Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak. EU-kapcsolatok szakirány A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HELYZETE HAZÁNKBAN ÉS NÉMETORSZÁGBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak. EU-kapcsolatok szakirány A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HELYZETE HAZÁNKBAN ÉS NÉMETORSZÁGBAN"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Újabb diplomás EU-kapcsolatok szakirány A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HELYZETE HAZÁNKBAN ÉS NÉMETORSZÁGBAN Készítette: Farkas Daniela Juliane Budapest, 2008

2 Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés A megújuló energiaforrások kiaknázásának szükségessége aggasztó jelek Megújuló energiaforrások - Egyre nagyobb jelentőségük, definíciók A megújuló energiaforrások egyre növekvő jelentősége A megújuló energiaforrások definíciója A megújuló energiaforrások előnyei A stratégia jelentősége-gazdasági vonatkozások Magyarország Helyzetelemzés A megújuló energia törvény Németországban (EEG) A megújuló energiaforrások felhasználását ösztönző állami eszközök ismertetése Németországban Biomassza A biomassza-felhasználás Magyarországon A szilárd biomassza Biogáz A biomassza felhasználás gyakorlata Németországban Vízenergia A vízenergia Magyarországon A vízenergia Németországban Ingyenes energiaforrásunk: a Nap Napenergia Magyarországon - Napsugárzási viszonyok Napenergia Németországban Szélenergia A szélenergia jelentősége hazánkban Szélenergia Németországban

3 A szélenergia potenciálja munkapiac Energiapiac Problémák és konfliktusok Jövőbeni kilátások Geotermikus Energia A geotermikus energia Magyarországon Németország geotermikus potenciálja: hő és áram a föld belsejéből A geotermia németországi támogatása A Neustadt-Glewe-i földhőerőmű A Kiotói Egyezmény és tartalma Európai Unió és Magyarország a támogatási rendszer jellemzése Hazai K+F a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan Zöldülő Magyarország, zöldülő házak Összegzés, zárszó...59 Felhasznált Irodalom...62 Rövidítések jegyzéke

4 1. Bevezetés A 21. század egyik legnagyobb kihívása az, hogy az emberiséget úgy lássuk el energiával, hogy közben otthonunkat, a Földet ne tegyük visszavonhatatlanul tönkre. A fosszilis tüzelőanyagok égetésekor keletkező CO 2, SO 2, NO x, korom, stb. káros hatásai: a globális felmelegedés, a savas esők, az ózonpajzson növekvő lyuk, a különböző allergiás megbetegedések számának növekedése ma már közismert tények. Szakdolgozatomat ezért szentelem e téma vizsgálódásának, hiszen a Föld atmoszférájának és a jelenlegi életének a megmentése csak úgy lehetséges, ha behatóan megvizsgáljuk az alternatív és természetadta lehetőségeket. A globális szennyezőanyag kibocsátást a jelenlegi töredékére kell csökkenteni, a fejlődő országok növekvő energiafelhasználása ellenére. Tanulmányaim során, főként az EU-kapcsolatok szakirányos stúdiumok során gyakran találkoztam az alternatív energiahordozók problematikájával és felkeltette az érdeklődésemet. Tavaly, 2007-ben laikus hallgatóként resztvettem a RENEXPO (Central & South-East Europe, április 19-21, Budapest) nemzetközi szakkiállításon, mely egy magas szintű szakmai kongresszus keretében gyűjti össze a térség összes szereplőjét a témában. A megújuló energiák és az energiahatékony építés és felújítás teljes palettája képviselteti magát ezen a rendezvényen. Hasznos gondolatnak vélem összevetni a magyarországi és a németországi viszonyokat a megújulók szempontjából, hiszen a környezetvédelmi, és a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiákban kiemelkedő Németország. Szemügyre vesszük, hogy a Németországnál sokkal jobb természeti adottságokkal rendelkező Magyarország miként használja ki a megújuló energiák nyújtotta lehetőséget, például napenergiában. A fejlett országok, így Németország is, egyre kisebb számú kitermelőforrástól függnek: Németország importfüggősége 80%-os, Magyarország az energiahordozók több, mint 70%-át importálja. A még meglévő kőolaj- és földgázkészletek legnagyobb része a Közel-Kelet országaiban található. Az energiaönállóság, az importfüggőség megszűnése a békét biztosító külpolitika fontos tényezőjévé válhatna, elkerülve azt, hogy az energiáért, a szó szoros értelemben vett harcra, katonai beavatkozásra kerüljön sor. Külön fejezetben foglalkozok a német megújuló energia törvénnyel (EEG), hiszen e törvény mintául szolgál más országok számára is, nem hiába. 5

5 Sok adatot, statisztikát tartalmaz jelen dolgozatom, melyek alátámasztják az állítottakat. Főként hivatalos szervek által kiadott tanulmányokat használtam a szakdolgozatban. Interdiszciplináris tárgyról lévén szó, arra törekedtem, hogy a műszaki és természettudományos fogalmakat, terminusokat, amelyekről a felkészülés közben olvastam, és elegendő szakmai (pl. fizikusi) ismeret híján megérteni nem, vagy alig tudtam, a minimálisra korlátozom, hiszen hiteltelen is lenne, ha természettudósként, energetikai- vagy villamosmérnökként értekeznék a témában. Azokról a legfontosabb alapismeretekről azonban, amelyek magyarázatot adnak arra, hogy milyen módon működnek az adott megújulót kitermelő eszközök, műszerek, rövid, nagyvonalú leírást nyújtok, hiszen nem tárgyalhatom más tudományágak témakörét kellő mélységben. Csupán arra utalok (a szakirodalom megjelölésével), hogy hol lehet az adott kérdésnek utánanézni. A dolgozat céljai között szerepel, hogy választ adjak a lehetőségek és a korlátok alapján Magyarországon az uniós elvárásoknak megfelelően, miként lehet a megújulókból származó energiatermelést jelentősen növelni. Mely megújulókat kell hazánkban kiemelten kezelni? Milyen nemzetgazdasági előnyök származnak a megújuló energiák felhasználásával? Mire utalnak a hosszú távú előrejelzések Németországban? Mi a szerepe, fontos-e a társadalmi méretű ismeretterjesztés, az alternatív energiaforrások részesedésének növelésében az enrgiamérlegben? Milyen sikereket ért el Németország a megújulók területén és mi ennek az oka, mik állnak a siker hátterében? Milyen költségekről eshet szó a téma kapcsán? Az állam milyen szerep vállal, mit kell/kéne vállalnia az előrehaladás érdekében? Tehát a dolgozat fő kérdésfelvetéseként mélységeiben gazdasági, közgazdasági, valamint ezzel összefüggően társadalmi aspektusból vizsgálom meg a témát, valamint az EU környezetvédelmi jogi szabályozásának gyakorlatának oldaláról. Érdekes észrevételek mutatkoznak a két különböző múltú, gazdaságú, természeti adottságokkal rendelkező EU-s ország helyzetének értékelésében. 6

6 1.1. A megújuló energiaforrások kiaknázásának szükségessége aggasztó jelek A gazdasági jólét egyik alapfeltétele a megfelelő energiaellátás, melyet a mi kultúránk már evidenciaként kezel, természetesnek vesz. Mivel azonban ez igen költségigényes és jelenleg centralizált, ezért nagy jelentősége van az alternatív energiaforrások alkalmazásának, hiszen ezek fenntartható, és környezetbarát energiát kínálnak. Mivel lokálisak, az energiát helyben állítják elő, olyan vidéki térségeken (tanyák, hegyvidéki települések, tengeri szigetek, stb.) is segíthetik az élet- és munkakörülmények kedvezőbbé válását, ahol az országos közüzemi rendszereken keresztül nem, vagy csak igen költségesen teremthető meg az infrastrukturális háttér. Az energiatermelés és felhasználás mennyisége és minősége, valamint importfüggősége jelentősen befolyásolja országunk gazdasági helyzetét és versenyképességét és nem utolsó sorban a környezet terhelése révén az emberi életminőséget. Tény, hogy minden oldalról óriási erők csapnak össze, sok érdekcsoport létezik, amelyeknek nem érdekük a megújuló energiák kihasználása, hanem fontosabb az anyagi és presztízsnyereség maximalizálása. A gáz és az olaj egyenlőtlen eloszlása aránytalan hatalommal ruházza fel azokat, akik ezekhez az összpontosított készletekhez hozzáférnek. Az 1973-as olajválsággal kapcsolatban sok futurológus az üzemanyag ellátás összeroppanását jósolta a kimerülő készletek miatt. A legújabb statisztikai adatok szerint a szénkészlet további 200 évig, a gázkészletek 65 évig, az olajkészletek pedig kb. 45 évig elegendőek. Most biztosan átfogalmazódik ez a jóslat, hiszen a Brazíliában újonnan felfedezett óriási olajmező befolyásolja majd a készletek várható rendelkezésre álló mennyiségét. A készletek valóban végesek, noha sokak előtt hiteltelenné váltak az 50 éve hasonló időtartamú előrejelzések. Azonban nem a készletek végleges kimerülésekor jelentkezne a katasztrófa, hanem sokkal előbb, amikor például a fogyasztás éves mértéke meghaladná vagy megközelítené a kitermelés lehetséges mértékét. Az atomenergia népszerűtlenné válása után a kivezető utat csak a megújuló energiaforrások jelentik. Az előrejelzések szerint a 2010 évtől kezdődően az amerikai és nyugat-európai gazdasági élet egyik legjelentősebb motorja a megújuló energiaforrások ipara lesz és több új munkahelyet fognak felkínálni, mint a teljes számítástechnikai ipar. 1 Szinte biztos, hogy a következő 25 év gazdaságát, ökológiai és társadalmi rendszerét a megújuló energiaforrások 1 Nicole KUHLMANN: Napenergia-hasznosítás. Budapest, Cser Kiadó,

7 ipara fogja meghatározni. A befektetőkre ösztönzőleg hat a fejlődő országok növekvő energiaigénye, mivel új piacok nyílhatnak meg. Az adott országokban rendelkezésre álló nap-, szélenergia, biomassza stb. hasznosítására gyártott termékek piacán új lehetőségek nyílnak. A megoldás túl soká nem várhat, mivel főleg az elektromos energiától való függőség, különösen Kínában és a gyorsan fejlődő távolkeleti gazdaságokban drámai következményekkel járhat, de nem csak ott, hanem az egész világgazdaságra nézve veszélyes Megújuló Energiaforrások - Egyre nagyobb jelentőségük, definíciók A XX. század mint a fosszilis energiaforrások és az atomenergia kora vonul be a történelembe. A több mint két évszázada tartó iparosodás során kiemelkedő tudományos technikai ismeretekkel rendelkező társadalmak jöttek létre. Ezek az alapvető emberi érdekek fogalmi és jogi értelmezése tekintetében a fejlődést segítették ugyan, ám az ökoszféra durva megváltoztatás folytán épp az emberi létet sodorták végveszélybe. A fosszilis üzemanyagokkal és az atomenergiával, mint az energia probléma végleges megoldásával kapcsolatos kísérlet kudarcot vallott. Amennyiben nem lesz változás, az árak hirtelen növekedése várható és meghiúsul az egyre növekvő számú népesség természetes életmódja és életfeltételei javításának esélye Minden kétséget kizáróan elérkezett tehát az idő az emberiséget a fogyasztói létből a megújuló és fenntartható létbe átsegítő mozgalom számára. A tévhitre alapozott, ám tényszerűnek feltüntetett megállapítás hogy ti. az alapvető életfeltételek szempontjából elengedhetetlen értékek, mint a levegő, a víz s a termőtalaj, kimeríthetetlen forrást jelentenek az ember számára súlyos veszélyeket vont maga után: megcsappant a felhasználható víz mennyisége, pusztult és degradálódott a termőtalaj, sőt a légkör elszennyeződése miatt éghajlati változások is bekövetkeztek. 2 Hermann Scherr: Napenergia Charta 2 8

8 A megújuló energiaforrások egyre növekvő jelentősége Az energiafajtáknak két alapvető kategóriája létezik, a kimerülő, más néven fosszilis és a megújuló energiaforrások. A kimerülő energiaforrások is újratermelődnek, hiszen a szenesedés illetve kőolajképződés folyamata is folytonos. Ezek a források azonban kiapadnak, ha a kiaknázás gyorsabban történik, mint az újratermelődés. Az emberiségnek azonban olyan hatalmas energiamennyiségre van szüksége, hogy nincs idő a fosszilis energiahordozók újraképződésére A megújuló energiaforrások definíciója A megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, amely a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik: nap-, szél-, biomassza-, vízi- és geotermikus energia. Megkülönböztetünk végtelen, illetve véges energiaforrásokat. Végtelen megújuló energiaforrások: Napenergia Szélenergia Véges, illetve korlátozott mértékben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások: Biomassza Vízenergia Geotermikus energia A megújuló energiaforrásokat, azok komplexebb megközelítését, energiatermelésben betöltött szerepüket, hasznosításuk jövőbeni lehetőségeit ismerni kell ahhoz, hogy tudjuk, miért is elengedhetetlenül fontos alkalmazásuk és elsősorban azt, hogy alkalmazásuk milyen előnyökkel jár a fogyasztók számára A megújuló energiaforrások előnyei Globálisan: a fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével felértékelődnek a megújuló energiaforrások, előtérbe helyeződik a környezettudatos világszemlélet, valamint annak a lehetősége, hogy a termelési folyamatok során keletkező melléktermékeket hasznosítsák. 9

9 Országos és Regionális szinten: az import energia felváltásával a külső piac kevésbé befolyásolja a helyi energiapolitikát, környezetvédelmi szempontból is fenntartható gazdasági fejlődés előtérbe kerül, nemzetközi egyezményekben aláírt kötelezettségek betartására való sarkallás, az országos energiaellátási rendszer tehermentesül, enyhül a munkanélküliség, sőt, technológiáikba történő beruházások kapcsán főként vidéki munkahelyek keletkeznek. Felhasználásuk ezáltal kedvezően befolyásolhatja az ipari, mezőgazdasági struktúraváltást, elősegítheti az innovációt és ezen szektorok versenyképes működését, hozzájárulva a vidéki életminőség javulásához és a lakosság helyben tartásához. A helyi energiaforrásokat jobban kihasználják és az infrastruktúra is fejlődik. Felhasználásuk mérsékli a klímaváltozást okozó üvegház hatású gázok kibocsátását és a levegőszennyezést, aminek kedvező hatása a kisebb mértékű savasodásban, az épített környezet állagromlásának mérséklésében és jobb mezőgazdasági termésben mutatkozik meg A stratégia jelentősége-gazdasági vonatkozások A megújuló energiaforrások alkalmazási módja igen színes palettán mozog. A legjellemzőbb alkalmazási területük alapvetően a fűtési célú hőenergia-termelés, de mostanában már a villamosenergia-termelés a vizsgálat középpontja és a jövőben pedig már az üzemanyagként való felhasználásuk is egyre nagyobb figyelmet kap. Ez utóbbi két terület jelentősége nemzetközi és hazai viszonylatban is meghaladhatja a megújuló energiahordozók villamosenergia termelésben játszott szerepét. A megújuló energiaforrások ma még sokkal többe kerülnek, mint a hagyományos, piacérett technológiákkal, fosszilis energiahordozókból nyert energiaforrások. Ez a feltevés azonban csak a fosszilis energiahordozók aktuális árán alapul. A fenntartható fejlődés szempontjai amely mellett az Európai Unió tagállamai is elkötelezték magukat azonban megkövetelik, hogy a hagyományos energiahordozók megítélésénél figyelembe vegyük azokat a költségelemeket is, amelyeket egy harmadik fél vagy a társadalom fizet, és amelyek egyelőre nem jelennek meg az árakban (ún. negatív externális vagy társadalmi költségek). 3 A megújuló energiaforrások részesedésének növekedését az energiamérlegben tehát a piaci körülmények tudják elősegíteni. A gazdasági szereplők ugyanis a piaci áron mért 3 strategia_tars_egyeztetes.pdf 10

10 költségek és a piaci árban elismert haszon alapján hozzák meg termelési és fogyasztási döntéseiket. Így a piac kielégítő működése esetén tapasztalhatnánk növekedést az ügyben. A piac azonban ma még nem méri a szociológiai és környezeti hatásokat. Az egyén és a társadalom szintjén felmerülő hasznok és költségek különbségét nevezzük externáliáknak. Az externális hatások mérése és értékük pénzben történő kifejezése fontos a tisztán látáshoz. Az externális költségek becslését szolgálja az ökomérleg-elemzés, mely a környezeti tényezők piacra gyakorolt hatásának rendszerszerű értékelését jelenti. Ennek segítségével könnyebb a környezeti hatások ellenőrzése, irányítása és optimalizálása. Az értékelések felhasználhatóak a tervezésben és környezeti akciótervek kidolgozásában. Bizonyos externális költségek gyakorlatilag megbecsülhetetlenek, mint pl. az üvegházgázok kibocsátásának költséghatása. A piac önmagában képtelen optimális döntést kialakítani ezeknek a hatásoknak a figyelembe vételére, ezért szükséges az árban érzékelhetővé tenni a járulékos költségeket és hasznokat a megújuló energiát előállítók és a fogyasztók számára. A fosszilis energiák európai uniós piaci ára gyakorlatilag azonos a termeléssel együtt járó externális költségekkel. A megújuló energiaforrások externális költségei minimálisak, számottevően kisebbek még az atomenergia-előállítás externális költségeinél is. Társadalmi szempontból a megújuló energiák felhasználása akkor válhat igazán versenyképes alternatívává, ha az energiatermelés externális hatásait sikerül az árban realizálni. Ezért elengedhetetlen, hogy amikor környezetbarát vagy megújuló energiaforrásokról beszélünk, feltétlenül meg kell említenünk az állami támogatás fontosságát. A támogatás mértékétől függően befolyásolni tudja a felmerült többletköltségeket, a fogyasztói árakba beépíti azokat. A támogatások akkor és annyiban indokoltak, ha és amennyiben az elérhető közvetlen gazdasági és közvetett társadalmi előnyök kompenzálnak a többlet ráfordításokért. Az egyre gyorsabb ütemben fejlődő technológiák eredményeként, illetve a fosszilis energiahordozók korlátozott mennyiségéből adódóan, a tartós áremelkedésnek is köszönhetően a támogatások mértéke az idő előrehaladtával jelentősen csökkenhet, illetve meg is szűnhet. Nem csak és kizárólag az anyagi támogatás megléte a meghatározó: környezettudatos, innovatív szemlélet segítheti az elmozdulást a megfelelő energiaigény biztosításának irányába. A megújulók felhasználásának tömegessé válásához azonban szükséges az állami részvétel. 11

11 2. Magyarország 2.1. Helyzetelemzés Ebben a fejezetben Magyarország adottságait, lehetőségeit vizsgálom a megújuló energiaforrások szempontjából, a legnagyobb segítségemre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2007-es kiadványa volt, amit forrásként sok helyen fel is tüntettem. Itt megemlíteném, hogy maga a hazai megújuló iparág joggal kritizálja a Minisztérium adatait 4. Az energetikai koncepció igen hiányos, bírálják, illetve több szakértő megkérdőjelezi a szakmaiságát a minisztériumi tervezetnek, mely többet foglalkozik például a Magyarország szempontjából kevésbé fontos nukleáris energiatermeléssel, mint az igen fontos és jelentős hőszivattyúk témakörével, holott geotermikus adottságaink kiválóak. A megújulók felhasználásának fő trendjei az EU-ban és Magyarországon A fosszilis energiahordozók árának növekedése, a készletek rohamos csökkenése, valamint az atomenergiával kapcsolatos félelmek miatt mind inkább előtérbe kerülnek a megújuló energiaforrások kínálta lehetőségek egyre nagyobb fokú kihasználása az Európai Unióban is. Részesedésük a hagyományos energiahordozókhoz viszonyítva még mindig igen csekély, 2004-ben, az EU 25-ben a következőképpen alakult: 4 (letöltés ) 12

12 1.sz. táblázat Forrás: GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája Az Európai Unió fosszilis energiaforrásoknak való kitettsége 1990 és 2004 között közel 8%- kal növekedett. A hagyományos, jellemzően Európában megtalálható fosszilis energiaforrások (feketeszén, lignit) felhasználásának csökkenését legnagyobb mértékben a földgáz (60%), majd a megújuló energiaforrások (58%), és az atomenergia (28%) felhasználásnak növekedése kísérte. A készletek kimerülése és az ellátás egyre bizonytalanabb garantálása, valamint az import túlsúlya miatt ez a kérdéskör mindinkább az Európai Unió figyelmének központjába került. Az 1997-es Fehér Könyv célként jelölte meg, hogy az Unión belül 2010-re el kell érni a megújuló energiák 12%-os részarányát a teljes villamosenergia felhasználásban. Elterjedésének elősegítése érdekében pedig megszületett a 2001/77/EK irányelv, amely konkrét, kötelezően elérendő célokat jelölt meg 2010-re az egyes tagországok számára. Fő cél: a megújulókon alapuló villamosenergia termelés az összenergia termelésen belül érje el a 21%-ot. Magyarország a csatlakozáskor kötelezettséget vállalt arra, hogy 2010-re ő is teljesít bizonyos kritériumokat, jelen esetben a villamosenergia termelésben a 3,6%-os küszöbértéket. A tagországok közül Magyarország a legalacsonyabb vállalást tette, amelyet a ben elért 4,5%-kal elsőként sikerült is teljesítenie. 13

13 Az egyes tagországok megújuló alapú villamosenergia részarányra vonatkozó célkitűzései 2.sz.táblázat Forrás: GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája Látható, hogy Magyarország eléggé a sor végén kullog a megújulók szempontjából, a jelenlegi felhasználáshoz viszonyítva igen szerény célkitűzést vállalt 2010-re. Az EU 25 tagországaiban a megújuló energia felhasználás 90%-a két erőforrás, a biomassza és a vízenergia-felhasználásból származott 2004-ben 5. A felhasználás húzóerejét a biomassza jelentette kétharmados részaránnyal. Nem véletlen ezért, hogy az Európai Unió megújulókkal kapcsolatos szabályozásában kiemelt szerepet kap a biomassza, amely felhasználásának növelése érdekében az Unió Cselekvési Tervet dolgozott ki 2005-ben. Az Unió szakértői a 2010-es célkitűzések eléréséhez a biomassza felhasználásában látják a legnagyobb potenciált. 5 strategia_tars_egyeztetes.pdf 14

14 3.sz.táblázat Forrás: GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája Az összenergia termelésen belül a megújuló energiaforrások részaránya az elmúlt másfél évtizedben erőteljesen növekedett, míg 2001-ben 36,4 PJ, addig 2006-ra már 54,8 PJra ugrott, amely 50,8 %-os növekedést jelent az adott időszakban. Az is jól megfigyelhető, hogy kivétel nélkül minden egyes energiát szolgáltató nyersanyagalap felhasználása jelentősen csökkent, ami hazánkban is a környezettudatos szemlélet mind inkább széles körben való elterjedésére utal. 15

15 4.sz. táblázat Forrás: GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája Magyarországon a legfontosabb megújuló energiaforrás a biomassza, amely ban az összes megújuló energia közel 90%-át adta. A biomasszát jelentőségben a geotermikus energia (3,6 PJ), a megújuló alapú hulladék felhasználás, a bio üzemanyag (0,96 PJ), és a vízenergia (0,67 PJ) felhasználás követi, de ezek nagyságrendileg lényegesen elmaradnak a biomassza felhasználástól. A legjelentősebb biomassza alapanyag Magyarországon a tűzifa, 47,4%-ban ezt használják fel, majd az egyéb biomassza követi 36,8%-kal. A 2013-ra tervezhető zöldáram-termelés összetétele figyelembe véve a hazai sajátosságokat a következő lehet: 16

16 Becsült zöldáram-termelés Magyarországon 2013-ig 5.sz.táblázat Megújuló energia típusa szilárd biomassza biogáz szélenergia egyéb technológiák Összesen A 2013-ra várható zöldáram-termelés 3992 GWh 262 GWh 710 GWh 436 GWh 5400 GWh A megújuló energiahordozókat ma hazánkban elsősorban hő- és villamosenergia termelésben, valamint egyelőre igen kismértékben üzemanyagként hasznosítják. A fenti táblázatból is egyértelműen kitűnik, hogy Magyarországon a legnagyobb mértékben a biomasszát hasznosítják. 17

17 3. A megújuló energia törvény Németországban (EEG) Ebben a fejezetben mindenekelőtt Németország megújuló energiaforrásait általában, illetve az EEG törvény értelmezését szeretném meghatározni és ehhez kapcsolódóan röviden ezen energiák ki- és felhasználásának máig tartó fejlődését, illetve a várható jövőbeni fejlődését kívánom bemutatni. A megújuló energia törvény elvi kívánalmait, követelményeit veszem nagyító alá, összevetve más hasonló kezdeményezésekkel. Végül az EEG kritikai megítélésére kerül sor, az európai jog szempontjából megvizsgálva, úgymint a kitűzött cél elérésének a mértéke, a költség-haszon reláció és a lehetséges alternatívák. Az egyes megújuló energiaforrások részletes leírását, jellemzőit, mibenlétét a magyarországi fejezetekben tárgyalom, s a német helyzet bemutatásakor nem ismétlem ezeket a leírásokat (pl. a napenergiáról általánosságban). Kivételt képez ez alól, ha valamely specifikus, új berendezésről, vagy ha a megújulókból energiát kitermelő forradalmi eljárásról van szó ben váltotta fel elődjét a megújuló energia törvény, amely szabályozza Németországban a megújuló energiákon alapuló áram-előállítást. A megújuló energiákkal történő áramtermelést 1990 óta támogatják államilag Németországban. A törvény célja az, hogy a klíma- és környezetvédelem érdekében a megújuló energiák szerepe jelentősen növekedjen az áramellátásban. Ennek érdekében anyagi támogatást kapnak azok, akik megújuló energiaforrásokat vezetnek be. A törvény értelmében a következők tartoznak a megújulók közé: vízenergia, szélenergia, a napáram és a naphő, a környezet hője, a biomassza és a földhő. A regeneratív energiák konzekvens kiépítésével Németországban 2005-ben 84 millió tonna széndioxidot sikerült megspórolni. Az EEG előirányozza, hogy 2020-ig legkevesebb 20%-a az energiaszükségletnek megújuló forrásból kell származzon

18 % 0,20% 11,30% 20,60% Biomassza Szélenergia Vízenergia Napenergia 29% 3,10% 43,10% 24,70% Biomassza Szélenergia Vízenergia Napenergia Az egyes megújuló energiaforrások felhasználásának fejlődése Németországban 6.ábra A német statisztikai hivatal jelentése szerint a rendkívül kedvező keretfeltételeknek köszönhetően Németországban máris teljesült az EU és az EEG által is kitűzött cél, melynek megfelelően 2010-re 12,5%-ra kell emelni a megújuló áram részesedését az áramtermelésben. A bruttó áramtermelésben a megújuló energiák részvétele 2007-ben 14,1 %-ra nőtt ben a megújuló áram részvétele még csak 3,6%-os volt, mely főként a vízenergia hasznosításából származott. A megújuló energia 17,5 TWh-ról 2007-re ötszörösére, 87 TWh-re nőtt. A legnagyobb, 6,2 %-os a szélenergia részvétele az áramtermelésben, ezt követi a vízenergia, a biomassza, majd a napenergia A megújuló energiaforrások felhasználását ösztönző állami eszközök ismertetése Németországban Az állam többféle módon segíti a regeneratív energiák felhasználását. A piaci ösztönzés egyik eszközeként a beruházásokhoz nyújtott támogatásokat kell megemlíteni. A 2007 januárjától érvényes támogatások két fő csoportját a napkollektorokhoz és a biomasszakazánokhoz biztosított támogatások képzik. Ezen felül a biomasszát vagy geotermikus energiát felhasználó nagyobb (fűtőműi) létesítményekhez vehető igénybe. A támogatás célja nemcsak a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása, hanem a berendezések versenyképességének, az iparág fejlődésének ösztönzése is. Így a támogatható beruházásoknál az alkalmazott berendezések korszerűségére és környezetbarát voltára vonatkozó előírásokat is be kell tartani. A korszerűbb berendezések emelt szintű támogatásban részesülnek. Ilyen 19

19 innovatív berendezés például a több lakásegységet ellátó (kollektív) napkollektoros rendszer. A helyi távhőt szolgáltató fűtőműi (100 kw feletti) hőforrások preferált támogatásával egyidejűleg a szükségessé váló távhőrendszer-építéshez vagy -bővítéshez további beruházási hozzájárulás is igénybe vehető. 7 A támogatás kedvezményezettjei a lakosság, egyes intézmények, és a kis- és középvállalkozások. Az alaptámogatás a megvalósulást követően igényelhető, az innovációs támogatást pedig a szállítási vagy beruházási szerződés megkötése előtt kell igényelni. A megújuló energiaprogram távhőre vonatkozó szubvenciójában a beruházási hitel összegét csökkenti az elnyert támogatás. A német megújuló energia törvény (EEG) a másik államilag alkalmazott támogatás, mely a megújulók felhasználásának növelését célozza meg. Lényegében az EEG az átvétel szabályozásával támogatja a megújuló bázisú villamos-energiatermelést. A törvény figyelemmel van az időbeli technológiai változásokra, és a megújuló energiahordozók szerint differenciált kötelező átvételi árakat általában az idő függvényében degresszíven határozza meg. Az átvételi árakkal kapcsolatban kiemelendő a hőpiac támogatásba való bevonása: kapcsolt energiatermelés esetén az alap átvételi árnál 2 euró- cent/kwh-val (a beépített kapacitás nagyságától függően 17-24%-kal) magasabb ár érvényesül, amire a degresszivitás sem vonatkozik. 8 Az energiaadók területén is kedvező diszkriminációban részesülnek a megújuló energiaforrások, amennyiben azok adómentesek. EEG-törvény előtt volt egy hasonló német törvény, amelyik csupán a szélenergiáról szólt és a rentabilitási feltételeket biztosította (az árambetáplálási törvény,1991.). Az új törvény előírja, hogy a magasfeszültségű vezetékek üzemeltetőinek fix vételáron kell megvásárolniuk a megújuló energiaforrásokkal termelt energiát. A betáplált áram az energiahordozó jellegétől és az erőmű nagyságától függően kerül megtérítésre. Ez tette lehetővé a német példa nélküli sikertörténetet: 2000 óta a megújuló energiák aránya az áramtermelésben megduplázódott, 6 százalékról 12 százalékra emelkedett. 7 strategia_tars_egyeztetes.pdf ( ) 8 20

20 A megújuló energiák fejlődése Németországban 7.sz.táblázat Forrás: (StrEG: Stromeinspeisungsgesetz: árambetáplálási törvény) 9 Az előző fejezetben már szó volt arról, hogy sokszor hallani, hogy a megújuló energiák sokba kerülnek az áramfogyasztóknak. Ha csak a rövid távú differenciális költségeket vesszük figyelembe, akkor igazat adhatunk. Azonban a zöld áram hosszútávon csökkenti a nagykereskedelmi áramköltséget. Ezért például 2006-ban Németországban kb. 5 milliárd eurót lehetett megtakarítani. Ehhez járulnak még a tüzelőanyag importjánál keletkező megtakarítások. Ha ehhez még hozzávesszük az elkerült környezetkárosítást is, akkor látható, hogy jelentős nemzetgazdasági haszon keletkezik. A zöld áram támogatása összhangban áll az érvényes EU-jogszabályokkal, annak ellenére, hogy a megújuló energiákból nyert áram tekintetében a kedvezőbb átvételi árak alkalmazása elvben tiltott állami támogatást jelent. A megújuló energiákból nyert áram betáplálásának javadalmazását szabályozó irányelvben az EU megállapította, hogy a regionális és globális környezeti problémák megoldása szintén közös EU-célkitűzés, és ebben az esetben prioritást élvez

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben