HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA"

Átírás

1 HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2010

2 HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Budapest, 2010

3 Készült: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) megbízásából a Fõvárosi Levegõtisztaság-védelmi Kft (FLÁ Kft) gondozásában. Szerkesztette : Steiner Ferenc ügyvezetõ igazgató Kiadásért felelõs: Dr. Kling István államtitkár Készült 1000 példányban. Grafikai tervezés és nyomdai elõkészítés : Fénymûvek 2007 Bt. Nyomdai kivitelezés: Prospektus Nyomda, Veszprém

4 HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2010 ELÕSZÓ A. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 1.1 Domborzat, táj 1.2 Éghajlat 1.3 Vízhálózat, vízföldtani viszonyok Felszín alatti víztartók 1.4 Magyarország geotermikus adottságai 1.5 Talaj 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2.1 Településszerkezet, népesség 2.2 Gazdasági környezet 2.3 A népegészségi helyzet környezetegészségügyi vonatkozásai B. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA 3. LEVEGÕ 3.1 A levegõ minõségének vizsgálata 3.2 Légszennyezettségi helyzet Települések légszennyezettsége között a manuális mérõpontok adatai alapján Települések légszennyezettsége között az automata állomások adatai alapján 3.3 A légszennyezõanyagok kibocsátása Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátás Szilárd anyag (por) kibocsátás A nem metán illékony szervesanyag (NMVOC) kibocsátása A légszennyezõanyagok kibocsátásának területi megoszlása 4. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS, ÓZONRÉTEG VÉDELME 4.1 Az üvegházhatású gázok kibocsátása 4.2 Az ózonkárosító anyagok felhasználása 5. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ 5.1 Felszíni víz Felszíni vízkészletek mennyiségi jellemzõi, víztestek kijelölése Felszíni vizek állapotát befolyásoló terhelések és hatások Pontszerû szennyvíz kibocsátások Diffúz forrásokból származó szennyezõanyag terhelések Határon túlról érkezõ szennyezõanyag terhelés Hidromorfológiai változások hatásai, vízkivételek

5 TARTALOMJEGYZÉK Felszíni vizek állapotának megfigyelése Felszíni vizek állapotának értékelése Ökológiai vízminõségi állapot Vízfolyás víztestek minõsége Állóvíz víztestek minõsége Kémiai vízminõségi állapot Nagy folyóink és tavaink minõsége Fürdõvizek minõsége Felszíni vizek állapotával kapcsolatos fõ problémák és okaik 5.2 Felszín alatti víz A felszín alatti víztestek kijelölése és jellemzése Felszín alatti vizek monitoringja Felszín alatti vizek kitermelése, mennyiségi állapotának értékelése Felszín alatti vizek szennyezõdéssel szembeni érzékenysége Felszín alatti vizek minõsége és kémiai állapotának értékelése 5.3 Vizek védelmével kapcsolatos intézkedések, célkitûzések 6. TALAJ 6.1 Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) 6.2 A talaj állapota 6.3 A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai 6.4 A talajt érõ terhelések, talajkárosodások 6.5 Talajvédelmi intézkedések 7. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET 7.1 Épített környezet Zöldfelületek Épületek 7.2 Vízellátás, csatornázás 7.3 Szennyvíztisztítás 7.4 Az ivóvíz minõsége 7.5 Zaj és rezgés elleni védelem Meghatározó zajforrások Közlekedési eredetû zaj Gazdasági tevékenységek végzésébõl származó zaj C. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS MEGELÕZÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE 8. INTEGRÁLT SZENNYEZÉS-MEGELÕZÉS ÉS -CSÖKKENTÉS (IPPC) 8.1 A környezetre jelentõs hatást gyakorló tevékenységek és mûködésük feltételei Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységek 8.2 Az elérhetõ legjobb technikának való megfelelés értékelése 8.3 Az egységes szennyezõanyag nyilvántartások (EPER és E-PRTR) 9. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 9.1 A hulladékkeletkezés mennyiségi és minõségi adatai Az országban évente képzõdõ hulladékmennyiség alakulása

6 TARTALOMJEGYZÉK A hulladékkezelés alakulása 9.2 A települési hulladék A keletkezõ települési szilárd hulladék mennyisége A települési folyékony hulladék A szennyvíziszap 9.3 A veszélyes hulladék A keletkezõ veszélyes hulladék mennyisége A veszélyes hulladék kezelése 9.4 Egyéb nem veszélyes hulladékok Mezõgazdasági és élelmiszeripari hulladékok Az ipari és egyéb gazdasági tevékenységbõl származó nem-veszélyes hulladékok 9.5 Kiemelt hulladékáramok A csomagolási hulladék A biológiailag lebomló szerves hulladék Az olajhulladék A PCB-tartalmú hulladékok Az elemek és akkumulátorok hulladékai A gumiabroncsok A hulladékká vált gépjármûvek Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai Az egészségügyi hulladék Állati eredetû hulladék A növényvédõ-szer hulladék és csomagolás Az építési és bontási hulladékok 9.6 Országhatáron át történõ hulladékszállítás A veszélyes és egyéb ellenõrzött hulladékok behozatala A veszélyes hulladékok kivitele 9.7 Hulladékártalmatlanítás Hulladékégetõ és együttégetõ berendezések Hulladéklerakás 9.8 Hulladékgazdálkodási célkitûzések 9.9 Hulladékgazdálkodási tervek 9.10 Hulladékgazdálkodási intézkedések EU támogatási források felhasználása KEOP, A hulladékgazdálkodás újraszabályozása 10. KÁRMENTESÍTÉS 10.1 A kármentesítés feladatai, szakaszai, folyamata 10.2 Országos Környezeti Kármentesítési Program és eredményei 10.3 A szennyezett területek országos számbavétele 10.4 Egy megvalósult kiemelt kármentesítési feladat bemutatása 10.5 Kármentesítés stratégiai feladatai 10.6 Stratégiai jelentõsegû kármentesítési feladatok

7 TARTALOMJEGYZÉK 11. AZ ENERGIATERMELÉS ÉS KÖZLEKEDÉS KÖRNYEZETI JELLEMZÕI 11.1 Energia 11.2 Közlekedés D. MELLÉKLETEK 1. melléklet: A fõbb jogforrások jegyzéke 2. melléklet: Irodalomjegyzék 3. melléklet: Alkalmazott rövidítések

8 ELÕSZÓ A környezetvédelmi tárca gondozásában 1994-ben jelent meg az elsõ összefoglalás hazánk környezeti mutatóiról, akkor még az OECD környezetállapot-értékelési modellje alapján. Azóta egyre erõsödõ, és napjainkban alapvetõ elvárássá vált a környezet állapotára vonatkozó tájékoztatás igénye. Az 1995-ben elfogadott környezetvédelmi törvény alapozta meg a kormányzati szervek által elvégzendõ rendszeres jelentések elkészítésének jogi alapjait. A törvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a környezet állapotának, a környezetszennyezés mértékének, és a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére. A környezetvédelmi törvény elõírása szerint állami feladatként a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyûjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a környezetvédelemért felelõs miniszter mérõ-, észlelõ-, ellenõrzõ (monitoring) hálózatot és Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert létesít és mûködtet. Ezt egészíti ki a környezethasználók kötelezettsége a környezetterhelés, illetve a környezet igénybevételének általuk mért, megállapított értékeinek hatóság részére történõ adatszolgáltatására. A hatóságok 1995 óta végzett méréseinek, vizsgálatainak és felméréseinek, illetve szakterületi adatbázisainak adatait rendszeres idõközönként hazánk környezet állapotának értékelését összegzõ kiadványokban is közkinccsé teszi a tárca nemcsak a szakemberek, hanem a téma iránt érdeklõdõ állampolgárok számára is. Kiadványunkban általában a 2003 és a év közötti idõszak adatait értékeljük. Ettõl ott tértünk el, ahol a kiadvány elkészítésekor rövidebb idõszakra állt rendelkezésre adat, illetve ott, ahol hosszú távú idõszakra vonatkozó trendeket mutattunk be. 7

9 Ez a kiadvány az elõzõ évek elemzéseihez képest bõvebb, illetve részletesebb magyarázatokat tartalmaz a környezet állapot értékelése tekintetében. Ugyancsak eltér az elemzés a felszíni vizek minõsítésénél a 1994-tõl 2007-ig érvényes vízminõségi vizsgálati és minõsítési rendszerének elõírásaitól. Az Európai Unió Víz Keretirányelve alapján - az elõzõ rendszer továbbfejlesztésének eredményeképpen tõl új monitoring rendszer került kialakításra, amelyre alapozva 2009-ben elkészült az ország vízgyûjtõ gazdálkodási terve. Ezek leírását részletesen tartalmazza a kiadvány. Az új értékelés kiemelt fontosságát támasztja alá az a tény, hogy elsõ félévétõl Magyarország látja el az EU soros elnökségi feladatait, amelynek egyik kiemelt prioritású területe a vízgazdálkodás témaköre lesz. A kiadvány az éghajlatváltozás, az ózonréteg védelme és az üvegházhatású gázok kibocsátásának elemzése, illetve az integrált szennyezésmegelõzés és csökkentés tekintetében is új elemeket tartalmaz az elõzõekhez képest. A sorozat célja, hogy minél többet megtudjunk hazánk környezeti állapotáról és rávilágítsunk a folyamatok összetettségére, összefüggéseire annak reményében, hogy a lakosság mind szélesebb körében válik a közvetlen és tágabb környezete védendõ értékké. Budapest, április 9. Dr. Kling István a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára 8

10 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK A. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 1.1 Domborzat, táj Magyarország az északi félgömb mérsékelt éghajlati övében, Közép-Európában, a Duna középsõ, a Kárpátok hegyláncai közé zárt legnagyobb medencéjében fekszik. A Kárpátmedence harmadára kiterjedõ ország a medencefenék középsõ, alacsony tengerszint feletti magasságban fekvõ sík területeit, továbbá nyugati, röghegységekkel tarkított hullámos felszínét foglalja el. A Magyar Köztársaság területe km 2. Határának hossza 2442 km, melyen hét országgal osztozik: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Az ország elhelyezkedése földrajzilag nyitott, vagyis az országhatár nem zár le tájakat, geológiailag, morfológiailag nem képez önálló egységet, nagy tájaink átmenet nélkül folytatódnak a szomszédos országokban. Az ország hat nagytájra osztható, ezek a Kárpát-medence közepét elfoglaló Alföld, az ahhoz nyugati irányból csatlakozó Alpokalja, Dunántúli-középhegység és a Dunántúli-dombság, a Kisalföld és az Északi-középhegység. A természeti tájak felosztása a hat nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el. Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb, mint 2%-át foglalják el. Az ország legfontosabb folyói a Duna és a Tisza, további nagyobb folyói a Horvátországgal közös határ vonalát kijelölõ Dráva, a Rába, Szamos, Sió, valamint a szlovák határ mentén folyó Ipoly. Az ország közepén elterülõ Balaton Közép-Európa legnagyobb tava 605 km 2 -es területével. A Balatont méretben az Ausztriával megosztott Fertõ-tó követi, mely területébõl 82 km 2 esik az országra. További fontos tavak a Velencei-tó és a mesterséges Tisza-tó. D1. ábra: Magyarország domborzata és vizei 9

11 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 1.2 Éghajlat Magyarország éghajlata alapvetõen kontinentális jellegû, a délnyugati részeken mérsékelt mediterrán hatással. Az egyes tájegységek éghajlatában az ország kis területe, alacsony tengerszint feletti magassága és gyenge függõleges tagoltsága miatt nincsenek jelentõs eltérések. A kontinentális vonások (jelentõsebb napfénytartam, kisebb felhõzöttség, nagyobb hõmérséklet-ingadozás, kevesebb csapadék) az óceántól való távolság alapján nyugatról keletre növekednek. A medencejelleg hatására ugyanezek a vonások a peremi hegységkeret felõl a medence alföldi központja felé nõnek, így a legkontinentálisabb térség tehát nem a legkeletebbi területeken, hanem az Alföld közepe táján, a Középsõ-Tisza vidékén található. A környezetvédelem szempontjából meghatározó éghajlati paraméterek: Hazánk kicsiny (320 km-es) észak-déli kiterjedése miatt a Napból és a világûrbõl érkezõ sugárzások összege, azaz a globális sugárzás viszonylag szûk határok ( MJ/m 2 /év) között változik A globálsugárzás havi megoszlását az É1. diagram mutatja. É1. diagram: A globálsugárzás sokévi átlagának havi megoszlása (forrás: OMSZ) 10

12 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sokkal számottevõbb a borultság különbsége, amely hazánkban az Alföld középsõ részén a legkisebb (kb. 50%), a nyugati határ mentén a legnagyobb (majdnem 70%). E két tényezõ hatása tükrözõdik a napsütéses órák számának évi összegében, a napfénytartamban is. A Duna-Tisza közének déli felén az átlagos napfénytartam 2100 óra/év, a nyugati határ mentén viszont csak óra/év. A napsugárzás évi eloszlása, fõként nyári maximuma mind a gabona- és gyümölcstermesztés, mind pedig az idegenforgalom számára igen kedvezõ (É2. diagram). É2. diagram: Napfénytartam (forrás: OMSZ) Az ország sokévi középhõmérséklete átlagosan 10 o C az évi középhõmérséklet közötti területi megoszlását az É3. ábra mutatja. É3. ábra: Az országos évi középhõmérséklet között (forrás: OMSZ) 11

13 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Látható, hogy az ország nagy részén ebben az idõszakban az átlagos hõmérséklet fok volt, a déli részén 11 fok felett, az északkeleti részen 10 fok alatt alakult a hatéves átlag. A sokévi átlagok eloszlásán túl érdemes megfigyelni az egyes évek helyzetének alakulását. Az éves átlaghõmérséklet 2005-ben az északkeleti területek kivételével az egész országban az átlag alatt maradt. A legnagyobb eltérés a Börzsönyben, a dél-nyugati határ közelében és Békés megye területén volt ban már az egész ország területén átlag felett alakult a hõmérséklet, az átlaghoz képest a legnagyobb eltérés az északkeleti, északnyugati régiókban és az Alsó-Duna-Völgy területén volt. A 2007-es évben az átlaghõmérséklet 1-3 fokkal haladta meg az átlagot, de ez sokkal kiegyenlítettebb volt, mint az elõzõ év. A szeptembertõl 2007 augusztusig tartó idõszakban minden hónap középhõmérséklete meghaladta a sokéves átlagot. Ennek következtében az ország egyik felén 2-2,5, a másik felén 2,5-3 fokkal volt melegebb, mint az sokévi átlag [OMSZ] A havi csapadék mennyiség alakulását az É4. diagram mutatja ben a csapadék alakulása igen nagy havi ingadozásokat mutat, az átlagnál csapadékosabb nyár, viszont szárazabb õsz volt ben viszonylag egyenletes volt a csapadékeloszlás a hónapok között. É4. diagram: A csapadék havi eloszlása között (forrás: OMSZ) Az évi csapadék mértéke között nem jelentõsen változott, az idõszak legszárazabb éve 2003-volt, a legcsapadékosabb (É5. diagram) 12 É5. diagram: Az évi csapadék mértéke között (forrás: OMSZ)

14 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Az évi csapadék területi megoszlása ( közötti átlag) mutatja, hogy az ország középsõ és délkeleti részén mm csapadék esik évente, a legszárazabb terület pedig a Középsõ-Tisza vidéke (kevesebb, mint 500 mm/év). A nyugati és az észak-keleti területen magasabb a csapadék mennyiség, a délnyugati határ közelében (több, mint 800 mm/év). (É6. ábra) É6. ábra: Az évi csapadék területi megoszlása (forrás: OMSZ) Magyarország domborzati viszonyai, a medencejelleg hatással van az uralkodó szélirányokra. A Tisza vonalától nyugatra az északnyugati, a Tiszától keletre az északkeleti szelek uralkodnak. A hegységkeret védõ hatása miatt az átlagos szélsebesség (2-4 m/s) Magyarországon kisebb, mint Európa nyugatibb területein. (É7. ábra) É7. ábra: Uralkodó szélirányok (forrás: OMSZ) 13

15 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 1.3 Vízhálózat, vízföldtani viszonyok Magyarország vízhálózatát alapvetõen földrajzi helyzete határozza meg. A vízhálózat fõ jellemzõi: Folyóink és kisvízfolyásaink többsége külföldrõl érkezik hozzánk. Hazánk területén csak a Zagyva és néhány kisvízfolyás ered (Vh1. ábra) (ld. 15. oldal). Három országosan és területileg kiemelt jelentõségû vízfolyásunk van (Duna, Tisza, Dráva). Hazánk vízfolyásainak legfõbb és kizárólagos befogadója a Duna. A Tisza és a Dráva hazánk déli határait elhagyva torkollik a Dunába. A három természetes nagy tavunk, a Balaton, a Fertõ-tó és a Velencei-tó önálló vízrajzi egységek. Kisebb természetes tavaink a vízfolyáshálózattól szinte teljesen függetlenek. A vízfolyások lehetnek állandóak, vagy idõszakosak attól függõen, hogy rendelkeznek-e egész évben vízhozammal, vagy vízborítással (Vh2. ábra). Míg az elõbbiek a csapadékból és a felszín alatti vízbõl elegendõ utánpótlással rendelkeznek, addig az idõszakos vízfolyások tisztított szennyvíz, használt víz bevezetése nélkül az év bizonyos idõszakaiban kiszáradnának. Jellegükbõl adódóan ezek a területek fokozott figyelmet igényelnek mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek védelme szempontjából. Magyarország állandó és idõszakos vízfolyásai Vízfolyás jellege 1 - állandó 2 - állandó, de csak mesterséges vízbevezetés miatt 3 - idõszakos 4 - idõszakos, mesterséges hatás következtében Vízgyûjtõ nagyság kategóriája < 10 km km km km 2 > km 2 Vh2. ábra: Magyarország állandó és idõszakos vízfolyásai (forrás: KvVM honlap) 14

16 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Vh1. ábra: Felszíni vízhálózat és országhatárok a Duna vízgyûjtõjében (forrás: ICDPR honlap) 15

17 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Felszín alatti víztartók A felszín alatti víztartó képzõdményeknek három fõ típusa van (Fa1. ábra): Fa1. ábra: Felszín alatti víztartó képzõdményeink (hévíztárolók nélkül) (forrás: KvVM, Hazánk környezeti állapota 2005) A törmelékes medenceüledékek Magyarország területének több mint 3/4-én megtalálhatóak. A felszínhez közeli, törmelékes medenceüledékekben levõ felszín alatti vizet talajvíznek, a mélyebb rétegek vizét rétegvíznek, a 30 C-t elérõ hõmérsékletû, vagy annál melegebb vizet hévíznek (más szóhasználattal: termálvíznek) nevezik. A folyók menti, sekély mélységû, kavicsos vízadó képzõdményekre telepített kutak a parti szûrésû, túlnyomó részben a folyó felõl utánpótlódó vizet termelik ki. Karsztos kõzetek a Magyarország területének mintegy 20%-át kitevõ hegyvidékek felén találhatóak. Mivel a felszínre bukkanó karsztos kõzetekbe a csapadék jobbára közvetlenül és gyorsan szivárog be, a karsztvizek utánpótlódása igen jó. A csapadékkal együtt a szennyezõanyagok is gyorsan lejuthatnak, ezért a karsztos víztartók fokozottan érzékenyek a felszíni eredetû szennyezéssel szemben. A hegységperemeken és a medenceterületek alatt nagy mélységben fekvõ karsztos képzõdményekben hévizek találhatóak, melyeknek egy része az ismert hévizes karsztforrásokban (Hévíz, Budapest, Eger, stb.) tör a felszínre. (Fa2. ábra) Egyéb földtani képzõdmények: A hegyvidéki területek kristályos, vulkáni vagy kisebb vízadó képességû üledékes kõzeteibõl is fakadnak kisebb források, amelyek a helyi vízszükséglet kielégítésére lehetnek alkalmasak. 16

18 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Fa2. ábra: Felszín alatti víztípusok (forrás: KvVM, Hazánk környezeti állapota, 2005) A felszín alatti vízháztartást, a vízszint- és nyomásviszonyokat a hidrometeorológiai feltételek, a beszivárgás, illetve az utánpótlódás és a vízkitermelés határozzák meg. A partiszûrésû- és a talajvizek közvetlen kapcsolatban vannak a felszíni vizekkel és a csapadékkal, a rétegvizek utánpótlódásában viszont a talajvíz és a partiszûrésû víz játszik jelentõs szerepet. A felszín alatti víztároló képzõdmények között lezajló vízcsere néhány órától évezredekig tarthat. Míg a talajvízben, valamint a partiszûrésû vizekben és a hideg karsztvizekben a néhány nappal azelõtti csapadék is megjelenik, addig a több száz méter mélyen levõ rétegvíztartókban a víz kora a tízezer évet, a mélyebben levõ vizeknél pedig a millió évet is elérheti. Magyarország ivóvizének közel 95%-a a felszín alatti vizekbõl származik. Az ivóvíz és az egyéb emberi vízhasználatok mellett az élõvilág vízigényének kielégítését is biztosítani kell az EU Víz Keretirányelvének megfelelõen. Ehhez a felszín alatti vízkészletek megfelelõ mennyiségi és minõségi védelme szükséges: meg kell akadályozni, hogy a vízháztartást meghatározó tényezõk közötti egyensúly emberi tevékenység hatására (pl. vízkitermelés utánpótlódást meghaladó növelése, beszivárgást akadályozó beavatkozások) fölboruljon, ill., hogy szennyezõ anyagok juthassanak a talajba és a felszín alatti vízbe. 1.4 Magyarország geotermikus adottságai Magyarországon az átlagos geotermikus gradiens másfélszerese a világátlagnak. Ez azt jelenti, hogy a Föld közepe felé haladva 100 méterenként 5 C-kal nõ a hõmérséklet. (Gt1. ábra, Gt2. ábra) 17

19 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Gt1. ábra: Hõmérséklet 1000m mélységben a felszín alatt (forrás: Dövényi et al.) Gt2. ábra: Hõmérséklet 2000m mélységben a felszín alatt (forrás: Dövényi et al.) A geotermikus gradiens a dél-dunántúlon és az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken kisebb, mint az országos átlag. A hévízkutakban felfelé haladó víz a kút csövezése mentén hûl, ezért a vízhõmérséklet a felszínen már ritkán haladja meg a 18

20 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 100 C-ot. Gõz csak néhány, kellõen még nem vizsgált, nagy mélységû feltárásból tör fel. A Gt3. ábra a termálkutak és források elhelyezkedését, a Gt1. diagram a kifolyásnál mért vízhõmérséklet szerinti eloszlását mutatja. Gt3. ábra: Termálkutak és források elhelyezkedése (forrás: VITUKI Nonprofit Kft.) Gt1. diagram: Termálkutak kifolyásnál mért vízhõmérséklet szerinti eloszlása (forrás: VITUKI Nonprofit Kft.) 19

21 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Magyarország geotermikus adottságainak kihasználása a közelmúltig alapvetõen a balneológiai és ivóvíz-ellátási célú hévízkitermelésre alapult. A zárt rendszerû hõszivattyús rendszerek fejlõdésével és terjedésével párhuzamosan folyamatosan nõ a víztermelést nem igénylõ, és a hévíznek nem minõsülõ, C hõmérsékletû vizek energiahasznosítási célú, víztermelés nélkül történõ igénybevételének mértéke. A zárt rendszer lényege, hogy levegõt, vagy folyadékot pumpálnak felszín alatti csövekbe, mely ezáltal nem érintkezik a felszín alatti vízzel és a talajjal. A csövekbe juttatott anyag, miután átvette a felszín alatti környezet hõmérsékletét, a felszínre juttatva télen fûtésre, nyáron hûtésre alkalmas. 1.5 Talaj A talaj az általános meghatározás szerint a szilárd földkéreg legfelsõ rétege, amely ásványi és szerves anyagot, vizet, levegõt és élõ szervezeteket tartalmaz, legfontosabb jellegzetessége a talajtermékenység. A talajok alkotják a föld, a levegõ és a víz közötti határfelületet, amit pedoszférának is nevezünk, és ahol a bioszféra jelentõs - bár sokszor szemmel nem látható - része található. Mivel a talajképzõdés rendkívül lassú folyamat, a talaj alapvetõen nem megújuló, vagy feltételesen megújuló természeti erõforrásnak tekintendõ. A talaj lát el bennünket élelemmel, biomasszával és nyersanyagokkal. Az emberi tevékenység tereként és tájként, valamint a természeti örökségek tárházaként szolgál, élõhelyként és génállományként központi szerepet játszik a bioszféra és az emberi kultúrák fennmaradásában. Számos anyagot tárol, szûr és átalakít, mint például a vizet, a tápanyagokat és a szenet. Tulajdonképpen a világ legnagyobb széntárolója (1500 gigatonna). Meghatározó elem a légköri gázok földi körfolyamataiban, így a klímahatást befolyásoló vegyületek megkötésében és kibocsátásában. Ezeket a funkciókat mind társadalmi-gazdasági, mind környezeti jelentõségük miatt védeni kell. A talaj rendkívül összetett és változékony közeg. Európában több mint 320 fontosabb talajtípust azonosítottak, és mindegyiken belül a fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok nagyszámú változata fordul elõ. A talaj szerkezete fontos szerepet játszik abban, hogy a talaj mennyire képes ellátni funkcióit. A talajszerkezet károsodása más környezeti elemek és az ökorendszerek károsodását is jelenti. Magyarországot a sokszínûség, a változatosság jellemzi, ami leginkább az ország tájainak gazdagságában tükrözõdik vissza. A hazai talajok kialakulásában a változatos geológiai képzõdmények, az atlanti, kontinentális és mediterrán klímahatások együttes érvényesülése, valamint a Pannonicum gazdag természeti adottságai és az emberi beavatkozás együttes hatásai voltak meghatározóak. Jól szemlélteti a változatosságot talajaink genetikai térképe. (T1. ábra) 20

22 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK T1. ábra: Talajaink genetikai térképe (forrás: FVM TIM kiadvány) Az ország közel felén (48%) lösz és lösz-szerû képzõdmények, 37,7%-án alluviális üledékek és lejtõhordalékok, s csak alig 15%-án harmadkori és idõsebb üledékek, illetve kõzetek adják a talajképzõ kõzetet. A termõhelyi adottságokat meghatározó talajtani tényezõk megyei megoszlását a következõ táblázat (T2. táblázat) szemlélteti: 21

23 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK T2. táblázat: A talajtani tényezõk megyénkénti megoszlása (forrás: FVM TIM kiadvány) 22

24 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2.1 Településszerkezet, népesség A települések száma 2009-ben a KSH adatai szerint 3152 volt, ebbõl 306 város, 2846 község. Gyakorlatilag a települési szerkezet az elmúlt öt évben nem változott jelentõsen. Te1. diagram: Magyarország lakosságának megoszlása lakóhely szerint (forrás: KSH) Magyarország összlakossága a 2000-es évek elejéig erõsebben, azóta enyhén csökken. A lakosság 68%-a városban, közel 20%-a a fõvárosban él, ahol a környezetminõség (levegõminõség, zajállapot) és a kommunális szolgáltatások (hulladékelszállítás, szennyvíztisztítás) biztosítása komoly környezetvédelmi feladatok megoldását igényli. (Te1. diagram) 2009-ben 1,7 millióan laktak a fõvárosban, 5,1 millióan más városokban és 3,2 millióan kisebb településeken. Megfigyelhetõ trend (ezt a Budapesti adatok is jól mutatják), hogy az emberek városok belsõ területeirõl a külsõ zöldövezetbe, vagy Budapest esetében az agglomeráció településeire költöznek. Ennek következtében megnövekednek a mindennapi közlekedési igények, amivel sokszor a tömegközlekedés fejlõdése nem tud lépést tartani, így a legnagyobb fajlagos környezeti terheléssel járó egyéni közlekedés bõvül. 23

25 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2.2 Gazdasági környezet A bruttó hazai termék (GDP) mennyisége 2008-ig növekedett, növekedési üteme 2006 után folyamatosan csökkent. (G1. diagram) G1. diagram: A GDP alakulása között (forrás: KSH) 2008-ban az egy fõre jutó GDP a KSH adatai szerint Budapesten (országos átlag 217%-a), Gyõr-Sopron megyében (országos átlag 112%-a) és Komárom-Esztergom megyében (országos átlag 108%-a) volt a legmagasabb. A leghátul álló Szabolcs-Szatmár-Bereg (országos átlag 58%-a), Békés (országos átlag 54%-a) és Nógrád (országos átlag 46%-a) megyékben az egy fõre jutó GDP kritikusan alacsony volta rámutat, hogy az ország gazdasági helyzetének kiegyenlítésében a folyamatok nem jártak sikerrel. A gazdaságilag leszakadt területek központtól való távolsága tovább növekedett az elmúlt években. 2.3 A népegészségi helyzet környezetegészségügyi vonatkozásai Hazánk lakosságában a fiatalok aránya egyre csökken, az idõseké nõ. Az összlakosság száma folyamatosan csökken, a halálozások száma meghaladja a születések számát. A születéskor várható átlagos élettartam 2008-ban a férfiaknál 69,8 év volt, ami 6,5 évvel marad el az EU átlagtól, a nõknél 77,8 év, ez 4,5 évvel kevesebb, mint az EU átlag. A KSH adatai szerint között igen gyengén növekedett a várható élettartam (a férfiaknál 1,6 évet, a nõknél 1,3 évet). Magyarország lakosságának átlagos egészségi állapota a megbetegedési és a halálozási mutatók szerint is rosszabb az EU átlagnál. Az allergiás megbetegedések is növekvõ tendenciát mutatnak, ezen belül az asztma miatt regisztrált betegek száma is folyamatosan nõtt, az új betegek száma 2007-ben minden korábbi évnél magasabb volt. Az Országos Gyermek Légzõszervi Felmérés (OKI, 2005.) alapján az asztmával diagnosztizált 8-9 éves gyermekek aránya 7% körül van, az asztmás tüneteket mutató gyermekek aránya viszont közel 18%. A tüdõgondozókban nyilvántartott légúti allergiás betegek száma is jelentõsen növekedett az utóbbi években. 24

26 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET A környezet minõsége komoly hatással van az emberek egészségi állapotára. A szennyezett levegõ növeli a légzõszervi, szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát, hosszabb távon elõsegítheti a daganatos megbetegedések kialakulását és az allergiás megbetegedéseket. A magas zaj komoly idegrendszeri zavarokat okoz, amely áttételesen, de nagymértékben hozzájárul a szív és érrendszeri betegségek kialakulásához, súlyosbodásához és a stressz hatás miatt a daganatos megbetegedések rizikófaktora is. A nem megfelelõ minõségû ivóvíz szintén - sok esetben - egészségügyi kockázatot jelent. A táplálékainkkal a szervezetünkbe kerülõ szennyezõanyagok gyengítik immunrendszerünket, egyesek közülük felhalmozódnak szervezetünkben és komoly megbetegedéshez vezetnek. A nyári idõszakban megnövekedõ UV sugárzás pedig elõsegíti a bõrrák kialakulását. Magyarországon a leggyakoribb halálokok a szív és érrendszeri betegségek és rosszindulatú daganatos betegségek (Eg1. diagram). Eg1. diagram: A leggyakoribb halálokok megoszlása 2008 (forrás: KSH) A szív és érrendszeri betegségekbõl fakadó halálozás kismértékben csökkent az utóbbi három évben, a rosszindulatú daganatok okozta halálozás azonban növekedett. Az idült légúti betegségekbõl eredõ elhalálozások száma nem változott jelentõsen. (Eg2. diagram) 25

27 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET Eg2. diagram: A halálozások trendje (forrás: KSH) A szénanáthás és az asztmás betegek száma tíz év alatt több, mint háromszorosára emelkedett. Döntõ többségük allergiában szenved, amelynek kialakulásában az örökletes, szociális és pszichés tényezõk mellett szerepet játszanak környezeti hatások - a szénanátha esetében elsõsorban a virágpor, asztmánál számos más allergén -is. Az asztma egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség, amely felnõtt korban is kialakulhat. Az asztmás megbetegedések száma, illetve a kórházban eltöltött napok száma évek óta folyamatosan növekszik. (Eg3. és Eg4. diagram) Eg3. diagram: Az asztmás megbetegedések alakulása között (forrás: Korányi pulmonológiai évkönyv 2009) 26

28 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET Eg4. diagram: A szénanátha megbetegedések alakulása között (forrás: Korányi pulmonológiai évkönyv 2009) A nyári idõszakban a megnövekedett UVB sugárzás elõsegíti a melanóma kialakulását. Az elmúlt években növekvõ tendencia figyelhetõ meg a betegség jelentkezésében. Eg5. diagram: A melanómás megbetegedések száma között incidencia: egy adott idõszakban észlelt új megbetegedések száma a vizsgált populációban (forrás: Nemzeti Rákregiszter, KSH) 27

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 214. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 215. május Tartalomjegyzék 1. TELEPÜLÉSEK LÉGSZENNYEZETTSÉGÉNEK

Részletesebben

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ 2014 Tartalom Mintavételi program

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17.

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. Dr. Dobi Bálint főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési Főosztály PM 10 - kisméretű

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás Hatályos jogszabályok Levegőtisztaság-védelem Hatályos szabályozás 1. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegővédelméről 2. A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni.

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni. Előrejelzések a Február Harmadika kutatás sorozat adatainak a felhasználásával PROGNÓZIS Nr. 1. 2012-2018 tartó időszakban előreláthatóan 58.500 Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Országos területi helyzetkép

Országos területi helyzetkép Fenntartható térségfejlődés A fenntartható térségfejlődés célja, hogy a fejlődés a természeti és épített környezet értékeinek védelme mellett a lakosság életminőségének javulását és a mindezeket megalapozó

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 2015. október TARTALOM 1. A levegőminőség

Részletesebben

Lansinoh termékeket forgalmazó Rossmann üzletek

Lansinoh termékeket forgalmazó Rossmann üzletek 2740 Abony, Kossuth tér 4. 8400 Ajka, Szabadság tér 14. 2170 Aszód, Kossuth Lajos u. 15. 6500 Baja, Csermák Mihály tér 4. 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 34-36. 8230 Balatonfüred, Jókai M. út 17. 4060

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Levegő minőség, Adatforgalom Mérés és szabályozás Szmogriadó

Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Levegő minőség, Adatforgalom Mérés és szabályozás Szmogriadó Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Levegő minőség, Adatforgalom Mérés és szabályozás Szmogriadó 1 Folyamatok: Emisszió Transzport Keveredés / higulás Kémiai átalakulás Ülepedés / kivállás Immisszió

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Zala (4-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Zala (4-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép M ar l ca rk a Z ala Ke Mu ra á Dr va 0 víztest víztest vasút autópálya főbb utak egyéb egyéb vizes élőhely 3 6 9 12 km Zala FELSZÍNI VÍZTESTEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 5-1. térkép I

Részletesebben

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Budapest, IV. kerület területén végzett levegőterheltségi szint mérés nem fűtési szezonban. (folyamatos vizsgálat környezetvédelmi mobil laboratóriummal) Megbízó: PANNON NATURA KFT.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Mura (3-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Mura (3-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár (3-1 alegység) ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép egerszeg lövő Z a la Ke rka karos Dr áva ra Mu 0 víztest víztest vasút autópálya főbb utak egyéb egyéb vizes élőhely 4 8 12 16 km (3-1 alegység) FELSZÍNI VÍZTESTEK

Részletesebben

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A tervezett magyarországi telepítési pontok: új mérési pontok pirossal meglévők kékkel jelölve

A tervezett magyarországi telepítési pontok: új mérési pontok pirossal meglévők kékkel jelölve TÁJÉKOZTATÓ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2008 évben közös pályázatot nyújtott be három hazai önkormányzattal (Szentgotthárd, Szombathely és Mosonmagyaróvár)

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel. Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft.

Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel. Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft. Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft. Fogalmak, EU előírások Témakörök EU előírások átültetése a magyar jogrendbe

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Golfpálya fejlesztés Az alternatív irányzat. HEGYI J. Attila a Birdland Golf & Country Club és az Academy Golf Club alapítója és elnöke

Golfpálya fejlesztés Az alternatív irányzat. HEGYI J. Attila a Birdland Golf & Country Club és az Academy Golf Club alapítója és elnöke Golfpálya fejlesztés Az alternatív irányzat HEGYI J. Attila a Birdland Golf & Country Club és az Academy Golf Club alapítója és elnöke Helyzetértékelés Nemzetközi kitekintés A golfozók és golfpályák alakulása

Részletesebben

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Gerecse (1-7 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Gerecse (1-7 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép 0 2 4 6 8 km vasút autópálya főbb utak víztest egyéb víztest egyéb vizes élőhely FELSZÍNI VÍZTESTEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 5-1. térkép Ökológiai állapot / potenciál nem éri el a állapotot

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/985/2008. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/985/2008. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/985/2008 Tervezet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.)

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Szabó Andrea A hivatalos nyilvántartások szerint Az országban egy

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

14 - informatika szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 371

14 - informatika szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 371 1996.12.25. Székesfehérvár 77185818432 371 1997.01.03. Budapest 78472120542 306 1997.01.05. Csíkszereda 76736716540 177 1997.03.29. Budapest 73911985594 48 1997.04.26. Székesfehérvár 78395363431 350 1997.05.02.

Részletesebben

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSE

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSE ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barta Györgyi Ipari műemlékek megőrzése és hasznosítása nemzetközi konferencia 2006. szeptember 29 30. Mi a barnaövezet? 1980-as években az USA-ban.

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020 Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020 www.egeszsegprogram.eu EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A Programban résztvevők egészségi állapotára irányuló statisztikai jelentés Projekt:

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT-1-1537/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A FETILEV Felsõ-Tisza-vidéki Levegõanalitikai Kft. (4400 Nyíregyháza, Móricz Zsigmond

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban M E S T E R D Á N I E L K U T A T Á S I I G A Z G A T Ó S Á G N E M Z E T I C S A L Á D - É S S Z O C I Á L P O L I T I K A I I N

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem

epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem Hazai patológia problémája Krónikus súlyos patológus hiány Megoldás központi patológus rezidens létszám fejlesztés (?) epatológia fejlesztés (akut kezelés) Előzmény

Részletesebben

Regionális Légszennyezettségi Mérőrendszer (RLM)

Regionális Légszennyezettségi Mérőrendszer (RLM) Regionális Légszennyezettségi Mérőrendszer (RLM) A Képviselőtestület 2007. októberi ülésén döntött arról, hogy konzorciumi partnerként részt kíván venni az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben