Területfejlesztési Koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Területfejlesztési Koncepciója"

Átírás

1 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója I. kötet Tervelőzmények A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából készítette: a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Békéscsaba Kecskemét Szeged, november

2 Szerkesztők: Dr. Timár Judit, Velkey Gábor Szerzők: Dr. Gurzó Imre, Kanalas Imre, Pál Viktor, Dr. Timár Judit

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...3 Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye területfejlesztési koncepciójának azonosságai és különbségei, az Országos Területfejlesztési Koncepció Dél- Alföldre vonatkozó elképzelései...5 Bevezetés...5 A területfejlesztési stratégiák célrendszere...5 Fejlesztési prioritások, programok...7 Megyei Fejlesztési Stratégiák...13 Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója fejlesztési stratégia...13 Békés megye területfejlesztési koncepciója fejlesztési stratégia...14 Csongrád megye területfejlesztési koncepciója fejlesztési stratégia...15 Az Országos Területfejlesztési Koncepció Dél-Alföldre Megfogalmazott főbb fejlesztési irányainak kivonata...17 I. Gazdaságfejlesztés...17 II. Humán infrastruktúra fejlesztése...17 III. Műszaki infrastruktúra fejlesztése...18 A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció prioritásainak vázlata...19 I. A fenntartható vidékfejlesztés (környezeti, gazdasági, települési, társadalmi) feltételeinek megteremtése és gyakorlati alkalmazása...19 II. Komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a korszerű vertikumú mező- és élelmiszergazdaságra, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelő és szolgáltató ágazatok befogadására...19 III. A megye és városai tranzit szerepkörének fejlesztése, a periférikus helyzet felszámolása...19 IV. A sajátos történelmi-táji hagyományokból következően, fürtszerűen összekapcsolódó kistérség-fejlesztési programok alkalmazása...20 V. A megyei, térségi, helyi identitás fejlesztése, professzionális területfejlesztési egzüttműködési és intézményrendszer kiépítése a területigazdasági-társadalmi kohézió erősítésével...20 Területfejlesztési programok...20 A Békés Megyei Területfejlesztési Koncepció prioritásai és programjainak vázlatos kivonata...22 I. Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása...22 II. A közlekedési és telekommunikációs-informatikai rendszerek fejlesztése...22 III. A humán erőforrások fejlesztése...23 IV. Környezetfejlesztés és vízgazdálkodás...23 V. A megye belső kohéziójának erősítése, együttműködésre épülő településhálózat-fejlesztés...24 VI. A megye külső kapcsolatainak fejlesztése, a regionális kohézió erősítése...24

4 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója A Csongrád Megyei Területfejlesztési Koncepció prioritásai és programjainak vázlatos kivonata I. A megye gazdasági szerkezetének megújítása II. A gazdasági kapcsolatok élénkítése: a tőke-, áru-, személy-, és információáramlás feltételeinek javítása III. Differenciált és összehangolt emberierőforrás-gazdálkodás: a humán tőke stratégiai elemeinek fejlesztése, a leszakadó társadalmi csoportok helyzetének javítása IV. A térségi kapcsolatok erősítése, régióépítés V. Egészséges emberi környezet biztosítása Az Egészségügyi Szolgáltatások Modernizációja a Dél-Alföldi Régióban című pályázat fejlesztési céljai és programjai Kistérségi fejlesztési koncepciók és programok elemzése a Dél-Alföldön A kistérségi területfejlesztési koncepciók tematikája és tartalma A kistérségi fejlesztés stratégiai céljai A kistérségi fejlesztések prioritásai A területfejlesztési koncepciók által megcélzott, ágazatokhoz kötődő fejlesztési irányok A kiskunfélegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója A kiskunmajsai kistérség fejlesztési koncepciója A kiskőrösi kistérség fejlesztési koncepciója A kunszentmiklósi kistérség fejlesztési koncepciója A kiskunhalasi kistérség fejlesztési koncepciója A kalocsai kistérség fejlesztési koncepciója A bajai kistérség fejlesztési koncepciója A jánoshalmi kistérség fejlesztési koncepciója A bácsalmási kistérség fejlesztési koncepciója Adalékok a Kecskemét Tiszakécske statisztikai kistérség területfejlesztési koncepciójához (kutatás-fejlesztési zárójelentés) A homokháti kistérség területfejlesztési koncepciója Kistelek és térsége középtávú térség- és gazdaságfejlesztési program Makó és térsége komplex területfejlesztési koncepciója A Békési Kistérség területfejlesztési programja II. Fejlesztési koncepció, fejlesztési programok Gazdaságfejlesztési lehetőségek felmérése a Dél-Békési Kistérségben Gazdaságfejlesztési lehetőségek az Észak-Békési kistérségben Gyomaendrőd város és térségi vonzáskörzetének fejlesztési koncepciója A Körösök völgye Területfejlesztési Társulás működési körzete komplex térségfejlesztési programja Gazdaság-és vállalkozásfejlesztési lehetőségek felmérése. Sarkad és térsége

5 BÁCS-KISKUN, BÉKÉS, CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK AZONOSSÁGAI ÉS KÜLÖNBSÉGEI, AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ DÉL-ALFÖLDRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEI BEVEZETÉS A magyarországi területfejlesztés intézményrendszerének sajátos fejlődése következtében az Európai Unió NUTS II., azaz egyfajta köztes területi szintjének megfelelő hazai nagyrégiókban a fejlesztési koncepciók elkészítésére akkor kerül sor, amikorra már mind az országos, mind a megyei koncepciók rendelkezésre állnak. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvényben előírt kötelezettségeként a Dél-Alföld mindhárom megyéjének területfejlesztési tanácsa elkészíttette saját területfejlesztési koncepcióját. Békés és Bács-Kiskun megyében 1998 tavaszán, illetve őszén már elfogadták, míg Csongrád megyében novemberben nyilvános vitára bocsátották e tervdokumentumot. A már szintén érvényben lévő Országos Területfejlesztési Koncepció Dél-Alföldet érintő részeinek végleges megfogalmazásakor figyelembe vették a megyékkel történő egyeztetések tapasztalatait. E három területi szint összhangjának megteremtése a tervezés jelen fázisában a regionális stratégia készítőire hárul. Sikeres, helyi erőforrásokra építő térségfejlesztés, a régió fejlődésében közvetlenül vagy közvetve érintett szereplők stratégiai célokkal való azonosulása, a programokban való aktív részvétele, kooperációja csak széles körű konszenzussal remélhető. Ennek előkészítését szolgálja a fenti tervdokumentumokban megjelenő célok, prioritások, program-irányelvek délalföldi szinten fontos, lényegi tartalmi azonosságainak, eltéréseinek alábbi, vázlatos összegzése, ami nem elsősorban az ágazatiak mellett e területi tervekkel sokkal mélyebben foglalkozó tervezők, hanem inkább a döntéshozók munkáját hivatott megkönnyíteni, minden érdeklődő számára átfogó képet adni. A TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK CÉLRENDSZERE A három dél-alföldi megye területfejlesztési stratégiája az országos regionális politika Európai Unióban is alkalmazott alapelveire épül. Célrendszereik struktúrája részben eltérő. Békés és Csongrád megyében nyilván a tervező azonosságából is következően egy kiemelt alapcél jelenik meg, ami három stratégiai célra tagolódik tovább. E hosszú távú célok leghatékonyabban a kijelölt hat, illetve öt fejlesztési prioritás segítségével valósíthatók meg. Az említett két koncepció végeredményben arra koncentrál, hogy feltárja: a fejlesztés e kiemelt területein jelenleg melyek a leginkább megoldásra váró problémák, ezzel szemben mi lenne a kívánatos jövőkép, e rendszeren belül melyek a tervidőszakban elérendő további célok (prioritásonként 2 5), s hogy azok milyen programokkal (projektek csoportjaival) érhetők el. E programok kidolgozottsági szintje túlmegy a törvény által előírt legfontosabb irányelvek megfogalmazásán többé-kevésbé már az ún. stratégiai programok részletezettségének felel meg. Ezzel szemben Bács-Kiskun megyében négy általános, közös, fő fejlesztési cél képezi a területi politika kiindulópontját; mellettük kilenc stratégiai célt rögzítettek. Az ezekhez kapcsolódó öt fejlesztési prioritásnak csak a legfontosabb irányelveit (bizonyos

6 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója értelemben program-meghatározásait) vázolták fel. Ugyanakkor itt országos viszonylatban is sajátos módon a megyei területfejlesztési koncepció keretein belül kerültek kidolgozásra a kistérségi területfejlesztési koncepciók. Így a fejlesztés lehetséges irányai, stratégiai céljai, prioritásai a megyei területfejlesztési és részben területrendezési kapcsolódásokat bemutatva, a kistérségek szintjén jelennek meg viszonylag részletesebben. Végül, a koncepció nem a prioritásoknak alárendelve közli 6 konkrét megyei programnak (s azokon belül 4 7 projektnek) a listáját. Mindenekelőtt az alap- és stratégiai célokat elemezve megállapítható, hogy mindhárom megye oly módon kívánja saját térségét fejleszteni, hogy közben a belső területi különbségekből adódó feszültségeket is kezeli, azokat nem engedi tovább mélyülni. Míg Békésben a modernizálódó hazai gazdaságba való sikeresebb integrálódást, Csongrádban a megye nemzetközi és országos versenyképességének javítását tartják kulcsfontosságúnak, addig Bács-Kiskun megyében a városközpontok dinamizálását, területi kisugárzásuk növelését, komplex hatású forgalmi tengelyek kiépítését, a rájuk épülő modernizációs fejlesztések elindítását, az eurokonformitásra való törekvést és a megye népességmegtartó képességének fokozását egyaránt kiemelendő, elsőrendű céloknak tekintik. Ezek elérésében mindenütt fontos szerepet szánnak a dinamikus pólusoknak (Szegednek, bizonyos városoknak), illetve tengelyeknek. Ezzel párhuzamosan a legkiterjedtebb elmaradott területekkel rendelkező Békés megye területi politikájában alapcél szintjén fogalmazódik meg az ilyen kistérségek végletes leszakadásának megállítása. Csongrád megyében a stabil társadalmi környezet kívánalma mellett a gazdaság területileg kiegyensúlyozottabb növekedése igényének rögzítésében fejeződik ki a társadalmi szolidaritás. Bács-Kiskun megyében a fentieknél tovább kívánnak jutni: a fejletlenebb térségek és települések felzárkózását tűzik ki célul. A stratégiai célok között mindhárom megyében jelentős területfejlesztő szerepet szánnak a gazdaságnak. Bács-Kiskunban a mező- és erdőgazdálkodás jelenleginél nagyobb támogatása mellett az új típusú termelő és szolgáltató ágazatok befogadását, mindkét szféra sokoldalú fejlesztését emelik ki. Békés megyében az ezredforduló igényeinek megfelelő gazdasági szerkezet kialakítására törekszenek, Csongrádban a tőkebeáramlás feltételeit kívánják javítani, a dinamizáló hatású ipari és szolgáltató ágazatokat erősíteni. Az életkörülmények javítása szintén közös szándék. A különbség abban áll, hogy Csongrád megye e tekintetben a vidéki lakosságra koncentrál, Bács-Kiskun területileg differenciált fejlesztésben, illetve szintrehozásban gondolkodik, Békés megye pedig azt tűzi célul, hogy a megye minden lakosa könnyen és gyorsan érhesse el a mindenkori civilizációs színvonalnak megfelelő javakat és szolgáltatásokat. Békés és Csongrád megyében a társadalmi-kulturális (Békésben ezen kívül hangsúlyozottan: nemzetiségi) értékek megőrzésének célja együtt jelenik meg a tájitermészeti értékek védelmének, az egészséges, vonzó környezet megteremtésének igényével. A humán tőkét mindkét helyen a gazdaságfejlesztés egyik zálogának tekintik. Bács-Kiskun megye viszont a helyi-megyei kötődések erősítését, a lakossági és civil szervezeti kezdeményezőkészség fejlesztését, cselekvő társadalmi erő formálását tekinti stratégiai célnak. A környezet fejlesztése mint települési, tájegységi (kistérségi) értékek megőrzése, imázsformálás és ehhez kapcsolódó területi marketing jelenik meg. 6

7 Tervelőzmények Megyei koncepciók A stratégiai célok közös jellemzője a kistérségi-települési együttműködések fokozására való törekvés. Csongrád megye ezen túl a területfejlesztés kulcskérdésének tekinti s alapcélként jelöli meg külső kapcsolatainak bővítését, elmélyítését. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK, PROGRAMOK A dél-alföldi megyék területfejlesztési koncepcióiban megfogalmazott fejlesztési prioritások, s a hozzájuk kapcsolódó programok, ha hangsúlyeltolódásokkal is, de jó néhány területen hasonlóságot mutatnak. Ezek a prioritások alapvetően nem, vagy csak részben tekinthetők ágazatiaknak, bizonyos fejlesztési területek szinte az egész stratégiát áthatják. Ugyanakkor szemléletbeli különbségre is utal, hogy például a turizmus fejlesztése Békésben a külső kapcsolatok fejlesztésének, a regionális kohézió erősítésének elemeként fogalmazódik meg, Csongrádban a gazdasági kapcsolatok erősítésének részét képezi, Bács-Kiskunban viszont több prioritásban is szerepet kap. Mindezek ellenére, a könnyebb áttekinthetőség érdekében célszerű e prioritásokat és programokat a nagyobb fejlesztési területek köré csoportosítva, egymástól elkülönítve elemezni. Gazdaságfejlesztés A gazdaságfejlesztés területén számos közös pont található. A dél-alföldi sajátosságokat tükrözve, mindhárom megyében elengedhetetlennek tekintik Bács- Kiskunban és Csongrádban kiemeltem kezelik a hagyományokkal, termelési tapasztalatokkal és viszonylag jó alapanyag-, szakember-háttérrel rendelkező élelmiszergazdaság integrált módon történő fejlesztését, keresve az ágazat helyét a megújítandó gazdasági szerkezetben. Diverzifikált gazdaságfejlesztésre törekednek, lényeges szerepet szánva a szolgáltatások és az idegenforgalom fejlesztésének, Békés és Csongrád megyében pedig külön hangsúlyozzák a technológiai, műszaki innovációk és a K+F tevékenység, Csongrádban az új ipari termelőbázisok programszintű fontosságát. Általában javítani kívánják a vállalkozások fejlődéséhez szükséges intézményi-szervezeti feltételeket (pl. ipari parkok, inkubátorházak, vállalkozási övezetek stb.). A vállalati struktúra tekintetében a viszonylag nagy rugalmasságot, innovativitást, piaci érzékenységet mutató, beszállítói szerepre alkalmas kis- és közepes (Csongrádban kifejezetten az utóbbi) vállalkozások létrejöttét, illetve erősítését tartják támogatandónak. Összességében Csongrád megye koncepciójában kap legnagyobb súlyt a gazdaságfejlesztés: külön prioritást fogalmaztak meg a gazdasági szerkezet megújítására és a gazdasági kapcsolatok élénkítésére. Az OTK Dél-Alföldre vonatkozó részei gazdaságfejlesztés tekintetében jó egyezést mutatnak a megyei elképzelésekkel, egyes esetekben azonban eltérések, illetve új gondolatok is feltűnnek (pl. kedvezőtlen adottságú vidékeken a mezőgazdasági termelés volumenének csökkentése vagy pl. a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek feldolgozásához, talajműveléshez szükséges mezőgazdasági-élelmiszeripari gépgyártás). A közlekedési és kommunikációs-informatikai rendszerek fejlesztése A közlekedés fejlesztésének és az informatikai hálózatok kiépítésének az igénye önálló prioritásokban, de legalábbis programok sorában jelenik meg a dél-alföldi megyék 7

8 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója területfejlesztési koncepcióiban. Amíg azonban ez Bács-Kiskunban a megye és városai tranzit szerepköre fejlesztésének, a periférikus helyzet felszámolásának fontos tényezőjeként, addig Csongrád megyében a gazdasági kapcsolatok élénkítésének (a tőke-, áru-, személy- és információáramlás), valamint a kistérségi kapcsolatok erősítésének feltételeként fogalmazódik meg leghangsúlyosabban a valóban legsúlyosabb problémákkal küzdő Békés megyében szerepel. A különböző prioritások alá tartozó közlekedési és informatikai fejlesztési programok a három megyében jó egyezést mutatnak (közút- és vasútfejlesztés, határátkelőhelyek nyitása, logisztikai központok kialakítása, kombinált fuvarozási formák fejlesztése, kommunikációsinformatikai rendszerek kiépítése, társadalmasítása). Sajátosságként jelentkezik, hogy Békés megyében önálló programként jelenik meg a békéscsabai repülőtér kiépítése, regionális szerepkörű hasznosítása. Az OTK nem tekinti speciális régiófejlesztési kérdésnek az informatikai hálózat kiépítését, társadalmasítását. A közút-, illetve a vasúthálózatra vonatkozó elképzelések pedig nem mindig esnek egybe a megyék által képviselt álláspontokkal (pl. a Budapest Kelebia vasútvonal korszerűsítése helyett megfogalmazódott már a Budapest Szeged vasútvonal korszerűsítésének nagyobb szükségessége, a Déli Autópálya ügye, a Nagyvárad Gyula Békéscsaba Szeged Szabadka, dél-alföldi regionális együttműködés tengelyeként is szolgálható vasútvonal korszerűsítése stb.). Nem véletlen, hogy Békés megye az országos és nemzetközi közlekedési kapcsolatok erősítésére, a főközlekedési hálózatok fejlesztésére, továbbá a határátkelőhelyek és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények kiépítésére és fejlesztésére megfogalmazott programjait a kormányszervek döntési kompetenciájába tartozó feladatok közé is átemelte. Környezetfejlesztés A környezetfejlesztés önálló prioritásként jelentkezik mind a három megyében. Amíg azonban Békésben maga a környezetfejlesztés és a vízbázisvédelem, Csongrádban az egészséges emberi környezet biztosítása a megjelölt cél, Bács-Kiskunban ugyanez mint a fenntartható vidékfejlesztés egyik feltétele fogalmazódik meg. A programok szintjén is megjelennek a hasonló elképzelések (vízgazdálkodás, szennyvízhálózat-fejlesztés, szennyvízkezelés, talajvédelem, természet- és tájvédelem, erdősítés, zöldfolyosó-rendszer létesítése, hulladékgazdálkodás). Sajátosságként jelentkezik viszont Bács-Kiskun megyében a homokhátság vízpótlásának megoldása, a vízvisszatartás kérdése, Békés megyében a Maroshordalékkúp vízbázisának és területének védelme, valamint Csongrád megyéhez hasonlóan a környezetkímélő infrastruktúra-fejlesztés. Csongrádban ugyanakkor önálló programot fogalmaztak meg az épített környezet fejlesztésére is. Az OTK ebben a vonatkozásban összhangban van a megyei fejlesztési koncepciókkal. A humán erőforrások fejlesztése A humán fejlesztési prioritások az eltérő célrendszerekhez illeszkedően eltérő kérdésekre helyezik a hangsúlyokat Bács-Kiskun, mint a másik két megyében, bár a programok struktúrája a tartalmi különbségek mellett az utóbbi két megyében is különbözik, Csongrád megyében a településhierarchia egyes elemeinek sajátos ellátó szintjeit követi. 8

9 Tervelőzmények Megyei koncepciók Csongrád és Békés megye esetében elsősorban az oktatásra, az aktív foglalkoztatáspolitikára, az át- és továbbképzési rendszer hatékonyabb kialakítására, a szociális és Csongrádban kiemeltebben az egészségügyi hálózat minőségére és kiépítettségére helyezték a hangsúlyt. Ezzel szemben, Bács-Kiskun megyében inkább a térségi, helyi identitás erősítésére, a területfejlesztési együttműködésre, a partnerség érvényesítésére, a területi-gazdasági-társadalmi kohézió erősítésére koncentrálnak, bár a programlistában itt is helyet kapnak az oktatás- és kutatásfejlesztés kérdései. Az OTK a Dél-Alföld vonatkozásában elsősorban az egészségüggyel és a közoktatással foglalkozik, bár kiemeli a felsőoktatás jelentőségét és lehetséges hatásait a gazdaság és társadalom más területeire. Az ellátási feladatokat a hátrányos helyzetű határmenti térségekre összpontosítandónak tartja. A belső kohézió, térkapcsolatok erősítése A dél-alföldi megyék mindegyikében külön fejlesztési prioritásnak tekintik a településeik közötti, kistérségi térkapcsolatok fejlesztését. Utóbbiakat illetően azonban Bács-Kiskun megyében elsősorban a fürtszerűen összekapcsolódó kistérségfejlesztési koncepciók, illetve programok szerepét emelik ki, míg a másik két megyében a kistérségi szintű területfejlesztés menedzsmentjének, intézményrendszerének fejlesztésében, az önkormányzati társulások tevékenységének kiterjesztésében, társadalmasításában látják inkább a megoldás lehetőségét. A települési kapcsolatok javításának módjait egyaránt az egyes hierarchiaszintek sajátos funkcióira építve határozzák meg. Bár mindenütt megjelenik, Békés megyében programszintű kiemelést kap az elmélyült munkamegosztáson, koordináción alapuló városhálózat-fejlesztés. Itt, valamint Csongrád megyében a prioritásokban és programokban nagyobb fejlesztési hatást várnak a dinamikus városi terektől, Békésben a közép-békési településegyüttestől, Csongrádban a szegedi agglomerációtól. A vidékfejlesztés viszont inkább Bács-Kiskun és Békés megye koncepciójában jelenik meg nagyobb súllyal. Dél-alföldi sajátosságként mindenütt helyet kap a tanyafejlesztés kérdésköre. Külső kapcsolatok fejlesztése A megyéből kimutató kapcsolatoknak két szintje fogalmazódik meg a fejlesztési prioritásokban, illetve programokban. Az egyik szint a régión, részben az országhatáron is túlnyúló kapcsolatok, melyek közül az általános külgazdasági, kulturális stb. feladatok megjelölésén túl Csongrád és Békés megyében külön kiemelték a Duna Körös Maros Tisza Eurorégiós együttműködés fontosságát, felvázolták az erősítéshez szükséges megyei szintű teendőket. Jelen összegzés szempontjából kiemelten fontosak a három megye egymással történő kapcsolatkeresését felölelő fejlesztési elképzelések, melyek a Dél-Alföldi Régió kohéziója, igazi tartalommal való megtöltése szempontjából meghatározóak. Magával a régióval program-szinten Békés és Csongrád megyékben foglalkoznak, tudatosan keresve helyüket a térségben, készülve annak megszilárdítására. Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciójában a regionális léptékű elképzelések felvázolása helyett alapvetően a kistérségi koncepciók részeként a települések közötti, megyehatáron átnyúló térkapcsolatok erősítésének igénye dominál. Békés megye régióépítésre vonatkozó programja magában foglalja a Dél-Alföld koordinált fejlesztésének néhány irányelvét is. Ilyenek: 9

10 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója Az Európai Uniós csatlakozásra való közös felkészülés érdekében a térségben kiemelt fontosságú élelmiszergazdaságon belüli komparatív előnyöket számba vevő, kölcsönösen előnyös munkamegosztás kialakítása, a térségenként sajátos specializált termékek széles skálájának meghatározása, az eladásukat segítő régiómarketing megszervezése. A Dél-Alföldi Régió elérhetőségének, s ezzel együtt belső átjárhatóságának javítása, a Dél-, Délkelet-Európa, Közel-Kelet felé betöltött tranzit-szerep erősítése (Nagyvárad-Fiume vasútvonal kiépítése, Déli Autópálya vagy az S9-es út, az M5-ös autópálya és a rácsatlakozó utak gyorsforgalmi jellegű kiépítése, határátkelőhelyek fejlesztésének összehangolása a megye elképzelései szerint a békéscsabai repülőtér fejlesztése stb.). A régióban működő szellemi központok egymásra épülő integrált fejlesztése, az agrár- és biotechnikai kutatási központok innovációcentrummá alakítása. A felszíni és felszín alatti vizek, a termőföld, a természeti értékek védelmének összehangolása, koordinált környezetfejlesztés, területrendezés. A regionális szintű intézményekben rejlő lehetőségek kihasználása, a programok összehangolása. Csongrád megyében már teljesen önálló programot fogalmaztak meg a Dél-Alföldi Régió megszilárdítására vonatkozóan. Ebben azonban a megye elsősorban saját szerepe, feladatai meghatározására koncentrál. Felvázolásra kerül viszont néhány, a régiófejlesztési stratégia elkészítéséhez hasznos támpontot jelentő elv is. Ezek szerint tudatosítani kell, hogy melyek azok a fejlesztési irányok, amelyek: a három megye közös érdekeinek érvényesítését igénylik (pl. Déli Autópálya, agrár innováció, régiómarketing); akkor is elfogadhatóvá tehetők, ha csupán kétoldalú közvetlen érdekeket szolgálnak (pl. homokhátsági vízpótlás, a Maros-hordalékkúp vízbázisvédelme), de a régióra szánt közös fejlesztési forrásokat céloznak meg; komoly versenyhelyzetet, illetve konfliktusokat teremthetnek (pl. Szeged regionális logisztikai központtá fejlesztésének kérdése az Országos Területfejlesztési Koncepcióban). A program kiemelt jelentőséget tulajdonít a megyehatáron is átnyúló, hatékony kistérségi együttműködéseknek, valamint a centrumtelepülések egész régiót átfogó hálózatának, melynek formálásában, illetve erősítésében kezdeményező szerepet tölthetnek be a városok oktatási intézményei. A mellékelt táblázatokból kitűnik, hogy az egyes megyék illetve az OTK a Dél-Alföldi Régióra vonatkozóan mely programokat tartják kiemelten támogatandónak. Ezek azt bizonyítják, hogy számos fejlesztésben megtalálhatók azok az elemek, amelyek az egész térségre pozitív kihatásúak és a három megye gyors összefogását teszik szükségessé (pl. a humán erőforrások, az agrár innováció fejlesztése, a DAP vagy az S9-es autóút, a határátkelők, az idegenforgalom kapcsolt kínálatokra épülő fejlesztése, a természeti környezet védelme stb.). A hasonló problémákat és fejlesztési elképzeléseket tükröző programok megléte alapján számos területen nyílik mód a megyék együttgondolkodására, programjaik akár magasabb területi szintű (regionális) megvalósítására. Ilyen programok lehetnek pl.: Szennyvízkezelés. 10

11 Tervelőzmények Megyei koncepciók Hulladékgazdálkodás (tárolás és hasznosítás). Talajvédelem (környezetkímélő területhasználat). Tájrekonstrukció, természet- és tájvédelem. Környezetkímélő infrastruktúra-fejlesztés. Környezeti monitoring-rendszer kiépítése. Integrált élelmiszergazdaság kialakítása. Közép-, részben kisvállalkozások támogatása. Telekommunikációs hálózatok fejlesztése. Kerékpárút-hálózatok kiépítése. Tanyás és falusi térségek fejlesztése. Kistérségi területfejlesztési intézményrendszer fejlesztése. Külkapcsolatok erősítése. Imázs-teremtés és területi marketing. Természetesen vannak olyan programok, amelyek nem esnek egybe mind a három megye érdekeivel, így a forrásokért folyó versenyben komoly konfliktusokat eredményezhetnek. Ilyen programok pl.: A vízgazdálkodás és vízbázisvédelem területén a homokhátsági vízpótlás vagy a Maros-hordalékkúp vízbázisvédelme (ezek a programok ugyanis csak kétoldalú közvetlen érdekeket szolgálnak, de közös fejlesztési forrásokat céloznak meg). Vállalkozási övezetek, ipari parkok kijelölése, létrehozása (a régión belüli pályázók kiéleződő versenye először az állami kedvezményszerzési, forráselosztási, majd a piaci mechanizmusban). Közúthálózat-fejlesztés és -korszerűsítés (bizonyos törzshálózati elemek, de különösen a mellékúthálózat fejlesztési sorrendjét illetően). Vasútfejlesztés és hálózatkorszerűsítés (pl. Budapest Kelebia, Budapest Szeged fejlesztési dilemma). Logisztikai központok fejlesztése (Szeged, Békéscsaba, Kecskemét). Repülőtér-fejlesztés (Szeged, Békéscsaba, Kecskemét). Mind a megyei területfejlesztési stratégiák hasonló, regionális érdekeket képviselő, mind az érdekütközéseket eredményező elemei új megközelítésben, széles körű egyeztetési eljárás, konszenzusteremtés eredményeként kerülhetnek csak be a Dél- Alföld területfejlesztési koncepciójába. 11

12

13 MEGYEI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Általános, közös, fő fejlesztési célok A megye városi központjainak dinamizálása, a gazdaságitársadalmi fejlődésük hatásaként területi kisugárzásuk, ellátóképességük növelése a fejletlenebb térségek, települések felé, azok felzárkózása céljából. A megye jelentős közúti, vasúti, vízi közlekedési, forgalmi és üzleti tranzit szerepéből kiindulva, komplex hatású forgalmi tengelyek kiépítése és rájuk épülően modernizációs fejlesztések elindítása az északnyugatról dél-keletre áramló fejlődés trendjeiből, folyamataiból következő közvetítői kereskedelmi, termelési, logisztikai kapacitások kiépítésével. Az európai csatlakozási folyamatokból következően törekedni kell különösen a területpolitika és az agrártermelés terén az alapfeltételek megteremtésére, a megye sokoldalú, komplex fejlesztésének eurokonformtására. Fokozni szükséges a megye népességmegtartó képességét, tekintettel a helyi társadalom területi-települési harmónia-igényeire, s a humán erőforrások átfogó fejlesztésére. Stratégiai célok A megye egésze népességmegtartó képességének erősítése. A mező- és erdőgazdálkodás többirányú fejlesztése és a jelenleginél nagyobb közvetett és közvetlen támogatása. Új típusú termelő és szolgáltató gazdasági ágazatok befogadása, sokoldalú fejlesztése. Az életkörülmények közvetett gazdaságfejlesztésen és közvetlen infrastruktúra-fejlesztésen alapuló javítása, s ahol szükséges ott a szintre hozása. A történelmi okok következtében is erősen tagolt, sokoldalú településállomány értékeinek megőrzése és megújítása. A megye térségi-települési-társadalmi összefogásának (kohéziójának, partneri viszonyrendszerének) erősítése. A helyi-megyei kötődések (identitástudat) erősítése és annak cselekvő társadalmi erővé való transzformálása, a lakossági és civil szervezeti kezdeményezőkészség fejlesztése. A megye és tájegységei (kistérségei) közös és egyedi értékeket felmutató jövőképének, imázsának megformálása, fejlesztése. A megye és térségi területi és nemzetközi marketingjének, kapcsolatrendszerének együttműködési rendszerének javítása. Fejlesztési prioritások A fenntartható vidékfejlesztés (környezeti-gazdaságitelepülési-társadalmi) feltételeinek megteremtése és gyakorlati alkalmazása. Komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a korszerű vertikumú mezőés élelmiszergazdaságra, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelő és szolgáltató ágazatok befogadására. A megye és városai tranzit szerepkörének fejlesztése, a periférikus helyzet felszámolása. A sajátos történelmi-táji hagyományokból is következően, fürtszerűen összekapcsolódó kistérség-fejlesztési programok alkalmazása. A megyei, térségi, helyi identitás fejlesztése, professzionális területfejlesztési együttműködési és intézményrendszer kiépítése a területi-gazdaságitársadalmi kohézió erősítésével.

14 BÉKÉS MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Alapcél Az elmaradott kistérségek végletes leszakadását megállítva Békés megye sikeresebben integrálódjon a modernizálódó magyar gazdaságba és társadalomba Stratégiai célok Az eredményes élelmiszergazdasági hagyományokra támaszkodó, a lakosság jelenleginél magasabb szintű, konvertálható képzettségére é- pítő, az ezredforduló igényeinek megfelelő gazdasági szerkezet kialakítása Az alföldi településhálózat kínálta előnyöket kihasználva, a kistérségi együttműködés fokozásával a megye minden lakosa könnyen és gyorsan érhesse el a mindenkori civilizációs színvonalnak megfelelő javakat és szolgáltatásokat A sokszínű társadalmi (nemzetiségi, kulturális) és természeti értékek megőrzésével és fejlesztésével egészséges és vonzó környezet megteremtése a megye lakossága és a megyén (országon) kívül élők számára Fejlesztési prioritások Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása A közlekedési és kommunikációsinformatikai rendszerek fejlesztése A humán erőforrások fejlesztése Környezetfejlesztés és vízgazdálkodás A belső kohézió erősítése; együttműködésre építő településhálózatfejlesztés A külső kapcsolatok fejlesztése; a regionális kohézió erősítése 14

15 CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Alapcél Csongrád megye nemzetközi és országos versenyképességének javítása a külső kapcsolatok bővítésével és elmélyítésével, folyamatos megújulásra képes, stabil gazdasági és társadalmi környezet megteremtésével. Stratégiai célok A magas színvonalú humán tőkére építve, a tőkebeáramlás feltételeinek javításával, a dinamizáló hatású ipari és szolgáltató ágazatokat erősítve, fenntartható, területileg kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedés biztosítása. A vidéki lakosság életkörülményeinek javítása a városi funkciók differenciált továbbfejlesztésével és a település-kapcsolatok erősítésével. Szeged nemzetközi funkcióinak fejlesztése. A meglévő társadalmi, kulturális és tájitermészeti értékek megőrzésével egészséges, esztétikus, vonzó környezet biztosítása. Fejlesztési prioritások A megye gazdasági szerkezetének megújítása A gazdasági kapcsolatok élénkítése: a tőke-, áru-, személy- és információáramlás feltételeinek javítása Differenciált és összehangolt emberierőforrásgazdálkodás: a humán tőke stratégiai elemeinek fejlesztése, a leszakadó társadalmi csoportok helyzetének javítása Térségi kapcsolatok erősítése; régióépítés Egészséges emberi környezet biztosítása 15

16

17 AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ DÉL- ALFÖLDRE MEGFOGALMAZOTT FŐBB FEJLESZTÉSI IRÁNYAINAK KIVONATA I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS Mezőgazdaság A mezőgazdaság exportképességének növelése. Integrált (termesztés, felvásárlás, magas szintű feldolgozás, értékesítés) tájtermesztési eljárások bevezetése. Profitorientált, versenyképes mezőgazdaság kialakítása a kedvezőbb adottságú vidékeken (Csongrád és Békés megyékben, valamint Bács-Kiskun megye Duna menti sávjában). Kedvezőtlen adottságú vidékeken csökkenő volumenű mezőgazdasági termelés mellett a családi, valamint a szociális alapú mezőgazdasági termelés támogatása. Ipar Kis anyagszükségletű, szakképzett munkaerőt igénylő iparágak fejlesztése mezőgazdasági termékek, élelmiszerek feldolgozásához szükséges mezőgazdasági- élelmiszeripari gépgyártás; biotechnológia; talajműveléshez, betakarításhoz szükséges gépek fejlesztése és gyártása; könnyűipar, textil- és textilruházati ipar. kis és középüzemi méretű ipar fejlesztése Békéscsaba-Gyula térségében vállalkozói zóna létesítése. Innovációs központok kialakítása (Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Baja) fejlesztése. Logisztikai központok kiépítése (Szeged, Kecskemét). Idegenforgalom A termálturizmus, falusi, tanyai, valamint a zöld-turizmus fejlesztése (Kiskunsági NP, Alsó-Dunaszakasz, Alsó-Tisza területén). A kulturális turizmus elemeinek erősítése. II. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Egészségügy A rendelőintézeti ellátás (mennyiségi és minőségi) javítása (különösen Dél-Békés és Dél-Bács térségében). A járóbeteg-szakellátás területi kiegyenlítése. A szakorvosi ellátás elérhetőségének javítása.

18 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója Közoktatás Oktatási férőhelyek számának növelése a Dél-Alföld déli határmenti övezeteiben. A tömegoktatás színvonalának javítása. Felsőoktatás Helyi és regionális főiskolai szövetségek támogatása. A felsőoktatási intézmények innovációs centrumokkal történő egybehangolt fejlesztése Szociálpolitika Az elvándorlás ütemének, a kedvezőtlen demográfiai viszonyok hatásainak csökkentése. III. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Közlekedés Az M5 autópálya kiépítése az országhatárig. Az M43 autópálya megépítése Szeged és az országhatár között. A Budapest Kelebia vasútvonal korszerűsítése. A szegedi országos közforgalmú kikötő fejlesztése, kombinált fuvarozási terminál kiépítése. Új Duna híd építése Szekszárd térségében és a hozzá kapcsolódó autóút kialakítása Szegedig. Vízgazdálkodás Csatornázási és szennyvíztisztítómű-fejlesztések megvalósítása a 2000 lakosegyenértéket meghaladó településeken. A békéscsabai, hódmezővásárhelyi, kecskeméti és szegedi szennyvíztisztító telepek bővítése és továbbfejlesztése a kiemelt városok programja alapján. Az ivóvíz minőségét javító fejlesztések. Körösök árvízvédelmi műveinek fejlesztése. Az élővíz-rendszer műveinek rekonstrukciója. A Maros-hordalékkúp regionális jelentőségű ivóvízkészletének védelme A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási helyzetének javítása, a vízhiány enyhítése, a hasznosítható vízkészlet biztosítása, megfigyelőrendszer kiépítése. A Tisza és a Körös völgyi vízgazdálkodási létesítmények műszaki rekonstrukciója, vízhasznosítási fejlesztések. Energiaellátás A nemzetközi kooperáció bővítése érdekében regionális energiahálózati fejlesztések (Szeged Békéscsaba, és Szeged országhatár közötti 400KV-os alaphálózat kiépítése). A villamos főelosztó-hálózati rendszer fejlesztése és rekonstrukciója. A geotermikus energia hasznosítása. 18

19 A BÁCS-KISKUN MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ PRIORITÁSAINAK VÁZLATA I. A FENNTARTHATÓ VIDÉKFEJLESZTÉS (KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TELEPÜLÉSI, TÁRSADALMI) FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA. Nemzeti parki, tájvédelmi, természetvédelmi területi és helyi értékek védelme, hatásterületükön az agrártermelés és az idegenforgalom tájkímélő módszereinek alkalmazása, támogatása. A homokhátság vízvisszatartásának, vízpótlásának megoldása, ökológiai és ökonómiai alapú fejlesztése. A Duna-Tisza köze erdősítése (figyelembe véve a természeti és a változó (agrár) gazdasági érdekeket, valamint a környezetvédelmi és társadalmi szükségleteket). Talaj- és vízvédelem fokozása. A tájtermesztés és biogazdálkodás elterjesztése. A települési külterületek fokozott védelme (az alföldi táj arculatának védelme és rekonstrukciója). Zöldfolyosó-rendszer kialakítása (a biodiverzitás megőrzése, védelme, természetes élőhelyek összekapcsolása). A falusi, tanyai, pusztai, vízi, kisvasúti és az ökoturizmus fejlesztése. Szennyvízhálózat-fejlesztés és a szennyvízkezelési problémák megoldása. II. KOMPLEX GAZDASÁGFEJLESZTÉS ALKALMAZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KORSZERŰ VERTIKUMÚ MEZŐ- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁGRA, VALAMINT ÚJ, VERSENYKÉPES, TUDÁSALAPÚ TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ ÁGAZATOK BEFOGADÁSÁRA Kis- és közepes méretű vállalkozások kiemelt támogatása. A megye gazdaságának diverzifikálása, ipari fejlesztési programok támogatása (beszállítói-alvállalkozói iparágak fejlesztése). Integrált és alternatív mezőgazdasági termelés (extenzív, intenzív, szociális típusú, biotermelés-centrikus, tájkímélő) magas színvonalú feldolgozással és más kiegészítő tevékenységgel (kézműipar, szolgáltatások). Gazdasági és vállalkozói övezetek kialakítása és fejlesztése. Szállítási-fuvarozási, raktározási, csomagolási, technológiai-transzfer, kereskedelmi tevékenységek fejlesztése. Szociális alapú gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés ágazati koordinációval. Idegenforgalom fejlesztése. A vállalkozói kultúra fejlesztése. III. A MEGYE ÉS VÁROSAI TRANZIT SZEREPKÖRÉNEK FEJLESZTÉSE, A PERIFÉRIKUS HELYZET FELSZÁMOLÁSA A fontos közutak és vasútvonalak (különösen az M5-ös autópálya, valamit a Budapest-Kelebia vasúti fővonal) hidak, elkerülőutak, vízi közlekedés fejlesztése, városi elkerülőutak megépítése.

20 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója A bajai kikötő és logisztikai központ fejlesztése. Határátkelő-fejlesztés. Kombinált szállítási formák fejlesztése. Kommunikációs-információs rendszerek központjainak kiépítése. IV. A SAJÁTOS TÖRTÉNELMI-TÁJI HAGYOMÁNYOKBÓL KÖVETKEZŐEN, FÜRTSZERŰEN ÖSSZEKAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ALKALMAZÁSA Települési kapcsolatok javítása. Területfejlesztő-menedzser irodák létrehozása, információs rendszereik kiépítése, összekapcsolása. Az alapellátás és infrastruktúra kiépítettségének területi kiegyenlítése (az intézményrendszer továbbfejlesztése). A kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok megyei összehangolása. V. A MEGYEI, TÉRSÉGI, HELYI IDENTITÁS FEJLESZTÉSE, PROFESSZIONÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉSI EGZÜTTMŰKÖDÉSI ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER KIÉPÍTÉSE A TERÜLETI-GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSÉVEL. Területi-gazdasági-társadalmi-politikai kohézió erősítése a helyi önkormányzatok és kistérségi szervezetek, illetve a megye között, partneri viszony kiépítése. Új oktatási, képzési-tanácsadási lehetőségek és a lokális kommunikáció fejlesztése. A nemzetiségi és a kulturális javak megőrzése, bővítése, határon túli együttműködések kiszélesítése. A természeti és kulturális értékekhez egyaránt kötődő idegenforgalom fejlesztése. TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMOK A Duna Tisza köze komplex környezet- és tájvédelmi fejlesztési programja A Homokhátság vízgazdálkodása Tájrekonstrukció és tájvédelem A Duna Tisza köze erdősítése Zöld-folyosórendszer létesítése Szennyvízhálózat-fejlesztés és kezelés Térségi szervezésű hulladékgazdálkodás A megye sokoldalú gazdaságfejlesztési modernizációs programja Az agrárium átalakítása és korszerűsítése Kis- és középvállalkozások támogatása Ipari parkok, vállalkozási övezetek A tercier és quaterner ágazatok fejlesztése Az idegenforgalom fejlesztése A minőségbiztosítási rendszerek adaptációja 20

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató,nypjmk Budapest, 2014. november 20. Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Verseny-előnyök Hatások

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció bemutatása Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata.

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Csongrád Megye Integrált Területi Programja

Csongrád Megye Integrált Területi Programja Csongrád Megye Integrált Területi Programja Csongrád Megye Integrált Területi Programja megyék, MJV-k részére meghatározott forráskeret 7 évre (2014-2020) 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat Csongrád megye:

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont

Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Debrecen Fejlesztési Pólus Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Dr. Skultéti Éva főtitkár Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Debrecen Fejlesztési Pólus Airport

Részletesebben

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Előadásvázlat MMK tanulmány Mi a Duna Régió Stratégia? Magyarország DRS szerepe,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március 1. melléklet az 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozathoz A GINOP éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben