Stratégiai környezeti vizsgálati jelentés nem technikai jellegű összefoglalója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Stratégiai környezeti vizsgálati jelentés nem technikai jellegű összefoglalója"

Átírás

1 Stratégiai környezeti vizsgálati jelentés nem technikai jellegű összefoglalója Bevezetés és a környezeti vizsgálat módszertana Ez nem technikai jellegű összefoglaló az Interreg V-A Románia-Magyarország Program Stratégiai Környezeti Vizsgálati (SKV) Értékelés összefoglalása. Ez a nem technikai jellegű összefoglalás megfelel az SKV Irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK Irányelve (2001. július 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról) 1. számú mellékletében megfogalmazott szerkezetnek és követelményeknek. Az SKV értékelés tárgya az Interreg V-A Románia-Magyarország program határon átnyúló programterülete. Az SKV Irányelv 4.(1) cikke szerint az Interreg V-A Románia- Magyarország Program Stratégiai Környezeti Vizsgálata a program előkészítése során került kidolgozásra, az egész tervezési folyamat szerves részeként. Az együttműködési program SKV-ját a vonatkozó EK-irányelvvel és a nemzeti jogszabályokkal összhangban tervezik és hajtják végre: Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EC Irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról Egyezmény az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról (1991) (az Espoo-i Egyezmény) 1 A Stratégiai Környezeti Vizsgálatról szóló protokoll (2003) Romániában a kormány 1076/2004 számú határozata bizonyos tervek és programok környezeti hatásvizsgálati eljárásának felállításáról (más vonatkozó normatív törvények: OM 117/2006, OM 480/2006, OM 995/2006). Magyarországon a 2/2005 (I.11) Korm.rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról és a 100/2014. (III.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról, amely módosítja a 2/2005 (I.11) Korm. rendeletet. Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program SKV folyamata a program dokumentum kidolgozásával párhuzamosan indult. A 2001/42/EK Irányelv 6.(3) cikke szerint a szükséges konzultációs intézkedések egyikeként létrehozták a Romániai Környezeti Vizsgálati Munkacsoportot. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat egész folyamata december 12-én kezdődött, és véglegesítése a Környezeti Értékelés mindkét tagállamban lefolytatott nyilvános konzultációja után tervezett. A Környezeti Értékelés az Együttműködési Program április 21-i végső tervezete, 2. TERVEZET 6. változat, ETC_OP_DRAFT2_DV2_version6, alapján készült. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat folyamán az alábbiak valósultak meg: 1. A várható környezeti hatás jelentőségének meghatározása 2. Tematika és az ahhoz kapcsolódó konzultáció 3. A Környezeti Értékelés elkészítése (beleértve a romániai Környezeti Vizsgálati Munkacsoport tevékenységét) 1 Az egyezmény szövege az ENSZ EGB három hivatalos nyelvén, angolul, franciául és oroszul megtalálható a címen, magyar nyelven megtalálható a 148_1999_Korm_rend. Espoo.doc címen.

2 4. Nyilvános konzultáció lefolytatása 5. A Környezeti Értékelés konzultációja eredményének figyelembe vétele: a konzultációs folyamat során a mindkét tagállamban érkezett észrevételek integrációja 6. A tájékoztatás a döntésről az Irányelv 9. cikke szerint. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat folyamatának első fő lépéseként az értékelés Tematikája került kidolgozásra, melynek célja, hogy azonosítsa a fő beavatkozási területeket, hogy meghatározza a környezet jelenlegi állapotát és az elérendő környezeti célokat, hogy összefoglalja a vonatkozó szabályozási hátteret és a tervezett módszertant. A Tematika meghatározta a Stratgéiai Környezeti Vizsgálat kereteit, valamint tartalmazta a várható környezeti hatás jelentőségének eldöntésére vonatkozó nyilatkozatot. A Tematika a szükséges háttér információkat tartalmazta. A Tematika tervezetéről szóló konzultációra március 19. és május 15. között került sor mind Romániában, mind Magyarországon. A konzultáció keretében a Tematika teljes tervezetét elérhetővé tették a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program weboldalán: https://www.huro-cbc.eu, és a Román Környezetvédelmi és Éghajlatváltozási Minisztérium honlapján (az átszervezés után Környezetvédelmi, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium) A Tematika és a Tematika konzultációját követően a környezetvédelmi hatóságok egyetértettek a Tematikával, és arra a következtetésre jutottak, hogy a program jelentős hatást gyakorol a környezetre, és így a Stratégiai Környezeti Vizsgálat lefolytatása szükséges. A 2001/42/EK SKV irányelv előírja, hogy a partner államok környezetvédelmi hatóságaival és közvéleményével konzultálni kell az SKV eljárás során. Az Interreg V-A Románia- Magyarország Program SKV eljárása során konzultációt kell végrehajtani a Tematika és a Környezeti Értékelés vonatkozásában. Az érdekelt felek részvétele az SKV folyamatban kiemelt fontosságú volt, hiszen a környezeti hatások szorosan összefüggnek a társadalmi, gazdasági és kulturális szempontokkal. Romániában a Tematika konzultációjába bevont és a Romániai Környezeti Vizsgálati Munkacsoportban részt vevő hatóságok listája különböző volt. A Tematika konzultációjába bevont hatóságok listája a Román Környezetvédelmi és Éghajlatváltozási Minisztériummal (az átszervezés után Környezetvédelmi, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium) folytatott egyeztetés alapján készült, és azt jóváhagyta a JWG a Tematikáról szóló döntése keretében. A román hatóságokat a Miniszterelnökség hívta meg, hogy részt vegyenek a Tematikához kapcsolódó konzultációs folyamatban. A Romániai Környezeti Vizsgálati Munkacsoportba bevont hatóságok listája a Román Környezetvédelmi és Éghajlatváltozási Minisztériummal (az átszervezés után Környezetvédelmi, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium) / DM/2014/07/22 és /DM/2014/07/25 számú kommunikációjának (Románia) megfelelően készült, és azt kiegészítette a Román Környezetvédelmi Minisztérium képviselője a Romániai Környezeti Vizsgálati Munkacsoport ülésein felvetett kérdéseknek megfelelően. 2,3 2 A Román Környezeti Vizsgálati Munkacsoport felállítását az indokolta, hogy mindkét tagállam Romániát jelölte Irányító Hatóságnak. 3 A Román Környezeti Vizsgálati Munkacsoport tagjainak listáját a Környezeti Értékelés 1. számú melléklete tartalmazza.

3 A Romániai Környezeti Vizsgálati Munkacsoportot négyszer hívták össze, és a Környezeti Értékelési előzetes változatához kapcsolódóan észrevételeket és javaslatokat fogalmazott meg (2014. augusztus 19., szeptember 12., október 17. és november 20.). A végleges Környezeti Értékelési elkészült, és azt november 20-án elfogadta a Romániai Környezeti Vizsgálati Munkacsoport. Magyarországon az Interreg V-A Románia-Magyarország Program SKV folyamatában részt vevő hatóságok listája a vonatkozó nemzeti szabályozás (Korm.rend.2/2005 (I.11.) 3. melléklet) alapján készült. A jogalkotás alapján ugyanazok a hatóságok vettek részt a Tematika és a Környezeti Értékelés konzultációján. A Környezeti Értékelés 2. számú melléklete tartalmazza azon hatóságok listáját, akikkel konzultálni kell Magyarországon a Tematikával és a Környezeti Értékeléssel kapcsolatban, amelyek konkrét környezetvédelmi felelősségük miatt valószínűleg érintettek a program környezeti hatásai által. A Környezeti Értékelést 30 napos nyilvános konzultációs eljárásnak vetik alá mindkét országban. A Környezeti Értékelés konzultációja május 6. és június 5. között került sor mind Romániában, mind Magyarországon. A konzultáció kerete lehetőséget biztosít a kulcsfontosságú csoportoknak és intézményeknek, környezetvédelmi ügynökségeknek, civil szervezeteknek, a közvélemény képviselőinek és azoknak a csoportoknak, amelyeket potenciálisan érintethetnek az együttműködési program megvalósításának várható környezeti hatásai, hogy véleményüket írásban fejezzék ki. A Környezeti Értékelést a Román Környezetvédelmi és Éghajlatváltozási Minisztérium és a Román Területfejlesztési és Közigazgatási Minisztérium hivatalos honlapjára, a HURO program honlapjára https://www.huro-cbc.eu, és Magyarországon a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikához kapcsolódó külön oldalára, töltötték fel. A Környezeti Értékeléshez kapcsolódó konzultációk eredményei itt kerülnek majd bemutatásra, és a Környezeti Értékelés tervezetéről tartott konzultációs folyamat után az Értékelés végleges változatában kerülnek véglegesítésre. A Program tartalmának körvonalai, fő céljai, valamint kapcsolata egyéb lényeges tervekkel és programokkal A tagállamok ugyanazt a támogatásra jogosult területet jelölték ki. A program stratégiát 6 tematikus célkitűzés, 8 beruházási prioritás és 8 összefüggő specifikust célkitűzésen keresztül kell megvalósítani. A célkitűzések eredményei és a beavatkozási területek a következők: TC 6: A környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása 1. prioritás tengely: a közös értékek és erőforrások közös védelme és hatékony felhasználása 6/b Beruházási prioritás: a vízgazdálkodási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés, és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében. 6/b Specifikus cél: Jobb minőségű határon átnyúló folyó- és felszín alatti vízgazdálkodás 6/c Beruházási prioritás: a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése; 6/c Specifikus cél: A természeti, történelmi és kulturális örökség fenntartható használata a támogatásra jogosult területen TC 7: a fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrákból

4 2. prioritás tengely: a fenntartható, határokon átnyúló mobilitás javítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése 7/b Beruházási prioritás: a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához többek között a multimodális csomópontokhoz történő kapcsolásával 7/b Specifikus cél: határokon átnyúló, jobb megközelíthetőség a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával, beleértve a multimodális csomópontokat 7/c Beruházási prioritás: környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák kifejlesztése és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében; 7/c Specifikus cél: fenntartható határokon átmenő - alacsony szén-dioxid kibocsátású, alacsony zajszintű - közlekedési formákat használó utasok arányának növelése TC8: a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése 3. prioritás tengely: a foglalkoztatás és a határokon átnyúló munkaerő-mobilitás javítása 8/b. Beruházási prioritás: a foglalkoztatás-barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, az ezekhez való hozzáférés javítását 8/b. Specifikus cél: a foglalkoztatottság növelése a támogatásra jogosult területen TC 9: a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység és a mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem 4. prioritás tengely: Az egészségügyi szolgáltatások javítása 9/a Beruházási prioritás: a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás 9/a Specifikus cél: a kezelésre és megelőzésre irányuló egészségügyi szolgáltatások javítása a támogatásra jogosult területen TC 5: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 5. prioritás tengely: a kockázat-megelőzés és a katasztrófavédelem javítása 5/b. Beruházási prioritás: egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése 5/b. Specifikus cél: határon átnyúló katasztrófavédelem és kockázatkezelés javítása TC 11: A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő 6. prioritás tengely: Az intézmények és a polgárok közötti határon átnyúló együttműködések fejlesztése 11/b Beruházási prioritás: A közigazgatási hatóságok és érdekeltek intézményi kapacitásainak és a közigazgatás hatékonyságának fokozása a jogi és közigazgatási együttműködés, valamint a magánszemélyek és intézmények közötti együttműködés támogatásával

5 11/b Specifikus cél: intézmények és közösségek fenntartható, határokon átnyúló együttműködésének fokozása Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program összhangban van a vonatkozó nemzeti környezeti vonatkozású stratégiákkal, programokkal és tervek, és hozzájárul azok célkitűzéseihez. A környezetre jelenlegi állapota, a valószínűleg jelentős hatásnak kitett területek környezeti jellemzői, és a meglévő környezeti problémák Biológiai sokféleség, állat- és növényvilág: A támogatásra jogosult területen kontinentális, pannon és alpesi biogeográfiai régió vannak jelen, a növény- és állatvilág egyedi és eltérő jegyekkel rendelkezik az éghajlattól és a táj típusától függően. 4 A magyarországi támogatásra jogosult terület megyéi hasonló jellemzőkkel bírnak. Három biogeográfiai régió - pannon, alpesi és kontinentális - képviselteti magát a program támogatásra jogosult területén a román oldalon. 5 A támogatásra jogosult terület egésze változatos természeti környezettel rendelkezik és gazdag védett természeti területekben - többek között számos Natura 2000 terület helyezkedik itt el. Az Európai Unió által létrehozott NATURA 2000 hálózat a támogatásra jogosult határmenti terület jelentős részét fedi. Magyarország területének 21%-a, Románia területének 22,68%-a Natura 2000 terület. 6 A négy támogatásra jogosult romániai megyében a nemzeti parkok területe a támogatásra jogosult megyék összterületének kb. 1%-át, 7 míg Magyarországon a nemzeti parkok és tájvédelmi területek (LPA) a teljes együttműködési terület közel 9%-át teszik ki. 8 Talaj és földhasználat: A talaj minősége a támogatásra jogosult területen az átlagostól a jó minőségűig terjed általában; a talajtípusok kedvező feltételeket teremtenek a mezőgazdasági tevékenységnek. A talajerózió fő forrásai közé tartozik a szél miatti talajerózió, a víz miatti erózió, a földcsuszamlások, az aszályok és a talajban rendszeresen jelenlévő felesleges nedvesség. 9,10 A szilárd hulladék problémát jelent az egész területen. Az egy főre jutó települési szilárd hulladék mennyisége mindkét országban alacsonyabb, mint az uniós átlag. A rendszeres hulladékgyűjtési szolgáltatás lefedettsége mintegy 85-90% az érintett megyékben a támogatásra jogosult területen. 11 Jelenleg a hulladéknak csak nagyon korlátozott mennyisége/aránya kerül újra felhasználásra, vagy újrahasznosításra. A legtöbb szilárd hulladék szemétlerakóba kerül lerakásra, bár rekultiváció zajlik, és a szelektív hulladékgyűjtés fokozatosan terjed Forrás: 5 Forrás: Országos Jelentés a Környezet Állapotáról Románia 6 Forrás: 7 Forrás: Annual Report on the State of the Environment in Bihor County-2013 (apmbh.anpm.ro), Annual Report on the State of the Environment in Arad County (apmar.anpm.ro), Annual Report on the State of the Environment in Timiş County (apmtm.anpm.ro) 8 Forrás: 9 Forrás: Annual Report on the State of the Environment in Bihor County-2013 (apmbh.anpm.ro), Annual Report on the State of the Environment in Arad County (apmar.anpm.ro), Annual Report on the State of the Environment in Timiş County (apmtm.anpm.ro) 10 Forrás: Environmental Situation Report of Hungary 2013 (published by the Hungarian Central Statistical Office) 11 Forrás: 12 Forrás:

6 A CBR (határon átnyúló régió) figyelemre méltó geotermikus kapacitásokkal rendelkezik. A terület egy másik fontos természeti kincse a termálvíz, amely elérhető a teljes együttműködési területen. A román-magyar határ menti terület igen gazdag magas minőségű terápiás termálvizekben. A figyelemre méltó geotermikus kapacitást főleg a gyógyfürdőkben használják, így ez kiaknázatlan lehetőségeket rejt a megújuló energia előállítására. Víz: A támogatásra jogosult terület gazdag vízkészlettel rendelkezik mind a felszíni vizek (tavak, folyók), mind a felszín alatti vizek általában jó vízminőségűek. A jelentős vízkészletek jelenléte kapcsán a vízgazdálkodásnak fontos eszköznek kell lennie a területen. Az ivóvíz jó minőségű, bár a magas arzéntartalom problémát okoz egyes terülteken a határ magyar oldalán. Jelentős fejlesztések valósultak meg a vízügyi infrastruktúra-fejlesztés területén és között mindkét országban és komplex programok folynak az ivóvíz minőségének javítása érdekében. Levegő és az éghajlatváltozás elleni küzdelem: 13 A levegő minősége a támogatásra jogosult megyékben átlagos vagy főként jó. Az egységnyi energia felhasználásra eső üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan csökkent Magyarországon és Romániában is ben a szállítmányozás által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége (összesen tonna CO 2 egyenértékű ÜHG) 14,578.0 volt Romániában, ami az EU-átlag 44%-a. Általában a szennyezési szintek szerénynek mondhatóak a támogatásra jogosult területen. Az elmúlt években a fűtési légszennyező anyagok mennyisége csökkent az energiaforrások jelentős változásának eredményeként. Míg a területen jó lehetőségek rejlenek a megújuló forrásokból származó energia előállítására, a klímaváltozás lehetséges negatív hatásai továbbra is fontos kockázatot jelentenek. Sajnos a terület legnagyobb része szerény adaptív képességgel rendelkezik, és ezzel meglehetősen érzékeny az éghajlatváltozásra. Minden román megyét a legalacsonyabb általános kapacitás jellemez az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban - valójában, a legalacsonyabb 25% között szerepelnek az összes európai és NUTS 3 régiók tekintetében. A magyar megyékben csak egy kicsit jobb a helyzet azzal, hogy alacsony általános alkalmazkodási képességűek. Határon átnyúló szinten, összehangoltabb, aktívabb lépéseket szükséges tenni ezen a területen. A jelenlegi határon átnyúló forgalom meglehetősen korlátozott: a meglévő infrastruktúra nagyobb gond nélkül meg tud birkózni ezzel a forgalom szinttel. Sajnos a legtöbb határátkelés személygépkocsival és teherautóval történik, melyek a leginkább környezetszennyező közlekedési módok. A vasút jelentéktelen szerepet játszik; a vasúti infrastruktúra lepusztult, még a nagy városok között is rendkívül hosszú a menetidő, míg a busszal történő tömegközlekedés gyakorlatilag nem létezik. A támogatásra jogosult terület repülőterekkel való ellátottsága jó, Romániában: 4 (Timişoara-Temesvár, Arad-Arad, Oradea -Nagyvárad, Satu Mare-Szatmárnémeti), Magyarországon: 2 (Debrecen, Szeged), de ezek nem részei a határon átnyúló multimodális rendszernek, amely hozzájárulna ezeknek a kapacitásoknak a hatékonyabb kihasználásához. Táj: A talaj minősége a támogatásra jogosult területen kedvező feltételeket teremt a mezőgazdasági tevékenységnek. 13 Forrás:

7 A tájpusztulás legfontosabb forrásai között van a talajerózió, az ásványkincsek kiaknázása, és az olajkitermelő ipar. A román támogatásra jogosult terület hegyes és dombos vidékein egyéb különféle földalatti természeti erőforrások vannak: szénhidrogének - olaj Timis (Temes), Arad (Arad) és Bihor (Bihar) megyékben - természetes gázok Timis (Temes) megyében. Fémtartalmú és nem fémtartalmú ásványkincsek is megtalálhatóak: bauxit a Craiul-hegységben, szkarn galenittel, sfalerit, pirit, molibdén, bizmutin a Bihor (Bihar) -hegységben, tűzálló agyag (Şuncuiuş és Bălnaca), márvány (Chişcău, Băita, Vaşcău), kompakt mészkő kvarc (a Borz szurdok területén - Soimi, Cărpinet, Chistag) Bihor (Bihar) megyében; komplex ércek (pirit, cink, ólom, arany és ezüst), vasérc (limonit, sziderit), perlit, és bentonit (Orasu Nou és Călineşti Oas közelében) Satu Mare (Szatmár) megyében. 14 Magyarországon a támogatásra jogosult területen a kőolaj és a földgáz lelőhelyek kisebb mennyiségűek, nehezebben kitermelhetőek és gyorsan kimerülnek a közzétett Magyarország Környezeti Állapota 2013-as jelentés alapján. Népesség és emberi egészség: A határmenti megyék összesített lakossága 4 millió ember. Az Eurostat adatbázisban (2013) rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján az országok népességének túlnyomó többsége 15 és 64 év közötti, de a megyékben nem ilyen nagy a 65 évet meghaladó lakosság aránya. Figyelembe véve azonban a évi adatokat, ez az arány növekszik a támogatásra jogosult területen. 15 A nagyarányú hátrányos helyzetű lakossággal rendelkező megyék egy kicsit kedvezőtlenebb képet mutatnak. 16 Anyagi javak, a kulturális örökség, beleértve az építészeti és régészeti örökség: A támogatásra jogosult terület gazdag turisztikai látnivalókban - mind a kulturális és természeti örökség terén. A teljes támogatásra jogosult terület minőségi termálvíz készletekkel és figyelemre méltó természeti tájakkal rendelkezik, valamint számos természetvédelmi terület található itt. A terület kulturális öröksége különböző történelmi emlékeket, templomokat, eredeti néprajzi és folklór elemeket foglal magában történelmi műemlék és 1438 régészeti lelőhely (az összes romániai régészeti lelőhely 10%-a) található a román támogatásra jogosult megyék területén; az e listán szereplő történelmi emlékek helyi és nemzeti érdekű régészeti emlékek, építészeti emlékek, nyilvános műemlékek, illetve emlékművek és síremlékek. A határ magyarországi oldalán lévő támogatásra jogosult megyék rendkívül gazdag kulturális, művészi és szellemi hagyományokkal rendelkeznek. Több múzeum található számos településen, ahol elsősorban a táj, a természeti értékek, a tipikus falvak, a népi hagyományok, a kézművesség és építészet kerülnek bemutatásra. Több múzeum is híres ember életét mutatja be, emlékkiállítások, emlékházak láthatók. A támogatásra jogosult megyék színházi életének is régi nagy hagyománya van; több állandó és nem állandó társulat létezik. Környezetvédelmi célkitűzések 14 Forrás: Annual Report on the State of the Environment in Bihor County-2013 (apmbh.anpm.ro), Annual Report on the State of the Environment in Arad County (apmar.anpm.ro), Annual Report on the State of the Environment in Timiş County (apmtm.anpm.ro) 15 Forrás: 16 Forrás: National Institute of Statistica -online time series

8 A vonatkozó környezetvédelmi tényezők és célok kiválasztása, illetve megfogalmazása a Környezeti Értékelés 3. számú mellékletében felsorolt nemzeti és uniós célkitűzések és kötelezettségek alapján történt. Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program végrehajtása a következő környezeti célkitűzésekhez járul hozzá: Biológiai sokféleség, a növény- és állatvilág: C1 a szárazföldi, és vízi ökoszisztémák állapotának és funkcióinak javítása és védelme az antropogén degradáció, az élőhelyek feldarabolódása és az erdőirtás ellen C2 kedvező megelőzési állapot biztosítása a védett fajok és a biológiai sokféleség elemeinek fenntartható használata érdekében C3 a növény- és állatvilág, valamint az élőhelyek természetes változatosságának megőrzése a védett területen és potenciális Natura 2000 területeken Talaj és földhasználat: C4 a talaj pontszerű és diffúz szennyezésének korlátozása, és a víz- és szélerózió elleni talajvédelem elősegítése Víz: C5 vízi erőforrások fenntarthatósága, a felszín alatti ivóvízbázisok védelme, az európai vizek kémiai és ökológiai állapotának szisztematikus javítása. C6 pontszerű és diffúz szennyező forrásokból származó vízszennyezés korlátozása. Levegő és az éghajlatváltozás elleni küzdelem: C7 levegőminőség javítása és a törvényileg meghatározott kereteken belül tartása. C8 az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló politikák és intézkedések támogatása. Táj: C9 a természeti és kulturális táj védelme (pl. barnamezős területek revitalizációja révén) Népesség és emberi egészség: C10 az emberi egészség javításának elősegítése a szennyezés megelőzésére és régi terhek mérséklésére irányuló intézkedések végrehajtásával (pl. barnamezős területek, bányászati hulladék, stb.) Anyagi javak, a kulturális örökség, beleértve az építészeti és régészeti örökség: C11 a természeti és kulturális táj védelmének biztosítása a barnamezős területek revitalizációjával, és a természetes élőhelyek védelme a közlekedési folyosók miatti töredezettség ellen A program lehetséges környezeti hatásai A program egyes specifikus céljaihoz kapcsolódóan a releváns környezeti tényezőkre vonatkozó lehetséges hatások elemezésre kerültek, utalva a nemzetközi, közösségi vagy állami szintű jogszabályokra és stratégiai politikákra alapozott "útmutató kérdésekre" és a környezetvédelmi célkitűzésekre. 1. Prioritási tengely: A közös értékek és erőforrások közös védelme és hatékony felhasználása (TC 6. A környezet megőrzése és védelme valamint a forráshatékonyság támogatás)

9 6/b Specifikus cél: Jobb minőségű határon átnyúló folyó- és felszín alatti vízgazdálkodás A specifikus cél az integrált, határokon átnyúló vízgazdálkodás az éghajlatváltozás hatásait fogja orvosolni. A határokon átnyúló felszíni és a felszín alatti vízgyűjtő medencék megfelelően védettek lesznek a szennyezések ellen. Összehangolt és integrált beavatkozásokat fognak végezni, beleértve a vízminőség ellenőrzését, pontos információk és adatok összegyűjtését. A jelenlegi adatbázist ki lehet cserélni egymás közt, és rendelkezésre lehet bocsátani a határ mindkét oldalán. Lehetővé válik a természetes vizek közös rehabilitációja. A különböző várható beavatkozások eredményeként, a határokon átnyúló folyók és vízgyűjtők vízminősége javulni fog, és a várható beavatkozások a klímaváltozás esetleges negatív hatásait enyhíteni fogják. A támogatásra jogosult terület geotermikus potenciálja kihasználásra kerül. 6/c Specifikus cél: A természeti, történelmi és kulturális örökség fenntartható használata a támogatásra jogosult területen A tervezett beavatkozások megvalósításával, ami a természeti, történelmi és kulturális értékek állapotának javulását eredményezi, egy közös turisztikai potenciál kerül kidolgozásra, és a legfontosabb természeti, történelmi és kulturális örökséget integrált megközelítéssel rehabilitálják. A megközelíthetőség javulni fog környezetbarát közlekedési módok alkalmazásával, ha lehetséges. Vonzó és nemzetközi szinten is versenyképes tematikus útvonalak kerülnek kialakításra, ha lehetséges, és közös turisztikai célpontok jönnek létre. Ennek eredményeként, a látogatók számában növekedés várható. Előreláthatólag a turizmus versenyképes mértékben fog fejlődni. 2 Prioritási tengely: A fenntartható, határokon átnyúló mobilitás javítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése (TC 7: a fenntartható közlekedés támogatása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrákból) 7/b Specifikus cél: Jobb határokon átnyúló megközelíthetőség a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához való kapcsolása révén, beleértve a multimodális csomópontokat A beavatkozások végrehajtása révén a teljes utazási idő lerövidül, és a határon átnyúló megközelíthetőség javulni fog. A periférián lévő települések TEN-T hálózatokhoz való hozzáférése meg fog oldódni. Az időigényes utazás lerövidül. A különböző beavatkozások eredményeként várható, hogy a határt átlépő utasok átlagos utazási ideje csökkenni fog. 7/c Specifikus cél: A fenntartható határokon átmenő - alacsony szén-dioxid kibocsátású, alacsony zajszintű - közlekedési formákat használó utasok aránya növelése A tömegközlekedést (beleértve a menetrendek összehangolását, a határokon átnyúló közlekedési kapcsolatok kialakítását a támogatásra jogosult terület nagyobb települései között) fejlesztik. A multimodális közlekedési módok létrehozása kapcsolatot teremt a különböző közlekedési módok között. Határokon átnyúló környezetbarát közlekedési megoldásokat kínálnak majd kerékpárutak létesítésével. Ennek eredményeként várható, hogy megnő a határokon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatásokat és kerékpárutakat használók száma. 3 Prioritási tengely: A foglalkoztatás és a határokon átnyúló munkaerő-mobilitás javítása (TC8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése 8/b Specifikus cél: A foglalkoztatottság növelése a támogatásra jogosult területen Az üzleti környezet javulni fog (ipari területek), erősödik a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés, ami lehetővé teszi a helyi termékek határon átnyúló értékesítését. Határokon

10 átnyúló mobilitás is javul az egész területen. A fontos létesítmények, kulturális vagy természeti értékek megközelíthetősége javulni fog. A foglalkoztatási ráta emelkedésére lehet számítani a támogatásra jogosult területeken. 4 Prioritási tengely: Az egészségügyi szolgáltatások javítása 9/a Specifikus cél: A kezelésre és megelőzésre irányuló egészségügyi szolgáltatások javítása a támogatásra jogosult területen Az egészségügyi rendszer kiegyensúlyozottá válik a támogatásra jogosult területen. Az elavult és leromlott infrastruktúrát és berendezéseket hatékony diagnosztikai és kezelési módszerek fogják felváltani. Ennek eredménye az lesz, hogy a határon átnyúló betegtájékoztatás és a kórtörténet kölcsönösen elérhetővé és átláthatóvá válik, ami egy határon átnyúló kommunikációs rendszer, távgyógyászati infrastruktúra és az ismeretek átadása révén valósul meg. A fejlesztési tervek összehangolása megoldást jelent a nemzeti egészségügyi stratégiák közötti különbségekre, és biztosítja megelőző és gyógyító orvosi ellátás következetességét és egyensúlyát a támogatásra jogosult területen. Ennek eredményeként várható a javuló határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokat élvezők száma, ami kiegyensúlyozott kezelési rendszert eredményez. 5 Prioritási tengely: A kockázat-megelőzés és a katasztrófavédelem javítása (TC5: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése) 5/b Specifikus cél: Határon átnyúló katasztrófavédelem és kockázatkezelés javítása Katasztrófa elhárítási műveleteket közösen fogják végezni integrált kapacitásokkal. Azonnali segítséget fognak nyújtani a határ másik oldaláról. Vészhelyzeti válaszidő csökken. Ennek eredményeként várható közös katasztrófavédelmi rendszer előnyeit élvezők száma. 6 Prioritási tengely: Az intézmények és a polgárok közötti határon átnyúló együttműködések fejlesztése (TC11: A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a hatékony közigazgatás.) 11/b Specifikus cél: Az intézmények és közösségek fenntartható, határokon átnyúló együttműködésének fokozása Az államhatárhoz közeli közösségek megosztják, és koordinált módon fejlesztik létesítményeiket, infrastruktúrájukat és kapacitásaikat, elkerülve a párhuzamos feladatokat és kötelezettségeket. Közösen létrehozott és egymás közt kicserélt jó gyakorlatokat és benchmarking módszereket fognak használni. A szabályozási hátteret össze lehetne hangolni. Az adminisztrációs terhek csökkenni fognak. Együttműködések, közös kulturális, oktatási és sport programok hozzák az embereket és közösségeket közelebb egymáshoz. Ennek eredményeként várható, hogy növekszik az intézmények száma, valamint az együttműködés előnyeit élvező személyek száma, ami hozzájárul a harmonizációhoz. A kulturális sokszínűség és a közös hagyományok megőrzését és népszerűsítését célzó kezdeményezések és események támogatás - a helyi civil társadalom bevonásával. Ilyen lehet például közösségek kisebb együttműködési kezdeményezéseinek, civil szervezetek és intézmények támogatása a kultúra, a sport, és a fiatalok témájában. Az egyéb szabadidős tevékenységek alapvető fontosságúak társadalmi és kulturális szempontból. A Környezeti Értékelés 6.2. fejezetében található hatásmátrix mutatja a program céljainak az SKV célkitűzéseivel való összevetését, ami rámutat a szinergiákra és következetlenségekre,

11 melyeket tekintetbe kell venni a program megvalósítása során. Minden egyes specifikus cél esetében leírásra kerültek környezeti célkitűzésekre gyakorolt hatásaik kapcsolatainak intenzitása és iránya. Általánosságban az együttműködési program végrehajtása a környezet általános állapotának javulását eredményezi a támogatásra jogosult területen. A természeti és kulturális erőforrások fenntartható használata, a környezetbarát megoldások alkalmazása pozitív hatással lesz a környezetre. Várható, hogy a program biztosítja a természeti és kulturális táj, és az élőhelyek védelmét. Az együttműködési program megfelel a klímaváltozáshoz kapcsolódó rendelkezéseknek. Az is várható, hogy a program javítani fogja a lakosság életszínvonalát, és hozzájárul a jobb környezeti állapothoz, a jobb egészségi állapothoz, valamint fokozhatja a megújuló erőforrásokból történő energia előállítást. A környezetre gyakorolt minden jelentős kedvezőtlen környezeti hatás megelőzésére, csökkentésére és minél teljesen ellensúlyozására tervezett intézkedések A környezetre gyakorolt feltehetően jelentős hatások értékelésre kerültek, és ennek eredményeként bemutatásra kerültek a javasolt intézkedések. A vonatkozó beavatkozásokat közösen kell kezelni, figyelembe véve az egyes beavatkozási területek lehetséges hatásait. Az árvízvédelmi infrastruktúrához kapcsolódó akciók megvalósítása esetén az élőhelyekre gyakorolt negatív hatást minimalizálni kell. Az adatgyűjtési és monitoring rendszer javítására is szükség van a vízkészlet egyensúlyának (mennyiség, minőség) pontosabb felmérése érdekében. A természeti és kulturális örökség hasznosítása célkitűzéshez kapcsolódóan olyan projekteket kell támogatni, amelyek a tájra nem gyakorolnak módosító hatást. A természeti tényezők (fák, zöld felületek, stb.) csökkenése esetén kompenzációt kell biztosítani a hatályos törvényeknek megfelelően. Amennyiben a projekt zöld területeket érinti a támogatásra jogosult területen, szükség lehet az érintett területek szabályozás általi újratelepítésére mind Romániában, mind Magyarországon. Romániában az OM 135/2010 szabályozás vázol bizonyos intézkedéseket a kompenzációt illetően, és ahogy az Erdészeti Törvény által a 46/2008 törvényben lefektetésre került, erdő eltávolítása esetén máshol új területeket kell újratelepíteni. Magyarországon a évi XXVII. számú rendelet az erdőkről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, és a 346/2008 (XII.30.) a fás növények védelméről szóló Korm.rendelet vázol bizonyos intézkedéseket a kompenzáció tekintetében. A regionális közlekedési rendszerek tervezése, koordinációja és irányítása célkitűzéshez kapcsolódóan, gondos és természetvédelemre fókuszált tervezéssel meg lehet előzni a biológiai sokféleségre, a föld csökkenésre és a tájra ható lehetséges negatív hatásokat, így a környezeti erőforrások és természetvédelmi szempontok figyelembe vétele elengedhetetlen az adott projektek végrehajtása során. Az információ megosztása elengedhetetlen a koordináció és a közös fejlesztés érdekében, csökkentve ezzel a párhuzamosan feladatokat és kötelezettségeket, és biztosítva a hatékony, határon átnyúló együttműködést. A legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás és benchmarking módszerek alkalmazása lerövidíti a megvalósítási időszakot. A jogi háttér harmonizációjával várhatóan hatékonyabb lesz a projektfejlesztés.

12 A specifikus célkitűzések a soft/puha" és hard/kemény" módszereket követelnek meg. A soft" módszerek elsősorban az intézményi és jogszabályi háttér fejlesztését jelentik, a legjobb gyakorlat és értékelési útmutató adaptációjával, míg a kemény" módszerek az infrastruktúrához kapcsolódó kérdéseket tükrözik, integrált elemek alkalmazásával. A kiválasztásra és finanszírozásra kerülő projekteknek kellő gondossággal kell eljárnia a környezeti tényezők tekintetében, és meg kell követelni, hogy környezetvédelmi szabályozó dokumentumokat nyújtsanak be. A környezetvédelmi szabályozási rendelkezések teszik kötelezővé a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelést. A környezetvédelmi szabályozási rendelkezés fogja bemutatni a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést. A tekintetbe vett alternatívák kiválasztásának okai Annak érdekében, hogy a 2001/42/EK rendeletben foglalt Stratégiai Környezeti Vizsgálat ésszerű alternatívákkal kapcsolatos követelményeinek való megfelelés teljesítésre kerüljön, a program következő alternatívái kerültek értékelésre: a "zéró opció" mint első alternatíva, amikor a program nem kerül megvalósításra, egy alternatív program stratégia mint a közbenső alternatíva, és a program végrehajtása, a végleges program verzió, mint a legjobb alternatíva. A program megvalósítása nélkül minden egyes környezetvédelmi tényező hátrányosan lenne érintve. A biológiai sokféleség nem javulna, vagy annak csökkenése következne be, vagy akár súlyosabb károkat is szenvedhetne. A talajeróziót befolyásoló negatív hatások növekedhetnek. Ami a klímaváltozás elleni küzdelmet illeti, a jelenlegi negatív tendenciák folytatódni fognak. A vízellátó rendszerek karbantartásának hiánya mikrobiológiai és/vagy vegyi szennyeződéshez vezetne. A vízközmű hiányzó rekonstrukciója veszélyeztetné a szolgáltatások biztonságát is. Az éghajlatváltozás okozta környezeti kockázat és az esetleges kár volumene növekedne, a gyakoribbá váló időjárási szélsőségek az árvizek és aszályok kockázatának növekedését eredményeznék. A közbenső alternatíva végrehajtásával a természetes élőhelyek tekintetében nagy kockázatot jelentene a vadon élő állatok számának csökkenése, a romló életkörülmények, a kedvezőtlen élettani hatások, a szél és a víz fokozott eróziója. A felszín alatti vizek szennyezésének kockázata alacsonyabb lenne, megújuló forrásokból származó energia fokozott termelése várható, a barnamezős területek új életre kelnének. A program végleges változata a legjobb alternatíva, mivel iteratív módon dolgozták ki együttműködve a programozással, az ex-ante értékeléssel és az SKV-val. A program utolsó változata a határon átnyúló terület sokoldalú elemzése, valamint a hatékony ökológiai, társadalmi és gazdasági helyzet figyelembe vételével tervezte az intézkedéseket. Az ökológiai rendszerek feltételei és funkciói javulni fognak, a kijelölt élővilági, geológiai helyszínek és védett fajokat érintő további károkat el lehet kerülni. A növény- és állatvilág, valamint az élőhelyek természetes változatosságát sikerül megőrizni. A diffúz forrásokból származó talajszennyezést, és a felszín alatti vizek szennyezésének kockázatát csökkenteni lehetne. Az éghajlatváltozás káros hatásai javíthatóak. A természeti és kulturális táj védelmét lehet biztosítani. Ezen alternatíva megvalósítása elősegíti az emberek egészségi állapotának javulását. Következésképpen a célok kitűzése megalapozott, és megfelel az uniós követelményeknek. A szükséges feladatok és a megvalósítás tervezett eszközei összhangban vannak egymással, jól szolgálva a célok elérését. Mindezek garantálják a program sikeres megvalósítását, és megfelelnek a globális cél és a fenntartható fejlődés követelményeinek.

13 A tervezett monitoring intézkedések Az SKV Irányelv 10. cikke értelmében, a program megvalósításának jelentős környezeti hatásait nyomon kell követni, monitorozni kell annak érdekében, hogy a lehető legkorábbi szakaszban az előre nem látható kedvezőtlen környezeti hatások azonosíthatóak legyenek és a szükséges és megfelelő korrekciós intézkedéseket meg lehessen tenni. Általános megközelítésként a Környezeti Értékelés áttekinti és figyelembe veszi az Együttműködési Program keretében javasolt monitoring mutatókat, annak érdekében, hogy elkerüljék a párhuzamosságokat. Ezért az Együttműködési Program keretében javasolt mutatók elemezésre kerültek környezetvédelmi szempontból. Az Együttműködési Program keretében javasolt program specifikus eredmény indikátorok valamint a program specifikus output indikátorok lefedik a program legjelentősebb várható környezeti hatásait. Ezért csak korlátozott számú új monitoring indikátor került megfogalmazásra a felállított környezetvédelmi célkitűzések elérése érdekében. Az alábbi táblázat mutatja az Együttműködési Program keretében javasolt azon monitoring mutatókat, amelyek relevánsak a környezetvédelmi célkitűzések elérése érdekében, és a javasolt SKV környezeti monitoring indikátorokat, melyek szintén a megfelelő környezetvédelmi célkitűzések elérése érdekében kerültek megfogalmazásra. Környezeti tényező Monitoring mutatók (a megfelelő környezetvédelmi célkitűzésből következően) A program specifikus eredmény indikátorokat valamint a program specifikus output indikátorokat dőlt betűvel jelöltük. Biológiai sokféleség, növényvilág, állatvilág, NATURA 2000 Talaj és földhasználat Víz (felszíni vizek, felszín alatti vizek) A javasolt SKV környezeti indikátorokat vastag betűvel jelöltük. A jobb védettségi állapot elérése érdekében támogatott élőhelyek területe I1: azon intézkedések száma, amelyek hatással vannak az élőhelyekre a támogatásra jogosult területen I2: azon intézkedések száma, amelyek hatással vannak a NATURA 2000 területekre a támogatásra jogosult területen I4: azon intézkedések száma, amelyek hatással vannak a tájra és a talajra a támogatásra jogosult területen Enyhe vízminőség (ökológiai állapot) javulás a határon átnyúló folyók mérési pontjain a támogatásra jogosult területen Azon mérési pontok száma, melyeket pozitívan befolyásolják a beavatkozások (a projekt befejezését követően) Jobb minőségű közös kockázatkezelési menedzsment I3: azon intézkedések száma, amelyek hatással vannak a szennyező források megszüntetésére a támogatásra jogosult területen

14 Levegő és az éghajlatváltozás elleni küzdelem Táj Népesség és emberi egészség Anyagi javak, kulturális örökség, beleértve az építészeti és régészeti örökséget Enyhe vízminőség (ökológiai állapot) javulás a határon átnyúló folyók mérési pontjain a támogatásra jogosult területen A létrehozott / fejlesztett határon átnyúló közlekedési szolgáltatások száma I5: a fenntartható útvonalak száma a támogatásra jogosult területen I6: a talaj rehabilitációhoz hozzájáruló intézkedések száma a támogatásra jogosult területen A fejlesztett egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzáféréssel rendelkező népesség A fejlesztett katasztrófa elhárítási szolgáltatások által védett népesség (a projekt befejezését követően) I7: a helyreállított történelmi, természeti és kulturális örökségi helyszínek száma

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135)

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135) HU-SRB IPA II CBC 2014-2020 Tervezet OP Nyilvános Konzultáció 1. Prioritás: Határokon átnyúló vízgazdálkodás és kockázat megelőző rendszerek fejlesztése Prioritás azonosítása A környezet védelme, éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

2013.12.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 347/281

2013.12.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 347/281 2013.12.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 347/281 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1300/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) a Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135)

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135) HU-SRB IPA II CBC 2014-2020 Tervezet 1. Prioritás: Határokon átnyúló vízgazdálkodás és kockázat megelőző rendszerek fejlesztése Prioritás azonosítása A környezet védelme, éghajlatváltozáshoz való alkalmazás,

Részletesebben

A 2014-2020-as határon átnyúló együttműködési programok tervezése

A 2014-2020-as határon átnyúló együttműködési programok tervezése A 2014-2020-as határon átnyúló együttműködési programok tervezése 2013. NOVEMBER 29. DEBRECEN A 2014-2020-as határmenti programok tervezése A 2014-2020- as programozási időszakban az Európai Terüle= Együ?működési

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése csoport A PHARE programok és az Átmeneti projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése 008 millió forint V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Vizsgálatok dokumentációs rendszerének fejlesztése (00/08-.0.0) Felhalmozási

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben