Máshogy segíteni. De hogyan? Irányító Hatósága 1037 Budapest, Bokor u Budapest, Pozsonyi út 56.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Máshogy segíteni. De hogyan? Irányító Hatósága 1037 Budapest, Bokor u. 9-11. 1133 Budapest, Pozsonyi út 56."

Átírás

1 Máshogy segíteni De hogyan? Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Országos Foglalkoztatási Közalapítvány EQUAL Nemzeti Programiroda Irányító Hatósága 1037 Budapest, Bokor u Budapest, Pozsonyi út 56.

2 Máshogy segíteni De hogyan? A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület megbízásából készített Esély munkaerő-piaci orientáció menedékkérőknek projekt (Tematikus hálózati munka EQUAL /1.0) A Máshogy segíteni termék keretében megvalósított igényfelmérő kutatás összefoglalója Készítette: Bognár Katalin 2

3 Tartalom Bevezetés, a kutatás módszertana A kutatás tapasztalatai 1. A kutatás tapasztalatainak összefoglalása a fókuszcsoportok tükrében 1.1. Kapcsolat migráns kliensekkel 1.2. A migráns ügyfelekkel folytatandó segítő munka nehézségei 1.3. A migráns ügyfelek speciális szükségletei 1.4. Milyen segítséget igényelnének a szakemberek? Interkulturalitás kulturális kompetencia önismeret Migránsspecifikus információk 1.5. A fókuszcsoportok különbözőségei 2. A kutatás tapasztalatainak összefoglalása az egyéni interjúk tükrében 3. Összefoglalás 3

4 Bevezetés, a kutatás módszertana A jelen kutatás célja képet kapni arról, hogy a menekültekkel, migránsokkal foglakozó szakembereknek milyen attitűdjeik, készségeik, konvertálható szaktudásuk van, amely ismeretek hatékonnyá teszik a migráns kliensekkel folytatandó munkát. A felmérés olyan szakemberek bevonásával készült, akik mindennapi munkájuk során rendszeresen találkoznak migráns ügyfelekkel, vagy majd potenciálisan ilyen ügyfelekkel foglalkoznak (szociális szakképzésben résztvevő hallgatók). A kutatás kiegészült egy olyan fókuszcsoport-beszélgetéssel is, amely csoport résztvevői interkulturális pedagógiával, külföldiek képzésével foglalkozó szakemberek. A kutatás során a következő kérdésköröket vizsgáltuk: Mik a résztvevők tapasztalatai migráns ügyfelekkel? Melyek azok a készségek, kompetenciák, amelyekre szükség van a migránsokkal kapcsolatos segítő munka során? Melyek azok az attitűdök, amelyek segítik/nehezítik a segítő munkát? Mik a segítés nehézségei? Mik az ügyfélkör speciális szükségletei? Mik az intézményrendszer speciális problémái (segítés kontextusa)? Milyen tudásra, képzésre lenne szükség a segítő munka hatékonyabbá tétele érdekében? Milyen releváns kompetenciafejlesztő módszerek vannak? A kutatás során hat fókuszcsoport-beszélgetésre került sor, elsősorban olyan helyszíneken, ahol migráns ügyfélkör is van (pl.: befogadóállomások, nagyobb migránskolóniák). A széles körű tapasztalatgyűjtés érdekében a kutatást a következő helyszíneken valósítottuk meg a résztvevőkkel: Fókuszcsoport-beszélgetést folytattunk a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület szociális munkásaival, mivel fontosnak tartottuk, hogy a terepen, civil szervezet keretein belül már évek óta dolgozó szociális munkások beszámoljanak saját tapasztalataikról: arról, hogy ők hogyan látják az ellátórendszer szereplőinek szükségleteit, mik voltak a kezdeti nehézségeik, hogyan értékelik az ellátórendszer működését. 4

5 A ELTE szociálpolitikus-szociális munkás hallgatóival folytatott fókuszcsoport-beszélgetés során képet kaphattunk arról, hogy milyen elvárásaik vannak a migránsspecifikus szakemberképzéssel kapcsolatban, milyen kurzusokra, gyakorlatra lenne szükségük. A csepeli ellátórendszer szereplőit azért kérdeztük meg, mert tudomásunk szerint a kerületben, nagyobb számban találhatók migráns kliensek. Kíváncsiak voltunk arra, hogyan valósul meg az intézményközi együttműködés a migránsokkal folytatott segítő munka során, mik a (jórészt afgán származású) klienskörrel kapcsolatos tapasztalatok. A fókuszcsoport beszélgetés során kitértünk a már lezajlott migránsspecifikus tréningek tapasztalataira is. A békéscsabai ellátórendszer (munkaügyi központ, családsegítő szolgálat, befogadóállomás) szereplői beszámoltak a helyi sajátosságokról. A debreceni ellátórendszer szereplői (családsegítő, gyermekjóléti, polgármesteri, munkaügyi, civilszervezetek/hivatalok/intézmények munkatársai) a fókuszcsoport beszélgetésen elmondták véleményüket a segítő munkáról, az együttműködésről, a befogadó állomáson élő menekültekkel kapcsolatos tapasztalatukról. A hatodik fókuszcsoport-beszélgetést olyan interkulturális képzéssel, külföldiek oktatásával, migránsspecifikus szakemberképzéssel foglalkozó szakemberek részvételével valósítottuk meg, akiknek vannak tapasztalataik a témában. A fókuszcsoportos módszer hozzásegített ahhoz, hogy képet kapjunk arról, hogy hogyan strukturálják az egyes részvevők az általunk felvetett kérdéseket. A fókuszcsoportbeszélgetések egy részében ismertetésre került egy eset részlete, amelynek elemzésével, értelmezésével felszínre kerülhettek a kérdéskörrel kapcsolatos attitűdök, megjelenhettek az eltérő vélemények, kompetenciák. A fókuszcsoportos technikának számos előnye mellett vannak korlátai is: a domináns személyek jelentős mértékben befolyásolhatják a fókuszcsoport kimenetelét, és e technika alkalmazásakor sok esetben extremitások fogalmazódhatnak meg, polarizálódhatnak a vélemények. A kutatás során ilyen nehézségek nem merültek fel. A kutatás tapasztalatai 5

6 1. A kutatás tapasztalatainak összefoglalása a fókuszcsoportok tükrében A fókuszcsoport beszélgetések keretét egy rövid vázlat adta. A tapasztalatokat e tematika mentén mutatjuk be. Természetesen az egyes fókuszcsoportok esetenként tartalmukban eltértek egymástól, a markáns különbségeket külön jelezzük Kapcsolat migráns kliensekkel A beszélgetés első részében (a bemutatkozás és a kutatás bemutatása után) arra voltunk kíváncsiak, hogy a résztvevők hogyan kerülnek kapcsolatba migráns ügyfelekkel, milyen az együttműködés, mik a tapasztalatok. Általánosságban elmondható, hogy a csepeli, békéscsabai, debreceni ellátórendszer (a későbbiekben ellátórendszer) képviselői elenyésző számú migráns ügyféllel kerülnek kapcsolatba munkájuk során. Zömük egy-két (általában nem rendszeresen jelentkező) ügyfélről számolt be. Hosszú távú segítő kapcsolatról egy szakember sem számolt be. Ügytípusokat tekintve inkább az egy-két alkalmat igénylő, inkább adminisztratív jellegű ügyintézés a jellemző. (Természetesen ez intézménytípusoktól függ, hiszen pl. egy munkaügyi kirendeltségen nincs is mód egyéni esetkezelésre.) A Menedék Egyesület szociális munkásai esetében természetesen más a helyzet, hiszen a szolgáltatás kifejezetten menekültek, migránsok részére nyújt szociális szolgáltatást. Érdekes volt megfigyelni, hogy bár kifejezetten hangsúlyoztuk, hogy tágabb értelemben gondolkozunk a migránsokról a legtöbben kifejezetten a menekült kliensekre gondoltak A migráns ügyfelekkel folytatandó segítő munka nehézségei A megkérdezett szakemberek elsőként a nyelvi korlátokat jelezték problémának. Tapasztalataink szerint az ellátórendszer szereplőinek egy része nem beszél idegen nyelvet, nagy részük úgy gondolja, hogy a kliens dolga a kommunikáció megoldása. Több szakember számolt be arról, hogy forrás híján (mivel nincs mód tolmács megfizetésére) a családban lévő, a magyar nyelvet hamarabb elsajátító, esetleg már itt született gyerekeket használják tolmácsként. Véleményünk szerint, számos esetben a nyelvi kompetencia hiánya miatt nem jön létre segítő kapcsolat. A Menedék Egyesület szociális munkásai szerint, sok esetben nem migránsspecifikus segítségnyújtásra lenne szükségük az ügyfeleknek, hanem pusztán arra, hogy kommunikálni tudjanak a segítővel. 6

7 Én kaptam olyan visszajelzést gyermekjóléti szolgálattól, amelynek átadtam klienst, amikor a munka migránsspecifikus része lezajlott és már csak az volt hátra, hogy óvodát keressenek a gyereknek, ami ugyanolyan munka volt, mint a magyar állampolgároknak,...hívott kétségbeesetten az új szociális munkás a régivel ezt már átbeszéltem, csak ő elment szülni, hogy ő ezt az embert nem érti, pedig beszél jól angolul, és hogy visszaküldi hozzám, mert ő nem érti magyarázkodott Akkor én nem vettem vissza az ügyet, hanem átbeszéltem vele, hogy kérdezze érthetőbben, próbálja meg a nyelvi környezetben mert én is ezt csinálom. És mi elhisszük, hogy tud angolul A migráns kliensek sok esetben nem azt a nyelvet használják, amit a segítő az iskolában megtanult. A szociális munkásoknak motiváltaknak is kell lenniük ahhoz, hogy megértsék ügyfelüket. Nekem a nyelv volt nehéz beszéltem valamennyire angolul, évek óta tanultam az iskolában de nem értettem azokat az ügyfeleimet, akik angolul beszéltek hozzám már abban sem voltam biztos, hogy angolul beszélek amit az iskolában tanultam, az teljesen más volt, mint a pidzsin angol, amit az afrikaiak beszéltek. Újra meg kellett tanulnom a nyelvet. Ha túl jól tudod a nyelvet az is lehet gond. Ebben az esetben a segítő felismerte a nyelvi kompetenciájának hiányosságait. Változtatott, időt adott magának. Az ellátórendszer szereplői inkább hárítják a problémát, megijednek saját hiányosságaiktól. ( ) szociális munkásoknak képzést tartottunk a HEFOP program keretében Az egyik családsegítős kolléga beszélt arról, hogy neki egy ügyfele volt eddig a menekültek közül, de az szörnyű volt, nem lehetett velük együttműködni Ismertük a családot, nagyon együttműködők, álomügyfelek, mindenben lehetett rájuk számítani. Kérdeztem, hogy mi volt a gond. Azt mondta a szociális munkás, hogy nem lehetett velük beszélni. Még magyarul sem tudtak. (beszéltek oroszul, grúzul, kicsit németül). A szociális munkás egy nyelven sem. Elgondolkozott, hogy lehet, hogy nem is e családdal van a gond, hanem saját magában volt egy akadály, hogy nem tud kommunikálni. Gyorsan elhárította, és utálni kezdte a családot A kutatás során többször megfogalmazódott, hogy a segítők egy részének az a véleménye, hogy: Ha már befogadtuk őket, akkor kutya kötelességük annyit megtenni, hogy megtanulják a nyelvünket. A szakemberek egy része meglehetősen etnocentrikus nézőpontból kezelte a kérdést. A második problémaként, a segítségnyújtást nehezítő körülményként a jogszabályi háttér ismeretének hiányát említették. Véleményük szerint, ez nem kifejezetten migránsspecifikus 7

8 készség. Tapasztalataink szerint a szociális munkások zöme nincs tisztában a munkája alapját jelentő jogszabályokkal. A közigazgatásban dolgozó szakemberek megerősítették, hogy sok esetben a klienseket segítő szociális munkások sem tudják, hogy kinek mi jár. nem gondolom, hogy meg kellene tanítani a jogszabályokat ától zéig, de legalább a sarkalatos pontokat, hogy tudják hol kell keresni az nekem se ártott volna bár amikor elkezdtem dolgozni, akkor belejöttem, megtanultam, elolvastam, meg tanulom azóta is A felsőoktatásban résztvevő hallgatók is leginkább a jogszabályi háttér ismeretének hiányát jelölték meg potenciális problémának. Bár a fókuszcsoport résztvevői negyed-ötödévesek, úgy tűnik, hogy a jogszabályok készségszintű használata nem épült be a szakmai készségek körébe A migráns ügyfelek speciális szükségletei A fókuszcsoport-beszélgetések során az a kép rajzolódott ki, hogy a segítők nagy részének leginkább elvárásai vannak a migráns ügyfelekkel kapcsolatban. Meglepő volt, hogy többen bele sem gondolnak abba, hogy egy migráns ügyfélnek mit jelenthet az otthona elhagyása. Leginkább az az attitűd volt tapasztalható, hogy a migránsok szerencsét próbálnak, kihasználják az ellátórendszert, másoktól várják a segítséget. A szakemberek véleménye szerint mindenképp szükség lenne olyan információkra, amelyek gördülékenyebbé tehetik a segítő kapcsolatot. A migráns klienseknek mindenképp elengedhetetlen lenne egy olyan részletes tájékoztatás (lehetőleg interaktív), amely segíti őket abban, hogy képbe kerüljenek az ellátórendszer működésével kapcsolatban: Van egy csomó olyan információ az országunkról, amit el kell mondani az ügyfeleknek ( ) például az irányítószám. Sok országban nincs ilyen. Több esetben tapasztaltuk, hogy a segítőknek egyáltalán nincsenek információik arról, hogy milyen körülmények között élnek az ügyfeleik. Számos más kutatás is igazolta, hogy a befogadóállomások gyakorlatilag zárványként működnek, a családsegítők szociális munkásai gyakorlatilag nem mennek ki a családokhoz, ezáltal nincs tapasztalatuk arról, hogy milyen körülmények közt élnek ügyfeleik, mik a családdinamikai sajátosságok. Úgy gondoljuk, hogy ez több esetben olyan félreértéseket is eredményez, amelyeknek hosszú távon a kliensek látják kárát. Másrészt fontos lenne az adott kliens származási országáról alapvető ismereteket szerezni. Véleményünk szerint, ezeket az információkat a motivált segítő szakemberek viszonylag rövid idő alatt be tudják szerezni a világhálóról. 8

9 Visszarendeltem a hölgyet nem jött. Nem értettem. Aztán kiderült, hogy Ramadán van. Nagyon szégyelltem magam. Több olyan megnyilvánulás volt a fókuszcsoportokon, amelyek alapján arra következtethettünk, hogy a másság elfogadása és a szakemberek számára a pillanatnyi inkompetencia-érzés elfogadása jelentős nehézséget okoz. Sok esetben érzékeltük, hogy a frusztráció kifejezetten agresszív reakciókat vált ki a segítőből Milyen segítséget igényelnének a szakemberek? Ebben a kérdéskörben arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen képzésre, tréningre lenne szükségük az ellátórendszer szereplőinek ahhoz, hogy munkájukat hatékonyabban végezhessék, milyen információk hiányoznak a sikeres munkavégzéshez. A fókuszcsoportok résztvevői egyetértettek abban, hogy a migráns kliensekkel folytatandó hatékony segítő munka alapkövetelménye, hogy az ellátórendszer egyes szereplői között intézményi együttműködés jöjjön létre. Az ad hoc esetkonferenciákon kívül (amelyeket tapasztalataink szerint zömében a Menedék Egyesület szervez) jó lenne formalizált együttműködés, amely szabályozza, hogy kinek, mi a kompetenciája. Ha mindenki azt mondja, amit én, akkor könnyebb megértetni az ügyféllel. Tapasztalatunk szerint, jelentős mértékű a kompetenciahatárok átlépése, ami több esetben a kliensek segítő játszmáiból is fakad. Nagyon sok a keresztbe ügyintézés, egymás mellett, ugyanazért dolgozunk, és mégsem tudunk kommunikálni, nem értettem, hogy miért nem tudjuk közösen megoldani. Lépten-nyomon azt éreztem, hogy akadályozzák a munkámat ( ) Sokat változott, de sokszor ugyanazokat a köröket futjuk. Fontosnak tartjuk, hogy nemcsak az egyéni kompetenciákat kell fejleszteni, hanem a hálózatépítésre is hangsúlyt kell fektetni, mert sok esetben a kliensek az őket körülvevő intézmények egymás közötti játszmáinak áldozatává válnak. Az alábbiakban részletesen is kifejtjük, hogy milyen tendenciák mutatkoztak a képzési szükségletek tekintetében Interkulturalitás kulturális kompetencia önismeret A migránsokkal folytatandó hatékony segítő munka elengedhetetlen feltétele, hogy a segítő tisztában legyen a kliens/klienscsoport etnikai jellegzetességeivel, el tudja fogadni a másságot, 9

10 a kommunikáció során kezelni tudja a kulturális különbségeket. A menekültekben nagyon erős a «sehová nem tartozom» érzés. Ezért erősebb a kötődés a segítőhöz is. Másrészt a saját etnikai identitásának is feldolgozottnak kell lennie. Tisztában kell lennie a segítőnek saját származásával, a szocializációját meghatározó értékekkel. A hatékony segítés alapfeltétele (és ez nem migránsspecifikus) az integráns személyiség. Alapfeltevés, amit a segítőnek kell tudnia, hogy ezek az emberek egy szocializációs krízisen mennek keresztül. Amikor bejön hozzám az ügyfél és elkezd üvöltözni, hogy de én miért nem kapok lakást és munkát és ezt meg azt. ( ) Akkor arról van szó, hogy nehézséget okoz neki megtanulni és beleszokni abba a rendbe, ami itt van, és a feszültséget ki kell adnia. Ha ez megtörténik, akkor jól lehet majd dolgozni vele. Fontos, hogy a segítő felismerje a benne zajló pszichés folyamatot, kezelni tudja a konfliktusokat. A legnehezebb dolog az volt, hogy nem tudtam megkülönböztetni a klienseket egymástól számol be élményéről a Menedék Egyesület szociális munkása: aznap éjszaka egyforma emberekkel álmodtam aztán elkezdtem őket külső jegyek alapján megkülönböztetni kellett két hét és belejöttem. A feldolgozott szakmai identitás részévé vált saját élmény is nagymértékben segítheti a hatékony munkavégzést. A Menedék Egyesület szociális munkásai közül többen maguk is migránsok: Nekem nagyon megkönnyíti a munkámat, bár én csak egy sima, mezei migráns vagyok. Eleve az, hogy beszélek plusz egy nyelvet, úgyhogy több emberrel tudok tolmács nélkül is beszélni. Tudom, hogy hogyan megy az ügyintézés, töltögetés, papírmunka el tudom nekik magyarázni. Nekem is volt olyan, hogy reggel nyolckor beálltam a sorba és este hétkor kaptam meg a pecsétet Egy szociális munkás így számol be saját tapasztalatairól: Az is nagy segítség, hogy láttam Magyarországot külső szemmel, hogy nekünk milyenek a szokásaink, mit hogy csinálunk. Milyen az élet Nem csak az nehezíti az életüket, amin keresztül mentek, hanem, hogy az apró dolgokban nagyon más a működésük Nincs meg a természetes támogató halójuk, az a közeg, amiben működnek. A saját élmény, az empátia mindenképp pozitív hatású a segítő kapcsolatra, de elengedhetetlen, hogy a kompetenciahatárok tiszták legyenek. A szupervízió segíti a szociális munkásokat abban, hogy a pszichés egészségüket megtartsák. 10

11 Nekem az, hogy én is menekültként jöttem, nagyon sokat jelent a munkámban. Rá kellett jönnöm, hogy a jogszabályi háttér ismerete elengedhetetlen számomra. ( ) Amikor először jöttem, attól féltem, hogy nem bíznak bennem Az, hogy az anyanyelvükön tudok velük beszélni sokat jelentett nekik. Természetesen a személyes érintettség nehezítheti is a határok betartását. Az, hogy a»miénk vagy«az mindig pozitív, csak azt nem értik, hogyhogy az afrikaival is ugyanúgy foglalkozom, mint velük. Az ellátórendszer szereplőinek egy része nem vett részt olyan képzésben, tréningen, amely a személyiséggel, szakmai szerepekkel, segítő identitással foglalkozik. Az intézmények zömében nincs esetmegbeszélő csoport, nincs szakmai team, szupervízió. Az szociális munkában alapvető értékrend (neutrális segítő attitűd, képessé tevés, rendszerszemléletű gondolkodás) is sok esetben hiányzik. Az egyetemistákkal történt fókuszcsoport-beszélgetés alapján elmondhatjuk, hogy a hallgatóknak jó elméleti alapot ad a képzés. A szituációs játékok és a mikro esetelemzés során képet kaphattunk arról, hogy az elsajátított ismeretek segítették a résztvevők problémamegoldását. Az egyetemisták hiányolták az ilyen jellegű, gyakorlatorientált feladatokat a képzés egészére vonatkoztatva Migránsspecifikus információk A szakemberek véleménye szerint jó lenne olyan képzés, amely során általános információkat kaphatnának a migránsokról. A képzés során betekintést nyerhetnének az egyes migráns csoportok kulturális, vallási hagyományaiba, képet kaphatnának az adott ország történelméről. Lehetne egy-egy blokkot a különböző nagy vallásokról és a kulturális sajátosságokról. Tapasztalataink szerint ez igazán akkor hatékony, ha a képzés az általános ismeretek mellett tartalmaz gyakorlati/interaktív szerepjátékokat, gyakorlatokat is. Véleményünk szerint a már terepen dolgozó segítő foglalkozású szakembereket annyira leköti a mindennapi rutin, hogy egyre kevésbé fogadják be az ilyen jellegű új információkat. A szociális szakemberképzésben mindenképp fontos lenne, hogy szó essen a menekültekkel/migránsokkal mint speciális csoporttal való munkáról. Amikor egyetemre jártam, nem volt semmi ilyen (ti. migránsspecifikus) képzés, úgyhogy én semmi támpontot sem kaptam, pedig jó lett volna. 11

12 A Menedék Egyesület szociális munkásaival folytatott beszélgetés során vita alakult ki arról, hogy mennyire hatékony a migránsspecifikus képzés az ellátórendszer szereplői részére. Az egyik vélemény teljes mértékben egyezik a kutatás általános tapasztalataival. Nem elsősorban migránsspecifikus képzés kellene a szociális szakembereknek, hanem valamilyen készségfejlesztés, önismeret a többit megtanulja két hét alatt. Attól, hogy én nem tudok valamit, ne essek kétségbe, hanem fogadjam el, és próbáljak meg más módon viszonyulni A fókuszcsoportok különbözőségei Mint már az előzőkben említettük, a sok hasonlóság mellett az egyes fókuszcsoportok tapasztalatai bizonyos mértékben eltértek egymástól. Most részletesebben áttekintjük, hogy melyek ezek a különbözőségek, eltérő csoportjellemzők. A szociális munkás hallgatók zömére jellemző volt a neutrális segítő attitűd, fontosnak tartották a szociális munkás értékközvetítő szerepét, alkalmazták a több szempontú felmérést, gondolkodásmódjukban helyt kapott a rendszerszemlélet, empatikusak, tudatosak voltak. Természetesen nem volt elvárható tőlük nagy gyakorlati tapasztalat, de beszámoltak önkéntes munkáról és arról, hogy esetleg a későbbiekben szívesen dolgoznának a menekültellátórendszer valamely intézményében. Beszélgetésünk során érezhető volt, hogy már részt vettek a Szociális munka menekültekkel és más migránsokkal című kurzus néhány szemináriumán. A debreceni ellátórendszer szereplői nagy számban képviseltették magukat a fókuszcsoportbeszélgetésen. Többen konkrét problémával érkeztek. Érezhető volt, és később meg is fogalmazódott, hogy az egyes szakemberek gyakorlatilag elszigetelten dolgoznak egymástól. A fókuszcsoport résztvevőinek zöme nem járt a befogadóállomáson, így nem ismeri a segítés kontextusát. Általános tendencia volt a nyelvi kompetencia hiányából fakadó frusztráció, az ismeretlentől való félelem. A fókuszcsoporton megfogalmazódott az együttműködés igény a többi szakemberrel, párbeszéd alakult ki az egyes intézmények képviselői közt. Békéscsabán a helyi igazgatás és szociális ellátórendszer teljes átalakítása miatt azok, akik eddig menekültekkel, migránsokkal foglalkoztak már nincsenek a helyükön, az újonnan pozícióba került szakemberek nem vettek részt a fókuszcsoport-beszélgetésen. Emiatt viszonylag alacsony volt a részvételi arány. 12

13 A csepeli ellátórendszer munkatársai leginkább a helyi afgán közösséggel kapcsolatos tapasztalataikról számoltak be, többen közülük már részt vettek migránsspecifikus képzésen, amelyet hasznosnak ítéltek meg. A Menedék Egyesület szociális munkásai kulturálisan kompetens segítők, jellemző rájuk a saját etnikai identitás feldolgozottsága, a saját élményt erőforrásként hasznosítják. A csoport egészéről elmondható, hogy szakmailag kompetensek, szakmai diskurzus van a szociális munkások közt. A szakemberek zöme szociális végzettségű. A teamben dolgozás fejleszti a szakmai identitást. Érezhető az igény a folyamatos fejlődésre, továbbképzésre. A Menedék Egyesület munkatársain kívül a többi csoportban erőteljesen megjelentek a migráns kliensekkel kapcsolatos negatív attitűdök. Többször volt példa a sztereotipizálásra például a táborokban élő menekültek szülői felelősségérzete nem elfogadható ( ) lehet, hogy otthon ezt lehetett (iskolakerülés), de Magyarországon nem. Sok esetben hallhattunk etnocentrikus megnyilvánulásokat, amelyek során a szakemberek a migráns családok számára vázolt alternatívák közül azokat hangsúlyozták, amelyek kizárólag a többségi társadalom szempontjait vették figyelembe. Érdekes volt, hogy a szociális munkásként dolgozó szakemberek fejében is sok esetben megfordul az asszimilációs tendenciák erősítése: Itt él Magyarországon, nem imádkozhat a munkahelyén, hiszen nem dolgozhat helyette ez idő alatt más ( ) nem várható el egy munkáltatótól sem, hogy ezt tolerálja. 2. A kutatás tapasztalatainak összefoglalása az egyéni interjúk tükrében Az értékelés során készültek egyéni interjúk is, amelyeket olyan szakemberekkel készítettünk, akik munkájukból adódóan más perspektívából látják a szociális szakemberek fejlesztendő készségeit, kompetenciáit. Az interjúkat a következő személyekkel készítettünk el: Ambrus Ágnes: ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Budapesti Képviseletének munkatársa, tréner, menekültügyi szakember. Dr. Weinbrenner Ágnes, Dr. Vábró László: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ellátási osztályának ügyintézői, akik napi kapcsolatban állnak a menekült/menedékkérő kliensekkel és a Hivatal részéről együttműködnek azokkal a szakemberekkel, akik az ellátórendszer más szegmenseiből migráns kliensekkel foglalkoznak. 13

14 Dr. Hárdi Lilla: pszichiáter szakorvos, a Cordélia Alapítvány vezetője, aki évek óta foglalkozik megkínzott menekültekkel, terápiás munkáján kívül a BÁH által foglalkoztatott tábori dolgozók szupervízióját végzi. Kováts András: az MTA Kisebbségkutató Intézet munkatársa, és a Menedék Egyesület igazgatója, egyetemi oktatóként évek óta Szociális munka menekültekkel és más migránsokkal című szemináriumot vezeti az ELTE-n. Dr. Gyulai Gábor: a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, tréner, országinformációs szakember. Zatykó Judit: szociológus. Jelenleg a BM BÁH, az IOM (Nemzetközi Migrációs Szervezet) és a Baptista Szeretetszolgálat partnerségében megvalósuló integrációs projekt keretében végez tábori szociális munkát 28 kubai menekülttel, ezt megelőzően mentor-szociális munkásként dolgozott egy munkaerő-piaci orientációs projektben. Az interjúk kiegészítéseként fókuszcsoport-beszélgetést folytattunk olyan interkulturális képzéssel, külföldiek oktatásával, migránsspecifikus szakemberképzéssel foglalkozó szakemberekkel, akiknek tapasztalataik vannak a témában. A beszélgetésen Szántó Diána és Koppány Judit az Artemisszió Alapítvány képviseletében, László Zsuzsa az Ec-Pec Alapítványtól, Szalai Judit nyelvtanár és Szász Ildikó menekültügyi szakember vett részt. A szakemberekkel készített interjúk tapasztalatai egybecsengtek a fókuszcsoportok tapasztalataival. Tanulmányunk következő részében az egyes interjúk tapasztalatait foglaljuk össze. Ambrus Ágnes véleménye szerint, az elmúlt tíz évben nagyon sokat változott a menekültekkel folytatott segítő munka szakmai színvonala. Három éve csináljuk ősszel, hogy multifunkcionális csapatok, (16 ember: Minisztérium, BÁH, Főbiztosság, Menedék, Helsinki Bizottság, Cordélia Alapítvány) végigjárják az összes intézményt. ( ) Arról szól a dolog, hogy az ottlakók mit gondolnak. ( ) Aki először látja, azt sokkolta, deprimált lett: csak hiányosságok vannak, kilátástalanság, rosszul vezetett intézmények ( ) és akkor jövök én, aki elmondom, hogy mi volt ehhez képest Tapasztalatai szerint a táborokban (befogadóállomások, közösségi szállások) dolgozó szociális munkások zömén tapasztalhatók a kiégés jelei, sokan frusztráltak, az intézményrendszer nem kedvez a dolgozók mentális egészsége megőrzésének. A szakember véleménye szerint a munkakörülmények nem megfelelők, és bár egyre több a képzett szakember olyan tevékenységeket is kötelesek elvégezni, amelyek nem szociális munkás szakember feladatai. 14

15 Ambrus Ágnes véleménye szerint az egyes intézmények közötti együttműködés nem megfelelő, ami miatt a segítségnyújtás sok esetben kevéssé hatékony. Amit mi mindenhol éreztünk, az a rendszerszemlélet totális hiánya. Mindenki addig lát, amíg az ő intézménye terjed, és hogy meg sem próbálja áthidalni ( ) Például azt mondja az iskola nekünk: a gyerekek szeptemberben megjelennek felszerelés nélkül. A tábor azt gondolja, hogy az ő feladata ott véget ér, hogy a gyerek elindul az iskolába. Az iskola úgy gondolja, hogy a feladata ott kezdődik, hogy megjön a gyerek az iskolába. Ez tipikusan az a dolog, hogy leülhetne egy szociális munkás és egy tanár, és megbeszélhetnék, hogy az elkövetkezendő 20 évben, ha jön egy gyerek az iskolába, már előtte augusztusban el kell kezdeni felkészíteni ( ) és ez minden esetben így kell, hogy legyen A menekültügyi szakember szerint problémát okoz az is, hogy a menekülteket ellátó intézményrendszer a szociális ellátórendszertől teljesen szervetlenül, függetlenül fejlődik. A befogadóállomásokon folytatott segítő munkára sokkal inkább a rendészeti szemlélet jellemző, mint a szociális munkás attitűd. A szakemberek, sokszor külső okokra, tényezőkre hárítják a felelősséget. Az a kérdés, hogy az ember hogy áll hozzá. Ha úgy áll hozzá, hogy meg akarja oldani, akkor nem arra fokuszál, amik megakadályozzák. A menekültügyben dolgozó szakemberek számára elengedhetetlen lenne a rendszeres szupervízió és a pihenőszabadság, amely segítene a szakemberek mentális egészségének megőrzésében, visszanyerésében. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának finanszírozásában alkalmanként vannak olyan hétvégi tréningalkalmak, amelyek missziója a szociális munkások pszichés wellness -ének megteremtése. A Hárdi Lilla pszichiáterrel készített interjú tapasztalatai sok pontban egybecsengtek Ambrus Ágnes tapasztalataival, de a pszichiáter sokkal pozitívabb képet fest a táborokban dolgozó szociális munkások mentális állapotáról, szakmai kompetenciájáról. A Cordélia Alapítvány vezetője szerint a befogadóállomásokon dolgozó szociális munkások szakmai kompetenciája egyre nagyobb, a kezdeti laikus segítés napjainkra professzionalizálódott. Hárdi doktornő a Cordélia Alapítvány által tartott képzések, tréningek, majd a szupervízió fejlődéstörténetéről így számolt be: Régebben a tréningek, képzések alapvető tudás megszerzését célozták, illetve a menedékkérőkkel való bánásmódra készítették föl a menekülttáborokban dolgozó szociális munkásokat és gondozókat. A későbbiekben a tréningekből és az esetmegbeszélésekből forrt ki a szupervízió, és mi is tudást szereztünk arról, hogy a traumatizált, megkínzott bántalmazott, de mindenképpen sok nehézségen átesett menedékkérőkkel való bánásmód maga is súlyosan 15

16 traumatizál. Így alakult ki az a gondolat, hogy a szupervízió nemcsak a csapatépítést és az esetmegbeszélést célozza, hanem célunkká vált, hogy a szakembereket a vikarizáló traumával szemben felfegyverezze, illetve hogy a kiégést valamilyen speciális módszerrel megelőzze. A szakember véleménye szerint kezdetekben a képzések, tréningek elsődleges célja a szociális munkások érzékenyítése volt a probléma iránt: Kifejlődött az igény valamiféle pszichológiai tudás átadására, illetve a szociális munkásokban a»pszichológiai kulturáltság«szintjének emelésére. Voltak olyanok, akiknél nem lehetett erről beszélni, de voltak olyanok, akiket sikerült érzékennyé tenni. A szakember véleménye szerint a szociális szakemberek legnagyobb problémája a kiégés. Minél nagyobb az empátiás készség, annál nagyobb az esély a kiégésre A szakember véleménye szerint a képzések, a tréningek, a szupervízió elsődleges célja, hogy: legyen egyre nagyobb az önismereti igény Eredményként említette, hogy sokan pár év együtt dolgozás után elmentek önismereti csoportba, egyéni szupervízióba. A befogadó állomásokon dolgozó szakemberek összetétele az idők során megváltozott: Aztán jött az átépítés/leépítés. Már magasabban kvalifikáltabb szakemberek jöttek, akik már az iskolában megtanultak bizonyos dolgokat. A fluktuáció csökkent. Az esetmegbeszélések eredményeként rájöttek a szociális munkások arra, hogy egy csapat nem elég, kooperációra van szükség. Elkezdtek egymással működni. jó önértékelésű határozott csoportok alakultak ki. Hárdi Lilla szerint nincs olyan képzési forma, amely univerzális, mindenhol bevethető lenne. A szakember véleményének összefoglalásaként álljon itt egy idézet: Igény szerinti képzés, ami módosítható. A tréningek akkor hasznosak, ha interaktívak, az előadás nem»megmondós«, hanem úgy kezdődnek, hogy az ember feldob egy témát ( ) mit gondol, hogy mit élt át az a menedékkérő, aki negyven napig Csak erre vevők a szakemberek. A pszichiáter tapasztalatai némiképp ellentmondanak a fókuszcsoportok és a többi interjú tapasztalatainak. A jelen kutatás természetesen nem pusztán a befogadóállomáson dolgozók szakmai kompetenciájával foglalkozik, a későbbiekben, talán érdekes lenne további kutatásokat folytatni e témakörben. A következő interjút Weinbrenner Ágnessel és Vábró Lászlóval, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ellátási osztályának munkatársaival készítettem. Véleményük szerint az ellátórendszer szereplői számára a hatékony munkavégzés érdekében elsősorban hiteles 16

17 információkra lenne szükségük. A Hivatal részéről fontosnak tartják az együttműködést a helyi ellátórendszer szereplőivel, de több esetben azt tapasztalják, hogy ez nem zökkenőmentes. Számos példa van arra, hogy a helyi önkormányzat hárítja a problémát, nem foglalkozik a migráns/menekült ügyfelek ügyével. A szakemberek véleménye szerint a jogszabályi környezet sem kedvez a migránsoknak. A jogi szabályozás bizonytalanságai miatt, nemcsak a kliensek, hanem a segítők is kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Több esetben tapasztalják, hogy a migráns ügyfelekkel dolgozó szociális szakemberek a Hivatal ügyintézőire hárítják olyan ügyek intézését is, amelyek esetenként meghaladják az ő kompetenciájukat. Volt, hogy a szociális munkás azzal küldte ide az ügyfelét, hogy mi majd segítünk kitölteni az igénylőlapot Az ellátórendszer működésének sajátossága, hogy esetenként tényleg hatékonyabb, ha hivatali dolgozó jár el az ügyben. Sokszor megkérnek minket, hogy szóljunk oda XY ügyében. A civilszervezet munkatársait nem is hallgatják végig, minket meg igen. Napi munkájuk során gyakran tapasztalják, hogy a sikeres ügyintézés személyes kapcsolatokon keresztül történik. Végiggondoljuk, hogy ki kivel járt egyetemre. A befogadóállomásokon dolgozókkal kapcsolatban kifejtették, hogy elengedhetetlen lenne a rendszeres kommunikációs tréning a helyi ellátórendszer munkatársai és a tábori dolgozók részvételével. Az információáramlás esetleges és személyfüggő. A szakemberek véleménye szerint szükség lenne rendszeres és gyakori szupervízióra, és arra, hogy a tábori dolgozóknak lehetősége nyíljon arra, hogy megújuljanak, hogy megelőzzék a kiégést. A legnagyobb nehézségként azt jelölték meg (Ambrus Ágneshez hasonlóan), hogy a befogadóállomások sem szerves részei az ellátórendszernek. Kováts András a segítő munka nehézségeiről beszélve az alábbiakat emelte ki: Nehéz egyrészt a meglehetősen bizonytalan jogszabályi környezet: ( ) eléggé gyengén harmonizált a jogi és intézményi együttműködés, a bevándorlási jogszabályok szabályoznak valamit eléggé hiányosan, ellentmondásosan és rossz hatásfokkal, másrészt az általános többségi intézményrendszer vonatkozik a migránsokra, menekültekre ( ) sok esetben nem egyértelmű, hogy vonatkozik-e (az adott jogszabály) vagy nem Nagyon sok az intézményi, jogi bizonytalanság. Emiatt sok a diszkrecionalitásra épülő, kijárásos elintézési mód. ( ) Pont azért, mert a probléma kisszámú embert érint, megoldhatók helyi, adott esetben ott kreatívnak, hatékonynak hitt, de valójában elég diszfunkcionális és kártékony ügyintézési móddal, amiből 17

18 aztán rengeteg sok tisztázatlanság van. Dokumentálatlanság, szerződés nélküliség, határok feszegetése, kiskapuk találása. ( ) Valójában iszonyú kiszolgáltatottak és gyenge a státusuk. (a menekülteknek) Ami belülről jön ( ) nagyon zűrös a legtöbb ember egzisztenciája, nem tiszta, hogy mi az ő helyzetük, mi a jövőjük, mi az a keret, amin belül el lehet kezdeni a velük való munkát, mit akarnak, mire játszanak. A problémák nagy része túlélési probléma. Nem csoda, hogy nem tudnak ezek az emberek hosszú távra, stabilan és főleg itt a magyar kontextusban tervezni a jövőjüket illetően. ( ) Ezért nagyon nehéz lehet ezeken az apró lépésről lépésre haladó krízis elhárításokon kívül igazán érdemi, komplex segítő tevékenységet folytatni. A szakember véleménye szerint elengedhetetlen mind a segítő és a kliens számára, hogy: Legyen egy olyan világos keret és koordináta rendszer, amiben el tudnak igazodni. Sokszor látok beragadós játszmákat, amivel nehéz mit kezdeni. Kováts András véleménye szerint is alapvető az információ biztosítása: A legfontosabb, amire szüksége lenne a migráns ügyfélnek: elsősorban korrekt információra, annak ismeretére, hogy egyáltalán mik az ő lehetőségei, mire számíthat, mi vár rá. Mindezt korrekten. Folyamatosan, arra törekedjenek (a segítők), hogy a lehető legkorrektebb, egymásnak nem ellenmondó, konzisztens információkkal vegyék körül az ügyfeleket. A lazán szabályozott jogszabályi háttér ( ) a személyes önkény maximális teret nyer A szakember véleménye szerint fontos lenne kialakítani, hogy létrejöjjenek akár problémára, akár konkrét helyre irányuló koalíciók, ahol a különböző helyeken dolgozó szakemberek, felismerve ezt a kaotikus, diffúz ellátási rendszert, kooperatív stratégiát játszanak. Kováts András úgy látja, hogy több irányba is lehetne fejleszteni a szakemberek kompetenciáit. Fontos lenne olyan típusú (célzott) tréningeket szervezni, ahol a szakemberek megismerhetik a saját kompetenciahatáraikat, továbbá koordinált esetmegbeszélőket, esetkonferenciákat tartani, amelyek túlmutatnak az egyéni ügyeken. A szélesebb ellátórendszer bevonásával, érdemes lenne szervezetfejlesztő, csapatépítő tréningeket is létrehozni. A szakember véleménye szerint szükség lenne nagyon technokrata,»hogyan menedzseljünk«típusú komplex esetmenedzsmentre és hálózatépítésre. A szakember véleménye szerint az egyén szintjén fontos a személyiségfejlesztés, hiszen a segítés alapeleme: ha nem integráns, akkor abba az irányba fejlesszük, ami összhangban van ezzel a speciális közeggel Az ideális képzés tartalmaz interkulturális képzést, országinformációt, 18

19 kommunikációs technikákat Lehetne egy pragmatikus tréningmodul szociális munkások legyenek kiképezve arra, hogy jól tudják, kezeli ezeket az ügyeket Gyulai Gábor beszámolt a nemzetközi tapasztalatairól. Szerinte mindenképp fontos lenne a szociális szakképzés részévé tenni az interkulturális alapismereteket. Alapvető problémának tartja, hogy nekünk sincs kultúrakoncepciónk, ehhez képest hogyan tudnánk, hogy más embereket mi jellemez. Munkája során tréningeket tartott határőröknek, illetve olyan szakembereknek, akik menekültekkel foglalkoztak. Azt tapasztalta, hogy az oktatás kizárólag interaktív formában hatékony, a jogi ismereteket is játékos formában sajátítják el. Bár a szakemberek zöme nem ilyesfajta képzésben szocializálódott, de nem idegenkednek az interaktív feldolgozás módszereitől. Véleménye egybecseng a többi szakemberével, nagyon fontosnak tarja a segítők nyelvi kompetenciájának fejlesztését. A Helsinki Bizottság egy olyan CD-romot fejleszt, amely audio formában is tartalmazza azokat a kifejezéseket, amelyekkel természetesen nagyon alapszinten de beindulhat a kommunikáció, megteremtődhet a segítés bizalomteli kontextusa. A jogi ismeretek hiánya kapcsán kifejtette, hogy a magyarországi menekülteket ellátó civilszervezetek jó együttműködésben, de viszonylag szegregáltan dolgoznak. Míg az európai tapasztalat az, hogy a civilek egyszerre többfajta tevékenységet végeznek (jogvédelem, szociális szolgáltatás, terápia), Magyarországon ezek külön-külön zajlanak. Emiatt nincs mód informális ismeretátadásra: Megkérdezem a szomszéd szobában dolgozó kollégát, hogy milyen jogszabály vonatkozik az adott esetre. A jogi ismeretek kapcsán hozzátette, hogy leginkább olyan kompetenciákra lenne szükség, hogy a szociális szakember tudja: hol tud utánanézni, kit tud felhívni. A szakember szerint hatékonyak és jól működnek a rövid, írásos szakmai útmutatók, mint amelyet például a Helsinki Bizottság készített a családegyesítésről. Zatykó Judit tapasztalatai szerint a migráns ügyfelekkel folytatandó segítő munka nehézségei részben a nyelvi korlátokra vezethetők vissza. Fontos szempontként hozta be a tolmácsolás szerepét, illetve a közvetítő nyelv használatából fakadó nehézségeket. Migráns ügyfelek esetén, ügyfél és segítője általában közvetítő nyelven értekezik. A közvetítő nyelven való esetkezelés önmagában is nehézségeket rejt (a két fél eltérő nyelvi szintje, félreértések...). Amennyiben közvetítő nyelv sem áll rendelkezésre, tolmács közreműködésével kezdődhet csak meg a segítés folyamata. Ez hosszadalmas, és lassú esetkezeléshez vezethet. Problémaként említette az ügyfelek társadalmi, kulturális ismereteinek hiányát is: 19

20 A migráns ügyfelek tudása és ismeretei általában csekélyek a befogadó társadalom működését, szabályait, szokásait illetően. (Természetesen a magyar anyanyelvűek e tekintetben is előnyt élveznek a távolabbi, magyarul nem beszélő migránsokkal szemben.). Az esetkezelés, ügyintézés gyakran megakad, és jellemzően egyik probléma megoldása kell, hogy kövesse a másikat. E tekintetben a segítő egyik legfontosabb feladata, hogy információt szolgáltasson, és ezt olyan módon tegye, hogy az az ügyfél számára feldolgozható, megvalósítható legyen.( ) a segítőnek lelkiismeretes, alapos munkavégzése során, a magyarul nem beszélő, társadalmi, kulturális ismeretekkel csak korlátozottan rendelkező ügyfelével való munka során is kiemelt szempontként kell kezelnie, hogy az ügyfelet önállóságra nevelje, képessé tegye a jövőbeli önálló boldogulásra. A migránsokkal különböző kulturális háttérrel rendelkező ügyfelekkel való szociális munka további nehézsége a szociális szakember véleménye szerint a kulturális különbségekben gyökerezik. Ennek kifejeződési formái megmutatkoznak a metakommunikatív jegyekben mimika, szemkontaktus, testtartás..., valamint a segítők számára megmagyarázhatatlan, érthetetlen viselkedési formákban, irracionális cselekedetekben. Zatykó Judit szerint az esetkezelés során további nehézségeket jelenthet az ügyfél traumája és/vagy hospitalizálódása. Tovább nehezíti a segítés folyamatát, ha a segítő nem tudja eldönteni, hogy a számára irracionális viselkedés mögött kulturális másság vagy megbetegedés, mentális probléma áll. Mindehhez kapcsolódik, hogy a segítő gondolkodását is a saját kulturális háttere határozza meg. Az adott kultúra normái, szokásai, értékei irányítják, és ezek alapján ítéli meg a körülötte lévő világot, többek között az ügyfeleit is. Szupervízió, tréningek, képzések, valamint a szakirodalom nyújthat segítséget a kérdés hatékony kezeléséhez. Az interkulturális képzéssel, külföldiek oktatásával, migránsspecifikus szakemberképzéssel foglalkozó szakemberek hasznos háttér-információkat nyújtottak. A csoportos beszélgetés megerősített minket abban, hogy mindenképp fontos lenne a képzéssel foglalkozó szervezetek munkájának összehangolása, az egyes tréningtípusok jól kiegészítik egymást és a különböző helyeken szerzett tapasztalatok összegzésével egy tágabb kontextusba helyezhető a migránsspecifikus képzés. 3. Összefoglalás 20

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA Napjainkban egyre nagyobb társadalmi értéket képvisel az önkéntes munka. A mai fiatalok már középiskolai tanulmányaik során a tanterv részeként

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

ESETMEGBESZÉLÉS. Az esetmegbeszélés folyamata

ESETMEGBESZÉLÉS. Az esetmegbeszélés folyamata ESETMEGBESZÉLÉS Az esetmegbeszélés folyamata ESETMEGBESZÉLÉS A családsegítő szolgálat általános és speciális segítő szolgáltatást nyújt, ellátásokat közvetít, szervezési és gondozási tevékenységet végez

Részletesebben

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók?

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Dr. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Egyetem TEMPUS Közalapítvány Fókuszban a minőségfejlesztés Az oktatók szerepe a felsőoktatás

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia 2011.10.04, ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Kontextus TÁMOP 5.6.2: Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA SIÓFOK 2011.05.11. Takács Imre előadása A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál 1. A TEREP ELVÁRÁSAI

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

AJÁNLÓ. Nyíregyházi Egyetem Szociálpedagógia BA szak, Nappali és levelező tagozat 2016

AJÁNLÓ. Nyíregyházi Egyetem Szociálpedagógia BA szak, Nappali és levelező tagozat 2016 AJÁNLÓ Nyíregyházi Egyetem Szociálpedagógia BA szak, Nappali és levelező tagozat 2016 Tedd fel magadnak a kérdést: Jó helyen vagyok? IGEN! BEMUTATKOZÁS A képzés célja olyan szociálpedagógusok képzése,

Részletesebben

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz?

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Vezetői kompetenciafejlesztés lehetőségei az egészségügyben A KONETT Team komplex vezetőfejlesztési modelljének bemutatása Előadó: Salamon Hugó, KONETT Team vezető

Részletesebben

Gyorsjelentés a diákmunkakutatásunkról

Gyorsjelentés a diákmunkakutatásunkról Már nem a címerezésről szól Gyorsjelentés a diákmunkakutatásunkról MELÓ-DIÁK DÉL Iskolaszövetkezet Bevezető 2017 decemberében a Meló-Diák Franchise Dél régiójának marketingcsapata, felismerve a diákmunka

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV.

MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV. Mucsi Georgina - Boros Julianna B. Erdős Márta SZAKMAI MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV. - a tananyagfejlesztés gyakorlatba való átültetésének eredményei - 2012 A Szakmai módszertani készségfejlesztés

Részletesebben

TERAPEUTA ALVÁLLALKOZÓ KÖZREMŰKÖDÉSRE A 2012-ES PROJEKTÉVBEN MEGVALÓSÍTANI TERVEZETT EMA PROJEKTEKHEZ

TERAPEUTA ALVÁLLALKOZÓ KÖZREMŰKÖDÉSRE A 2012-ES PROJEKTÉVBEN MEGVALÓSÍTANI TERVEZETT EMA PROJEKTEKHEZ ÁRAJÁNLAT-TÉTELI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TERAPEUTA ALVÁLLALKOZÓ KÖZREMŰKÖDÉSRE A 2012-ES PROJEKTÉVBEN MEGVALÓSÍTANI TERVEZETT EMA PROJEKTEKHEZ A Cordelia Alapítvány 2012. január 1. és december 31. között két

Részletesebben

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Milton Kft. Tréning ajánló Elérhető tudás hiteles forrásból Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Bevezetés Tisztelt Ügyfelünk! Kedves Hölgyem és Uram! Belső,

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Egészségkárosodott és akadállyal élő emberek közelében. Szeretettel köszöntjük a program résztvevőit!

Egészségkárosodott és akadállyal élő emberek közelében. Szeretettel köszöntjük a program résztvevőit! Egészségkárosodott és akadállyal élő emberek közelében Szeretettel köszöntjük a program résztvevőit! A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével EGÉSZSÉGKÁROSODOTT

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. Egyed Mihály HR Generalista

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. Egyed Mihály HR Generalista Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. Egyed Mihály HR Generalista Ki fog itt dolgozni 20 év múlva? Kik? (lásd korábban) -Y és Z generáció integrálása az általunk ismert munka világába (20 év múlva a munkaerőpiac

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése

Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése Magyarország közoktatási intézményeinek fenntartói részére A program az Európai Unió programja finanszírozásával valósult meg A következő

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem HR kapcsolódások az ÁROP projektekben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem HR kapcsolódások az ÁROP projektekben Teljes munkaidős határozott idejű kjt A projekt célja Projekt feladat/munkakör megnevezése Létszám (fő) Projekt feladat rövid leírása Elvárt kompetenciák (végzettség, szakmai tapasztalat, szakterület stb)

Részletesebben

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Szakmai összefoglaló Munkavállalási készségeket fejlesztő tréning

Szakmai összefoglaló Munkavállalási készségeket fejlesztő tréning Munkavállalási készségeket fejlesztő tréning A tréning célja: Cél: a hallgatók munkaerőpiaci integrációjának elősegítése - előkészítése. Cél ezen túl egyrészt, hogy a résztvevők munkavállaláshoz, álláskereséshez

Részletesebben

Asszertivitás tréning vagy szervezetfejlesztés?

Asszertivitás tréning vagy szervezetfejlesztés? HD esettanulmány Asszertivitás tréning vagy szervezetfejlesztés? ÚJ VEZETŐ(K) RÉGI CSAPATTAL ESETTENULMÁNY EGY GYÁRTÓ/ÉRTÉKESÍTŐ CÉG PROGRAMJA ALAPJÁN 1. A CÉG Egy korábbi ügyfelünk keresett meg minket

Részletesebben

EGYÜTTES ERŐVEL. Munkaerő-piaci reintegráció a hajléktalanellátásban. EQUAL projekt (2005. 07. 01 2007. 12. 31.)

EGYÜTTES ERŐVEL. Munkaerő-piaci reintegráció a hajléktalanellátásban. EQUAL projekt (2005. 07. 01 2007. 12. 31.) The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund and the Hungarian Government. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza. EGYÜTTES ERŐVEL Menhely Alapítvány

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK

AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK FELSŐOKTATÁSI KIHÍVÁSOK ALKALMAZKODÁS STRATÉGIAI PARTNERSÉGBEN 12. MELLEARN KONFERENCIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2016. ÁPRILIS 22. Hegyi-Halmos

Részletesebben

Az egészség (R)éve prevenciós program

Az egészség (R)éve prevenciós program Program címe: Az egészség (R)éve prevenciós program Tanúsítvány száma: 1/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Katolikus Karitász Caritas Hungarica Program rövid leírása

Részletesebben

Több mosoly! kevesebb vita! félreértések nélkül!

Több mosoly! kevesebb vita! félreértések nélkül! Több mosoly! kevesebb vita! félreértések nélkül! Kommunikációs és konfliktuskezelői tréningek asszisztensek részére Balatonfüred 2018.09.21. D. Tóth Júlia ügyfélszolgálati irodavezető, tréner, kommunikációs

Részletesebben

Kapcsolati menedzsment, PR: 2 nap

Kapcsolati menedzsment, PR: 2 nap Kapcsolati menedzsment, PR: 2 nap Szervezeti megoldások bevezetése a lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítására, a döntések nyilvánossá tételére A résztvevők ismerjék meg és sajátítsák

Részletesebben

Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény. Szabó Anna Felnőttképzési vezető

Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény. Szabó Anna Felnőttképzési vezető Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény Szabó Anna Felnőttképzési vezető Nem akkreditált, egyházunk által elfogadott képzések Kreditpontos szociális szférában, munkatársi továbbképzés Felnőttképzési

Részletesebben

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

A projekt részcéljai:

A projekt részcéljai: ÓVODAI ÉS ISKOLAI SZOCIÁLIS SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE A FELHÍVÁS KÓDSZÁMA: EFOP-3.2.9-16 Magyarország Kormányának felhívása a család-és gyermekjóléti központok vagy az általuk kiszerződött feladatellátó

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak

KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése PK7A Továbbképzés címe: A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése Helyszín: Városi Óvodai Intézmény; Jászberény, Mártírok útja. Időpont..7.,..8.,..9., Oktató(k) Dr. Váry Annamária Résztvevők száma: 6

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

HDTeam esettanulmány

HDTeam esettanulmány HD esettanulmány Vezetői coaching DÜH ÉS VISSZAJELZÉS ESETTENULMÁNY KO COACHING PROGRAM ALAPJÁN 1. Az ügyfél A sikeres vezető A 20-as éveinek második felében lévő fiatal nő, pár éves vezetői gyakorlattal.

Részletesebben

Mózer Péter (ELTE TáTK) Szolgáltatások átalakulóban két kutatás tükrében

Mózer Péter (ELTE TáTK) Szolgáltatások átalakulóban két kutatás tükrében Mózer Péter (ELTE TáTK) Szolgáltatások átalakulóban két kutatás tükrében Miről lesz szó? Két kutatás tanulságairól 1. A felmérés módszertana, célok 2. Közös kutatási eredmények 3. Szubjektív kiemelés EMMI

Részletesebben

ÁRAJÁNLAT-TÉTELI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

ÁRAJÁNLAT-TÉTELI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÁRAJÁNLAT-TÉTELI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ALVÁLLALKOZÓ PSZICHIÁTER TERAPEUTA KÖZREMŰKÖDÉSRE A 2013-AS PROJEKTÉVBEN MEGVALÓSÍTANI TERVEZETT EMA PROJEKTEKHEZ 1. A pályázat kiírásának körülményi és célja: A Cordelia

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Milyen esélyei vannak a közösségépítésnek egy olyan településen, ahol a konfliktusok forrása a lakosság szerint a roma lakosság? dr. Fellegi Borbála Foresee

Részletesebben

Együtt tanítunk! Participatív (részvételen alapuló) oktatási módszerek

Együtt tanítunk! Participatív (részvételen alapuló) oktatási módszerek Együtt tanítunk! Participatív (részvételen alapuló) oktatási módszerek Innovatív (újszerű) oktatás-tanulás Felsőoktatási módszertani műhelysorozat Futár András, Horváth Péter László, Katona Vanda Kik vagyunk?

Részletesebben

Integráció a hétköznapokban problémák és jó gyakorlatok oktatás, nők munkavállalása, kísérő nélküli kiskorúak.

Integráció a hétköznapokban problémák és jó gyakorlatok oktatás, nők munkavállalása, kísérő nélküli kiskorúak. Integráció a hétköznapokban problémák és jó gyakorlatok oktatás, nők munkavállalása, kísérő nélküli kiskorúak. Árendás Zsuzsa ASSESS NATIONAL WORKSHOP BUDAPEST, 2015 ÁPRILIS 9 Co-funded by the European

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között.

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Az intézmény vezetője Surányi Ákos, a szociális munkások a 233-11-91 számon hívhatók. Szakmai program (2008. november)

Részletesebben

ÁLLAPOTJAVÍTÓ, SZEMÉLYISÉGZAVAROKAT KORRIGÁLÓ PROGRAM 5. SZ. MELLÉKLET

ÁLLAPOTJAVÍTÓ, SZEMÉLYISÉGZAVAROKAT KORRIGÁLÓ PROGRAM 5. SZ. MELLÉKLET ÁLLAPOTJAVÍTÓ, SZEMÉLYISÉGZAVAROKAT KORRIGÁLÓ PROGRAM 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 6 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése

Részletesebben

Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával

Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával E.: Az Educatio folyóirat aktuális számához kapcsolódva Az összehasonlító helyi fejlesztési tanulmányok angol nyelvű közös mesterszakról

Részletesebben

Megengedett hiányzás: képzési egységenként az óraszám 10%-a. I. Fókuszolás ön- és módszerismeret (általános és tematikus modul)

Megengedett hiányzás: képzési egységenként az óraszám 10%-a. I. Fókuszolás ön- és módszerismeret (általános és tematikus modul) www.fokuszmodszer.hu A fókuszolás-orientált /i rend/ (A Kántor Árpád, a New York-i TFI által elismert fókusz koordinátor jelölt, valamint Molnár Emese és Szilágyi Veronika fókuszolás-orientált terapeuta

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN Kostyál L. Árpád elemzési alprojekt vezető TÁMOP-5.2.6-13/1-2014-0001 kiemelt projekt Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Budapest - Moha Ház, 2014.12.12.

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A kommunikáció mindennapi nehézségei és ezek keresztény megoldási lehetőségei. elégedettségi kérdőíve

A kommunikáció mindennapi nehézségei és ezek keresztény megoldási lehetőségei. elégedettségi kérdőíve A kommunikáció mindennapi nehézségei és ezek keresztény megoldási lehetőségei című 30 órás, a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet szerint akkreditált pedagógus-továbbképzés (alapítási engedély száma: 575/76/2017)

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 A projekt célja és létrejötte A projekt olyan tartós, alacsony végzettségű, munkanélküli csoportot célzott meg, melynek tagjai a Gyulai Kistérségben hátrányos helyzetük miatt

Részletesebben

A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem

A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Mi is változott? generáció változása változó elvárások az oktató úgy tanít, ahogyan őt

Részletesebben

Család, nevelés, együttműködés Kutatás és képzés az ELTE Tanító- és Óvóképző Karon

Család, nevelés, együttműködés Kutatás és képzés az ELTE Tanító- és Óvóképző Karon Család, nevelés, együttműködés Kutatás és képzés az ELTE Tanító- és Óvóképző Karon Dr. Kolosai Nedda ELTE Tanító- és Óvóképző Kar 2018. június 20. Jövőnk a gyermek Mitől lehetek autentikus ebben a témában

Részletesebben

TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program

TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program Valódi partner, valódi megoldások. TUDATOS VEZETÉS VEZETŐFEJLESZTŐ PROGRAM 60 ÓRÁS COACHINGGAL KOMBINÁLT MODULÁRIS TRÉNINGSOROZAT A Tudatos Vezetés Program tréningsorozat

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Éves beszámoló az észlelő- és jelzőrendszer tagjai részéről

Éves beszámoló az észlelő- és jelzőrendszer tagjai részéről A tanácskozás helyszíne: Katolikus Pedagógiai Intézet 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. A tanácskozás témája: Védelmi nyomok A tanácskozás ideje: 2019. április 09. 10 óra, várható befejezés 14.30 A

Részletesebben

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001

Részletesebben

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM!

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! A következő kérdőív azt méri fel, hogy mennyire tudsz másoknak nemet mondani, mennyire vagy képes kiállni a neked fontosnak tartott dolgok mellett akkor is, ha ez éppen mások

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja SMAK108 Tantárgy elzése Szupervízió 1. Tantárgy oktatójának Almásy Judit óraadó tanár, szupervízor nappali tagozaton 4 tanóra/ hét levelező tagozaton 16 tanóra/félév szeminárium A hallgató

Részletesebben

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Foglalkozási napló. Szociális szakgondozó

Foglalkozási napló. Szociális szakgondozó Foglalkozási ló a 0 /0. tanévre Szociális szakgondozó (OKJ száma: 54 7 03) szakma gyakorlati oktatásához 13. évfolyam A ló vezetéséért felelős: A ló megnyitásának dátuma: A ló lezárásának dátuma: Gondviselő

Részletesebben