Gyermekjóléti Központ/szolgálat feladatait ellátó szakmai szervezeti egységek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyermekjóléti Központ/szolgálat feladatait ellátó szakmai szervezeti egységek"

Átírás

1 1

2 Intézmény neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi, Gyermekjóléti Intézmény Székhely címe: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Gyermekjóléti Központ/szolgálat feladatait ellátó szakmai szervezeti egységek Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Arany J. u. 37. Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Kassai u. 19. Diósgyőr-Vasgyári Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Jedlik Á. u. 3/a. Avasi Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Szentgyörgy utca Perecesi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Bollóalja u Kistérségi Munkacsoport (Miskolc, Arany J. u. 37.) Szolgáltatási helyek: Bükkszentkereszt Bükkszentkereszt, Kossuth u. 24. Répáshuta Répáshuta, Kossuth u. 2. Harsány Harsány, Hunyadi u. 2. Kistokaj Kistokaj, Széchenyi u. 43. Szirmabesenyő Szirmabesenyő, Kossuth u. 19. Sajóecseg Sajóecseg, Széchenyi u. 27. Sajókeresztúr Sajókeresztúr, Rákóczi u Sajósenye Sajósenye, Petőfi u. 14. Sajóvámos Sajóbábony Nyékládháza Nagycsécs Muhi Mályi Sajóörös Sajóvámos, Kossuth tér 1/a. Sajóbábony, Arany J. u. 5. Nyékládháza, Kossuth L. u. 86. Nagycsécs, Anna u. 1. Muhi, Kossuth L. u. 86. Mályi, Botond u. 5. Sajóörös, Fő u

3 Általános bevezető Az évi III. tv. (Szociális törvény) és az évi XXXI. tv. (Gyermekvédelmi törvény) a szociális biztonság megteremtése, megőrzése, valamint a gyermekek érdekeinek védelme érdekében, meghatározza az állam és az önkormányzatok által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a működésük alapvető szabályait, ellátásra való jogosultság feltételeit és érvényesítésük garanciáit. Mindkét törvény kimondja, hogy a szociális, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi ellátások feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint kisebb közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségen túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Miskolc Megyei Jogú Város január 1-től a szociális-, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi feladatokat, valamint az egészségügyi alapellátások körébe tartozó védőnői és iskola-egészségügyi ellátást egy integrált saját fenntartásban működő intézmény keretei között kívánja biztosítani. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének IX-262/3443/2012.sz. határozata értelmében az önkormányzat fenntartásában működő intézmények a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központba olvadnak be, és a jogutód intézmény neve január 1-től Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ elnevezésre változik. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének VI-144/4981/2013.sz. határozatának 4. pontja alapján a Közgyűlés hozzájárult a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ fenntartói feladatainak a Miskolc Környéki Társulás részére történő átadásához július 1-től a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ fenntartója a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás. A Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 11/2013. (XI.27.) sz. Társulási Tanácsi határozatával figyelemmel a évi CXCII. törvény rendelkezéseire döntött az intézmény feladatellátásnak módosításairól, továbbá jóváhagyta Sajóörös Község önkormányzatának csatlakozását, illetőleg Sajópetri Község Önkormányzatának kilépését, ezzel együtt az ellátott feladatok területi módosítását. A Társulási Tanács jóváhagyta a GYÁO-CSÁO feladatellátásának területi módosítását (a feladatellátás től kiterjed a Társulás településeire.) január 1-től az intézmény elnevezése: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény A struktúra átalakítás elsődleges célja, hogy átláthatóbb, tervezhetőbb és hatékonyabban működtethető szolgáltató rendszer jöjjön létre. A javasolt szervezeti felépítés biztosítja a szakszerűbb és magasabb színvonalú szakmai munka keretfeltételeit és megalapozza az egységes minőségirányítási rendszer bevezetését. Az integrált intézményben szakmai és finanszírozási szempontok mentén feladatcsoportonként önálló szervezeti egységek (igazgatóságok) kerülnek létrehozásra, melyek között egyértelműen elkülönülnek az alap és szakellátási feladatok, illetve a különböző célcsoportokat érintő ezáltal eltérő szakmai kompetenciákat igénylő feladatok. 3

4 Az integrált intézmény szakmai feladatellátását az igazgató irányításával január 1-től 5 szakmai igazgatóság (4 szakterületi és 1 stratégiai) biztosítja szakmai igazgatóhelyettes közvetlen vezetése mellett. Valamennyi támogató funkció a létrejövő gazdasági igazgatóságon kap helyet, mely gazdasági igazgatóhelyettes irányításával működik. A négy szakterületi igazgatóság alá rendeződnek az Szt. és a Gyvt. által ellátandó alap és szakosított ellátások, valamint az egészségügyi szolgálat. A stratégiai igazgatóság koordinál /ill. irányít minden olyan feladatot, amely valamennyi, ill. több szakterületet érint, összehangolja az egyes szakterületek munkáját (továbbképzés, képzési rendszer, fejlesztések pályázati munka koordinálása, intézményi szintű programok, rendezvények, intézmény arculata, PR tevékenység, kommunikáció, információáramlást, stb.) A gazdasági igazgatóságon kap helyet valamennyi támogató funkció (gazdasági adminisztráció, pénzügy-, számvitel, beszerzés, élelmezés konyhák üzemeltetése, műszak-szállítás, technikai kisegítő feladatok ellátása, stb.) 4

5 I. A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény szervezeti felépítése Szakterületi igazgatóságok és az általuk ellátott feladatok 1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatóság családsegítés gyermekjóléti szolgálat/központ gyermekek átmeneti gondozása (Gyermekek Átmeneti Otthona és Családok Átmeneti Otthona) 2. Gyermekek napközbeni Ellátása Bölcsődei Igazgatóság 3. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága időskorúak szociális ellátása (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése) fogyatékos személyek ellátása (támogató szolgálat) pszichiátriai betegek ellátása (pszichiátriai betegek közösségi ellátása) 4. Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatóság területi védőnői szolgálat iskola egészségügyi szolgálat Stratégiai igazgatóság és az általa ellátott feladatok továbbképzési rendszer, belső képzési rendszer működtetése, terepintézményi feladatok koordinálása, minőségbiztosítási rendszer bevezetése, minőségirányítási rendszer működtetése, szakmai nyilvántartási rendszer koordinálása, ellenőrzése, szakterületek közötti koordináció, információáramlás biztosítása, intézményi szintű programok, rendezvények szervezése, koordinálása, lebonyolítása, pályázati munka koordinálása, szakmai fejlesztések előkészítése, tervezése, bevezetése, intézményi arculat (PR) A Stratégiai igazgatóság referensi rendszerben látja el a feladatokat. Gazdasági Igazgatóság gazdálkodási szervek (gazdasági adminisztráció, pénzügy, számvitel, vagyongazdálkodás, beszerzések) műszak-, szállítás-, anyaggazdálkodási egység (karbantartás, üzemeltetés, őrzés-védelem, parkgondozás, energetika, gépjárművek üzemeltetése, stb.) élelmezés, konyhák technikai feladatok (takarítás, mosás, stb.) 5

6 II. Az egyes szakterületi igazgatóságok telephelyei, a telephelyeken ellátott feladatok 1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatósága 1.1. Családsegítést, adósságkezelési tanácsadást és gyermekjóléti szolgáltatás/központ feladatait ellátó telephelyek, szolgáltatás céljára nyitva álló helyiségek Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Arany János u. 37. székhely) Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Kassai u. 19. szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) Diósgyőr-Vasgyári Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Jedlik Á. u. 3/a. szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) Avasi Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Szentgyörgy u szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) Perecesi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Bollóalja u szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) Városi Adósságkezelő Iroda (Miskolc, Aba u. 44.) Kistérségi Munkacsoport 1.2. Gyermekek Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.) 1.3. Családok Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.) 2. Gyermekek Napközbeni Ellátása Bölcsődei Igazgatóság Napsugár Bölcsőde Miskolc, Selyemrét u. 36. Mesemalom Bölcsőde Miskolc, Dózsa Gy. u. 36. Dobó katica Bölcsőde Miskolc, Hadirokkantak u. 26. Heim Pál Bölcsőde Miskolc, Kassai u. 19. Katica Bölcsőde Miskolc, Szilvás u. 39. Napsugár Bölcsőde Miskolc, Hajós u. 1. Petneházy Bölcsőde Miskolc, Petneházy u Margaréta Bölcsőde Miskolc, Bokréta u. 1. Diósgyőri Bölcsőde Miskolc, Kuruc u. 65/a. Kilián Bölcsőde Miskolc, Könyves K. u

7 3. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága 3.1. Idősek ellátását biztosító szervezeti egységek Székhelyen (Miskolc, Arany J. u. 37.) nyújtott ellátások (Derűs Alkony Szolgáltatási Központ) étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Segítő kezek Szolgáltatási Központ Miskolc, Szondy Gy. u. 50. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Szépkor Szolgáltatási Központ Miskolc, Mátyás király u. 15. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Újgyőri Szolgáltatási Központ Miskolc, Andrássy u. 10. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Vársétány Szolgáltatási Központ Miskolc, Bartók B. u. 7. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Hámori Szolgáltatási Központ Miskolc, Palota u. 16. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Hejőcsabai Szolgáltatási Központ Miskolc, Sütő J. u. 6. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Arany Alkony Szolgáltatási Központ Miskolc, Kabar u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek átmeneti elhelyezése Bulgárföldi Szolgáltatási Központ Miskolc, Fazola H. u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése Észak-Kiliáni Szolgáltatási Központ Miskolc, Kacsóh P. u. 8. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése Avasi Szolgáltatási Központ 2 telephellyel Miskolc, Testvérvárosok u. 6. Miskolc, Klapka Gy. u étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Kistérségi Munkacsoport (hs. és jhg.) 3.2. Fogyatékos személyek szociális ellátásai Támogató Szolgálat Miskolc, Arany János u Pszichiátriai betegek ellátása pszichiátriai betegek közösségi ellátása és nappali intézménye Miskolc, Arany János u Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatósága területi védőnői szolgálat védőnői körzetek szerint iskola egészségügyi szolgálat oktatási, nevelési intézmények szerint 7

8 5. Székhelyen ellátott egyéb feladatok Stratégiai Igazgatóság feladatai Gazdasági Igazgatóság gazdasági adminisztráció Munkaügyi-, Humánpolitikai feladatok Módszertani feladatok III. A struktúra átalakítást meghatározó szempontok várható pozitív hatása Szakmai szempontok funkcionálisan és strukturálisan jól tagolt, átláthatóbb szervezeti keret kialakítása (vertikális szempont), melyben az egyes szakterületek világosan és egyértelműen lehatárolásra kerülnek, önálló szakmai irányítással a létrejövő szervezeti keret biztosítsa a tervezhetőbb, hatékonyabb szolgáltatásszervezést, a magas színvonalú szakmai munka feltételeit a területi kiegyenlítés elve, a városon belüli kapacitásszabályozás érvényesíthető legyen, a szervezeti forma nyújtson alapot a szükségletalapú szociális szolgáltatások biztosításához területi ellátások összehangolása, mely biztosítja a megfelelő ellátáshoz való gyors hozzájutást, csökkenti a bürokráciát, ugyanakkor kiszűrhetővé teszi a rendszerkihasználókat (horizontális szempont) az új szervezeti keret lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztések, a pályázati munka összehangolt, egységes rendszerben működjön minőségirányítási rendszer keretfeltételeinek megteremtése Gazdasági szempontok szolgáltatások volumenéhez igazodó infrastruktúra biztosítása az ellátási szükséglethez optimálisan igazodó szakmai jogszabályok előírásait betartó szakmai létszám biztosítása párhuzamosságok kiszűrése, megszüntetése az indokolt racionalizálás eredményeként az egyes ellátások szolgáltatási önköltségének reális mértékű csökkenése finanszírozhatóság fenntarthatóság biztosítása Szolgáltatásfejlesztés szempontjai Pályázati forrás bevonásával (TIOP, ÉMOP, stb.) elavult, kihasználatlan infrastruktúra kiváltása, gazdaságosan működtethető épületekre, melyek modern és optimális szolgáltatási környezetet biztosítanak leromlott állapotban lévő infrastruktúra felújítása, a gazdaságosabb működtetés mellett, a munkafeltételek javítás 8

9 Belső szolgáltatásfejlesztéssel a meglévő infrastruktúra bázisán olyan kötelező feladatnak minősülő de jelenleg el nem látott szolgáltatási formák bevezetése, melynek működési feltételeit az állami finanszírozás fedezi szolgáltatási profil bővítése alapfeladaton túli, piacképes és hiánypótló szolgáltatások bevezetésével többletfinanszírozást nem igénylő Jó gyakorlatok rendszerszintű működtetése, adaptálása minőségbiztosítási rendszer ütemezett bevezetése minden ellátási területen Egy struktúra átalakítás (bármely strukturális változásról legyen szó) csak abban az esetben éri meg az áldozatot, ha annak érzékelhetően pozitív következményei lesznek minden rendszerszereplő (ellátott/igénybe vevő, dolgozó, fenntartó) számára. Az intézményi integrációt egy átgondolt, csak nem egy éves előkészítő munka előzte meg, melyben minden rendszerszereplő szempontja, javaslata érvényre jutott. Ennek fényében az átszervezés várható és realizálható pozitív hatása ellátotti oldalról: jobb és gyorsabb tájékozódás az ellátórendszerben összehangolt, magasabb színvonalú szolgáltatáshoz, ellátáshoz való hozzájutás dolgozói oldalról: továbbra is intézményi keretben történő működés kiszámíthatóságot jelent továbbfoglalkoztatás minden aktív dolgozó számára garantált foglalkoztatás biztonsága nő várható összehangolt fejlesztések révén a munkafeltételek, a munkavégzés körülményei javulnak fenntartói oldalról: a rendszer átláthatóbbá válik érvényesíthető az egységes önkormányzati szociálpolitikai szemlélet tulajdonosi/fenntartói kontroll jobban érvényesíthető 9

10 A szociális és gyermekjóléti feladatellátás társadalmi háttere I. Társadalmi háttér a szolgáltatások kiemelt célcsoportjai 1. Társadalmi háttér A rendszerváltást követő gazdasági és társadalmi átalakulás alapjaiban érintette a lakosság túlnyomó többségét, számos új és differenciált szükségletet, szociális problémát hozott a felszínre. Ezek közül legsúlyosabb a szegénység kiterjedése, valamint az egyenlőtlenségek gyorsütemű növekedése volt. A szegénység növekedésének legfontosabb háttértényezői között kell említeni, hogy a gazdasági szerkezet átalakítás következtében csökkent a foglalkoztatottak aránya, tömegek szorultak ki a munkaerőpiacról, megjelent és konzerválódott a tartós munkanélküliség, a jövedelem és a szociális transzferek reálértéke folyamatosan csökkent. A tömeges munkanélküliség átalakította a családok addigi szerkezetét, nőtt az inaktívak, eltartottak családon belüli aránya, mely együtt járt a háztartások bevételi és kiadási struktúrájának változásával. A gazdasági átalakulás következményeként a háztartások számára egyre nagyobb terhet jelentett és jelent a mai napig a lakhatás megoldása, illetve a lakhatással kapcsolatos kiadások fedezése. Az adósságspirál, az adósságok felhalmozódása azokat a háztartásokat érintette elsősorban (de nem kizárólagosan), amelyek tartósan jövedelemhiányosnak bizonyultak, ahol a bevételek növekedése nem tudott lépést tartani a lakhatáshoz kapcsolódó (közüzemi díjak, lakáshitel, stb.) költségekkel. A társadalmi, külső környezeti hatásokkal szemben védettséget jelenthetne a család, amely azonban szintén válságban van. A mai család általános jellemzője az értékválság mellet az, hogy nem tudja megfelelően betölteni hagyományos funkcióit, mint például a gazdasági, szocializációs, illetve védelmi funkciók. Az országban jelentős területi/regionális különbségek figyelhetők meg, melyek a rászorulók nagyságrendjében a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyében is megnyilvánulnak. A szembetűnő regionális különbségek mellet, az egyenlőtlenségek egy másik dimenzió a települési hierarchia mentén még erőteljesebben nyilvánulnak meg. A leszakadó zömmel kistelepülések, aprófalvak alkotta térségekben a társadalmi hátrányok halmozódása jellemző. A kistelepülések azok, ahol már az alapvető közszolgáltatások biztosítása is gondot okoz. A szociális ellátórendszer az elmúlt évtizedekben többé-kevésbé kiépült, azonban a hazai településszerkezet sajátosságaiból és az ezt leképező, széttagolt és diszfunkcionális működésből adódóan nem juthatnak érdemi segítséghez mindazok, akik erre rászorulnak. Mind a szociális támogatásokhoz, mind a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokhoz való hozzáférés esélye egyenlőtlen. 10

11 2. Kiemelt célcsoportok 2.1. Munkanélküliek Munkaerő-piaci helyzet jellemzői Alacsony foglalkoztatási szint A munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője az alacsony munkaerő-piaci részvétel ban a éves népesség 56,7%-a volt foglalkoztatott, a foglalkoztatási ráta az előző évihez képest 0,6%-kal csökkent. A magyarországi foglalkoztatottsági szint 9,1% ponttal marad el az Európai Unió átlagától, mely elmaradás számottevőnek mondható. Az alacsony foglalkoztatási szintet egyrészt a fiatal (15-24 évesek), valamint az idősebb (nyugdíjkorhatár közelében lévő) korosztály alacsony foglalkoztatási szintje magyarázza. Magyarországon a fiatalok (15-24 éves korúak) ötöde dolgozik, míg az EU-ban ez az arány 39%. Az idős korosztály foglalkoztatási szintje pedig 14%-kal marad el az EU átlagától. Másrészt Magyarországon az iskolai végzettség szerinti különbségek igen jelentősek. Hazánkban az alacsony iskolai végzettségű legfeljebb 8 általános iskola munkaképes korúak foglalkoztatási szintje nem éri el a 30%-ot, míg ez az arány az EU-ban közel 50%. Kedvezőtlen és konzerválódni látszó jelenség, hogy a munkanélküliek jelentős része tartósan nem tud visszalépni a munkaerőpiacra. Regionális különbségek A régiók között és a régiókon belül is jelentős különbségek figyelhetők meg a foglalkoztatás és a munkanélküliség tekintetében. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva évben országos átlagban 10,0% volt. A ráta értéke a legalacsonyabb Közép-Magyarországon volt 3,6%-os értékkel, míg a legmagasabb értéket Észak-Magyarország mutatta 17,8%-kal. Az Észak- Magyarországi régió mellett a negatív póluson helyezkedik el az Észak-Alföldi (17,5%) és a Dél-Dunántúli régió (14,3%). (A gazdasági recesszió az eddigi folyamatok alapján azonban a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókat érintette negatívabban. A területi különbségek várható csökkenése a kedvezőbb helyzetű régiók relatív pozíciójának romlása miatt következett be.) A helyi munkaerő-piacnak számító kistérségek szintjén a területi különbségek még szembetűnőbbek. Ezen a szinten a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek esetenként többszörösére nőttek. Kistérségi szinten a magas munkanélküliség szinte törvényszerűen jár együtt a problémák halmozódásával: magas az alacsony iskolai végzettségűek, munkaerőpiacról tartósan kiszorulók, inaktívak aránya és az átlagosnál magasabb a rendszeres szociális segélyben, ill. rendelkezési állási támogatásban részesülők aránya. 11

12 Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok jellemzői A munkaerő-piaci hátrányok, és a kirekesztődés kockázata fokozottabban érint egyes társadalmi csoportokat A legalacsonyabb iskolai végzettségűek nemzetközi összehasonlításban is alacsony foglalkoztatási arányának kiemelkedő szerepe van a magyarországi alacsony foglalkoztatási rátában. (Hazánkban a munkaképes korú, legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők kevesebb, mint 30%-a foglalkoztatott, szemben az EU közel 50%-os arányával. A romák rendkívül rossz munkaerő-piaci helyzetében egyszerre több, egymást erősítő tényező játszik szerepet. Alacsony, vagy elavult képzettséggel rendelkeznek, jelentős részük az ország munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű régióiban, munkalehetőséget alig kínáló kistelepüléseken él. Emellett a munkaerő-piaci reintegráció szempontjából különös jelentőséggel bír, a romákkal szemben megnyilvánulók előítéletét, az őket sújtó diszkrimináció (2003. évi országos reprezentatív cigányvizsgálat szerint a munkaképes korú cigány férfiak 29%-a, a nők 16%-a volt foglalkoztatott). A megváltozott munkaképességű, valamint fogyatékkal élő emberek munkavállalási lehetőségeik igen korlátozottak. Esetükben is a problémák halmozódása jellemző. Emellett önálló életvitelüket nehezíti, és munkavállalási esélyeiket csökkenti a fizikai és kommunikációs akadálymentesítés alacsony mértéke. A nők foglalkoztatásában érzékelhető lemaradás több okra vezethető vissza: egyrészt 1998-ig, jóval alacsonyabb életkorban mehettek nyugdíjba, másrészt jelentős részben ők veszik igénybe a gyermekgondozáshoz kapcsolódó ellátásokat. A magas inaktivitásban vélhetően szerepet játszik, hogy a család és a munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások hozzáférése erősen korlátozott. A kisgyermekes anyákat nem elhanyagolható mértékű diszkrimináció is sújtja a munkáltatók részéről. A fiatal éves korosztály körében a munkaerő-piaci aktivitás igen alacsony ban a korcsoport alig 20%-a volt foglalkoztatott. A hosszabb ideig tartó tanulás miatt egyre inkább kitolódik a munkába állás ideje. Az oktatásban eltöltött hosszabb idő, az oktatásban résztvevők számának emelkedése, az általános képzettségi szint emelkedése mellett, hozzájárult a munkaerő-piaci feszültségek enyhítéséhez. Ma már azonban világos, hogy az oktatási expanzió nem a gazdasági szerkezetváltás igényeihez igazodóan ment végbe. Jelenleg az oktatási rendszerből kilépő fiatalok elhelyezkedése jelent egyre nagyobb problémát. További problémát jelent a középfokú oktatásból lemorzsolódók növekvő tendenciája, amely jelentős szerepet játszik az alacsony iskolai végzettségű népesség újratermelődésében. A munkanélküliség szempontjából különösen veszélyeztetett társadalmi csoport az idősebb (nyugdíjkorhatárhoz közeli) elsősorban alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók csoportja. Számukra a munkahely elvesztése az esetek jelentős részében a tartós munkanélküli karrier kezdetét jelenti. Ugyanakkor az tapasztalható, hogy a munkahely keresés szempontjából ez a legmotiváltabb csoport. 12

13 Az olyan speciális problémákkal küzdő csoportok, mint a hajléktalanok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegségben szenvedők, büntetésvégrehajtási intézményből szabadulók, a munkaerő-piaci részvétel szempontjából különösen hátrányos helyzetűeknek tekinthetők. Esetükben alapvető feltételek (lakhatás megoldása, rehabilitációt segítő terápiás programok) hiányoznak ahhoz, hogy esélyük legyen a munka világába való bekapcsolódásra. Egyre súlyosbodó problémát jelent, hogy felnőtt és munkaképes korúvá vált a második generációs munkanélküliek nemzedéke. Egyre szaporodik azon munkanélküli háztartások száma, ahol a felnőtté váló gyermek/fiatal munkanélküliként kezdi meg felnőtt életét. Összességében a munkának központi szerepe van az ember életében, a munkából szerzett jövedelem biztosítja a létfenntartáshoz, a társadalmi élethez szükséges javakat, ugyanakkor a munkanélkülivé válás nem csupán egzisztenciális kérdés. A munkahely elvesztése szinte törvényszerűen együtt jár az emberi kapcsolatok beszűkülésével, a közösségi tevékenységekből való tartózkodással, a társadalmi státus megrendülésével, a családi szerepek, kapcsolatok átrendeződésével. A munkanélkülivé válás súlyos veszteséget jelent, mely megbetegít(het) és különböző deviáns magatartási formák kialakulásának, elhatalmasodásának előzménye lehet (mentális betegségek, szenvedélybetegségek, stb.). Így a munkaerő-piaci helyzetből adódó problémák egy jelentős része a szociális ellátórendszerre terhelődik. A munkaerőpiacra be, illetve visszalépni nem tudók végső soron a szociális ellátások alanyaivá válnak. (Pénzbeli ellátások és személyes szociális szolgáltatások/elsősorban családsegítés.) 2.2. Adósságterhekkel küzdők A lakossági díjhátralékok kialakulásának okai A lakosság közüzemi díjhátralékok felhalmozódásának gazdasági és társadalmi okai vannak, melyek a 80-as évek második felére nyúlnak vissza. Ekkor kezdődött el az a folyamat, melynek során a háztartások bevételi és kiadási struktúrája megváltozott. A tömeges munkanélküliség átalakította a családok addigi szerkezetét, nőtt az inaktívak, eltartottak családon belüli aránya. A gazdasági átalakulás következményeként a háztartások számára egyre nagyobb terhet jelentett a lakhatással kapcsolatos kiadások fedezése. Míg a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások a 80-as évek elején még nem érték el a családi költségvetések 10-15%-át, addig a 90-es évekre a háztartások bevételeinek, átlagosan csaknem 30%-át fordították erre a célra. A legalacsonyabb jövedelműek esetén ez az arány elérte a 60%-ot is. A lakossági közüzemi díjhátralék drasztikus növekedése több okra vezethető vissza. Az elmúlt negyedszázadban pozitív irányú változás ment végbe a lakhatás mennyiségi és minőségi mutatói terén. Ehhez társult a szolgáltatások (közművek) nagyarányú és gyors kiépítése, mely maga után vonta a fogyasztás növekedését. A 90-es évek elején az árak piacivá válása, az ártámogatások leépítése következtében a közüzemi díjak drasztikusan megemelkedtek. A társadalmi átalakulás a jövedelmek nagyarányú differenciálódásához, a reáljövedelmek csökkenéséhez vezetett. Tömegek szorultak ki a munkaerőpiacról. 13

14 Továbbá Magyarországon alapvetően hatással van a szociális ellátórendszerre a lakásszektor tulajdonosi szerkezetének anomáliája, mely a 90-es évek terméke. A bérlakás így a szociális bérlakás szektor elégtelensége az egzisztenciális problémák, az eladósodás okai között jelentős súllyal van jelen. A háztartások jelentős része nem tudta fogyasztását azon a szinten tartani, melyet még a családi költségvetés elbírt. A lakossági közüzemi díjhátralék növekedéséhez vezettek még olyan tényezők is, mint a lakhatási költségek rugalmatlansága, a lakásmobilitás akadályai, a takarékoskodás lehetőségeinek korlátai. A problémát súlyosbította az az egyre általánosabbá váló magatartásváltozás, mely során az adósságtól való idegenkedést felváltotta a szükséglet kielégítés elsődlegessége. Az adósságok felhalmozódása azokat a háztartásokat érintette elsősorban (de nem kizárólagosan), amelyek tartósan jövedelemhiányosnak bizonyultak, ahol a bevételek növekedése nem tudott lépést tartani az emelkedő közüzemi költségekkel. Adósságterhekkel küzdők jellemzői Az adósságterhekkel küzdő háztartások meglehetősen heterogén képet mutatnak. Jelentős különbségek vannak a jövedelmi helyzet, az adósság típusa, szerkezete, nagyságrendje, a fizetési hajlandóság, motiváltság, az eladósodás adósság spirál stádiuma szempontjából. a) jövedelmi helyzet szempontjából az adósságterhekkel küzdők az alábbi jól elkülöníthető kategóriába sorolhatók tartósan mélyszegénységben élők (uzsora áldozatai) rendszeres jövedelemmel rendelkezők (munkajövedelem, nyugdíjszerű ellátás, szociális transzferek), de bevételeik kimutathatóan nem fedezik az alapvető kiadásokat, jövedelemmel rendelkezők, bevételeik fedezik az alapvető szükséges kiadásokat (spekulánsok, vagy eltérő fogyasztási szokások), közelmúltig kiegyensúlyozott egzisztenciával rendelkeztek, pénzügyi gazdasági válság áldozatai (lakáshitelesek, illetve munkájukat elvesztők) b) Adósság típusa szerint meg lehet különböztetni: közüzemi díjhátralékosokat lakáshiteleseket egyéb fogyasztáshoz kapcsolódó (pl.: tartós fogyasztási cikk) hiteleseket Az adósság szerkezete szerint az adós háztartások egy, illetve több szolgáltató felé tartoznak, ill. egy típusú, ill. több típusú tartozást halmoznak fel. Az adósság nagyságrendje pedig a néhány ezertől a több millióig terjedhet. 14

15 c) A fizetési hajlandóság és motiváltság, valamint az ehhez kapcsolódó jövedelmi helyzet szempontjából az alábbi kategóriák állíthatók fel: motivált és terhelhető (bizonyos mértékig) hátralékosok motivált, de nem terhelhető hátralékosok nem motivált, de terhelhető hátralékosok (spekulánsok) nem motivált, nem terhelhető hátralékosok. d) Az eladósodás stádium szempontjából a háztartások potenciálisan veszélyeztetettek (fiatalok esetében mintakövetés, belső és külső kontroll hiánya, idősebbek esetén hirtelen jövedelem kiesés, megszokott élethelyzetben bekövetkező változás) kezelhető mértékű adósságot felhalmozók (rendelkezésre álló eszközökkel/lehetőségekkel) kezelhetetlen nagyságrendű tartozást felhalmozók adósságukat rendezők akik egy része háztartás gazdálkodását stabilizálta, egy része pedig visszaeső, illetve krónikus visszaeső. A jelenlegi adósságkezelési rendszer működése több problémát is felvet. Egyrészt szűk keresztmetszetben jött létre, szinte csak azok az önkormányzatok működtetik, ahol a közszolgáltatók részben vagy egészben önkormányzati tulajdonban vannak, és így közvetlen gazdasági érdek is fűződik a működtetéséhez. (Szt. csak a lakosság szám felett írja elő a települési önkormányzat számára a feladatot.) Másrészt a jelenlegi adósságkezelési rendszer nem ad választ a tömegesen jelentkező szükségletekre. A jelenlegi szabályozás alapján nem lehet be vonni a szolgáltatásba és érdemi segítséget nyújtani azoknak a háztartásoknak, melyek masszívan elszegényedtek/uzsora áldozatává váltak. Továbbá a jelenlegi adósságkezelési rendszer nem alkalmas a deviza alapú hitelek bedőlése miatt eladósodottak problémájának kezelésére Szociális és mentális problémákkal küzdők A szegénység kockázata a végleges leszakadás veszélye/esélye A szegénységben szerepet játszó okok között első helyen az alacsony iskolai végzettség, korszerű szakképzettség hiánya és az ezzel összefüggő rossz munkaerő-piaci pozíció áll. A szegénység kialakulásában meghatározó szerepe van a gyermek számnak. Az alsó decilisbe tartozók 86%-a gyermekes családban él. Kiemelkedő a szegénység kockázata a 3 és több gyermekes, valamint a gyermekeket egyedül nevelők körében. A gyermekek szegénysége Magyarországon szembetűnő jelenség. A magyar társadalom jövője szempontjából súlyos problémát jelent, hogy gyermekeink jelentős része gyermekkorának legalább egy részében szegénységben nevelkedik. A családok szociokultúrális hátterének kiemelkedő szerepe van a gyermekek tanulmányi előmenetelében és hosszú távon a munkaerő-piaci pozíciójuk megalapozásában. 15

16 A mai oktatási rendszer a szociokultúrális hátrányokat felerősíti, csökkentve ezzel a társadalmi mobilitás esélyét. A nyugdíjas korosztály relatív helyzete javult (mely több itt nem részletezendő okra vezethető vissza). Ugyanakkor az időseknek vannak olyan jól körülhatárolható csoportjai, melyek szegénységi kockázata igen magas. Ilyenek a nem teljes életpálya utáni nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők, az alacsony státusszal így alacsony nyugdíjjal nyugdíjba vonulók. Az egyedülálló idős nyugdíjasok alkotják a társadalom egyik leghátrányosabb helyzetben lévő csoportját. Ma Magyarországon a legsúlyosabb helyzetben minden bizonnyal a roma lakosság van. Alacsony iskolai végzettségük, valamint az előítéletek miatt elsőként szorultak ki tömegesen a munkaerőpiacról ban a éves cigány népesség mindössze 21%-a volt foglalkoztatott. A munkáltatók részéről megnyilvánuló etnikai diszkrimináció a munkaerő felvételnél és elbocsátásnál is tetten érhető. Körükben a születéskor várható élettartam, mintegy 10 évvel rövidebb az átlagosnál, melynek hátterében az egészségtelen életkörülmények és életvitel áll. Minden szegénységi küszöb esetén a roma lakosság felül reprezentációja messze a legmagasabb a szegények között. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy ők alkotják a magyar társadalom, szegénység által leginkább veszélyeztetett részét. A fogyatékkal élő emberek helyzete, integráltságuk foka és minősége a társadalom egészének működését is jellemzi. Magyarországon a fogyatékos, sérült emberek és családjaik terhei fokozottak. Esetükben a hátrányok többszörös halmozódása jellemző, önálló életvitelüket, rossz munkaerő-piaci pozíciójuk mellett, az őket sújtó diszkrimináció, valamint az akadálymentesítés (fizikai környezet, kommunikációs csatornák) alacsony foka is nehezíti. Mentális problémákkal küzdő célcsoport jellemzői A szegénység állapotának megéléséből számtalan mentális probléma adódik, de az is előfordul, hogy az egyéb okból kialakult mentális problémák anyagi nehézségekhez, később elszegényesedéshez vezethetnek. Mint a felsoroltakból kiderül a szegénység nem csupán anyagi probléma, hanem depriváció, amely érinti az egyén összes szociokultúrális jellemzőjét. Mentális problémák következményei izoláció magány depresszió neurózis fóbia agresszió vagy önagresszió/öngyilkosság, szenvedélybetegség. Hiszen aki izolálódik, kiszorul először a munka világából, majd a közéleti és kulturális tevékenységekből, valamint a probléma generálódhat, és elvezethet a szenvedélybetegségek megjelenéséhez. Az elszigetelődés a magány előszobája, amely probléma hatványozottabban érinti az időseket, a tartós munkanélkülieket, a hajléktalan személyeket és a pszichiátriai beteg klienseket. Ebből fakad a depresszió, neurózis, fóbia, stb., ami könnyen elvezethet az agresszióhoz vagy az öngyilkossághoz is. A mentális problémákkal küzdő klienseknek csökkennek az esélyei a munkavállalás, a kapcsolatteremtés, az önérvényesítés területein. A mentális problémák együtt járnak az életviteli, életvezetési problémákkal is. 16

17 A mentális problémákkal küzdők probléma megoldási, gyógyulási esélyeit sújtják a területi egyenlőtlenségek. (Nem ugyanazt jelenti pl. ellátás tekintetében Gödöllőn alkoholbetegnek lenni, mint Putnokon.) A természetes védőháló (család, szomszédság, vallási közösség, stb.) megtartó ereje hiányzik, ezért a hangsúly eltolódik a ma foghíjasan működő ellátórendszer túlzott szerepére. A mentális problémák egy ember életében okozhatják később a családi kapcsolati problémákat és/vagy a családi-kapcsolati problémák mentális gondokhoz vezethetnek Családi-kapcsolati problémákkal küzdő célcsoport jellemzői A társadalmi, külső problémákkal szemben védettséget jelenthetne a család, mely szintén válságban van (minden második házasság felbomlik). A társadalmi rendezetlenséget leképezik a családok is, illetve a benne élő családtagok is. A mai család általános jellemzője a már eddig is említett értékválság mellett az, hogy nem tudja megfelelően betölteni a hagyományos funkcióit, mint pl. gazdasági, szocializációs, védelmi funkciók. A családok életében bekövetkező változások az alábbiakban foglalhatók össze: A családon belüli szerepek megváltoznak, a kétkeresős családmodellben a nők (két szerepnek nehéz megfelelni egyszerre) és férfiak (nehéz eltartani a családot) is túlterheltek. A családi-kapcsolati problémák hátterében nagyon gyakran a munkanélküliségből fakadó szerepzavar, szocializációs funkciózavar és mentális probléma áll. Családi kapcsolatromboló probléma a szenvedélybetegség. A gyermeknevelési problémák aránya növekszik, hiszen a szülői szerepek is meginogtak, válságba jutottak, mindez pedig kihat a család mentális állapotára. A kamaszkor jelentette természetes életciklusbeli krízis gyakran elhúzódó válságokat okoz a családokban, pl.: a társadalmi különbségek jelentette feszültség kamasz által történő becsatornázásával (pl. Mi miért nem nyaralunk külföldön?, Én playmate szeretnék lenni, vagy RSZS. ) A család a szocializációs funkcióját szívesen átadná az intézményeknek (iskola), az intézmények pedig a családtól várnak el megoldást a saját belső szervezeti problémáikra. Az említett válási arányok miatt új családtípusok alakulnak ki (pl. mozaikcsalád, egyszülős család), amelyek többletnehézségekkel küszködnek mind a funkciózavar, mind a szerepzavarok területén. A családi problémák generációkon keresztül áthúzódhatnak, mintaként szolgálhatnak a felnövekvő gyermekek számára és már a családsegítésben megjelent ez a klienskör. Az összes természetes életciklusbeli krízis nehezebben dolgozódik fel manapság, mert hiányoznak a megfelelő minták, a nagycsalád támogató rendszere, a hagyományok. A család a veszteségeivel nem tud mit kezdeni, a betegség, a halál problémakör intézményekbe tevődött át, a családok nehezen dolgozzák fel. 17

18 A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok működésére az eltelt több mint 20 év alatt folyamatosan jellemző volt a kliensközpontúság, a társadalmi problémák, szociális feszültségek időben történő érzékelése, az új helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodás. Ez, valamint a szolgálatok rendszerszemlélete kiemelt jelentőségű, hiszen összefoghatja és koordinálhatja az egyes (jelenleg széttagoltan működő) intézmények és a család problémamegoldását. A szociális szolgálatok közötti szervező, koordináló ún. diszpécser funkcióját erősíteni szükséges. III. A gyermekjóléti szolgáltatás kiemelt célcsoportja gyermekvédelmi veszélyeztetettség Miskolc Megyei jogú város lakosainak száma december 31-i adatok szerint fő. A 0-18 évesek száma fő, a lakosság 17.7%-a városban. A Borsod Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek ( fő) közel 16.5% Miskolc városában él (4 132 fő). A veszélyeztetettek aránya a teljes lakosságszámhoz mérten az országban 2 %, míg Miskolc városában 2.4%. A gyermekvédelmi gyakorlat azt mutatja, hogy az a gyermek veszélyeztetett, akinek testi vagy pszichikus fejlődését ártalmas környezeti hatások, rossz interperszonális kapcsolatok akadályozzák, károsítják. A gyermekjóléti szolgáltatók gondozásában megjelenő 0-17 éves fiatalok száma egyértelműen mutatja a városban megjelenő gyermekvédelmi problémákat. 1.sz. ábra Gyermekjóléti szolgáltatásban gondozottak száma Miskolc város 0-17 éves lakosságának arányában (2010) éves lakosságszám (fő) gondozásban lévő 0-17 évesek száma (fő)

19 Miskolcon a gyermekvédelmi problémák közül kiemelkednek az anyagi nehézségek, gyermeknevelési gondok, magatartás és teljesítményzavar az oktatási intézményben, illetve a gyermekek lelki és testi elhanyagolása. A gondozásban megjelenő fiatalok között több mint 10% érintett valamely szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésében. Az elmúlt két évet vizsgálva megállapítható, hogy mind a fiatalkorú (12,9%-os növekedés), mind a gyermekkorú elkövetők (16,7%-os növekedés) ellen indult eljárások száma nőtt a városban. 2.sz. ábra A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint (2010) szenvedélybetegség fogyatékosság, retardáció családon belüli bántalmazás szülői elhenyagolás szülők vagy a család életvitele családi konfliktus magatartászavar, teljesítményzavar gyermekintézménybe való gyermeknevelési anyagi A városban gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetett fiatalok esetében alacsony a bántalmazások száma, különösen a gyermeket ért lelki és fizikai bántalmazások száma elenyésző. A családon belüli erőszak tekintetében jellemzőbb a szülő (anya) bántalmazása, mely közvetett súlyos veszélyeztetése a gyermeknek egyaránt. A gondozásban megjelenő összes bántalmazás (lelki, testi, családon belüli) száma nem éri el az összes gondozott gyermekek 7%-át. 3.sz. ábra - A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint (2010) bűncselekmény elkövetésekor fiatalkorú bűncselekmény elkövetésekor gyermekkorú szabálysértés elkövetésekor fiatalkorú szabálysértés elkövetésekor gyermekkorú lelkileg elhanyagolt gyermekek száma fizikailag elhanyagolt gyermekek száma szexuálisan bántalmazott gyermekek száma lelekileg bántalmazott gyermekek száma fizikailag bántalmazott gyermekek száma

20 Miskolc városában magas a hátrányos helyzetben élő családok száma, akiknek a szükségletkielégítési lehetőségei, életkörülményei, lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb. A városban vannak olyan külterületi városrészek, ahol gondot jelent a mélyszegénységben élő családnak a mindennapi alapvető élelem beszerzése, a lakóhely fűtése, nincs vezetékes víz, sok esetben az áramot is illegális módon használják, gondot jelent a ruházkodás és a közlekedés egyaránt. Ezeknél a családoknál a gyermeknevelési problémák egyértelműen megjelennek, magas az iskolai hiányzások száma, a gyermekek erősen alulszocializáltak, a szülők több esetben szenvedélybetegségek. A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség fogalmi elhatárolása nem könnyű és legtöbb esetben összefüggés van a két tényező között. A gyermekvédelem szempontjából érintett esetek száma a városban erőteljes párhuzamot mutat a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség tekintetében. Egyre erőteljesebb probléma a gyermekek, fiatalok tartós iskolai hiányzása, kimaradása az oktatási rendszerből. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc egyaránt vezető helyen jelenik meg az 50 óra igazolatlan mulasztás következtében felfüggesztett iskoláztatási támogatások tekintetében. Miskolc városában ez a jellegű szankció a hátrányos helyzetű családokban jelenik meg elsősorban, ahol a családtámogatás összege a szankció bevezetésével is a család felhasználásában marad, melyet egy közvetítő eseti gondnok természetbeni juttatás formájában biztosít az érintetteknek. Sajnos a városban nem szűnt meg a magas iskolai hiányzások száma az intézkedés bevezetését követően. Kistérségi ellátotti terület jellemzői Az Észak-Magyarországi Régióhoz tartozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb területű, és egyik legsűrűbben lakott megyéje, melynek területe 7247 km2. A természeti erőforrásokban gazdag Északi-középhegység területén elhelyezkedő megye éghajlati viszonyai, földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb része. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyaránt megtalálhatóak az érintetlen természeti tájak és a nehézipar központjai. A második világháború után elkezdődött erőszakos iparosítás hatására a területre nagy nehézipari üzemek települtek, és ezek túlsúlya máig jellemzi a térség gazdasági arculatát. Az elmúlt évtizedekben a borsodi iparvidék a gazdaságpolitika kiemelt támogatását élvezte, azonban ebből az előnyből mára hátrány lett, ma a régió az ország egyik válsággal küszködő területe. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tizenöt statisztikai kistérséget tudunk megkülönböztetni egymástól. A miskolci kistérség negyven települést tömörít magába, melyből öt várost különíthetünk el. A kistérség lakónépességének a száma fő, területe pedig km2, mely számadatokkal a legnagyobb népsűrűségű, valamint legnagyobb kiterjedésű statisztikai kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A januárjában rögzített adatok alapján nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma fő, míg a regisztrált munkanélküliek népességből számított aránya az országos átlagot meghaladóan 8.7%-ot mutat. Kiemelkedően magas a kistérségben a tartós munkanélküliek száma, a 180 napon túl munka nélkül élők aránya 56.3%-os értéket jelöl a munkanélküliek körében. A miskolci kistérségben a pályakezdők aránya a munkanélküliek körében 8.7%-os mely a megyei átlaghoz közeli értéket mutat. 20

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. Módszertani Központ. Gyermekjóléti Központ.

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. Módszertani Központ. Gyermekjóléti Központ. 20. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ Gyermekjóléti Központ szakmai program (egységes szerkezetben) 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény 1 Intézmény neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Székhely címe: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Családsegítő szolgálat feladatait ellátó szakmai szervezeti egységek

Részletesebben

a.) Házi segítségnyújtás: Berzék, Bőcs, Köröm, Emőd, Nyékládháza, Ónod, Sajóhídvég, Mályi, Sajólád, Muhi, Kistokaj, települések vonatkozásában

a.) Házi segítségnyújtás: Berzék, Bőcs, Köröm, Emőd, Nyékládháza, Ónod, Sajóhídvég, Mályi, Sajólád, Muhi, Kistokaj, települések vonatkozásában MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 11/2014. (V.12.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról és azok igénybevételéről szóló 21/2010. (VI.30.) önkormányzati

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ. Családsegítés-szociális alapszolgáltatás

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ. Családsegítés-szociális alapszolgáltatás 4. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ Családsegítés-szociális alapszolgáltatás SZAKMAI PROGRAMJA (egységes szerkezetben) 2013 A Miskolc

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Támogató Szolgálat

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Támogató Szolgálat Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Támogató Szolgálat Intézmény neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Intézmény címe: Miskolc,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Gyermekek napközbeni ellátása feladatait ellátó szakmai, szervezeti egységek:

Gyermekek napközbeni ellátása feladatait ellátó szakmai, szervezeti egységek: 1 2 Intézmény neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Székhely címe. 3530 Miskolc, Arany J. u. 37. Gyermekek napközbeni ellátása feladatait ellátó szakmai, szervezeti

Részletesebben

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsődei ellátás

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsődei ellátás 1 12. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ Gyermekek napközbeni ellátása i ellátás keret-szakmai programja 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati

Részletesebben

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 881011 Idősek nappali ellátása

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 881011 Idősek nappali ellátása ALAPÍTÓ OKIRAT Az Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulási Tanácsa (továbbiakban Társulási Tanács) az államháztartásról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései alapján az

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 1997. XXXI. törvényben kapott felhatalmazás

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Az ellátott lakóhelyének közelében nyújtott szolgáltatások, az alapellátás intézményi rendszere

Az ellátott lakóhelyének közelében nyújtott szolgáltatások, az alapellátás intézményi rendszere TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Az ellátott lakóhelyének közelében nyújtott szolgáltatások, az alapellátás intézményi rendszere Lőwné Szarka

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 2. Ellátási terület. Ellátási formák

I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 2. Ellátási terület. Ellátási formák MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 12/2014. (V.12.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Lövő

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Lövő 2014. évi szakmai beszámoló 2.napirend melléklet Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Lövő A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat az Alpokalja Kistérség szociális- és gyermekjóléti alapszolgáltatási

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka Családsegítő szolgáltatás Munkanélküliekkel végzett szociális munka I. BEVEZETÉS a TÁMOP 5.4.1. projekt keretében elkészült a családsegítés szakmai szabályozó anyagait tartalmazó tanulmányokhoz A TÁMOP

Részletesebben

FELHÍVÁS. Tisztelt miskolci lakosok! FIGYELJÜNK ODA EGYMÁSRA! TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL EBBEN AZ IDŐSZAKBAN MÉG INTENZÍVEBBEN!

FELHÍVÁS. Tisztelt miskolci lakosok! FIGYELJÜNK ODA EGYMÁSRA! TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL EBBEN AZ IDŐSZAKBAN MÉG INTENZÍVEBBEN! FELHÍVÁS Tisztelt miskolci lakosok! Évente nagyon sok ember válik a tél áldozatává, és szenved kihűléses halált lakáson belül és kívül egyaránt. FIGYELJÜNK ODA EGYMÁSRA! TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL EBBEN AZ IDŐSZAKBAN

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Módosító Okirat. 1. Az Alapító okirat bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

Módosító Okirat. 1. Az Alapító okirat bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép: IX-262/3443/2012. sz. határozatának 4. sz. melléklet Módosító Okirat Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény valamint az államháztartásról szóló törvény

Részletesebben

Mándoki Térségi Szociális Központ

Mándoki Térségi Szociális Központ Az intézmény székhelye: 4644 Mándok, Petőfi út 23. Székhely elérhetősége: e 06-45/535-032 E-mail: szockozp98@citromail.hu Mándoki Térségi Szociális Központ A székhelyen kívül az ellátottak számára nyitva

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 30/2014. (III. 05.) számú. h a t á r o z a t a

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 30/2014. (III. 05.) számú. h a t á r o z a t a ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény 1 Intézmény neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Székhely címe: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Idősek nappali ellátása Idősek Klubját működtető telephelyek Székhely

Részletesebben

Szakosított ellátás: - tartós bentlakásos, ápolástgondozást. nyújtó, pszichiátriai betegek otthona Szakosított ellátás:

Szakosított ellátás: - tartós bentlakásos, ápolástgondozást. nyújtó, pszichiátriai betegek otthona Szakosított ellátás: szociális intézmény neve, címe fenntartója szolgáltatásai elérhetısége Idısek 3916 Bodrogkeresztúr, Kastély köz 18. Idısek 3672 Borsodnádasd, Móricz Zs. u. 4. Idısek 3743 Ormosbánya, Ady Endre u. 33. Idısek

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19.-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19.-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19.-i ülésére Tárgy: a Szociális Szolgáltató Központ Alapító Okiratának módosítása Előadó: Koósné Stohl Ilona intézményvezető

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Az előterjesztést nyílt ülésen kell tárgyalni! A döntéshez egyszerű többség szükséges!

Az előterjesztést nyílt ülésen kell tárgyalni! A döntéshez egyszerű többség szükséges! ELŐTERJESZTÉS Szatymaz Község Képviselő-testületének Előterjesztő: Mákos Istvánné jegyző Tárgy: A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatellátás 2014. évi átfogó értékelése Iktatószám: 446/2015/C1 Melléklet:

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények 13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól Ellátási terület, személyi feltételek Debrecen város északi része Székhely: 4032 Debrecen, Böszörményi

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA SIÓFOK 2011.05.11. Takács Imre előadása A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál 1. A TEREP ELVÁRÁSAI

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások 5. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ étkeztetés szociális alapszolgáltatások SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati

Részletesebben

BESZÁMOLÓ ZSANAI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ ZSANAI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ ZSANAI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A gyermekjóléti szolgáltatás olyan speciális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás. Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény

A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás. Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetbe foglalva) Bődi Szabolcs Társulás elnöke ALAPÍTÓ OKIRAT A Felső-Kiskunsági

Részletesebben

KIVONAT a Képviselő-testület 2010. június 23-i ülésének jegyzőkönyvéből

KIVONAT a Képviselő-testület 2010. június 23-i ülésének jegyzőkönyvéből Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselő-testület 2010. június 23-i ülésének jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 90/2010. (VI.23.) ÖH. Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti

Részletesebben

Ecsegfalva Község Önkormányzatának Képviselő Testülete részére BESZÁMOLÓ

Ecsegfalva Község Önkormányzatának Képviselő Testülete részére BESZÁMOLÓ Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Telephelye: 5515. Ecsegfalva, Ady E. ú. 5. Tel/fax: 66/487-024 email: ecsegfalvi.ono@gmail.com Ecsegfalva Község Önkormányzatának Képviselő

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény 1 Intézmény neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Székhely címe: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Étkeztetést biztosító telephelyek Székhely 3530 Miskolc, Arany J.

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s Ügyiratszám: 51.134/2008.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Ecsegfalva Község Önkormányzatának Képviselő - testülete részére BESZÁMOLÓ

Ecsegfalva Község Önkormányzatának Képviselő - testülete részére BESZÁMOLÓ SZEGHALOM KISTÉRSÉG EGYSÉGES SZOCIÁLIS és GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY 5510 Dévaványa, Jéggyár. u. 47. Ecsegfalva Község Önkormányzatának Képviselő - testülete részére BESZÁMOLÓ a Szeghalom Kistérség Egységes

Részletesebben

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/2014.(III.27.) önkormányzati rendelete a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 1 ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 2. A költségvetési szerv székhelye: Pápa, Barát u. 9.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A LENGYELTÓTI ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT MUNKÁJÁRÓL

BESZÁMOLÓ A LENGYELTÓTI ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT MUNKÁJÁRÓL BESZÁMOLÓ A LENGYELTÓTI ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT MUNKÁJÁRÓL 2011. 12. 08. Idősek Klubja A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

MÓDOSÍTÓ OKIRAT. 1. A Társulási Megállapodás 4.2. pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

MÓDOSÍTÓ OKIRAT. 1. A Társulási Megállapodás 4.2. pontja helyébe az alábbi szöveg lép: A Közgyűlés IX-137/271.644/2015. számú határozatának melléklete MÓDOSÍTÓ OKIRAT Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa a 2013. július 1. napján hatályba lépett Társulási Megállapodást,

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. Idősek Nappali Ellátása Idősek Klubjai

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. Idősek Nappali Ellátása Idősek Klubjai 7. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ Idősek Nappali Ellátása Idősek Klubjai SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati

Részletesebben

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2015

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2015 DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja Gyermekvédelmi tanácskozás 2015 A gyermekjóléti szolgáltatás célcsoportja Az ellátási területen élő gyermekek és szüleik, a veszélyeztetett gyermekek,

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése 2013. évre vonatkozóan

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése 2013. évre vonatkozóan Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal 3145. Mátraterenye, Kossuth út 178. Tel: 32/362-169. Fax:32/362-305. e-mail:titkarsag@matraterenye.hu A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése

Részletesebben

Alapító okirat. Mezőzombor Község Önkormányzat. Mezőzombor, Árpád u.11

Alapító okirat. Mezőzombor Község Önkormányzat. Mezőzombor, Árpád u.11 Alapító okirat Mezőzombor Község Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Hegyaljai Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ részére a költségvetési szervek jogállásáról

Részletesebben

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK Szociális szolgáltatások 56 (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják (1993 évi III tv A szociális igazgatásról

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 121-7/2011. 23. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Kristály

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény. Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény. Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény 1 Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Pszichiátriai betegek nappali ellátása Intézmény neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Intézmény

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. házi segítségnyújtás SZAKMAI PROGRAMJA

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. házi segítségnyújtás SZAKMAI PROGRAMJA 6. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ házi segítségnyújtás SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Tanácsa

Részletesebben

1.. (1) A Rendelet 3.. c) pontja az alábbi ce) és cf) pontokkal egészül ki: 3.. c): ce) támogató szolgálat cf) közösségi ellátás 2..

1.. (1) A Rendelet 3.. c) pontja az alábbi ce) és cf) pontokkal egészül ki: 3.. c): ce) támogató szolgálat cf) közösségi ellátás 2.. BADACSONYTÖRDEMIC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2009. (III. 18.) rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 8/2005. ( XI.1.) rendelet módosításáról Badacsonytördemic

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Alapító okirat (egységes szerkezetben)

Alapító okirat (egységes szerkezetben) Alapító okirat (egységes szerkezetben) 1.) Az intézmény neve: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Rövid neve: EESZI Törzsszáma: 638089 2.) Az intézmény székhelye: 6922 Földeák, Zárda u. 2. 3.)

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

I. A RENDELET HATÁLYA

I. A RENDELET HATÁLYA Kunpeszér Községi Önkormányzat 15/2005. (IV. 15.) sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ellátásokért fizetendő térítési díjakról (Módosításokkal

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete formák szabályairól szóló többször módosított 13/1993. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról módosításáról szóló

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Forrás: www.starity.hu. Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptára 2014. szeptember

Forrás: www.starity.hu. Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptára 2014. szeptember Forrás: www.starity.hu Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptára 2014. szeptember Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptára

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2005. április 18-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2005. április 18-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. április 18-i ülésére Tárgy: A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 13/2000. (V.30.) ÖK. rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben