14. Stratégiai tervezés a szociális munkában

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "14. Stratégiai tervezés a szociális munkában"

Ignác Halász
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 14. Stratégiai tervezés a szociális munkában A stratégiai tervezés fogalma Meghatározott cél érdekében megvalósítandó folyamat: jelenlegi állapot: hol tartunk most? jövőbeli állapot: hová akarunk eljutni? Helyzet és idő függvénye: milyen út vezet a célállapothoz és hogyan mérhető előrehaladásunk? A stratégia típusai: Szándékolt stratégia (úgy terveztük, ahogy megvalósult) Realizált str. (szándéktól függetlenül, spontán létrejött) = Új szemlélet, amelynek segítségével az intézmény/település követni tudja a társadalomban, a piaci életben történő változásokat, így azoknak alakítója lehet. Egy jó stratégiai tervnek a következőkre kell válaszolni: - Miért és milyen körülmények között kell csinálni, - Mit és hogyan kell csinálni, - Mikor és kinek kell csinálni (milyen időintervallumra tervezünk)

A stratégia típusai: Szándékolt stratégia (úgy terveztük, ahogy megvalósult) Realizált str.

2 A stratégiai tervezés folyamata 1. Tervezés előkészítése (mire fókuszál, kiket szeretnénk elérni, milyen adatokhoz szeretnénk jutni) részfeladatok, információ és adatgyűjtés meghatározása 2. Szükségletfelmérés: az igénybevevők szükségleteinek ismerete - a célcsoportra vonatkozó mennyiségi adatok (demográfiai tényezők, egészségi állapot, iskolázottság, - A munkaerő-piaci re-integrációt akadályozó problémák (iskolai végzettség, közszolgáltatási hiányok, roma származás, korcsoport, szenvedélybetegség) - A helyi ellátórendszer vizsgálata: elérhető szolgáltatások, és azok jellemzése, lefedettség, humánerőforrás kapacitás) - A célcsoport motiválásának lehetőségei Módszerek interjú, kérdőíves felmérés, elemzés, összefoglaló dokumentumok készítése, = Leíró jellegű és magyarázó fejezetek

akadályozó problémák (iskolai végzettség, közszolgáltatási hiányok, roma származás, korcsoport, szenvedélybetegség) - A helyi ellátórendszer vizsgálata: elérhető szolgáltatások, és azok jellemzése,

3 3. A stratégiai elemzés módszerei Számításba venni: milyen feltételek között tevékenykedünk, milyen erőforrásokra építhetünk, milyen akadályokra kell számítanunk Ehhez módszerek: 1. PEST-elemzés (a makro környezet elemzésének módszere) Tág környezet: - P: Politics (politikai, jogi) - E: Economics (gazdasági) - S: Society (társadalmi, kulturális) - T: Technology (technológiai) Közvetlen környezet: - Település fejlődési iránya, - A településen élők gazdasági, szociális helyzete, - Az intézmények információs technológiai fejlettsége, - Az intézmény vezetése, munkatársa Erőforrás elemzés: pénzügyi fizikai- emberi technológiai kapcsolati (hírnév, elismerés)

PEST-elemzés (a makro környezet elemzésének módszere) Tág környezet: - P: Politics (politikai, jogi) - E: Economics (gazdasági) - S: Society (társadalmi,

4 A stratégiai elemzés módszerei 2. SWOT-analízis: a közvetlen környezet és a belső helyzet átfogó, jövőorientált elemzése. - S: Strenghts (erős pontok) - W: Weakness (gyenge pontok) - O: Opportunities (környezeti lehetőségek) - T: Threats (Környezeti veszélyek) A SWOT-analízis gondolkodási, elemzési rendszer, olyan általánosan használt eljárás, amely a külső környezeti tényezőket és a belső intézményi adottságokat veti össze, és ezzel meghatározza a szervezet erősségeit és gyengeségeit a piaccal való összefüggésben.

veszélyek) A SWOT-analízis gondolkodási, elemzési rendszer, olyan általánosan használt eljárás, amely a külső környezeti

5 4. Stratégiai terv készítése A szakmai tervezés folyamata a tervezés döntések sorozata A döntést nehezíti: információhiány, megbízhatatlan információ, több cél jelenléte, egyidejű figyelembe vétele többszereplős döntések, más vélemények több forgatókönyv a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás

információ, több cél jelenléte, egyidejű figyelembe vétele többszereplős

6 5. A stratégiai tervezés szintjei Szempontok: - Jövőkép (hová akarunk eljutni, rövid, hosszú távú elképzelések) - Küldetés (átfogó cél meghatározása, mi a szerepünk) - Alapvető célok (a jelenleg elérendő célok) - Kulcsfontosságú területek (5-10 pontnál ne legyen több) - Irányvonalak (az egyes területeken mit kellene elérni a fejlesztéssel) A jó stratégiai tervezés előfeltétele: - Szervezeti kultúra (közösen elfogadott értékek, meggyőződések) - Szervezeten belüli munkamegosztás (folyamatok feladatokra bontása) - Szervezeten belüli hatáskör megosztás (döntési, utasítási jogok) - Koordinációs eszközök (az egyes szervezeti egységek összehangolása)

elérni a fejlesztéssel) A jó stratégiai tervezés előfeltétele: - Szervezeti kultúra (közösen elfogadott értékek, meggyőződések) - Szervezeten belüli

7 Közoktatási esélyegyenlőségi terv A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a értelmében a hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv elfogadása A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv általános céljai a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek oktatási szegregációjának csökkentése, a körükben kirívóan magas fogyatékossá minősítési arányok visszaszorítása, az alacsony óvodáztatási arányok javítása, az oktatási szolgáltatásokhoz történő egyenlőtlen hozzáférés csökkentése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, továbbtanulási arányuk növelése, valamint az esetleges diszkrimináció visszaszorítása. A közoktatási esélyegyenlőségi programok, intézkedési tervek szükségesek ahhoz, hogy az önkormányzatok, iskolák a közoktatás-fejlesztési projektek támogatásához, a kiegészítő támogatások odaítéléséhez hozzájussanak. A törvény értelmében minden település és intézmény részére kötelező közoktatási esélyegyenlőségi tervet készíteni, és azt 2 évente felülvizsgálni

intézkedési terv általános céljai a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek oktatási szegregációjának csökkentése, a körükben kirívóan magas fogyatékossá minősítési arányok visszaszorítása,

8 Antiszegregációs terv Szegregátumok, ahol az alacsony státuszú lakosok (aktív korú, munkajövedelemmel nem rendelkező és a maximum 8 általános iskolai osztállyal rendelkező lakosok) aránya minimum 50% a területen élőknek. A szegregációnak többféle megjelenési formája van: a munkahelyi, az oktatási és a lakóhelyi szegregáció. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) elkészítése a Regionális Operatív Programok forrásaihoz szükséges. A megyei jogú városokon túl azokban a városokban jelenik meg követelményként, ahol azt a regionális város rehabilitációs pályázati útmutató előírja. Az Antiszegregációs terv célja, hogy a város (fővárosi kerület) felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) elkészítése a Regionális Operatív Programok forrásaihoz szükséges.

9 A helyi esélyegyenlőségi program Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) két intézkedése: munkahelyi szinten esélyegyenlőségi tervet, települési önkormányzati szinten helyi esélyegyenlőségi programot kell elkészíteni. Az Ebktv. 63. (6) bekezdése szerint: A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva az oktatásra. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.

(6) bekezdése szerint: A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján

10 13. Szolgáltatás tervezési koncepció Az ellátás megszervezésére kötelezettek (92..) Helyi rendeletalkotás a szociális ellátások, szolgáltatások igénybe vételére Személyes gondoskodás formái Kérelem benyújtásának helye, módja Intézményvezetői kötelezettségek külön eljárás nélkül nyújtott szolgáltatásoknál Milyen esetekben biztosítható az ellátás Az ellátás megszüntetésének módja, esetei Térítési díjak mértéke, kötelezettek köre, csökkentés, elengedés módjai Megállapodással összefüggő kérdések

benyújtásának helye, módja Intézményvezetői kötelezettségek külön eljárás nélkül nyújtott szolgáltatásoknál Milyen

11 Kötelezettek köre: Szolgáltatás tervezési koncepció legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, megyei (fővárosi) önkormányzat állami fenntartók (92/B..) Társulás esetén: az összes településre kiterjedően Célja: a biztosított szolgáltatási feladatok meghatározása a települési önkormányzatok szociális szolgáltatási stratégiájának, operatív tervezésének és fejlesztési programjainak alapja, a feladatok, fejlesztési irányok különféle szintjein a szociális szolgáltatások folyamatosan működőképességét segítik az ellátási formákat biztosító szervezetek (állami, önkormányzati, civil és egyházi) közötti párbeszéd, koordináció és kooperáció kiterjesztése szektorok-, intézmények- és szakemberek közötti interaktív együttműködés, a költséghatékonyabb intézményműködtetés feltételeinek kialakítása

tervezésének és fejlesztési programjainak alapja, a feladatok, fejlesztési irányok különféle szintjein a szociális szolgáltatások folyamatosan működőképességét segítik az ellátási formákat biztosító

12 Tartalma Választható forma, különböző tartalom: lakosságszám, korösszetétel, szolgáltatás iránti igények, szükségletek megjelentetése az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, ütemterv a szolgáltatások biztosításáról működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatok, a különböző szervezetek közötti együttműködés keretei speciális ellátási formák, az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz igazodóan, fenntartott intézmény rendszer struktúrája, várakozók, korszerűsítés Szociális kerekasztalok szerepe Helyi véleményeztetés - elfogadást megelőzően: intézményvezetők, kisebbségi önkormányzat Önkormányzatok - szolgáltatástervezési koncepciók

keretei speciális ellátási formák, az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz igazodóan, fenntartott intézmény rendszer struktúrája, várakozók, korszerűsítés Szociális

13 Kapacitás szabály területi kiegyenlítés Állami normatíva csak olyan fejlesztésekhez menjen, amelyre van szükséglet 2006 és 2007 évben: irányított területi kiegyenlítési rendszer Pályázat: alapszolgáltatások egy része, idősotthonok csak szociális miniszteri befogadással indítható, finanszírozás az indulás évében 50% től befogadási eljárás: az új szociális szolgáltató, intézmény, házi segítségnyújtásnál az új ellátotti létszám, nappali és a külső és az időszakos férőhelyek kivételével szakosított ellátásnál az új férőhelyek után az állami, egyházi és nem állami fenntartó normatív állami hozzájárulásra, feladatfinanszírozásra való jogosultságának további feltétele a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás Miniszteri évente befogadási keret meghatározása, NRSZH befogadási eljárás szakhatósági állásfoglalás Szociális és Gyámhivatal: működési engedély csak befogadás esetén adható. Felmentési szabályok júliustól

2011-től befogadási eljárás: az új szociális szolgáltató, intézmény, házi segítségnyújtásnál az új ellátotti létszám, nappali és a külső és az időszakos férőhelyek kivételével szakosított ellátásnál

Hasonló dokumentumok

13. Önkormányzati szociális feladatok

13. Önkormányzati szociális feladatok Önkormányzati kötelezettségek Kötelező feladatok: Települési önkormányzat: alapszolgáltatások egyes típusai Vállalható feladatok: nem mehet az alapfeladatok rovására