Report of the SGAC Working Group Space Generation Advisory Council on Comprehensive Space Education Curricula Hungary

Átírás

1 Report of the SGAC Working Group Space Generation Advisory Council on Comprehensive Space Education Curricula Hungary CSILLAGÁSZAT ÉS ŰRKUTATÁS ÉS OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON hangsúllyal az egyetemi oktatáson KÉZIRAT Szerk: Hargitai Henrik - hargitai@emc.elte.hu Koordinátor: Babcsán Norbert Ver 1.3 TARTALOM REPORT OF THE SGAC WORKING GROUP SPACE GENERATION ADVISORY COUNCIL ON COMPREHENSIVE SPACE EDUCATION CURRICULA HUNGARY... 1 CSILLAGÁSZAT ÉS ŰRKUTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ ŰRKUTATÁS HAZAI TÖRTÉNETE HELYSZÍNEI, SZERVEZETE KUTATÁSSAL FOGLAKOZÓ SZERVEZETEK FÖLD A VILÁGŰRBŐL ŰRFIZIKA ŰRBIOLÓGIA - ŰRÉLETTAN ŰRTECHNOLÓGIÁK PLANETOLÓGIA ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS TÖRTÉNET JELEN ÉS JÖVŐ CSILLAGÁSZATI TÉMÁK A KERETTANTERVBEN ÁLTALÁNOS ISKOLAI SZINT (1-8.) KÖZÉPISKOLAI SZINT (9-12.) KIADVÁNYOK AZ ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA (TANKÖNYVEK, SEGÉDANYAGOK) CSILLAGÁSZATI TANKÖNYVEK EGYÉB TANKÖNYVEK CSILLAGÁSZATI/ŰRTANI FEJEZETEKKEL EGYÉB SEGÉDKÖNYVEK KÖZÉPISKOLÁSOKNAK TÉRKÉPEK KÖZÉPISKOLÁSOKNAK FELSŐFOKÚ OKTATÁS ÉS KUTATÁS TÖRTÉNETE A MÚLT A JELEN A JÖVŐ (TERVEK) ŰRKUTATÁSSAL FOGLALKOZÓ CSOPORTOK EGYETEMEKEN TANSZÉKHEZ KÖTÖTT KUTATÁSOK (KUTATÓ VAGY TANÁRI SZAKOKON): CSILLAGÁSZAT FÖLDTUDOMÁNYOK GEODÉZIA

2 TECHNOLÓGIA, MŰSZEREK ŰRBIOLÓGIA TANEGYSÉGEK, SZAKOK CSILLAGÁSZ SZAKOK / SZAKIRÁNYOK FIZIKUS, FIZIKA TANÁR, GEOFIZIKUS SZAKOSOKNAK TECHNIKA SZAKOSOKNAK FÖLDTUDOMÁNYI SZAKOSOKNAK (KUTATÓ ÉS TANÁRI) MŰSZAKI/INFORMATIKAI/HÍRKÖZLÉSI SZAKOSOKNAK TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZAKOSOKNAK ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI TÁRGYAK ORVOS/BIOLÓGUS SZAKOSOKNAK DOKTORI KÉPZÉS TANÁRKÉPZÉS TANÁR TOVÁBBKÉPZÉS FIZIKATANÁR TOVÁBBKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR TOVÁBBKÉPZÉS KIADVÁNYOK FELSŐFOKÚ TANKÖNYVEK, JEGYZETEK, SEGÉDANYAGOK SZAKMAI SEGÉDANYAGOK SZAKMAI FOLYÓIRATOK SZAKMAI ÉVKÖNYVEK TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI ÉS SZAKDOLGOZATOK SZAKMAI TALÁLKOZÓK, SZEMINÁRIUMOK TANÓRÁN TÚLI OKTATÁS ALAP- ÉS KÖZÉPFOKON TANULÓKNAK + ISMERETTERJESZTÉS (PUBLIC OUTREACH) SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK PLANETÁRIUMOK CSILLAGVIZSGÁLÓK (RENDSZERES NYITVA TARTÁSSAL) SZAKKÖRÖK IFJÚSÁGI TÁBOROK IFJÚSÁGI PROJEKTEK IFJÚSÁGI PÁLYÁZATOK ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOK, KONFERENCIÁK, TALÁLKOZÓK KÖNYVEK ÍROTT SAJTÓ, FOLYÓIRATOK ÉVES CSILAGÁSZATI ISMERETTERJESZŐ KIADVÁNYOK HAVI CSILLAGÁSZATI KIADVÁNYOK TERMÉSZETTUDOMÁNYI, ŰRKUTATÁSI/CSILLAGÁSZATI CIKKEKET IS KÖZLŐ KIADVÁNYOK (RÉSZLETES BIBLIOGRÁFIÁJUK: SZATMÁRY KÁROLY: MAGYAR NYELVŰ ŰRKUTATÁSI IRODALOM ÉS INTERNETCÍMEK. TERMÉSZET VILÁGA ÉVI VILÁGŰR KÜLÖNSZÁMA ÉS FRISSÍTVE AZ INTERNETEN) NYOMTATOTT KÉZIRATOS VAGY HÍRLEVELEK ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK INTERNET RÉSZLETES TANEGYSÉG LEÍRÁSOK F.1. PLANETOLÓGIA F.2. CSILLAGÁSZAT F.3. KOZMOPETROGRÁFIA F.4. MŰSZAKI TUDOMÁNYOK, MŰSZERÉPÍTÉS F.5. TÁVKÖZLÉS F.6. ŰRKUTATÁS F.7. ASZTROBIOLÓGIA

3 F.8. ÁLLAMVIZSGA TÉTELSOR F.9. AZ ŰRTAN FELOSZTÁSA FÖLHASZNÁLT IRODALOM: GYAKRAN HASZNÁLT RÖVIDITÉSEK ELTE=Eötvös Loránd Tudományegyetem SZTE=Szegedi Tudományegyetem (korábban: JATE) BME=Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem TTK=Természettudományi Kar DE=Debreceni Egyetem PTE=Pécsi Tudományegyetem 3

4 1. KUTATÁS 1.1. AZ ŰRKUTATÁS HAZAI TÖRTÉNETE Bay Zoltán Holdra küldött radar visszhang kísérletétől számították a magyar űrkutatás megindulását. Az ban sikeres holdradarozást végrehajtó csoport szétszóródott, Bay Zoltán nyugatra távozott. A csoport itthon maradt tagjai sok nehézséggel, egyesek üldözéssel találták szembe magukat. Az ötvenes években már csak egyetlen nemzetközileg elismert eredmény született: Tófalvi Gyula korszerű rádiós ionoszférakutató berendezést alkotott, amelyet 1958-ban világkiállítási aranyéremmel honoráltak. Az első műhold startja után az MTA Csillagvizsgáló Intézetében már 1958 januárjában fiatal csillagászok bekapcsolódtak a műholdak optikai (távcsöves) megfigyelésének világméretű hálózatába. A Magyarországon összegyűjtött többmillió megfigyelés hozzájárult a műholdak nyomonkövetéséhez, a Föld gravitációs erőterének feltérképezéséhez és a felsőlégköri sűrűségváltozások megismeréséhez, a Nap-Föld fizikai kapcsolatok tisztázásához. Ezzel lehetőség teremtődött a holdak élettartamának előrejelzésére, az in situ mérések pontos helyének megadására ben új generáció jelentkezett, meghatározóan Simonyi Károly diákjai közül ben a Budapesti Műszaki Egyetemen alakult meg a Rakétatechnikai Tudományos Diákkör, általános űrkutatási célokat tűzve maga elé között elkészültek az űrben is alkalmazható kísérleti áramkörök, 1965-ben sikerült műholdat rádiósan nemcsak megfigyelni, de az adatokat dekódolni is ban Közép-Európában elsőként voltak képesek (amerikai) meteorológiai műhold felhőképeit venni, s 1968-ban sikerült az USA nyugati része (Mojave központ) és Budapest között a közvetlen műholdas jelátvitelt megoldani ban, Csehszlovákia megszállásának idején történt, hogy az USA felajánlotta az együttműködés lehetőségét, ami megpecsételte a műegyetemi csoport sorsát ben a csoportot adminisztratív eszközökkel átalakították, s bár egy része máig megmaradt, az eredeti lendület és lehetőség megtört. A Szovjetunió 1966/7-ben meghirdette az Interkozmosz együttműködést ( A szocialista országok együttmûködése a világûr békés célú kutatásában, felhasználásában ), ami mögött ugyan komoly politikai megfontolások húzódtak meg, de ez egyben lehetőséget is jelentett a Nyugattól elszakított közép-kelet-európai országok kis kutatóközösségeinek. Ezek önmagukban műholdas vagy más űrbeli kísérletet nem tudtak volna folytatni, hasznos alkalmazásról nem is beszélve. Az Interkozmosz kereteit kihasználva kutatórakéták, műholdak, majd bolygóközi szondák fedélzetére is feljutottak magyar műszerek. Szerepet játszottak és játszanak ma is a Naprendszer felfedezésében, a bolygóközi tér, más bolygók és az üstökösök kutatásában. Az első és eddig egyetlen magyar űrrepülés Farkas Bertalan útja volt a Szaljut-6 űrállomásra 1980-ban. E repülés programjában is az elektronika és mellette az anyagtudomány, valamint az orvosi kísérletek játszottak szerepet, s mindegyiknek volt és van földi hasznosítási következménye is. Ekkor használták először a Pille dozimétert az embert érô sugárterhelés mérésére, sikerrel. Ma a műszernek földi változatai is hasznosan működnek, s közben a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az amerikai, az európai és az orosz részben egyaránt e műszer fejlesztett változatát használják majd. Az akkor az űrben elvégzett fémtechnológiai kísérleteknek magyar-német-kanadai és magyar-amerikai folytatása is van mind a földi technológiai tudásunk fejlődésében, mind pedig a Nemzetközi Űrállomáson végzendő kísérletekben. A hazai űrkutatás egyik nagy eseménye volt a Halley-üstökös 1986-os visszatérése. Az ezt megközelítő VEGA űrszondák műszerei, köztük televíziós rendszere hazai fejlesztésű. Az orvosi kísérletek reakcióidő-mérésekkel indultak, ma sokféle orvosi-gyógyászati kísérletben veszünk részt. [1] Számos a KFKI/RMKI-ban tervezett/épített asztrofizikai, bolygókutató stb. műszer (hardver és szoftver) repült, repül vagy vár repülésre. Nemzetközi kapcsolatok [6]::::::::::::::::NEM 1991-BEN KEZDŐDTEK!!!!!!! Magyarország áprilisban általános együttmûködési szerzõdést kötött az ESA-val ben hagyta jóvá a magyar kormány és az ESA hazánk csatlakozását az ESA PRODEX programjához (PROgramme de Développement d EXpériences Scientifiques). A PRODEX fõ célja, hogy biztosítsa a résztvevõ országok által különbözõ ESA programok számára készítendõ kísérleti eszközök, berendezések, mûszerek finanszírozását. Az ESA PRODEX az RMKI-nak három programhoz nyújt támogatást: Rosetta, NetLander, Cluster. Az ESA a Közép- és Kelet-Európa államainak késõbbi teljesjogú ESA taggá válásának elõkészítésére hozta létre az Európai Együttmûködõ Államok Terve (PECS - Plan for European Cooperating States) programot. A magyar kormány március 7-i határozatában egyetértett azzal, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya európai integrációjával párhuzamosan, az Európai Ûrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává váljék, a Magyar 4

5 Köztársaság kormánya elfogadja az ESA által megjelölt országok részére felajánlott, a teljes jogú tagság elérését elõsegítõ Európai Együttmûködõ Államok Terve (PECS) programot, és csatlakozzék ahhoz. A NASA-val 1992-ben történt meg a hivatalos kapcsolatfelvétel, több szakmai együttmûködés alakult ki május 14-én írták alá Budapesten a magyar-amerikai kormányközi megállapodást, amely általános jogi keretet biztosít a további szakmai együttmûködéshez, a világûr békés célú kutatásához, tudományos adatok és kutatók cseréjéhez októberben írták alá, többéves elõkészítés után az orosz - magyar államközi szintû ûrkutatási együttmûködési egyezményt. 1.2 HELYSZÍNEI, SZERVEZETE Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) Dr. Both Előd igazgató Budapest V., Alkotmány u. 27. hso@hso.hu Szakmai háttér: Űrkutatási Tudományos Tanács (ŰTT) Elnök: Dr. Almár Iván - MTA Csillagászati Kutatóintézet Dr. Both Elöd - a MŰI igazgatója Apáthy István - KFKI Atomenergia Kutató Intézet Csornai Gábor - FÖMI Távérzékelési Központ Dr. Erényi István Informatikai és Hírközlési Minisztérium Dr. Fejes István FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium Dr. Ferencz Csaba - ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport Dr. Karmos György - MTA Pszichológiai Intézete Dr. Kántor Csaba - PKI Távközlési Főosztály Dr. Mika János Országos Meteorlógiai Szolgálat ÚJ TAG Dr. Remes Péter - MH Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet Dr. Roósz András - ME Anyagtudományi Intézet Dr. Szegö Károly - KFKI RMKI A tárcaközi koordinációt a Magyar Űrkutatási Tanács (MŰT) végzi. Elnök: Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter A minisztériumok képviseletében: Apagyi Géza (FVM), Nikodémus Antal (GKM), dr. Csapodi Csaba (IHM), Rudan Ferenc (OM), Bozó Pál (KvVM), dr. Temesi Alfréda (EüM), Ráth Tamás (HM), Kis Gábor (NH), dr. Szegô Károly (MTA) és állandó meghívottként Szelei K. Gyula (KüM) Az ŰTT képviseletében: dr. Almár Iván elnök Egyéni szakértôk: Apáthy István, dr. Horváth András, dr. Ferencz Csaba, dr. Magyari Béla, dr. Pap László, Winkler Péter 1.3. KUTATÁSSAL FOGLAKOZÓ SZERVEZETEK (az oktatási intézményekben működő kutató szervezeteket lásd az oktatás fejezetnél ) FÖLD A VILÁGŰRBŐL Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ (FÖMI TK) Központvezető: Winkler Péter Tevékenység: légi- és űrfelvételek beszerzése, tárolása, előfeldolgozása, szolgáltatása; növénymonitoring, árvízmonitoring, CORINE felszínborítási adatbáztis létrehozása projektben részvétel, Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma, Penc fejes@.sgo.fomi.hu Tevékenység: GPS K+F, Űr-VLBI kutatások Orszagos Meteorologiai Szolgalat Műholdmeteorológiai Kutató Laboratórium 5

6 Kutatócsoport vezető: Kerényi Judit Tevékenység: meteorológiai műholdvevok üzemeltetése és K+F tevékenység az adatok hazai hasznositása érdekében - időjáráselőrejelzés, sugárzási energiamérleg vizsgálatok - felszínvizsgálat. MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet Igazgató: Závoti József Tevékenység: Felsőlégkörkutatás, magnetoszférakutatás, a Mars geológiai szerkezeteinek vizsgálata a mágneses tér változásai segítségével Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, Földfizikai Osztály Igazgató: Bodoky Tamás Tevékenység: magnetoszféra-vizsgálat, földmágnesesség (Tihany) és VLF jelenségek folyamatos mérése ŰRFIZIKA MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Ig.: Szegő Károly Tevékenység: űrszonda műszerek építése, tesztelése, magnetoszféra-vizsgálatok (Cluster, RAPID részecskespektrométer, SOHO LION részecskedetektor, Cassini magnetométer és plazmadetektor, Rosetta plazmadetektorrosetta Lander parancs- és adatkezelő alrendszer földi ellenőrző egység, NASA STEREO, CNES Netlander A KFKI szerepe a hazai űrkutatásban [6] A KFKI szeptember 1-jén, - megalapításakor -, két tudományos osztályból állt: Kozmikus Sugárzási Osztály és Spektroszkópiai Osztály. A Nemzetközi Geofizikai Évre (1957/58) tervezték és február 20-án állt üzembe a kozmikus sugárzás müon komponensének vizsgálatára szolgáló, a felszín alatt 20 méter mélységben kiépített földalatti obszervatórium, a kutatócsoportot Somogyi Antal vezette. Az automatikusan regisztráló három teleszkóp ig, két és fél napfoltcikluson át üzemelt. A világon mindössze három állomás mûködött megbízhatóan több napfoltcikluson keresztül, ezek egyike a Budapest állomás. Itt észlelték elõször a Forbush-effektust a nagy energiák tartományában. Az interkozmosz programon belül RMKI kutatói elsõ igen jelentõs eredménye a napszél - Vénusz kölcsönhatással kapcsolatos. A Venyera-9, -10, majd a Pioneer-Venus-Orbiter adatainak felhasználásával sikerült megmagyarázni a Vénusz éjszakai ionoszférájának kialakulását. (Gombosi Tamás volt az elsõ kutató, aki szovjet és amerikai mérési adatokhoz egyaránt hozzájuthatott.) A nyolcvanas évek elején indult a máig legnagyobb magyar ûrfizikai vállalkozás, a részvétel a szovjet Vénusz - Halley (VEGA) programban. A csúcsidõszakban a KFKI mintegy 400 munkatársa vett részt a programban a KFKI-ban Szabó Ferenc és Szegõ Károly vezetésével (RMKI, AEKI, MSZKI, MSZI) márciusában a VEGA-1 és VEGA-2 űrszondák a Halley-üstökösnél mértek: a mûszerek egyharmada Magyarországon, ennek jelentõs hányada pedig a KFKI-ban készült. A nagyrészt az RMKI-ban tervezett és épített televíziós rendszer nem csak képeket közvetített az üstökösrõl, - a történelemben elõször kaptunk képeket egy üstökös magjáról -, hanem önállóan, földi utasítások nélkül megkereste és folyamatosan nyomon követte az üstökös magját, ráirányította a szondák mérõmûszereit. Ez volt az ûrkutatás történetében az elsõ eset, amikor valósidejû képfeldolgozás alapján történt az autonóm vezérlés. Az RMKI-ban tervezték és építették a VEGA misszióhoz a TÜNDE töltöttrészecske-detektort, az ûrplazma tanulmányozására szolgáló másik detektor (PLAZMAG) építésének magyar résztvevõi pedig az AEKI és az RMKI munkatársai voltak. Amerikai kutatók több ízben magyar közvetítéssel kapcsolódtak be a VEGA programba. Ekkor született meg a NASA-val az elsõ magyar együttmûködési egyezmény tõl dolgoztak az RMKI és az AEKI munkatársai a Phobos programon, amelynek célja a Mars térségének és a Mars Phobos nevû holdjának a tanulmányozása volt. Magyar, szovjet, osztrák, NSZK, holland, ír és amerikai együttmûködésben készült a részecskedetektor, a leszállóegység fedélzeti számítógépe pedig szovjetmagyar együttmûködésben. Ez volt az elsõ kisméretû, hibatoleráns autonóm fedélzeti számítógép, a leszállási manõverre azonban a leszállóegységet hordozó szondák meghibásodása miatt nem kerülhetett sor. A KFKI-ban idõszakban született ûrfizikai tudományos publikációk közül 4 bekerült a Naprendszer témakörében legmagasabb idézettséggel rendelkezõ 7 publikáció közé. Az RMI szerepe a hazai űrkutatásban [6] 6

7 Napkutatás Az RMKI munkatársai az Ulysses ûrszonda (ESA 1990) adatai alapján a helioszféra mágneses terét vizsgálták, a londoni Imperial College egyetemmel együttmûködve a magnetométer adatainak fizikai értelmezésében vesznek részt. Az egyik Nap-Föld librációs pontban parkoló SOHO (SOlar Heliospheric Observatory, 1995) ûrszondán a részben az RMKI-ban készített LION detektor az energikus részecskéket méri. A LION adatokat és más ûrszondák egyidejû észleléseit (koronakitöréseket követõ lökéshullámok sebessége, érkezési ideje) összevetették három lökéshullám-terjedési modellel, megvizsgálták a földmágneses viharok elõrejelzésének lehetõségét. A NASA 2005-re tervezett STEREO programja elsõként lesz képes a Nap háromdimenziós vizsgálatára: két, azonos felépítésû ûrszondát állítanak Nap körüli pályára. Az RMKI munkatársai társkutatói pozícióban vesznek részt a programban, megkezdték a koronakitörésekkel kapcsolatos részecskeesemények modellezését. A Föld környezete A Föld környezetének vizsgálatára indult az Európai Ûrügynökség CLUSTER programja, melynek keretében 4 azonos mûszerezettségû szonda egyidejûleg, a tér 4 különbözõ pontján gyûjt adatokat, hasonlóra még nem volt példa az ûrkutatásban. Korábban egyetlen szonda mérései alapján gyakran nem lehetett eldönteni, hogy egy jelenség azért változott-e, mert a szonda más helyen mért, vagy pedig azért, mert késõbbi idõpontban mért. A CLUSTER holdaknál az RMKI több kísérletben vállalt szerepet (RAPID ion- és elektronspektrométer, magnetométer), részt vettek a RAPID spektrométer egyes részegységeinek építésében. A fellövés június 4-én az Ariane-5 rakéta meghibásodása miatt kudarcba fulladt. Az ESA a program megismétlése mellett döntött, július 16-án és augusztus 9-én sikeresen pályára állították a CLUSTER II. 2-2 mûholdját. Az adatközpontok (Cluster Data Management System) egyike az RMKI-ban mûködik, a magyar központ a pályaadatokért felelõs. A Föld plazmakörnyezetére alkalmazták a Mars körüli elektromosan töltött porszemcsék pályáira vonatkozó numerikus számításaikat. A Föld környezetében egyre nagyobb mértékben az emberi ûrtevékenységbõl származó ûrszemét a részecskék forrása. Míg a nagyobb darabokat egyenként nyomon követik, a cm alatti nagyságú, eróziós-szétesési folyamatokból ill. rakéta-fúvókákból származó ûrtörmelék nem követhetõ, dinamikájának ismerete viszont igen fontos. A Föld plazmakörnyezetének szimulálására 3 dimenziós, idõfüggõ modellt fejlesztettek ki, ezzel vizsgálták a geostacionárius pályáról induló részecskék mozgását. Kimutatták, hogy a magnetoszférikus perturbációk miatt a hosszú élettartamú pályák megszûnnek. A 0,1 nm-es méretû szemcsék élettartama 1 hónapnál rövidebbre, a még kisebbeké néhány órára csökken, a 0,03 nm méretûek pedig ki is lökõdhetnek a Föld környezetébõl. A földi magnetoszféra kozmikus eredetû porszemcsékre gyakorolt hatásának vizsgálatával kimutatták, hogy a magnetoszférának a beérkezõ szemcsék méretétõl, sebességétõl és mozgásirányától függõ árnyékoló hatása van. A szimulációk azt mutatták, hogy a magnetoszférikus effektusok lecsökkentik a bolygóközi és a Holdról származó, 0,1 mikrométernél kisebb porszemcsék fluxusát, de ez az árnyékolás a nagy sebességû üstökös eredetû porszemcsék esetében kevésbé hatékony. Elemzéseket készítettek egy, az International Space Station-ra javasolható nagy felületû pordetektorra vonatkozóan. A Durhami Egyetem kutatóival együtt vizsgálták a szoláris és galaktikus eredetû kozmikus sugárzás nagymértékû változásainak a Föld éghajlatára, élõvilágára gyakorolt hatását, a kozmikus események és a fajok tömeges kipusztulása közti kapcsolatot elemezték. A Földnél mért részecskefluxusok statisztikai elemzésével valószínûsítették, hogy a földtörténet során az eddig mért legnagyobb Nap-eredetû fluxusoknál legalább 2-3 nagyságrenddel nagyobbak is elõfordultak, és ezek kozmikus katasztrófákhoz vezethettek. A galaktikus események közül a közeli szupernóva-robbanásokat találták legveszélyesebbnek. A ev körüli energiájú kozmikus sugárzás intenzitásváltozásai és anizotrópiája arra utalnak, hogy egy közeli szupernóva hatása jelenleg is érzékelhetõ. Vénusz és Mars A Vénusz éjszakai ionoszférájában zajló kémiai és fizikai folyamatokat 10 különbözõ ionfajta feltételezésével modellezték, és megvizsgálták a nagy plazmasûrûség fenntartásáért felelõs két fõ folyamat, a nappali oldal felõli atomos iontranszport és a nagyenergiájú elektronok okozta ütközéses ionizáció relatív fontosságát. Eredményeiket a Pioneer-Venus-Orbiter méréseivel összehasonlítva azt találták, hogy erõs napaktivitásnál az atomos iontranszport dominál, míg a napaktivitás minimuma környékén az elektron kiszóródás egymagában is képes fenntartani az észlelt nagy plazmasûrûséget. A Phobos programban 1989-ben gyûjtött plazmaadatok feldolgozásával megmutatták, hogy a napszéllel való kölcsönhatás folytán a Mars körül kialakuló fejhullám szerkezete hasonlít a Földéhez és a Vénuszéhoz. Az ionoszféra feletti plazmarétegrõl megállapították, hogy a sokfajta, látszólag különálló egyedi határfelület egy összetett plazmaréteg megnyilvánulása, ez a Mars nappali mellénye. A Mars kutatásról 1990-ben Sopronban tartott COSPAR konferencia anyaga Szegõ Károly szerkesztésében jelent meg könyvalakban: Environmental Model of Mars. COSPAR Colloquia Vol.2.(1991) A Mars Global Surveyor ûrszonda a Mars bizonyos tartományaiban, a felszín felett kb. 200 km magasságban kéregmágnességnek tulajdonítható jelentõs mágneses térnövekedést észlelt. Megmutatták, hogy a Fobosz-2 ûrszonda által február 1-jén 1000 és 2000 km közötti magasságban észlelt plazmapopulációt feltehetõleg jelentõsen befolyásolta a kéreg mágneses hatása. 7

8 1988-ban indult meg a szovjet Marsz-92 program tervezése, az RMKI több plazmafizikai kísérletbe kapcsolódott be, három plazmamûszer építésében vettek részt (MAREMF, MARIPROBE, SLED-2), fedélzeti számítógépet fejlesztettek a marsjármûhöz (rover). A programot többször módosították és halasztották, az ban fellõtt ûrszondát nem sikerült pályára állítani és megsemmisült. (A KFKI AEKI-ben készült a MAREMF spektrométer kisfeszültségû egysége.) Az ESA és a francia CNES ûrügynökség 2007-ben indítja a Marsra a NetLander missziót, ennek keretében négy felszíni állomást helyeznek a bolygó felszínére (Net: network, hálózat; Lander - leszállóegység). Így a Marson is lehetõség nyílik a folyamatok térbeli és idõbeli változásainak szétválasztására. Az RMKI társkutatói szinten, finn kutatókkal együtt vesz részt a felszíni mérõállomások és a hordozó szonda közötti interface egység elkészítésében, francia együttmûködésben tervezik az elektron/ion spektrométert. A Mars körüli pályán keringõ (orbiter) egységre tervezett, öt érzékelõt tartalmazó Dynamo plazmafizikai kísérlethez az RMKI fejleszti a vezérlõ számítógépet. Szaturnusz A Cassini űrszondán (1995-, érk.: 2005) az RMKI munkatársai a mágneses térerõsséget és a plazmarészecskék eloszlását mérõ mûszerek létrehozásában vettek részt a földi fejlesztést és a kalibrálást támogató berendezések elkészítésével. A NASA vezetõje novemberben NASA-díjban részesítette Földi Lajost, Gladkih Irinát (KFKI AEKI), Nagy Lászlót, Szalai Sándort és Szegõ Károlyt. Sikeres modellt dolgoztak ki a Szaturnus E gyûrûje térbeli struktúrájának és optikai mélységeloszlásának magyarázatára. Ez a legnagyobb kiterjedésû, 6 holdat is magába foglaló porgyûrû a Naprendszerben, a Cassini a tervek szerint többször áthalad majd a gyûrûn és méri a poreloszlást. A modell alapján használható szoftvereszközt fejlesztettek ki a Cassini ûrszonda Szaturnusz közeli porméréseinek elemzésére. Modellezték a Szaturnusz Titán holdjának közelében várható hullámaktivitást. (A Mars és a Vénusz környezetében azt tapasztalták, hogy a bolygó gyenge mágneses tere és a napszél által indukált tér kölcsönhatása magnetohidrodinamikai hullámokat kelt. A Titán a Szaturnusz magnetoszféráján belül kering, ezért itt a Szaturnusz és a Titán mágneses terei közti kölcsönhatás kelt hullámokat.) Üstökösök kutatása A 2003-ban induló Rosetta ûrszonda elsõ alkalommal kínál lehetõséget egy üstökösmag felszínének közvetlen vizsgálatára. Modell számításokat végeztek a Naptól távoli üstökösmagok felszínének viselkedésére, kimutatták, hogy a felszínrõl kilökött néhány mikron méretû porszemcsék feltöltõdnek és csillapított rezgõmozgást végeznek. A számítások az ESA Rosetta ûrmissziójának elõkészítését szolgálták. Kimutatták, hogy a leszálló egység által az üstökösmagon felkavart porfelhõ nem az ûrszondán, hanem attól jóval távolabb, kb. 4 óra elteltével ülepedik le. A Rosetta Landernél várható fékezõdést a Naprendszer kis égitestjeinek statisztikus tulajdonságai alapján készített alakmodellek felhasználásával számították ki. A Wirtanen üstökös fizikai modelljének pontosítása érdekében újra elemezték a Halley üstökös magjáról szerzett ismereteket. Kimutatták, hogy a gázok sugárszerû kiáramlása nem a felszín aktivitásának inhomogenitása, hanem a felszíni topográfia szerkezete miatt jelentkezik. Ez az új üstökösmodell a korábbi felfogással ellentétben a gáz- és porkilövelések (jet) szerkezetét nem sokparaméteres aktív és inaktív zónák segítségével reprodukálja, hanem egy új, háromdimenziós gázdinamikai kód segítségével a felszín topográfiájára vezeti vissza e jelenségeket. Az RMKI részt vesz a Rosetta Orbiterre kerülõ, öt különbözõ érzékelõt tartalmazó plazma mérõrendszer létrehozásában. A fedélzeti elektronikához az érzékelõk számára szükséges tápfeszültségeket szétosztó egységeket és a teljes plazma mérõrendszer tesztelését támogató földi ellenõrzõ berendezést fejlesztettek. Az RMKI meghatározó szerepet játszik a leszállóegység központi számítógépének fejlesztésében. Létrehozták a fedélzeti vezérlõ és adatgyûjtõ számítógép központi illesztõegységét és a leszállóegység (Lander) autonóm mûködését biztosító programot fejlesztettek. A nagy távolság (a Nap-Föld távolság 3,5-szerese) miatt a számítógép teljesen magára hagyatva irányítja majd a leszállást, önállóan szervezi a mérõmûszerek adatgyûjtését az üstökös felszínén. Szegõ Károly volt a Rosetta Lander Steering Committee, a leszálló egység építését összehangoló nemzetközi bizottság vezetõje. A Rosetta felbocsátását az ESA hordozórakétája bizonytalansága miatt bizonytalan időre elhalasztották. Röntgencsillagászat A Szpektr-X-Gamma (Spectrum-Röntgen-Gamma) nemzetközi röntgen-csillagászati ûrkísérlet elõkészítése 1994-ben indult meg az ELTE Atomfizikai Tanszékével együtt, fedélzeti adatgyûjtõ és vezérlõ számítógép (BIUSZ) és a hozzá tartozó földi ellenõrzõ berendezések fejlesztésével. A BIUSZ repülõ példányai elkészültek az RMKI-ban, tesztelésre várnak. A program jövõje az orosz ûrügynökség pénzügyi gondjai miatt bizonytalanná vált. Önjáró hold-vagy marsautó Kezdetben csak az Orosz Ûrügynökséggel együttmûködve, majd az EUREKA program keretében francia-spanyol-orosz-magyar együttmûködésben bolygófelszín kutatására alkalmas, a Marson vagy a Holdon bevethetõ önjáró robotot terveztek. A robot részben autonóm mozgású kutatóállomás lesz, amely különbözõ terepeken fizikai méréséket végez, ehhez a Földön csak egy-egy hosszabb szakaszra jelölnek ki útvonaltervet. Az önjáró roverhez az RMKI-ban készült el az elosztott intelligenciájú számítógépes rendszer, amelynek három számítógépe a kerekek mozgását hangolta össze, míg egy-egy nagy számítóteljesítményû processzor végzi a sztereoképek feldolgozásával a legkisebb kockázatú út kijelölését, illetve a manipulátor (robotkar) mozgásának vezérlését. A megvalósított elsõ példányt sikeresen tesztelték 8

9 Toulouse-ban. Egyelõre sem az ESA, sem a francia CNES terveiben nem szerepel a Holdon vagy a Marson bevethetõ rover megépítése. Kozmikus sugárzás A Kozmikus Fizikai Fõosztály jelenlegi osztályai: Bolygókutatási Osztály (Kecskeméty Károly), Interplanetáris Kutatások Osztálya (Erdõs Géza). Kutatók: Dóbé Zoltán, Erdõs Géza, Földy Lajos, Juhász Antal, Kecskeméty Károly, Király Péter, Kondor András (elhúnyt 1994-ben), Kopányi Vilmos, Kóta József, Kõrösmezey Ákos, Lorencz Kinga, Merényi Erzsébet, Németh Zoltán, Roboz András, Schréter János, Somogyi Antal, Szegõ Károly, Tátrallyay Mariella, Varga András. Az Ûrtechnikai Laboratórium vezetõje Szalai Sándor. Munkatársak: Anisics Zsolt, Baksa Attila, Balázs András, Bíró József, ifj. Erõ János, Hernyes István, Horváth István, Nagy János, Nagy László, Pálos Zoltán, Rusznyák Péter, Spányi Péter, Sulyán János, Szabó László, T. Szûcs István (elhúnyt 1999-ban),Várhalmi László, Vizi Pál. Az RMKI önállóvá válásával egyidõben alakult át a hazai ûrtevékenység állami irányítása. Megszûnt az Interkozmosz Tanács, januárban egy kormányrendelet új ûrkutatási szervezetet hozott létre. A szervezetet miniszter felügyeli, a politikai államtitkár által vezetett Magyar Ûrkutatási Tanács koordinálja a magyar ûrtevékenységet és dönt stratégiai kérdésekben. Az RMKI munkájában meghatározóak az európai (ESA), az amerikai (NASA) és az orosz ûrügynökséggel kiépített intézményes kapcsolatok. Az RMKI rendezte meg június között Budapesten ill. Debrecenben a Magyar Ûrkutatók Világtalálkozóját. Az elõadások nagy részét a Fizikai Szemle 2000/8 száma közölte. KFKI Atomenergia Kutató Intézet Űrelektronikai Csoport apathy@sunserv.kfki.hu Tevékenység: Pille doziméter, Rosetta SPM detektor (napszél-üstökös kölcsönhatás), stb. MTA Geonómiai Tudományos Bizottság Lásd: ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport MTA Csillagászati Kutatóintézete Konkoly Obszervatórium almar@ogyalla.konkoly.hu Űrkutató Csoport Vezeti: Almár Iván Tevékenység. Nap-föld fizikai kapcsolatok kutatása, felsőlégkör-kutatás, semleges és ionizált komponens közötti kapcsolatok, összehasonlító planetológia, kis égitestek kutatása: üstökös-, kisbolygókutatás A NASA Kisebb égitestek adatbázisa az MTA CsKI-ben. Vezeti Kelemen János (kelemen@konkoly.hu) Oktatás: lásd ELTE TTK Csillagászati Tanszék Asztrofizikai Csoport Vezeti: Balázs Lajos Tevékenység Oktatás.. MTA KTMCsKI Napfizikai Obszervatóriuma, Debrecen Ludmány András ludmany@tigris.klte.hu Tevékenység: napfoltok, flerek, Nap-Föld kapcsolatok kutatása, napfoltkatalógus szerkesztése. Oktatás: Lásd a Debreceni Egyetemnél fejezetnél. ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma MTA Fizikai Tudományok Osztálya Csillagászati és Ûrfizikai Bizottsága Elnök: Szegõ Károly ŰRBIOLÓGIA - ŰRÉLETTAN MTA-SE Biofizikai Kutatócsoport, Budapest Vezető: Rontó Györgyi RONTO@PUSKIN.SOTE.HU Kutatás: UV-C sugárzás hatásainak vizsgálata 9

10 MTA Pszichológiai Kutatóintézet Pszichofizikai Részlege Programvezető: Karmos György Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Immunológiai Intézet Kutatás: mozgáshiány és izomsorvadás összefüggései Johan Béla Országos Epidemológiai Központ Mikrobiológiai Kutatócsoport Kutatás: szimulált mikrogravitáció hatásának sejtszintű vizsgálata Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórház Lásd: SZTE ÁOK Repülő- és Űrorvosi Tanszék Kutatás: mikrogravitációs és árutazást követő readaptáció alatti érzékszervi vizsgálatok Magyar Honvédség Központi Honvédkórház, Vesztibuláris és Pszichológiai Kutatócsoport Kutatás: érzékszerek működése mikrogravitáción ŰRTECHNOLÓGIÁK Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet Témavezető: Gránásy László Kutatás: anyagtechnológia mikrogravitációs környezetben PLANETOLÓGIA Kifejezetten planetológiával foglalkozó intézet vagy intézeti egység nincs. MTA ::::::::::::::::: Geonómiai Bizottság ::::::::::::::::::::::::::Planetológiai és Meteoritikai Albizottság Lásd: ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport MTA Csillagászati Kutató Intézete lásd ŰRFIZIKA MTA :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::Csillagászati Kutató Intézete Űrkutató Csoport :::::::::::::::::::::::::::::::::: Magyar Állami Földtani Intézet Kozmikus Anyag Kutató Csoportja Vezeti: Detre Csaba Tevékenység: mikrometeoritek, szferulák vizsgálata TIT Budapesti Planetárium Igazgató: Horváth András Kutatás: Marsi DDS-ek vizsgálata, Phobos réteges szerkezete 2. ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS Lásd még: tanártovábbképzések 2.1.TÖRTÉNET A csillagászat külön tantárgyként az 19/20. századfordulót leszámítva nem volt Magyarországon az általános vagy középiskolákban. Az oktatásban hol a fizika, hol a földrajz tantárgyakhoz sorolták be (ezt jól szemlélteti egy korabeli tankönyv címe: Fizika a csillagászati és fizikai földrajz elemeivel). Mára, ahogy elérhetővé vált a megfelelő tudásanyag, a bolygótani rész a földrajzosoké lett, a csillagászati/asztrofizikai rész a fizika tárgyában maradt (elvileg és általában - átfedések maradtak). 10

11 A 19. század első felében a bolygótannal foglalkozó tankönyvek csillagászati, matematikai vagy természetrajzi tankönyvekben szerepelnek től jeletkezik a csillagászati földrajz tankönyvekben a bolygótan ban jeletkezik először kifejezetten fizikakönyv csillagászati résszel, pontosabban kozmográfiával azaz csillagászati földrajzzal. Ugyanekkoriak az első csillagászati és fizikai földrajz elemei könyvek, mely cím alatt ezután 1946-ig adnak ki tankönyveket. (változatai: fizikai és matematikai földrajz, fizika a csillagászati és fizikai földrajz elemeivel, csillagászattan és fizikai földrajz vagy csak csillagászati földrajz az egységes földrazjtudomány szétdarabolódásával jelentek meg a fenti elnevezések: a fizikai földrajz, mely a természetföldrajznak, és a matematikai, mely a csillagászati földrajznak felel meg; mindezek pedig leválnak a történeti és társadalmi földrajzról). A húszas évek közepén matematikai és csillagászati földrajz az Ausztráliát, Amerikát, Afrikát és a sarkvidékeket bemutató földrajzkönyvben szerepelt ben leánygimnáziumok számára a gyakorlati fizikaoktatás része volt a csillagászat (akkoriban a szertárakban nem volt különleges tárgy egy távcső). A fenti tematika után ahol jól látszott a csillagászattan fizika és földrajz közötti helyzete nagy változás a szocializmussal érkezett el. A földrajz terepét átengedték a gazdaság- (társadalom-) földrajznak, a fizikában pedig az asztrofizika maradt meg a csillagászatból. A bolygókról kevés szó esett még nevük ismerete is nagy tudásnak számított. Az közti asztrofizikát (fizika tantárgy keretein belül oktatták) egy időre felváltotta a csillagászattan majd csillagászat, de 1968-tól 1983-ig ismét asztrofizika néven szerepelt, továbbra is negyedikes gimnazistáknak. A Tóth Aurél féle földrajzkönyv eredeti, 1965/67-ös kiadásaiban még szerepelt a Naprendszer keletkezésének elmélete az egykoru fizikakönyvvel nagyjából azonos képekkel és szövegekkel; és egy külön fejezet a Napról (a bolygók viszonyairól nem volt szó). Ezek a fejezetek azonban a későbbi tetszésdíjas - kiadásokból már kikerültek ben kezdett ismét visszatérni a földrajzhoz, egyelőre csak a fakultációs tananyagban ill. általános iskolákban nyolcadik osztályban JELEN ÉS JÖVŐ Ma a csillagászat és planetológia űrkutatás mellett sokszor földrajzkönyvek - változó minőségű - bevezető fejezeteiben kap helyet. A NAT bevezetésével hivatalosan is a földrajzoktatás része (Földünk-Környezetünk) lett. (Itt a minimális teljesítmény a bolygókról: Legyen képes felismerni a főbb égitesteket: Nap, Hold, nagy bolygók ). Földrajzban ma különféle nevű csomagokban szerepel (Általános földrajzi ismeretek és a távoli kontinensek; Földön innen, földön túl; Lakóhelyünk, a Föld; Általános természetföldrajz). A földrajzon belül van azonban klasszikus csillagászati-asztrofizikai rész is, amire a tanárok nincsenek képesítve. A diákok ugyanakkor csillagászattal találkozhatnak a fizika órán is (fizika tankönyvcsomag negyedik vagy második osztályosoknak szánt könyveiben szerepel (általában a modern fizika mellett), más évfolyamú tanulmányaik alatt. Így a csillagászat oktatása néhol dupla vagy semmi: egyes diákok kétszer-háromszor is tanulják (ugyanazt az alaptananyagot), mások viszont elképzelhető, hogy egyáltalán nem találkoznak vele. Talán még jobban megosztott a távérzékelés helyzete: annak földrajzi alkalmazásai miatt földrajzórán próbálják megtanítani, míg fizikai alapjait a fizika tárgyban tanulják. Hasonlóan az űrkutatás különböző ágaival is találkozhatnak a diákok itt is és ott is. A csillagászat, ezen belül a bolygótan középiskolai oktatásbeli helyzete a szabályozás ellenére is kaotikus. Ennek részint az is az oka, hogy iskolánként változik a középiskola éveinek száma (4,6,8). A hatosztályos gimnáziumban pl. van idő a bolygókkal is foglalkozni, de a négyosztályosban, ahol a földrajz csak 1-2 évig kötelező, nincs. A kerettanterv (KET) bevezetésével ismét változott a helyzet, a tanároknak jobban ragaszkodniuk kell a központi tantervhez, benne a kevesebb űrtani anyaghoz. A csillagászat és planetológia tantárgyi helyzete (nemkülönben a fizikáé és földrajzé) ma szinte rosszabb, mint akár száz évvel ezelőtt. Ez összefüggésben van a reál tárgyak csökkenő óraszámával és azzal is, hogy a földrajz és fizika tanárképzésben általában a tanárok nem találkoztak ilyesmivel tanulmányaik során (legfeljebb speciálkollégiumként), így mind a tanórákon mind az általuk írt tankönyvekben rögtönözniük kell. A kérdés különösen nehéz a tudományterület tudásanyagának gyors elévülése miatt. (HH) A mai helyzet Földrajz. Középiskolában a tanárok és tanárnők, ha nem érdekli őket a csillagászat, akkor gyakran kihagyják a teljes témakör oktatását. Több középiskolai tankönyv ezért már az első évben a csillagászatot tanítja, úgymond a földrajz tárgy bevezetése gyanánt. Így némileg kevésbé megkerülhető a témakör, bár a szabad tankönyvválasztás, illetve, hogy a diákok nagyrésze már nem is tankönyvből tanul - hanem a tanár által elmondottak jegyzeteléséből - még mindig nehézségeket okoz. [7] Fizika órákon hasonló a helyzet, bár a fizikán belüli 12. osztályban tanítandó asztrofizika témakör igazából sem asztrofizikával, sem planetológiával nem foglalkozik. Leginkább a műholdak keringési sebességét kell kiszámítani különböző távolságokban. Ha persze a tanárt érdekli is a csillagászat, részletekbe is belemehet. [7] 11

12 2.2 CSILLAGÁSZATI TÉMÁK A KERETTANTERVBEN ( (dr. Szatmáry Károly összeállítása alapján) Csillagászati/asztrofizikai ismeretek a fizika tárgyán belül a 11. évfolyamon, planetológiai és űrkutatási ismeretek a földrajz tárgyán belül a 9. évfolyamon (kb. 1-3 órában) ÁLTALÁNOS ISKOLAI SZINT (1-8.) TERMÉSZETISMERET 5. évfolyam: időjárás, éghajlat 6. évfolyam: Tájékozódás a térképen és a földgömbön, Éghajlat, éghajlati övezetek FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK (=földrajz) 7 8. évfolyam SEMMI KÖZÉPISKOLAI SZINT (9-12.) FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK (=földrajz) 9. évfolyam: Térképészeti ismeretek; Kozmikus környezetünk (PLANETOLÓGIA és ŰRKUTATÁS a földrajz tárgyon belül) (A Naprendszer. A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest. A Föld a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a földrajzi térben és időben. A napi és az évi időszámítás, a helyi- és a zónaidő számítása. Az űrkutatás a Föld szolgálatában. A mesterséges égitestek szerepe a Föld és a Naprendszer megismerésében. Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban.), A geoszférák földrajza, A természetföldrajzi övezetesség FIZIKA 7. évfolyam: Erőfajták (gravitáció) 8. évfolyam: Fénytan 9. évfolyam: A lendület-megmaradás (rakéta), Körmozgás dinamikai vizsgálata, Egyetemes tömegvonzás (Newton és Kepler törvényei) 10. évfolyam: A mágneses tér 11. évfolyam: Elektromágneses hullámok, Hullámoptika, Magfúzió (csillagok energiatermelése); CSILLAGÁSZAT (a fizika tárgyon belül): Csillagfejlődés, Kozmológia alapjai, Űrkutatás 2.3. KIADVÁNYOK AZ ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA (TANKÖNYVEK, SEGÉDANYAGOK) CSILLAGÁSZATI TANKÖNYVEK Jelenleg csak egy hivatalosan használt csillagászat tankönyv van forgalomban. A múltban, már az 1900-as évektől voltak kifejezetten csillagászati tankönyvek, de a II: világháború után a csillagászat a fizika tárgyba, majd a planetológia az es évektől a földrajzi tankönyvek anyagába épült be. Simon Tamás: Csillagászat (AKG Kiadó, 1997, 3. kiadás) (Kapható természetföldrajz tankönyv részeként is) EGYÉB TANKÖNYVEK CSILLAGÁSZATI/ŰRTANI FEJEZETEKKEL Nemerkényi Antal: Általános Természetföldrajz/ Lakóhelyünk a Föld (3 változatban, egyszerzős, Kereszti Péterrel, ill. Sárfalvi Bélával) Balogh-Tóth: Földrajz III (fakultatív): A Naprendszer és a Föld fejezet Jónás Ilona, dr. Kovács Lászlóné, Vízvári Albertné: Földrajz 9. osztályos tankönyv (A Föld és kozmikus környezete c. fejezet), Mozaik Oktatási Stúdió 2001 Both Előd-Horváth András: Űrkutatás, fakultációs modul a gimn. IV.o. számára, Műszaki Kiadó

13 EGYÉB SEGÉDKÖNYVEK KÖZÉPISKOLÁSOKNAK Jakucs László: Természetföldrajz I. A Föld belső erői ( Középiskolások kézikönyve) sorozat (A Föld és a kőzetplanéták keletkezése, összehasonlítása) Jakucs László: Természetföldrajz II. A Föld külső erői ( Középiskolások kézikönyve) sorozat (Impakt jelenségek a Föld felszínén fejezet) Kereszturi Ákos: Csillagászat. Fogalmak, magyarázatok. Diák-Kiskönyvtár sorozat. Hunyadi László: Csillagászati és általános természeti földrajz, Calibra Kiadó 1994 Horányi Gábor: Csillagászat, Calibra Kiadó TÉRKÉPEK KÖZÉPISKOLÁSOKNAK Különösen a földrajzkönyvekben lenne elsődleges szerepe a térképeknek. Hold- vagy bolygótérképek 1 tankönyveinkben, iskolai atlaszunkban alig találhatók. Hazai atlaszainkban a legrészletesebb holdtérkép az 1906-os Nagy Magyar Atlaszban jelent meg 2 azóta csak egyszerüsített vázlatok vagy az sem. Iskolai atlaszban részletesebb holdtérkép a Cartographia által 1978-ban kiadott középiskolai atlaszban látható ez az atlasz azonban nem hazai piacra, hanem a vajdasági diákoknak készült! A legújabb kiadású (Cartographia) középiskolás földrajzi atlaszoban az égbolt térképe és a bolygók adatai, valamint a Hold kb. 3 cm átmérőkú rajza (feliratok, magyarázat nélkül) szerepelnek. A bővített világatlaszban ezen kívül szerepel a bolygók méretarányos rajza, melyen metszetben a belső szerkezetük is látható. A Hold esetében számmal megírva szerepelnek a magyar elnevezések, a hold rajzán pedig a leszáltt szondák nevei láthatók. Furcsa mód tehát a földrajzi atlasz készítői a Holdi névanyagot kevésbé fontosnak tartották ahhoz, hogy magára a Hold rajzára ráírják, az egyéb bolygóknak pedig a minden adatát és belső szerkezetét tartották fontosabbnak annál, mintsem földrajzi neveit feltüntessék (a fentiek természetesen fontosak, de nem egy térkép szempontjából - különösen, hogy a tankönyvekben is épp ilyen adatok szerepelnek, és térkép ott sincs). A Mars, a Hold, a Vénusz falitérképe (ELTE KAVÜCS) - kéziratként ill. az interneten 3. FELSŐFOKÚ OKTATÁS és kutatás 3.1. TÖRTÉNETE A MÚLT A felsőoktatásban az űrkutatási témák oktatása először a csillagász képzéshez kapcsolódott. Az ELTE TTK-n 1966-ban indult a csillagász képzés és az első diplomákat 1968-ban osztották ki, és 1975-ben már a planetológia oktatása is megindult (Bérczi Szaniszló planetológia, 1975, Almár Iván kozmikus geodézia, 1979, csillagászat a légkörön túlról, 1982). Csillagászati tárgyak oktatása azonban korábban is folyt, a csillagászatnak egyetemünkön nagy hagyományai vannak : Obszervatórium : Csillagvizsgáló és Csillagászati Tanszék : Csillagászati Tanszék : Matematikai Földrajzi és Csillagászati Tanszék : Kozmográfiai Tanszék : Kozmográfiai Intézet : Kozmográfiai és Geofizikai Intézet : Csillagvizsgáló Intézet 1943-: Csillagászati Tanszék Már 1755-ben a nagyszombati egyetem épületében működött csillagvizsgáló obszervatórium ben alakult meg a Mennyiségtani Földrajzi és Csillagászati Tanszék ben vált önállóvá a Csillagászati Tanszék, mely azóta is ellátja a csillagászat egyetemi oktatását, és amely 1966-tól a csillagász szakért is felelős tanszék A JELEN Ma az űrtan iránt érdeklődők csak több egyetemen ill. szakon kaphatják meg az űrtan tárgykörébe tartozó tudásanyagot. 1 Kivehető színes csillagtérképpel is csak Tóth Eszter: Fizika IV könyve jelent meg 2 A Hold látható felszíne 13

14 Az ELTE csillagász szak önálló 10 félévessé a 2000/2001 tanévtől vált (korábban csillagász szakot más szakkal párosítva lehetett elvégezni). Az új képzési rendszeben három fő oktatási modul, az Észlelő csillagászat, az Égi mechanika és a Csillagászat elemei megújult tematikával került bevezetésre (Forrás: Érdi Bálint) A hazai tudományegyetemek közül hosszú ideig csak a budapestinek volt csillagász képzése, de 1999-től már a Szegedi Tudományegyetemnek is van. Elhelyezkedés Frissen végzett csillagászok álláslehetőségei: - doktori ösztöndíjasként tovább lehet dolgozni az egyetemen vagy más magyarországi intézményekben - más magyarországi álláslehetőségek, pl. tanársegédi, tudományos ösztöndíjasi állások - külföldi doktori ösztöndíjak A tapasztalatok szerint a végzős csillagász hallgatóknak kb. a fele tud Magyarországon csillagászati kutatás területén elhelyezkedni. A külföldi lehetőségek tágabbak, kiaknázásuk nagymértékben függ az egyéni kezdeményezőkészségtől. Mivel a csillagász hallgatók sok matematikát, fizikát ill. informatikát is tanulnak csillagász diplomával ilyen szakterületen is el lehet helyezkedni (mint ezt már több példa is alátámasztotta) Planetológia: nincs álláslehetőség A JÖVŐ (TERVEK) Kibontakozóban van a magyarországi felsőoktatásban az űrkutatás irányába történő képzés. Levelező tanfolyam már volt tanárok részére az 1995/1996-os tanévben, az ELTE TTK-n. Több űrkutatáshoz kapcsolódó tantárgyat oktatnak a kollégák a különböző felsőoktatási intézményekben. Legtöbb ilyen témájú tantárgy az ELTE TTK Csillagászati Tanszékén folyó képzésben van, ahol a különféle magyarországi űrkutató csoportok vezető kutatói tartanak kurzusokat (Almár Iván, Balázs Lajos, Fejes István, Érdi Bálint, Illés Erzsébet, Szegő Károly). Talán nincs már messze az az idő, amikor az Űrkutatás szakra, mint önálló szakra lehet majd jelentkezni az érettségizett diákoknak. Több űrkutatáshoz kapcsolódó tantárgy oktatása folyik az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportján. Ilyenek a térinformatikai tárgyak és az erőforráskutatások. A Föld körül keringő mesterséges holdak földi felszínről, felhőzetről, tengerekről mért adatanyagát a 60-as évek óta hasznosítja számos földi tudományág, például a meteorológia, az erőforráskutatás, a földtudományok, a mezőgazdaság és a környezetvédelem. A kapcsolódó tudományágak felsőoktatása ma már kiterjedten használja az űrfelvételeket és a számítógépes térinformatikát az adatföldolgozásban, kiértékelésben, térképezésben. Két budapesti egyetem az, ahol a FÖMI könnyebb elérhetősége miatt is, ezek a fölhasználások a legkiterjedtebbek. A Műegyetemen a Felsőgeodéziai ill. a Fotogrammetriai tanszéken van űrkutató csoport, az ELTE TTK-n pedig a Geofizika Tanszéken működő űrkutató csoport, a Térképtudományi Tanszék, a Természetföldrajzi Tanszék és a Geológiai Tanszékcsoport erőforrás-kutatói azok, akik űrfelvételek kiértékelésének oktatásában is részt vesznek. (Ahogy a csillagász képzést megalapozza a matematikai és fizikai tudás, úgy egy új, planetológus képzés tudásalapját is adhatná a jelenlegi geológus/földrajzos képzés. (HH)) A 25 magyar űrkutató csoportból 10 működik a hazai egyetemeken. Ezeknek fele a BME és az ELTE keretei között. Ma már -elvileg, szellemi kapacitás szintjén- meg vannak a feltételei annak, hogy ELTE-BME összefogásban egy űrkutatás-űrtechnológiák (űrtan) szak induljon meg a hazai felsőoktatásban. A szervezeti keretek is és az oktatást megalapozó tanszéki alegységek is együtt vannak ahhoz, hogy az űrkutatás felsőfokú oktatása - pl. az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportja keretein belül - meginduljon hazánkban. ([2] alapján) ŰRKUTATÁSSAL FOGLALKOZÓ CSOPORTOK EGYETEMEKEN BME Űrkutató Csoport Tanszék: Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék = Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék Vezeti: Gschwindt András Kutatás/Fejlesztés: Az energia kezelése, tárolása és szétosztása műhold fedélzeten. Lineáris szabályzók és kapcsolóüzemű átalakítók áramköri és konstrukciós kérdései. SAR képek és MWR adatok együttes alkalmazása. Oktatás: Kutatás, melyben diákok órarendi tevékenység keretében is részt vehetnek: Műhold fedélzeti tápellátás témakörben lineáris és kapcsolóüzemű átalakítók áramköreinek tervezése. Napelem illesztése fedélzeti energiaellátó rendszerhez. A napelem maximális teljesítményű munkapontjának követése. Különleges környezeti követelmények figyelembevétele az alkatrészválasztásban és a tervezésben. Rosetta-Lander telemetria dekódoló szoftver. Net-Lander fedélzeti számítógép szimulátor. Satellite Broadcasting. Műholdak telemetria rendszerének specifikálása, a telemetria adatok vétele és feldolgozása. 14

15 ELTE TTK Geofizika Tanszék Űrkutató Csoport Kapcsolódó tanszék: Geofizika Tanszék Vezeti: Ferencz Csaba sas2.elte.hu Kutatás: Felsőlégköri és magnetoszférabeli ELF-VLF hullámterjedés - Whistler; Műholdas távérzékelés - SAS2 műszer - Termésbecslés, légköri korrekció; Nap-Föld fizikai kapcsolatok - Mezôgazdasági és orvosbiológiai összefüggések Oktatás: Az űrtan alapjai óraszám: 1+2 kurzustípus: Speci Tartja: Ferencz Csaba ELTE TTK/ MTA Geonómia Biz. Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport =KAVÜCS Kapcsolódó tanszék: Általános Fizika Tanszék és Természetföldrajzi Tanszék Kapcsolódó egyéb szervezet: MTA Geonómiai Bizottság Planetológiai és Meteoritikai Albizottság (Hungarian Academy of Science, Geonomy Scientific Committe, Planetology and Meteoritics Subcommittee) Vezeti: Bérczi Szaniszló bercziszani@ludens.elte.hu Kutatás: Holdkőzetek, meteoritek, égitest-evolúció Holdkőzetek és meteorit vékonycsiszolatok kölcsönzése (NASA Lyndon B. Johnson Space Center: holdkőzetek; National Instiutute of Polar Research, japan: meteoritek). Égitestevolúcvió, összehasonlító anyagvizsgálat; Hunveyor egyetemi gyakorló űrszonda építése közösen más egyetemekkel, főiskolákkal: ennek műszereinek megépítése: a talaj hőmérsékletének mérése, fúrás a talaj anyagába (Diósy Tamás), s onnan minta kivétele, árok ásása, egyszerű spektroszkóp a kőzetek vagy a talaj visszavert színképének elemzésére (Roskó Farkas). (korábban a technika szakon), űrkutatás és geometria. Oktatás: Obszervációs csillagászaton belül Planetológia (csillagász szakosoknak). Tartják: Bérczi Szaniszló, Illés Erzsébet, Holdkőzetek, meteoritek. Speci II.-V. évfolyamokon vehető fel. Tartja: Bérczi Szaniszló A csoport Planetológiai Köre kutatás: összehasonlító planetológia, geomorfológia, bolygótan oktatása módszertan, bolygótérképezés, planetológiai nomenklatúra és magyarítása oktatás: Planetológia I-II. óraszám: 2+0 kurzustípus: Speci II.-V. évfolyamokon vehető fel. Tartják: Bérczi Szaniszló, Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos, Sik András, Hargitai Henrik, Simon Tamás Kiadványok: Kis Atlasz a Naprendszerről sorozat (eddig 5 rész: Holdkőzetek, Hunveyor, Bolygófelszínek, Bolygólégkörök, Szimmetria és Űrkutatás); térképek (A Hold, A Mars, A Vénusz térképe), oktatási anyagok (video, multimédia, internet). A Mars többnyelvű térképe a moszkvai MIIGAiK egyetemmel és több keletközép-európai országgal közösem készült; a Szép Magyar Térkép verseny dicséretében részesült. Miskolci Űrkutató Csoport Intézet: Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet Vezeti: Bárczy Pál fembar@gold.uni-miskolc.hu Kutatás: Univerzális Sokzónás Kristályító (UMC) fejlesztése (=Űrkemence) (1994-ben került ki vizsgálatra a NASA Marshall Space Flight Centerbe, Huntsville-be. Azóta a Nemzetközi Űrállomásra beépíthető változata is elkészült és tesztelés alatt áll. Kereskedelmi értékesítés is); Ejtőmodul fejlesztése nagyhőmérsékletű mikrogravitációs kísérletek céljára, Heusler kristályosítási kísérletek TANSZÉKHEZ KÖTÖTT KUTATÁSOK (KUTATÓ VAGY TANÁRI SZAKOKON): CSILLAGÁSZAT Tanszék: ELTE Csillagászat Tanszék Vezeti: Érdi Bálint Kutatás: Égi mechanika, Szoláris és asztrofizikai magnetohidrodinamika (asztrofizikai turbulencia, dinamóelmélet, MHD hullámok), A Galaktika szerkezeti és dinamikai vizsgálata, A csillagközi anyag fizikája (Felső-Cepheus-Cassiopeia terület csillagközi felhői, Infravörös hurkok, Indukált csillagkeletkezés), Csillaghalmazok flercsillagainak vizsgálata; kutatás az MTA Csillagászati Kutatóintézetének Piszkéstetői Obszervatóriumában Tanszék: ELTE Atomfizika Tanszék asztrofizika.elte.hu 15

16 Oktatás: Fizikus szak asztrofizika szakirány Tanszék: SZTE Fizikus Tanszékcsoport Kutatás: Változócsillagok fotometriai és spektroszkópiai vizsgálata, Csillaghalmazok, A Naprendszer kis égitestjei (kisbolygók, üstökösök) Vezeti: Szatmáry Károly Pécsi Tudományegyetem Csillagászati Külső Tanszéke, Baja = Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete FÖLDTUDOMÁNYOK Tanszék: ELTE Kőzettan Geokémia Tanszék Kutatás: Meteoritkutatás (hazai meteoritek) Vezeti: Kubovics Imre Tanszék: ELTE Természetföldrajz Tanszék Kutatás: Összhasonlító planetológia Tanszékvezető: Gábris Gyula Lásd: ELTE Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport Tanszék: Debreceni Egyetem Ásványtani és Földtani Tanszéke Kutatás: Mikrometeorikek vizsgálata: - ATOMKI-val közösen Vezeti: Szöőr Gyula GEODÉZIA Tanszék: BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Kutatásvezető: Ádám József jadam@sci.fgt.bme.hu Kutatás: GPS navigáció TECHNOLÓGIA, MŰSZEREK Tanszék: JPTE (PTE) TTK Informatika és Általános Technika Tanszéken, technika tanári szak Kutatás: A Hunveyor-2 űrszonda építése A kutatást vezeti: Hegyi Sándor Tanszék: Berzsenyi Dániel Főiskola, TTK, Technika Tanszék, technika tanári szak Kutatás: A Hunveyor-3 űrszonda építése A kutatást vezeti: Kovács Zsolt. Tanszék: Budapesti Műszaki Főiskola, székesfehérvári Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Számítógéptechnikai Intézet, Kutatás: A Hunveyor-4 űrszonda építése A kutatást vezeti: Hudoba György, Györök György ŰRBIOLÓGIA Tanszék: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézet, Szeged dux@biochem.szote.u-szeged.hu Vezeti: Dux László Kutatás: szívizom oxidatív stresszben kialakult adaptációja Tanszék: Semmelweis Egyetem 1.sz. Anatómiai Intézet Szenzomotoros Adaptációs Labor Laborvezető: Simon László. simon@ana1.sote.hu Tanszék: Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, MTA-SE Biofizikai Kutatócsoport 16

17 Kutatás: ESA/PRODEX szervezésben részvétel az EXPOSE kísérlet előkészítésében. A világűr és az élet lehetősége tekintetében érdekes bolygók ultraibolya klímájának tanulmányozása. Ph. D. fokozat szerzése lehetséges. A kutatást vezeti: Rontó Györgyi ronto@puskin.sote.hu Tanszék: Szegedi Tudományegyetem ÁLtalános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvostani Tanszék (Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórház) 6000, Kecskemét, Balaton u.17., Tel.: , Tel./Fax: grosza@repulok.aeromed.hu, TANEGYSÉGEK, SZAKOK Űrtan :::::::ÉS CSILLAGÁSZAT!!!!!!!!!!!!::::::::::::: tárgykörébe tartozó tanegységek az ország egyetemein és főiskoláin ABC rendben, a doktori programokon meghirdetett kurzusok nélkül 1. A csillagászat története- csillagász, ELTE, csillagász, SZTE, bármely szak, SZTE 2. A Nap és a csillagok fizikája - fizikus-fizika tanár, DE, 3. A nemzetközi légijog és világűrjog alapjai Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Nemzetközi Jogi Intézet 4. Általános csillagászat-csillagász, SZTE, 5. Általános relativitáselmélet bármely szak, SZTE 6. Asztrofizika - fizikus-fizika tanár, DE, csillagász, ELTE, csillagász, SZTE, 7. Asztrofizika űreszközökkel - fizikus-fizika tanár, DE, 8. Az asztrofizika megfigyelési módszerei- fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE 9. Asztrofotográfia- csillagász, ELTE, 10. Az űrtan alapjai - geofizikus, ELTE, 11. Bevezetés a csillagászatba - csillagász, ELTE // csillagász, SZTE // fizikus-fizika tanár, DE // bármely szak, SZTE 12. Bevezetés az űrfizikába - fizikus-fizika tanár, DE, 13. Bioasztronómia csillagász ELTE 14. Csill. műszertechnika- csillagász, ELTE, -csillagász, SZTE, 15. Csill. spektroszkópia- csillagász, ELTE, 16. Csillagászat fizikus, SZTE, fizika tanár, SZTE, 17. Csillagászati földrajz- geográfus, földrajz tanár, ELTE // geográfus, földrajz tanár, SZTE // földrajz tanár SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar // földrajz tanár, Eszterházy Károly Főiskola 18. Csillagászati labor -csillagász, SZTE, 19. Csillagászati megfigyelések, - csillagász, SZTE 20. Csillagászati mitológia bármely szak, JPTE (PTE) 21. Csillaglégkörök, Csillagszínképek - fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE 22. A csillagközi anyag fizikája - fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE 23. A csillagok szerkezete és fejlõdése - fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE 24. Égi mechanika- csillagász, ELTE, -csillagász, SZTE, 25. Élet az Univerzumban bármely szak, SZTE 26. Észlelő csillagászat (planetológia) - csillagász, ELTE 27. Extragalaktikus Asztrofizika I-II - fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE 28. Fantázia és valóság bármely szak, SZTE 29. Galaktikus csillagászat- csillagász, ELTE, -csillagász, SZTE, 30. Holdkőzetek, meteoritek - geográfus, földrajz tanár, geológus, ELTE 31. Hullámterjedés - műszaki informatika, villamosmérnök, BME, 32. Informatika a csillagászatban - csillagász, SZTE, 33. Kozmikus fizika- csillagász, ELTE, 34. Kozmológia- csillagász, ELTE, csillagász, SZTE, fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE 35. Mikrohullámú mérõrendszerek BME MHT 36. Műholdak telemetria rendszerének specifikálása, a telemetria adatok vétele és feldolgozása. BME MHT 37. Műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek. BME MHT 38. Műholdmeteorológia - meteorológus, ELTE 39. Napelemes műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek üzemmódjai. BME MHT 17

18 40. Nap-Föld relációk - geofizikus, ELTE, 41. A Naprendszer fizikája - fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE 42. Nagyenergiás asztrofizika- fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE 43. Net-Lander fedélzeti számítógép szimulátor. BME MHT 44. Nukleáris- és részecske-asztrofizika - fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE 45. Obszervációs csillagászat - csillagász, ELTE, 46. Összehasonlító planetológia csillagász, ELTE 47. Planetológia - geográfus, földrajz tanár, bármely TTK szak ELTE (2 féléves: általános és regionális) // földrajz PTE (JPTE) // földrajz tanár, Eszterházy Károly Főiskola // Környezetmérnök, Soproni Egyetem MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetbe kihelyezett Földtudományi Intézete // geográfus, földrajz tanár, SZTE, 48. Plazma-asztrofizika - fizikus-fizika tanár, DE, 49. Rosetta-Lander telemetria dekódoló szoftver. BME MHT 50. Satellite and Mobile Communications BME MHT 51. Satellite Broadcasting, BME MHT 52. Távérzékelés - építőmérnök, BME // geográfus, földrajz tanár, ELTE 53. Újdonságok a csillagászatban bármely szak, SZTE 54. Űranyagtechnológiák - technika tanár, PTE, 55. Űrkutatás - geofizikus, ELTE, 56. Űrkutatás és Gyakorlati alkalmazásai - híradástechnika, BME CSILLAGÁSZ SZAKOK / SZAKIRÁNYOK ELTE TTK Csillagász szak 10 féléves képzés (levelezőn 6 félév) óta (önálló 2000 óta) Fizikai alaptárgyak, Matematikai alaptárgyak, Informatikai ismeretek Bevezetés a csillagászatba, A csillagászat története, Asztrofizika, Asztrofizika szigorlat, Égi mechanika, Galaktikus csillagászat, Kozmikus fizika, Kozmológia, :::::Obszervációs csillagászat (planetológia),:::::::: Csill. műszertechnika, Asztrofotográfia, Csill. spektroszkópia, Bioasztronómia, Összehasonlító planetológia, Nyári szakmai gyakorlat, :::::::::::::::::::::Észlelő csillagászat (planetológia):::::::: ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány Tanszék: ELTE Atomfizika Tanszék. szakirány 1997 óta. frei@zsolt-frei.net Vez.: Frei Zsolt Szakosodási lehetőség fizikus szakosoknak félév: Csillaglégkörök, csillagszínképek. ea: Barcza Szabolcs, MTA Csillagászati Kutatóintézet A csillagok szerkezete és fejlõdése, elõadó: Nuspl János, MTA Csillagászati Kutatóintézet. Extragalaktikus asztrofizika, elõadó: Frei Zsolt, Atomfizika Tanszék. 8. félév: A Naprendszer fizikája, elõadó: Szegõ Kárloy, MTA KFKI RMKI. Kozmológia, elõadó: Marx György, Atomfizika Tanszék. Az asztrofizika megfigyelési módszerei, elõadó: Szabados László, MTA Csillagászati Kutatóintézet. Számítógépes modellezés, elõadó: Tóth Gábor, Atomfizika Tanszék, ajánlott spec. A csillagközi anyag fizikája, elõadó: Tóth Viktor, Csillagászat Tanszék, ajánlott spec. Extragalaktikus asztrofizika II., elõadó: Frei Zsolt, Atomfizika Tanszék, ajánlott spec. 9. félév Nukleáris- és részecske-asztrofizika, elõadók: Németh Judit, Elméleti Fizika Tanszék, és Patkós András, Atomfizika Tanszék, ajánlott spec. Nagyenergiás asztrofizika, elõadó: Bagoly Zsolt, Információtechnológia Labor., ajánlott spec. Hidrodinamikai és magnetohidrodinamikai modellezés, elõadó: Tóth Gábor, Atomfizika Tanszék, ajánlott spec. SZTE TTK, Csillagász szak 10 féléves képzés óta Fizikai alaptárgyak, Matematikai alaptárgyak, Informatikai ismeretek Bevezetés a csillagászatba, Csillagászattörténet, Csillagászati megfigyelések, Csillagászati labor, Informatika a csillagászatban, Általános csillagászat, Asztrofizika, Égi mechanika, Galaktikus csillagászat, Kozmológia, Csill. műszertechnika, Csill. szeminárium, Nyári szakmai gyakorlat 18

19 FIZIKUS, FIZIKA TANÁR, GEOFIZIKUS SZAKOSOKNAK ELTE TTK Geofizikus szak Az űrtan alapjai óraszám: 1+2 kurzustípus: Speci Tartja: Ferencz Csaba Űrkutató csoport Nap-Föld relációk 2+0 Szőcs Huba IV-V. év Űrkutatás 4+0 Ferencz Csaba IV-V. év SZTE TTK, Fizikus szak "Csillagászat" IV. éves fizika tanár, fizikus 2+0 kötelező, Szatmáry Károly Debreceni Egyetem, fizika tanár és fizikus szakosoknak Asztrofizika - prof. Lovas István, Debreceni Egyetem, Elméleti Fizikai Tanszék (kötelezően vál.) Bevezetés a csillagászatba - Tóth László, Napfizikai Obszervatórium (tanárszakosonak kötelező) Bevezetés az űrfizikába - Ludmány András, Napfizikai Obszervatórium (kötelezően vál.) Asztrofizika űreszközökkel - Ludmány András, Napfizikai Obszervatórium (kötelezően vál.) A Nap és a csillagok fizikája - Ludmány András, Napfizikai Obszervatórium (kötelezően vál.) Plazma-asztrofizika - Ludmány András, Napfizikai Obszervatórium (kötelezően vál.) TECHNIKA SZAKOSOKNAK Pécsi Tudományegyetem TTK Informatika és Ált. Technika Tanszék, Technika tanár szak ŰRANYAGTECHNOLÓGIÁK 2+0 spec. Koll. Bérczi Szaniszló egy. doc. (ELTE) FÖLDTUDOMÁNYI SZAKOSOKNAK (KUTATÓ ÉS TANÁRI) ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék, földrajz tanári/geográfus szak - KAVŰCS Planetológia I-II. óraszám: 2+0 típus: speci tartja: KAVUCS Planetológiai Csoport, Bérczi Szaniszló, Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos (1975 óta, eleinte Planetológia és Kozmopetrográfia címen). Felvehetik egyéb szakosok (pl. biológia) is Távérzékelés ::::::::::::::::::::::::: Csillagászati földrajz ::::::::::::::::::::::::: ELTE TTK KAVÜCS geológus, geográfus, földrajz tanár stb. szakok Holdkőzetek, meteoritek (1994 óta NASA holdkőzetek és NIPR japán meteoritek kőzetmikroszkópiai vizsgálatával) óraszám: 0+2 típus: speci tartja: Bérczi Szaniszló ELTE TTK Meteorológia Tanszék Műholdmeteorológia ::::::::::::::::::::::::::::: SZTE Földrajzi-Földtani Tanszékcsoport Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék Földrajz tanár, geográfus "Csillagászati földrajz" I. évf. (Szatmáry Károly, Kísérleti Fizikai Tanszék)1+1 köt. Planetológia Típus: előadás Szak: Évfolyam: I-II-III-IV-V szabadon választható Oktató: Bérczi Szaniszló SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Földrajz Tanszék, földrajz tanár "Csillagászati földrajz" 2+1, kötelező, I. évf. (Szilassi Péter) JPTE TTK, Pécs, Természetföldrajz Tanszék Planetológia (spec.)- Dr. Nagyváradli L., Gyenizse P Eszterházy Károly Főiskola, földrajz tanári szak Csillagászati földrajz (gy+elm) ::::::::::::::::::::::::: Planetológia - szabadon választható :::::::::::::::::::::::: A Soproni Egyetem MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetbe kihelyezett Földtudományi Intézete Erdőmérnöki Kar, Környezetmérnöki szak, szakirányú képzésben, geokörnyezettudományi szakirány Planetológia ::::::::::::::::::::::::::::::: 19

20 MŰSZAKI/INFORMATIKAI/HÍRKÖZLÉSI SZAKOSOKNAK Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar BME Villamosmérnöki Szak, Műszaki Informatika Szak Hullámterjedés - Választható tárgy BME Építõmérnöki Kar, Fotogrammetriai Tanszék Távérzékelés - Winkler Gusztáv gwinkler@epito.bme.hu BME Híradástechnika Tanszék Űrkutatás és Gyakorlati alkalmazásai Dr. Ferencz Csaba IV. és V. évf., választható, heti 4 ó.,5 kredit. csaba@sas.elte.hu BME- Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék = Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék Satellite Broadcasting, Gschwindt András (az Űrkutató Csoport vezetője), IV. és V. évf. választható, tárgy, heti 4 óra, 5 kredit). Önálló labor ( Spec.Lab) IV. és V. évesek Gschwindt András (Két féléves, heti 6 óra önálló munka, valamint diplomatervezésre V.évben, egy szemeszter, heti 24 órában. Jelenleg az Ûrkutató csoport az ESA/PRODEX szervezésben a Rosetta-programban dolgozik/dolgozott, fedélzeti tápellátás témában.) Mikrohullámú mérõrendszerek (rádiólokátorok, navigáció, távérzékelés) dr Seller Rudolf. egy féléves, heti 4 ó., 5 kredit Satellite and Mobile Communications dr Nagy Lajos és dr Gödör Éva heti 4 ó., 5 kredit, V.évf Műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek. dr.szabó József t.mts, szabo@mht.bme.hu; Szimler András t.smts, szimler@mht.bme.hu; Hallgatói keret: 1-2 fő Napelemes műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek üzemmódjai. dr.szabó József t.mts, szabo@mht.bme.hu; Szimler András t.smts, szimler@mht.bme.hu; Hallgatói keret: 1-2 fő Rosetta-Lander telemetria dekódoló szoftver. dr.bánfalvi Antal t. banfalvi@mht.bme.hu; dr.szalai Sándor, KFKI RMKI, szalai@rmki.kfki.hu; Hallgatói keret: 1-2 fő Net-Lander fedélzeti számítógép szimulátor. dr.bánfalvi Antal t. banfalvi@mht.bme.hu; dr.szalai Sándor, KFKI RMKI, szalai@rmki.kfki.hu; Hallgatói keret: 1-2 fő Műholdak telemetria rendszerének specifikálása, a telemetria adatok vétele és feldolgozása. dr.bánfalvi Antal t. mts, banfalvi@mht.bme.hu; dr.gschwindt András gschwindt@mht.bme.hu; dr.szabó József szabo@mht.bme.hu; Hallgatói keret: 1-2 fő TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZAKOSOKNAK Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Nemzetközi Jogi Intézet A nemzetközi légijog és világűrjog alapjai - Dr. Gál Gyula: (heti 2 ó, II. és III. évf) ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI TÁRGYAK SZTE TTK, bármely szakosonak speciál kollégiumok: "Csillagászattörténet" 2+0 dr. Vinkó József "Bevezetés a csillagászatba I., II." 3+0 dr. Kiss László l.kiss@physx.u-szeged.hu, és 2+0 dr. Szatmáry Károly k.szatmary@physx.u-szeged.hu "Újdonságok a csillagászatban" 2+0 dr. Kiss László, dr. Szatmáry Károly "Általános relativitáselmélet" 2+0 dr. Gergely Árpád László "Élet az Univerzumban" 2+0 dr. Szatmáry Károly "Fantázia és valóság" 2+0 dr. Vinkó József JPTE TTK, Pécs Természetföldrajz Tanszék Csillagászati mitológia (művelts.) Dr. Nagyváradli L., Gyenizse P ORVOS/BIOLÓGUS SZAKOSOKNAK N.A. 20