/2008. ( ) ÖTM rendelet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "/2008. ( ) ÖTM rendelet"

Átírás

1 /2008. ( ) ÖTM rendelet a megújuló energiaforrásokat - biogázt, bioetanolt, biodízelt - hasznosító létesítmények tűzvédelmének műszaki követelményeiről A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 47. (2) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. -ának cc) alpontjában meghatározott feladatkörömben a következőket rendelem el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A megújuló energiaforrásokat - biogázt, bioetanolt, biodízelt - előállító, tároló, felhasználó létesítmények létesítése ideértve az átalakítást, a bővítést is - és üzemeltetése során az e rendeletben megállapított tűzvédelmi műszaki követelményeket kell alkalmazni. 2. (1) E rendelet alkalmazásában: 1. alapanyagtároló: a bioetanol, biodízel előállításához szükséges mezőgazdasági termény tárolására szolgáló nyitott vagy zárt építmény, 2. bioetanol: a biomassszából, illetve a hulladékok biológiailag lebomló részéből előállított, bioüzemanyagként felhasználható etanol. Nagy tisztaságú víztelenített finomszesz. A bioetanol tulajdonságai megegyeznek a hagyományos módon előállított és víztelenített etilalkohol tulajdonságaival, 3. bioetanol tároló tér: a bioetanol tárolására szolgáló építmény. E szabályozó vonatkozásában nem minősül tárolásnak a gyártás közbeni, technológiai célú átmeneti tárolás, 4. bioetanol üzem: bioetanol előállítására, tárolására, felhasználására szolgáló, sajátos építményekből álló létesítmény, amely magába foglalja valamennyi, az üzemeltetést segítő berendezést és építményt, 5. biodízel: dízelüzemanyag minőségű, bioüzemanyagként felhasználható növényolaj-zsírsavmetilészter (pl. repce (RME), napraforgó (NME), szója,stb..). A biodízel tulajdonságai megegyeznek a hagyományos módon előállított dízelolaj tulajdonságaival, 6. biodízel üzem: biodízel előállítására, tárolására, felhasználására szolgáló, sajátos építményekből álló létesítmény, amely magába foglalja valamennyi, az üzemeltetést segítő berendezést és építményt, 7. biogáz: biomassza, illetve szerves hulladékok levegőtől elzárt bomlása során keletkező, földgázminőségűre tisztítható, bioüzemanyagként is felhasználható gáznemű anyag. A gázke- 1

2 verék metán tartalma - a körülményektől és a baktérium kultúrától függően %; széndioxid tartalma 30-60%; kénhidrogén tartalma 0,01-0,4%; továbbá nyomokban megjelenhetnek benne más alkotóelemek is, 8. biogáz üzem: biogáz vagy depóniagáz előállítására, tárolására, felhasználására szolgáló, sajátos építményekből álló létesítmény, amely magába fogalja valamennyi, az üzemeltetést segítő berendezést és építményt. A biogáz termeléshez felhasznált alapanyagtól függően - e szabályozó vonatkozásában - megkülönböztetünk mezőgazdasági (növényi, állati eredetű) mellékterméket; depóniagázt; kommunális, ipari szennyvíziszapból, szennyvizekből kinyert biogázt hasznosító biogáz üzemet, 9. biomassza: minden biológiailag lebomló szerves anyag, amely mezőgazdasági tevékenységből, fenntartható erdőgazdálkodásból, fafeldolgozásból, energetikai célú ültetvényekből, élelmiszer-iparitermelésből vagy ezek termékeinek, melléktermékeinek vagy hulladékainak feldolgozásából, valamint hulladékgyűjtésből vagy szennyvízkezelésből származik, 10. depóniagáz: olyan biogáz, amely kommunális hulladéklerakók hulladéktestében található szervesanyag spontán bomlásakor keletkezik, 11. erjesztő tartály (fermentor, reaktor, rothasztó tartály): rugalmas vagy merev tetejű zárt tartály, melyben a szerves anyagok erjedése, lebomlása végbemegy, 12. észterezés: savak alkohollal történő reakciója, melynek során észter képződik, 13. fűtőerőmű blokk (gázmotor-generátor): olyan berendezés, amely a kitermelt biogázt elektromos és hőenergiává alakítja át, 14. gázelőkészítő berendezések: a biogáz kezelésére (pl. kéntelenítésre, víztelenítésre, hab leválasztásra, esetleg széndioxid tartalom csökkentésre) szolgáló berendezések, 15. gázfáklya: az üzemszerű működés mellett átmenetileg felesleges (vagy a nem üzemszerű működés során keletkező) biogáz elégetésére szolgáló berendezés, mely megakadályozza, hogy a biogáz elégetlenül a környezetbe jusson, 16. gázkutak: kommunális hulladéklerakó hulladéktestében keletkező biogáz (depóniagáz) felszínre juttatására szolgáló gyűjtőcsövek, 17. gáztároló: a biogáz átmeneti - felhasználás előtti gázhalmazállapotban történő, technológiai célú tárolására szolgáló (puffer) berendezés, 18. nyersanyag fogadótér: az alapanyag tárolására szolgáló nyitott vagy zárt építmény, 19. nyersanyagkezelő: az alapanyag feldolgozásához szükséges előkezelést biztosító berendezés, berendezések, 20. reaktor: zárt tartály, melyben a növényi-olaj és az alkohol reakciója (katalizátor jelenlétében) végbemegy, 21. rektifikáló oszlop: az alkohol lepárlására szolgáló berendezés, 22. szeparátor: zárt tartály, ahol a növényi észter szétválik a melléktermékként keletkező glicerintől, 23. trágyatároló: a biogáz kinyerése után visszamaradt szerves anyagok (trágya, hígtrágya) tárolására szolgáló építmény. 24. üzemzavar: a technológia során bekövetkező olyan zavar, mely nem kívánt égéshez és/vagy robbanáshoz vezethet. (2) E rendelet alkalmazásában létesítési előírás a 4. (2)-(8) bekezdésében, a 6. (4) és (5) bekezdésében, a 7. -ban, a 8. -ban, a 9. (1) bekezdésében, (2) d, e, f pontjában, (4)-(6) és (8)-(12) bekezdésében, a 10. -ban, a 11. -ban, a 2

3 12. -ban, a 13. -ban, a 14. -ban, a 15. (3)-(5) bekezdésében, a 16. -ban, a 17. -ban, a 18. -ban, a 19. -ban, a 20. (1) és (3)-(5) bekezdésében, a 21. -ban foglalt rendelkezés. (3) E rendelet alkalmazásában tűzvédelmi használati vagy a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírás a 6. (11) bekezdésében, a 9. (2) a, b, c pontjában, (3) bekezdésben, a 10. (2)-(3) bekezdésében, a 15. (2), (6) és (8) bekezdésében, a 20. (2), (6) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezés. 3. (1) A rendeletben meghatározott létesítési, használati vagy a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírás alól a tűzvédelmi hatóság - más legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele mellett - kérelemre eltérést engedélyezhet. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a tűzvédelmi műszaki követelmény, tűzvédelmi szabály alkalmazásának pontos helyszínét, az érintett építmény, szabadtér, dolog megnevezését; b) az érintett tűzvédelmi műszaki követelmény, tűzvédelmi szabály azon részét, amelyre az eltérési kérelem vonatkozik; c) a tűzvédelmi műszaki követelménytől, tűzvédelmi szabálytól való eltérés indokát; d) a kérelemhez mellékelni kell a tervezett eltérő megoldás olyan részletességű műszaki dokumentációját, amely bizonyítja, hogy az eltérő megoldás a rendelettel megállapított tűzvédelmi műszaki követelményben, tűzvédelmi szabályokban foglalt előírásokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújt. (3) A rendeletben szereplő műszaki követelményektől való eltérés, a más hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárást megelőzően engedélyezhető. BIOGÁZ ÜZEM TŰZVÉDELMÉNEK MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI Általános létesítési és használati előírások 4. (1) A biogáz üzemre vonatkozó előírásokat a tűzvédelmi követelményekről szóló külön jogszabály rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. (2) A biogáz üzem technológiájához közvetlenül kapcsolódó építmények (berendezések) egy technológiai egységként kezelendők, közöttük tűztávolságot nem kell tartani. A gáztárolók köré előírt szükséges védőtávolságokat a 9. (1) bekezdése tartalmazza. (3) A biogáz üzem megengedett tűzszakasz méreteit az ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok megengedett tűzszakasz-területei alapján kell meghatározni. A rendeltetést a biogáz üzemhez kapcsolódó létesítmény fő funkciója alapján kell meghatározni. 3

4 (4) Az alapanyag tároló megengedett tűzszakasz méreteit a tárolási tűzszakaszok megengedett tűzszakasz-területei alapján kell meghatározni. (5) A biogáz üzem huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló építménye teherhordó szerkezeténél a védelem nélküli acélszerkezet alkalmazása esetén az építmény teljes területét beépített tűzjelző és oltóberendezéssel kell ellátni, hőszigetelés alkalmazása esetén a szigetelés csak nem éghető anyagból készülhet. (6) A biogáz üzem középmagas illetve magas építményeinek legalább egyik oldalán tűzoltási felvonulási területet kell kialakítani a középmagas, illetve magas épületekre vonatkozó előírásoknak megfelelően. (7) A biogáz üzem A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeiben hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kell kialakítani. Hasadó vagy hasadó-nyíló felület kialakítása nem szükséges, ha a helyiségben beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés működik, továbbá a helyiségben a 5. (4) bekezdésnek megfelelő gázkoncentráció érzékelőt helyeztek el. (8) A biogáz üzem teljes területén - kivéve az E tűzveszélyességi osztályba tartozó, valamint a szabadtéri területeket - beépített tűzjelző berendezés kiépítése kötelező. (9) A szabadtéren elhelyezett építmények környezetében a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett helyeken kézi jelzésadók elhelyezése szükséges. (10) A biogáz üzem oltóvízszükséglete a mértékadó tűzszakasz méret alapján kerüljön meghatározásra. (11) A biogáz üzem létesítése, átalakítása, használata során a villamos és villámvédelmi berendezésekre vonatkozó előírások alkalmazása kötelező. A túlfeszültség elleni védelemről gondoskodni kell. 5. (1) 0-s robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a biogáz üzem azon zárt tereit, ahol biogáz folyamatosan vagy hosszú ideig, vagy gyakran van jelen, így különösen a) az erjesztő tartályok (fermentor, reaktor és (elő- és utó) rothasztó, ülepítő tartály), b) a gázelőkészítő berendezések (kéntelenítő; biogáz kavics-, kerámia-, aktív szén-, egyéb szűrő), c) a gáztárolók, d) a zárt trágyatárolók, valamint e) a gázkutak, technológiai csővezetékek és tartályok belső tereit. (2) 1-es robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a biogáz üzem azon területeit, ahol a biogáz normál üzemben várhatóan alkalmanként fordul elő, így különösen a) a lefúvató, mintavevő, lefejtő és víztelenítő helyek körüli 3 méter sugarú gömb alakú területet, b) a terepszinten vagy terepszint felett, szabadtéren elhelyezett szivattyú körüli 1 méter sugarú gömb alakú területet, c) az aknában elhelyezett szivattyú, vagy szerelvény és karimás kötés esetén az akna belsejét, d) a helyiségben elhelyezett szivattyú esetén a szivattyú körüli 3 méter sugarú gömb alakú területet. 4

5 (3) 2-es robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a biogáz üzem azon területeit, ahol a biogáz normál üzemben várhatóan nem fordul elő, de ha mégis előfordul, akkor csak rövid ideig marad fenn, így különösen a) a karimás kötések (búvó nyílás) körüli 3 méter sugarú gömb alakú területet, b) a lefúvató, mintavevő, lefejtő és víztelenítő helyek körüli - a 3 méter sugarú, gömb alakú 1- es zónán túli - további 3 méter sugarú, gömb alakú területet, c) a terepszinten vagy terepszint felett, szabadtéren elhelyezett szivattyú körül - az 1 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú, gömb alakú területet, d) az 1-es zónába sorolt akna fölötti területet 0,8 méter magasságig és az akna széle körül 2 méter szélességig, e) a helyiségben elhelyezett szivattyú esetén, a szivattyú körüli - a 3 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú gömb alakú területet. (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott zónák típusa és kiterjedése - a szellőzés fokozatának és üzembiztonságának valamint a beépített, automatikus működésű gázveszélyt jelző berendezések létesítésének függvényében - változtatható. Ha a létesítés során az (1)-(3) bekezdésben meghatározottól eltérő típusú és kiterjedésű zónabesorolást kívánnak kialakítani, azt csak a tervező által - a vonatkozó előírásoknak megfelelően - elkészített, a robbanás veszélyességi zónák besorolását tartalmazó dokumentáció alapján lehet végrehajtani. (5) A nem villamos berendezéseket - a robbanásveszélyes zónákban - a vonatkozó szabványban meghatározott gyújtási kockázatértékelésben foglaltak szerint lehet alkalmazni. (1) Az erjesztő tartály és az ahhoz kapcsolódó gázelőkészítő valamint gáztároló berendezés beépítéséhez tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése nem szükséges. (2) A biogáz letárolása és/vagy palackozása esetén, a technológia során alkalmazandó tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés beépítéséhez, használatához tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványt kell beszerezni. (3) A technológia során alkalmazott berendezéseken, a biztonsági szerelvényen keresztül eltávozó gázt oly módon kell elvezetni, hogy az tüzet vagy robbanást ne okozzon. (4) A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó berendezések épületbe történő telepítése esetén a vészlefúvatás az épületen kívülre történjen. A berendezés elhelyezésére szolgáló helyiségbe gázkoncentráció érzékelőt kell telepíteni, melynek az alsó robbanási határérték 20%-ának elérését érzékelve hallható és látható módon jelzést adva indítania kell a vészszellőzést és az alsó robbanási határérték 40%-ának elérését érzékelve az üzemeltető által előírt - a technológiának megfelelő - szükséges beavatkozásokat is el kell indítania. (5) Az A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó berendezések technológiai elválasztására (a berendezések elé és mögé) egy esetleges tűz vagy robbanás továbbterjedését megakadályozó biztonsági szerelvényt kell beépíteni. (6) Az üzem automatikus vezérlését (folyamatirányítást) úgy kell kialakítani, hogy üzemzavar esetén a berendezések manuálisan is irányíthatók legyenek. A rendszer az üzemzavart hang- és fényjelzéssel is jelezze. (7) Az irányítóhelyiségben jól láthatóan fel kell tüntetni az üzemzavar esetén értesítendő személyek elérhetőségeit. (8) A gázürítő szerelvényeket a véletlen, továbbá az illetéktelen kinyitás ellen védeni kell. 6. 5

6 (9) A biogáz üzem dolgozóját félévente tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. (10) A biogáz üzem dolgozójának - ha a vonatkozó előírásban meghatározott munkakörben dolgozik - tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie. (11) A technológiai berendezések karbantartása során a karbantartó köteles hordozható metángáz érzékelő készüléket tartani magánál Mezőgazdasági biogáz üzem speciális létesítési és használati előírásai 7. (1) A nyersanyag fogadó terek tűzveszélyességi osztályba sorolását a nyersanyagból - a tárolási technológiától függően - esetlegesen felszabaduló gázok tulajdonságai alapján kell elvégezni. (2) Szabadtéri, nyitott tároló esetén a nyersanyag fogadó teret C, tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. (3) A nyitott nyersanyagtárolók legalább A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készüljenek. (4) A nyersanyagkezelőben, ha az atmoszférikus nyomásnál nagyobb nyomás szükséges, be kell tartani a nyomástartó edényekre vonatkozó műszaki követelményeket. (5) Ha a nyersanyagkezelés során fokozottan tűz- és robbanásveszélyes gáz keletkezhet olyan koncentrációban, amely tüzet vagy robbanást okozhat, a nyersanyagkezelőt az A tűzveszélyességi osztálynak megfelelő előírások szerint kell kialakítani. (6) Az erjesztő tartály (fermentor, rothasztó) A fokozottan tűz és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. Az erjesztő tartályok és a gázelőkészítő közé egy esetleges tűz vagy robbanás továbbterjedését megakadályozó biztonsági szerelvényt kell beépíteni. (7) Az erjesztő tartályok legalább A1 tűzvédelmi osztálynak megfelelő anyagból készüljenek, hőszigetelésük, továbbá a hőszigetelést védő külső borítás legalább A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készüljön. A tartály tetején lévő rugalmas tető kialakítása esetén a 8. -ban leírtakat kell alkalmazni. (8) A tartály belsejében található villamos berendezéseket a zónabesorolás előírásainak megfelelően kell kialakítani. (9) A tartályokat el kell látni nyomáshatároló biztonsági szerelvénnyel. 8. (1) A gáztároló építmény, berendezés A fokozottan tűz és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. (2) A gáztároló környezetében lévő villamos berendezések feleljenek meg a zónabesorolás előírásainak. (3) A gáztároló anyaga gáztömör, UV-, időjárás-, hő-, nyomásálló legyen. Amennyiben a gáztároló anyaga műanyag fólia, úgy az legalább C tűzvédelmi osztályú legyen. (4) A gáztároló anyagának kiválasztása során különösen műanyag fóliák esetén - a) a metángázra vonatkoztatott gázáteresztő képesség < = 1000 cm 3 /m 2 /24 h/bar, b) a hőállóság -30 C + 50 C, c) a szakítószilárdság legalább 500 N/5 cm vagy a húzószilárdság legalább 250 N/5 cm legyen. 6

7 (5) A gáztárolók áteresztőképességét az üzembe helyezés előtt ellenőrizni kell, melynek eredményét jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (6) A gáztároló fólia időszakos felülvizsgálatát a gyártó előírásainak megfelelően el kell végezni. A felülvizsgálat során tapasztalt hibákat meg kell szüntetni és annak tényét hitelt érdemlően dokumentálni kell. (7) A gáztárolót el kell látni a nyomásérték megfelelő szinten tartásához szükséges biztonsági szerelvényekkel. (8) A gáztárolót és az ahhoz csatlakozó föld feletti vezetékeket, szerelvényeket úgy kell kialakítani, hogy gépjármű ütközése vagy egyéb külső károsodás ellen védve legyenek. (9) Ha a földalatti illetve földtakarásos gáztárolók felett az akadálytalan közlekedés nem biztosítható, a tárolókat el kell keríteni és jól láthatóan meg kell jelölni. 9. (1) A biogáz üzem építményeinek védelmében előírt, egy esetleges tűz, robbanás vagy egyéb károsító hatás kialakulásának megakadályozásához szükséges védőtávolságokat az 1-3. táblázat tartalmazza. Ha több gáztároló egy technológiai egységként kerül telepítésre, közöttük védőtávolságot nem szükséges tartani, a szükséges védőtávolságot a gáztárolók együttes térfogata alapján kell meghatározni. (2) A védőtávolságon belül nem lehet a) éghető anyagot tárolni, b) dohányozni, c) fás szárú növényt termeszteni, d) villamos légvezeték, oszlop, 400V feletti villamos berendezés, e) közvetlenül a technológiához nem kapcsolódó építmény, f) közmű. (3) A védőtávolságon belül nyílt lángot használni, szikrát okozó vagy egyéb tűzveszélyes tevékenységet érvényes, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre kiadott engedélyben meghatározottak szerint lehet folytatni. (4) A védőtávolságon belül csak az üzemeltetéshez szükséges forgalmi utak alakíthatók ki, melyeken csak az üzemeltetéshez szükséges járművek közlekedhetnek. (5) Az 1-3. táblázatokban előírt védőtávolság a felére csökkenthető védőfal építésével, melynek nyomásállónak és A1 EI 90 tűzvédelmi osztályúnak kell lennie, továbbá legalább 0.5 méterrel túl kell nyúlnia a tárolón. Ha a védőfal oldalirányban és felfelé 3-3 m-rel túlnyúlik a tárolón a védőtávolságot nem szükséges tartani. 1. táblázat: Föld feletti, épületszerkezetekből kialakított, vagy épületbe telepített gáztárolók védőtávolságai. Tároló térfogata (m 3 ) 300-ig felett Védőtávolság (m) Megj.: Épületbe telepített gáztárolók esetén a védőtávolságot az épület külső falsíkjától kell mérni. 7

8 2. táblázat: Föld alatti és földtakarásos gáztárolók szerelvényei, nyílásai körüli védőtávolságok. Tároló térfogata (m 3 ) 300-ig felett Védőtávolság (m) táblázat: Alapanyag tároló vagy erjesztő tartály fölé telepített tárolóballon valamint tároló fóliák védőtávolságai. Tároló térfogata (m 3 ) 300-ig felett Védőtávolság (m) (6) A föld feletti gáztárolókat a biogáz üzemhez technológiailag közvetlenül nem kapcsolódó építményektől a 4. táblázatban meghatározottak szerint kell elhelyezni. (A távolság értékek méterben értendők). 4. táblázat létesítmény gáztároló térfogata (m 3 ) 300-ig felett A és B tűzveszélyességi osztályú építmény vagy övezet C és D tűzveszélyességi osztályú építmény vagy övezet Vasúti forgalmi vágány Közlekedési út, járda, kerékpárút Megj.: Az 1-4. táblázatok fejlécében megállapított tól-ig értékek értelmezése: az alsó határnál nagyobb, de legfeljebb a felső határértékig. (7) A csővezetékek kialakításánál a csatlakozó vezetékre vonatkozó biztonsági övezeteket kell betartani. (8) A csővezetékeket a mechanikai sérülésektől és a káros hőhatástól védeni kell. (9) A fűtőerőmű blokk elé tűz vagy robbanás továbbterjedését megakadályozó biztonsági szerelvényt kell beépíteni. (10) A gázfáklyára kell továbbítani az üzemi technológia során feleslegben keletkezett biogázt. (11) A gázfáklyát üzembiztos (szünetmentes) elektromos gyújtórendszerrel kell kialakítani, teljesítményét az óránkénti csúcs biogáz termelésre kell méretezni. (12) A gázfáklya telepítési helyét a biogáz üzem egyéb építményei esetleges szellőztetésének, az előírt védőtávolságoknak, a hasadó-nyíló felületek lefúvási irányának, valamint az uralkodó széliránynak figyelembe vételével kell meghatározni. 8

9 10. Depóniagázt hasznosító biogáz üzem speciális létesítési és használati előírásai (1) Depóniagáz kitermelés esetén - a 7. - ban foglaltak kivételével - a mezőgazdasági biogáz üzemre vonatkozó speciális előírásokat kell alkalmazni. (2) A gázkutak szerelvényeinek a mechanikai sérülések elleni védelmét biztosítani szükséges. (3) A hulladékszállító járművek útvonalai ne keresztezzék a gázgyűjtő vezetékeket. Ha ez elkerülhetetlen olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, ami megakadályozza a vezetékek sérülését. 11. Szennyvizekből kinyert biogázt hasznosító üzem speciális létesítési és használati előírásai (1) A mezőgazdasági biogáz üzemre vonatkozó speciális előírásokat kell betartani az alkalmazott technológiának/berendezésnek megfelelően. (2) Az iszapcsövek járható közműalagútjaiban metán gázérzékelő berendezést kell elhelyezni, melynek az alsó robbanási határérték 20%-ának elérését érzékelve hallható és látható módon jelzést adva indítania kell a vészszellőzést, az alsó robbanási határérték 40%-ának elérését érzékelve az üzemeltető által előírt - a technológiának megfelelő - szükséges beavatkozásokat is el kell indítania. BIOETANOLGYÁRTÁS TŰZVÉDELMÉNEK MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI Általános létesítési és használati előírások 12. (1) A bioetanolgyártás e rendeletben nem szabályozott tűzvédelmének követelményeit az ipari üzemekre valamint az éghető folyadékokra vonatkozó előírások alapján kell megállapítani. (2) Középmagas vagy magas technológiai jellegű épület esetében, ha az épületben emberi tartózkodás is történik, az épületszerkezeteknek legalább II. tűzállósági fokozatba kell tartozniuk és a vonatkozó műszaki előírásnak megfelelő füstmentes lépcsőházat kell kialakítani. (3) A bioetanol üzem megengedett tűzszakaszméreteit az ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok megengedett tűzszakasz-területei alapján kell meghatározni. A rendeltetést a biogáz üzemhez kapcsolódó létesítmény fő funkciója alapján kell meghatározni. (4) Középmagas vagy magas ipari épület esetében a megengedett tűzszakaszméretet 20%-kal csökkentett területtel kell figyelembe venni. A megengedett tűzszakasz méretet nem szükséges csökkenteni, ha az épület teljes területe beépített habbal oltó berendezéssel védett. 9

10 13. (1) Az alapanyagtároló megengedett tűzszakaszméreteit a tárolási tűzszakaszok megengedett tűzszakasz-területei alapján kell meghatározni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tűzszakaszméret maximum m 2 -es tűzszakasz nagyságig növelhető, ha a tárolóban a tűz terjedését megakadályozó - a tárolót legfeljebb 1300 m 2 alapterületű szekciókra osztó - a tárolási magasságot legalább 1,5 méterrel meghaladó magasságú határoló szerkezetet építenek be, és a tárolt termény hűtését valamint gyors kiürítését megfelelő technológiai rendszerrel biztosítják. A hűtéshez, kiürítéshez szükséges technológiát az üzemeltetőnek technológiai utasításban kell rögzítenie. (3) Silóban történő tárolás esetén akkor tekinthető önálló tűzszakasznak a legfeljebb m 3 térfogatú tároló siló, ha a tartály anyaga valamint az esetleges hőszigetelés legalább A2 tűzvédelmi osztályba tartozik, továbbá több tartály esetén a tartályok egymástól való telepítési távolsága legalább 1 méter. (4) A bioetanol üzem technológiájához közvetlenül kapcsolódó építmények (berendezések) egy technológiai egységként kezelendők, közöttük tűztávolságot nem kell tartani. Az alapanyag tároló valamint előkészítő építményt külön tűzszakaszként kell kialakítani. (5) A bioetanol üzem középmagas illetve magas építményeinek legalább egyik oldalán tűzoltási felvonulási területet kell kialakítani a középmagas, illetve magas épületekre vonatkozó előírásoknak megfelelően. (6) A bioetanol üzem huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló építményének teherhordó szerkezeteinél akkor megengedett a védelem nélküli acélszerkezet, ha az építmény teljes területe beépített tűzjelző és oltóberendezéssel van ellátva és hőszigetelés alkalmazása esetén a hőszigetelés legalább A2 tűzvédelmi osztályba tartozik. (7) A bioetanol üzem A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeiben hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kell kialakítani a vonatkozó előírásoknak megfelelően. A hasadó vagy hasadó-nyíló felület kialakítása nem szükséges, ha a helyiség beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel van ellátva, továbbá a helyiségben az ott alkalmazott technológiának megfelelő folyadékgőz koncentráció érzékelő van elhelyezve, amely az alsó robbanási határérték 20%-ának elérését érzékelve hallható és látható módon jelzést adva indítja a vészszellőzést és az alsó robbanási határérték 40%-ának elérését érzékelve az üzemeltető által előírt - a technológiának megfelelő - szükséges beavatkozásokat is elindítja. (8) A bioetanol üzem teljes területén - kivéve az E tűzveszélyességi osztályba tartozó valamint a szabadtéri területeket - beépített tűzjelző berendezést kell létesíteni és üzemben tartani. (9) A szabadtéren elhelyezett építmények környezetében a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett helyeken kézi jelzésadókat kell elhelyezni. (10) A bioetanol üzem létesítése, átalakítása, használata során a villamos és villámvédelmi berendezésekre vonatkozó előírások betartása kötelező. 14. (1) 0-s robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a bioetanol üzem azon zárt tereit, ahol a robbanásveszélyes közeg folyamatosan vagy hosszú ideig, vagy gyakran van jelen, így különösen a) a tartályok, egyéb berendezések és technológiai csővezetékek belső tereit, 10

11 b) a robbanásveszélyes folyadékot gyakran és nagy mennyiségben tartalmazó akna belsejét. (2) 1-es robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a bioetanol üzem azon területeit, ahol a robbanásveszélyes közeg normál üzemben várhatóan alkalmanként fordul elő, így különösen a) a mintavevő, lecsapoló és lefejtő szerkezetek körül legalább 5 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, b) a szabályozó szelepek, valamint a terepszinten vagy terepszint felett szabadtéren elhelyezett szivattyú körüli legalább1 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, c) az aknák vagy tartályok légzője körüli legalább 3 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, d) az aknában elhelyezett szivattyú, vagy szerelvény és karimás kötés esetén az akna belsejét, e) helyiségben elhelyezett szivattyú esetén a szivattyú körüli legalább 3 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét. (3) 2-es robbanásveszélyességi zónába kell sorolni olyan tereket, ahol a robbanásveszélyes közeg normál üzemben várhatóan nem fordul elő, de ha mégis előfordul, akkor rövid ideig marad fenn, így különösen a) a karimás kötések (búvó nyílás) körüli legalább 3 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, b) a mintavevő, lecsapoló és lefejtő szerkezetek körüli - az 5 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú gömb alakú területet, c) a szabályozó szelepek, a terepszinten vagy terepszint felett szabadtéren elhelyezett szivatytyú körüli - az 1 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú gömb alakú területet, d) az 1-es zónába sorolt akna fölötti területet 0,8 méter magasságig és az akna széle körül 2 méter szélességig, e) a helyiségben elhelyezett szivattyú esetén a szivattyú körüli - a 3 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú gömb alakú terület. (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott zónák típusa és kiterjedése - a szellőzés fokozatának és üzembiztonságának továbbá a beépített, automatikus működésű gázveszélyt jelző berendezések létesítésének függvényében - változtatható. Ha a létesítés során az (1)-(3) bekezdésben meghatározottnál eltérő típusú és kiterjedésű zónabesorolást kívánnak kialakítani, azt csak tervező által - a vonatkozó előírásoknak megfelelően - elkészített, a robbanás veszélyességi zónák besorolását tartalmazó dokumentáció alapján lehet végrehajtani. (5) A nem villamos berendezéseket - a robbanásveszélyes zónákban - a vonatkozó szabványban meghatározott gyújtási kockázatértékelésben foglaltak szerint lehet alkalmazni. 15. (1) A bioetanol gyártás során használt tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést csak kijelölt tanúsító szervezet által kiadott tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány birtokában lehet beépíteni, használni. (2) A bioetanol üzem területén a tűzvédelmi hatóság által meghatározott mennyiségű habképző anyagot kell készenlétben tartani. 11

12 (3) Az 5000 m 3 vagy annál nagyobb tárolási egységtérfogatú bioetanol tároló tartály védelmére a vonatkozó előírásoknak megfelelően beépített habbal oltó berendezést kell létesíteni. (4) Az üzem automatikus vezérlését (folyamatirányítás) úgy kell kialakítani, hogy üzemzavar esetén a berendezések manuálisan is irányíthatók legyenek. A rendszer az üzemzavart hang- és fényjelzéssel is jelezze. (5) Az irányítóhelyiségben jól láthatóan fel kell tüntetni az üzemzavar esetén értesítendő személyek elérhetőségeit. (6) Az alapanyag ömlesztett, valamint silóban történő tárolása esetén a tárolt anyag hőmérsékletét - a technológiai utasításban rögzítetteknek megfelelően - rendszeresen ellenőrizni és a mért adatokat dokumentálni kell. A hőmérséklet veszélyes mértékű megemelkedése esetén az alkalmazott technológiai intézkedéseknek biztosítania kell a hőmérséklet tűzvédelmi szempontból már veszélytelen értékre történő visszaállítását. (7) A bioetanol üzem dolgozójának - ha a vonatkozó előírásban rögzített munkakörben dolgozik - érvényes tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie. (8) A bioetanol üzem dolgozóját félévente tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Bioetanol üzem speciális létesítési és használati előírásai 16. (1) Helyiségben történő alapanyag tárolás esetén a helyiségben szellőztetést kell biztosítani, mely megadályozza az ott tartózkodókra és a környezetre veszélyes mértékű felmelegedést vagy porkoncentráció kilakulását. (2) Silóban történő alapanyag tárolásnál a siló előtti és utáni szállítóvezetékbe tűz vagy robbanás továbbterjedését megakadályozó biztonsági szerelvényt kell beépíteni. (3) A zárt helyiségbe telepített rektifikáló oszlopok környezetében gáz/gőzkoncentráció érzékelőket kell elhelyezni, melyek az alsó robbanási határérték 20%-ának elérését érzékelve hallható és látható módon jelzést adva indítják a vészszellőzést és az alsó robbanási határérték 40%-ának elérését érzékelve az üzemeltető által előírt - a technológiának megfelelő - szükséges beavatkozásokat is elindítja. BIODÍZELGYÁRTÁS TŰZVÉDELMÉNEK MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI Általános létesítési és használati előírások 17. (1) A biodízelgyártás e rendeletben nem szabályozott tűzvédelmének követelményeit az ipari üzemekre valamint az éghető folyadékokra vonatkozó hatályos előírások alapján kell megállapítani. (2) Középmagas vagy magas technológiai jellegű épületek esetében, ha az épületben emberi tartózkodás is történik, az épületszerkezeteknek legalább II. tűzállósági fokozatba kell tartozniuk és a vonatkozó műszaki előírásnak megfelelő füstmentes lépcsőházat kell kialakítani. 12

13 (3) A biodízel üzem megengedett tűzszakaszméreteit az ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok megengedett tűzszakasz-területei alapján kell meghatározni. A rendeltetést a biodízel üzemhez kapcsolódó létesítmény fő funkciója alapján kell meghatározni. (4) Középmagas vagy magas ipari épület esetében a megengedett értéket 20%-kal csökkentett területtel kell figyelembe venni. A megengedett tűzszakasz méretet nem szükséges csökkenteni, ha az épület teljes területe beépített habbal oltó berendezéssel védett. 18. (1) Az alapanyagtároló megengedett tűzszakaszméreteit a tárolási tűzszakaszok megengedett tűzszakasz-területei alapján kell meghatározni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tűzszakaszméret maximum m 2 -es tűzszakasz nagyságig növelhető, ha a tárolóban a tűz terjedését megakadályozó - a tárolót legfeljebb 1300 m 2 alapterületű szekciókra osztó - a tárolási magasságot legalább 1,5 méterrel meghaladó magasságú határoló szerkezetet építenek be, és a tárolt termény hűtését valamint gyors kiürítését megfelelő technológiai rendszerrel biztosítják. A hűtéshez, kiürítéshez szükséges technológiát az üzemeltetőnek technológiai utasításban kell rögzítenie. (3) Silóban történő tárolás esetén akkor tekinthető önálló tűzszakasznak a legfeljebb m 3 térfogatú duplafalú, tároló siló, ha a tartály anyaga, valamint az esetleges hőszigetelés legalább A2 tűzvédelmi osztályba tartozik, továbbá több tartály esetén a tartályok egymástól való telepítési távolsága legalább 1 méter. (4) A biodízel üzem huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló építményeinek teherhordó szerkezeteinél akkor megengedett a védelem nélküli acélszerkezet, ha az építmény teljes területe beépített tűzjelző és oltóberendezéssel van ellátva és hőszigetelés alkalmazása esetén a hőszigetelés nem éghető anyagból készült. (5) A biodízel üzem középmagas illetve magas építményeinek legalább egyik oldalán tűzoltási felvonulási területet kell kialakítani a középmagas, illetve magas épületekre vonatkozó előírásoknak megfelelően. (6) A biodízel üzem teljes területén - kivéve az E tűzveszélyességi osztályba tartozó valamint a szabadtéri területeket - beépített tűzjelző berendezést kell alkalmazni. (7) A szabadtéren elhelyezett építmények környezetében a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett helyeken kézi jelzésadókat kell elhelyezni. (8) A biodízel üzem létesítése, átalakítása, használata során a villamos és villámvédelmi berendezésekre vonatkozó előírások betartása kötelező. 19. (1) 0-s robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a biodízel üzem azon zárt tereit, ahol a robbanásveszélyes közeg folyamatosan vagy hosszú ideig, vagy gyakran van jelen, így különösen a) a tartályok, egyéb berendezések és technológiai csővezetékek belső tereit, b) a robbanásveszélyes folyadékot gyakran és nagy mennyiségben tartalmazó akna belsejét. (2) 1-es robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a biodízel üzem azon területeit, ahol a robbanásveszélyes közeg normál üzemben várhatóan alkalmanként fordul elő, így különösen a) a mintavevő, lecsapoló és lefejtő szerkezetek körül legalább 5 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, 13

14 b) a szabályozó szelepek, a terepszinten vagy terepszint felett szabadtéren elhelyezett szivatytyú körüli legalább 1 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, c) az aknák vagy tartályok légzője körüli legalább 3 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, d) az aknában elhelyezett szivattyú, vagy szerelvény és karimás kötés esetén az akna belsejét, e) a helyiségben elhelyezett szivattyú esetén a szivattyú körüli legalább 3 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét. (3) 2-es robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a biodízel üzem azon területeit, ahol a robbanásveszélyes közeg normál üzemben várhatóan nem fordul elő, de ha mégis előfordul, akkor rövid ideig marad fenn, így különösen a) a karimás kötések (búvó nyílás) körüli legalább 3 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, b) a mintavevő, lecsapoló és lefejtő szerkezetek körüli - az 5 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú gömb alakú területet, c) a szabályozó szelepek, a terepszinten vagy terepszint felett szabadtéren elhelyezett szivatytyú körüli - az 1 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú gömb alakú területet, d) az 1-es zónába sorolt akna fölötti területet 0,8 méter magasságig és az akna széle körül 2 méter szélességig, e) a helyiségben elhelyezett szivattyú esetén a szivattyú körüli - a 3 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú gömb alakú területet. (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott zónák típusa és kiterjedése - a szellőzés fokozatának és üzembiztonságának továbbá a beépített, automatikus működésű gázveszélyt jelző berendezések létesítésének függvényében - változtatható. Ha a létesítés során az (1)-(3) bekezdésben meghatározottnál eltérő típusú és kiterjedésű zónabesorolást kívánnak kialakítani, azt csak tervező által - a vonatkozó előírásoknak megfelelően - elkészített, a robbanás veszélyességi zónák besorolását tartalmazó dokumentáció alapján lehet végrehajtani. (5) A nem villamos berendezéseket - a robbanásveszélyes zónákban - a vonatkozó szabványban meghatározott gyújtási kockázatértékelésben foglaltak szerint lehet alkalmazni 20. (1) A biodízel üzem technológiájához közvetlenül kapcsolódó építmények (berendezések) egy technológiai egységként kezelendők, közöttük tűztávolságot nem kell tartani. (2) A biodízel üzem területén a tűzvédelmi hatóság által meghatározott mennyiségű és minőségű habképző anyagot kell készenlétben tartani. (3) Az 5000 m 3 vagy annál nagyobb tárolási egységtérfogatú biodízel tároló tartály védelmére a vonatkozó előírásoknak megfelelően beépített habbal oltó berendezést kell létesíteni. (4) Az üzem automatikus vezérlését (folyamatirányítás) úgy kell kialakítani, hogy üzemzavar esetén a berendezések manuálisan is irányíthatók legyenek. A rendszer az üzemzavart hang- és fényjelzéssel is jelezze. (5) Az irányítóhelyiségben jól láthatóan fel kell tüntetni az üzemzavar esetén értesítendő személyek elérhetőségeit. 14

15 (6) Az alapanyag ömlesztve, valamint silóban történő tárolása esetén a tárolt anyag hőmérsékletét - a technológiai utasításban rögzítetteknek megfelelően - rendszeresen ellenőrizni és a mért adatokat dokumentálni kell. A hőmérséklet veszélyes mértékű megemelkedése esetén olyan technológiai intézkedéseket kell alkalmazni, amellyel biztosítható a hőmérséklet tűzvédelmi szempontból már veszélytelen értékre történő visszaállítása. (7) A biodízel üzem dolgozóját félévente tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. (8) A biodízel üzem dolgozójának ha a vonatkozó előírásban meghatározott munkakörben dolgozik - érvényes tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie. Biodízel üzem speciális létesítési és használati előírásai 21. (1) Silóban történő tárolásnál a siló előtti és utáni szállítóvezetékbe tűz vagy robbanás továbbterjedését megakadályozó biztonsági szerelvényt kell beépíteni. (2) A reaktorban valamint a biodízellel érintkező szerelvényeknél csak olyan tömítések alkalmazhatók, melyek ellenállnak a biodízelnek. Gumi tömítőanyag nem alkalmazható. (3) A reaktorokat el kell látni a nyomásérték megfelelő szinten tartásához szükséges biztonsági szerelvényekkel. (4) Az észterező helyiség A fokozottan tűz és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. A helyiségben metanolgőz érzékelőket kell elhelyezni, melyek az alsó robbanási határérték 20%-ának elérését érzékelve hallható és látható módon jelzést adva indítják a vészszellőzést és az alsó robbanási határérték 40%-ának elérését érzékelve az üzemeltető által előírt - a technológiának megfelelő - szükséges beavatkozásokat is elindítja. (5) Ha az észterező művelet technológiai berendezései szabadtéri műtárgyként kerülnek kialakításra, abban az esetben a) az észterező terület és a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó - létesítményen belüli - építmények között legalább 10 méter távolságot kell tartani, b) az észterező terület és az üzem területéhez nem tartozó A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény vagy övezet, továbbá lakóterület, tömegtartózkodásra szolgáló építmény, villamos vágány, vasúti vágány között legalább 20 m távolságot kell tartani. (6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott elhelyezési távolság a felére csökkenthető olyan védőfal építésével, mely nyomásálló és A1 EI 90 tűzvédelmi osztályba tartozik, továbbá legalább 2-2 méterrel túlnyúlik az észterező terület határán. 22. (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépése előtt megindult eljárást a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni. (3) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv cikkében előírt egyeztetése megtörtént. 15

16 Szakmai indokolás A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 47. (2) bekezdése 23. pontja felhatalmazást ad a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek, hogy rendeletben határozza meg a tűzvédelem műszaki követelményeinek megállapítását. Az ÖTM rendelet tervezet előkészítése során többször egyeztettünk az érintett minisztériumokkal (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) illetve az érintett hatóság (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) és a Miniszterelnöki Hivatal Fejlesztéspolitikai Államtitkárságának képviselőjével. A szövegtervezet kidolgozásában részt vettek a témában jártas intézetek képviselői, szakértők, tervezők. A jogszabálytervezet véleményeztetésre került a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok által is. Az elmúlt évtizedben - a világszerte egyre nagyobb gondot okozó környezetvédelmi problémák miatt - fokozottan előtérbe került a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák fejlesztése. Az Európai Unió energiapolitikájában igen nagy hangsúlyt kap a megújuló energiahordozók biogáz, biodízel, bioetanol, nap-, szél-, geotermikus energia felhasználása. Az utóbbi időben Magyarországon is egyre nagyobb teret nyer ezek előállítása, felhasználása. Számos európai országban jogszabályok, műszaki irányelvek kerültek kidolgozásra, amelyek segítségével mind a hatósági mind a tervezői, felhasználói oldalról biztonságossá tehetők ezen technológiák. A megújuló energiaforrások tekintetében - az utóbbi évek tapasztalatai alapján Magyarországon leginkább a biogáz, bioetanol, biodízel előállításának, felhasználásának tűzvédelmi szabályozatlansága okoz problémát mind tervezői, beruházói, mind pedig hatósági oldalról. A hatályos rendeletek sem a létesítésre, sem a használatra vonatkozóan nem adnak elegendő információt, így ezek a szabályozók csak korlátozottan alkalmazhatók, ami tűzvédelmi szempontból komoly veszélyeket rejt magában. Megfelelő szabályozás hiányában a szakhatóságok, hatóságok nem tudnak egységes követelményeket megszabni, azokat minden esetben egyedileg kell meghatározni. Az éghető folyadékokkal kapcsolatosan jelenleg a tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I.23.) BM rendelet továbbá a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmaz tűzvédelmi előírásokat, de a szabályozás a bioetanollal, biodízellel kapcsolatosan csak korlátozottan, áttételesen alkalmazható, mivel a rendeletekből az általános alapelveket lehet csak ezekre vonatkoztatni. A biogáz tekintetében az előzőekben említett két rendelet még kevésbé alkalmazható, ezen energiaforrás előállítása, felhasználása gyakorlatilag szabályozatlan Magyarországon. A tervezet a jelenlegi magyarországi gyakorlatra, illetve a környező országokban megkövetelt - évtizedes tapasztalatokon alapuló - műszaki normákra épül. A tervezet előírásai a tervezés, a létesítés, valamint az üzemeltetés során betartandó tűzvédelmi követelményeket határozzák meg, igy a tűzvédelmi szakhatóságok egységes, átlátható szabályozás alapján járhatnak el. 16

17 A rendelet kiadásával a beruházói igények és a hatósági elvárások között egyensúly jöhet létre. Az átlátható, egységes tűzvédelmi követelményrendszer felgyorsítja a beruházásokat, így gazdaságosabbá teszi azokat, ami növeli a beruházói kedvet. A tűzvédelmi műszaki követelmények szabályozásával a veszélyes technológiákból adódó tűzkockázat a minimálisra csökkenthető. 17

Az önkormányzati miniszter 3/2009. (II. 4.) ÖM rendelete

Az önkormányzati miniszter 3/2009. (II. 4.) ÖM rendelete Az önkormányzati miniszter 3/2009. (II. 4.) ÖM rendelete a megújuló energiaforrásokat biogázt, bioetanolt, biodízelt hasznosító létesítmények tûzvédelmének mûszaki követelményeirõl A tûz elleni védekezésrõl,

Részletesebben

3/2009. (II. 4.) ÖM rendelet

3/2009. (II. 4.) ÖM rendelet A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 3/2009. (II. 4.) ÖM rendelet a megújuló energiaforrásokat - biogázt, bioetanolt, biodízelt - hasznosító létesítmények tőzvédelmének mőszaki követelményeirıl

Részletesebben

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelem Tűzmegelőzés Tűzoltás Tűzvizsgálat Az égés feltétele Oxigén Gyulladási hőmérséklet Éghető anyag Az oxigén szerepe az égésben A levegő oxigéntartalma 21 % 21-18

Részletesebben

14. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. február 4., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125, Ft. Oldal

14. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. február 4., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. február 4., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 14. szám 21/2009. (II. 4.) Korm. ren de let A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közremûködõ szakható -

Részletesebben

Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei. Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes

Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei. Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes A szabályozás fejlődése Kötelező szabványok 2/2002 Bm rendelet 9/2008 ÖTM rendelet 28/2011 Bm rendelet Tervezés,

Részletesebben

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium TŰZVÉDELEM Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 2014. december 5.-én kiadásra került az új 54/2014 BM rendelet, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A jogszabály

Részletesebben

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Katasztrófavédelem Tűzvédelem Polgári védelem Iparbiztonság Katasztrófavédelem szervezeti felépítése Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság. A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv

Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság. A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Előzmények A tűzvédelem szabályrendszerének általános problémái: 2 - Tűzveszélyességi osztályba sorolás problematikája

Részletesebben

tartás1 (2. függelék) Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz

tartás1 (2. függelék) Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz Az új OTSZ: 9/2008(II.22) ÖTM rendelet Tűzoltó készülékekről: 6 Élettartam és selejtezés. 6.1. A tűzoltó készülékek, és alkatrészek élettartama a következők kivételével nem haladhatja meg a 20 évet: a)

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és építése esetén 2

Részletesebben

OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK

OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK Visegrád, 2014. október 3. Lengyelfi László Rendeletalkotási célok 2012.09. Jelenlegi OTSZ alkalmazási nehézségei -értelmezés igénye gyakori; -még mindig nagyszámú

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI 7.1: 2015.03.05.)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Ma Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vonatkozó előírások I. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni

Részletesebben

Szeretettel köszönti Önöket a

Szeretettel köszönti Önöket a Szeretettel köszönti Önöket a A tevékenységi köre - Tűzgátló- és egyéb technikai fém nyílászárók fejlesztése, gyártása - Tűzgátló üvegek gyártása (EI30, EI60, EI90) - Voest Alpine típusú szerkezetek gyártása

Részletesebben

KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM

KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM 218. A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása

Részletesebben

Ex Fórum 2010 Konferencia. 2010. június 8. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1

Ex Fórum 2010 Konferencia. 2010. június 8. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1 1 Zónabesorolást csak A Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes és B Tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt területeken kell végezni? Az OTSZ 5. Melléklet II. Fejezet 2.8.-2.13. pontjai

Részletesebben

Használati szabályok Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat

Használati szabályok Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat Használati szabályok Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat Nézzük meg az előzményeket! 2/2002 (I.23.) BM rendelet Ellenőrzés, javítás: Olyan műszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, amelynek

Részletesebben

A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya. Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy

A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya. Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy Futura - 'a jövendő' Jövő OTSZ 5.0 Jelen 28/2011 (IX.6.) OTSZ Funkció (tűzveszélyesség, tűzterhelés)

Részletesebben

Pro School Service Nonprofit Kft. / biztonságszervezés / 0712-06 modul/ 2 vifea. segédlet

Pro School Service Nonprofit Kft. / biztonságszervezés / 0712-06 modul/ 2 vifea. segédlet 1 Biztonságszervezői alapismeretek 0712-06 modul 2-es (szóbeli) vizsgarész Egy megjelölt intézmény tűzvédelmi szempontból való felmérése, tűzvédelmi szabályzat készítése vázlatosan Tűzvédelem tervezés,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK Műszaki Biztonsági Szabályzat 11/2013.(III.21.) NGM

TARTALOMJEGYZÉK Műszaki Biztonsági Szabályzat 11/2013.(III.21.) NGM TARTALOMJEGYZÉK Műszaki Biztonsági Szabályzat 11/2013.(III.21.) NGM 1. A Műszaki Biztonsági Szabályzat alkalmazási területe 6226 2. Fogalom meghatározások 6226 2.1. Általános fogalom meghatározások 6226

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

A pályázattal, kivitelezéssel kapcsolatos tűzvédelmi kérdések

A pályázattal, kivitelezéssel kapcsolatos tűzvédelmi kérdések Tűzvédelem 1 A pályázattal, kivitelezéssel kapcsolatos tűzvédelmi kérdések Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztály Tűzvédelem 2 - OTSZ,

Részletesebben

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA I. KATONAI HATÓSÁGI KONFERENCIA Balatonkenese, 2012. május 8 9. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA Készítette: Fóti Zoltán vezető tanácsos HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum

Részletesebben

I. Ventor Minimax beépített oltóberendezés konferencia. 2014. június 04. Ramada Resort Aquaworld Budapest

I. Ventor Minimax beépített oltóberendezés konferencia. 2014. június 04. Ramada Resort Aquaworld Budapest 1 I. Ventor Minimax beépített oltóberendezés konferencia 2014. június 04. Ramada Resort Aquaworld Budapest 2 Előadás-vázlat Pár mondat a mérnöki etikáról, a tűzvédelmi tervezésről és annak szabályozásáról,

Részletesebben

C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; terepszint alatt két szintnél több pinceszinttel rendelkező építmény esetén;

C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; terepszint alatt két szintnél több pinceszinttel rendelkező építmény esetén; C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; A - B tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek esetén; 500 m 2 - szintenkénti összesített - alapterület feletti D - E tűzveszélyességi

Részletesebben

375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól

375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól Hatályos: 2015.03.05-2015.08.31 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól A Kormány a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

A tűzvédelmi felülvizsgálatról az új OTSZ tükrében

A tűzvédelmi felülvizsgálatról az új OTSZ tükrében A tűzvédelmi felülvizsgálatról az új OTSZ tükrében Változás történt a tűzveszélyességi osztályok meghatározásánál. Már nem A, B, C, D, E tűzveszélyességi osztályú helyiségeket és szabadtereket találunk,

Részletesebben

régi OTSZ 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos T zvédelmi Szabályzat

régi OTSZ 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos T zvédelmi Szabályzat régi OTSZ 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos T zvédelmi Szabályzat új OTSZ Az Országos T zvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet Törlésre kerültek: - m szaki biztonsági

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Nagy Katalin TMKE elnöke Visegrád, 2014. 10. 02. TSZVSZ - Országos Tűzvédelmi Konferencia Szabályozási célok TMMK a jogszabály követelményeit

Részletesebben

Tűzvédelmi Szakértők Továbbképzése:

Tűzvédelmi Szakértők Továbbképzése: A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztálya az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépését megelőzően széleskörű szakmai konferenciákat,

Részletesebben

Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás

Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás A beépített tűzjelző berendezések létesítésének aktuális kérdései 2 Az üzemeltetés buktatói Személyi feltételek Környezeti feltételek Műszaki feltételek Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás Téves

Részletesebben

54/2014. / XII. 5. / BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0

54/2014. / XII. 5. / BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0 54/2014. / XII. 5. / BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0 Magyar Közlöny 166. szám Előadó: Kukucska István tűz,- és munkavédelmi szakmenedzser kukucskatuz@chello.hu Bemutatkozás Kukucska

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

A TŰZVÉDELMI MEGFELELŐSÉGI TANÚSÍTVÁNY. 11.1. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal kapcsolatos fogalmak

A TŰZVÉDELMI MEGFELELŐSÉGI TANÚSÍTVÁNY. 11.1. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal kapcsolatos fogalmak 11. RÉSZ A TŰZVÉDELMI MEGFELELŐSÉGI TANÚSÍTVÁNY Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. december Szerkesztő: Duruc József 11.1. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal

Részletesebben

Tűzvédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Kunmadarai Repülőtér területére Mentők 104 Tűzoltóság 105 Rendőrség 107 Értesítési telefonszám 06 30 7037616 2013 Kunmadarasi Repülőtér 042 hrsz. Tűzvédelmi Szabályzata Rendkívüli

Részletesebben

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás.

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás. Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 2015. február 2. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás Tartalom, tervezői jogosultságok A tervezés

Részletesebben

TŰZJELZŐ RENDSZEREK KARBANTARTÁSA

TŰZJELZŐ RENDSZEREK KARBANTARTÁSA Biztonságtechnikai rendszerek karbantartása konferencia Békéscsaba 2007 november 8-98 FŐVÁROSI TŰZOLTÓ PARANCSNOKSÁG TŰZJELZŐ RENDSZEREK KARBANTARTÁSA 1. rész Szabályozási háttér Csepregi Csaba régióvezető

Részletesebben

Az új OTSZ-ről. Főigazgató-helyettesi Szervezet. Létesítés, kockázat. TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2013. november 21.

Az új OTSZ-ről. Főigazgató-helyettesi Szervezet. Létesítés, kockázat. TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2013. november 21. Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos TűzoltT zoltósági FőfelF felügyelőség Tűzvédelmi FőosztF osztály Az új OTSZ-ről Létesítés, kockázat TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2013. november 21. Wagner

Részletesebben

11. rész. Metró tűzvédelem. Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat

11. rész. Metró tűzvédelem. Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 11. rész Metró tűzvédelem Tervezés Tűzjelző rendszer Oltóberendezések Szellőző berendezések Tűzi-víz hálózat Jármű tűzvédelem

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

A tűzoltó készülékek elhelyezése az új OTSZ szerint

A tűzoltó készülékek elhelyezése az új OTSZ szerint A tűzoltó készülékek elhelyezése az új OTSZ szerint Országos Tűzvédelmi Konferencia, 2014. október 2. Szabados László tű. alezredes kiemelt főreferens Legalább egy darab tűzoltó készülék Hatályos előírások

Részletesebben

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1 1 Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata 2 Az elektrosztatikus feltöltődés folyamata -érintkezés szétválás -emisszió, felhalmozódás -mechanikai hatások (aprózódás, dörzsölés, súrlódás)

Részletesebben

Az OTSZ 5.0 újdonságai

Az OTSZ 5.0 újdonságai Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos TűzoltT zoltósági FőfelF felügyelőség Tűzvédelmi FőosztF osztály Az OTSZ 5.0 újdonságai TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2013. november 21. Érces Ferenc tű.

Részletesebben

Az előadás tartalma Jogszabályi hátterek A Tűzvédelmi Szakvizsgáról Országos Tűzvédelmi Szabályzat Égéselmélet Alapvető tűzoltási módok Tűzoltó készülékek Palackok kezelése Robbanóképes közegek, robbanásvédelem

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály H-3525 Miskolc, Dózsa Gy. út 15. : 3501 Miskolc, Pf.: 18. Tel: (06-46) 502-962 Fax: (06-46) 502-963

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE A közlekedők kialakítása Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

Katasztrófavédelem, tűzvédelem közoktatási intézményekre vonatkozó szabályai

Katasztrófavédelem, tűzvédelem közoktatási intézményekre vonatkozó szabályai Hatósági feladatok az oktatási intézményekben Katasztrófavédelem, tűzvédelem közoktatási intézményekre vonatkozó szabályai Angyal István tűzoltó őrnagy osztályvezető Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

felülvizsg lvizsgálatalata

felülvizsg lvizsgálatalata Tűzoltó készülékek forgalmazása, karbantartása, tűzoltt zoltó vízforrások felülvizsg lvizsgálatalata Tűzvédelmi szolgáltat ltatók k szakmai továbbk bbképzése 2013. június 5-6. 5 Szabados László tű. őrnagy

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

Ha fontos a biztonság! ÉGHETŐ HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK BIZTONSÁGOS MEGOLDÁSA. Készítette: Pozsonyi László alkalmazástechnikai vezető

Ha fontos a biztonság! ÉGHETŐ HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK BIZTONSÁGOS MEGOLDÁSA. Készítette: Pozsonyi László alkalmazástechnikai vezető Ha fontos a biztonság! ÉGHETŐ HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK BIZTONSÁGOS MEGOLDÁSA Készítette: Pozsonyi László alkalmazástechnikai vezető A BIZTONSÁG az emberiség történetében mindig is az élet és a

Részletesebben

Tárgyalásra kerülő témakörök:

Tárgyalásra kerülő témakörök: TANTÁRGY:LÉTESÍTÉS ÉS LÉTESÍTMÉNYEKMUNKABIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYE I. FÉLÉV Tárgyalásra kerülő témakörök: Létesítési folyamat szervezésére és bonyolítására vonatkozó követelmények Épületek, építmények munkabiztonsági-

Részletesebben

Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben

Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben Cseh Róbert (Richter Gedeon NyRt.) Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben 1 A robbanásveszélyes iparágak működésének-működtetésének alapdokumentumai - Munkavédelmi-, - Környezetvédelmi-,

Részletesebben

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzoltóság integrációja a Katasztrófavédelembe Polgári védelem: - települések veszélyeztetettségi besorolása - önkéntes és köteles polgári védelmi egységek létrehozása

Részletesebben

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatója a tűzvédelmi szakvizsga törzsanyagáról 1

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatója a tűzvédelmi szakvizsga törzsanyagáról 1 Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatója a tűzvédelmi szakvizsga törzsanyagáról 1 A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő

Részletesebben

dr. Tóth Katalin tű. főhadnagy Főigazgató-helyettesi Szervezet

dr. Tóth Katalin tű. főhadnagy Főigazgató-helyettesi Szervezet Főigazgató-helyettesi Szervezet A Červinka-Czech Republic s.r.o által gyártott és forgalmazott P6Če típusú 6 kg töltetű ABC porral oltó tűzoltó készülékkel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárás dr. Tóth

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása

A hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása A hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása A hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet speciális szabályokkal egészült ki az egyes tevékenységekből

Részletesebben

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2008. III. NEGYEDÉVBEN KÖZZÉTETT FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2008. III. NEGYEDÉVBEN KÖZZÉTETT FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK *MSZ EN 443:2008 *MSZ EN 1439:2008 *MSZ EN 1440:2008 Védősisakok épületekben és más szerkezetekben végzett tűzoltáshoz (MSZ EN 443:2003 helyett, SzK: 8) LPG-berendezések és

Részletesebben

Raktározásra vonatkozó szabályozás tervezettel kapcsolatos OKF elképzelések

Raktározásra vonatkozó szabályozás tervezettel kapcsolatos OKF elképzelések ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELF FELÜGYELŐSÉG Veszélyes Száll llítmányok FőosztF osztály Raktározásra vonatkozó szabályozás tervezettel kapcsolatos OKF elképzelések Jakab Gábor tű. alezredes főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai 1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőséget!

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Barta-Vámos László tű. százados

Barta-Vámos László tű. százados Piacfelügyeleti hatóság a tűzvédelemben Barta-Vámos László tű. százados BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi

Részletesebben

OTSZ 5.0 konferencia

OTSZ 5.0 konferencia OTSZ 5.0 konferencia 1, TŰZTERJEDÉS ELLENI VÉDELEM. -Tűztávolság, Tűzszakaszok 2, TŰZOLTÓI BEAVATKOZÁS -Biztonsági világítás, biztonsági jelzések 3, BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ ÉS TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK. 4, CO ÉRZÉKELŐK

Részletesebben

Gázellátás. Gázkészülékek 2009/2010. Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár

Gázellátás. Gázkészülékek 2009/2010. Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár Gázellátás Gázkészülékek 2009/2010 Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár 1 Gázkészülékek fajtái 2 A típusú gázfogyasztó készülékek amelyek nem csatlakoznak közvetlenül kéményhez, vagy égéstermékelvezető

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Fenyvesi Zsolt Tűzvédelmi mérnök Tűzvédelmi tervező szakmérnök Előzmények-problémák Mi indokolta az új követelményt? Információ hiány az üzemeltetésnél - a megvalósult

Részletesebben

Új j OTSZ (28/2011. (IX. 06.)) BM rend. stelvezetés, s, valamint a letek

Új j OTSZ (28/2011. (IX. 06.)) BM rend. stelvezetés, s, valamint a letek Új j OTSZ (28/2011. (IX. 06.)) BM rend. Hő-és s füstelvezetf stelvezetés, s, valamint a hasadó és s hasadó-ny nyíló felületek letek új j szabályoz lyozása Dr. Zoltán n Ferenc (Ph.D) ZOFE-FIRE FIRE Kft.,

Részletesebben

Új villámvédelmi szabvány nem csak az ipari építésben

Új villámvédelmi szabvány nem csak az ipari építésben Új villámvédelmi szabvány nem csak az ipari építésben Varga Tamás okl. villamosmérnök villámvédelmi szaktervező, szakértő Előadó: Varga Tamás, Kruppa Attila Mérnökiroda Kft. Tartalom Jogszabályi háttér

Részletesebben

OTSZ 5.0 konferencia

OTSZ 5.0 konferencia OTSZ 5.0 konferencia Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer. Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer. Biztonsági világítás,

Részletesebben

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat tervezet

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat tervezet Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos TűzoltT zoltósági FőfelF felügyelőség Tűzvédelmi FőosztF osztály Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat tervezet 2014. november 7. Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető

Részletesebben

OTSZ 5.0 használati előírások

OTSZ 5.0 használati előírások OTSZ 5.0 használati előírások Visegrád, 2014. október 03. előadó: Borsos Tibor tűzvédelmi szakértő az építmények tűzvédelmi használati előírásainak számítanak a XVIII. fejezet HASZNÁLATI SZABÁLYOK XIX.

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 200. szám 26539

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 200. szám 26539 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 200. szám 26539 A belügyminiszter 73/2015. (XII. 21.) BM rendelete a beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének

Részletesebben

A Bajai Szent Rókus Kórház hotelépületének létesítése 2009-2014

A Bajai Szent Rókus Kórház hotelépületének létesítése 2009-2014 A Bajai Szent Rókus Kórház hotelépületének létesítése 2009-2014 Schmidt Károly tű. alez. tűzoltósági tanácsos hatósági osztályvezető Bajai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Az egyeztetések kezdete: 2009

Részletesebben

Ex Fórum 2010 Konferencia. 2010 június 08. robbanásbiztonság-technika 1

Ex Fórum 2010 Konferencia. 2010 június 08. robbanásbiztonság-technika 1 1 2 Robbanásveszélyes területek az IECEx szerint (2009. október) automata tanktöltő állomások, benzinkutak olajfinomítók (Onshore vagy Offshore) olaj és gáz tartályok, fúrótornyok, tartályhajók vegyipar

Részletesebben

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat és környezete

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat és környezete Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztály Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat és környezete TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2014. október 2. Érces

Részletesebben

Fábián János 2013. október 07. kirendeltségvezető

Fábián János 2013. október 07. kirendeltségvezető Tájékoztató az elosztói engedélyes szerepéről a földgáz csatlakozó vezetékek és berendezések üzemzavar elhárításáról, javításáról és időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról Fábián János 2013 október

Részletesebben

Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva)

Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva) LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ÉRDEKKÉPVISELETI SZAKMAI SZÖVETSÉGE Tárgy: Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) lakóépületek közlekedőivel kapcsolatos előírások értelmezése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Kirendeltség Megyei (Fővárosi) Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság BM OKF.

Katasztrófavédelmi Kirendeltség Megyei (Fővárosi) Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság BM OKF. Első fokon eljáró tűzvédelmi szakok 3. (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi szakként ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki. 1. A tűzvédelmi szak közreműködésének

Részletesebben

Épületek gázellátása 3. A nyomásszabályozó állomások kialakítása

Épületek gázellátása 3. A nyomásszabályozó állomások kialakítása Épületek gázellátása 3. A nyomásszabályozó állomások kialakítása Épületgépészeti rendszerek 2014. március 10. Nyomásszabályozó az elosztóvezetéken 2 A nyomásszabályozó állomások feladata A nyomásszabályozó

Részletesebben

Tűzvédelmi konferencia

Tűzvédelmi konferencia "Készítsünk Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet" Tűzvédelmi konferencia Balatonföldvár, 2015. február 4-5. "Készítsünk Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet" a bajai, Szent Rókus Kórház

Részletesebben

10. RÉSZ A TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉGEK

10. RÉSZ A TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉGEK 10. RÉSZ A TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉGEK Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. december Szerkesztő: Duruc József A tűzvédelmi célokat szolgáló,

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV.

Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV. Veres György Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV. A tűzterjedés módjai és a tűzgátlást biztosító épületszerkezetek, a tűzszakaszolás lehetőségei és a kivitelezés során betartandó

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (2) bekezdés

Részletesebben

Hidrofortartályok: Alkalmazási terület:

Hidrofortartályok: Alkalmazási terület: Hidrofortartályok: Alkalmazási terület: A hidrofor a vízellátó rendszerek nyomásingadozásainak a kiegyenlítésére, valamint a hálózati nyomásfokozás segédberendezéseként alkalmazható. Szivattyú, kompresszor

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Porrobbanás elleni védelem. Villamos berendezések kiválasztása

Porrobbanás elleni védelem. Villamos berendezések kiválasztása Porrobbanás elleni védelem Villamos berendezések kiválasztása Villamos berendezések kiválasztása Por fajtája Robbanásveszélyes atmoszféra fellépésének valószínűsége 31 Por fajtája Por minimális gyújtási

Részletesebben

THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai 5.0 OTSZ. Borzák Balarám Béla építészmérnök

THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai 5.0 OTSZ. Borzák Balarám Béla építészmérnök THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai Borzák Balarám Béla építészmérnök Építészeti Vezetőtervező Építési Szakértő; építészet - épületszerkezet - épületfizika szakterületeken, Igazságügyi

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

Horváth Lajos tq. alezredes. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Tqzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék

Horváth Lajos tq. alezredes. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Tqzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék Horváth Lajos tq. alezredes Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Tqzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági

Részletesebben

RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek szerint 2015.07.08.

RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek szerint 2015.07.08. ASSA ABLOY is the global leader in door opening solutions, dedicated to satisfying end-user needs for security, safety and convenience RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új

Részletesebben

KIÜRÍTÉS TvMI. Lakitelek, 2014. szeptember 10. Lengyelfi László

KIÜRÍTÉS TvMI. Lakitelek, 2014. szeptember 10. Lengyelfi László KIÜRÍTÉS TvMI Lakitelek, 2014. szeptember 10. Lengyelfi László ELŐZMÉNY 2014. április 10-én ülés az OKF-en, ahol megkaptuk a Brüsszelbe kiküldött OTSZ 5.0 tervezetet OTSZ tervezet tanulmányozása (sok mindent

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3 Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3 Alapok - Az építményben és annak környezetében a fizikai károsodás és az élőlények érintési és

Részletesebben

ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTÁCIÓJA

ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTÁCIÓJA ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTÁCIÓJA Új berendezés érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata (Használatba vétel előtti felülvizsgálat, vagy más elnevezéssel első felülvizsgálat)

Részletesebben