HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA

Átírás

1 HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2010

2 HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Budapest, 2010

3 Készült: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) megbízásából a Fõvárosi Levegõtisztaság-védelmi Kft (FLÁ Kft) gondozásában. Szerkesztette : Steiner Ferenc ügyvezetõ igazgató Kiadásért felelõs: Dr. Kling István államtitkár Készült 1000 példányban. Grafikai tervezés és nyomdai elõkészítés : Fénymûvek 2007 Bt. Nyomdai kivitelezés: Prospektus Nyomda, Veszprém

4 HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2010 ELÕSZÓ A. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 1.1 Domborzat, táj 1.2 Éghajlat 1.3 Vízhálózat, vízföldtani viszonyok Felszín alatti víztartók 1.4 Magyarország geotermikus adottságai 1.5 Talaj 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2.1 Településszerkezet, népesség 2.2 Gazdasági környezet 2.3 A népegészségi helyzet környezetegészségügyi vonatkozásai B. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA 3. LEVEGÕ 3.1 A levegõ minõségének vizsgálata 3.2 Légszennyezettségi helyzet Települések légszennyezettsége között a manuális mérõpontok adatai alapján Települések légszennyezettsége között az automata állomások adatai alapján 3.3 A légszennyezõanyagok kibocsátása Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátás Szilárd anyag (por) kibocsátás A nem metán illékony szervesanyag (NMVOC) kibocsátása A légszennyezõanyagok kibocsátásának területi megoszlása 4. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS, ÓZONRÉTEG VÉDELME 4.1 Az üvegházhatású gázok kibocsátása 4.2 Az ózonkárosító anyagok felhasználása 5. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ 5.1 Felszíni víz Felszíni vízkészletek mennyiségi jellemzõi, víztestek kijelölése Felszíni vizek állapotát befolyásoló terhelések és hatások Pontszerû szennyvíz kibocsátások Diffúz forrásokból származó szennyezõanyag terhelések Határon túlról érkezõ szennyezõanyag terhelés Hidromorfológiai változások hatásai, vízkivételek

5 TARTALOMJEGYZÉK Felszíni vizek állapotának megfigyelése Felszíni vizek állapotának értékelése Ökológiai vízminõségi állapot Vízfolyás víztestek minõsége Állóvíz víztestek minõsége Kémiai vízminõségi állapot Nagy folyóink és tavaink minõsége Fürdõvizek minõsége Felszíni vizek állapotával kapcsolatos fõ problémák és okaik 5.2 Felszín alatti víz A felszín alatti víztestek kijelölése és jellemzése Felszín alatti vizek monitoringja Felszín alatti vizek kitermelése, mennyiségi állapotának értékelése Felszín alatti vizek szennyezõdéssel szembeni érzékenysége Felszín alatti vizek minõsége és kémiai állapotának értékelése 5.3 Vizek védelmével kapcsolatos intézkedések, célkitûzések 6. TALAJ 6.1 Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) 6.2 A talaj állapota 6.3 A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai 6.4 A talajt érõ terhelések, talajkárosodások 6.5 Talajvédelmi intézkedések 7. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET 7.1 Épített környezet Zöldfelületek Épületek 7.2 Vízellátás, csatornázás 7.3 Szennyvíztisztítás 7.4 Az ivóvíz minõsége 7.5 Zaj és rezgés elleni védelem Meghatározó zajforrások Közlekedési eredetû zaj Gazdasági tevékenységek végzésébõl származó zaj C. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS MEGELÕZÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE 8. INTEGRÁLT SZENNYEZÉS-MEGELÕZÉS ÉS -CSÖKKENTÉS (IPPC) 8.1 A környezetre jelentõs hatást gyakorló tevékenységek és mûködésük feltételei Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységek 8.2 Az elérhetõ legjobb technikának való megfelelés értékelése 8.3 Az egységes szennyezõanyag nyilvántartások (EPER és E-PRTR) 9. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 9.1 A hulladékkeletkezés mennyiségi és minõségi adatai Az országban évente képzõdõ hulladékmennyiség alakulása

6 TARTALOMJEGYZÉK A hulladékkezelés alakulása 9.2 A települési hulladék A keletkezõ települési szilárd hulladék mennyisége A települési folyékony hulladék A szennyvíziszap 9.3 A veszélyes hulladék A keletkezõ veszélyes hulladék mennyisége A veszélyes hulladék kezelése 9.4 Egyéb nem veszélyes hulladékok Mezõgazdasági és élelmiszeripari hulladékok Az ipari és egyéb gazdasági tevékenységbõl származó nem-veszélyes hulladékok 9.5 Kiemelt hulladékáramok A csomagolási hulladék A biológiailag lebomló szerves hulladék Az olajhulladék A PCB-tartalmú hulladékok Az elemek és akkumulátorok hulladékai A gumiabroncsok A hulladékká vált gépjármûvek Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai Az egészségügyi hulladék Állati eredetû hulladék A növényvédõ-szer hulladék és csomagolás Az építési és bontási hulladékok 9.6 Országhatáron át történõ hulladékszállítás A veszélyes és egyéb ellenõrzött hulladékok behozatala A veszélyes hulladékok kivitele 9.7 Hulladékártalmatlanítás Hulladékégetõ és együttégetõ berendezések Hulladéklerakás 9.8 Hulladékgazdálkodási célkitûzések 9.9 Hulladékgazdálkodási tervek 9.10 Hulladékgazdálkodási intézkedések EU támogatási források felhasználása KEOP, A hulladékgazdálkodás újraszabályozása 10. KÁRMENTESÍTÉS 10.1 A kármentesítés feladatai, szakaszai, folyamata 10.2 Országos Környezeti Kármentesítési Program és eredményei 10.3 A szennyezett területek országos számbavétele 10.4 Egy megvalósult kiemelt kármentesítési feladat bemutatása 10.5 Kármentesítés stratégiai feladatai 10.6 Stratégiai jelentõsegû kármentesítési feladatok

7 TARTALOMJEGYZÉK 11. AZ ENERGIATERMELÉS ÉS KÖZLEKEDÉS KÖRNYEZETI JELLEMZÕI 11.1 Energia 11.2 Közlekedés D. MELLÉKLETEK 1. melléklet: A fõbb jogforrások jegyzéke 2. melléklet: Irodalomjegyzék 3. melléklet: Alkalmazott rövidítések

8 ELÕSZÓ A környezetvédelmi tárca gondozásában 1994-ben jelent meg az elsõ összefoglalás hazánk környezeti mutatóiról, akkor még az OECD környezetállapot-értékelési modellje alapján. Azóta egyre erõsödõ, és napjainkban alapvetõ elvárássá vált a környezet állapotára vonatkozó tájékoztatás igénye. Az 1995-ben elfogadott környezetvédelmi törvény alapozta meg a kormányzati szervek által elvégzendõ rendszeres jelentések elkészítésének jogi alapjait. A törvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a környezet állapotának, a környezetszennyezés mértékének, és a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére. A környezetvédelmi törvény elõírása szerint állami feladatként a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyûjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a környezetvédelemért felelõs miniszter mérõ-, észlelõ-, ellenõrzõ (monitoring) hálózatot és Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert létesít és mûködtet. Ezt egészíti ki a környezethasználók kötelezettsége a környezetterhelés, illetve a környezet igénybevételének általuk mért, megállapított értékeinek hatóság részére történõ adatszolgáltatására. A hatóságok 1995 óta végzett méréseinek, vizsgálatainak és felméréseinek, illetve szakterületi adatbázisainak adatait rendszeres idõközönként hazánk környezet állapotának értékelését összegzõ kiadványokban is közkinccsé teszi a tárca nemcsak a szakemberek, hanem a téma iránt érdeklõdõ állampolgárok számára is. Kiadványunkban általában a 2003 és a év közötti idõszak adatait értékeljük. Ettõl ott tértünk el, ahol a kiadvány elkészítésekor rövidebb idõszakra állt rendelkezésre adat, illetve ott, ahol hosszú távú idõszakra vonatkozó trendeket mutattunk be. 7

9 Ez a kiadvány az elõzõ évek elemzéseihez képest bõvebb, illetve részletesebb magyarázatokat tartalmaz a környezet állapot értékelése tekintetében. Ugyancsak eltér az elemzés a felszíni vizek minõsítésénél a 1994-tõl 2007-ig érvényes vízminõségi vizsgálati és minõsítési rendszerének elõírásaitól. Az Európai Unió Víz Keretirányelve alapján - az elõzõ rendszer továbbfejlesztésének eredményeképpen tõl új monitoring rendszer került kialakításra, amelyre alapozva 2009-ben elkészült az ország vízgyûjtõ gazdálkodási terve. Ezek leírását részletesen tartalmazza a kiadvány. Az új értékelés kiemelt fontosságát támasztja alá az a tény, hogy elsõ félévétõl Magyarország látja el az EU soros elnökségi feladatait, amelynek egyik kiemelt prioritású területe a vízgazdálkodás témaköre lesz. A kiadvány az éghajlatváltozás, az ózonréteg védelme és az üvegházhatású gázok kibocsátásának elemzése, illetve az integrált szennyezésmegelõzés és csökkentés tekintetében is új elemeket tartalmaz az elõzõekhez képest. A sorozat célja, hogy minél többet megtudjunk hazánk környezeti állapotáról és rávilágítsunk a folyamatok összetettségére, összefüggéseire annak reményében, hogy a lakosság mind szélesebb körében válik a közvetlen és tágabb környezete védendõ értékké. Budapest, április 9. Dr. Kling István a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára 8

10 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK A. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 1.1 Domborzat, táj Magyarország az északi félgömb mérsékelt éghajlati övében, Közép-Európában, a Duna középsõ, a Kárpátok hegyláncai közé zárt legnagyobb medencéjében fekszik. A Kárpátmedence harmadára kiterjedõ ország a medencefenék középsõ, alacsony tengerszint feletti magasságban fekvõ sík területeit, továbbá nyugati, röghegységekkel tarkított hullámos felszínét foglalja el. A Magyar Köztársaság területe km 2. Határának hossza 2442 km, melyen hét országgal osztozik: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Az ország elhelyezkedése földrajzilag nyitott, vagyis az országhatár nem zár le tájakat, geológiailag, morfológiailag nem képez önálló egységet, nagy tájaink átmenet nélkül folytatódnak a szomszédos országokban. Az ország hat nagytájra osztható, ezek a Kárpát-medence közepét elfoglaló Alföld, az ahhoz nyugati irányból csatlakozó Alpokalja, Dunántúli-középhegység és a Dunántúli-dombság, a Kisalföld és az Északi-középhegység. A természeti tájak felosztása a hat nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el. Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb, mint 2%-át foglalják el. Az ország legfontosabb folyói a Duna és a Tisza, további nagyobb folyói a Horvátországgal közös határ vonalát kijelölõ Dráva, a Rába, Szamos, Sió, valamint a szlovák határ mentén folyó Ipoly. Az ország közepén elterülõ Balaton Közép-Európa legnagyobb tava 605 km 2 -es területével. A Balatont méretben az Ausztriával megosztott Fertõ-tó követi, mely területébõl 82 km 2 esik az országra. További fontos tavak a Velencei-tó és a mesterséges Tisza-tó. D1. ábra: Magyarország domborzata és vizei 9

11 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 1.2 Éghajlat Magyarország éghajlata alapvetõen kontinentális jellegû, a délnyugati részeken mérsékelt mediterrán hatással. Az egyes tájegységek éghajlatában az ország kis területe, alacsony tengerszint feletti magassága és gyenge függõleges tagoltsága miatt nincsenek jelentõs eltérések. A kontinentális vonások (jelentõsebb napfénytartam, kisebb felhõzöttség, nagyobb hõmérséklet-ingadozás, kevesebb csapadék) az óceántól való távolság alapján nyugatról keletre növekednek. A medencejelleg hatására ugyanezek a vonások a peremi hegységkeret felõl a medence alföldi központja felé nõnek, így a legkontinentálisabb térség tehát nem a legkeletebbi területeken, hanem az Alföld közepe táján, a Középsõ-Tisza vidékén található. A környezetvédelem szempontjából meghatározó éghajlati paraméterek: Hazánk kicsiny (320 km-es) észak-déli kiterjedése miatt a Napból és a világûrbõl érkezõ sugárzások összege, azaz a globális sugárzás viszonylag szûk határok ( MJ/m 2 /év) között változik A globálsugárzás havi megoszlását az É1. diagram mutatja. É1. diagram: A globálsugárzás sokévi átlagának havi megoszlása (forrás: OMSZ) 10

12 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sokkal számottevõbb a borultság különbsége, amely hazánkban az Alföld középsõ részén a legkisebb (kb. 50%), a nyugati határ mentén a legnagyobb (majdnem 70%). E két tényezõ hatása tükrözõdik a napsütéses órák számának évi összegében, a napfénytartamban is. A Duna-Tisza közének déli felén az átlagos napfénytartam 2100 óra/év, a nyugati határ mentén viszont csak óra/év. A napsugárzás évi eloszlása, fõként nyári maximuma mind a gabona- és gyümölcstermesztés, mind pedig az idegenforgalom számára igen kedvezõ (É2. diagram). É2. diagram: Napfénytartam (forrás: OMSZ) Az ország sokévi középhõmérséklete átlagosan 10 o C az évi középhõmérséklet közötti területi megoszlását az É3. ábra mutatja. É3. ábra: Az országos évi középhõmérséklet között (forrás: OMSZ) 11

13 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Látható, hogy az ország nagy részén ebben az idõszakban az átlagos hõmérséklet fok volt, a déli részén 11 fok felett, az északkeleti részen 10 fok alatt alakult a hatéves átlag. A sokévi átlagok eloszlásán túl érdemes megfigyelni az egyes évek helyzetének alakulását. Az éves átlaghõmérséklet 2005-ben az északkeleti területek kivételével az egész országban az átlag alatt maradt. A legnagyobb eltérés a Börzsönyben, a dél-nyugati határ közelében és Békés megye területén volt ban már az egész ország területén átlag felett alakult a hõmérséklet, az átlaghoz képest a legnagyobb eltérés az északkeleti, északnyugati régiókban és az Alsó-Duna-Völgy területén volt. A 2007-es évben az átlaghõmérséklet 1-3 fokkal haladta meg az átlagot, de ez sokkal kiegyenlítettebb volt, mint az elõzõ év. A szeptembertõl 2007 augusztusig tartó idõszakban minden hónap középhõmérséklete meghaladta a sokéves átlagot. Ennek következtében az ország egyik felén 2-2,5, a másik felén 2,5-3 fokkal volt melegebb, mint az sokévi átlag [OMSZ] A havi csapadék mennyiség alakulását az É4. diagram mutatja ben a csapadék alakulása igen nagy havi ingadozásokat mutat, az átlagnál csapadékosabb nyár, viszont szárazabb õsz volt ben viszonylag egyenletes volt a csapadékeloszlás a hónapok között. É4. diagram: A csapadék havi eloszlása között (forrás: OMSZ) Az évi csapadék mértéke között nem jelentõsen változott, az idõszak legszárazabb éve 2003-volt, a legcsapadékosabb (É5. diagram) 12 É5. diagram: Az évi csapadék mértéke között (forrás: OMSZ)

14 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Az évi csapadék területi megoszlása ( közötti átlag) mutatja, hogy az ország középsõ és délkeleti részén mm csapadék esik évente, a legszárazabb terület pedig a Középsõ-Tisza vidéke (kevesebb, mint 500 mm/év). A nyugati és az észak-keleti területen magasabb a csapadék mennyiség, a délnyugati határ közelében (több, mint 800 mm/év). (É6. ábra) É6. ábra: Az évi csapadék területi megoszlása (forrás: OMSZ) Magyarország domborzati viszonyai, a medencejelleg hatással van az uralkodó szélirányokra. A Tisza vonalától nyugatra az északnyugati, a Tiszától keletre az északkeleti szelek uralkodnak. A hegységkeret védõ hatása miatt az átlagos szélsebesség (2-4 m/s) Magyarországon kisebb, mint Európa nyugatibb területein. (É7. ábra) É7. ábra: Uralkodó szélirányok (forrás: OMSZ) 13

15 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 1.3 Vízhálózat, vízföldtani viszonyok Magyarország vízhálózatát alapvetõen földrajzi helyzete határozza meg. A vízhálózat fõ jellemzõi: Folyóink és kisvízfolyásaink többsége külföldrõl érkezik hozzánk. Hazánk területén csak a Zagyva és néhány kisvízfolyás ered (Vh1. ábra) (ld. 15. oldal). Három országosan és területileg kiemelt jelentõségû vízfolyásunk van (Duna, Tisza, Dráva). Hazánk vízfolyásainak legfõbb és kizárólagos befogadója a Duna. A Tisza és a Dráva hazánk déli határait elhagyva torkollik a Dunába. A három természetes nagy tavunk, a Balaton, a Fertõ-tó és a Velencei-tó önálló vízrajzi egységek. Kisebb természetes tavaink a vízfolyáshálózattól szinte teljesen függetlenek. A vízfolyások lehetnek állandóak, vagy idõszakosak attól függõen, hogy rendelkeznek-e egész évben vízhozammal, vagy vízborítással (Vh2. ábra). Míg az elõbbiek a csapadékból és a felszín alatti vízbõl elegendõ utánpótlással rendelkeznek, addig az idõszakos vízfolyások tisztított szennyvíz, használt víz bevezetése nélkül az év bizonyos idõszakaiban kiszáradnának. Jellegükbõl adódóan ezek a területek fokozott figyelmet igényelnek mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek védelme szempontjából. Magyarország állandó és idõszakos vízfolyásai Vízfolyás jellege 1 - állandó 2 - állandó, de csak mesterséges vízbevezetés miatt 3 - idõszakos 4 - idõszakos, mesterséges hatás következtében Vízgyûjtõ nagyság kategóriája < 10 km km km km 2 > km 2 Vh2. ábra: Magyarország állandó és idõszakos vízfolyásai (forrás: KvVM honlap) 14

16 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Vh1. ábra: Felszíni vízhálózat és országhatárok a Duna vízgyûjtõjében (forrás: ICDPR honlap) 15

17 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Felszín alatti víztartók A felszín alatti víztartó képzõdményeknek három fõ típusa van (Fa1. ábra): Fa1. ábra: Felszín alatti víztartó képzõdményeink (hévíztárolók nélkül) (forrás: KvVM, Hazánk környezeti állapota 2005) A törmelékes medenceüledékek Magyarország területének több mint 3/4-én megtalálhatóak. A felszínhez közeli, törmelékes medenceüledékekben levõ felszín alatti vizet talajvíznek, a mélyebb rétegek vizét rétegvíznek, a 30 C-t elérõ hõmérsékletû, vagy annál melegebb vizet hévíznek (más szóhasználattal: termálvíznek) nevezik. A folyók menti, sekély mélységû, kavicsos vízadó képzõdményekre telepített kutak a parti szûrésû, túlnyomó részben a folyó felõl utánpótlódó vizet termelik ki. Karsztos kõzetek a Magyarország területének mintegy 20%-át kitevõ hegyvidékek felén találhatóak. Mivel a felszínre bukkanó karsztos kõzetekbe a csapadék jobbára közvetlenül és gyorsan szivárog be, a karsztvizek utánpótlódása igen jó. A csapadékkal együtt a szennyezõanyagok is gyorsan lejuthatnak, ezért a karsztos víztartók fokozottan érzékenyek a felszíni eredetû szennyezéssel szemben. A hegységperemeken és a medenceterületek alatt nagy mélységben fekvõ karsztos képzõdményekben hévizek találhatóak, melyeknek egy része az ismert hévizes karsztforrásokban (Hévíz, Budapest, Eger, stb.) tör a felszínre. (Fa2. ábra) Egyéb földtani képzõdmények: A hegyvidéki területek kristályos, vulkáni vagy kisebb vízadó képességû üledékes kõzeteibõl is fakadnak kisebb források, amelyek a helyi vízszükséglet kielégítésére lehetnek alkalmasak. 16

18 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Fa2. ábra: Felszín alatti víztípusok (forrás: KvVM, Hazánk környezeti állapota, 2005) A felszín alatti vízháztartást, a vízszint- és nyomásviszonyokat a hidrometeorológiai feltételek, a beszivárgás, illetve az utánpótlódás és a vízkitermelés határozzák meg. A partiszûrésû- és a talajvizek közvetlen kapcsolatban vannak a felszíni vizekkel és a csapadékkal, a rétegvizek utánpótlódásában viszont a talajvíz és a partiszûrésû víz játszik jelentõs szerepet. A felszín alatti víztároló képzõdmények között lezajló vízcsere néhány órától évezredekig tarthat. Míg a talajvízben, valamint a partiszûrésû vizekben és a hideg karsztvizekben a néhány nappal azelõtti csapadék is megjelenik, addig a több száz méter mélyen levõ rétegvíztartókban a víz kora a tízezer évet, a mélyebben levõ vizeknél pedig a millió évet is elérheti. Magyarország ivóvizének közel 95%-a a felszín alatti vizekbõl származik. Az ivóvíz és az egyéb emberi vízhasználatok mellett az élõvilág vízigényének kielégítését is biztosítani kell az EU Víz Keretirányelvének megfelelõen. Ehhez a felszín alatti vízkészletek megfelelõ mennyiségi és minõségi védelme szükséges: meg kell akadályozni, hogy a vízháztartást meghatározó tényezõk közötti egyensúly emberi tevékenység hatására (pl. vízkitermelés utánpótlódást meghaladó növelése, beszivárgást akadályozó beavatkozások) fölboruljon, ill., hogy szennyezõ anyagok juthassanak a talajba és a felszín alatti vízbe. 1.4 Magyarország geotermikus adottságai Magyarországon az átlagos geotermikus gradiens másfélszerese a világátlagnak. Ez azt jelenti, hogy a Föld közepe felé haladva 100 méterenként 5 C-kal nõ a hõmérséklet. (Gt1. ábra, Gt2. ábra) 17

19 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Gt1. ábra: Hõmérséklet 1000m mélységben a felszín alatt (forrás: Dövényi et al.) Gt2. ábra: Hõmérséklet 2000m mélységben a felszín alatt (forrás: Dövényi et al.) A geotermikus gradiens a dél-dunántúlon és az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken kisebb, mint az országos átlag. A hévízkutakban felfelé haladó víz a kút csövezése mentén hûl, ezért a vízhõmérséklet a felszínen már ritkán haladja meg a 18

20 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 100 C-ot. Gõz csak néhány, kellõen még nem vizsgált, nagy mélységû feltárásból tör fel. A Gt3. ábra a termálkutak és források elhelyezkedését, a Gt1. diagram a kifolyásnál mért vízhõmérséklet szerinti eloszlását mutatja. Gt3. ábra: Termálkutak és források elhelyezkedése (forrás: VITUKI Nonprofit Kft.) Gt1. diagram: Termálkutak kifolyásnál mért vízhõmérséklet szerinti eloszlása (forrás: VITUKI Nonprofit Kft.) 19

21 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Magyarország geotermikus adottságainak kihasználása a közelmúltig alapvetõen a balneológiai és ivóvíz-ellátási célú hévízkitermelésre alapult. A zárt rendszerû hõszivattyús rendszerek fejlõdésével és terjedésével párhuzamosan folyamatosan nõ a víztermelést nem igénylõ, és a hévíznek nem minõsülõ, C hõmérsékletû vizek energiahasznosítási célú, víztermelés nélkül történõ igénybevételének mértéke. A zárt rendszer lényege, hogy levegõt, vagy folyadékot pumpálnak felszín alatti csövekbe, mely ezáltal nem érintkezik a felszín alatti vízzel és a talajjal. A csövekbe juttatott anyag, miután átvette a felszín alatti környezet hõmérsékletét, a felszínre juttatva télen fûtésre, nyáron hûtésre alkalmas. 1.5 Talaj A talaj az általános meghatározás szerint a szilárd földkéreg legfelsõ rétege, amely ásványi és szerves anyagot, vizet, levegõt és élõ szervezeteket tartalmaz, legfontosabb jellegzetessége a talajtermékenység. A talajok alkotják a föld, a levegõ és a víz közötti határfelületet, amit pedoszférának is nevezünk, és ahol a bioszféra jelentõs - bár sokszor szemmel nem látható - része található. Mivel a talajképzõdés rendkívül lassú folyamat, a talaj alapvetõen nem megújuló, vagy feltételesen megújuló természeti erõforrásnak tekintendõ. A talaj lát el bennünket élelemmel, biomasszával és nyersanyagokkal. Az emberi tevékenység tereként és tájként, valamint a természeti örökségek tárházaként szolgál, élõhelyként és génállományként központi szerepet játszik a bioszféra és az emberi kultúrák fennmaradásában. Számos anyagot tárol, szûr és átalakít, mint például a vizet, a tápanyagokat és a szenet. Tulajdonképpen a világ legnagyobb széntárolója (1500 gigatonna). Meghatározó elem a légköri gázok földi körfolyamataiban, így a klímahatást befolyásoló vegyületek megkötésében és kibocsátásában. Ezeket a funkciókat mind társadalmi-gazdasági, mind környezeti jelentõségük miatt védeni kell. A talaj rendkívül összetett és változékony közeg. Európában több mint 320 fontosabb talajtípust azonosítottak, és mindegyiken belül a fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok nagyszámú változata fordul elõ. A talaj szerkezete fontos szerepet játszik abban, hogy a talaj mennyire képes ellátni funkcióit. A talajszerkezet károsodása más környezeti elemek és az ökorendszerek károsodását is jelenti. Magyarországot a sokszínûség, a változatosság jellemzi, ami leginkább az ország tájainak gazdagságában tükrözõdik vissza. A hazai talajok kialakulásában a változatos geológiai képzõdmények, az atlanti, kontinentális és mediterrán klímahatások együttes érvényesülése, valamint a Pannonicum gazdag természeti adottságai és az emberi beavatkozás együttes hatásai voltak meghatározóak. Jól szemlélteti a változatosságot talajaink genetikai térképe. (T1. ábra) 20

22 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK T1. ábra: Talajaink genetikai térképe (forrás: FVM TIM kiadvány) Az ország közel felén (48%) lösz és lösz-szerû képzõdmények, 37,7%-án alluviális üledékek és lejtõhordalékok, s csak alig 15%-án harmadkori és idõsebb üledékek, illetve kõzetek adják a talajképzõ kõzetet. A termõhelyi adottságokat meghatározó talajtani tényezõk megyei megoszlását a következõ táblázat (T2. táblázat) szemlélteti: 21

23 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK T2. táblázat: A talajtani tényezõk megyénkénti megoszlása (forrás: FVM TIM kiadvány) 22

24 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2.1 Településszerkezet, népesség A települések száma 2009-ben a KSH adatai szerint 3152 volt, ebbõl 306 város, 2846 község. Gyakorlatilag a települési szerkezet az elmúlt öt évben nem változott jelentõsen. Te1. diagram: Magyarország lakosságának megoszlása lakóhely szerint (forrás: KSH) Magyarország összlakossága a 2000-es évek elejéig erõsebben, azóta enyhén csökken. A lakosság 68%-a városban, közel 20%-a a fõvárosban él, ahol a környezetminõség (levegõminõség, zajállapot) és a kommunális szolgáltatások (hulladékelszállítás, szennyvíztisztítás) biztosítása komoly környezetvédelmi feladatok megoldását igényli. (Te1. diagram) 2009-ben 1,7 millióan laktak a fõvárosban, 5,1 millióan más városokban és 3,2 millióan kisebb településeken. Megfigyelhetõ trend (ezt a Budapesti adatok is jól mutatják), hogy az emberek városok belsõ területeirõl a külsõ zöldövezetbe, vagy Budapest esetében az agglomeráció településeire költöznek. Ennek következtében megnövekednek a mindennapi közlekedési igények, amivel sokszor a tömegközlekedés fejlõdése nem tud lépést tartani, így a legnagyobb fajlagos környezeti terheléssel járó egyéni közlekedés bõvül. 23

25 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2.2 Gazdasági környezet A bruttó hazai termék (GDP) mennyisége 2008-ig növekedett, növekedési üteme 2006 után folyamatosan csökkent. (G1. diagram) G1. diagram: A GDP alakulása között (forrás: KSH) 2008-ban az egy fõre jutó GDP a KSH adatai szerint Budapesten (országos átlag 217%-a), Gyõr-Sopron megyében (országos átlag 112%-a) és Komárom-Esztergom megyében (országos átlag 108%-a) volt a legmagasabb. A leghátul álló Szabolcs-Szatmár-Bereg (országos átlag 58%-a), Békés (országos átlag 54%-a) és Nógrád (országos átlag 46%-a) megyékben az egy fõre jutó GDP kritikusan alacsony volta rámutat, hogy az ország gazdasági helyzetének kiegyenlítésében a folyamatok nem jártak sikerrel. A gazdaságilag leszakadt területek központtól való távolsága tovább növekedett az elmúlt években. 2.3 A népegészségi helyzet környezetegészségügyi vonatkozásai Hazánk lakosságában a fiatalok aránya egyre csökken, az idõseké nõ. Az összlakosság száma folyamatosan csökken, a halálozások száma meghaladja a születések számát. A születéskor várható átlagos élettartam 2008-ban a férfiaknál 69,8 év volt, ami 6,5 évvel marad el az EU átlagtól, a nõknél 77,8 év, ez 4,5 évvel kevesebb, mint az EU átlag. A KSH adatai szerint között igen gyengén növekedett a várható élettartam (a férfiaknál 1,6 évet, a nõknél 1,3 évet). Magyarország lakosságának átlagos egészségi állapota a megbetegedési és a halálozási mutatók szerint is rosszabb az EU átlagnál. Az allergiás megbetegedések is növekvõ tendenciát mutatnak, ezen belül az asztma miatt regisztrált betegek száma is folyamatosan nõtt, az új betegek száma 2007-ben minden korábbi évnél magasabb volt. Az Országos Gyermek Légzõszervi Felmérés (OKI, 2005.) alapján az asztmával diagnosztizált 8-9 éves gyermekek aránya 7% körül van, az asztmás tüneteket mutató gyermekek aránya viszont közel 18%. A tüdõgondozókban nyilvántartott légúti allergiás betegek száma is jelentõsen növekedett az utóbbi években. 24

26 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET A környezet minõsége komoly hatással van az emberek egészségi állapotára. A szennyezett levegõ növeli a légzõszervi, szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát, hosszabb távon elõsegítheti a daganatos megbetegedések kialakulását és az allergiás megbetegedéseket. A magas zaj komoly idegrendszeri zavarokat okoz, amely áttételesen, de nagymértékben hozzájárul a szív és érrendszeri betegségek kialakulásához, súlyosbodásához és a stressz hatás miatt a daganatos megbetegedések rizikófaktora is. A nem megfelelõ minõségû ivóvíz szintén - sok esetben - egészségügyi kockázatot jelent. A táplálékainkkal a szervezetünkbe kerülõ szennyezõanyagok gyengítik immunrendszerünket, egyesek közülük felhalmozódnak szervezetünkben és komoly megbetegedéshez vezetnek. A nyári idõszakban megnövekedõ UV sugárzás pedig elõsegíti a bõrrák kialakulását. Magyarországon a leggyakoribb halálokok a szív és érrendszeri betegségek és rosszindulatú daganatos betegségek (Eg1. diagram). Eg1. diagram: A leggyakoribb halálokok megoszlása 2008 (forrás: KSH) A szív és érrendszeri betegségekbõl fakadó halálozás kismértékben csökkent az utóbbi három évben, a rosszindulatú daganatok okozta halálozás azonban növekedett. Az idült légúti betegségekbõl eredõ elhalálozások száma nem változott jelentõsen. (Eg2. diagram) 25

27 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET Eg2. diagram: A halálozások trendje (forrás: KSH) A szénanáthás és az asztmás betegek száma tíz év alatt több, mint háromszorosára emelkedett. Döntõ többségük allergiában szenved, amelynek kialakulásában az örökletes, szociális és pszichés tényezõk mellett szerepet játszanak környezeti hatások - a szénanátha esetében elsõsorban a virágpor, asztmánál számos más allergén -is. Az asztma egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség, amely felnõtt korban is kialakulhat. Az asztmás megbetegedések száma, illetve a kórházban eltöltött napok száma évek óta folyamatosan növekszik. (Eg3. és Eg4. diagram) Eg3. diagram: Az asztmás megbetegedések alakulása között (forrás: Korányi pulmonológiai évkönyv 2009) 26

28 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET Eg4. diagram: A szénanátha megbetegedések alakulása között (forrás: Korányi pulmonológiai évkönyv 2009) A nyári idõszakban a megnövekedett UVB sugárzás elõsegíti a melanóma kialakulását. Az elmúlt években növekvõ tendencia figyelhetõ meg a betegség jelentkezésében. Eg5. diagram: A melanómás megbetegedések száma között incidencia: egy adott idõszakban észlelt új megbetegedések száma a vizsgált populációban (forrás: Nemzeti Rákregiszter, KSH) 27