A NATO KÖRNYEZETVÉDELMI DOKTRÍNÁJA MAGYAR SZEMMEL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NATO KÖRNYEZETVÉDELMI DOKTRÍNÁJA MAGYAR SZEMMEL"

Átírás

1 Dr Jaczó Zoltán, C.Sc. 1 A NATO KÖRNYEZETVÉDELMI DOKTRÍNÁJA MAGYAR SZEMMEL ÖSSZEFOGLALÁS A NATO a STANAG 7141 kiadásával nagy lépést tett a környezeti menedzsment rendszerek filozófiáján nyugvó, modern és hatékony tehát a szennyezés megelőzésén, a prevención alapuló belső környezetvédelmi szabályozás kialakítása felé. Ugyanakkor látnunk kell, hogy ez a szabványosítási megállapodás nem más, mint egységes szerkezetű ajánlások megfogalmazása. Megvalósításáról akkor beszélhetünk, ha a Magyar Honvédség felső vezetése kiadja a szükséges belső szabályozásokat, melyek lehetővé teszik a környezetvédelmi doktrínában lefektetett alapelvek érvényre jutását, képessé teszik a parancsnokokat az itt megfogalmazott kötelességeik végrehajtására, és lehetővé teszik a parancsnoki és végrehajtó állomány integrált környezetvédelmi oktatásának megvalósítását, környezeti tudatosságuk magas szintre emelését. BEVEZETÉS A katonai környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó magyar szakemberek számára fontos momentum a NATO által vezetetett műveletek és gyakorlatok környezetvédelemi irányelveinek, valamint a környezet preventív védelmének érdekében megfogalmazott parancsnoki felelősségek és a környezetvédelmi oktatás doktrína szintű szabályozásának megszületése. A NATO egységes környezetvédelmi irányelveit a Környezetvédelmi Munkacsoport 2 több mint négyéves munkával alakította ki. A problémakör bonyolultságát jól érzékelteti, hogy a katonai műveletek és gyakorlatok során alkalmazható általános környezetvédelmi előírások/szabályok egységes szerkezetbe foglalásának aktuális koncepciói az évek során jelentősen változtak. A tagországok konszenzusán alapuló szakmai egyeztetések során a 1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék Budapest 146, Pf.15. Témavezető: Prof. Solymosi József, D.Sc., tanszékvezető egyetemi tanár. 2 Environmental Protection Working Group, EPWG 1

2 doktrína előéletének három fázisát különíthetjük el. Az első periódusban az egyre részletesebb környezetvédelmi követelmények összegyűjtése és megszövegezése folyt. A másodikban a követelményrendszer puhítása volt megfigyelhető, a sokrétű és nem egy estben igen részletes szabályozás bevezethetőségének érdekében. Végül a harmadik periódusban megszületett az ellentmondásos helyzet mind szakmai, mind adminisztratív szempontból szerencsés megoldása: a környezeti menedzsment rendszerek korszerű személetmódjának implementálása az irányelvekbe. A koncepció ilyen irányú szemlélet-váltásának tudható be, hogy az eredeti tervekkel ellentétben 2001-től a munkaanyagban már nem szerepelt a NATO környezeti politikájának egységes megfogalmazása. A későbbiekben látni fogjuk a környezeti politika szerepének jelentőségét, többszintű, rugalmas megfogalmazásának szükségességét. A NATO doktrína jellegű szabályozásait általában Szövetséges Kiadványok 3 formájában teszi közzé. Az egységesítés másik fontos eszköze a Szabványosítási Megállapodások (Standarization Agreement, STANAG) kiadása, amelyeknél az egyes tagországoknak saját haderejükre vonatkozóan lehetőségük van a kivételekkel (fenntartásokkal) történő alkalmazásra, illetve az alkalmazás késleltetésére. Tekintettel a tagországok civil környezetvédelmi szabályozásában is megtalálható jelentős különbségekre, a doktrínát novemberében a 7141 számú STANAG formájában hirdették ki, melynek címe: Összhaderőnemi NATO doktrína a NATO által vezetett műveletek és gyakorlatok környezetvédelméről. A Honvédelmi Minisztérium illetékesei még brüsszeli kihirdetése előtt hivatalosan deklarálták a STANAG 7141 fenntartások nélküli elfogadását és annak alkalmazását a Magyar Honvédségben, mégpedig a kihirdetéstől számított egy évet követően 4. Mit is jelent a STANAG 7141 alkalmazása? A szabványosítási megállapodás 3. pontja szerint a STANAG akkor kerül alkalmazásra, amikor egy nemzet kiadja a szükséges rendeleteket/utasításokat a fegyveres erőkre vonatkozóan az ezen megállapodásban 3 Allied Publications, AP 4 A HM védelemgazdasági helyettes államtitkár 1161/3/2002 sz. közleménye NATO egységesítési egyezmény elfogadásáról és bevezetéséről, Honvédelmi Közlöny 2002/23. szám, oldal. 2

3 részletezett eljárásokra. A fenntartások nélküli elfogadás pedig azt jelenti, hogy a szükséges többszintű szabályozást a megállapodás valamennyi elemére vonatkozóan 2003 novemberéig meg kell alkotni, és ki kell adni. Az eredeti angol nyelvű szöveg szinte azonnal elérhető volt számomra, így azt áttanulmányozhattam. A szöveg értelmezése és elemzése során bennem felmerült gondolatokat szeretném most összefoglalni. 1. A MEGÁLLAPODÁS SZERKEZETE A dokumentum megállapodást rögzítő része rövid, tömör, megfelel az AAP-3(H) előírásainak. A szabványosítás 1. pontban deklarált célja, hogy létrehozza a NATO által vezetett műveletek és gyakorlatok NATO környezetvédelmi doktrínáját, és iránymutatást adjon minden katonai tevékenység környezetvédelmi tervezéséhez. A 2. pont felsorolja az elfogadott mellékleteket, amelyek témakörei a következők: A melléklet: A NATO környezetvédelmi doktrínája B melléklet: A parancsnokok környezetvédelmi felelősségei C melléklet: A környezetvédelmi oktatás Végül a már idézett 3. pont definiálja az alkalmazás teljesítésének kritériumait. A meritumot tartalmazó mellékleteken kívül a megállapodás felsorolja azt az összesen 14 kapcsolódó dokumentumot is, amelyek hivatkozásokat vagy már érvényes szabályozásokat tartalmaznak, így azokat az alkalmazás során figyelembe kell venni. Ezek közül egy logisztikai jellegű, 8 a haditengerészettel kapcsolatos, 1-1 a rovarok/rágcsálók irtásával illetve a tábori szaniter körülményekkel foglalkozik. Környezetvédelmi szempontból a három legfontosabb hivatkozás a NATO CCMS és 240B számú jelentései, melyek a Környezeti menedzsment rendszerek a katonai szektorban című 3 éves tanulmány eredményeit foglalják össze, valamint nem kevésbé fontos tény, hogy a hivatkozások között helyet kapott az ISO 6 környezeti menedzsment rendszerekre vonatkozó es szabványcsaládja. 5 CCMS Comittee of Challenges of Modern Society 6 ISO International Standarization Organization 3

4 Fontosnak tartom már elöljáróban kiemelni, hogy rendkívüli jelentőségűnek tartom a modern, prevención alapuló, a környezetre gyakorolt hatásokat azonosító, minimalizáló és kezelő szemlélet elfogadását és beemelését a doktrínába. Bár a szabályozás a NATO politikai megújulását tekintve is viszonylag későn született meg, vitathatatlan előnye, hogy követelményrendszerét és a problémák megközelítésének módját a környezettudomány legmodernebb alkalmazásaira: a rendszerszemléletű, preventív környezetvédelemre, a fenntartható fejlődés elvére és a környezeti tudatosság fejlesztésének igényére alapozták. Tekintsük át az egyes mellékletekben megfogalmazott alapelveket és elvárásokat. 2. A MELLÉKLET: A KÖRNYEZETVÉDELMI DOKTRÍNA A doktrína az alábbi fejezetekből áll: Bevezetés Környezetvédelmi tervezés Útmutató a NATO által vezetett műveletek és gyakorlatok környezetvédelmi tervezéséhez Környezeti kockázat-kezelés Környezeti hatások a kiképzési területeken 2.1 Bevezetés A bevezetésben (1. pont) a doktrína kimondja: Katonai küldetésük teljesítése során a NATO erők az ésszerűség határain belül kövessenek el mindent a környezet 7 védelmének érdekében. Hogy ez megvalósuljon, a parancsnokoknak tudniuk kell, hogy a NATO által vezetett műveletek és gyakorlatok hogyan hatnak környezetre, és a környezet hogyan hat azokra. A környezetvédelmi tervezés egy alapvető folyamat a megfelelő környezetvédelem biztosítására. A civil és katonai szabványosítás integrálódásának, a fogalmak egységes értelmezésének jele, hogy a STANAG 7141 szó szerint átvette a környezet és a környezeti hatás definícióját az ISO nemzetközi szabványból. A környezet védelme tehát az ésszerűség határain belül a fegyveres erők kötelességévé válik. 4

5 Az 1. pont első mondatának értelmezéshez az útmutató ( A melléklet 6. pontja) ad segítséget, amely leszögezi: minden parancsnok legfontosabb felelőssége katonai feladatának teljesítése. A szöveg elemzéséből tehát egyértelműen következik, hogy a katonai művelet céljának elérése prioritást élvez a környezetvédelmi megfontolásokkal szemben. Természetesen a környezetvédelmi megfontolások más hangsúllyal érvényesülhetnek egy gyakorlat, egy humanitárius feladat, egy békefenntartó küldetés vagy egy háborús szintű művelet esetében. Az 1. pont második megállapítása a környezeti menedzsment rendszerek három alappillére (hatások azonosítása minimalizálása kezelése) közül az elsőt figyelembe véve a hatások kettős azonosításának alapelvét fekteti le. A parancsnokoknak minden szinten ismerniük kell egyrészt a katonai műveletnek a környezet egyes elemeire gyakorolt jelentős hatásait beleértve a potenciális hatásokat is másrészt figyelembe kell venniük, hogy az adott környezet milyen mértékben befolyásolja a tervezett katonai műveletet, valamint a (had)műveleti cél elérésének lehetséges módjait. Látjuk tehát, hogy a jelentős környezeti hatások ismeretére már a hadműveleti tervezés kezdeti szakaszában, jóval az elhatározás meghozatala előtt, az alternatívák kidolgozásának korai időszakában szükség van. Erre utal az 1. pont harmadik megállapítása, amely a környezetvédelmi tervezést alapvető fontosságúnak nevezi, kiemelve ezzel a környezetvédelmi doktrína szennyezést és környezetkárosítást megelőző, preventív jellegét. 2.2 Környezetvédelmi tervezés A környezetvédelmi tervezés első eleme a környezeti problémák azonosítása, felismerése. A tervezés folyamatában ezekre a problémákra kell megoldást találni. A 2. pont értelmében fel kell mérni a lehetséges környezeti hatásokat 8. Így a parancsnokok korán felismerhetik a katonai küldetés eredményességét befolyásoló jelentős környezeti hatásokat, mielőtt még elhatározásukat meghoznák. Egyértelmű tehát, hogy a kidolgozásra kerülő feladatvégrehajtási alternatívák mérlegelésének egyik eleme a környezetre gyakorolt negatív hatások 7 A szervezet közvetlen környezete, amelyben az működik, beleértve a levegőt, a vizet, a földet, a természeti erőforrásokat a növény- és állatvilágot, az embereket és ezek kölcsönhatásait. 8 Bármely változás a környezetben, kedvezőtlen vagy kedvező, amely egy szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak teljes vagy részleges eredménye. 5

6 értékelése lesz. A hatékony tervezés megköveteli a környezetvédelmi (civil) jogszabályok és (katonai) szabályzatok ismeretét és a megfelelő intézkedések meghozatalát. A környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályoknak történő megfelelés kérdése a katonai környezetvédelem régi problémája. A katonai tevékenységek részben törvényen kívüli helyzete, illetve a titokvédelmi előírások sajátos értelmezése régebben nehezen követhetővé tette a katonai eredetű környezetkárosítások vizsgálatát. A civil kontrol erősödése, a jogszabályok fejlődése és a társadalom téma iránti érzékenysége ezt az állapotot tarthatatlanná tette. Magyarországon a környezetvédelem jogi alapjait meghatározó utolsó törvényi szintű szabályozás ben született meg. Ez a mai is korszerűnek mondható joganyag nem tartalmaz kivételeket a katonai szektor számára. A Magyar Honvédség (nem védett) létesítményei a polgári környezetvédelmi hatóság által előzetes bejelentés nélkül ellenőrizhetőek és jogi nem-megfelelőség megállapítása esetén a parancsnok a jogkövető magaratásra kötelezhető, ennek hiányában pedig pénzbírság szabható ki. A magyar jogrendben megjelent a környezetvédelmi bűncselekmény fogalma is 10, amelynek elkövetője szabadságvesztés büntetéssel sújtható. Ugyanakkor a katonai vezetési-irányítási rendszer sajátossága az elöljáró parancsának végrehajtására vonatkozó kötelezettség, amely csak akkor tagadható meg, ha azzal végrehajtója bűncselekményt valósít meg. Fontos tehát, hogy a parancsnokok ismerjék, és megfelelően alkalmazzák a környezetvédelem jogi szabályozóit 11. A későbbiekben látni fogjuk, hogy a jogi szabályozás ismeretének igénye nem korlátozódik a saját (honi) előírások ismeretére. Természetesen hasonlóan a civil vállalatokhoz egy nagy katonai szervezet nehezen tud valamennyi környezetvédelmi előírásnak maradéktalanul megfelelni. Ezért lényeges a tevékenység által generált jelentős környezeti hatások felismerése, a prioritások pontos ismerete és a hatások csökkentésének körültekintő tervezése évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi IV. törvény (BTK) 280. (1) bekezdés. 11 Lásd még: Jaczó Z. Solymosi J.: A környezetvédelem jogi szabályozásának egyes kérdései a Magyar Honvédségben, ZMNE kiadvány, Budapest, 2002 p

7 A doktrína 3. pontja elismeri, hogy a környezetkárosítás a katonai műveletek egyik elkerülhetetlen következménye lehet. Ezt megengedve ugyanakkor azonnal megfogalmazza a hatások minimalizálásának követelményét is. Fontossága és tömörsége indokolja, hogy a 3. pontot szó szerint idézzem: A környezeti kár a (katonai) műveletek egyik elkerülhetetlen következménye lehet. Azonban a környezetvédelmi tervezésnek minimalizálnia kell ezeket a hatásokat, anélkül, hogy más, (had)műveleti vagy kiképzési követelményeket veszélyeztetne. Mivel a (had)műveleti követelmények a legfontosabbak, a környezetvédelmi megfontolásoknak csak a tervezés korai szakaszába történő bevonása eredményezhet megalapozott döntést, amely megmutatja a tervezett akciók során felmerülő összes lehetséges következményt. A 4. pont szerint a NATO parancsnokoknak a (had)műveletek és gyakorlatok teljes tervezése során biztosítaniuk kell a környezeti kockázat-kezelés integrálását a tervezés folyamatába. A doktrína közvetve definiálja is a környezeti kockázat-kezelést, amely nem más, mint a (had)műveleti tényezőkből keletkező kockázatok észlelésének, értékelésének és ellenőrzésének folyamata, valamint a küldetéssel járó kockázatok és előnyök egyensúlyának megteremtése. A fenti alapelv egyrészt az ISO szabvány egyik alapelvének implementálása, amely a jelentős környezeti hatások azonosítását, minimalizálását és kezelését írja elő, másrészt kiválóan integrálja az ISO kompromisszumos jellegét a katonai küldetés végrehajtásának prioritásával, és előírja a környezeti (és nem csak környezeti) kockázatok, valamint a küldetés sikeres végrehajtásával járó stratégiai előnyök egyensúlyának megteremtését. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az esetleges környezetkárosítás mértékének, és a helyreállítás várható költségeinek arányban kell lenniük az elérendő katonai cél fontosságával. Ha ez nem valósítható meg, más, alternatív úton kell az adott célt elérni. Ugyanakkor a doktrína leszögezi, hogy a környezetvédelmi megfontolások nem jelenthetnek további kockázatot a harcoló állomány számára. A parancsnokoknak mérlegelniük kell a környezetvédelmi megfontolásokat, szemben az erőkre vonatkozó kockázatokkal és a küldetés végrehajtásának sikerével. További követelmény, hogy a kockázatokat külön kell értékelni a műveletek vagy gyakorlatok előtt, alatt és után. 7

8 Fontos megemlíteni, hogy a kockázatok értékelése a doktrína szerint nem szűkül le a feladatvégrehajtás során előre látható és tervezhető események figyelembe vételére. Értékelni kell az egyes környezeti hatások bekövetkezésének valószínűségét, beleértve az olyan előre nem látható, de potenciális veszélyt jelentő környezeti eseményeket is, mint pl. a véletlenszerű kiömlések, elfolyások (un. környezeti véletlenek). Véleményem szerint az ellenséges tevékenység eredményeként saját eszközökben okozott esetleges pusztítás környezetvédelmi hatásai is részben ide sorolhatóak. Az 5. pont kimondja: a NATO parancsnokoknak tudatában kell lenniük a különböző nemzetek környezetvédelmében létező prioritási különbségeknek. Ez hatással lehet a környezetvédelmi tervezés kiterjedésére, és más országok jogi szabályozásának ismeretét is megkövetelheti. 2.3 Útmutató a NATO által vezetett műveletek és gyakorlatok környezetvédelmi tervezéséhez Mivel a környezetvédelmi tervezés a doktrína alapgondolata, következő fejezetében a tervezés egységessége érdekében egy útmutatót ad ennek tartalmi koncepciójához. A 6. pont mint azt már idéztem kimondja a katonai feladat teljesítésének prioritását. Ugyanakkor követelményként támasztja, hogy a parancsnokok minden szinten kövessék a környezetvédelmi tervezés irányelveit egy (katonai) művelet vagy gyakorlat elrendelése előtt. Ennek érdekében a parancsnokok biztosítsák, hogy tervező csoportjuk tagjai rendelkezzenek megfelelő képzettséggel a környezeti tényezők értékelésére. Ez a követelmény szükségszerűvé teszi katonai környezetvédelmi szakemberek bevonását a hadműveleti tervezés folyamatába. Másrészt a doktrína a már kialakult amerikai felfogás szerint megengedi a végrehajtó állomány környezet- munka- és egészségbiztonságával összefüggő egyes kérdések integrált kezelését. A doktrína 7. pontja 7 irányelvet (A-G) fogalmaz meg, amelyekhez a parancsnokok ahol ez lehetséges ragaszkodjanak a környezetvédelmi tervezés során. Az irányelvek a következő teendőket fogalmazzák meg: A.) Azonosítani kell azokat a (had)műveleti tevékenységeket, amelyeknek potenciális hatásuk lehet a környezetre, beleértve az alternatívákat és előre nem látott eseményeket is. 8

9 B.) Azonosítani kell a környezet azon jellemzőit, amelyek befolyásolhatják vagy hatással lehetnek NATO által vezetett tevékenységekre, mint pl.: - A terület általános környezeti állapota, - Éghajlat, - Vízminőség, - Levegő minőség, - Természeti erőforrások, növény- és állatvilág, - Veszélyeztetett fajok és kritikus élőhelyek előfordulása. C.) Azonosítani kell a katonai tevékenységek által okozott potenciális hatásokat, beleértve az alternatívákat és előre nem látott eseményeket. Ilyenek lehetnek: - Vízszennyezés, - Légszennyezés, - Szennyezés peszticidekkel, - Szennyezés veszélyes hulladékokkal, - Szennyezés szilárd (kommunális) hulladékokkal, - Szennyezés egészségügyi és fertőző hulladékokkal, - Olajok és veszélyes anyagok kiömlése (környezeti véletlenek), - Zajhatás, - Természeti és kulturális javak veszélyeztetése, - Nedves élőhelyek és a biológiai sokféleség veszélyeztetése. D.) Azonosítani kell a lehetséges (kár)enyhítés mértékét, ha az alkalmazható, a környezeti és emberi egészségügyi valamint (munka)biztonsági kockázatok csökkentésére vonatkozóan. E.) Azonosítani kell a szennyezés-megelőzés és erőforrás megőrzés, a megtisztítás és helyreállítás mértékét. A szennyezés megelőzésének célja a jövőbeli szennyezések megakadályozása az erőforrások megőrzésével, a veszélyes anyagok alkalmazásának csökkentésével és a szennyezők környezetbe történő kibocsátásának minimalizálásával. Öt stratégia van arra, hogy a 9

10 parancsnok képes legyen megőrizni az erőforrásokat és csökkenteni a megtisztítási és helyreállítási követelményeket: - Források csökkentése: a veszélyes anyagok használatának és az ebből eredő hulladék keletkezésének csökkentése vagy kiküszöbölése. - Újrahasznosítás: a létrehozott hulladék átalakítása új termékeké. - Újrahasználat: ugyanazon termék ismételt használata. - Kezelés: veszélyes hulladék veszélytelenné ártalmatlanítása. - Lerakás: az ártalmatlanítás végső eszköze. A megtisztítás és helyreállítás magában foglalja a szilárd, folyékony és veszélyes hulladékok azonosítását, eltávolítását és a helyreállítást, valamint ahol ez alkalmazható, más egyéb, a NATO által vezetett tevékenységek eredményeként jelentkező környezeti hatásokat. F.) Meg kell határozni, hogy milyen nemzeti és/vagy nemzetközi környezeti jogszabályok alkalmazhatók a művelet vagy gyakorlat során. G.) Azonosítani kell bármely működési korlátozást vagy megszorítást, az alkalmazható környezeti szabályzók vagy politika szerint. 2.4 Környezeti kockázat-kezelés A doktrína 4. pontja szerint a NATO parancsnokoknak a (had)műveletek és gyakorlatok teljes tervezése során biztosítaniuk kell a környezeti kockázat-kezelés integrálását a tervezés folyamatába. A környezeti kockázat-kezelés a (had)műveleti tényezőkből keletkező kockázatok észlelésének, értékelésének és ellenőrzésének folyamata, valamint a küldetéssel járó kockázatok és előnyök egyensúlyának megteremtése. A doktrína külön elvárásokat fogalmaz meg a gyakorlatok és a hadműveletek vonatkozásában. A 8. pont szerint a békeidőben folytatott gyakorlatokat az ott alkalmazható környezetvédelmi szabályzókkal megegyező módon kell vezetni. E követelmények alól csak az emberi életet vagy biztonságot fenyegető szükség-helyzet esetében van kivétel. Bár korlátozások érhetik a kijelölt erőket abban, hogy megfeleljenek a környezetvédelmi követelményeknek, megfelelő tervezéssel csökkenthető e korlátozások hatása. A NATO parancsnokoknak bele kell 10

11 foglalniuk ebbe a tervezésbe a vonatkozó kockázat-kezelést, hogy a negatív környezeti hatások minimalizálása mellett elérjék a gyakorlat célját. A 9. pont a hadműveletekre vonatkozó kockázat-kezelésre vonatkozó megállapításokat tartalmazza. Ekkor a környezeti kockázat-kezelés kulcsa a környezetvédelem és a küldetés célja közötti egyensúly megteremtése. Követelményként fogalmazza meg, hogy egy (had)művelet legyen alaposan megtervezett és végrehajtott, minimalizálja a környezetre és az emberi egészségre vonatkozó szükségtelen kockázatokat. Ebben a megfogalmazásban már világosan érezhető a tervezést végrehajtó állomány felelősségére vonatkozó, közvetett utalás. A 10. pont a környezeti kockázat-kezelés kulcsfontosságú elemeit nevesíti. Ezek a következők: a.) A parancsnok környezeti politikája vagy irányelvei. A parancsnoknak egy gyakorlat vagy (katonai) művelet során világos környezetvédelmi irányelveket kell megadnia, a tervezési folyamat legkorábbi szakaszában. b.) Környezetvédelmi tervezés. A környezetvédelmi tervet az útmutatót használva kell kialakítani, a hadműveleti terv (OPLAN) vagy a gyakorlat végrehajtási utasításának részeként, vagy különálló mellékleteként. A terv tartalmazzon intézkedéseket a véletlenszerű környezeti eseményekre. c.) Végrehajtás. A parancsnoknak biztosítania kell, hogy a teljes állomány képzett legyen és ismerje a környezetvédelmi kérdéseket. Szükség van a felelősségek és források egyértelmű kijelölése, ahol ez alkalmazható a környezet védelmére. d.) Ellenőrzés és helyesbítő tevékenység. A tevékenységek folyamatos ellenőrzése szükséges a parancsnok környezetvédelmi céljainak való megfelelés érdekében. e.) Akció utáni áttekintés. A tapasztalatok jelentése a jövőbeli tervezés erősítésére. A környezeti kockázat-kezelés 10. pontban megfogalmazott alapelemei nagyfokú hasonlóságot mutatnak a környezeti menedzsment rendszerek létrehozására és működtetésére vonatkozó ISO nemzetközi szabvány rendszer-szemléletű alapjaival. Ez utóbbi lényege 11

12 a tervezés végrehajtás ellenőrzés beavatkozás elemekből álló periódusok ciklikus ismétlődése, a tervezési szakaszban újabb célok megfogalmazása és ezek végrehajtásával az elért eredmény (a környezeti teljesítmény) folyamatos fejlesztése. Az ISO szerinti ciklikus rendszer keretét a felelős vezetés által megfogalmazott, világos és egyértelmű környezeti politika adja. Az ISO a környezeti politika tartalmára vonatkozóan több kötelező tartalmi megszorítást ír elő, amelyek közül a legfontosabbak, hogy a környezeti politika: - Feleljen meg a szervezet tevékenységének, és környezeti hatásainak, - Tartalmazzon elkötelezettséget a folyamatos javításra és a környezetszennyezés megelőzésére, - Tartalmazzon elkötelezettséget arra nézve, hogy betartják a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat, - Adjon keretet a környezetvédelmi célok megfogalmazására és felülvizsgálatára, - Legyen dokumentálva, és ismertetve minden alkalmazottal, - Legyen hozzáférhető a nyilvánosság számára. Mint látható, a parancsnokok környezeti politikája is képes a felsorolt követelmények többségének megfelelni. A STANAG 7141 eredeti koncepciójában szerepelt a NATO szövetséges erőinek környezeti politikája mint önálló melléklet kiadása. Végül a szöveg kialakításában tevékenyen résztvevő országok 12 szakemberei véleményem szerint helyesen döntöttek úgy, hogy a parancsnokok felelősségének egyértelmű megfogalmazása mellett az ő kezükbe adják az adott körülmények között legmegfelelőbb környezeti politika/irányelv kialakításának lehetőségét. Könnyen felismerhető, hogy a STANAG 7141 kockázat-kezelési filozófiája az ISO egy ciklusának elemeire épül, és a folyamatos fejlesztést úgy valósítja meg, hogy az egyes műveletek során összegyűjtött tapasztalatokat felhasználva következő ciklus vagyis a következő konkrét művelet tervezése és végrehajtása során egyre jobb és hatékonyabb környezetvédelmi tervezést és végrehajtást biztosít. Nézetem szerint ez csak akkor valósulhat meg, ha: 12 Magyarország mindvégig távol maradt. 12

13 - A tervezés folyamatába bevonják a megfelelő képzettségű környezetvédelmi tiszteket, - A gyakorlati tapasztalatok eljutnak valamennyi tervezésért felelős szaktiszthez. Külön kiemelést igényel az a tény, hogy az ISO szerinti rendszer ellentétben a német és brit iparban honos EMAS II környezetvédelmi szabvánnyal nem követeli meg a teljes körű és azonnali megfelelést, hanem elkötelezettséget kíván meg a folyamatos javításra és a környezetszennyezés megelőzésére. Meggyőződésem, hogy az ISO szabvány alkalmazása a katonai szektorban éppen ezért lehetséges és egyben kívánatos is, mivel a kívánt célállapot elérésének jelenlegi ismereteink szerint leghatékonyabb eszköze. Ezt az álláspontot látszik alátámasztani a STANAG 7141 megfogalmazásainak többsége, valamint a NATO CCMS 240. sz. jelentésében közreadott összegzés is. A doktrína végül a 11. pontban külön foglalkozik a kiképzési/gyakorló területeket érintő negatív környezeti hatásokkal, és ezek minimalizálása érdekében fontosnak nevezi, hogy: - Állapítsák meg a terület környezeti alapállapotát, - Biztosítsák természet, a növény- és állatvilág védelmét, - Biztosítsák a táj, a történelmi emlékművek és a vízfolyások védelmét, - Gondoskodjanak a terület rendszeres felügyeletéről, és minden változást kísérjenek figyelemmel, - Biztosítsák, hogy a szükséges javítási munkák legyenek elvégezve, - A jövőbeni tervezéskor minden tapasztalatot vegyenek figyelembe. - Működjenek együtt a helyi hatóságokkal és közösségekkel a problémák azonosításában és megoldásában. 3. B MELLÉKLET: A PARANCSNOKOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELELŐSSÉGEI A STANAG 7141 második (B) melléklete tömören összefoglalja a parancsnokok környezetvédelmi felelősségeit, egységesítve ezzel a parancsnoki állománnyal szembeni ilyen elvárásokat. A katonai feladat végrehajtásának prioritását a megállapodás szövege e helyen ismételten hangsúlyozza, azzal, hogy ezt a célt a környezetvédelem iránti elkötelezettség fenntartásával is el lehet érni. Amint látjuk az ISO szabvány filozófiája ismét hatott a 13

14 szöveg készítőire, akik ezzel nagyban hozzájárultak a tárgyalt katonai szabvány gyakorlati megvalósíthatóságához. A B melléklet előírja, hogy a parancsnokok minden szinten: a.) Tanúsítsanak vezető szerepet és tudatosságot a környezet védelme területén, és segítsék elő a környezeti tudatosságot a vezetésük alatt álló állományban. b.) A környezetvédelmi céloknak való megfelelés érdekében azonosítsák, és jelöljék ki az egyértelmű felelősségeket és forrásokat, pl. anyagi forrásokat, a személyi állományt és a felszerelést. c.) Döntéseik során vegyék figyelembe a környezeti hatásokat. d.) A küldetés végrehajtása során, amennyire gyakorlatilag lehetséges biztosítsák a környezetvédelmi jogszabályoknak és megállapodásoknak való megfelelést. e.) Biztosítsák az ellenőrzésük alatt álló a földterület és más természeti erőforrások gondos használatát. f.) Erősítsék a kapcsolatot a szomszédos közösségekkel környezetvédelmi kérdések felvetésével. g.) Integrálják a szennyezés megelőzésének koncepcióját minden katonai tevékenységbe, az újra-használat, az újrahasznosítás, anyagok és folyamatok kiváltásának előmozdításával, növelve a műveletek és a kiképzés hatékonyságát. A parancsnokok tehát minden szinten közvetlenül felelősek a környezetvédelemi célok megvalósulásához szükséges keretek biztosításáért, a jogszabályok betartásáért, a környezet szennyezés megelőzéséért és elhatározásaik meghozatalakor nem hagyhatják figyelmen kívül a tevékenység környezeti hatásait. 4. C MELLÉKLET: A KÖRNYEZETVÉDELMI OKTATÁS Az oktatás fontosságát a környezetvédelem területén véleményem szerint minden lehetséges fórumon hangsúlyozni kell. Bármilyen jók is a környezetvédelem jogi szabályozói, 14

15 bármilyen jelentősek is a környezetvédelemre fordítható anyagi eszközök, a végrehajtó állomány környezeti tudatosságának megfelelő szintje nélkül a környezet védelmére tett erőfeszítések hatásfoka igen alacsony lesz. Ráadásul a tudatos környezetvédelem a kulcsa a preventív, környezetszennyezést megelőző környezetvédelemnek, míg a már bekövetkezett környezetkárosítások remediációja nagyságrendekkel költségesebb, és a társadalom által sem tolerált megoldás. A jövő környezetvédelmének kulcsa tehát az oktatásban, a képzésben rejlik. A téma aktualitását bizonyítja, hogy a NATO CCMS 2001-ben nemzetközi pilot study munkacsoportot hozott létre a környezeti tudatosság vizsgálatára. A munkahipotézis szerint a társadalom különböző rétegeiből a hadsereg kötelékébe érkező fiatalok magukkal hozott környezeti tudatosságának szintje igen széles határok között mozog. A katonai képzésbe/kiképzésbe integrált környezetvédelmi oktatás tudatosságuk szintjét emeli, így később azt lakóhelyükön, munkahelyükön a civil társadalomba visszasugározzák és gyermekeik nevelésében is érvényesítik. E koncepció alapján a katonai szektor sajátos feladatainak megvalósítása mellett hozzájárulhat a környezeti tudatosság növeléséhez a társadalom széles rétegeiben. A szabványosítási megállapodás harmadik (C) mellékletét teljes egészében a környezetvédelmi oktatás kérdéskörének szentelték. A melléklet egy sor ajánlást tesz és világos oktatási célokat fogalmaz meg. 4.1 Környezetvédelmi képzés és oktatás A megfelelő környezetvédelmi (ki)képzési és oktatási anyagok legyenek elérhetőek az érintett állomány számára. Minden NATO tag nemzetnek el kell végeznie fegyveres erőik képzési szükségletének elemzését, és irányelveket kell megfogalmazniuk, hogy a képzési célokat elérjék. Miután a környezetpolitikai irányelveket kiadták, részletes környezetvédelmi (ki)képzési terveket és tipikus oktató anyagokat lehet kiadni. (1-2. pont) 4.2 A képzési igények elemzése A képzési igények elemzése három lépésből áll, melyeket a 3. pont sorolja fel: 15

16 a.) Először: a környezeti politika áttekintése, hogy biztosítsuk a megfelelően meghatározott környezeti akcióterv témaköreinek listáját. Minden területet tömören meg kell határozni, a felmerülő kérdések indoklásával együtt (a jogszabályok és a "jó gyakorlat" szerint is). b.) Másodszor: a szolgálati állomány tevékenységének áttekintése és a környezetvédelmi akcióterv témaköreire vonatkozó felelőségük megállapítása. c.) A harmadik lépés a tevékenység egy későbbi elemzésének áttekintése, hogy kialakítsák a kiképzési szükségletek rendszerezett képét. 4.3 NATO környezetvédelmi képzés A 4. pont szerint a környezetvédelmi képzést következetesen be kell építeni a már létező kiképzési tervekbe. Ez a koncepció átvette azt a gyakorlatban már bevált alapelvet, hogy (a kifejezetten környezetvédelemi szakemberek kivételével) a végrehajtó állomány részére nem célszerű külön környezetvédelmi témakörű oktatások megtartása. Ennek egyik egyszerű oka, hogy a valós, mindennapi gyakorlatban jelentkező környezetvédelmi problémákra történő rávilágítással, a konkrét megoldások bemutatásával tehát az egyéb kiképzési modulokba integráltan tehet a legeredményesebben befolyásolni az állomány gondolkodását, értékrendjét. A C melléklet 5. pontja szerint a környezetvédelmi kiképzés elsősorban nemzeti felelősség. A NATO nemzeteknek tudniuk kell, hogy a környezetvédelmi követelmények az egyes nemzetek között változhatnak. Ezért a tagországokat arra bátorítják, hogy támogassák a környezetvédelmi képzési tanfolyamokat a NATO iskolában Oberammergau-ban, (Németország). Az olyan NATO fórumok, mint a Környezeti Kiképzési Munkacsoport 13 kulcsszerepet játszanak a kiképzési követelmények és a környezet közötti kapcsolat jövőbeli általános megértésében. 4.4 Környezetvédelmi oktatási célok A környezetvédelmi oktatás céljai A környezetvédelmi oktatással elérni kívánt célokat a C melléklet 6. pontja foglalja össze: 13 Environmental Training Working Group, ETWG 16

17 a.) A környezetvédelem és a környezeti tudatosság épüljön be a katonai rutintevékenységekbe ugyanolyan módon, ahogyan a harcászati tudatosság, vagy újabban a biztonság része lett az egyéni kiképzéseknek. b.) Amilyen korán csak lehetséges, a teljes állomány előmenetelébe épüljön be a környezeti tudatosság. Előmenetelük során kapjanak növekvő felelősségüknek megfelelő utasításokat. c.) A magasabb parancsnokok környezeti tudatossága környezetvédelmi felelősségük arányában növekedjen A környezeti tudatosság A C melléklet 7. pontja szerint a parancsnokoknak ki kell képezniük állományukat arra, hogy integrálják a környezetvédelmet és a környezeti tudatosságot megszokott napi tevékenységükbe. A kiképzés formája és módszere tükrözze a befogadó egyén rangját és beosztását. A tudatosság fokozására irányuló képzés az alábbi témakörök oktatását igényli: a.) Környezetvédelem: - Vízbázis védelem (óceánok, parti, felszíni és talajvíz). - Levegőminőség és atmoszféra védelem. - A növényzet és a termőföld védelme (beleértve az erdővédelmet). - Zajcsökkentés - Tájvédelem (városi és vidéki, beleértve a szemetelés megelőzését). - Természeti erőforrások, pl. vad- és élőhely védelem. - Az anyagok és hulladékok, különösen a veszélyes anyagok kezelésének megfelelő módszerei. - Szennyezés megelőzése. b.) Források megőrzése: - Örökség védelem (természetes és mesterséges). - Erőforrások védelme a fenntartható fejlődés összefüggésében: - Energiatakarékosság. - A nem megújítható erőforrások használatának csökkentése. - Hulladék-minimalizálás és újrahasznosítás. 17

18 c.) Környezeti politika: - Honi környezeti politika. - Befogadó nemzet környezeti politikája. - NATO környezeti politika. - Többoldalú környezetvédelmi megállapodások, amennyiben alkalmazhatóak. A C melléklet 7. pontjában foglaltak tartalmazzák a modern környezetgazdálkodás, a globális környezeti veszélyek, a fenntartható fejlődés, és a környezeti menedzsment legfontosabb elemeit. Ezek oktatásának ajánlása a STANAG 7141 egyik vitathatatlan erőssége, sikeres alkalmazásának fontos előfeltétele. Az egyes részek elemzésére e helyen nincs mód, de feltétlenül említést érdemel a többszintű környezeti politika kiemelt kezelése. A szövetséges NATO erők jelentős részben többnemzetiségű harci kötelékekben kerülnek alkalmazásra, így nyilvánvaló és indokolt az adott haderő nemzeti környezeti politikája mellett a befogadó nemzeti támogatást szolgáltató fél környezeti politikájának és jogszabályainak ismerete, valamint a NATO szövetséges erőinek remélhetőleg mihamarabb aktualizált 14, és az ISO 14401/STANAG 7141 szabványokban is tükröződő környezeti menedzsment rendszerrel harmonizáló környezeti politikájának alkalmazása. E kereteteket tovább szélesítik a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások, például a nedves élőhelyek és a biológia sokféleség kérdésköreiben. A környezetvédelmi oktatási célok szektor-specifikus elemeivel foglalkozik a C melléklet 8. pontja speciális környezetvédelmi eljárások és rendszabályok címmel. Ezek olyan, a környezet védelmét biztosító, speciálisan kialakított eljárásokkal vagy rendszabályokkal vannak kapcsolatban, amelyek részletesebb környezetvédelmi oktatást igényelnek az állomány kisebb csoportjaiban. Ilyen lehet például egyes speciális technikai eszközök, repülőgépek vagy harcjárművek karbantartása, a tengeri hulladékkezelés vagy az üzemanyag kezelés. A 9. pont a felügyeleti/ellenőrzési felelősséget tárgyalja. Ez a terület különösen fontos a parancsnokok és az általuk kijelölt felügyeleti csoportok, ellenőrzést végrehajtó személyek számára. A főállású környezetvédelmi szakemberekre vonatkozó igény megkívánhatja a 14 A NATO 1992-ben munkacsoportot hozott léte a szövetséges környezeti politika kialakítására. 18

19 szakosodott szakértők/tanácsadók gyors elérését. Az oktatás során különös figyelmet kell fordítani a környezeti politikára és irányelvekre, a kockázat-kezelésre és a tervezésre A környezetvédelmi oktatás lehetőségei A 10. pont megerősíti, hogy a környezetvédelmi oktatás, amennyire lehetséges, épüljön be a már létező kiképzési programokba. A lehetséges képzési formáknak három csoportját ajánlja: a) Egyéni képzés. Alapfokú kiképzési tanfolyamok, fiatal tisztek tanfolyamai, és tiszthelyettes [NCO] tanfolyamok, amelyek megfelelő alkalmak lehetnek a környezeti tudatosság növelésére, az eljárások és a szakanyagok jobb megismerésére. b) Csoportos képzés. Ez lehetőséget ad az olyan témák tárgyalására, mint a hulladék kezelése és a szennyezés megelőzése, és a gyakorló- és kiképzési területekre vonatkozó állandó érvényű parancsok tartalmának ismertetése. c) Továbbképzés. A környezetvédelmi tudást és képzettséget folyamatosan aktualizálni kell, és továbbképzést kell biztosítani az állomány részére a jogi és gyakorlati változások követésének érdekében. KÖVETKEZTETÉSEK A C melléklet utolsó, 11. pontja egy végkövetkeztetést tartalmaz, tömör, sarkított megfogalmazásban. Lényege, hogy a környezeti neveléshez való hozzáállás fogja garantálni annak elfogadását vagy elutasítását. Valószínűleg az olyan megközelítések ötvözése szükséges, amelyek alkalmazzák az egyéni felelősség, a jó katonai gyakorlat, a "jó szomszédság" és a globális felelősség koncepcióit. Nagy tehát az oktatást végző szakemberek felelőssége a környezeti tudatosság hatékony növelésében. Mindezek megvalósításához nélkülözhetetlennek tartom az oktatási/kiképzési igények újrafogalmazását, új oktatási anyagok kiadását, valamennyi állománykategória tervszerű környezetvédelmi képzését, különös tekintettel a parancsnoki és a létszámában jelenleg erősödő szerződéses állományra. 19

20 A STANAG 7141 teljes körű magyarországi alkalmazása az itt vázolt feladatok rendszerszemléletű átgondolását, egymásra épülő, hierarchikus intézkedések sorának meghozatalát, és az intézkedések végrehatásának biztosítását kívánja meg. A rendelkezésre álló idő igen kevés, e sorok írása idején mintegy 10 hónap. A feladat véleményem szerint csak a katonai környezetvédelmi szakemberek folyamatos képzésével, rendszerben tartásával és továbbképzésével valósítható meg. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. AAP3-(H) - A NATO szabványosítási egyezmények (STANAG-ek) és a szövetséges kiadványok (AP-k) kidolgozásának, előkészítésének, elkészítésének és frissítésének eljárásai, MH HVK, Budapest, 2001, pp Jaczó Z.-Solymosi J.: A környezetvédelme jogi szabályozásának egyes kérdései a Magyar Honvédségben. ZMNE, Budapest, 2001, p MSZ ISO 14001:1997 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek. MSZT, Budapest, 1997, pp MSZ ISO 14004:1997 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei. MSZT, Budapest, 1997, pp Report Nr 240 Environmental Management Systems in the Military Sector, Final Report, NATO CCMS, Bussels, 2000, pp Complementary Guidelines for the NATO/CCMS Final Report nr. 240, (Workshop) Thun, Switzerland, January 2001, pp STANAG 7141 (Edition 1) - Joint NATO Doctrine for Envoronmental Protection During NATO Led Operations and Exercises, NATO NSA, Brüsszel, 2002, pp. 19. Készült a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a SOMOS Alapítvány támogatásával Budapest, január hó 06. Dr. Jaczó Zoltán 20

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY. MANS munkacsoportok összesített ütemterve

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY. MANS munkacsoportok összesített ütemterve HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY MANS munkacsoportok összesített ütemterve MUNKACSOPORT 2005. NOVEMBER 2005. DECEMBER 2005. JANUÁR Szakmai Feladat: A kiválasztási rendszerre

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Az Eiffel Palace esettanulmánya

Az Eiffel Palace esettanulmánya Az Eiffel Palace esettanulmánya avagy egy résfalas munkatér-határolás kivitelezői és tervezői tapasztalatai dr.deli Árpád műszaki igazgató HBM Kft., címzetes egyetemi tanár SZE 2014. november 18. SZE KOCKÁZATKEZELÉS

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Ellenőrzött beszállítás = Jó minőségű termék! Textilruházati Beszerzési és Gyártói Szakmai Fórum Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben XI. HONVÉDELMI MINŐSÉGTALÁLKOZÓ A HADIK TERV A MINŐSÉG FÓKUSZÁBAN Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet Minőségirányítási, Kodifikációs

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT MŰHELYMUNKA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÁTALAKÍTÁSA AZ ISO 9001:2015 SZERINT GYAKORLATI FOGÁSOK. TOHL ANDRÁS TECHNIKAI VEZETŐ SGS HUNGÁRIA KFT. NAPIREND Bevezetés, problémák,

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem avagy lehet-e és hogyan szerepe a vagyonvédelemnek a versenyképesség növelésében? Bernáth Mihály okl. biztonságszervező szakember Amiben mindenki egyetért...

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Előadó: Bolya Árpád ISO FORUM előadás, 2015.09.17. ÉMI-TÜV SÜD SÜD 2015.05.14.

Részletesebben

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Dr. Horváth Zsolt 2014 A kockázat az új ISO 9001-ben MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 (ISO/DIS 9001:2014): Bevezetés 05. Kockázatalapú gondolkodás

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

ISO 14000-es szabványrendszer

ISO 14000-es szabványrendszer ISO 14000-es szabványrendszer Szabvány Jele Hazai jelzet Szabvány címe ISO 14001 MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO 14004 MSZ EN

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 Munkacsoportok A Magyar Honvédség légiforgalom-szervezésének korszerűsítéséről szóló 40/2004.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport

KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport 1) Az MH NTE alkalmazásának tapasztalatai az Afganisztáni Hadszíntéren (témavezető: Dr. Pohl Árpád) 2) Az Afganisztánban

Részletesebben

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. FELÜLVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE A RENDELET NEM FELHASZNÁLÓBARÁT NEM ELÉG VONZÓ A SZERVEZETEK SZÁMÁRA

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN

A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Báthy Sándor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bathy.sandor@zmne.hu A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN Absztrakt A cikk témaválasztását

Részletesebben

Minőségirányítási Kézikönyv

Minőségirányítási Kézikönyv FVM MGI Oldal: 1/7 4. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 4.1. Általános követelmények Olyan minőségirányítási rendszert hoztunk létre, dokumentáltunk és tartunk fenn, amely megfelelő eszköz arra, hogy tevékenységünk

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (1.kiadás) A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (2003. június) NATO/PFP NYILT ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO

Részletesebben

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek

Részletesebben

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Butyka Edit Biztosításfelügyeleti főosztály 2005. május 24. IAIS (International Association of Insurance Supervisors) 1994-ben alapították, 180

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés Katonai Zsolt A szabvány alapú MIR logikája mérhető célok meghatározása folyamatok azonosítása kölcsönhatások elemzése a kívánt eredmény elérése és kockázatok

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment Klinikai audit-rendszer helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek irányításában, stratégiájában-a stratégiai tervezésben és a menedzsmenti tevékenységekben Dr. Zsuga

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

2. Témakör. Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok.

2. Témakör. Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok. 2. Témakör Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok. TARTALOMJEGYZÉK 2.1. Magyar Szabványügyi Testület... 2 2.1.1. MSZT tagjai, szervei, feladata... 2 2.1.2. MSZT

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés ISO 9001:2015 revízió - áttekintés Tartalom n Ki az illetékes? n Milyen az ütemterv? n Hol tartunk most? n Hogyan fog ez folytatódni? n Mik képezik a kialakítás kereteit? n Mik képezik az alapvető képességeket?

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL dr. Prónay Gábor 15. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2012. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA Aki úgy gondolja, hogy rátalált a saját módszerére,

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,

Részletesebben

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés Budapest, 2007. szeptember 19. Tartalom Szolgáltató - Szolgáltatás - Szerződés Megfelelőség

Részletesebben

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence MI AZ, AMI ÚJ AZ ISO 9001:2015-BEN ÉS AZ ISO 14001:2015-BEN? ÜZLETORIENTÁLTABB KULCSSZAVAK VEZETŐI KÉPESSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG

Részletesebben