK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI: SZERVEZETI FORMÁK ÁTTEKINTÉSE Lineáris vagy vonalas szervezet Funkcionális szervezet Divizionális szervezet A mátrix szervezet AZ EGYES SZERVEZETI FORMÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Szervezeti válaszképesség szempontjából: Napi működés szempontjából: MUNKAKÖRI LEÍRÁS Vállalatirányítás III. oldalak: 38/3

4 Bevezetés 1. Bevezetés Rövid áttekintés: Ez a téma a folyamatábrázolási módszer alapegységével foglalkozik, amelyet az elemzők kiterjedten alkalmaznak a vállalati folyamatok felmérésére és javítására. Feltárja azokat a kérdéseket, amelyeket fel kell tenni a potenciális feljavítandó területek feltárása céljából. Célkitűzések: A témakör igyekszik megértetni a folyamatábrák üzleti környezetben történő felhasználását és fontosságát. Hiszen nélkülözhetetlen ismereteket, módszereket ad azoknak a teamtagoknak a képzésében, akik várhatóan részt vesznek saját üzleti folyamataik elemzésében, javításában, fejlesztésében és ujjászervezésében. A téma feldolgozása után képesek leszünk: Kiválasztani a helyes folyamatábrázolási szimbólumokat a: - Dokumentumokhoz - Döntésekhez - Tevékenységekhez Megmagyarázni a különbségeket az átfogó és a részletes folyamatábra között Leírni a folyamatábrázolás fő lépéseit és megérteni ezen lépések alapjait Bár alapvető célunk a folyamatok feltérképezésére alkalmas technikák megismerése, érintjük a szervezeti rendszer modellezésének területét is. Így mintákat, eszközöket mutatunk be a FOLYAMATÁBRÁK (FLOWCHART DIAGRAMOK) FÜGGŐSÉGI (HATÁSKÖRI) MÁTRIXOK SZERVEZETI ÁBRÁK (ORGANIGRAMOK) készítéséhez Mikor/hogyan alkalmazzuk: Az eszköz felhasználása az üzleti folyamat helyzetétől függ. Ha hosszú és bürokratikus folyamatokról van szó, amelyek hatással vannak a szállítási határidőkre vagy a költségekre, akkor ezek javítása kockázatos ennek az eszköznek a támogatása nélkül. A folyamatok feltérképezése egy általános érdeklődésre számottartó téma, amely mind a vezetőség és mind a dolgozók széles körének mutatható be tudásuk fejlesztésére illetve annak érdekében, hogy érdekeltté tegyük őket e szervezéstechnikai eszköz felhasználásában. Különösen igaz ezen állításunk a minőségkörök vonatkozásában. Vállalatirányítás III. oldalak: 38/4

5 Folymatábrák 2. FOLYAMATÁBRÁK (FLOWCHART DIAGRAMOK) Flow-chart (folyamat-döntési) diagram 2.1. Fogalmak, eszközök Fogalmak: Folyamat és tevékenység Minden tevékenység egy folyamat láncszeme, amelynek bemenete és kimenete van. Ezek a láncszemek együtt alkotják a folyamatot. A bemenet lehet anyagi vagy nem anyagi (szellemi) természetű. Az érték hozzáadás teszi a folyamatot hasznossá. A folyamatábra (flowchart) Egy folyamat lépéseinek grafikus, időrendben való ábrázolása. Egyes folyamatok döntési pontokat is tartalmaznak. Célja: Részletekben megérteni, hogy valójában hogyan működik a folyamat. Ha vizsgáljuk, hogy a folyamatban az egyes lépések hogyan viszonylanak egymáshoz, gyakran a hibák lehetséges forrásait meg lehet találni, és a folyamatot módosítani lehet. Jellemzése: Az irányítási rendszerek leírásához olyan áttekintő, tömör módszerre van szükség, melyből a folyamatok, a szükséges döntések és az illetékességek kiderülnek. Ilyen eszköz a folyamat-döntési diagram, amelyet angol kezdőbetűi alapján PDPC-diagramnak (Process Decision Program Chart), vagy Flow-Chart diagramnak is nevezik. Vállalatirányítás III. oldalak: 38/5

6 Folymatábrák A módszert a német szabványok is tárgyalják (DIN ) A módszerrel a kitűzött célokhoz vezető utakat grafikusan jelenítjük meg úgy, hogy a döntések és elágazások áttekinthetővé váljanak. Ezzel minden logikailag elképzelhető fordulat esetére átgondolható a továbblépés, valamint az egyes kritikus pontokhoz illetékes személyek, vagy gazdasági egységek rendelhetők. A folyamat-döntési diagram az egyes állapotokat, illetve eseményeket ábrázolja rendszerbe kapcsolva. Az alábbi jeleket érdemes különválasztva a diagramon használni: - kezdés, illetve célmegnevezés, - események, vagy tevékenységek döntési pontok, elágazások, - esetleg a kritikus, vagy problémás helyzetek. A folyamatelemeket irányított vonalak kötik össze, ahol az irányt a logikai kapcsolat határozza meg. A döntési, illetve az elágazási pontokon a folyamatvonalakra a döntési pont eldöntendő kérdése szerinti válasz is felkerül. Az ábrázolást támogató eszközök: MS WORD 97 beépített eszköztára 1. kattintás Vállalatirányítás III. oldalak: 38/6

7 Folymatábrák MS POWERPOINT 97 beépített eszköztára 1. kattintás 4. Fogd meg itt a balgombbal és vontasd ki a képernyő szélére! 2. kattintás 3 kattintás VISIO Vállalatirányítás III. oldalak: 38/7

8 Folymatábrák Alkalmazási terület: Mivel minden tevékenység folyamatnak fogható fel, minden tevékenységet lehet folyamatábrával bemutatni. Alkalmazására sor kerül a folyamatok szervezése, leírása, módosítása, egyszerűsítése esetén, mint pl. a minőségügyi kézikönyv dokumentált eljárásainak (eljárási utasítások) kidolgozásakor vagy módosításakor. A módszer hasznosan alkalmazható olyan esetekben, amikor egy feladat esetében elágazások, végrehajtási bizonytalanságok várhatóak. Ezért különösen jól használható: - új termékek tervezési meneténél, - a gyártási folyamatok lebonyolításánál, - marketing stratégiák bevezetésénél - meglévő üzleti- vagy mellékfolyamatok elemzésénél. Eredmények: A folyamat pontos ismerete lehetővé teszi a felesleges folyamatlépések kiküszöbölését, a ténylegesen meglevő, de eddig nem ábrázolt tevékenységek felvételét, a részfolyamatok kapcsolódási pontjainak (interfészek) olyan kialakítását, hogy a folyamat minden jellemzője tovább folytatódjék a következő részfolyamatban, a rész- kimenethez az új rész-bemenet zökkenőmentesen illeszkedjék. A folyamatábra haszna, hogy a dolgozók szívesen részt vesznek a saját folyamataik megismerésében, javításában. Az új dolgozók ennek alapján értik meg a szerepüket. Más folyamatok résztvevői új ismeretekre tesznek szert. Követelmények: A módszer alkalmazására a folyamatábra összeállítása során a tényleges folyamatot kell leírni, majd utána kell a szükségesnek látszó módosításokat elvégezni. A folyamatábrát általában csoportmunkában készítik el. Egy független személyt - auditor (inspektor) - kell kijelölni, aki koordinálja a folyamat megállapítását, de nem befolyásolja a csoporttagokat. Feljegyzi döntéseiket és átvezeti a változtatásokat. A munkacsoportban minden érdekelt vegyen részt. A koordinátor helyes kérdésfelvetése elősegíti a döntéseket. Célszerű a csoportmunkát a brainstorming szabályai szerint végezni. Vállalatirányítás III. oldalak: 38/8

9 Folymatábrák A folyamatábrán fel kell tüntetni a feladatlépésekért felelősöket (célszerű a folyamatábra alapján hatásköri mátrixot is készíteni). Jelölni kell az utasítást adó dokumentációt a folyamat egyik oldalán és a létrejövő feljegyzést a másik oldalán. A folyamatábrákat könnyen felismerhető, konvencionális jelképkészlettel állítjuk össze (kezdet, vég, munkafolyamat lépés, vizsgálat, döntési pont, dokumentáció). Dokumentum vagy output File Előre meghatározott folyamat Döntés Tevékenység Mozgás Oldalak összekapcsolására Tényezők összekapcsolására egy oldalon belül Dokumentáció FOLYAMAT KEZDETE TEVÉKENYSÉG Elrendeli (dönt): Végrehajtja: Ellenõrzi: TEVÉKENYSÉG nem DÖNTÕ TEVÉKENYSÉG Feljegyzés (információ) 2/A 1. oldal A döntés eredménye szerinti haladási irány DÖNTÉS igen Különbözõ oldalakra kerülõ diagramrészek csatlakozó pontjai: konnektorok 1/A 2. oldal FOLYAMAT VÉGE TEVÉKENYSÉG Vállalatirányítás III. oldalak: 38/9

10 Folymatábrák 2.2. A kidolgozás szabályai 1. KIMENET BEMENET OPERÁTOR sorrendben gondolkozzon! 2. Sorolja fel a folyamat vagy tevékenység kimeneteit. 3. Minden kimenetnél olyan kérdéseket kell feltenni, mint - Ki kapja ezt a kimenetet? - Mi történik legközelebb? 4. A bemenetet az előző folyamatrész kimenetéhez vagy tevékenységéhez kell csatlakoztatni. 5. Minden bemenetnél fel kell tenni olyan kérdéseket, mint - Ki, és hogyan szolgáltatja a bemenetet? - Ki kapja a bemenetet? - Mi az első dolog, amit a bemenettel tesznek? 6. Használja a megfelelő folyamatábra jelképeket, hogy a bemenetek kimenetekké alakításához tartozó tevékenységeket és döntéseket bemutassa. 7. Ha döntési ponthoz érkeznek, akkor - Ki fog dönteni? - Mi történik " igen" és "nem" döntéskor? 8. Az ábrát (lényegében az operátort) építse addig, amíg a kezdetben meghatározott összes kimenetbe nem kapcsolódik be. 9. Az ábrát vizsgálja át és kérdezze meg, hogy - Az összes feladat / információ-folyamat megfelelően beilleszkedik-e a folyamat bemeneteibe és kimeneteibe? - Az ábra mutatja-e a tevékenység soros és párhuzamos jellegét? - Mutatja-e az ábra az összes lehetséges lépéseket, amelyeket tenni kell? A visszacsatolt lépések megfelelő helyhez kapcsolódnak-e? - Az ábra pontosan visszatükrözi-e az összes nagyobb döntést? - Az ábra pontosan ábrázolja-e, hogy mi történik valójában? 10. Lássa el időpont jelöléssel az ábrát a későbbi hivatkozás, felhasználás céljából. Ennek bizonylatul kell szolgálnia, hogy a folyamat jelenleg hogyan működik. Vállalatirányítás III. oldalak: 38/10

11 Folymatábrák 2.3. A folyamatábrázolás áttekintése Folyamatábrák jellemzői: A folyamatábra egy olyan eszköz, amellyel megérthetők azok a tényleges és ideális tevékenységek, amelyek minden folyamatban jelen vannak. A folyamatábrákat egy folyamat tevékenységei közötti viszony képi megjelenítésére használják. A folyamatábrák felhasználhatók a jelenlegi folyamat dokumentálására elemzésére vagy egy új, javított folyamat tervezésére. Egy létező folyamat lefolyásának képi megjelenítése kulcsfontosságú a folyamat fő fázisainak feltárásához Átfogó folyamatábrák Üzleti folyamat Vevő 1. Mellék 3. Kibocsátás 2. Mellék 2. Kibocsátás 3. Mellék 1. Kibocsátás Részletes folyamatábrák A folyamatábrák mindkét szinten használhatók Vállalatirányítás III. oldalak: 38/11

12 Folymatábrák Példa az átfogó folyamatábrázolásra: Üzleti folyamat: Karbantartás Sürgősségi munka Karbantartási felügyelő A munka kiadása a technikusnak Napi találkozó a műveletekkel Munka és anyag tervezés és ütemezés Munka elvégezve Munka koordinátor Javítási munkák Megelőző Karbantartás Munkarend Munka koordinátor Munkarend kizárva Project munk ák A karbantartási koordinátor ellátja az adminisztrációs, műszaki és szakipari támogatást, biztosítja és eltávolítja az akadályokat az útból Történeti adatbázis 2.4. A folyamatábrázolás módszertana A folyamatok ábrázolása, modellezése során az alábbi lépéseket célszerű betartani. 1. Fogalmazzuk meg a folyamatábra tárgykörét 2. Vázoljuk fel az átfogó folyamatábrát 3. Gyűjtsük össze az információkat 4. Részletezzük a főbb tevékenységeket, döntéseket és kibocsátásokat 5. Rajzoljuk meg a kölcsönös összefüggéseket és kapcsolatokat 6. Teszteljük a folyamatábrát a folyamat szakértőivel 7. Vizsgáljuk felül a folyamatábrát szükség szerint 8. Rajzoljuk meg a rész-folyamatábrákat Vállalatirányítás III. oldalak: 38/12

13 Folymatábrázolás lépései 1. lépés: Fogalmazzuk meg a folyamatábra tárgykörét Döntsük el az elején, hogy mely folyamatrészek kerülnek a körön belül és kívül Gyakran ez az a fázis, amelyben más teljesítmény felbecsülő csoporttal (TFCS) átfedések lehetnek Például: A változás a befejezetlen termékek állományában az operációs körbe, vagy a beszerzési körbe tartozik-e? 2. lépés: Vázoljuk fel az átfogó folyamatábrát Az átfogó folyamatábrák határokat szabnak - Az "inputok folyamat kibocsátás vevők" technika alkalmazása segíteni fogja az elindulást Üzleti folyamat Inputok Kibocsátás Vevők Az üzleti folyamatot kell ábrázolnia, nem szükségszerűen a munkafolyamatot Az átfogó folyamatábra segít kimutatni, hogy hol szükséges további kutatás: - Ha egy tevékenység nem érthető - Ha egy tevékenység viszonylag hosszú időt vesz igénybe - Ha több csoport vagy részleg van érintve - Ha jelentős erőforrások használódnak fel 3. lépés: Gyűjtsük össze az információkat A 2. lépésben feltárt lépések alapján a TFCS nekilát, hogy a kérdéseire választ találjon. - Ténylegesen ki kezeli ezt a dokumentumot? - Ki hozza ezt a döntést? - Mi történik, ha hiba mutatkozik, vagy további információ szükséges? - Mindig így zajlik a folyamat? Vállalatirányítás III. oldalak: 38/13

14 Folymatábrázolás lépései 4. lépés: Részletezzük a főbb tevékenységeket, döntéseket és kibocsátásokat Próbáljunk meg különbséget tenni - a tevékenységek, - a meghatározott folyamatok és - a döntések között. Ha egyszer megismerkedtünk a szimbólumokkal (jelölésekkel), gyorsan és könnyen fogjuk használni azokat 5. lépés: Rajzoljuk meg a kölcsönös összefüggéseket és kapcsolatokat A kölcsönös viszonyokat a 4. lépésben megrajzolt különféle dobozok közé húzott vonalak és nyilak fejezik ki. Egyik másik vonalnak nincs iránya, egyesek ismétlődő hurkot képeznek. Ha hurokkal találkozunk, mindenképpen dokumentáljuk, hogy hogyan lehet kijutni a hurokból! 6. lépés: Teszteljük a folyamatábrát a folyamat szakértőivel 7. lépés: Vizsgáljuk felül a folyamatábrát szükség szerint A folyamatábrák egyik legnagyobb előnye, hogy az egész folyamatot objektív és tárgyilagos módon mutatják be. A folyamatábrák vitát, nem ritkán konfliktust válthatnak ki, mivel azok, akik a folyamat részesei, vitatják, ami valójában történik. A konszenzus kialakítása nem könnyű és időigényes. Cél, hogy a folyamatábra megalkotása bizalmat teremtsen a vállalat illetékesei és a TFCS között. ELLENŐRZŐ LISTA KÉRDÉSEI? Minden elem megfelelően beilleszkedik-e a folyamat bemeneteibe és kimeneteibe? (FÜGGÉSEK JÓK?) Ábrázoltuk a folyamatkapcsolás jellegét? Az összes lehetőséget (a várható tényállapotoknak megfelelő lépéseket) bemutattuk? Vállalatirányítás III. oldalak: 38/14

15 Folymatábrázolás lépései A visszacsatolt lépések (hurok, körpálya) megfelelő helyhez kapcsolódnak? Dokumentáltuk, hogy hogyan lehet kijutni a hurokból? Ki fog dönteni? Ki a végrehajtó? Ki ellenőrzi? Pontosan visszatükrözi-e az összes nagyobb döntést? Pontosan ábrázolja-e, hogy mi történik valójában? 8. Rajzoljuk meg a részfolyamatábrákat Később ugyanezek a folyamatábrák felhasználhatók ajánlások elfogadtatására a vállalat illetékeseivel. Ha az átfogó folyamatábra elkészült és elfogadták, a TFCS úgy dönthet, hogy további részletek szükségesek a specifikus részfolyamatokhoz. A TFCS célkitűzéseitől függően, részletes folyamatábrák dokumentálhatják: - az információ - a papír - az anyagok és gépek, valamint - az emberek mozgását. Részletes folyamatábrák dokumentálhatják még minden végrehajtandó lépés - időigényét - költséget. Az ilyen részletek dokumentálása emészti fel a TFCS legszűkösebb erőforrását: az időt. Ezért a feladat vállalása előtt, a TFCS-nek világosan látnia kell célkitűzését a részletes folyamatábra kidolgozásában. E célkitűzések különfélék lehetnek, de kiterjedhetnek az alábbiakra: - Mi a szűk keresztmetszet a B részfolyamatban? - Melyek a valódi információ igények az F részfolyamathoz? - Melyek a legidőigényesebb lépések a C részfolyamatban? Abban az esetben, ha a folyamatelemek időigényét, erőforrásait is ábrázolni kell, akkor a részletes folyamatábrázolásra (modellezésre) - GANTT diagram, CIKLOGRAM, - hálódiagramok (CPM, PERT, MPM) használhatók. Vállalatirányítás III. oldalak: 38/15

16 Folymatábrák 2.5. Hasznos Tippek Alkalmazzunk szisztematikus módszereket! Vegyük figyelembe adottságainkat, képességeinket! Tudnunk kell, hogy a rendszer kivételeket is tartalmazhat. Szálljunk le a földre! Ne az elérhetetlen ideális állapotot ábrázoljuk! Gondoljuk át: valóban azt ábrázolja a folyamatábra, ami történik, vagy azt az ideális állapotot, aminek történnie kellene? Küszöböljünk ki minden lehetséges elfogultságot. Legyünk objektívek, és jelentsük pontosan azt, ami történik. Megtalálhatók-e a folyamatábrában a főbb döntések, kibocsátások és tevékenységek? Maradjunk a tárgykörön belül. Jegyezzük fel a szervezeti egységek közti mozgásokat. Ellenőrizzük, hogy minden határterületre felfigyeltünk-e. Vizsgáljuk meg: milyen üzleti folyamatokat nem fed le a folyamatábra? Miért? Készítsünk kimutatást a tevékenységek jellegéről és gyakoriságáról! Soroljuk fel a folyamatábrán a főbb tevékenységek tartamát! Vállalatirányítás III. oldalak: 38/16

17 Folymatábrák 2.6. A folyamatábrák elemzése Ha a TFCS már elégedett a folyamatábra pontosságával és részletességének mértékével, a TFCS -nek elemeznie kell azt, amit a folyamatábrák leírnak. Mit teszünk és miért van arra szükség? - Hasznos célt szolgál-e minden egyes lépés? - Hozzájárul-e a végeredményhez? Hol van az aktuális lépés az ábrán és miért ott kell azt megtenni? - Könnyebben megtehető lenne-e valahol máshol? - A művelet jobb elhelyezése takaríthat-e meg időt vagy energiát? - Szükséges-e egy elhelyezkedési folyamatábra? Mikor kell a lépést elvégezni és miért pont akkor? - A lépést korábban kell-e megtenni, vagy később? - Összekombinálható-e a lépés egy másikkal? - A lépések a helyes sorrendben követik-e egymást? Kinek kell elvégezni a munkát, és miért? - Van-e másvalaki, aki képzettebb? - Ki végezhetné el a legkönnyebben? - Elvégezhető-e több művelet egyidőben a várakozási vagy szállítási idő csökkentése érdekében? - Értelmesen használják-e ki a magasan fizetettek munkaidejét? - A feladatokat a legalacsonyabb szintekre osztották-e ki? Készítsünk egy olyan folyamatábrát, amely azt ábrázolja, hogy hogyan nézne ki a folyamat, ha minden hatékonyan működne! 1. Rész Csoportmunkaként dolgozzunk ki egy egyoldalas folyamatábrát az üzleti folyamatról 2. Rész Elemezzük a jelenlegi üzleti folyamat folyamatábráját és állapítsuk meg a javítási lehetőségeket Vállalatirányítás III. oldalak: 38/17

18 Folymatábrák 2.7. ÖSSZEFOGLALÁS A folyamatábrák azoknak a tényleges és ideális tevékenységeknek a megértéséhez használt eszközök, amelyek minden üzleti folyamatban fellelhetők. A felsőszintű folyamatábrák (egyoldalas) segítenek tisztán látni az üzleti folyamatot és annak másokkal történő ismertetését. Használjuk a szabványos folyamatábra elemeket, hogy mindenki megérthesse azokat. A folyamat ábrázolása csak akkor értékes, ha elég időt szánunk az elemzésére, és megkeressük a javítási lehetőségeket HOGYAN ALKALMAZZUK? Tervezze meg a folyamatot az adatgyűjtés szabályai szerint! A feladatot csoportmunkában végezzék el! Vegye figyelembe a Kepner és Tregoe 7 lépcsős módszerét! Gondolja át a várható akadályokat és készítsen intézkedési tervet a gátló hatások csökkentésére! Készítsen idő- és erőforrástervet - GANTT diagramot - a folyamatábrázolási feladatok ütemezéséhez. (Szakmai terv!) Helyezzen hangsúlyt a bevezető oktatásra! Gondoskodjon az érintettek támogatásának megszerzéséről! Kutassa a tartalékokat és a rejtett veszteségforrásokat! Rendezzék el a jelenlegi üzleti folyamat ábráját. Ahol szükséges szerezzenek további adatokat. Kövessék nyomon a javítási lehetőségeket. Kezdjenek hozzá egy ajánlott folyamatábra kidolgozásához (azaz: hogyan is kellene valójában működnie az üzleti folyamatnak?) Tárják fel, hogy melyek azok a részfolyamatok, amelyek egyéni kibocsátáshoz vezetnek, és folyamatábrán történő bemutatást igényelnének. Készítsen az elvégzett munkáról jelentést! Gondoskodjon az eredmények továbbításáról! Vállalatirányítás III. oldalak: 38/18

19 Folymatábrák Példa az részletes folyamatábrázolásra: Üzleti folyamat: BESZERZÉS A kivitelezéshez szükséges szoftver-és hardvertermékek, anyagok, alkatrészek és a készletre szánt anyagok listájának átadása az anyagbeszerzőnek (ld. MU Raktározási ügyrend, anyagbeszerzési lap) Felelős: Projektigazgató Anyagbeszerzési lap Anyagbeszerzés Csak az anyaglistán specifikált, minőségileg megfelelő anyag szerezhető be. Felelős: Anyagbeszerző Az anyaglistán specifikált anyag beszerezhető-e? Felelőse: Anyagbeszerző nem igen Anyag- és áruátvétel és ellenőrzés Mennyiség és típusazonossági átvétel a beszállítótól. Az áru sérülésmentességének és csomagolásának ellenőrzése. Felelős: Anyagbeszerző Reklamáció Felelős: Anyagbeszerző nem Anyag, áru megfelelő? Felelőse: Anyagbeszerző igen Telephelyre történő biztonságos szállítás Felelős: Anyagbeszerző Anyagbeszerzési lap Átadás raktározásra Felelős: Anyagbeszerző Folyamat vége Vállalatirányítás III. oldalak: 38/19

20 Hatásköri (felelősségi) mátrix 3. HATÁSKÖRI (FELELŐSSÉGI) MÁTRIX A hatáskörök és felelősségek az egyes feladatokkal kapcsolatban jól áttekinthetők ennek segítségével. A mátrix sorai a tevékenységeket tartalmazzák, az oszlopok az egyes részlegeket vagy személyeket. A sor és oszlop kereszteződésében lévő négyzetben jelölhető a végrehajtási felelősség (V), az ellenőrzési felelősség (E) és a tevékenységgel kapcsolatban információt kapó részleg vagy személy (I) de más hatásköri felelősségi elemek is jelölhetők. A mátrix jól kiegészíti a folyamatábrát. FELADAT Felhasználói igények felmérése SZERVEZETI EGYSÉG M É B K+F D GYF T ELL I V E I Gyártmány fejlesztés E V I I Gazdaságos tűrések meghatározása I E V R I Gyártmányspecifikáció R I V R E Gyártástechnológia meghatározása Folyamattűrések, képesség meghatározása Technológiai specifikáció kibocsátása R V E I E V I R V R E M: marketing T: műszaki tervezés V: végrehajtási felelősség É: értékesítés GYF: gyártásfejlesztés R: együttműködési felelősség B: beszerzés K+F: kutatás-fejlesztés Ell: minőségellenőrzés Függőségi mátrixok az irányítási folyamatok tevékenységstruktúrájának kialakításában Az irányítási folyamatok tevékenységstruktúrájának meghatározását az egészből kiindulva, azt részekre bontva tehetjük meg. A belső munkamegosztás szabályozásának alapfeltétele a tevékenységek pontos ismerete. A folyamatok tevékenységlistájának meghatározása után a szabályozást három függőségi kapcsolat segítségével tehetjük meg. Vállalatirányítás III. oldalak: 38/20

21 Hatásköri (felelősségi) mátrix Ezek a függőségek: 1.) tevékenység/szervezet kapcsolat, 2.) tevékenység/információ kapcsolat, 3.) információ/szervezet kapcsolat. A fent említett kapcsolatokat célszerűen mátrixos formában ábrázolhatjuk A folyamat tevékenység-szervezet mátrixának értelmezése A szervezet tevékenység összerendelése jelenti a szabályozás első lépését. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni szükséges a vállalat szervezeti felépítése. A szervezet kialakításánál két lehetőség közül választhatunk: elfogadjuk a meglévő, vagy adott szervezeti struktúrát, avagy új szervezeti felépítést alakítunk ki (ebben az esetben a szabályozással egyidőben szervezetfejlesztést is végrehajtunk). A második esetben osztályképzési elveinket felülbírálva alakítjuk ki az új szervezeteket. Célszerűnek tűnik, hogy az új szervezetek kialakításánál a tevékenységek együvé tartozásából (az új osztályképzési elv alapján) kiindulva határozzuk meg az egységeket, valamint a köztük lévő hierarchikus kapcsolatokat. Bármelyik esetet is választjuk (vagy jelölik ki számunkra) meg kell határoznunk, hogy az egységek a folyamat tevékenységeinek végzésében milyen minőségben vesznek részt. Ezek a minősítő kapcsolatok az alábbiak lehetnek: a tevékenység végrehajtója, a szervezet feladatkörébe tartozó feladat, melynek elvégzéséért felelőséggel tartozik, együttműködés a tevékenység végrehajtójával, a kijelölt feladat részeit végzi, döntést hozó, az adott kérdésben rendelkezik a tárgyi és személyi feltételek felett (hatáskör), számbavesz, ellenőriz, vizsgálja a feladat végrehajtásának milyenségét, információs kapcsolatban áll a feladat végrehajtójával, vagy információt ad, vagy információt kap a feladat végrehajtójától. A fenti besorolások egyértelműen meghatározzák és rögzítik a szervezetek feladatát, hatáskörét és felelőségi körét. Vállalatirányítás III. oldalak: 38/21

22 Hatásköri (felelősségi) mátrix A tevékenységek és a szervezetek kapcsolatát egy olyan mátrixban ábrázolhatjuk, ahol a mátrix sorai a folyamat tevékenységei, míg az oszlopai a vállalat szervezeteit jelentik. A mátrix elemei adják meg a szervezet munkavégzési tevékenységét a feladat végrehajtásában. Egy elvi mátrix felépítését a következő ábrán mutatjuk be. Tevékenység Szervezet... szerv1 szerv2 szerv3 szerv4 szerv tev 12 D V R I tev 13 V I I tev 14 I V tev 15 V E I I D... Az ábrában a jelölések jelentése: 1. ábra I R V D E = információt adó, kapó szervezet = résztvevő, együttműködő, előkészítő szervezet = végrehajtó egység = döntést hozó szervezet = ellenőrzést végző egység. A relációs kapcsolatok - a mátrix elemeinek - tartalmi meghatározása mellett vannak olyan formai szabályok, amelyek biztosíthatják a szabályozás egyértelműségét. Ezek a szabályok a következők: minden sorban meg kell jelennie vagy a V, vagy a D jelölésnek, vagy mind a kettőnek, a V, D, E jelölésekből egy sorban csak egy fordulhat elő, a V és a D jelölések magukban foglalják az információt adó és kapó tevékenységeket is, minden oszlopban kell, hogy legyen valamilyen jelölés (ez a követelmény csak a vállalat teljes tevékenységi lista esetében igaz). Az ily módon elkészített tevékenység/szervezet mátrix megadja a vállalati belső munkamegosztást. Jól érzékelhetjük egyes szervezeteknek a munkamegosztásban betöltött Vállalatirányítás III. oldalak: 38/22

23 Hatásköri (felelősségi) mátrix szerepét. A működési szabály lehatárolásán túlmenően két további értékelési irányt is megmutat ez a mátrix: vitás, nem rögzített feladat és hatáskörök tisztázása, rögzítése, a kiosztott feladatok idő és munkaigényének vizsgálata A tevékenységek végrehajtásához szükséges információk (adatok) meghatározása Az előző pontban rögzítésre került folyamatok tevékenységeinek végrehajtásához különböző információk (adatok) szükségesek, ugyanakkor a végrehajtás során keletkeznek is információk (adatok). Ezeket az adatokat a tevékenységhez kötve két csoportba sorolhatjuk tevékenység tartalmához kötődő adatok, amelyek függetlenek a vállalat specifikus tulajdonságaitól, illetve a végrehajtás módjától, a tevékenység végrehajtás módjától függő adatok. A keretszabályozás során csak az első csoportba sorolható adatokkal szükséges foglalkozni. A tevékenység végrehajtásához szükséges adatokat az adatforrás szempontjából (később az adatrendszerek szervezése miatt) három kategóriába sorolhatjuk: a vállalat környezetéből származók: - címzett információk (adatok), - vállalat által (valamelyik tevékenység kapcsán) kívülről beszerezhető információk, - tevékenység végrehajtására vonatkozó általános (minden vállalatra érvényes) információk, vállalaton belüli, de más folyamatból származó adatok (információk), a vizsgált folyamat más tevékenységéből származó adatok (információk). A különböző csoportokba tartozó információkat (adatokat) más-más módon kell kezelni. A tevékenység eredményes elvégzését csak a három csoportból származó összes információ rendelkezésre-állása biztosíthatja! Az információk meghatározását a tevékenység listán végigmenve tevékenységekhez kötve lehet/kell végrehajtani. Az így rögzítésre került adatok (információk) és a tevékenység kapcsolatát szintén célszerű mátrixos formában megadni. A tevékenység/információ mátrix sorai a tevékenységeket, míg az oszlopok az információkat jelenti. Vállalatirányítás III. oldalak: 38/23

24 Hatásköri (felelősségi) mátrix A mátrix elemei megmutatják, hogy az információ milyen kapcsolatban áll a tevékenységgel. Ez a kapcsolat lehet felhasználói, illetve létrehozói. Egy ilyen tevékenység/információ kapcsolati mátrixot az alábbi ábrán mutatunk be. Tevékenység Információ... inf.1 inf.2 inf.3 inf.4 inf tev 12 K K L tev 13 L K K tev 14 K Tev 15 L K L K... Az ábrában a jelölések jelentése: 2. ábra K L = A tevékenység végrehajtásánál felhasznált (Kapott) információ (adat) = A tevékenység végrehajtásával létrehozott információ (adat) Meg kell jegyeznünk, hogy a teljes információs körben (tételes meghatározás után) minden információnál csak egy tevékenységnél szerepelhet az L, a létrehozást jelentő jel. A mátrix szintaktikai vizsgálatánál a létrehozás esetében három kimenet lehetséges: az adott információnál csak egy L jelölés van, az adott információnál nincs egy L jelölés se, akkor: - tevékenységlistában szereplő valamelyik tevékenység szétbontásával, vagy - új tevékenység bevezetésével teremthető meg az információ előállításának lehetősége, az adott információnál több L jelölés is van; akkor valamilyen úton (esetleg hatalmi eszközökkel is) kijelöljük azt az egy tevékenységet, amelyik majd előállítja az információt (adatot). Az utóbbi két lehetőség bekövetkezése esetén vissza kell térnünk a tevékenység/szervezet mátrixhoz, és itt el kell végezni az új tevékenység behelyezését a meglévő munkamegosztási struktúrába. Hasonló szabály mondható el a felhasználás szintaktikai vizsgálatánál is. Itt a K jelölések egy oszlopbeli számának ellenőrzésénél az alábbiak mondhatók el: Vállalatirányítás III. oldalak: 38/24

SZERVEZETI ALAPFORMÁK. A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei

SZERVEZETI ALAPFORMÁK. A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei SZERVEZETI ALAPFORMÁK A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei Egyszerű, könnyen áttekinthető belső kapcsolatokkal rendelkező szervezet, alá és fölérendeltségi viszonyok egyértelműen rendezettek. Hátránya,

Részletesebben

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ Vállalkozás gazdaságtan 2015-2016 TAVASZ A vállalat szervezete A vállalat szervezete A vállalat mérete Foglalkoztatottak létszáma Éves árbevétel Vállalat vagyona, tőkéje Földrajzi telepítése, környezete

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Szervezeti struktúrák

MENEDZSMENT ALAPJAI Szervezeti struktúrák MENEDZSMENT ALAPJAI Szervezeti struktúrák Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz A SZERVEZÉS ÉS A SZERVEZET A szervezés az a menedzsment funkció, amely az elvégzendő feladatokat, erőforrásokat, kiemelten

Részletesebben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK 5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Szervezeti struktúra

SZERVEZETI VISELKEDÉS Szervezeti struktúra SZERVEZETI VISELKEDÉS Szervezeti struktúra Daruka Eszter egyetemi tanársegéd BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz 2014.11.11. 1 A szervezés Az a menedzsment funkció, amely az elvégzendő

Részletesebben

Mester Példány. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció

Mester Példány. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció 1081 Budapest, Népszínház u. 57. I/8. Hatálybaléptetés időpontja: Készítette:.... Ács Lajos cégvezető - minőségügyi vezető Ellenőrizte és Jóváhagyta:.... Ácsné Cseh Ildikó cégtulajdonos Figyelem! Az, a

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Felülvizsgálta, aktualizálta:... Hegedüs Zsuzsanna mb. operatív vezető 2016.02.21. Jóváhagyta:...

Részletesebben

Minőségirányítási Kézikönyv

Minőségirányítási Kézikönyv FVM MGI Oldal: 1/7 4. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 4.1. Általános követelmények Olyan minőségirányítási rendszert hoztunk létre, dokumentáltunk és tartunk fenn, amely megfelelő eszköz arra, hogy tevékenységünk

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Intézeti Tanszék Minőségirányítás alapjai A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr Szigeti Ferenc főiskolai tanár A minőségirányítási rendszer

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/6

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/6 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

BOC Information Technologies Consulting GmbH. Minőségmenedzsment

BOC Information Technologies Consulting GmbH. Minőségmenedzsment Minőségmenedzsment Bäckerstraße 5/3, A- 1010 Wien Tel: +43-513 27 36-0 Fax: +43-513 27 36-5 http://www.boc-hu.com E-Mail: boc@boc-hu.com AZ ADONIS ÉS A MINŐSÉGMENEDZSMENT / ISO 9000:2000 A sikeres és dinamikus

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

2011. ÓE BGK Galla Jánosné,

2011. ÓE BGK Galla Jánosné, 2011. 1 A mérési folyamatok irányítása Mérésirányítási rendszer (a mérés szabályozási rendszere) A mérési folyamat megvalósítása, metrológiai megerősítés (konfirmálás) Igazolás (verifikálás) 2 A mérési

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI. 5. előadás Folyamatmenedzsment alapjai. Bedzsula Bálint

MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI. 5. előadás Folyamatmenedzsment alapjai. Bedzsula Bálint MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI 5. előadás Folyamatmenedzsment alapjai bedzsula@mvt.bme.hu Amiről szó lesz ma Választ adok a következőkre: Mit jelent a folyamatok folyamatos fejlesztése alapelv? Milyen modellek

Részletesebben

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 9. ea.: Projektek végrehajtása I. Projekt megvalósítás fázisa. Szerződések Projektirányítás

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 9. ea.: Projektek végrehajtása I. Projekt megvalósítás fázisa. Szerződések Projektirányítás ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 9. ea.: Projektek végrehajtása I. Projekt megvalósítás fázisa Projekt napló Szerződések Projektirányítás A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁS A MEGVALÓSÍTÁS (2.FÁZIS ) HEFOP 3.3.1. PROJEKT NAPLÓ

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Termelési folyamat logisztikai elemei

Termelési folyamat logisztikai elemei BESZERZÉSI LOGISZTIKA Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába Termelés ütemezés Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez Technológiai berendezés kiválasztása Technológiai

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ME-04 BELSŐ AUDIT Átdolgozta és aktualizálta:... Tigerné Schuller Piroska minőségirányítási vezető Jóváhagyta és a bevezetést elrendelte:... Dr. Gábor Ferenc Jegyző

Részletesebben

Projektmenedzsment státusz autóipari beszállító cégeknél tréning tapasztalatok alapján herczeg.ivan@pmakademia.hu mobil: +36-20-485-02-80

Projektmenedzsment státusz autóipari beszállító cégeknél tréning tapasztalatok alapján herczeg.ivan@pmakademia.hu mobil: +36-20-485-02-80 Projektmenedzsment státusz autóipari beszállító cégeknél tréning tapasztalatok alapján herczeg.ivan@pmakademia.hu mobil: +36-20-485-02-80 Herczeg Iván Mesteroktató Semmelweis Egyetem. Szervező mérnök First

Részletesebben

FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET

FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET 1. Hibamód és hatás elemzés : FMEA (Failure Mode and Effects Analysis) A fejlett nyugati piacokon csak azok a vállalatok képesek hosszabbtávon megmaradni, melyek gazdaságosan

Részletesebben

VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS

VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS A KÉPZÉSRŐL A logisztikában dolgozó középvezetők és specialisták számára kínálunk tréninget, melynek segítségével a vállalat vezetői és szervezeti színvonalát

Részletesebben

Unbundling a folyamatirányítás tükrében. Dénes Sándor Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Szervezetfejlesztés és folyamatmenedzsment

Unbundling a folyamatirányítás tükrében. Dénes Sándor Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Szervezetfejlesztés és folyamatmenedzsment Unbundling a folyamatirányítás tükrében énes Sándor Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Szervezetfejlesztés és folyamatmenedzsment ELMŰ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt. számokban* ÉMÁSZ ELMŰ Szolgáltatási terület: 4.134

Részletesebben

Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember

Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest, 2013. CSOMAGOLÁSTECHNOLÓGUS

Részletesebben

SZERVEZETI FORMÁK. MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN c. tárgy BSc képzés. Dr.Tóth Judit BME MVT 1

SZERVEZETI FORMÁK. MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN c. tárgy BSc képzés. Dr.Tóth Judit BME MVT 1 SZERVEZETI FORMÁK MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN c. tárgy BSc képzés Dr.Tóth Judit BME MVT 1 A menedzsment definíciója Egy szervezetben fellelhető emberi, pénzügyi, fizikai és információs erőforrások

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

A minőségbiztosítás folyamata, szereplők

A minőségbiztosítás folyamata, szereplők 7. A minőségbiztosítás folyamata, szereplők 7.1 A minőségbiztosítás bevezetésének folyamata A bevezetés első lépése és feltétele a vezetők egyöntetű és egyértelmű szándékának és elkötelezettségének kialakítása.

Részletesebben

Magyar Repülőszövetség Siklórepülő szakág ELJÁRÁSI UTASÍTÁS. Oldalszám: 3. Melléklet: - Változat : 2. ME-852 MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG

Magyar Repülőszövetség Siklórepülő szakág ELJÁRÁSI UTASÍTÁS. Oldalszám: 3. Melléklet: - Változat : 2. ME-852 MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG Magyar Repülőszövetség Siklórepülő szakág ELJÁRÁSI UTASÍTÁS Oldalszám: 3 Melléklet: - Változat : 2. ME-852 MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG Hatálybalépés dátuma: 2003. november 1 Készítette: 1 / 6 Kerekes László minőségirányítási

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

A projekt idő-, erőforrás és költségterve 1. rész

A projekt idő-, erőforrás és költségterve 1. rész A projekt idő-, erőforrás és költségterve 1. rész A TERVEZÉS FOLYAMATA a projekttevékenységek meghatározása a tevékenységek közötti logikai függőségi kapcsolatok meghatározása erőforrás-allokáció és a

Részletesebben

RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT

RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT A KÉPZÉSRŐL Raktározás menedzsment kurzusunkban az operatív szintű Raktározási ismeretek képzésnél magasabb szintre, a raktározás működtetésével, menedzsmentjével kapcsolatos kérdésekre

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ELJÁRÁS RENDJE

PROJEKT MENEDZSMENT ELJÁRÁS RENDJE ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PROJEKT MENEDZSMENT ELJÁRÁS RENDJE. A projekt azonosító száma: ÁROP 1.A.2/A-2008-0090 Újfehértó, 2009. január 05. TARTALOM 1. A szervezet feladat- és hatásköre 3. 2. Szervezet

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra Oldal: 1 / 5 1. A szabályzat célja Jelen működési és eljárási szabályzat célja a megfelelőségértékelési tevékenység szabályozása a kijelölt területen. 2. Alkalmazási terület ÉMI-TÜV SÜD Kft. kijelölt területe.

Részletesebben

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Sarlósi Tibor 2012. február 28. Érintett területek 1 Diagnózis 2 Stratégiamenedzsment 3 Folyamatmenedzsment 4 Projektmenedzsment 6 rendszerek

Részletesebben

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás. 2001.

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás. 2001. NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek akkreditálása NAR-19-IV 1. kiadás 2001. március 1. Bevezetés A környezeti minták vételével

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

Szervezetek, mint a menedzsment intézményei, szervezeti formák és struktúrák

Szervezetek, mint a menedzsment intézményei, szervezeti formák és struktúrák Szervezetek, mint a menedzsment intézményei, szervezeti formák és struktúrák Sportszervező, menedzser képzés Onyestyák Nikoletta A sport megtanít becsületesen győzni, vagy emelt fővel veszíteni. A sport

Részletesebben

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS Az Enterprise Architect (EA) modell illesztése az számú, Komplex népegészségügyi szűrések elnevezésű kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan 1. Fogalmak és rövidítések

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai

Részletesebben

V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció

V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció 1. A követelménylista céljáról Jelen követelménylista (mint a GOP 2.2. 1 / KMOP 1.2.5 pályázati útmutató melléklete) meghatározza

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A MINŐSÉGÜGY SZERVEZETI KITERJESZTÉSE ÉS A PROBLÉMÁK MEGOLDÁSA DOKUMENTUM MENEDZSMENT RENDSZER ÁLTAL

A MINŐSÉGÜGY SZERVEZETI KITERJESZTÉSE ÉS A PROBLÉMÁK MEGOLDÁSA DOKUMENTUM MENEDZSMENT RENDSZER ÁLTAL A MINŐSÉGÜGY SZERVEZETI KITERJESZTÉSE ÉS A PROBLÉMÁK MEGOLDÁSA DOKUMENTUM MENEDZSMENT RENDSZER ÁLTAL IdeSol Vezetési és Informa3kai Tanácsadó K: Wiandt László vezető tanácsadó The Ideal Solu3on www.idesol.hu

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Dabas és Környéke Vízügyi Kft.

Dabas és Környéke Vízügyi Kft. Dabas és Környéke Vízügyi Kft. H-2370 Dabas, Széchenyi u. 3. Tel: 29/360-321; 29/360-323 Tel./fax: 29/360-323 E-mail: info@dakov.hu KÉPZÉSI SZABÁLYZAT kiadás /változat 1.0 jóváhagyta, hatályba léptette:

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2451-06 Vállalkozási alapismeretek követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2451-06 Vállalkozási alapismeretek követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Az új gazdasági év tervezésénél egy vállalat marketing munkatársat kíván foglalkoztatni. A marketinges alkalmazásának feltételei során meg kell határozni a feladatokat. Fogalmazza meg a leendő

Részletesebben

Mi a folyamat? Folyamatokkal kapcsolatos teendőink. Folyamatok azonosítása Folyamatok szabályozása Folyamatok folyamatos fejlesztése

Mi a folyamat? Folyamatokkal kapcsolatos teendőink. Folyamatok azonosítása Folyamatok szabályozása Folyamatok folyamatos fejlesztése 1 Mi a közös? Vevő Folyamatok Résztvevők (emberek) Folyamatmenedzsment Azonosított, szabályozott, ellenőrzött, mért És állandóan továbbfejlesztett folyamatok Cél: vevői elégedettség, üzleti siker 2 az

Részletesebben

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. május 26-i ülésére Saád Tamás, Dr. Peredi Katalin Szervezetfejlesztési

Részletesebben

Részletes ismertetô. Projektmenedzsment

Részletes ismertetô. Projektmenedzsment Részletes ismertetô Projektmenedzsment proalpha - Projektmenedzsment A proalpha projektmenedzsment modul egy olyan eszköz, amellyel minden, a projekttel kapcsolatban felmerülô feladat kezelhetô. A többfelhasználós

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia

Részletesebben

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

Legjobb gyakorlati alkalmazások

Legjobb gyakorlati alkalmazások Legjobb gyakorlati alkalmazások A belső ellenőrzési munkafolyamatok elektronikus dokumentálása A Ber. 12. j) pontja alapján a belső ellenőrzési vezető köteles az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

IV/1. sz. melléklet: Vállalati CRM, értékesítési terület funkcionális specifikáció

IV/1. sz. melléklet: Vállalati CRM, értékesítési terület funkcionális specifikáció IV/1. sz. melléklet: Vállalati CRM, értékesítési terület funkcionális specifikáció 1. A követelménylista céljáról Jelen követelménylista (mint a GOP 2.2.1 / KMOP 1.2.5 pályázati útmutató melléklete) meghatározza

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső

Részletesebben

Almáskert Napköziotthonos Óvoda

Almáskert Napköziotthonos Óvoda Almáskert Napköziotthonos Óvoda A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA Hatályba lépés időpontja: 2006. május 1. Készítette: Kiss Róbertné óvodavezető I. Bevezetés

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

Gazdasági informatika alapjai

Gazdasági informatika alapjai PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Gazdasági informatika alapjai

Részletesebben

A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA

A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA 1. Általános rendelkezések 1.1 Az Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) célja Szerződéses és leendő partnereink tájékoztatása a DFL Systems Kft.

Részletesebben

Vezetői információs rendszer

Vezetői információs rendszer Vezetői információs rendszer A stratégiai tervezés (általában a tervezés) elemzések, döntések, választások sorozata, melynek során a stratégiai menedzsmentnek elemeznie kell a környezetet, a szervezet

Részletesebben

Logisztikai szimulációs módszerek

Logisztikai szimulációs módszerek Üzemszervezés Logisztikai szimulációs módszerek Dr. Juhász János Integrált, rugalmas gyártórendszerek tervezésénél használatos szimulációs módszerek A sztochasztikus külső-belső tényezőknek kitett folyamatok

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Hegesztő üzemi technológus

Hegesztő üzemi technológus pedig Békéscsabán (PPM) található. Az OROS Divízió tevékenysége mezőgazdasági és építőipari gépgyártásra terjed ki. Elsősorban hazai, nyugat és kelet-európai, valamint észak-amerikai piacokat szolgál ki.

Részletesebben

Üzemszervezés A BMEKOKUA180

Üzemszervezés A BMEKOKUA180 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésmérnöki Szak Üzemszervezés A BMEKOKUA180 Projekt tervezés Dr. Juhász János egyetemi docens Projekt tervezés

Részletesebben

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont)

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont) 18. A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont) 18.1 A folyamatok tervezése (ISO 9001 és 9004 7.1. pont) A szabványok 7. pontjainak szerkezete azonos. A 9001 szabvány 7.1. pontja a folyamattervezéssel

Részletesebben

A szabványos minőségi rendszer elemei. Általános részek, tervezés

A szabványos minőségi rendszer elemei. Általános részek, tervezés 9. A szabványos minőségi rendszer elemei. Általános részek, tervezés 9.1 Az ISO 9001 szabvány előírásainak csoportosítása A szabvány 0., 1., 2., és 3. pontja bevezetésként szolgál és megadja a legfontosabb

Részletesebben

A BorsodChem Csoport Etikai Vonal Szabályzata. 2009. június

A BorsodChem Csoport Etikai Vonal Szabályzata. 2009. június A BorsodChem Csoport Etikai Vonal Szabályzata 2009. június 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA Az Etikai Vonal működésének részletes leírása, a felelősség és hatáskörök egyértelmű rögzítése, a bejelentett panaszok

Részletesebben

Önértékelési rendszer

Önértékelési rendszer Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Felnőttképzési engedély szám: E-000116/2014. Önértékelési rendszer Hatályba lép:

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

A PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ

A PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnottkepzes@bkf.hu A PROJEKTSZEMLÉLET ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZERVEZETI FELELŐSSÉGI RENDSZER ÁTTEKINTHETŐ ÉS NAPRAKÉSZ KÖZZÉTÉTELE

SZERVEZETI FELELŐSSÉGI RENDSZER ÁTTEKINTHETŐ ÉS NAPRAKÉSZ KÖZZÉTÉTELE SZERVEZETI FELELŐSSÉGI RENDSZER ÁTTEKINTHETŐ ÉS NAPRAKÉSZ KÖZZÉTÉTELE Készült a Területi együttműködéseket segítő esélyegyenlőségi programok a Keszthelyi járásban (ÁROP-1.A.3-2014-2014-0080) című projekt

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE

AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE Elfogadva: 2015. február 27., hatályba lép: 2015. március 2-án Az Igazgatási és Humánpolitikai Központ ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység

Részletesebben

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1.1 MIT JELENT ÉS MIÉRT FONTOS A KOCKÁZATMENEDZSMEN T? A Project Management Institute (PMI) definíciója szerint a projekt egy ideiglenes

Részletesebben

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba I. előadás Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva Informatika Tanszék A 602 szoba Tárggyal kapcsolatos anyagok megtalálhatók: http://www.sze.hu/~egertne Konzultációs idő: (páros tan. hét) csütörtök 10-11 30

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.

31. A jegyző és az aljegyző Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki. Cece Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(XII.30.)önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Verifikáció és validáció Általános bevezető Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának

Részletesebben