MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 6. szám. In memoriam Woynárovich Elek ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 6. szám. In memoriam Woynárovich Elek (1915 2011)"

Átírás

1 6. szám In memoriam Woynárovich Elek ( ) Woynarovich Elek november 14 én született a Szatmár megyei Tiszakóródon. A természeti környezet már gyerekkorában felkeltette érdeklődését és a természet tisztelete és szeretete egész életében meghatározó volt számára. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1937 ben diplomázott természetrajz kémia szakon, majd 1938 ban állattanból doktorált. Olyan tudományos műhelyek kiemelkedő kutatója, oktatója és vezető munkatársa volt, mint a Halélettani és Szennyvízvizsgáló Intézet, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, az MTA Tihanyi Biológiai Intézete, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet. A vízi környezet alapos ismerete, szakmai kitartása és kreativitása, illetve az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának igénye új módszerek és eljárások sorát eredményezte. Kidolgozta többek között a megtermékenyített halikra permetkamrában történő inkubálásának módszerét, a pontyikra ragadósságának megszüntetését lehetővé tevő eljárást, a halastavi széntrágyázás technikáját. Munkásságának eredményeit nem csak a hazai halgazdálkodás hasznosította tól FAO szakértőként segítette a világ számos fejlődő országában Nepáltól Venezueláig, hogy a haltermelés fejlesztése révén csökkenjen az éhezés és a szegénység. Munkásságát itthon és nemzetközileg is elismerték ben a Világ Akvakultúra Társaság (WAS) tiszteletbeli örökös tagja, illetve a stockholmi IDEA (Innovation for Development Association) első halászati díjazottja lett, majd 1993 ban Széchenyi díjat kapott. Aktivitását szinte halála napjáig megőrizte, fáradhatatlanul publikált, oktatott és szakértői munkát végzett. Munkássága jelentős hatással volt a halgazdálkodás fejlődésére nem csak Magyarországon, de a világ sok országában, így méltán tekinthetünk rá, mint a XX. század akvakultúra fejlesztésének egyik úttörőjére.

2 NEMZETKÖZI PONTY KONFERENCIA Az Európai pontytermelés és az édesvízi akvakultúra helyzete Európában Kazimierz Dolny, Lengyelország, 2011 szeptember szeptember 15 én és 16 án Lengyelország adott otthont egy nagyszabású ponty centrikus halászati konferenciának, ahol az Európában nagy jelentőséggel bíró édesvízi halfajhoz, a pontyhoz kapcsolódóan, a szakágazat jelenét és jövőjét vitatták meg a résztvevők. A konferencia szervezője az ALLER AQUA haltakarmányozásban érdekelt multinacionális vállalkozás volt (http://www.alleraqua.com/cms/front_content.php?idcat=561). A konferencia résztvevői A Vidékfejlesztési Minisztériumból (VM) Bardócz Tamás, a Halászati Osztály vezetője, Gábor János a Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztályának vezetője, valamint Dr. Réczey Gábor és Mihálffy Szilvia vettek részt. Bardócz Tamás az Európai Unió akvakultúra fejlesztési stratégiájának végrehajtásához 2014 után várható EU as támogatásról tartott előadást. Dr. Váradi László a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) főigazgatója és a Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) elnöke a pontytermelés élelmiszerellátásban, vidékfejlesztésben és környezetvédelemben betöltött szerepéről tartott előadást. Dr. Szűcs István a MASZ alelnöke és Dr. Stündl László a Debreceni Egyetem (DE) adjunktusa, valamint Lévai Ferenc az Aranyponty Zrt. elnök vezérigazgatója a magyar delegáció tagjaként ugyancsak bekapcsolódtak a VM által koordinált pontytermelésre vonatkozó ún. országkérdőív elkészítésébe, melynek összesített értékelését a lengyel kollégák készítették el és mutattak be a konferencián. Mindezeken túlmenően Bardócz Tamás, Dr. Váradi László és Dr. Szűcs István moderátori feladatokat is elláttak az egyes szekciókhoz kapcsolódva. A magyar részvételre igazán nem lehetett panaszuk a szervezőknek, mivel a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. is két fővel (Turcsányi Béla és Koltai Tamás) képviseltette magát és Kozák Balázs is mint hazai szakértő vett részt a konferencián.

3 A konferencia két napján 6 témakörben összesen 17 előadás hangzott el, melyek írott anyaga angol és lengyel nyelven is rendelkezésre áll. A szekciók a jelenleg legfontosabb, tógazdasági haltermelést érintő témákat gyűjtötték csokorba úgy, mint: (1) a jelenlegi és a jövőbeli EU s támogatási lehetőségek; (2) a Koi herpesz vírus elterjedése; (3) a kormoránkérdés, illetve a (4) marketinghez és (5) termelési technológiához kapcsolódó kérdések. A konferencia Kazimierz Plocke, államtitkár Úr (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, Lengyelország) megnyitóbeszédével kezdődött, aki kiemelte, hogy a ponty Lengyelországban a legfontosabb, édesvízi akvakultúrában tenyésztett halfaj, illetve beszélt a lengyel édesvízi akvakultúra kiemelkedő szerepéről a halászati termékek iránti igény kielégítésében. Gyermekrajz kiállítás képei a konferencián A konferencián elhangzott előadásokból néhány gondolat: Közép Kelet Európában a halastavi gazdálkodásban a ponty a legnépszerűbb halfaj. A legutóbbi években az éves pontytermelés világszinten elérte a 3 millió tonnát, melyből a legjelentősebb mennyiséget Kína adja. Az Európai Unió országainak (EU 27) étkezési (piaci) pontytermelése 2009 ben mintegy tonna volt, a többi európai ország termelése összesen mintegy tonna. Az Unióban Lengyelország áll az élen tonnával, majd következik Csehország ( tonna) és Magyarország (9 931 tonna) (2009). Ezzel a termelési szinttel Magyarország jelenleg az EU s pontytermelésének mintegy 14,5 15,0% át adja. A termelési technológia az EU országaiban nagyrészt megegyezik, a pontyot jellemzően polikultúrában tartják és a piaci méretet 3 4 év alatt érik el. A tavak mérete jelentősen különbözik, Németországban a kisebb, 4 ha os tavak jellemzőek, míg Csehországban az átlagos tóméret mintegy 650 ha. Európában a hozamok jelentő szórást mutatnak, mely hektáronként 250 és 850 kg/ha értékek között változik (A. LIRSKI, 2011). Ki kell emelni, hogy az országoktól függetlenül minden pontytermelő hasonló jellegű problémákkal is szembesül, mint például a csökkenő nyereségességszint, a Koi herpesz vírus, a halevő ragadozók problémája (pl. kormorán, stb.) és a környezetvédelmi szolgáltatások (HKP) kérdése. A halastavak közvetlenül nem termelő funkcióihoz kapcsolódó értékek meghatározásával foglalkozó előadás a beazonosítására és számszerűsítésére koncentrált. A vizes területek sokfélesége adja az értékek sokszínűségét. Ezeknek a nem termelő funkcióknak piaci értékként való meghatározása nem egyszerű feladat és területtől, illetve hasznosíthatóságtól függően nagymértében változó. A haltermelés és a horgásztatás mellett a legjelentősebb nem termeléshez köthető értékek és funkciók: (1) táj és vízgazdálkodás, azaz a halastavak árvízvédelmi és víztisztításban betöltött szerepe, a korábban már említett (2) biodiverzitás megőrzése élőhelyek és táplálék biztosítása által, illetve

4 (3) kulturális, (4) szociális és (5) rekreációs értékek. A különböző teljes gazdasági értéket meghatározó módszereket részletesen bemutatva az előadó összegszerűen meghatározta a fentebb felsorolt nem termelő funkciók értékét Lengyelország egy adott tógazdaságát esettanulmány szerűen használva (K. TURKOWSKI, 2011). A Koi herpesz vírusról szóló szekcióban 3 előadás hangzott el, 2 lengyel (M. MATRAS 2011 és J. MAJ, 2011) és egy német (B. FENEIS, 2011) előadótól. A betegség először Izraelben és az USA ban bukkant fel, majd Európa számos országában regisztrálták. Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Svájc és az Egyesült Királyság, illetve több ázsiai és afrikai ország is beszámolt koi herpesz okozta halpusztulásról. Magyarországon a rendszeres vizsgálatok ellenére a vírus megjelenését még egyetlen gazdaságból sem mutatták ki, országunk jelenleg mentesnek tekintendő a betegségtől. Az előadások kiemelték, hogy a legnagyobb állományveszteségek a tavaszi és az őszi időszakban, 18⁰C és 25⁰C között fordulnak elő. Az állatok jellemzően a kopoltyún, bőrön és az emésztőcsatornán keresztül fertőződhetnek meg. Számos halfaj hordozhatja a vírust, anélkül, hogy a betegség jelei mutatkoznának rajta, így például a vörösszárnyú keszeg, a bodorka, a fenékjáró küllő, a compó, a tüskés pikó, a vágó durbincs és a csuka. Kísérletek során bebizonyosodott, hogy a tavak égetett mésszel való fertőtlenítése jelentősen csökkentette a betegség kialakulását. A Tanács 2006/88 EK irányelve alapján a KHV bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Azonban felmerül a kérdés, hogy az irányelv alapján milyen végrehajtási rendeletek biztosítják a Tagállamokban a betegség megelőzését, illetve milyen intézkedésekre van szükség, amennyiben a vírus valahol felbukkan? Milyen módszereket alkalmaznak a tagállamok a betegség diagnosztizálásában és hogyan lehetünk biztosak benne, hogy az élőhal kereskedelem során nem terjed tovább a betegség? A diagnosztizáláshoz használt megbízható módszerek kifejlesztése és harmonizált alkalmazása mind a kutatók, mind a termelők érdeke. A jelenlegi helyzetben, mikor a vírus elleni összefogott fellépés lehetetlennek tűnik, a német haltermelők szeretnék kezdeményezni, hogy a betegség kerüljön le a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek listájáról. Magyarország határozottan ez ellen van, mivel a megelőzés egyetlen lehetséges eszköze a területi alapú vírusmentesség elérése. A kormoránkérdésről szóló előadások (R. GWIAZDA, 2011 és M. CIESLA, 2011) a kormoránpopuláció és elterjedési területének növekedésére hívták fel a figyelmet. A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) elsődlegesen halevő ragadozó madár, egyedszáma az 1960 as évektől Európában folyamatosan nő, melynek egyik oka, hogy a természetes vizek és halgazdaságok megfelelő és nagy mennyiségben rendelkezésre álló táplálékbázist jelentenek. KOHL (2010) szerint az egyedszám Európában elérte a 2,2 2,3 milliót és mivel a madarak újabb és újabb területeket hódítanak meg, a fészkelő párok száma továbbra is növekszik. Közép Európában a legnagyobb kárt az őszi vonulás során okozzák, mivel egy madár egy nap alatt átlagosan mintegy gramm halat fogyaszt el. Ha a tél enyhe, a kormoránok ezt az időszakot is Közép Európában töltik, jelentős károkat okozva ezzel a halgazdaságoknak. A halállományokban okozott kár egyre súlyosabb, ami a halgazdaságok nyerseségességét, némelyiknek egyenesen a fennmaradását veszélyezteti. A madarak jelenléte állandó stresszt is jelent a halak számára, azok növekedésére és állapotára is kedvezőtlen hatással van. A gazdaságok területén, megfelelő engedély birtokában lehetőség van a madarak riasztására, illetve gyérítésére. A különböző módszerek közé tartozik az akusztikus, vizuális riasztás, fizikai akadályok, hálók, kábelek alkalmazása, a fészkelő helyek zavarása, a tojások elpusztítása a madarak kilövése, illetve a haltelepítési és lehalászási technológiák módosítása, azonban ezek a módszerek egységes, Európai szintű összehangolt kezelési terv nélkül nem lehetnek eredményesek. Egyes országokban a természetkímélő gazdálkodást elősegítő kompenzációs alapú támogatást biztosítanak a termelőknek. A kompenzáció megállapítása és kiszámítása minden országban más és más, de a legtöbb esetben függ a tóterület nagyságától és a jelenlévő kormoránok számától.

5 Pontymarketing kapcsán kettő előadás (Z. SZCZEPANSKI 2011 és H. KLUPP, 2011) hangzott el, amelyekből kiderült, hogy a különböző országok marketingstratégiái regionális és/vagy országos szintű intézkedéseket tartalmaznak. Főként a média szerepe került kiemelésre (főzőműsorok, főzőversenyek és a halas programok). A halételek népszerűségét egyéb rekreációs és kulturális tevékenységek, kulináris élmények összekapcsolásával érdemes növelni. A termékpálya bővítése, a minőségi halhús előállítása, a fogyasztók bizalmának és tájékozottságának növelése alkotják a marketingstratégiák alapját. A halfajok megválasztásánál a fogyasztókat befolyásoló tényezők: a termék elérhetőségére, ára, íze, fogyaszthatósága (szálkásság), frissessége illetve eredete, eredetisége. Mindezek alapján bemutatásra került a lengyel PanCarp projekt, mely jelentős sikereket ért el a ponty kedveltsége és értékesítése területén. Egybehangzóan megállapításra került, hogy az európai fogyasztó többnyire Karácsonykor eszik pontyot, illetve egyéb ünnepnapokon. A feldolgozás és az elkészítés jellemzően otthon történik. Az alacsony fogyasztás oka, hogy a ponty nem folyamatosan és nem minden üzletben érhető el, időigényes és macerás az elkészítése, Karácsonykor azonban még így is különlegesebb élményt nyújt. A halat tehát elérhetővé kell tenni az egész év során és kiemelni annak pozitív táplálkozási élettani hatásait. A jelenlegi és a jövőbeli EU s támogatásokról tartott előadások (M. RABCZYNSKA 2011; B. FENEIS 2011; A. PYC 2011; T. BARDÓCZ 2011) a jelenlegi lehetőségeket, a fejlesztések és beruházások főbb irányait és a jövőbeli kihívásokat taglalták. A Halászati Politika Reformja jelenleg zajlik, legfőbb törekvései egy irányban kell, álljanak az EU 2020 stratégiával. A tagországoknak az akvakultúra előmozdítását célzó, as időszakra szóló nemzeti stratégiai terveket kell kidolgozniuk. A Többéves Pénzügyi Kereten belül az új Európai Tengerügyi Halászati és Akvakultúra Alapra (ETHAA) szánt összeg 6,7 milliárd euro. Az új pénzügyi rendelet megjelenése novemberre várható. Az új alap 4 pillére: (1) Intelligens és környezetbarát halászatok; (2) Intelligens és környezetbarát akvakultúra; (3) Fenntartható és Inkluzív Területfejlesztés; (4) Integrált Tengerpolitika; (5) Technikai segítségnyújtás. Bardócz Tamás előadóként a konferencián Az Európai Unió (EU 27) a világ halfogásának és haltermelésének mintegy 4,6% át adja, de a belső fogyasztás kielégítésére jelentős behozatalra szorul. Az EU összes fogása (tengeri és belvízi) mintegy 5,2 millió tonna és az akvakultúra termelése mintegy 1,23 millió tonna. A kettő együttesen 6,43 millió tonna (halak, puhatestűek, rákfélék, stb.), melyből 1,7 millió tonna nem élelmiszerként (főleg halliszt

6 és halolaj) kerül felhasználásra és e mellett még 2,07 millió tonnát exportál. Így az összes kínálat 2,66 millió tonna, mely 12,52 millió tonna fogyasztással áll szemben, így az EU összes importja, mintegy 9,86 millió tonna halból és egyéb halászati termékekből. Az EU akvakultúra termelése stagnál, a tengeri fogások mennyisége csökken, miközben az import mennyisége és értéke folyamatosan növekszik. A Közös Halászati Politika (KHP) reformja ezért külön prioritásként kezeli az akvakultúrát és egyik célja, hogy elősegítse a tagországok termelésének növekedését, mindeközben az importfüggőség csökkentését. Összességében elmondható, hogy a konferencia olyan előadásokat gyűjtött csokorba, melyek minden résztvevő számára érdekes, hasznos és új információkat tartalmaztak, tükrözte érdekeiket és prioritásaikat. Az Európai szintű problémakezelés, tapasztalatcsere, a fejlesztési törekvések harmonizálása és a halmarketing erősítése az édesvízi akvakultúra számára, így Magyarország számára is kulcsfontosságú kérdések. A konferencia legfőbb konklúzióit a résztvevők egy deklarációban foglalták össze. Közös Halászati Politika (KHP) és az Európai Halászati Alap (EHA) reformjával kapcsolatos ajánlásai (1) Jelenleg folyamatban vannak a tárgyalások az EU Közös Halászati Politikájának (KHP) 2014 utáni jövőjéről és költségvetéséről. Az ütemterv szerint még ebben az évben, azaz 2011 ben fontos döntések várhatóak. A KHP és az Európai Halászati Alap (EHA), az ágazat fejlesztését szolgáló pénzügyi eszköz jövőjével kapcsolatos egyeztetések szinte kizárólag a hálóketreces tengeri akvakultúrával vagy a szuperintenzív recirkulációs halnevelő rendszerekkel kapcsolatban folytak. (2) A hagyományos tógazdasági haltermelést, mely igen hosszú időtávon már bizonyította fenntarthatóságát, nem vették megfelelően figyelembe a KHP és EHA reformja kapcsán. Ebből kifolyólag szeretnénk kiemelni a hagyományos akvakultúra néhány specialitását azért, hogy a döntéshozók az akvakultúra e formáját megfelelően tudják kezelni a reform során. (3) A hagyományos pontyos tógazdaságok olyan gyengébb minőségű földterületeken létesültek, melyek hagyományos mezőgazdasági termelés számára elsődlegesen nem megfelelőek, ezzel is hatékonyabbá téve a mezőgazdasági területhasznosítást. (4) Ezúton bemutatjuk a főbb eltéréseket a hagyományos tógazdasági akvakultúra és akvakultúra többi formája között, ezzel is segítve a KHP reformját. Jellemző a hagyományos tógazdasági akvakultúrára: kontinentális (a szárazföld belsejében lévő) területek kezelésével egy fajgazdag és őshonos halállományt tart fent; a helyi lakosság számára magas minőségű, friss és helyben/regionálisan termelt halat biztosít direkt értékesítés keretében; halállomány megőrzési projektek számára megfelelő népesítő anyagot (halat) biztosít; a helyi biológiai sokféleség fenntartását és kezelését segíti azáltal, hogy védett és veszélyeztetett állat és növényfajok számára élőhelyet biztosít és tart fent; hozzájárul egy adott vízgyűjtő vízgazdálkodásához. (5) A hagyományos tógazdasági akvakultúra különféle szolgáltatásainak és eredményeinek nagyobb figyelmet kell kapniuk a KHP reformjában.

7 (6) A hagyományos tógazdasági akvakultúra a megbízható, ellenőrzött forrásból származó egészséges és helyben/regionálisan termelt élelmiszerrel előnyt jelent az Európai lakosság számára. (7) Közép és Kelet Európában a nagyméretű mesterséges vagy természetes tavaikkal a hagyományos tógazdasági akvakultúra helyszínei valójában a biodiverzitás fókuszpontjai. Az akvakultúra eme formája a fenntartható működési gyakorlat miatt kulcsfontosságú az élőhelyek fenntartása és fejlesztése szempontjából. Mindazonáltal a környezetvédelmi szabályozásból fakadó korlátozások valós gazdasági terhet rónak a hagyományos tógazdasági akvakultúrára, amely teher a vállalkozások gazdasági életképességét rontja. A halastavi élőhelyek kiváló környezeti állapota elveszhet a hagyományos haltermelő vállalkozások eltűnésével, ezért a jelenleg védelem alatt álló és a hagyományos édesvízi akvakultúra számára rendkívül nagy veszteségeket okozó jelenleg védett fajok, mint pl. a nagykárókatona, vidra, gémek vagy hódok elleni fellépés elkerülhetetlen és azonnali intézkedéseket igényel. (8) A hagyományos tógazdasági akvakultúra valós és jelentős szolgáltatásokat nyújt a társadalom számára a vízi erőforrás gondos hasznosításán keresztül. A mesterséges vagy természetes tavak a víz visszatartását, tápanyag hasznosítást, valamint a helyi klíma és tájkép javítását egyaránt jelentik. A hagyományos tógazdasági akvakultúra vállalkozásai számára közvetlen támogatás szükséges tevékenységük fenntartásához. Ezek a halas farmok a helyi közösségek számára fontos szolgáltatásokat végeznek. (9) Az EHA nak a jövőben figyelembe kell vennie és alkalmazkodnia kell a hagyományos édesvízi akvakultúra speciális igényeihez. Kérjük, hogy egy külön fejezet foglalkozzon ezzel az akvakultúra ágazattal. A következő pontok megfontolása szükséges: Az EU egyik célja a mikro, kis és közepes méretű vállalkozások (KKV k) támogatása. Ennek meg kell jelennie abban is, hogy az EHA támogatások felhasználásának, kifizetések és ellenőrzések adminisztrációs terheit e vállalkozások adminisztrációs képességeihez igazítják. A hagyományos tógazdasági akvakultúrában termelő vállalkozást megfelelően díjazni kell, azokért a fenntartható regionális szolgáltatásokért melyeket a helyi közösség számára biztosít. Foglalkozni kell a tógazdasági területeken élő állatok által okozott károk pénzügyi megtérítésének kérdésével. A hagyományos tógazdasági akvakultúra helyszínei gyakran elmaradott vidéki területeken találhatók, így ezeket továbbra is halászattól függő területek ként szükséges kezelni. A fenntartható halgazdálkodási gyakorlat fennmaradása és támogatása miatt a pénzügyi hozzájárulásnak össze kell kapcsolódnia más területekkel is, mint pl. öko túrizmus. Ez a fejletlen, halászattal foglalkozó térségek számára új gazdasági lehetőségeket is nyit. A tógazdasági akvakultúra ágazat számára alkalmas képviseletet kell biztosítani (pl. Tógazdasági Akvakultúra Tanácsadó Testület). A konferenciáról az összefoglalót készítette: Mihálffy Szilvia, Dr. Szűcs István, Dr. Stündl László és Dr. Váradi László. Szarvas, október 11. Dr. Váradi László MASZ elnök

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest 2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember 20. Budapest 2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia, Tarpataki Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest Magyar

Részletesebben

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9. A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja,

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas 75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több

Részletesebben

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. A magyar halászati stratégia A 2014-2020-as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. Gábor János VM HAHOPIHO Halászati horgászati szabályozás

Részletesebben

Az EU Közös Halászati Politikájának (KHP) reformja és az új Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) főbb rendelkezései

Az EU Közös Halászati Politikájának (KHP) reformja és az új Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) főbb rendelkezései Az EU Közös Halászati Politikájának (KHP) reformja és az új Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) főbb rendelkezései különös tekintettel az ágazati innovációra Bardócz Tamás és Mihálffy Szilvia Halászati

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2012/1 szám

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2012/1 szám 2012/1 szám A Magyar Akvakultúra Szövetség a 2012. év során is aktívan részt vett az ágazatot érintő rendeletek és szabályzók kidolgozásával kapcsolatos előkészítő munkában, illetve a Halászati Operatív

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben Dr. Szűcs István egyetemi docens Debreceni Egyetem (DE GVK) Dr. Szathmári László egyetemi docens Mosonmagyaróvári Kar (NymE-MÉK) A halgazdálkodás fenntartható

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

Halá szati La pok. A Magyar Hal ter me lôk és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége in for má ciós és mar ke ting hír le vele

Halá szati La pok. A Magyar Hal ter me lôk és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége in for má ciós és mar ke ting hír le vele Halá szati La pok A Magyar Hal ter me lôk és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége in for má ciós és mar ke ting hír le vele Szer keszti: Szer kesztô Bi zott ság Fe le lôs szer kesztô: Hajtun György

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek Urbányi Béla, Bercsényi Miklós*, Stündl László**, Kucska Balázs***, Gál Dénes****, Kovács Örs*****, Horváth Ákos, Müller

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai

Részletesebben

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma KUTATÓK ÉS TERMELŐK EGYÜTT AZ ÁGAZATFEJLESZTÉS LENDÜLETVÉTELÉÉRT III. MASZ Fórum, 2013. március 28. Debrecen AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2014/2. szám

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2014/2. szám A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE 2014/2. szám Tisztelt MASZ tag! A MASZ Hírlevél 2014. évi 2. számában két nemrégiben megjelent olyan kiadványt mutatunk be, amelyek átfogó képet adnak a világ,

Részletesebben

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon Bardócz Tamás főosztályvezető Változó szabályozási környezet Új Btk. Új rendészeti tv. EU Közös Halászati Politika Változó társadalmi, gazdasági elvárások

Részletesebben

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA?

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? Urbányi Béla, Horváth Ákos, Müllerné Trenovszki Magdolna, Hegyi Árpád,

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) éves fejlesztési kerete

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) éves fejlesztési kerete A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) éves fejlesztési kerete A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdításáról szóló

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si INSIGHT (élesl( leslátás, bepillantás) - pályázat a Hargita megyei gazdák k informáci ció-ellátására a mezőgazdas gazdaság és s vidékfejleszt kfejlesztés s fellendítéséé éért - Európai Bizottság, Mezőgazdas

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és

Részletesebben

cskozás HAKI, Szarvas ltatás

cskozás HAKI, Szarvas ltatás XXXII. Halászati Tudományos Tanácskoz cskozás 2008. május m 14-15. 15. HAKI, Szarvas A téli t horgásztat sztatási si szolgáltat ltatás ökonómiai értékelése Békefi E. Gyalog G. Váradi L. Halászati és Öntözési

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály Miért? Érdekeltek nem elégedettek a jelenlegi szabályozással Változó társadalmi

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet) Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet) az akvakultúra (beleértve az intenzív iparszerű üzemeket is) termelési kapacitás növelése új halgazdaságok építésével;

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,

Részletesebben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2012- ben Jámborné Dankó Kata, Mihálffy Szilvia, Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály, Halgazdálkodási

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Közgyűlés tagjai részére tájékoztatás a december hó 15-i ülés 3. napirendi pontjához. Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER)

Közgyűlés tagjai részére tájékoztatás a december hó 15-i ülés 3. napirendi pontjához. Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) Közgyűlés tagjai részére tájékoztatás a 2015. december hó 15-i ülés 3. napirendi pontjához Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) 2014-2020 2015.12.15. TÁMOGATÁSI FORRÁS 2014-2020 Darányi Ignác Terv EMVA

Részletesebben

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens Platform szakmai vezető Bemutatkozás NKTH által meghirdetett pályázat, 2007: Nemzeti Technológiai

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

MEGHÍVÓ. VII. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozó. Időpont: február 2-3., csütörtök-péntek

MEGHÍVÓ. VII. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozó. Időpont: február 2-3., csütörtök-péntek MEGHÍVÓ VII. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozó Időpont: 2017. február 2-3., csütörtök-péntek Helyszín: Szent István Egyetem, 1. nap: Tudástranszfer Központ A bejárat földszint 9. előadóterem

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon

A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon Dr. Réczey Gábor Vidékfejlesztési Minisztérium Dr. Szűcs István Magyar Akvakultúra Szövetség Székelyudvarhely, 2011. február 24. Közös Halászati

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása Olti Máté osztályvezető I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. I. A LIFE Program A LIFE az Európai Unió pénzügyi finanszírozási

Részletesebben