AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN VALÓ AKTÍV RÉSZVÉTELHEZ SZÜKSÉGES INFORMATIKAI KÉPESSÉGEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN VALÓ AKTÍV RÉSZVÉTELHEZ SZÜKSÉGES INFORMATIKAI KÉPESSÉGEK"

Átírás

1 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN VALÓ AKTÍV RÉSZVÉTELHEZ SZÜKSÉGES INFORMATIKAI KÉPESSÉGEK IT SKILLS THAT ARE REQUIRED FOR THE ACTIVE PARTICIPATION IN THE INFORMATION SOCIETY Dancsó Tünde Kodolányi János Főiskola Szegedi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Doktori Iskola Összefoglaló Az egyének fejlődéséért felelősséget vállaló modern oktatási rendszer elsősorban a kulturális, gazdasági, társadalmi folyamatokban való aktív részvételre készíti fel a tanulókat. Az informatikai tudás, képesség, műveltség mérése az oktatáspolitika számára fontos eredményeket hordoz, mert az elemzések fényt deríthetnek arra is, hogy az egyének a későbbiekben milyen szerepet képesek ellátni az információs társadalomban. A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja ben A közoktatás szerepe az élethosszig tartó tanulásra való felkészítésben című longitudinális kutatási programjában a 8. és 12. évfolyamos tanulók informatika tudását vizsgálta (n=5866). A kutatás az elméleti háttér alapján (Katz, 2007; Komenczi, 2001; Mandl, 1997; Nagy, 2000) elsősorban az információs társadalomban való aktív részvételhez szükséges informatikai készségeket, ezen belül a tanulók technikai, kommunikációs és alkalmazói készségszintjeit mérte, amelyek alapján feltárható a készségek kapcsolatrendszere és hierarchiája. A teljesítmények részletes elemzése lehetőséget ad arra, hogy feltárjuk az iskolában és a hétköznapi életben zajló fejlesztések hatékonyságát, az eredmények és a háttéradatok közötti összefüggések vizsgálatával arra is választ kaphatunk, hogy mennyire határozza meg a teljesítményt a szociokulturális háttér. Kulcsszavak informatikai fejlesztés, informatikai készség, információs társadalom Abstract The modern educational system which takes the responsibility of individual development prepares its students primarily for the active participation in cultural, economical and social processes. The measurement of IT knowledge, skills and abilities bears important implications for the policy of education about the roles the students will be able to take in the information society. The Center for Research on Learning and Instruction University of Szeged examined 8 th and 12 th graders IT knowledge (n=5866) in the framework of The role of public education in preparation for life long learning longitudinal research programme. The study concentrated principally on the IT skills needed for the active participation in the information society described by the literature (Katz, 2007; Komenczi, 2001; Mandl, 1997; Nagy, 2000), such as the level of the students technical, communicational and applicational skills, on the basis of which the exploration of the inter- and correlations of skills along with their hierarchy became possible. The detailed analysis of the results provides the chance to reveal the efficiency of the development that takes place in the school and in everyday-life. With the investigation of the correlations of the results and the background variables we can disclose how strongly achievement is influenced by one s sociocultural background. Keywords IT development, IT skills, information society 1

2 1. Az informatikai készségek fejlettségének vizsgálata A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja 2007-ben A közoktatás szerepe az élethosszig tartó tanulásra való felkészítésben című longitudinális kutatási programjában saját fejlesztésű mérőlapok alkalmazásával vizsgálta a 14 és 18 éves tanulók informatika tudását. A regionális eloszlás és a szociokulturális háttér szempontjából reprezentatív minta eredményei alapján megállapítható a nyolcadik és tizenkettedik évfolyamokra jellemző technikai, kommunikációs és alkalmazói készségek fejlettségének szintje. Az adatok elemzése lehetővé teszi, hogy nyomon kövessük azt, hogyan fejlődik a tanulók szoftverhasználata, mennyire alkalmazzák tudatosan a tanulók a számítógépes algoritmusokat. Az évfolyamok, nemek, régiók, iskolák, osztályok, valamint a szülők iskolázottsága alapján képezhető csoportok teljesítményeinek ismeretében arról is képet alkothatunk, hogy vannak-e teljesítmény-különbségek a fiúk és lányok között, és mennyire függ a társadalmi helyzettől vagy az iskola jellemzőitől az informatikai kompetencia. A mérésben a 8. évfolyamon 94 iskola 163 osztályának tanulója, a 12. évfolyamon 45 iskola 74 osztályának tanulója vett részt. A teszt a 8. évfolyamon 103 itemet tartalmazott, a reliabilitás (Cronbach-alfa) 0,94, a 12. évfolyamos teszt 110 itemből állt, a reliabilitás 0,95. A mérés célja a tanítás, a tanulás eredményességének és a szabályozó dokumentumok érvényességének az igazolása, valamint az iskolában és az iskolán kívül szerzett tudás szintjének megállapítása volt (Dancsó, 2008). Vizsgálatunk eredménye a társadalmi életben nélkülözhetetlen kommunikációs, technikai, alkalmazói készségek fejlettségét jellemzi. Az eredmények elemzése az egyes életkorokra jellemző tudásszint megállapításán túl optimális tanítási célok kitűzéséhez is lehetőséget nyújt (Dancsó, 2007b). Ebben a tanulmányban a 12. évfolyamos tanulók eredményeit elemezzük. 2. A technikai készségek fejlettsége A technikai készségek fejlettségét elsősorban a gép biztonságos kezelése, az operációs rendszer használata közben alkalmazott algoritmusokban való magabiztosság jelenti. A technikai készségeket három feladattal mértük, a kérdések a számítógép használatakor gyakran alkalmazott mentésre, az állományok mozgatására, valamint egy komplett számítógép hirdetését tartalmazó szöveg elemeinek az azonosítására vonatkoztak. A technikai készségekkel kapcsolatos feladatokban a diákok 67,4%-os átlagos teljesítményt értek el, ebben a korosztályban ez a készség a legfejlettebb. A mentés algoritmusában a feladat szövegének értelmezését követően kellett kitölteni a hely, a fájlnév valamint a fájl típusára vonatkozó adatokat. A feladatot a tanulók 74,1%-os teljesítménnyel oldották meg. Az egyes részfeladatok esetében eltérő eredményeket kaptunk, az itemek értékelésénél kapott átlagok jól jelzik az elvégzett műveletek gyakoriságát. Míg a tanulók közül szinte mindenki (90,7%) tudta, hova kell írnia mentéskor az új állomány nevét, de csak 70,8%-uk tudta az erre szolgáló szövegdobozban megjeleníteni a fájl típusát, és mindössze 60,8%-uk volt képes pontosan megnevezni azt, hogy melyik mappába kerül majd az elmentett állomány. Ez egyben azt is jelenti, hogy bár tíz tanuló közül kilenc jó nevet ad mentéskor az állománynak, de öt tanuló közül kettő nem tudja, hogy mentést követően melyik mappában keresse az elmentett állományt. Ha globálisan elemezzük a tanulók teljesítményét, azt is megtudhatjuk, hogy 49%-uk válaszolt minden részletre pontosan, 32%-uk egy, 12%-uk 2

3 két hibát vétett, és 8%-uk egyetlen pontot sem szerzett. A részben jó megoldások közül a leggyakoribb a mintázat (20%), tehát az az eset, amikor nem jól nevezték el a mappát, de helyesen adták meg az állomány nevét és típusát. Gyakori még az (11%) és a mintázat (11%), a legritkább az (0,3%), (0,5%) és az (0,7%) mintázat. Az itemszerű elemzés azt jelzi, hogy az informatikai alapismeretek elsajátításakor fontos lenne a mentés folyamatának az értelmezése, a fájlnév pontos megadása mellett az állomány típusának az azonosítása, és a mentés helyének a meghatározása. Ennek a fejlesztését olyan kooperatív jellegű tevékenységek is támogatnák, amelynek során a tanulók nem kezdenének minden órán új dokumentumot, hanem az előző órai tananyag megkeresésével, továbbfejlesztésével, továbbításával is foglalkoznának. A mozgatás algoritmusában a feladat szövege alapján a forrás és a cél (meghajtó és mappa) helyének a meghatározására, valamint a mozgatás elvégzésére alkalmas parancsok (kivágás, beillesztés) megnevezésére volt szükség. A feladatban a tanulók 68,1%-os átlagteljesítményt értek el, a meghajtókat a tanulók 75,2-76,5%-a, a mappákat 75,0-75,8%-a nevezte meg sikeresen. A beillesztés parancsot a tanulók többsége (75,7%) meg tudta nevezni, a mozgatáshoz szükséges kivágás parancsot azonban csak a tanulók kisebb része (36,2%) volt képes felidézni. A tanulóknak csak közel kétharmada (61,8%) ismerte azt a billentyűt, amellyel egyszerre több állomány is kijelölhető. Az eredmények alapján arra következtethetünk, hogy a tanulók eredményesebben képesek egy-egy állomány másolására, mozgatására, de kevésbé eredményesen képesek több állománnyal egyszerre végezni ugyanazokat a műveleteket. A hardveres ismereteket feltérképező feladat szövege egy hirdetést tartalmazott, amelyben egy létező számítógép-konfiguráció elemeit soroltuk fel. A tanulóknak egy komplett számítógép konfigurációra jellemző adatokat (P4 515 (2.93 GHz, 533 MHz), 1 GB PC MHz DDR SDRAM, 80 GB (7200 rpm) HDD, DVD-RW, FDD, Sound, 10/100LAN, WXP Home, billentyűzet, optikai egér) kellett párosítaniuk a megadott eszközökkel (operációs rendszer; merevlemez; hajlékonylemez-meghajtó; processzor; memória; monitor; hálózati kártya; hangkártya). A feladatban azt is fel kellett ismerniük, hogy a felsorolt eszközök között nem szerepelt monitor, bár a hirdetés szövegében egy komplett számítógépről olvashattak. A hardvereszközök csoportosításának végrehajtásakor 60,1%-os átlagteljesítményt értek el a tanulók. A teljesítmények eloszlásának vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy az eloszlás nem követi a normál eloszlás alakját, a legnagyobb gyakoriságok a görbe két végpontján helyezkednek el, mert a tanulók 41,6%-a a maximális 8 pontból 7 vagy 8 pontot, 20,3%-uk azonban csak 0 vagy 1 pontot kapott a feladat értékelésekor. Mindezek azt jelezhetik, hogy ezt a tudást a tanulók nem az iskolában, hanem inkább a hétköznapi életben, egy otthoni gép vásárlásakor vagy a vásárlás előtti tájékozódások során szerzik. 3. A kommunikációs készségek fejlettsége Az informatika alaptantervben szereplő különböző témakörök közül a tanulók az internet használatát kedvelik a legjobban (Dancsó, 2007a), a kedveltség ösztönző hatással lehet a témakörben elért eredményekre is. A számítógéppel végezhető kommunikációs képességet a kommunikációs folyamatok algoritmusaiban való magabiztossággal jellemezhetjük, ezért megvizsgáltuk, hogy a tanulók mennyire alkalmazzák tudatosan a levelező- és böngészőprogramokat, online adatbázisokat. A kommunikációs készségek mérésére szolgáló feladatokban a tanulók 45,3%-os átlagos teljesítményt értek el. 3

4 Az elektronikus levelezőprogramok használatát egy olyan feladattal teszteltük, amelyben a tanulóknak egy új levél elküldéséhez szükséges adatokat kellett megadni. A műveletek között az alábbiak szerepeltek: saját cím alkotása szabály alapján, a címzettek címeinek megadása a címzett és a másolatot kap mögötti szövegdobozokban, a levél tartalmára utaló tárgy beírása, és végül a levél megírása egy adott tartalomnak megfelelően. A feladat során a tanulók összességében 42,9%-os eredményt értek el, a legtöbb pontot a tárgy (63,8%) és a téma (47,7%) megírásakor szerezték, de csak kevesen (35,1%) voltak képesek a saját címük megalkotására, ha az azonosító a suli.hu mailszerveren a teljes név, ponttal elválasztva, azaz csaladinev.utonev alakú. Az internet használatát egy olyan feladattal mértük, amelyben egy online adatbázis képernyőképén olvasható információk alapján kellett eldönteni azt, hogy az adott programban végre lehet-e hajtani bizonyos funkciókat. A szűrésre vonatkozó alternatív kérdések esetében a tanulók nem bizonyultak elég kritikusnak, mert abban az esetben is megoldhatónak vélték a keresést, amikor a program erre nem adott lehetőséget. Az alternatív kérdésekre 74,5-78,5%- uk helyesen válaszolt abban az esetben, amikor valóban végre lehetett hajtani az adott felületen a célnak megfelelő keresést, de csak 49,3%-uk találta el a választ abban az esetben, amikor nem volt lehetséges az adott keresés, pl. az adatbázis tájékoztatója szerint csak december 9-ig lehetett keresni, de a feladat szerint egy december 31-ei adatra lett volna szükség. Ez annak a jele, hogy a tanulókban nem fejlődött még ki a kritikus szemlélet, nem szereztek tapasztalatot abban, hogy egy programnak is lehetnek hibái vagy korlátai. Az internetes kommunikáció lehetővé teszi azt is, hogy elektronikus könyvtárakban keressünk, a könyvtári adatbázisok keresői azonos alapelvek alapján működnek, de a keresési szabályokat az adott felület szabályainak megfelelően kell adaptálni. Mérésünkben arra próbáltunk választ kapni, hogy mennyire képesek a tanulók egy szöveges leírás és a megadott példák alapján a kulcsszavak kiválasztására és a szükséges logikai műveletek meghatározására. A feladatban összességében 34,2%-os, a rövidebb, három itemes feladatrészben 37,4%-os, míg a hosszabb, öt itemes feladatrészben 32,3%-os eredményt értek el a tanulók. Ez arra utal, hogy könnyebb a keresés számukra akkor, ha kevesebb adat alapján kell keresniük. A keresés eredményességét támogatja, ha kereséskor nem a felhasználó írja be a keresendő szöveget, hanem egy listából lehet kiválasztani a megfelelő adatot. A szöveg beírását igénylő feladatokban 17,5-29,5% közötti, míg a listából történő kiválasztáskor 45,7-65,3% közötti eredményeket értek el a tanulók. Az alacsony eredmények azt jelzik, hogy a tanulókban még nem alakult ki az absztrakt gondolkodás és műveletvégzés képessége. Az internet alkalmazása nemcsak lehetőségeket, de veszélyeket is rejt magában. Az interneten ismerősökkel és idegenekkel folytathatunk kommunikációt, kapcsolatokat teremthetünk, adatokat adhatunk meg önmagunkról, információkat oszthatunk meg másokkal. A veszélyes tartalmakkal kapcsolatosan a leghatékonyabb védekezés a tájékoztatáson alapuló prevenció. A honlapcímek már önmagukban is sok információt hordoznak az adott oldalon található információk megbízhatóságáról, ezért ismerni kellene azokat az alapvető jeleket, amelyek megkülönböztetik a megbízható és kétes tartalmú honlapokat. Ezzel kapcsolatos feladatként három honlapcímet adtunk meg, amelyekről el kellett dönteni, hogy hiteles lehet-e az adott honlapon levő információ. A honlapok között szerepelt a tanulók által gyakran látogatott de megadtuk egy kormányzati honlap címét ( illetve egy olyan címet is, amely kereskedelmi tartalmat hordoz ( Az eredmények azt jelzik, hogy a tanulók egyáltalán nincsenek tisztában a hitelesség fontosságával, a hat itemből álló feladat megoldásakor a teljesítmény átlaga 12,2% lett, ezen belül a legjobb eredmény született a Sulinet oldalán levő információ hitelességének 4

5 megítélésekor (33%), de az indoklás kifejtésekor csak 2,6-4% közötti eredmények születtek. A gyenge eredmény azt jelzi, hogy az internet használatát megelőzően nem kerül sor a honlapok hitelességének a vizsgálatára, pedig az információ mennyiségének exponenciális növekedése miatt a közeljövőben olyan képességek kialakítására is szükség lesz, amelyek lehetővé teszik az információ tartalma, fontossága és használhatósága szerinti szelektálását, értékelését (Komenczi, 1999). 4. Az alkalmazói készségek fejlettsége Az alkalmazói készségek fejlettsége a leggyakrabban alkalmazott szoftverek tudatos, magabiztos használatát, magas szintű algoritmizáló képességet jelent. Az alkalmazói készségekkel kapcsolatos feladatokban a tanulók 24,9%-os teljesítményt értek el, ez az érték azt jelzi, hogy a tanulók nem képesek az alkalmazói készségek magas szintű alkalmazására. A mért alkalmazói készségek közül az érettségi előtt álló diákok leginkább a szövegszerkesztés alapfogalmaival vannak tisztában (57,7 %pont). Valamivel kevésbé sikerült az a feladat, amelyben adatbázis-kezeléssel kapcsolatos szavakkal kellett egy szöveget kiegészíteni (35,9 %pont), az itemek megoldottságában azonban jelentős eltérések vannak. Gyengébben teljesítettek a táblázatkezelés (12,6 %pont) és abban az adatbáziskezeléssel kapcsolatos (12,5 %pont) feladatban, amelyben egy lekérdezést kellett volna alkotni tervezőrács segítségével. A prezentáció tervezése (5,8 %pont) és a prezentációkészítés közben gyakran alkalmazott műveletek (áttűnés, animáció) definiálása okozta a legnagyobb gondot. Mivel a tanórákon a diákoknak legtöbbször félig kész feladatokat kell utasítások alapján befejezni, vagy egy papíron kapott feladatot kell reprodukálni, ezért feltehetőleg a tanulók többsége nem, vagy csak elvétve találkozott olyan feladattal, amelyben a munka önálló tervezéssel kezdődik. Ezen alkalmazói készség terén tapasztalt gyenge teljesítmény mindenképpen figyelemreméltó, hiszen a felsőoktatás vagy a munka világában az egyes tevékenységek tervezéssel kezdődnek, melynek során önállóan ki kell választani a felhasználandó eszközöket, el kell dönteni, hogy milyen lesz a kialakítandó szerkezet, milyen formázási eszközök alkalmazására kerüljön sor, illetve milyen tartalom jelenjen meg az adott dokumentumban. 5. Különbségek a teljesítményekben A mérés háttéradatait tartalmazó adatbázis arra is lehetőséget nyújt, hogy a teljesítményeket nemek, régiók, illetve a szociális háttér szerint is elemezzük. Ha a fiúk és lányok teljesítményét külön kiszámítjuk, akkor megállapítható, hogy a 18 éves fiúk 3,5%-kal jobb átlagteljesítményt értek el, mint a lányok (5. táblázat). A kétmintás t-próba szerint a nemek közötti eltérés szignifikáns (t=3,92; p<0,000). Ez egyben azt jelezheti, hogy az informatikai szakmákban elsősorban a fiúk helyezkednek el. 5. táblázat. Teljesítménykülönbségek a nemek között Átlag (%) Szórás (%) Minimum (%) Maximum (%) Fiúk 45,3 15,9 2,7 81,1 Lányok 41,8 16,2 0,9 86,5 Együtt 43,4 16,1 0,9 86,5 5

6 A régiók közötti különbségek vizsgálatakor a varianciaanalízist alkalmaztuk. Az eredmény szerint csak az észak-magyarországi régió tanulói teljesítettek a többi régiótól gyengébben, a többi régió esetében a teljesítmények között nincs szignifikáns eltérés (6. táblázat). 6. táblázat. Régiónkénti teljesítmények Régió Átlag (%) Közép-Dunántúl 46,0 Nyugat-Dunántúl 44,7 Közép-Magyarország 44,5 Dél-Dunántúl 43,7 Észak-Alföld 43,4 Dél-Alföld 42,5 Észak-Magyarország 37,5 A teljesítmények iskolánként is vizsgálhatók. A legjobban teljesítő iskolában 67,3%-os, a leggyengébben teljesítő iskolában 23,6%-os teljesítményt értek el a tanulók, vagyis Magyarországon az egyes iskolák között közel háromszoros teljesítménykülönbség mérhető, egyes iskolákban jóval az átlag felett, míg más iskolákban jóval az átlag alatt teljesítettek a diákok. A varianciaanalízis csoportok közötti és csoportokon belüli viszonyát jellemző F érték szerint a középiskola 12. évfolyamán az osztályok több mint 21-szer (F12.évfolyam=21,1; p<0,001), az iskolák pedig több mint 26-szor (F12.évfolyam=26,8 p<0,001) jobban különböznek egymástól, mint tanulóik. Ez az eredmény a PISA mérések eredményeivel összhangban azt jelzi, hogy a magyar iskolarendszer szegregáltan képezi a különböző képességű tanulókat. Eredményeink alapján választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy milyen a kapcsolat a szülők iskolázottsága és a tanulók teljesítménye között, ezért a szülők iskolázottsága alapján kialakított csoportokban is megvizsgáltuk a teljesítményeket (7. táblázat). Más kutatási eredményekkel egybehangzóan (Csapó, 2002, 2003) eredményeink szerint azok a tanulók teljesítettek alacsonyabb szinten, akiknek a szülei 8 általánost vagy szakmunkásképzőt végeztek, és azok érték el a legjobb eredményeket, akiknek a szülei egyetemet végeztek. A gimnáziumot végzett anyák gyermekei átlagos szinten teljesítettek. 7. táblázat. Teljesítménykülönbségek az anya iskolai végzettsége szerinti csoportokban 6. Összegzés Anya iskolai végzettsége Átlag (%) 8 általános 40,2 Szakmunkásképző 41,2 Gimnázium 43,5 Főiskola 44,8 Egyetem 47,3 Együtt 43,2 A kompetencia fejlesztésekor egymásra épülő kompetenciák kialakítása szükséges, a kompetenciahierarchia elemei Mandl (1995, idézi Komenczi, 1997) szerint az elsősorban procedurális elemeket tartalmazó technikai kompetencia, az információk közötti eligazodás kompetenciája, a szociális és kommunikációs kompetencia, az egyéni és a demokratikus 6

7 orientáció kompetenciája. Az informatikai műveltség kialakításában az egyéni képességek mellett fontos szerepe van a társas, szociális képességeknek és a tanulók közötti informális tanulási kapcsolatoknak (Komenczi, 2001). Ha a feladatokat a teljesítmények szerint csökkenő sorrendbe rendezzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a tanulók nagyobb magabiztosságot mutatnak azokban a feladatokban, amelyeket az iskolán kívül, a társas tevékenységek során is gyakran használnak. Az eredmények más informatika mérések eredményeivel összhangban azt igazolják, hogy azoknak az eljárásoknak a használata tudatosul a legjobban, amelyeket a diákok a leggyakrabban alkalmazott szoftverek alkalmazása közben sajátítanak el, a tudatos alkalmazást segíti, ha a programok hasonló elven működnek (Dancsó, 2006). Jobb eredmények születtek az állományokkal kapcsolatos műveletek megoldásakor, az internet, valamint az online adatbázis használatát feltérképező feladatokban. Közepesnél jobban teljesítettek a tanulók azokban a feladatokban, amelyeknek tartalmával nem a tanítási órán, hanem a hétköznapi életben találkozhattak, de ugyanilyen mértékben teljesítettek azokban a feladatokban is, amelyekben ismerték ugyan a fogalmak mindegyikét, de a feladat során egyéb műveletet, például hardvereszközöknek és jellemzőiknek a párosítását, vagy szövegszerkesztési alapfogalmaknak a csoportosítását is végre kellett hajtaniuk. Közepesnél gyengébben teljesítettek azokban a feladatokban, amelyekben pontos szabályok vagy szakszavak alkalmazására volt szükség, például leírás alapján kellett megadni egy küldéséhez szükséges adatokat, szabályok alapján kellett megalkotni olyan kereséseket, amelyek egy elektronikus könyvtárban megkeresik az adott szerző vagy szerzők művét, műveit, illetve egy adatbázis-kezeléssel kapcsolatos szövegrészt kellett a megadott szavakkal kiegészíteni úgy, hogy eredményképpen egy adatbázis-kezeléssel kapcsolatos leírás keletkezzen. Alacsonyabb teljesítményt értek el a tanulók azokban a feladatokban, amelyekben ritkábban alkalmazott műveletekkel kapcsolatos feladatokat kellett megoldani, így ezek alkalmazása még nem válhatott rutinszerűvé. Gyengébben teljesítettek például azokban a feladatokban, amelyben a táblázatkezelő program összetett függvényeit kellett volna alkalmazni, az adatbázis-kezelő programban lekérdezést kellett volna alkotni, az interneten fellelhető információ hitelességét kellett volna megítélni illetve prezentáció diáit kellett volna önállóan megtervezni. Ha a mérés feladatait technikai, alkalmazói, illetve kommunikációt támogató jellegük szerint csoportosítjuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a 12. évfolyamos tanulók magas szinten képesek a technikai feladatok megvalósítására, közepes szinten teljesítenek a kommunikációs feladatokban és alacsony szinten képesek egyes alkalmazással kapcsolatos összetett feladatok megoldására. Az eredmény azt igazolja, hogy az informatikai kompetencia is részben egymásra épülő hierarchiaelemekből áll, mert a kommunikációs és alkalmazói kompetencia csak a technikai ismeretek magabiztos kialakítását követően fejleszthető. Eredményeink a nemzetközi PISA vizsgálattal összhangban azt jelzik, hogy a tanulók magabiztosak az egyszerű műveletek végzésében, de kevésbé magabiztosak a magas szintű műveletek értelmezésében, végrehajtásában. Az internet használatakor a gyakrabban végzett műveletek nem okoznak problémát, de a biztonság, hitelesség kérdésével nincsenek tisztában. A tanítási gyakorlat következtében kevésbé képesek a dokumentumok megtervezésére, jobb eredményeket érnek el a félig kész feladatok befejezésében, kiegészítésében. Könnyebben oldják meg azokat a feladatokat, amelyekben vizuális elemek segítik az értelmezést, és kevésbé sikeresek a szöveges feladatok informatikai kódolásában. A mérés eredményei fontos üzenetet hordoznak az oktatás fejlesztésére vonatkozóan, mert az adatok értelmezésével pontosíthatók az oktatási stratégiák fejlesztési irányai, kijelölhetők 7

8 az elméleti keretek, meghatározhatók a fejlesztés hatékonyságát biztosító módszerek és feladattípusok (Dancsó, 2005). Ezek operacionalizálása a nevelési és oktatási feladatok újraértelmezését, a tanítás közben alkalmazott tananyagok, taneszközök fejlesztését, de elsősorban attitűdjavító tanítási-tanulási módszerek alkalmazását igényli. A vizsgálatot az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport és az MTA-SZTE Képességkutató Csoport keretében végeztük. Irodalom [1] Csapó Benő (2002, szerk.): Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, Budapest. [2] Csapó Benő (2003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest. [3] Dancsó Tünde (2005): Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai a hazai oktatási stratégiákban. Új Pedagógiai Szemle, sz [4] Dancsó Tünde (2006): 13 éves tanulók informatika tudásának mérése. In: Józsa Krisztián (szerk.): IV. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Program. Tartalmi összefoglalók. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. 78. [5] Dancsó Tünde (2007a): Az informatika tantárgy eredményességét befolyásoló tanulási módszerek. In: Korom Erzsébet (szerk.): V. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Program. Tartalmi összefoglalók. Szegedi Tudományegyetem, Szeged [6] Dancsó Tünde (2007b): Az informatikai kompetencia fejlesztési lehetőségei és az IKT-eszközök alkalmazása az oktatásban. In: Bábosik István, Torgyik Judit (szerk.): Pedagógusmesterség az Európai Unióban. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest [7] Dancsó Tünde (2008): Az informatikai készségek vizsgálata néhány háttértényező tükrében. In: Csíkos Csaba (szerk.): VI. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Program. Tartalmi összefoglalók. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. 25. [8] Katz I. R. (2005): Beyond Technical Competence: Literacy in Information and Communication Technology. Educational Testing Service. etence.pdf [9] Komenczi Bertalan (1997): On-line Az információs társadalom és az oktatás. Új Pedagógiai Szemle, sz [10] Komenczi Bertalan (1999): Off line. Az információs társadalom közoktatási stratégiája. Új Pedagógiai Szemle, sz [11] Komenczi Bertalan (2001): Az információs társadalom iskolájának jellemzői. Informacios [12] Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest. 8

MultiMédia az oktatásban

MultiMédia az oktatásban DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan

Részletesebben

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv 1. Tantárgyi címoldal Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának

Részletesebben

INFORMATIKA 5. évfolyam

INFORMATIKA 5. évfolyam INFORMATIKA 5. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 Tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Részletesebben

INFORMATIKA Emelt szint 11-12.

INFORMATIKA Emelt szint 11-12. INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor

Részletesebben

INFORMATIKA 1-4. évfolyam

INFORMATIKA 1-4. évfolyam INFORMATIKA 1-4. évfolyam Célok - A számítógépes munkaszabályainak és a legfontosabb balesetvédelmi előírások megismerése. - A számítógép és perifériáinak kezelési tudnivalóinak megismerése. - Az életkoruknak

Részletesebben

67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet

67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet 2011/8-9 Tartalom Iskolarendszer, iskolaszerkezet Társadalmi partnerség Média/ szocializáció 2 Garami Erika: Az iskolarendszer szerkezete belső átalakulásának, az 5. és 6. évfolyam szerepváltozásának vizsgálata

Részletesebben

INFORMATIKA HELYI TANTERV

INFORMATIKA HELYI TANTERV INFORMATIKA HELYI TANTERV Az alsó tagozatos informatikai fejlesztés során törekedni kell a témához kapcsolódó korosztálynak megfelelő használatára, az informatikai eszközök működésének bemutatására, megértésére

Részletesebben

Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154. HELYI TANTERV Informatika 4. osztály 2013

Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154. HELYI TANTERV Informatika 4. osztály 2013 Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154 HELYI TANTERV Informatika 4. osztály 2013 Informatika az általános iskola 4. évfolyama számára (heti 1 órás változat) Az alsó tagozatos

Részletesebben

Informatika. Célok és feladatok. Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük.

Informatika. Célok és feladatok. Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük. Informatika Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük. Célok és feladatok Napjainkban még a felnőtteknek sem könnyű eligazodni az információk özönében, és megfelelően

Részletesebben

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 Tel/fax: 92/371-025 E-mail: iskola@zalalovo.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete 2013.

Részletesebben

Akilencvenes évek elejétõl a magyar gazdaság és társadalom gyors átrendezõdésen. tanulmány

Akilencvenes évek elejétõl a magyar gazdaság és társadalom gyors átrendezõdésen. tanulmány Csapó Benõ Molnár Gyöngyvér Kinyó László SZTE, Neveléstudományi Intézet, MTA-SZTE Képességkutató Csoport SZTE, Neveléstudományi Doktori Iskola A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító

Részletesebben

Pedagógus továbbképzések. a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás. intézményeiben

Pedagógus továbbképzések. a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás. intézményeiben Pedagógus továbbképzések a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás intézményeiben A képzések hatékonyságának felmérése, javaslattétel a pedagógus kompetencia fejlesztési terv aktualizálására Készítette:

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Hungarian language version

Hungarian language version Urban Reconstruction, Social Exclusion and the Roma in Budapest Workshop at Central European University, Budapest November 19, 2010 The workshop is organized within the RESPECT research project (http://respect.iusspavia.it/),

Részletesebben

A Ket. végrehajtási rendeletei

A Ket. végrehajtási rendeletei ELŐADÁSOK NYOMDAKÉSZ ANYAGA A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER BIZTONSÁGI ANALÍZISE Krasznay Csaba, krasznay@ik.bme.hu Szigeti Szabolcs, szigi@ik.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Számítógép használat gazdálkodástani végzettséggel a munkahelyen

Számítógép használat gazdálkodástani végzettséggel a munkahelyen 638 kutatás közben W Számítógép használat gazdálkodástani végzettséggel a munkahelyen Az informatika mint tantárgy a felsőoktatásban szinte minden képzésben jelen van, de a szakirodalom és a kutatások

Részletesebben

Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl

Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl 1. Az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága évente általában kétszer tavasszal és ısszel ülésezik. Tagsága a felsıoktatási

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok

Részletesebben

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE Kutatási jelentés 2016. április A KUTATÁSI JELENTÉST KÉSZÍTETTÉK: Dr. Németh Erzsébet felügyeleti vezető, az Állami Számvevőszék Pénzügyi kultúra projektjének

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL Ez a tájékoztató segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy mélyebben megismerjék a BA képzés három szakirányát. Az írásos anyagot a szakirányok

Részletesebben

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár Atradius Fizetési Szokások Barométer Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában 2008 nyár Tartalomjegyzék A felmérés profilja... 4 A felmérés háttere... 4 A felmérés céljai...

Részletesebben

COMPETENCE ASSESSMENT STATUS REPORT (NATIONAL SURVEY)

COMPETENCE ASSESSMENT STATUS REPORT (NATIONAL SURVEY) COMPETENCE ASSESSMENT STATUS REPORT (NATIONAL SURVEY) HUNGARY AGREEMENT NUMBER AND ACRONYM: 07/0227-L/4007 - FATCAT A KOMPETENCIA KÉRDÉSKÖR JELENTŐSÉGE A MUNKA ÉS AZ OKTATÁS VILÁGÁBAN I. BEVEZETÉS Az Európai

Részletesebben

A Dózsa György Általános Iskola

A Dózsa György Általános Iskola A Dózsa György Általános Iskola Pedagógiai programja Nevelési program Tartalomjegyzék 1 Bevezető...3 1. Az iskola helyzet-meghatározása...4 2. Az iskola bemutatása..6 3. Az iskola nevelési programja..12

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető Kollega! Kedves Kolléganő! Kedves Kolléga!

Tisztelt Intézményvezető Kollega! Kedves Kolléganő! Kedves Kolléga! Tisztelt Intézményvezető Kollega! Kedves Kolléganő! Kedves Kolléga! Szíves figyelmedbe ajánlom a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 2008/2009-es tanévi pedagógus-továbbképzési programját.

Részletesebben

Korszerű tanulás támogatás erőforrásai a felsőoktatásban Göncziné Kapros Katalin Eszterházy Károly Főiskola, Médiainformatika Intézet kaprosk@ektf.

Korszerű tanulás támogatás erőforrásai a felsőoktatásban Göncziné Kapros Katalin Eszterházy Károly Főiskola, Médiainformatika Intézet kaprosk@ektf. Korszerű tanulás támogatás erőforrásai a felsőoktatásban Göncziné Kapros Katalin Eszterházy Károly Főiskola, Médiainformatika Intézet kaprosk@ektf.hu Absztrakt A mai generációk újabb és újabb kihívásokat

Részletesebben

Felhasználói dokumentáció. a számviteli politika programhoz

Felhasználói dokumentáció. a számviteli politika programhoz Felhasználói dokumentáció a számviteli politika programhoz Forgalmazó: FORINT-SOFT KFT 6500 Baja, Roosevelt tér1. Tel: 79/424-772, 79/523-600 Fax: 420-857 e-mail: forintsoft@forintsoft.hu www.forintsoft.hu

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM

Részletesebben

Meghívó. Helyszín: Pető András Főiskola - 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. "B" épület 4. tanterem

Meghívó. Helyszín: Pető András Főiskola - 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. B épület 4. tanterem Meghívó A " Tudományos életút és tudományos karrier " programhoz kapcsolódóan a Pető András Főiskola Kutatói és Tehetséggondozó Műhelye és a TDK szervezésében szeretettel meghívjuk a tisztelt oktatókat,

Részletesebben

Szenczi Beáta AZ OLVASÁSI MOTIVÁCIÓ VIZSGÁLATA 8 14 ÉVES TANULÓK KÖRÉBEN

Szenczi Beáta AZ OLVASÁSI MOTIVÁCIÓ VIZSGÁLATA 8 14 ÉVES TANULÓK KÖRÉBEN Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Szenczi Beáta AZ OLVASÁSI MOTIVÁCIÓ VIZSGÁLATA 8 14 ÉVES TANULÓK KÖRÉBEN PhD értekezés Témavezető: Dr. Józsa Krisztián egyetemi

Részletesebben

6. évfolyam MATEMATIKA

6. évfolyam MATEMATIKA 215 6. évfolyam MATEMATIKA Szerzők Lak Ágnes Rozina, Palincsár Ildikó, Szabó Lívia Dóra, Szepesi Ildikó, Szipőcsné Krolopp Judit Országos kompetenciamérés 215 Feladatok és jellemzőik matematika 6. évfolyam

Részletesebben

Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK

Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK 1. A VIZSGÁLAT KIINDULÓPONTJA, A PROBLÉMA FELVETÉSE A jelenlegi magyar oktatási rendszerben

Részletesebben

Informatika stratégia. OM azonosító: 034190

Informatika stratégia. OM azonosító: 034190 Informatika stratégia Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája 8734 Somogyzsitfa, Ady u. 8. OM azonosító: 034190... igazgató Ledniczki Tamás Miklós Csaba Diákönkormányzat

Részletesebben

Tananyag, tartalom, tevékenység - minimum és optimum

Tananyag, tartalom, tevékenység - minimum és optimum Informatika /2. osztály NAT Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus

Részletesebben

Gyógytea-fogyasztási szokások napjainkban egy felmérés tapasztalatai

Gyógytea-fogyasztási szokások napjainkban egy felmérés tapasztalatai 2015. április GYÓGYSZERÉSZET 207 Gyógyszerészet 59. 207-212. 2015. Gyógytea-fogyasztási szokások napjainkban egy felmérés tapasztalatai Peták Zsolt 1 és Csupor Dezső 2 A gyógyteák csoportja jogi és szakmai

Részletesebben

TIMSS 2011. Tanári kérdőív Matematika. online. 8. évfolyam. Azonosító címke

TIMSS 2011. Tanári kérdőív Matematika. online. 8. évfolyam. Azonosító címke Azonosító címke TIMSS 2011 Tanári kérdőív Matematika online 8. évfolyam Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési és Értékelési Osztály 1054 Budapest, Báthory u. 10. IEA, 2011 Tanári kérdőív Az Önök iskolája

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Mi történt 2004 és 2010 között a budapesti egyetemisták szabadidısportfogyasztásában?

Mi történt 2004 és 2010 között a budapesti egyetemisták szabadidısportfogyasztásában? Mőhelytanulmányok Vállalatgazdaságtan Intézet 1093 Budapest, Fıvám tér 8. (+36 1) 482-5566, Fax: 482-5567 www.uni-corvinus.hu/vallgazd Mi történt 2004 és 2010 között a budapesti egyetemisták szabadidısportfogyasztásában?

Részletesebben

MC Kérdés Kép Válasz. Melyik állítás igaz?

MC Kérdés Kép Válasz. Melyik állítás igaz? Melyik állítás igaz? A mediatizált, informatizálódott, digitális technológiákra alapozott munkahelyek alapvetően megváltoztatják a munka természetét, amelynek szükségszerűen az oktatási rendszer egészére

Részletesebben

TANMENET INFORMATIKA (0. évfolyamos képzés) 9.A1 9.A2 csoport

TANMENET INFORMATIKA (0. évfolyamos képzés) 9.A1 9.A2 csoport 9.A1 9.A2 csoport 3 óra/hét I. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM, INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA A kommunikáció 2. A jelek csoportosítása 3. Kód, kódolás, bináris kód 4. A kommunikáció általános modellje 5. Az információ

Részletesebben

Eszközök, módszerek felnőttképzési szakpolitikai döntéshozók részére

Eszközök, módszerek felnőttképzési szakpolitikai döntéshozók részére Eszközök, módszerek felnőttképzési szakpolitikai döntéshozók részére REGIONAL Comparative Analysis of Regional Policies for Adult Learning www.regionalproject.eu This project has been funded with support

Részletesebben

ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSÁNAK TANTERVE Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 2015./2010/

ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSÁNAK TANTERVE Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 2015./2010/ EGRI SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSÁNAK TANTERVE

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz c. pályázathoz Kódszám: TÁMOP- 3.1.1-11/1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS

Részletesebben

INFORMATIKA OKTATÁS ISKOLÁNKBAN

INFORMATIKA OKTATÁS ISKOLÁNKBAN INFORMATIKA OKTATÁS ISKOLÁNKBAN Iskolánkban az idegen nyelv emelt szintű oktatása mellett az informatika oktatása is emelt szinten történik. Amit kínálunk: a Helyi Kerettanterv alapján megvalósuló emelt

Részletesebben

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT angoltanár, franciatanár, latintanár,

Részletesebben

Gyarmati Andrea: A tevékenységadminisztráció informatizálásának lehetőségei a gyermekvédelemben

Gyarmati Andrea: A tevékenységadminisztráció informatizálásának lehetőségei a gyermekvédelemben Gyarmati Andrea: A tevékenységadminisztráció informatizálásának lehetőségei a gyermekvédelemben A szociális ágazat információs fejlesztéseit tekintve évtizedes lemaradásban van az egyéb humán ágazatokhoz

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015

Pedagógiai Program 2015 Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

kiemelten fontosnak, aktuálisnakítélt terület indikátorainakbemutatásával, elemzésével. történik. A "nemzetközi -. össtehasonlítást lehetövé

kiemelten fontosnak, aktuálisnakítélt terület indikátorainakbemutatásával, elemzésével. történik. A nemzetközi -. össtehasonlítást lehetövé SZEMLE 403 vezérlik; mint a nyelvtani szerkezetek felépítését: "a.'nyelvhasználati szabályok éppligy jellemzik arl.yelvet és éppúgy a beszélők nyelvi képességéhez, -nyelvi tudásához tartoznak, mint a sm

Részletesebben

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, MÉRNÖKTANÁR

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, MÉRNÖKTANÁR Dunaújvárosi Főiskola TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, MÉRNÖKTANÁR Szerezhető szakképzettségek: okleveles mérnöktanár (anyagmérnök), okleveles mérnöktanár (gépészmérnök), okleveles mérnöktanár (mérnök informatikus),

Részletesebben

A PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS HELYE AZ ADATBÁZISKEZELÉS OKTATÁSÁBAN. Kupcsikné Fitus Ilona, Selmeci István SZÁMALK Zrt.

A PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS HELYE AZ ADATBÁZISKEZELÉS OKTATÁSÁBAN. Kupcsikné Fitus Ilona, Selmeci István SZÁMALK Zrt. A PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS HELYE AZ ADATBÁZISKEZELÉS OKTATÁSÁBAN THE POSITION OF PROBLEM-SOLVING THINKING IN THE TEACHING OF DATABASE MANAGEMENT Kupcsikné Fitus Ilona, Selmeci István SZÁMALK Zrt. Összefoglaló

Részletesebben

*#Discount~ Kaspersky Internet Security - multidevice 2015 best software to buy for mac ]

*#Discount~ Kaspersky Internet Security - multidevice 2015 best software to buy for mac ] *#Discount~ Kaspersky Internet Security - multidevice 2015 best software to buy for mac ] Description: Elonyök Az összes csatlakoztatott eszköz védelme egy licenccel használható, könnyen kezelheto megoldás

Részletesebben

GYAKORLATI OKTATÓ. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:

GYAKORLATI OKTATÓ. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni: GYKORLTI OKTTÓ I. Általános irányelvek 1. képzés szabályozásának jogi háttere központi program a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított

Részletesebben

LL-HALL, AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉRE KITERJEDŐ, ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS HÁZA VIRTUÁLIS ESZKÖZ-KÉSZLETEK TANÁROKNAK

LL-HALL, AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉRE KITERJEDŐ, ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS HÁZA VIRTUÁLIS ESZKÖZ-KÉSZLETEK TANÁROKNAK Pajtókné Tari Ilona Bíró Melinda Bíró Csaba Geda Gábor Leskó Gabriella Murányi Zoltán Pénzesné Kónya Erika Szilágyi Ibolya Vida József Eszterházy Károly Főiskola pajtokil@ektf.hu LL-HALL, AZ ÉLET MINDEN

Részletesebben

Egyetemista hallgatók filmnézési szokásai

Egyetemista hallgatók filmnézési szokásai DOI: 10.18427/iri-2016-0043 Egyetemista hallgatók filmnézési szokásai Horváth Ádám, Gyenge Balázs Szent István Egyetem adam.sasu@gmail.com, gyenge.balazs.mark@gtk.szie.hu A mozikban történő, illetve az

Részletesebben

ICN 2005 ConferControl

ICN 2005 ConferControl ICN 2005 ConferControl Számítógépes vezérlı program az ICN 2005 típusú konferencia rendszerhez Felhasználói kézikönyv DIGITON Kft. IСN 2005 ConferControl Számítógépes vezérlı program az ICN 2005 típusú

Részletesebben

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,

Részletesebben

ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI I. Az épület- és szerkezetlakatos mestervizsgára jelentkezés feltételei 1. Az épület- és szerkezetlakatos mestervizsgához szükséges szakképesítési

Részletesebben

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS M ÚVÉSZET, KÖZM ÚVEL ÓDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS M ÚVÉSZET, KÖZM ÚVEL ÓDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS 154 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/28/II. szám SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A M ÚVÉSZET, KÖZM ÚVEL ÓDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORTRA 11. évfolyam M úvészet, közm úvel ódés, kommunikáció szakmacsoportos

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

Tanítási tanulási stratégiák az általános iskolai úszásoktatásban, különös hangsúllyal az interakciós helyzetekre

Tanítási tanulási stratégiák az általános iskolai úszásoktatásban, különös hangsúllyal az interakciós helyzetekre Tanítási tanulási stratégiák az általános iskolai úszásoktatásban, különös hangsúllyal az interakciós helyzetekre Doktori tézisek Bíró Melinda Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományok Doktori Iskola

Részletesebben

Célcsoport: tanár szakos, tanító MA levelező/ gyakorló tanárok a közoktatásból

Célcsoport: tanár szakos, tanító MA levelező/ gyakorló tanárok a közoktatásból TÁMOP 4.2.2.C -2M 8. sz. munka 2.1.1.8. Személyes interjúkészítés- és elemzés Célcsoport: tanár szakos, tanító MA levelező/ gyakorló tanárok a közoktatásból Készítette: Gulyás Enikő Az interjú alanyai

Részletesebben

A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSÉNEK KIDOLGOZÁSA

A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSÉNEK KIDOLGOZÁSA TÁOP 3.1.4-08/2-2009-0176 Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés megteremtése a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában PEDAGÓGUSOK FEJLESZTÉSI INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁOGATÁSA A TANTÁRGYTÖBÖSÍTETT

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

Biztonság. Felhasználói útmutató

Biztonság. Felhasználói útmutató Biztonság Felhasználói útmutató Copyright 2007 Hewlett-Packard Development Company, L.P. A Windows a Microsoft Corporation Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett védjegye. Az itt szereplő információ előzetes

Részletesebben

SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó

SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó írásbeli dolgozatok készítéséhez 2005. S Z O L N O K Összeállította: Fülöp Tamás főiskolai adjunktus Átdolgozta: Mészáros Ádám tanársegéd Konzulens és lektor Dr. Kacsirek

Részletesebben

FAGYI-TUDOMÁNY FAKULTATÍV INTEGRÁLT PROJEKT KÖZÉPISKOLÁSOKNAK ICE-CREAM SCIENCE FACULTATIVE SCIENCE PROJECT FOR HIGH SCHOOL STUDENTS

FAGYI-TUDOMÁNY FAKULTATÍV INTEGRÁLT PROJEKT KÖZÉPISKOLÁSOKNAK ICE-CREAM SCIENCE FACULTATIVE SCIENCE PROJECT FOR HIGH SCHOOL STUDENTS FAGYI-TUDOMÁNY FAKULTATÍV INTEGRÁLT PROJEKT KÖZÉPISKOLÁSOKNAK ICE-CREAM SCIENCE FACULTATIVE SCIENCE PROJECT FOR HIGH SCHOOL STUDENTS Szente Judit 1, Juhász András 2 1 Eötvös Lóránt Tudományegyetem, Természettudományi

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt

Részletesebben

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam INFORMATIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen

Részletesebben

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam IDEGEN NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint

Részletesebben

Könyvtárpedagógiai-program

Könyvtárpedagógiai-program Könyvtárpedagógiai program Általános könyvtárpedagógiai rész. Az iskolai könyvtár rövid bemutatása, helye az iskola pedagógiai programjában Az iskolai könyvtár a Vajda János Gimnázium szerves része, az

Részletesebben

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom

Részletesebben

Szakmai program 2015

Szakmai program 2015 2015 Célok és feladatok a szakközépiskolai képzésben A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában

Részletesebben

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Pedagógiai program 2015 TARTALOM 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 4. A vagyon elemzése Szerzı: Harnos László

Részletesebben

Tantárgyi követelmény Szakiskola 9/E évfolyam

Tantárgyi követelmény Szakiskola 9/E évfolyam Tantárgyi követelmény Szakiskola 9/E évfolyam 2015/2016 TARTALOMJEGYZÉK 1. Magyar nyelv és irodalom... 3 2. Állampolgári ism.... 4 3. Erkölcstan... 5 4. Angol... 6 5. Matematika... 7 6. Természetismeret...

Részletesebben

Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Pedagógiai Program 2013.

Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Pedagógiai Program 2013. Tartalom 1. Az iskola bemutatása... 4 1.1 Az iskola arculata... 4 1.2 Az iskola környezete... 5 1.3 Az iskola tanulói közössége... 5 1.4 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere... 6 2. Az iskolában folyó

Részletesebben

Magyar nyelv. 5. évfolyam

Magyar nyelv. 5. évfolyam Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges ja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

egyéni esélyegyenlőségi tanácsadás, valamint esélyegyenlőséget támogató rendezvények szervezése

egyéni esélyegyenlőségi tanácsadás, valamint esélyegyenlőséget támogató rendezvények szervezése BME HSZI HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSI IGAZGATÓSÁG A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a hallgatók szakmai és emberi támogatását a Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság (HSZI) legtöbb munkatársat

Részletesebben

A controlling integrálódása az oktatási szférában

A controlling integrálódása az oktatási szférában Dr. Tóth Antal - Dr. Zéman Zoltán A controlling integrálódása az oktatási szférában 1. CONTROLLING ALKALMAZÁSA A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNÉL A controlling hasznossága mindaddig nem fog érvényre jutni

Részletesebben

Angol C1 3 1 089. A javaslattevő alapadatai. Oxford University Press. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok

Angol C1 3 1 089. A javaslattevő alapadatai. Oxford University Press. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Angol C1 3 1 089 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Oxford University Press A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje Nyelvi képzés

Részletesebben

Elektronikus tanulási környezet implementációs tapasztalatai empirikus felmérés alapján

Elektronikus tanulási környezet implementációs tapasztalatai empirikus felmérés alapján Dr. Vig Zoltán Ph.D Elektronikus tanulási környezet implementációs tapasztalatai empirikus felmérés alapján 2000 körül egyfajta hullámként jelentkeztek a különbözı e-learning megoldások új verziói, rendszerei.

Részletesebben

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása A szakképzés rendszere Budapest, 2008 II. A szakképzés rendszere Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György Alkotószerkeszt k:

Részletesebben

OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok:

Részletesebben

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Bevezető Az iskola jogi státusa TARTALOM I. Nevelési program 1. Alapelveink 7.o. 2. Képzési szakaszok,

Részletesebben

1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai

1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai 1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai Fogalom Befolyásoló (Determinant) tényező Meghatározás Mindazok a biológiai, fizikai, társadalmi, kulturális és magatartásbeli tényezők, amelyek

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Szeged, 2015. szeptember 28. TARTALOMJEGYZÉK Az SZTE Informatikai Biztonsági Szabályzata 1 1. Bevezetés...3 1.1. A szabályzat célja, hatálya,

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM. 6. prioritás. Akcióterv 2007-2008. 2009. szeptember 3.

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM. 6. prioritás. Akcióterv 2007-2008. 2009. szeptember 3. TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 6. prioritás EGÉSZSÉGMEGİRZÉS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HUMÁNERİFORRÁS-FEJLESZTÉS Akcióterv 2007-2008. 2009. szeptember 3. 1. A prioritás bemutatása 1.1. A prioritás tartalma

Részletesebben

HARGITAI LAJOS A BELÜGYI RENDÉSZETI PÁLYÁKRA ELİKÉSZÍTİ KÉPZÉS. 1. Bevezetés

HARGITAI LAJOS A BELÜGYI RENDÉSZETI PÁLYÁKRA ELİKÉSZÍTİ KÉPZÉS. 1. Bevezetés HARGITAI LAJOS A BELÜGYI RENDÉSZETI PÁLYÁKRA ELİKÉSZÍTİ KÉPZÉS KÖZÉPISKOLAI PROGRAMJÁRÓL 1. Bevezetés A Belügyminisztérium Oktatási Fıigazgatósága közremőködésével és támogatásával 2005-tıl választható

Részletesebben

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENTENDRE 2013 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

Részletesebben