Nagy lépés a kistérségnek TÁMOP /1/B

Átírás

1 Nagy lépés a kistérségnek TÁMOP /1/B

2 Tartalomjegyzék oldal 1. Bevezetés Helyi közösségépítő tevékenységcsoport A tevékenységek részletes bemutatása, következtetések Hátrányos helyzetűek képzését-foglalkoztatását támogató tevékenységcsoport A képzések munkaerő-piaci szempontú alátámasztása Az állam által elismert szakképesítés, rész-szakképesítés megszerzésére irányuló képzések Munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzés Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló képzések Az általános iskolai végzettség megszerzésére vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzésére irányuló képzés Korrepetálás, képzési szükségletek felmérése, képzési tanácsadás, elhelyezkedési, álláskeresési, pályaorientációs, és korrekciós tanácsadás Vállalkozóvá válás elősegítése Szociális, oktatási és foglalkoztatási közszolgáltatások szakembereinek képzése, foglalkoztatásának támogatása Szolgáltatások nyújtása a program célcsoportjai számára tevékenységcsomag 88 1

3 1.Bevezetés Nagy lépés a kistérségnek Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület Sáránd Község Önkormányzatával konzorciumi partnerségben szeptember 1. és augusztus 31. között közös projektet valósított meg; TÁMOP /1/B os számú Nagy lépés a kistérségnek elnevezésű projektünkről az alábbiakban szerepel rövid összefoglalás. A Társadalmi Megújulás Operatív Program LHH kistérségek projektjei TÁMOP /1/B kódszámú pályázati felhívás 2012-ben került meghirdetésre. A 311/2007. (XI. 17.) kormányrendelet 2., valamint 4. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérség több, egymást erősítő társadalmi-gazdasági problémával küzd, melyeket gyakran a területi elszigeteltség, a periferikus elhelyezkedés tovább súlyosbít. Közös, az országos átlagtól eltérő jellemzőik különösen: a népességszám csökkenése, ugyanakkor a 14 évnél fiatalabb népesség országos átlagot meghaladó aránya, a közoktatási (óvodai és iskolai) közszolgáltatások országos átlagtól jelentősen elmaradó színvonala, a szociálisan hátrányos helyzetűek országos átlagot jelentősen meghaladó aránya súlyos foglalkoztathatósági, egészségügyi és lakhatási problémák, és rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, alacsony vállalkozás-sűrűség, magas munkanélküliség. A kistérségeknek olyan támogatásra van szükségük, amely célrendszere válaszol e mélyszegénységgel küszködő kistérségek egymással szorosan összefüggő problémaira. A korábbi programok, fejlesztési források erre nem, vagy csak mérsékelten tudtak megoldást kínálni. Ezért az LHH program célja, hogy a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági-oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátórendszerek feltételeinek továbbfejlesztése révén előmozdítsa a kistérségek felzárkózását. 1 A pályázati kiírás alapvető célja a társadalmi kohézió erősítése és a helyi közösségek fejlesztése, valamint a jövedelmi szegénység és más hátrányok okán a társadalomból való kiszorulás és a 1 Társadalmi Megújulás Operatív Program LHH kistérségek projektjei TÁMOP /1/B kódszámú pályázati felhívás 2

4 hátrányok továbbörökítésének elkerülése. Ezen célok megvalósulása érdekében a pályázat lehetőséget teremt a leghátrányosabb helyzetű térségekben élők komplex felzárkóztatására, a gyermekek esélyeinek növelésére, valamint segíti a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak társadalmi és munkaerő-piaci integrációját. A pályázat hozzájárul a szolgáltatások átláthatóságának, minőségének javításához, enyhíti a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeit, támogatja az önszerveződést, a közösségi szemlélet kialakítását, és ez által a helyi civil társadalmat. Erősíti az interszektorális és szakmaközi együttműködést a helyi/térségi szereplők között, valamint az érintettek bevonását. 1.1 Részcélok 1. A leghátrányosabb helyzetű térségekben élő gyermekek és fiatalok integrációs esélyeinek növelése, egyéni és társas kompetenciáinak növelése olyan preventív és intervenciós célú programokkal, amelyek kompenzálják a hátrányaikat, csökkentik a devianciáikat, csökkentik vagy megakadályozzák a deprivációs ciklus újratermelődését, segítik a megfelelő társadalmi és családi szocializációt, elősegítik az iskolai karrierjüket, a munka világára való felkészülésüket, és erősítik a társadalmi részvételüket. 2. A fejlesztésen keresztül lehetőség teremtése a projekteket megvalósító szervezetek számára a helyi társadalomépítő programok, közösségi szolgáltatások megvalósításához szükséges működési feltételek, kapacitások kialakítására, valamint a forrásbevonó képesség növelésére. 3. Komplex, a helyi munkaerő-piaci kereslet-kínálati viszonyokhoz igazodó foglalkoztatási programok létrehozása, az LHH kistérségekben élő felnőttek kulcskompetencia fejlesztése, amelyek eredményeként a célcsoport tagjai tartósan képesek lesznek elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. 4. Képzési-foglalkoztatási programok az LHH kistérségek szakemberei számára. 1.2 A projekt általános céljai A projekt általános célja a Derecske-Létavértesi Kistérségben élő, jövedelmi szegénységgel és más hátrányokkal küzdő lakosság komplex felzárkóztatása, társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, a kistérség ezen családjaiban élő gyermekek esélyeinek növelése volt, a hátrányos helyzet leküzdése és az életpályájuk sikeres elkezdése érdekében. Célunk volt, hogy a hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek és fiatalok esetében a hátrányos helyzet továbbörökítésének folyamata megállítható legyen, a gyermekek esélyt kapjanak a társadalmi felzárkózásra és a deprivált helyzetből való kilépésre. 3

5 Általános célként tűzte ki a projekt a társadalmi kohézió erősítését és a helyi közösség fejlesztését a kistérségben, valamint a helyi kistérségi szakemberek szakmai megerősítését, támogatását, fejlesztését annak érdekében, hogy a helyi közösségben végzett munkájuk hatékonyabbá váljon. A partnerek közösen dolgoztak azért, hogy a szakemberek számára nyújtott pozitív megerősítés és a szolgáltatások átgondolása, illetve a kistérség erőforrásainak optimalizálása révén a közösség számára elérhető szolgáltatások színvonala és a hozzáférés esélye javuljon. Célunk volt a közösség aktivitásának erősítése, hogy a kistérségben élők részvétele erősödjön a közösséget érintő döntésekben és azok megvalósításában való részvétel területén. Általános célunk volt a Derecske-Létavértesi Kistérségben működő civil szervezetek, önszerveződések megerősítése, együttműködéseinek generálása, a civil szervezetek helyi társadalom életében való részvételének erősítése céljából. A projekt alapozott a Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása által már kidolgozott fejlesztési dokumentumokra, további kutatás révén újabb fejlesztési irányok meghatározása és a fejlesztésekhez szükséges források feltárása volt a kitűzött cél a kistérség számára. 1.3 A projekt konkrét céljai A projekt négy tevékenységcsoportból állt össze, valamennyi tevékenységcsoportnak más és más volt a célcsoportja a kistérségben élők közül. 1. Gyermek- és ifjúságvédelem A projekt első tevékenységcsoportjának konkrét célja a Derecske-Létavértesi kistérségben élő gyermekek és fiatalok integrációs esélyeinek növelése volt. A tevékenységcsoport a, b és c tevékenységcsomagból állt össze, amelyeknek a célcsoportja részben fedte egymást. Az a tevékenységcsomag (Biztos Kezdet program) célcsoportjai azok a 0-5 eves gyermeket nevelő családok voltak, amelyek a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendeletben nevesített leghátrányosabb helyzetű kistérségek közül a 2. és 4. sz. mellékletben meghatározott kistérségek településein élnek, anyagi vagy egyéb okokból szegénységgel és/vagy társadalmi kirekesztettséggel veszélyeztettetek, megerősítésre, segítségre szorulnak a gyermekek szociális és érzelmi fejlődésének elősegítésében, egészségének védelmében, képesség- és készségfejlesztésében, 4

6 gyermekeik számára nem biztosított a preventív célú pedagógiai, illetve gyermekjóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége, illetve ezekkel a családokkal foglalkozó szakemberek. A b tevékenységcsomag (Gyermekvédelmi és ifjúsági típusú programok) célcsoportjai: a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendeletben nevesített leghátrányosabb helyzetű kistérségek közül az 2. és 4. sz. mellékletben meghatározott kistérségek településein családban elő, a gyermekjóléti szolgálat klienskörébe tartozó, elsősorban 6 év feletti gyermekek és szüleik, gyermekvédelmi gondoskodásban élő, elsősorban 6 év feletti gyermekek, 29 év alatti fiatalok, akik szociális/társadalmi akadályokkal, testi vagy szellemi akadályozottsággal küzdenek, iskolai nehézségekkel küzdenek, továbbá a velük kapcsolatban álló szakemberek. A partnerek egy Biztos Kezdet típusú program helyi megvalósításán dolgoztak közösen, sárándi központtal, a program keretében pedig egy Gyerekház létrehozása szerepelt, amely elsősorban a 0-5 éves korú gyermekeket nevelő családok számára nyújt segítséget abban, hogy megkapják azt a támogatást, amely segíti őket a gyermekeik képességeinek kibontakoztatásában és megalapozza a gyermekek sikeres iskolai pályafutását. A projekt ezen elemének konkrét célja volt a kistérségben élő gyermekek körében a személyiségfejlődésük támogatása, kompetenciáik fejlődésének elősegítése, a hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkózásának támogatása. Célul tűztük ki a devianciák kialakulásának megelőzését körükben, valamint a tolerancia erősítését a gyermekek és fiatalok közösségeiben. Cél volt a kistérségben élő gyerekek egészségi állapotának javítása, az egészségügyi preventív jellegű szolgáltatások megerősítése, a sport, mint közösségépítő és egészségi állapotjavító szabadidős tevékenység népszerűsítése. A közvetlenül a gyermekekre irányuló tevékenységek esetében cél volt a szülők bevonása ezen tevékenységekbe, a szülőkkel való kapcsolatépítés, a család támogató szerepének megerősítése. 2. Helyi közösség építése A helyi közösségépítő tevékenységcsoport célcsoportját a kistérség teljes lakossága alkotta. A helyi közösségépítő tevékenységek célja volt a helyi kistérségi és települési szintű közösségépítés, a helyi közösségben rejlő erőforrások feltérképezése és mozgósítása. Cél volt a kistérségben működő 5

7 civil szervezetek minél nagyobb mértékű bevonása a települések életébe, illetve a helyi lakosság megismertetése ezen szervezetek működésével, tevékenységeivel. Célunk volt az is, hogy a kistérségben működő civil szervezetek a projekt megvalósulása során minél több kapcsolódási pontot találjanak egymással, és közös projekteket, programokat valósítsanak meg, illetve támogassák egymás működését, mindezzel a helyi közösség javát szolgálva. A projekt célja volt a kistérségben közösségépítés keretében rendszeres tájékoztató programok, tanácsadás kialakítása és biztosítása, a következő területekhez kapcsolódva: egészségmegőrzés, foglalkoztathatóság javítása, elhelyezkedési lehetőségek feltárása, közép- és felsőfokú végzettségűek helyben tartása, pályaválasztás pályaorientáció támogatása, továbbtanulás segítése, digitális kompetenciafejlesztés, romák és nem romák békés együttélésének elősegítése. Cél volt a Derecske-Létavértesi Kistérségben kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására stratégiai alternatívák kialakítása a már korábban megszületett dokumentumok elemzése és kutatási tevékenység segítségével, pályázati ötletek, projektötletek, fejlesztési tervek kidolgozása, pályázatok előkészítése, támogatása. 3. Hátrányos helyzetűek képzése, foglalkoztatása A tevékenységcsoport elsődleges (közvetlen) célcsoportja volt: A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő (lakóhelye a kistérség valamelyik településén található), aktív korú, nem foglalkoztatott (munkanélküli, inaktív) személyek közül az alábbiak: az alacsony iskolai végzettségűek; az elavult szakképesítéssel rendelkezők, vagy szakképesítéssel nem rendelkezők; az önmagukat cigány kisebbséghez tartozónak vallók; a szegregált, telepszerű körülmények között élők; a tartós munkanélküliek (legalább 6 hónapja nem végez rendszeres kereső tevékenységet) pályakezdő fiatalok; 50 éven felüliek; gyermekgondozást, hozzátartozó ápolását követően a munkaerőpiacra visszatérők; megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők; utógondozói ellátásból kikerülő fiatalok vagy nagykorú utógondozottak; Másodlagos (közvetett) célcsoportok: 6

8 Kistérségi szakemberek, vállalkozások, potenciális munkáltatók, szakmai érdekképviseletiszervezetek munkatársai, képviselői, vezetői, menedzsmentje. A projekt hármas tevékenységcsoportjának konkrét célja volt a kistérségben élő, a munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű felnőttek kulcskompetenciáinak fejlesztése, a célcsoport tagjainak hozzásegítése ahhoz, hogy tartósan képesek legyenek elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Cél volt, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérségben legalább 62 fő felnőttképzésben vegyen részt, és közülük legalább 50 fő fejezze be sikeresen a képzést. Kitűzött célja volt a projektnek, hogy azok az alacsony iskolai végzettségű felnőtt lakosok, akik tanulási problémákkal küzdöttek a korábbi iskolai tanulmányaik során, vagy más okból volt kudarcokkal terhelt az iskolai pályafutásuk, megfelelő bemeneti kompetenciákat szerezzenek további felnőttképzésben való részvételhez. Célként tűztük ki a tevékenységcsoportban, hogy a kistérségben élő alacsony iskolai végzettségű, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű emberek állam által elismert szakképesítést, részszakképesítést, munkakör betöltéséhez szükséges képesítést szerezzenek, illetve azok, akik nem rendelkeznek befejezett általános iskolai végzettséggel, sikeresen elvégezzék az általános iskola 5-6. és 7-8. osztályát. A projekt célja volt, hogy a kistérség felnőtt lakosságának fejlődjenek a munkavállaláshoz nélkülözhetetlen kulcskompetenciái, kiemelten a vállalkozás indításához szükséges kompetenciák, a nyelvi és digitális kompetenciák. A lakosság kompetenciáinak fejlesztése és foglalkoztathatóságuk javítása mellett a projekt konkrét célja volt továbbá a helyi foglalkoztatási feltételek feltérképezése és javítása, a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek felmérése, helyi erőforrások és piac felkutatása, üzleti terv elkészítése, illetve egy szociális szövetkezet megalakításának támogatása. 2. Helyi közösségépítő tevékenységcsoport 2.1. Bevezetés A tanulmány célja, hogy a TÁMOP /1/B Nagy lépés a kistérségnek elnevezésű projekt keretén belül a 2. tevékenységcsoportban megvalósított projektelemeket bemutassa, hogy más, hasonló projektet megvalósító szervezet számára alkalmas legyen arra, hogy ötletekkel segítse a tervezést és megvalósítást. 2.2 A helyi közösségépítő tevékenységcsoport célja 7

9 A tevékenységcsoportban tervezett fejlesztéseken keresztül lehetőség teremtése a projekteket megvalósító szervezetek számára a helyi társadalomépítő programok, közösségi szolgáltatások megvalósításához szükséges működési feltételek, kapacitások kialakítására, valamint a forrásbevonó képesség növelésére. A helyi közösségépítő tevékenységcsoport célcsoportját a kistérség teljes lakossága alkotta. A helyi közösségépítő tevékenységek célja volt a helyi kistérségi és települési szintű közösségépítés, a helyi közösségben rejlő erőforrások feltérképezése és mozgósítása. Cél volt a kistérségben működő civil szervezetek minél nagyobb mértékű bevonása a települések életébe, illetve a helyi lakosság megismertetése ezen szervezetek működésével, tevékenységeivel. Célunk volt az is, hogy a kistérségben működő civil szervezetek a projekt megvalósulása során minél több kapcsolódási pontot találjanak egymással, és közös projekteket, programokat valósítsanak meg, illetve támogassák egymás működését, mindezzel a helyi közösség javát szolgálva. A projekt célja volt a kistérségben közösségépítés keretében rendszeres tájékoztató programok, tanácsadás kialakítása és biztosítása, a következő területekhez kapcsolódva: egészségmegőrzés, foglalkoztathatóság javítása, elhelyezkedési lehetőségek feltárása, közép- és felsőfokú végzettségűek helyben tartása, pályaválasztás pályaorientáció támogatása, továbbtanulás segítése, digitális kompetenciafejlesztés, romák és nem romák békés együttélésének elősegítése. Cél volt a Derecske-Létavértesi Kistérségben kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására stratégiai alternatívák kialakítása a már korábban megszületett dokumentumok elemzése és kutatási tevékenység segítségével, pályázati ötletek, projektötletek, fejlesztési tervek kidolgozása, pályázatok előkészítése, támogatása. 3. A tevékenységek részletes bemutatása, következtetések 3.1. A civil szervezetekkel való partnerség építés, együttműködés elősegítése, hasonló tevékenységet folytató civil szervezetek felkutatása A projektelem több tevékenység egymásra épülésével valósult meg. A célcsoportot a Derecske- Létavértesi Kistérség civil szervezeti alkották. Elsőként felkutatásra és adatbázisba rendezésre kerültek Sárándon és a Derecske-Létavértesi Kistérség további településein működő civil szervezetek, az adatbázisból egy elektronikus kistérségi civil kataszter készült, mely felkerült a konzorciumi partnerek honlapjára. A kataszterben 180, a kistérségben működő civil szervezet adatai szerepelnek. A kataszter a civil szervezet megnevezésén kívül tartalmazza a nyilvántartási azonosító 8

10 számot, a szervezet székhelyét, a szervezet képviselőjét és a szervezet tevékenységi körét. A táblázat lehetőséget ad az adatbázisban történő keresésre. Elkészült egy szervezeti szükséglet- és erőforrástérkép 68, a kutatásban résztvevő szervezet részvételével. A dokumentum célja, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérség civil szervezetei jobban megismerjék egymást, közöttük minél több és tartalmasabb szakmai kapcsolat alakuljon ki. Az erőforrástérkép tartalmazza a szervezet nevén, képviselőjén, elérhetőségén kívül a szervezet tevékenységét, azokat a területeket, melyeken együtt szeretne működni más szervezetekkel, továbbá azokat a területeket, melyeket fejleszteni szeretne, valamint a szervezet erősségeit. A szervezeti szükséglet- és erőforrástérkép kiküldésre került a kutatásban résztvevő civil szervezeteknek, valamint felkerült a megvalósító szervezetek honlapjaira. A projektmegvalósítás első szakaszában Sárándon, Létavértesen, Derecskén és Hosszúpályiban személyes találkozók keretében került ismertetésre a projekt és az abban megvalósításra kerülő szolgáltatások a civil szervezetek képviselői számára. A projektmegvalósítás során a záró konferencián kívül összesen hat alkalommal kerültek meghívásra Sárándra a civil szervezetek képviselői a különböző tematikus találkozókra. A személyes találkozókra elsősorban a sárándi, valamint a létavértesi civil szervezetek voltak motiváltak. A tematikus találkozókon a civil szervezetek képviselőit elsősorban a civil szervezetek működését érintő új jogszabályi változások érdekelték. Ezenkívül, fontosnak tartották a különböző pályázati források megismerését, valamint kíváncsiak voltak a megvalósított projektek tapasztataira. A találkozókon merült fel a sárándi szociális szövetkezet tevékenységének tervezése is. A projekt megvalósítása során 2 alkalommal 2013 és 2014 nyarán kistérségi civil nap került megszervezésre és lebonyolítása Sárándon, ahol a civil szervezetek bemutatkozhattak. Tapasztalatunk szerint elsősorban a helyi civil szervezetek éltek a lehetőséggel. A Derecske Létavértesi Kistérség civil szervezeteknek nincs főállású munkatársa, vezetői, tagjai munka mellett látják el civil tevékenységüket, nem rendelkeznek megfelelő irodai infrastruktúrával. Maga a civil szervezet fenntartása, működési feltételek megteremtése is gondot okoz, így nincs kapacitásuk a kapcsolatépítésre. A projektben aloldal létrehozását terveztük a Derecske-Létavértesi kistérség honlapján a civil szervezetek számára, ahol lehetőség van a kataszter és a szervezeti szükséglet- és erőforrástérkép megtekintésére, a civil szervezetek bemutatkozásra a szervezetek programjainak feltöltésére, partnerkeresésre. 9

11 Emellett a tevékenység mellett még több együttműködés szerepelt a tervek között a Derecske- Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulással, de a projekt megvalósulása idején a magyar közigazgatásban a területi egységek átstrukturálása történt meg, a kistérségek mellett megjelentek a járások, amely jelentősen csökkentette a kistérségek szerepét, így a tervezett együttműködések meghiúsultak Az egyes kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására stratégiai alternatívák kialakítása elnevezésű kutatás egyrészt arra kereste a választ, hogy a megvalósult projekt mennyiben volt koherens a kistérségre irányuló korábbi fejlesztési tervekkel, hogyan tudott reagálni a korábban a térség fejlesztésének témájában megszületett dokumentumokban kitűzött célokra. Másrészt a kistérség lakossága közvetlenül került megszólításra, a kérdezők a lakosok véleményét rögzítették arra vonatkozóan, hogy melyek azok a problémák, amelyekkel szembesülnek a mindennapokban, és milyen szolgáltatások, ellátások azok, amelyek megkönnyítenék az életüket. A kutatásból készült 60 oldalas tanulmány 50 nyomtatott példányban jelent meg, illetve elektronikusan is elérhető az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd honlapján. A tanulmányban két dokumentum került elemzésre. A Derecske-Létavértesi Kistérség fejlesztési koncepciója és programja 2009-ben nyerte el a végső formáját, az időtávlat, amelyet átfog, 7-10 év ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú, az EU jelenlegi programozási periódusának végéig megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre. A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel ez jelenthet kitörési lehetőséget a kistérség számára. A tanulmány valamennyi főbb fejezete a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok alapvetően a gazdaságra koncentrál. A másik felhasznált dokumentum a Derecske-Létavértesi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma. A Derecske-Létavértesi térségi foglalkoztatási paktum a munkaerő-piaci szereplők szerződésben rögzített összefogása azzal a céllal, hogy: megismerjék a kistérség foglalkoztatási nehézségeit, a munkanélküliség okait, foglalkoztatást elősegítő programokat valósítsanak meg, 10

12 összehangolják a térségi szereplők gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseit, és megoldást keressenek a problémákra, összehangolják a pénzügyi forrásokat a foglalkoztatáspolitikai célok eredményes megvalósításának érdekében. A Foglalkoztatási Paktum célkitűzései A paktum célkitűzései alapvetően kapcsolódnak az országos és a megyei foglalkoztatáspolitikai célokhoz és a térség gazdaságfejlesztései elképzeléseihez. A paktum célja (a) a foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése a Derecske-Létavértesi kistérségben (b) a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése a térség munkavállalói, munkaadói és szakintézményei közötti foglalkoztatási partnerség kiépítése által, (c) a munkaerőpiac egyensúlyának megteremtése valamint a területi különbségek csökkentése. Ennek érdekében az aláíró felek tevékenységük összehangolásával elősegítik - a versenyképes gazdasági környezet kialakítását, - a vállalkozás- és intézményfejlesztést - kiemelten a mezőgazdaság és turizmus területén, - a képzettségi szint növelését, az élethosszig tartó tanulás eszméjének elterjesztését - a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának növelését, tudás- és készségfejlesztését, - a népességmegtartó erő növelését, a szociális ellátó-rendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférhetőség települési / térségi területi különbségeinek, egyenlőtlenségeinek mérséklését, megszüntetését. A Foglalkoztatási Paktum célcsoportjai A Derecske-Létavértesi kistérség foglalkoztatási paktumának célcsoportjai: 11

13 a) a munkavállalók, különös tekintettel a munkanélküliséggel veszélyeztetett személyekre; b) a munkanélküliek, különös tekintettel - az alacsony iskolai végzettségűekre, - a tartós munkanélküliekre, - a megváltozott munkaképességűekre, - a roma munkanélküliekre, - a 25 év alatti munkanélküliekre (köztük a pályakezdőkre), illetve - a 45 éven felüli munkanélküliekre; c) a kistérség kis- és középvállalkozásai; d) a kistérség civil szervezetei 2 A TÁMOP /1/B os Nagy lépés a kistérségnek elnevezésű projekt a foglalkoztatási paktumban rögzített célok közül az alábbiakhoz járult hozzá eredményeivel: A) A foglalkoztatás fenntartható mennyiségi és minőségi növelése, valamint a vállalkozásfejlesztés, mint célkitűzés keretében szociális gazdaság formájában megvalósuló tevékenység megalapozásához járult hozzá. Sáránd Községben bejegyzésre került ennek eredményeképpen egy szociális szövetkezet a projekt szakértőinek támogatása mellett, a helyi lakosok részvételével. A szociális szövetkezet létrehozásának célja a településen, illetve a kistérségben élő hátrányos helyzetű emberek önfoglalkoztatóvá válásának elősegítése, valamint munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak munkalehetőségének megteremtése és foglalkoztatásának biztosítása volt. A szakértők a következő feladatokban működtek közre: - A helyi kistérségi, települési feltételekhez, meglévő adottságokhoz és igényekhez igazodó, a szociális gazdaság keretei között megvalósítható tevékenység kiválasztása - Az alapító tagok és a szövetkezetben munkát vállalni szándékozók felkutatása, bevonása. 2 A Derecske-Létavértesi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma 12

14 - A megalakítandó szövetkezet rendelkezésére álló eszközök, földterület, vagyon, apport felmérése - A szociális szövetkezet szervezeti háttere, fő tevékenységek, szervezeti célkitűzések - A szociális gazdaságban létrejött vállalkozás üzleti modellje, termék/szolgáltatás leírása, termékfejlesztési folyamat megtervezése - Piac leírása/elemzése, általános környezet, potenciális vásárlók, igénybevevők felmérése - Piackutatás, célpiac meghatározása - Marketing stratégia, értékesítési terv meghatározása, árkialakítás - Működési terv meghatározása - Pénzügyi terv készítése - Társadalmi hatás felmérése - Kockázat elemzés és kezelés, versenytársak elemzése - Tanácsadás a bejegyzéshez kapcsolódóan - TÁMOP as pályázatmegírása és benyújtása a szövetkezeti tagok közreműködésével B) A gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése a térség munkavállalói, munkaadói és szakintézményei közötti foglalkoztatási partnerség kiépítése által ennek a célkitűzésnek a keretében a következőkkel járult hozzá a projekt a paktum céljainak megvalósulásához: - Egyéni munkaerő-piaci és foglalkozási információnyújtás: cél az elhelyezkedés és az üres álláshelyek betöltésének elősegítése, valamint tájékoztatás nyújtása a regionális munkaügyi központ egyes szervezeti kirendeltségeinél igénybe vehető szolgáltatásokról és támogatási lehetőségekről. A szolgáltatás a térségben elérhető képzésekre, a kistérség munkaerő-piaci helyzetére, a munkaerőkereslet és kínálat helyi jellemzőire vonatkozó információk nyújtását, a foglalkoztatást elősegítő támogatások és az álláskeresési ellátásokra vonatkozó lehetőségek ismertetését, továbbá a 13

15 foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatást és az azokról szóló ismertetők átadását tartalmazza. - Álláskeresési tanácsadás: Az álláskeresési tanácsadás célja azon álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel. - Pályaorientációs ismeretek tréning: A 3x4 órás csoportfoglalkozás keretében a pályaválasztásban vagy önmagában bizonytalan, határozatlan ügyfelek számára csoportfoglalkozás keretében az önismeret fejlesztése, illetve pályaismeret bővítése történik. A résztvevők segítséget kapnak a pályaválasztási döntésük meghozatalában, a céljaik megvalósítása érdekében a további lépéseik megtervezésében. - Egyéni pályaorientációs tanácsadás: Egyéni tanácsadás során különböző önismereti kérdőívek kitöltésével a pályaválasztásukban vagy önmagukban bizonytalan ügyfelek pályaismeretének, önismeretének bővítése, illetve a reális pályaválasztási döntésének segítése történik. - Egyéni pályakorrekciós tanácsadás: Egyéni segítséget nyújt azon ügyfelek részére, akik életpályájuk módosítását tervezik. A pályamódosítás oka lehet külső (munkaerő-piaci szempontból nem piacképes szakma), vagy belső (már nem nyújt kellő sikerélményt). A tanácsadás középpontjában a pályaelképzelések, a képzési lehetőségek, a tanulási képesség felmérése és a döntési készségek fejlesztése áll. - Egyéni képzési tanácsadás: A foglalkozás feltárja az ügyfelek érdeklődési irányait és pályaismeretük minőségét, amelyre a pálya-, képzés-, munkaválasztásban építhetnek. Támogatja a felnőtt egyént a foglalkozást elősegítő képzésben való részvételében, a sikeres munkavállalás érdekében, illetve segít bekapcsolódni a képzési folyamatba. Segítséget nyújt a felnőttképzési programok megválasztásához, a döntés megalapozásához a támogatási, finanszírozási, továbblépési lehetőségek ismertetésével. - Kerti munkás megnevezésű rész-szakképesítés (OKJ ) - Gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ ) + angol nyelvi képzés - Munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzés keretében Kertművelő háziasszony képzés, 14

16 - Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló képzések keretében Digitális írástudás, számítógépes alapismeretek képzés - Az általános iskolai végzettség megszerzésére vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzésére irányuló képzés keretében Hátrányos helyzetű emberek komplex felzárkóztató képzése (akkreditált felnőttképzés PL-5670), 5-6. osztály felzárkóztató képzés, 7-8. osztály felzárkóztató képzés (akkreditált felnőttképzés) C) A munkaerőpiac egyensúlyának megteremtése valamint a területi különbségek csökkentése célkitűzéshez való hozzájárulás: - Megyei, kistérségi önkormányzatok és civil szervezetek részére pályázati elképzelések, projektötletek, fejlesztési tervek kidolgozása a hazai és uniós pályázatok előkészítése, megvalósulásának elősegítése, támogatása, menedzselése. - A civil szervezetekkel való partnerség építés, együttműködés elősegítése, hasonló tevékenységet folytató civil szervezetek felkutatása. - Az egyes kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására stratégiai alternatívák kialakítása - Szükséglet- és igényfelmerés a helyi humán szolgáltatási és ehhez kapcsolódó képzési igényeket illetően. - A foglalkoztatási szolgáltatások, ellátások és támogatások összehangolását szolgáló javaslatok, módszerek kidolgozása. A projekt maximálisan reagált a foglalkoztatási paktumban megnevezett célcsoportok helyzetének javítására is, hiszen a projekt célcsoportját az alábbiak alkották: az alacsony iskolai végzettségűek; az elavult szakképesítéssel rendelkezők, vagy szakképesítéssel nem rendelkezők; az önmagukat cigány kisebbséghez tartozónak vallók; a szegregált, telepszerű körülmények között élők; a tartós munkanélküliek (legalább 6 hónapja nem végez rendszeres kereső tevékenységet) 15

17 pályakezdő fiatalok; 50 éven felüliek; gyermekgondozást, hozzátartozó ápolását követően a munkaerőpiacra visszatérők; megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők; utógondozói ellátásból kikerülő fiatalok vagy nagykorú utógondozottak; Másodlagos (közvetett) célcsoportok: Kistérségi szakemberek, vállalkozások, potenciális munkáltatók, szakmai érdekképviseletiszervezetek munkatársai, képviselői, vezetői, menedzsmentje. Humán területen működő, illetve közösségi funkcióval rendelkező szervezetek munkatársai, önkéntesei. A program keretében megvalósuló képzés, illetve az egyéb szolgáltatások által érintett hátrányos helyzetű társadalmi csoportok. Közvetett célcsoport: A program keretében fejlesztésre kerülő szociális és humán szolgáltatások igénybevevői, érintettjei, akik az elsajátított ismeretek alapján felkészültebb, nagyobb szakértelemmel rendelkező munkatársak révén magasabb színvonalú ellátásban részesülhetnek. A projekt keretében foglalkoztatást biztosító szervezetek (önkormányzatok, civil szervezetek, stb.) A 145 darab lakossági kérdőív a Derecske-Létavértesi Kistérség 9 településén került lekérdezésre. A kérdőív fő témakörei a következők voltak: - A kutatásban résztvevő háztartások adatai (a háztartások létszáma, korösszetétel, foglalkoztatási helyzet, iskolai végzettség) - A kistérség intézményi ellátottsága (gyermekellátó intézmények, támogatásra szoruló hozzátartozók ellátása (idősgondozás, fogyatékkal élők gondozása, hiányzó szolgáltatások beazonosítása) 16

18 - Szabadidő eltöltése (igénybe vett szabadidős lehetőségek, szükséges szabadidős lehetőségek) - Civil szervezetek(ismertség, ellátott szolgáltatások, szolgáltatási szükségletek) - A válaszolók családi körülményei (a lakóingatlanok tulajdonjoga, konfortfokozata, felszereltsége, internetelérés, gépkocsi, hiteltartozás, a családok életszínvonala, jövedelmi helyzete, szociális ellátások igénybevétele) A vizsgált dokumentumok és a kérdőív eredményeinek összegzése alapján elmondható, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérségben élők számára elsősorban a gazdaságfejlesztés, ezen belül a helyi munkahelyteremtés szükséges. Ez a törekvés egybeesik a Derecske-Létavértesi Kistérség fejlesztési koncepciójának, a kistérség foglalkoztatási paktumának elképzelésével, valamint a Nagy lépés a kistérségnek elnevezésű projekt céljaival is. A munkahelyteremtéssel csökkenthető a magasabb iskolai végzettségű munkavállalók elvándorlása a kistérségből. Fontos a kistérség felnőtt lakosainak képzése, továbbképzése annak érdekében, hogy szakmát, érettségit szerezzenek, a munkáltatók minél magasabban képzett munkaerőt alkalmazzanak, ezáltal a rendkívül alacsony foglalkoztatottsági szint növekedjen és a munkaképes korú lakosság magas inaktivitási arányának problematikája megoldódjon. Hasonló projektek indítása segíti a munkaügyi ellátó szervezet törekvéseit, a hátrányos illetve a halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők többoldalú szociális-képzési támogatás növeli a sikeres szakmaszerzés és a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyét. Továbbra is szükség van a főként roma lakosságot érintő általános iskolát befejező programok indítására. Kiemelt feladat az iskoláskorú fiatalok oktatásban tartása, a minél magasabb szintű, piacképes szakmát adó iskolai végzettség megszerzése érdekében. Az iskolának módszertanilag fel kell készülnie erre a feladatra, valamint arra is, hogy olyan tartalmas délutáni elfoglaltságot biztosítson a diákok számára, hogy a szülők könnyebben össze tudják egyeztetni a munkahelyi elfoglaltságot a gyermekneveléssel. Az önkormányzatok és a civil szervezetek által szervezett gyermekek számára szervezett különböző szakkörök, klubok, non-formális tanulási lehetőségek erősíthetik a tanulás, mint érték széles körű elterjedését. A fiatalok mellett erősíteni kell az idősgondozás, a betegellátás színvonalának emelését, elérhetőségét, elterjesztését. A kistérség lakosságát megkérdezve egyértelmű igény jelentkezett a 17

19 támogatásra szoruló idős és/vagy beteg hozzátartozók számára nyújtott szolgáltatások igénybevételére. Az ilyen élethelyzetben lévő hozzátartozók biztos, kiszámítható és megfizethető gondozása hozzásegítheti a háztartások tagjait ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon. A foglalkoztatók között meg kell találni azt az érdeket, hogy rugalmas munkaidőt biztosítson azoknak a munkavállalóknak, akik gyermeket nevelnek vagy gondozásra szoruló rokont ápolnak. A válaszadók többsége elégedett a meglévő kulturális, szórakozási lehetőségekkel, de sok jó ötlet felmerült a kínálat bővítésére. Kiemelkedően magas elismerést kapott a lakosságtól a sportolási lehetőségek kínálata. A civil szervezetek nagyon sokat tehetnek a kistérség fejlődése érdekében. Elsőként az ismertség megteremtése a cél, hogy lehetőleg a teljes lakosság ismerje meg a szervezeteket, a szolgáltatásokat, programokat. A kérdőívek eredményeiből kiderült, hogy a civil szervezetekre nagy szükség van a kulturális programok biztosításán kívül is. Sokan kérnének segítséget szociális területen, idősgondozásban, betegellátásban, oktatási területen. De fontos szolgálatot tesznek a biztonság megteremtésével, fenntartásával kapcsolatos feladatokat ellátó civil szervezetek is. A települések lakosai előtt pedig nyitva áll a lehetőség öntevékeny csoportok, formális és nem formális szerveződések létrehozására, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérség szolgáltatási palettája bővüljön, színvonala emelkedjen, a projekt keretében létrehozott szolgáltatások tovább fejlődjenek, összetartó, megtartó közösség alakuljon ki Megyei, kistérségi önkormányzatok és civil szervezetek részére pályázati elképzelések, projektötletek, fejlesztési tervek kidolgozása a hazai és uniós pályázatok előkészítése, megvalósulásának elősegítése, támogatása, menedzselése elnevezésű kutatás célja a projekt megvalósítása során elért eredmények, tapasztalatok, valamint a projekt keretében elkészült kutatások - kiemelten Az egyes kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására stratégiai alternatívák kialakításában elnevezésű kutatás - alapján fejlesztési javaslatok megfogalmazása Sáránd település és a kistérség számára. 18

20 A tanulmány elsőként bemutatja a kistérséget érintő legfontosabb, a projektben végrehajtott tevékenységeket, majd a projektmegvalósítás, valamint a projekt keretében lezajlott kutatások tapasztalatait alapul véve javaslatokat fogalmaz meg az elkezdett munka eredményeinek fenntartása és továbbfejlesztése érdekében. A 25 oldalas fejlesztési javaslatok tanulmány feltöltésre kerül az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd honlapjára, valamint közvetlenül is eljuttatásra kerül a tevékenységben résztvevők számára. 19