A TESTI FELÉPÍTÉS, A TESTÖSSZETÉTEL ÉS A FIZIKAI TELJESÍTMÉNY-JELLEM- ZŐK VIZSGÁLATA ÉVES FIÚKNÁL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TESTI FELÉPÍTÉS, A TESTÖSSZETÉTEL ÉS A FIZIKAI TELJESÍTMÉNY-JELLEM- ZŐK VIZSGÁLATA 10-13 ÉVES FIÚKNÁL"

Átírás

1 SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS A TESTI FELÉPÍTÉS, A TESTÖSSZETÉTEL ÉS A FIZIKAI TELJESÍTMÉNY-JELLEM- ZŐK VIZSGÁLATA ÉVES FIÚKNÁL KÉSZÍTETTE: MAHMOUD OTHMAN TÉMAVEZETŐ: Dr. MÉSZÁROS JÁNOS Ph.D. egyetemi tanár A Szigorlati Bizottság: Prof. Dr. Tihanyi József elnök Prof. Dr. Frenkl Róbert Dr. Barabás Anikó Dr. Szabó Tamás Az értekezés opponensei: Dr. Buday József a biológiai tudomány kandidátusa Dr. Gombocz János a pedagógiai tudomány kandidátusa BUDAPEST 2001

2 Tartalomjegyzék A dolgozatban szereplő táblázatok jegyzéke Köszönetnyilvánítás 1. fejezet. BEVEZETÉS, A PROBLÉMA JELENTŐSÉGE 1. Bevezetés A vizsgálat célja és a megválaszolandó kérdések Munkahipotézis Korlátozó tényezők A vizsgálatban adottnak tekintett tényezők A dolgozatban használt kifejezések definíciója fejezet. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 10. Bevezetés Morfológiai változások a prepubertásban A motorikus és élettani teljesítmény jellemzői a prepubertásban Az élettani teljesítőképesség jellemzői a prepubertásban A szekuláris trend következményei a növekedésben és fejlődésben A szekuláris trend Magyarországon A szekuláris trend az európai országokban fejezet. VIZSGÁLT SZEMÉLYEK ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZEREK 22. Bevezetés Vizsgált személyek Alkalmazott módszerek Antropometriai eljárások 23. A növekedési típus jellemzése Conrad (1963) javaslatai szerint 24. A szomatotípus meghatározása (Heath és Carter 1967) 25. A testösszetétel jellemzése (Drinkwater és Ross 1980) 26. A relatív testzsírtartalom becslése Parízková (1961) módszerével 27. A morfológiai életkor becslése A fizikai és az élettani teljesítmény jellemzése 28. A motorikus teljesítőképesség jellemzése 28. A spiroergometriai vizsgálat végrehajtása Matematikai statisztikai módszerek 30. 2

3 4. fejezet. EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉS 31. Bevezetés Az egyiptomi és a magyar fiatalok antropometriai és motorikus teljesítmény-jellemzői A testmagasság, a testtömeg és a relatív testzsírtartalom A növekedési típus A szomatotípus A motorikus teljesítmények A kritikusan kövérnek minősített tanulók eredményeitől megtisztított összehasonlítás A morfológiai jellemzők A motorikus teljesítmények Az élettani teljesítőképesség elemzése prepubertás-korú fiúknál Antropometriai jellemzők A terheléses élettani vizsgálatok eredményei A szekuláris trend vizsgálata a perpubertáskorú fiúk antropometriai és motorikus jellemzőiben A testi felépítés és a testösszetétel változása 25 év alatt A motorikus teljesítmény változása 25 év alatt fejezet. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 81. Felhasznált irodalom 90. Mellékletek

4 A dolgozatban szereplő táblázatok jegyzéke 3.1. táblázat. A vizsgált személyek országonkénti, korcsoportonkénti és vizsgálat típusonkénti megoszlása táblázat. A relatív testtömeg mintánkénti átlagai és szórásai (kg cm -1 ) táblázat. A metrikus index mintánkénti átlagai és szórásai (cm) táblázat. A plasztikus index mintánkénti átlagai és szórásai (cm) táblázat. A relatív plasztikus index átlagai és szórásai (kg cm -1 ) táblázat. A szomatotípus komponensek mintánkénti átlagai és szórásai táblázat. A 30 m futás mintánkénti átlagai és szórásai (s) táblázat. A helyből távolugrás mintánkénti átlagai és szórásai (cm) táblázat. A kislabdahajítás mintánkénti átlagai és szórásai (m) táblázat. Az 1200 m futás mintánkénti átlagai és szórásai (s) táblázat. A kevesebb, mint 22% testzsírtartalmú gyermekek országonkénti, korcsoportonkénti gyakorisági megoszlása táblázat. A metrikus index mintánkénti átlagai és szórásai a kövérektől megtisztított csoportokban (cm) táblázat. A plasztikus index mintánkénti átlagai és szórásai a kövérektől megtisztított csoportokban (cm) táblázat. A 30 m futás mintánkénti átlagai és szórásai (s) táblázat. A helyből távolugrás mintánkénti átlagai és szórásai (cm) táblázat. A kislabdahajítás mintánkénti átlagai és szórásai (cm) táblázat. Az 1200 m futás mintánkénti átlagai és szórásai (cm) táblázat. A koradatok átlagai és szórásai (év) táblázat. A testmagasság és a testtömeg táblázat. A csoportok testösszetétele táblázat. Az abszolút (l min -1 ) és relatív (ml kg -1 min -1 ) aerob teljesítmény táblázat. A testmagasság mintánkénti átlagai és szórásai (cm) tábázat. A testtömeg mintánkénti átlagai és szórásai (kg) táblázat. A relatív testtömeg mintánkénti átlagai és szórásai (kg cm -1 ) táblázat. A relatív testzsírtartalom mintánkénti átlagai és szórásai (%) táblázat. A metrikus index mintánkénti átlagai és szórásai (cm) táblázat. A plasztikus index mintánkénti átlagai és szórásai (cm) táblázat. A relatív plasztikus index átlagai és szórásai (kg cm -1 ) táblázat. A szomatitípus komposnensek mintánkénti átlagai és szórásai táblázat. A 30 m futás mintánkénti átlagai és szórásai (s) 75. 4

5 táblázat. A helyből távolugrás mintánkénti átlagai és szórásai (cm) táblázat. A kislabdahajítás mintánkénti átlagai és szórásai (m) táblázat. Az 1200 m futás mintánkénti átlagai és szórásai (s) 77. M1. táblázat. Segédanyag a relatív testzsírtartalom számításához Parizková (1961) javaslata alapján. M2. táblázat. A dolgozatban használt testméretek felvételének eljárási javaslata a Nemzetközi Biológiai Program (Weiner és Lourie 1969) szerint. M3. táblázat. Segédanyag a naptári életkor tízes számrendszerbe való transzformálásához. 5

6 Köszönetnyilvánítás A disszertáció elkészülte alkalmával is tiszteletemet és köszönetemet fejezem ki dr. Frenkl Róbert professzor úrnak a Magyar Testnevelési Egyetem (majd január 1-től a jogutód Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) Doktori Iskolája igazgatójának, az Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék vezetőjének. Frenkl Tanár Úr akkor állt mellém, akkor adott szakmai és erkölcsi segítséget, amikor az a legfontosabb volt. Köszönettel tartozom dr. Mohácsi János professzor úrnak is, akire a tudományos adatgyűjtés folyamatában mindig számíthattam. Az együtt-töltött négy év alatt nemcsak tanárom volt, büszkeséggel tölt el, hogy közben munkakapcsolatunk a majdnem 30 év korkülönbség ellenére őszinte barátsággá fejlődött. Megköszönöm dr. Petrekanits Máté értékes tanácsait is. Petrekanits doktor tapasztalata a terheléses élettani vizsgálatok végrehajtásában és értékelésében Magyarországon szinte egyedülálló. Munkánk során olyan részletkérdéseket világított meg, amelyekre jobb előre felkészülni, mint a gyakorlatban egyedül, segítség nélkül szembesülni a problémával. Tisztelettel köszönöm az Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék minden munkatársának a bíztatást, a szakmai tanácsot és az emberi megértést. Köszönöm, hogy elsősorban munkatársnak tekintettek, és úgy viszonyultak oktató és tudományos tevékenységemhez, mint magyar kollégájukéhoz. Köszönöm dr. Tamás István intézetigazgató úrnak, hogy alkalomszerűen intézetében is dolgozhattam, valamint köszönöm azt a technikai segítséget, amelyet a disszertáció tipográfiai munkálatai során biztosított. Külön köszönettel tartozom dr. Szabó Tamásnak, a Központi Sportiskola tudományos igazgatójának. Szabó Tamás biztosította a feltételeit annak, hogy a disszertációban a Magyarországon egyedülálló motorikus szekuláris trendet elemezhessem. A disszertációs munkában az adatgyüjtés mindig kritikus, és humán vizsgálatok esetén az egyik legnagyobb körültekintést igénylő feladat. Sem a magyar, sem pedig az egyiptomi iskolákban nem volt nyelvi nehézségem, de a testnevelő tanárok szervező közreműködése jelentősen növelte munkánk hatékonyságát. Köszönetet mondok a kollégáknak és azon gyermekeknek, akiknek aktív részvétele nélkül e humánbiológiai vizsgálat nem készülhetett volna el. Hálás köszönettel tartozom szüleimnek és családom minden tagjának. A több mint 3000 km földrajzi távolság ellenére mindig éreztem támogatásukat, segítő bizalmukat (hogy sikeresen teljesítsem, amit vállaltam) és aggodalmukat, hiszen számukra az a környezet, az az ország, amelyben immár közel 10 évet töltöttem, ha nem is idegen, de lényegében ismeretlen. 6

7 Arisztotelész (i. e )

8 1. fejezet. BEVEZETÉS, A PROBLÉMA JELENTŐSÉGE Bevezetés A növekedés, fejlődés és érés összetett és plasztikus biológiai folyamat, melynek végeredményeként sok-sok belső (genetikai) és külső környezeti hatás eredőjeként alakul ki az adott életszakaszt vagy a fiatal felnőttkort jellemző morfológiai és funkcionális állapot. Napjainkban már evidenciának tekinthető, hogy a harmonikus gyermekfejlődés egyik külső környezeti feltétele a fejlődő gyermek rendszeres fizikai aktivitása. Malina és Bouchard (1990) ez utóbbi feltételt az egészséges gyermek fejlődését serkentő egyéb környezeti hatásokkal (megfelelő táplálkozás, általános ingergazdagság, az egészségügyi ellátás minősége, a klíma, a család mérete és ezen belül a születési sorrend, a pihenés és az aktív periódusok rendszeressége és harmóniája stb.) egyenrangúnak minősíti. Nyilvánvaló az is, hogy ennek az összetett folyamatnak a tanulmányozása metodikailag lényegében egyet jelent a folyamatos (hosszmetszeti vagy keresztmetszeti) adatfelvétellel, összehasonlítással és/vagy megfigyeléssel. A testméretek egyének, csoportok vagy földrajzi variációk közötti, akár jelentős variabilitása ellenére, a testarányokkal leírt változási tendenciák nagyon hasonlóak (2-3 éves kortól egészen a serdülés kiteljesedéséig), bizonyítva ezzel, hogy a növekedés, fejlődés és érés sebességviszonyai az emberi fajra és nem egy-egy emberfajtára jellemzően meghatározottak. Ilyen alapon a testméretek etnikumonkénti különbségei informatívak ugyan, de a fejlődés vagy a fejlettség elemzéséhez szükségszerűen tanulmányoznunk kell az összevont mérőszámok (a relatív adatok) és a különböző indexek alapján megfogalmazható differenciákat is. Vannak ugyanis olyan testméretek (pl. a testtömeg), amelyek érzékenyebben válaszolnak a külső környezet ingersorozataira (akár jelentősen torzítva az endogén tendenciákat), mint más dimenziók (pl. a csontszélességek vagy a testmagasság). A csontok hosszúsági és szélességi dimenziói, illetve a méretváltozások sebessége genetikailag meghatározott. Fischbein (1977) ikervizsgálatai alapján e méretek esetében a determinációs koefficiens egyenlő vagy nagyobb, mint 70%. A gyermekek spontán fizikai aktivitása a fejlett társadalmakban, éppen a társadalmi hatások következtében (óvodai foglalkozások, iskolaelőkészítő) jelentősen csökken 2-5 éves kor között, és lényegében ez a redukált mennyiségű aktivitás marad konstans a fiúk mintáiban a posztpubertásig (Canada Fitness Survey 1983, Laki és Nyerges 2000). A csökkent fizikai aktivitás (heti 3-4 óra nem szervezett testmozgás) káros következményeit az iskolai testnevelés önmagában még napi gyakorisággal sem

9 tudja kompenzálni. Szükséges tehát, hogy mennyiségében és minőségében is megfelelő (tehát biológiailag adekvát) aktivitási programot biztosítsunk gyermekeinknek. A program tervezéséhez alapul szolgálhatnak a kérdőíves felmérések. Ilyen módszerrel a népesség nagyobb hányada tesztelhető, de nem lehet vita tárgya, hogy a mért antropometriai adatok és motorikus próbaeredmények bizonyító ereje nagyobb. A rendszeres fizikai aktivitás ebben az összefüggésben sem azonosítható a sportedzéssel (noha eszközeik hasonlóak, de céljaik alapvetően különbözőek), még akkor sem, ha mindkét tevékenységben az előre megtervezett program végrehajtása biztosíthatja a kívánt biológiai hatást. A rendszeresen sportoló és a nem sportoló, de fizikailag aktív gyermekek testméretei és testösszetétele között gyakran jelentős a különbség (Malina et al. 1986, Mészáros et al. 2000), de még csak nem is feltételezhetjük, hogy a bizonyított differenciák csak az aktivitás különbözősége miatt alakultak ki. A rendszeres fizikai aktivitás kedvező hatásai azonban nemcsak a testi fejlődés, a testösszetétel vagy az élettani és motorikus teljesítőképesség szempontjából értékelendők (Després et al. 1990). Függetlenül az állóképességi aktivitás céljától, de nem a rendszerességétől és alkalmankénti időtartamától, a fizikailag aktív életmód kedvező hatású a leggyakrabban említett rizikótényezők csökkentésében. Ezek: a különböző szív- és koronária betegségek, a magas szérum koleszterin szint (HDL és LDL egyaránt), a vér triglicerid szintjének növekedése, a magas vérnyomás, a törzsre lokalizálódó testzsírtartalom növekedés, a csökkent inzulinszekréció, a felesleges só és ásványi anyag felhalmozódás. Egyszerű, de napjainkban már nyilvánvalónak minősíthető összefüggést írt le Malina és Bouchard (1990). Azok a fiatalok, akiknél az izomrendszeri és kardiorespiratórikus állóképesség szintje csak alulról közelíti az átlagot, szinte kizárólagosan a jellemzően inaktív életmódot folytatók csoportjába tartoznak. Azok viszont, akiknél a HDL koleszterin szintje a vérben alacsony és ezzel egy időben a vércukorszintjük magas, véletlenszerűen sem fordulnak elő az állóképességi edzéseket folytató fiatalok között. Jogosan vagy részben megalapozatlanul (a vita eldöntése nem a jelen disszertáció feladata) egyre több kritikával illetik a vizsgálók a motorikus próbák validitását. Az azonban nem vitatható, hogy ha egy gyermek rövidebb idő alatt teljesít egy távot, mint hasonló biológiai fejlettségű kortársa, akkor az elsőnek a gyorsasága és/vagy állóképessége jobb, mint társáé. Az egyszeri adatfelvétel alapján valóban nem dönthető el, hogy az eredményesség különbözősége a gyakorlottság és/vagy az öröklődöttség 2

10 eredménye-e. Más a helyzet azonban, ha nem egyéneket minősítünk, hanem a statisztikai értelmezés szerinti nagy mintákban hasonlítjuk össze a teljesítményeket. A random módon összeállított nagy mintákban ugyanis csekély a valószínűsége annak (de az ismeretlen hatások ilyen körültekintő tervezés után sem zárhatók ki teljes mértékben), hogy egy-egy genetikailag determinált tulajdonság vagy tulajdonság együttes hordozói a populációra jellemzőnél nagyobb mértékben kerüljenek mintánkba. 1.1 A vizsgálat célja és a megválaszolandó kérdések A jelen vizsgálat célja jellemezni az Egyiptomban és Magyarországon élő éves (tehát biológiailag nagy valószínűséggel még nem érett), rendszeresen nem sportoló fiúk állóképességi, gyorsasági és robbanékonysági teljesítményét. Elemezzük továbbá a testi felépítés (a konstitúció vagy morfológiai alkat) és a testösszetétel (a testtömegre vonatkoztatott testzsírtartalom) népességenkénti különbözőségeit, vagyis olyan tényezőkét, amelyeknek teljesítményt növelő vagy csökkentő hatásai bizonyítottak. Célunk továbbá számszerűsíteni azt is, hogy a szekuláris trend néven ismert humánbiológiai változások milyen mértékben hatnak a prepubertás-korú fiúk motorikus teljesítőképességére. A vizsgálat során választ kerestünk a következő kérdésekre: a/ A nyilvánvaló emberfajták közötti különbségek függvényében van-e biológiai vagy statisztikai értelmezés szerinti differencia a két népességet jellemző növekedési típusban (mint a genotípus egyik becslésében) és a növekedési típus korcsoportonkénti trendjében? Választ kerestünk arra is, hogy milyen mértékben különböznek egymástól az energia-felvétel és leadás arányát bemutató mintánkénti relatív testzsírtartalom átlagok. b/ Milyen különbségek bizonyíthatók a két népesség fiúgyermekeinek szomatotípusában, a konstitúció fenotipikus jellemzőinek megnyilvánulásában? c/ Van-e matematikai statisztikai vagy testnevelő tanári megítélés alapján különbség a két népesség gyermekeit jellemző minták motorikus teljesítményében? d/ Választ kerestünk arra is, hogy a jellemző motorikus teljesítmények hátterében milyen élettani teljesítőképesség (maximális abszolút és testtömegre vonatkoztatott oxigénfelvétel) becsülhető. e/ Elemezzük azt is, hogy az elmúlt év folyamán, Magyarországon jelentősen megváltozott társadalmi és gazdasági környezetnek milyen áttételes vetületei bizonyíthatók a prepubertás-korú fiúk testalkati jellemzőiben és motorikus teljesítményében. 3

11 1.2 Munkahipotézis Az egyiptomi és a magyar népesség antropológiailag egyaránt hordozza a heterózis hatás következményeit. Az sem tagadható, hogy Egyiptomban is és Magyarországon is antropológiailag más-más idegen génállomány eredményezte a tapasztalható heterózist. A jelentős kulturális különbségek és a nagy földrajzi távolság függvényében feltételezzük, hogy az egyiptomi fiúk mérsékelten alacsonyabbak és könnyebbek lesznek, mint magyar kortársaik (Lipták 1980). Nem várunk azonban jelentős különbséget a két mérőszám korcsoportonkénti átlagai körüli szórásokban. Szem előtt tartva azt a humánbiológiai tényt, hogy a testarányokkal leírt változási tendenciák 2-3 éves kortól egészen a serdülés kiteljesedéséig nagyon hasonlóak, nem feltételezünk markáns különbséget a 2000-ben vizsgált minták növekedési típusának linearitását (kerekdedségét) bemutató metrikus index átlagok között, de a termetátlagok feltételezett különbözőségei következtében a plasztikus index abszolút értékeinek átlagai az egyiptomi mintákban lesznek következetesen kisebbek. A testmagasság és a plasztikus index lineáris korrelációja, ha nem szoros is, de statisztikailag szignifikáns (Mészáros et al. 1986). A két népességet jellemző markáns kulturális, vallási és táplálkozási különbségek azt sugallják, hogy az egyiptomi fiúk szomatotípusában az I. komponens relatív súlya és ezzel együtt a testtömeg százalékában kifejezett testzsírtartalom is kisebb lesz, mint a magyarokéban. A mediterrán konyha jellemzői, a csirke, a marha, a birkahús és a tengeri élőlények dominanciája, a zöldség és gyümölcsfogyasztás magyarországiénál nagyobb aránya egyértelműen a kisebb depózsír felhalmozás irányába mutat. Ezzel ellentétes hatású lehet a klimatikus viszonyokra és a tradíciókra viszszavezethető kisebb habituális fizikai aktivitás. Ennek ellenére a vizsgált motorikus próbák alapján a két népességet jellemző teljesítmények között nem várható sem statisztikai, sem pedig testnevelő tanári megítélés alapján jelentős differencia. A spiroergometriai vizsgálat egyik eredményeként azt várjuk, hogy a Magyarországon értékelhetően megváltozott életkörülmények ellenére a prepubertás-korú fiúk abszolút- és testtömegre vonatkoztatott (relatív) aerob teljesítménye nem módosult jelentősen. Ugyanis a habituális fizikai aktivitás átlagos (közel sem biztos, hogy elégséges) szintje mellett az aerob teljesítményt meghatározó egyik lényeges tényező az öröklődöttség (Prud home et al. 1984, Lesage et al. 1985, Bouchard et al. 1986). A magyarországi mintáknál elemzett szekuláris trend következményeként értelmezendő hatások tekintetében már nem lehetünk egyértelműen bizakodóak. Sem a gazdasági feltételekben, mint meghatározó alapban beállt változások, sem pedig az életmód módosulásai nem lehetnek kedvezőek a motorikus teljesítőképesség szem- 4

12 pontjából. Feltételezzük, hogy ezek a változások érdemben nem érintették a szekuláris trend Magyarországon korábban leírt irányát és sebességét (Bodzsár 1998, Mohácsi et al. 1994), vagyis az ezredforduló évesei értékelhetően magasabbak és nehezebbek, mint a 25 évvel korábban vizsgáltak. A csökkent fizikai aktivitás negatív hatásai erősek, de az is bizonyított, hogy a rendszeresen nem sportolók mintáiban az általunk is elemzett 4 motorikus próba eredményét kedvezően módosítja a magasabb termet és az arányosan nagyobb testtömeg (Mészáros et al. 1986). E két hatás együttes értelmezése alapján mégis azt feltételezzük, hogy az ezredfordulón vizsgált gyermekek és serdülők motorikus teljesítménye (az állóképességet minősítő próbában bizonyossággal) rosszabb lesz, mint 25 évvel ezelőtt. Megjegyzés Funkcionálisan feldarabolt társadalmunkban (ez a rossz értelemben vett munkamegosztás!) az ismeretszerzés, a megoldás alternatíváinak kidolgozása és a végrehajtás különböző intézkedési (beavatkozási) lehetőségekkel felruházott csoportok feladata (kutató team --problémafelvetés--, minisztériumi osztályok --döntéshozatal és finanszírozás--, iskolák és pedagógusok --végrehajtás--). Pedig: A felnövekvő gyermeket, azaz a jövő generációt nem lehet frakcionáltan nevelni. A hipotézisek igazolása esetén egységes, vagyis társadalmi szintű összefogás szükséges a negatív tendenciák megváltoztatására. Ebben az összefüggésben sem a feladatot, sem pedig a felelősséget nem lehet megosztani, hiszen itt a társadalom egészségi állapotáról, vitális státusáról van szó. Nem elég a problémát megérteni, itt intézkedni kell! Nem elég a végrehajtáshoz szükséges anyagi feltételeket részben vagy egészben biztosítani, itt a felhasználást és a végrehajtást is ellenőrizni kell! Nem elég az egész társadalomra kiterjedő propaganda, itt valóban tenni kell! 1.3 Korlátozó tényezők A kérdések tanulmányozásához szükséges teljes vizsgálatot mindkét országban nem tudtuk elvégezni. Érdekes lett volna a terheléses élettani adatfelvételt Egyiptomban is végrehajtani. A megfelelő költségkeret és a minimálisan szükséges mérőeszközök hiányában ettől azonban el kellett tekintenünk. Ugyancsak nincs adatunk az egyiptomi gyermekek morfológiai és fizikai jellemzőire vonatkozóan az 1970-es évekből. Az általunk is alkalmazott Conrad módszerrel (1963) tudomásunk szerint csak Magyarországon és Németországban gyűjtöttek széles körben adatokat a vizsgálók. Sajnos a magyarországi vizsgálat sem volt szervezhető a tudományos vizsgálattervezés tradicionális elvei alapján. Azok a fiúk, akik vállalták a spiroergometriai 5

13 vizsgálatot, idő és egyéb feltételek hiányában nem tudták végrehajtani az 1200 m futás próbát (ehhez kimért, szabályos futópálya szükséges), míg azok, akiknél a motorikus próbák felvételéhez szükséges minimális feltételek biztosítottak voltak, nem vállalták a spiroergometriai adatfelvételhez szükséges extra időráfordítást. A keresztmetszeti összehasonlításból eredő szükségszerű korlátozó tényezőket a csoportonkénti elemszámok növelésével kívántuk mérsékelni. 1.4 A vizsgálatban adottnak tekintett tényezők A jelen összehasonlításban nem elemeztük az alkalmazott módszerek megbízhatóságát és validitását. A spiroergometriai adatfelvételre vonatkozóan erre nincs is szükség, hiszen a gyártó cég (a Jaeger GMBH) által rendelkezésre bocsátott gépkönyv adatai, valamint a technika szakirodalmi elfogadottsága, a terhelés alatti oxigénfelvétel megbízható és reprodukálható mérésére elegendő biztosíték, amennyiben a technikai előírásokat maradéktalanul betartjuk. Ugyancsak nem elemeztük az alkalmazott antropometriai eljárások (a növekedési típus --Conrad , a szomatotípus becslésére --Heath és Carter és a relatív testzsírtartalom számítására --Parízková szolgáló módszerek) megbízhatóságát. Az alkalmazott motorikus próbák tekintetében több, az eredményességet korlátozó tényező is felmerülhet, de alapvető módosításra nem volt lehetőségünk, hiszen az 1975-ös vizsgálatban alkalmazott próbarendszer (az 1200 m futás, a 30 m futás, a helyből távolugrás és a kislabdahajítás) alapvetően meghatározta lehetőségeinket. 1.5 A dolgozatban használt kifejezések definíciója (amely értelmezés szerint a fogalmakat a dolgozatban használjuk) AEROB TELJESÍTMÉNY (VO2max): Maximális oxigénfelvétel (l min -1 ). A német és az angol nyelvű szakirodalomban szinonim kifejezés: az aerob kapacitás. ADAPTÁCIÓ (alkalmazkodás): Az élőlényeknek az a képessége, illetve tulajdonsága, hogy környezetükhöz --bizonyos szélső értékeken belül-- alkalmazkodni képesek. Ennek lényege, hogy minden élőlény rendelkezik kisebb-nagyobb fiziológiai plaszticitással, amely abban áll, hogy életfolyamataik a környezeti ingerek hatására módosulnak (lassulnak v. gyorsulnak). AKCELERÁCIÓ: A növekedés és a testi fejlődés felgyorsulása az egyeden belül. Az az állapot, amikor a gyermek testméreteit, funkcióit és a funkciók szabályozását tekintve legalább egy, vagy több mint egy évvel idősebb fejlettségi és érettségi stádiumban van, mint a naptári életkorának megfelelő. ALLOMETRIA: A viszonyítási méret és a részek (testszegmensek) növekedési sebessége különböző. 6

14 ÁLLÓKÉPESSÉG: Azon fiziológiai és pszichés folyamatok összessége, amely biztosítja, hogy a vizsgált személy az állandó intenzitású munkavégzést minél hosszabb ideig fenntartsa, vagy hosszabb ideig alkalmazkodjon a lépcsőzetesen növekvő intenzitású terheléshez. Hibás egyszerűsítéssel az állóképességet gyakran azonosítják az aerob teljesítménnyel. BECSLÉS: Az az eljárás, számítási módszer, amelynek segítségével ismeretlen paramétert a megfigyelési adatokból közelítőleg maghatározunk. Biometriai vizsgálatokban mindig valamilyen valószínűségszámítási, illetve matematikai-statisztikai modellt állítunk fel, amelyre a vizsgálatot alapozzuk, és az ismert összefüggések alapján számítjuk az ismeretlen paramétert. BIOLÓGIAI ÉLETKOR: A funkcióképesség életévekben kifejezett formája. A biológiai életkor lényegében absztrakció. A technikai fejlettség mai szintjén ugyanis nem mérhető, de becsülhető a csontéletkorral, a nemi fejlettségi korral, a morfológiai vagy alakkorral stb. ÉRÉS: Szűkebb értelemben az a fejlődési folyamat, amelynek során a biológiai egyed ivaréretté (szaporodásképessé) válik. Tágabb értelemeben azonban más folyamatok és működések esetében is használjuk. Ilyenkor azt mérlegeljük, hogy hol tart az említett folyamat vagy működés szabályozottsága a teljes összerendezettséghez képest. FEJLŐDÉS: Olyan fázisos, időbeni kezdettel és befejezéssel rendelkező biológiai folyamatok összessége, amelynek meghatározott iránya van és a szerkezeti, működési módosulások alapján szakaszolható. A fejlődés során a mennyiségi, növekedési változások nyomán minőségi különbségek is kialakulnak, általában meghatározott sorrendben. KOORDINÁCIÓ: Az a kialakult neuro-muszkuláris szabályozási szint, amely biztosítja, hogy az egyén az adott motorikus feladatot a lehető legkisebb energiafelhasználással és a legnagyobb hatékonysággal (eredményességgel) hajtsa végre. KÖVÉRSÉG (obesitas). A szervezet zsírtartalmának megnövekedettsége. Mértékét mindig valamilyen viszonyítási értékhez (biológiailag kívánatosnak vagy még nem károsnak ítélt állapothoz) való hasonlítás alapján határozzuk meg. LDL KOLESZTERIN: Kis fehérje és nagy triglicerid tartalmú szterin, amely kisebbnagyobb mértékben szinte minden emberi sejtben megtalálható. Felrakódása az érfalra jelentősen növeli az atherosclerosis és következményei kialakulásának lehetőségét. NEMZEDÉKI VÁLTOZÁS (szekuláris trend): Az emberek testalkati és funkcionális jellemzőinek nemzedékenkénti különbségeit jelenti, amely a populációk génkincstárának és a környezetnek, valamint a kettő egymásra hatásának az eredménye. 7

15 A jelenlegi felfogás szerint elsősorban a gazdasági-társadalmi tényezők változásának a következménye. NÖVEKEDÉS: Az adott fajra jellemző (törvényszerűen végbemenő), irreverzibilis és progresszív (a kisebbtől a nagyobb felé tartó) mennyiségi változás. Szűkebb értelmezésben olyan méretváltozás, amely lényeges szerkezeti módosulás nélkül megy végbe. OXIGÉNPULZUS: Az egy szisztolé alatt a keringési rendszerbe juttatott oxigén mennyisége. A szív teljesítményének az egyik legjobb becslése. Numerikusan: oxigénfelvétel szívfrekvencia -1. PERCVENTILLÁCIÓ: Légzési perctérfogat, vagyis az egy perc alatt belégzett levegő mennyisége. Az adat egyszerűen számítható a légzésszám és a légzési térfogat szorzatával. RELATÍV AEROB TELJESÍTMÉNY: Az abszolút értékben kifejezett oxigénfelvétel (aerob teljesítmény) osztva a testtömeggel (ml kg -1 min -1 ). A sportélettani gyakorlatban a legáltalánosabban használt viszonyítási mérete a testtömeg, de a szívindex mintájára ismeretes a testfelületre vonatkoztatott aerob teljesítményt is (l m -2 min -1 ). A relatív mérőszám előállítása a testméret különbségekből eredő differenciák részleges (de lehetőleg minél nagyobb mértékű) eliminálására szolgál. RELATÍV MÉRŐSZÁM: A relatív mérőszámok a különböző testméretű egyének vagy csoportok testalkati jellemzőinek összehasonlítására szolgálnak. Az antropometria gyakorlatában a leggyakrabban a testmagassághoz viszonyított mérőszámokat használjuk, természetesen más mérőszámok alapján is képezhetők relatív jellemzők. Relatív mérőszám = viszonyított méret viszonyítási méret -1. A mérőszám informatív, de előállítása gyakran kisebb-nagyobb információ veszteséget is eredményez. RELATÍV PERCVENTILLÁCIÓ: A percenkénti levegőfelvétel és a testtömeg hányadosa. Demeter (1981) megfogalmazása szerint a relatív percventilláció nyugalomban is, és terhelés alatt is a légzés intenzitását jellemzi. Maximális értéke kardiorespiratórikusan edzett gyermekeknél elérheti a 2,3-2,5 l min -1 -ot, míg felnőtteknél az ilyen légzésintenzitás nagyon ritka. RELATÍV TESTZSÍRTARTALOM (F%): A test zsírtartalma a testtömeg százalékában kifejezve. RETARDÁCIÓ: A növekedés és a testi fejlődés lassulása az egyedfejlődés folyamatán belül. Az az állapot, amikor a gyermek testméreteit, funkcióit és szabályozását tekintve legalább egy, vagy több mint egy évvel fiatalabb fejlettségi és érettségi stádiumban van, mint a naptári életkorának megfelelő. 8

16 SZIGNIFIKANCIA: Annak matematikai-statisztikai kifejezése, hogy két vagy több változó átlagos különbsége vagy összefüggése bizonyossággal nem magyarázható a véletlen hatásaival. A szignifikancia szint (amelyet mindig előzetesen a vizsgáló határoz meg) azt jelenti, hogy egy adott elemzésben milyen mértékű ismeretlen (vagyis a vizsgálat direkt eredményeivel nem magyarázható) hatást engedélyezünk a véletlennek. TESTALKAT (konstitúció): Az egyén öröklött és szerzett morfológiai tulajdonságainak összessége, amelyet részben a génkonstelláció, részben a méhen belüli és kívüli életben érvényesülő hatások alakítanak ki. Legáltalánosabban használt becslése a szomatotípus és a növekedési típus. Hangsúlyozandó, hogy a testalkati típus tiszta formában csak nagyon ritkán fordul elő. 9

17 2. fejezet. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Bevezetés Ebben a fejezetben elsősorban a korábban publikált eredményeket a kérdésfeltevésünkkel összhangban lévő megvilágításban foglaljuk össze. Mivel a disszertációban tanulmányozott területek között a szekuláris trend hatásainak elemzése is szerepel, a közlemények szemlézésekor szükségszerűen figyelmet kell fordítanunk a évvel ezelőtt (vagy még korábban) megjelent eredményekre is. A metodikai kérdések jelentőségét természetesen nem vitatjuk, de e munka alapvető célkitűzéséből eredően elsősorban eredményorientált. A célok az elterjedten alkalmazott humánbiológiai módszerek változtatását, validitásának vagy érzékenységének növelését nem tartalmazzák. Az antropológusok körében ritkábban alkalmazott Conrad (1963) módszer ilyen tekintetben kivétel, tehát erről a továbbiakban rövid ismertetést adunk. A vonatkozó eredmények tárgyalásakor elsődleges figyelmet fordítunk a Magyarországon gyűjtött adatok bemutatására és elemzésére, majd ezt követően rövid nemzetközi kitekintést is adunk azokon a területeken, amelyekhez kapcsolódóan van külföldi közlés, és a jelenség bemutatása vagy megértése szempontjából ezek lényegesnek minősíthetők. A szemlézés során további szűkítést jelent az, hogy a felnőttek vizsgálata után megfogalmazott eredmények és következtetések itt csak nagyon korlátozott mértékben értelmezhetők. Csupán szerkesztési kérdés, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kritikai észrevételeket vagy a közölt eredményekből levont következtetéseket a fejezetben dőlt betűs karakterekkel különítjük el a publikált kutatói megállapításoktól. 2.1 Morfológiai változások a prepubertásban A testi felépítés változása éves kor között A testi felépítés jellemzésére a dolgozatban két antropometriai eljárást alkalmaztunk. A növekedési típust leíró módszerrel (Conrad 1963) lényegében két országban (Magyarországon és Németországban) gyűjtöttek adatokat a vizsgálók, míg a szomatotípus (Heath és Carter 1967) tanulmányozása elsősorban a sportantropometriai kérdésfelvetésekkel kapcsolatosan országhatároktól függetlenül általánosan elterjedt. Az eredeti Conrad (1963) módszer gyermeki alkalmazásra való adaptálását Szmodis és munkatársai (1976) végezték el. A módszer gyermekeknél történő alkal- 10

18 mazásával gyűjtött tapasztalatok (Szmodis et al. 1976, Mészáros et al. 1981, Mészáros és Mohácsi 1983, 1987, Frenkl et al. 1987, Mészáros et al. 1991, Mohácsi et al. 1994) birtokában megállapítjuk: a/ A metrikus index, mint összevont és relatív mérőszám esetében nem beszélhetünk az alapadatokéhoz vagy a direkt méretekéhez hasonló növekedési lökésről. A fiúk metrikus indexének korfüggő sora egy szinte szabályos és szignifikáns másodfokú matematikai függvénnyel közelíthető, 13 éves kori csúcsponttal (Szmodis et al. 1976, Mészáros és Mohácsi 1983, 1987). b/ A plasztikus index esetében --lévén abszolút érték-- már érzékenyen elkülöníthetők a gyorsabb és lassúbb növekedési időszakok. A fiúk plasztikus indexének növekedése éves kor között intenzív, de az évenkénti változás 18 éves korig jelentős (Mészáros és Mohácsi 1983, 1987). c/ A metrikus index értékeinek egymásutánja pontosan és numerikus formában megfogalmazhatóan leképezi a növekedéssel és a fejlődéssel kapcsolatos alakváltozásokat. A gyermekeknél és serdülőknél tapasztalt, különböző mértékű leptomorfia is ilyen --a növekedés sajátos tényezőire utaló-- fejlődési tendencia, melyet az egyéni ingadozások ellenére a gyermekek többsége követ (Mészáros et al. 1980). d/ A plasztikus index életkoronkénti változása az aktív és a passzív mozgatórendszer fejlettségét jellemzi. A funkcionális állapot tekintetében ismételten beigazolódott: A jobb fizikai teljesítmény nagyobb plasztikus indexszel jár együtt és megfordítva (Szabó és Mészáros 1980, Szmodis és Mészáros 1980, Mohácsi és Mészáros 1982, Béres et al. 1987). e/ A metrikus és a plasztikus index érzékenyen és reprodukálhatóan szelektál a fizikai aktivitás jellege szerint kialakított csoportok növekedési típusában (Béres et al 1987, Mészáros 1990, Mészáros et al. 1996) f/ A két mérőszám (a metrikus és plasztikus index) együttes értelmezése megbízható választ ad az alkatfejlődés több kérdésére. El kell fogadnunk, hogy a növekedési típusok életkorfüggő jelleggörbéje egymástól időbelileg és térbelileg is független mintákon igazolódott, vagyis nem mintafüggő jelenség, hanem valódi szabályszerűség, amely az egymást követő gyermeknemzedékeknél nagyon hasonlóan ismétlődik (Szmodis et al. 1976, Mészáros és Mohácsi 1983, 1987). A növekedési típus vizsgálatával kapcsolatos külföldi eredményekről mindössze Conrad (1963) valamint Tittel és Wutscherk (1972) adatai állnak rendelkezésünkre. Ezek alapján megfogalmazható: A fizikai aktivitás alapján elkülönített csoportok növekedési típusa az alkathálóban mindkét országban azonos negyedben, de csupán csak hasonló pozícióban helyezkedik el. Ennek egyaránt oka lehet a szekuláris trend és a két népesség közötti antropológiai különbözőségek sora. 11

19 A szomatotípus életkorfüggésével kapcsolatosan több hazai és külföldi adat áll rendelkezésünkre (Carter és Heath 1990, Classens et al. 1985, Bodzsár 1986, Te-mesi 1987). Ezek ismeretében megállapítható, hogy a fiúk szomatotípusának életkor-függő módosulása a rasszbeli hovatartozástól függetlenül irányában hasonló, de a különböző munkacsoportok által az etnikailag azonos mintákról közölt változási trendek variabilitása sokkal nagyobb, mint a növekedési típusé. Ezzel összefüggésben Barbara Heath az antropometriai szomatotipizáló módszer egyik megalkotója hangsúlyozza: Annak ellenére, hogy a szomatotípus laza genetikai meghatározottsága (poligénes öröklődés minor génekkel) nyilvánvaló, a növekedés és a fejlődés egy korábbi fázisában számított számhármasnak a változások további irányára és sebességére vonatkozó, prediktív funkciója nincs (Heath 1994). A szomatotípus és a gyermek-, serdülőkori funkció összefüggéseire vonatkozó közlemények száma kevesebb. Noha a szomatotípus kategóriákban a különböző sportágakban versenyző fiatalok és felnőttek látványosan elkülönülnek (Stepnicka 1976, Farmosi 1990a), csupán a szomatotípus ismeretében a fizikai teljesítmény nem becsülhető. Általánosságban megfogalmazható, hogy a relatív robuszticitás, a relatív izmosság (II. komponens) is csak laza kapcsolatban van a fizikai vagy élettani teljesítmény-jellemzőkkel. Szabó és Pápai (1997) eredményei szerint fiataloknál az I. és a III. komponens teljesítményt befolyásoló szerepe (pozitív vagy negatív korrelációja a motorikus próbaeredményekkel) erősebb, mint a relatív robuszticitásé (II. a komponensé): A bemutatott rövid összefoglalás alapján is szembetűnő, hogy a növekedési típust bemutató indexek és a szomatotípus komponensek a fejlődő vagy a felnőtt szervezetnek más-más tulajdonságát (genotípikus meghatározottság, fenotípus) emelik ki. A szerkezet és a funkció kapcsolata, vagy a mért változók prediktív funkciója a sportantropometriában szinte meghatározó, központi kérdés. Az egészségközpontú vizsgálatokban nagyobb hangsúlyt kap/kaphat a fenotípikus jellemzők tanulmányozása. Ilyen alapon tehát esetünkben sem lehet különbséget tenni a két módszer által szolgáltatott eredmények súlya vagy jelentősége között A testösszetétel változása éves kor között Az elmúlt év antropometriai gyakorlatában a testösszetétel fogalmat azonosítottuk a Farmosi (1990) által is leírt kétkomponensű eljárások eredményeivel, azaz: az emberi test összetételét a zsírmentes testtömeg (LBM) és a depózsír (F%) arányával jellemeztük. A funkcióközpontú kérdésfeltevésekben azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül az izomtömeg és a csonttömeg egymáshoz vagy a testtömeghez viszonyított arányát sem. A növekedés és a fejlődés eredményeként a gyermeki szervezetben az izom-, a csont- és a zsírtömeg értelemszerűen nő, de arányuk a kor függvényében viszonylag 12

20 rövid idő alatt is jelentősen módosulhat. Hosszmetszeti vizsgálatban a megváltozott viszonyok, vagy keresztmetszeti összehasonlításban a különböző korú, tehát nagy valószínűséggel különböző méretű egyének testösszetételének elemzésekor szükségszerűen a relatív (ez esetben a testtömeg százalékában kifejezett) adatokat célszerű elemezni. A depózsír mennyiségének vagy arányának korfüggő változására vonatkozóan a több módszerrel gyűjtött eredmények arra utalnak, hogy a kor függvényében az abszolút értékek növekedése mellett a relatív testzsírtartalom is nő. Malina és Bouchard (1991) keresztmetszeti adatfelvételen alapuló eredményei szerint a fiúk csoportjaiban a zsírnövekedés csak a pubertás végéig jellemző, majd ezt követően a relatív testzsírtartalom stagnál vagy éppen csökken. A testösszetétel változását Carmelli és munkatársai (1991) longitudinális vizsgálatban tanulmányozták 1-23 éves korig. Tapasztalataik szerint a pubertást követő relatív testzsírtartalom stagnálás csak esetleges, valószínűen mintafüggő jelenség, amely a hosszmetszeti vizsgálatok általában korlátozott elemszámára vezethető viszsza. Véleményük szerint a testzsírtartalom korcsoportok közötti különbségeit markánsabban növeli a táplálkozási szokások különbözősége, mint az életkorra visszavezethető endogén hatások. A Magyarországon végzett keresztmetszeti vizsgálatok eredményei is az energiabevitel és az energiafelhasználás jelentőségét támasztják alá. A fizikailag aktív (testnevelési osztályos) fiúk relatív testzsírtartalma következetesen kisebb, mint a normál osztályokba járóké (Mohácsi és Mészáros 1978). A pubertást követő zsírstagnálás csak a testnevelési osztályosok mintáiban volt jellemző. A 12 évvel később megismételt vizsgálat viszont már merőben eltérő eredményekre vezetett (Szmodis et al. 1990). Ez utóbbi mintában a szembetűnően nagyobb testzsírtartalom átlagok mellett a zsírnövekedés szinte folyamatos volt 7 és 18 éves kor között. Pápai és munkatársai (1991) a rendszeresen sportoló (a testnevelés órák mellett heti 4-6 edzés és egy verseny) fiúk testzsírtartalmának tanulmányozása után leírták, hogy az abszolút értékek kedvezően kismértékű korfüggő növekedése mellett a relatív adat éves kor között éri el viszonylagos csúcspontját, majd ezt követően kismértékben csökken. Eiben és munkatársai 1992-ben közölték Budapesten végzett hosszmetszeti vizsgálatuk eredményeit. A több, mint 400 fiúgyermeknél a relatív testzsírtartalom 10 éves kor után már nem növekedett értékelhetően, de az adat értelmezéséhez azt is hangsúlyozni kell, hogy már a 10 éves fiúk testzsírtartalma is meghaladta a 20%-ot. Az átlagok értelmezése mellett értelmeznünk kell a középértékek körüli szóródásokat is. A zsír variabilitása a hazai és a külföldi vizsgálatokban egyaránt nagy, általában meghaladja a középérték 25-30%-át. 13

21 E nem kedvező minősítés alól csak a fizikailag aktívak mintái jelentenek kivételt (Mohácsi és Mészáros (1978). A becsült zsírtartalom értékelésekor tekintetbe kell venni a becslő módszerek eredményei közötti eltéréseket is. Mészáros és Pápai (1988), valamint Roche és munkatársai (1996) több bőrredőméreten alapuló becslő módszer eredményeit hasonlították össze ugyanazon minta vizsgálatával. Mindkét vizsgálatban az átlagok hasonlósága és a szórások különbözősége mellett az individuális becslések közötti eltérés nagy volt. A fentiek tükrében értelmezni kell a mért vagy becsült testzsírtartalom átlagok szakmai tartalmát is. Az antropometriai elemzések során referencia értékként általában az adott népességre jellemző és érvényes középértékeket használjuk. Ez alól lényegében csak a bőrredő vastagságok és az ezekből származtatott relatív testzsírtartalom kell, hogy kivétel legyen. Ugyanis: Nem tekinthető referenciának, de még összehasonlítási alapnak sem az az átlag vagy medián, amelyről tudjuk, hogy biológiai megítélés alapján hamis vagy éppen rizikó tényezőként értékelendő tartalmat hordoz. Sajnos napjainkban Magyarországon az átlagos testzsírtartalmú gyermekek is mérsékelten kövérnek minősíthetők. Ezen paraméterek esetében célszerű tehát a teoretikusan megállapított értékeket (amelyek még a funkciót nem csökkentik és az egészséget nem veszélyeztetik) referenciának minősíteni. Az izom-, a csont- és a zsírtömeg együttes becslésére vonatkozó hazai eredmények elsősorban a Központi Sportiskolában és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán dolgozó munkacsoportok közlései. E két team 1991-ben az egymástól független, keresztmetszeti mintákon gyűjtött adatokat foglalta össze (Pápai et al 1991, Mészáros et al. 1991). A két munkacsoport egybehangzó eredményei szerint az abszolút értékben kifejezett tömegnövekedéssel csak irányában azonos az egyes frakciók tömegének növekedése. Érthetően a legmeredekebb az izomtömeg gyarapodása 9 és 15 éves kor között, míg a legkevésbé meredek a zsírtömeg változása. A testtömeghez viszonyított arányok azonban frakciónként jelentősen eltérőek lehetnek. A relatív izomtömeg átlagainak korfüggő trendje a fiúk csoportjainál egy 12 éves kori mélypontú, szignifikáns másodfokú trenddel jellemezhető, de a 15 éve-seket bemutató relatív adat nagyobb, mint a 9 éveseknél tapasztalt. A relatív csonttömeg gyermekkorban 1-3%-kal nagyobb, mint serdülőkorban vagy ifjúkorban. Az átlagok korfüggő trendje szinte lineárisan csökkenő. A gyermekekéhez hasonló, nagy, relatív csonttömeg még a sportolók csoportjaiban is ritka. A relatív zsírtömeg változásában szinte a izomtömegnél leírtak tükörképet mutatja a diagramm. A csúcspont szintén 12 éves korra esik, de ebben az esetben e kitüntetett életkor a pozitív kitérésű ív tetőpontját jelenti. 14

22 A testtömegfrakciók korfüggése nem tekinthető függetlennek a biológiai fejlettségtől (a biológiai életkortól) és a testi felépítést bemutató metrikus index numerikus értékétől sem. A szélsőségesen leptomorf (nagyon negatív metrikus index) és a metromorf (csak mérsékelten negatív metrikus index) konstitúciójú gyermekeknél és fiataloknál a testtömegfrakciók változási iránya ugyan hasonló, de az arányok numerikus jellemzői különbözőek. A nyúlánkabb konstitúcióhoz általában kisebb izomtömeg és csonttömeg társul, mint a metromorfak csoportjaiban. Ezek az arányok nemcsak a testtömeg-relatív frakciókra nézve igazak, hanem a leírt összefüggés értelemszerűen a relatív csont- és izomarányra is vonatkozik. 2.2 A motorikus és élettani teljesítmény jellemzői a prepubertásban A motorikus teljesítőképesség próbaeredmények alapján történő megítélése nem teljesen egyértelmű. A különböző kérdések megválaszolására alkalmazott próbák ugyanis általában eltérőek, hiszen a kérdésfeltevéshez igazodnak. Érthető, hogy más próbarendszert alkalmazunk az iskolai testnevelés hatásainak jellemzésekor, mást a rehabilitációban és megint mást a sportági szelekció folyamatában. Ez utóbbi területen gyakran a sportágankénti eltérések is markánsak (Szabó 1977). Annak ellenére, hogy a motorikus próbák felvétele viszonylag egyszerű és a testnevelő tanári gyakorlatban szinte általános feladat, sajnos Magyarországon mégis kevés a reprezentatív adat. Az egészségszempontú megközelítésben Magyarországon is egyre jobban terjed az úgynevezett EUROFIT rendszer (Barabás 1995): Pillanatnyilag azonban több viszonyítási értékként kezelhető adatsorral is rendelkezünk a nem rendszerszemléletű, hanem inkább a sajátos megfontolások alapján összeállított teljesítménymutatókról (Arday és Farmosi 1994, Barabás 1985, 1989, Barabás és Makszin 1997, Eiben et al. 1998, Szabó 1977, Szmodis 1978). A közölt eredmények összehasonlítása után megfogalmazható egy általános tendencia. A próbaeredmények átlagainak életkorfüggő változása a keresztmetszeti vizsgálatokban kifejezettebb, ha a rövid ideig tartó teljesítményeket elemezzük (30 m és 60 m futás, szorítóerő, Burpee-teszt, stb). Az állóképességi teljesítményeket jellemző próbák esetében azonban a közvetlenül egymás mellett elhelyezkedő korcsoportok átlagai között a különbség (400 m futás, 1200 m futás, Cooper teszt) a numerikus adatok különbözősége ellenére általában nem valódi. Ez utóbbi próbák átlagai körüli szórások nagyon kifejezettek, gyakran meghaladják a középérték 20-25%-át. Maes és munkatársai (1992) a rendszeresen nem sportolóknál tapasztalható ilyen különbségek magyarázataként elsősorban az öröklődöttség differenciáit emelik ki. Tapasztalataik szerint a rövidtávú teljesítményekben a heritabilitási koefficiens a 15

23 közös variancia 62-74%-át kielégítően megmagyarázza, míg az állóképességi jellemzőkben ez kisebb, de több, mint 50%. Az állóképességet bemutató próbaerdmények esetében a megítélés tehát nem egyértelmű. Az átlagok statisztikai hasonlósága a teljesítmények azonosságára utal, viszont a középértékek kicsi, de következetes különbsége a korfüggést bizonyítja. Egyértelműen téves értelmezésnek tekintendő azonban, ha a keresztmetszeti adatok korcsoportonkénti különbségei alapján a próbával jellemzett (vagy jellemezni kívánt) tulajdonság fejleszthetőségének optimális időszakait akarják meghatározni a vizsgálók (pl. Arday és Farmosi 1994). A keresztmetszetben összehasonlított középértékek különbségeiből sem az edzéshatásokra, sem pedig a változás sebességére nem következtethetünk megbízhatóan. Ezek az adatok csak az általános trendek bemutatására alkalmasak! Ez sem kevés! A különböző időpontban felvett próbaeredmények tanulmányozása után megfogalmazható az is, hogy a gyermekek fizikai teljesítőképessége, elsősorban kardiorespiratórikus állóképessége nem kedvező. Ekelund és munkatársai (1997) szinte aggódva fogalmazták meg, hogy a svéd gyermekek és fiatalok közel 15%-ának rendszeres fizikai aktivitása nem éri el a különböző kézikönyvekben meghatározott és korcsoportonként kívánatosnak tekintett szintet. Ez az arány kívánatos állapot lenne a magyar humánbiológusok, de elsősorban a magyar gyermekek számára! Megbízhatóbb képet kapunk a valódi élettani teljesítményről, ha nem a produktumot (a fizikai teljesítményt), hanem a végrehajtáshoz szükséges energiafelhasználást (oxigénfelvételt) elemezzük. 2.3 Az élettani teljesítőképesség jellemzői a prepubertásban Az élettani teljesítmény változásának korfüggéséről vagy a különböző korcsoportokat jellemző adatokról több, de elemszámában érthetően kisebb minták állnak rendelkezésre (Bar-Or 1983, Krahenbuhl et al. 1985, Rowland 1997, Rutenfranz et al 1981). Az összehasonlítást korlátozó tényező az, hogy csak az azonos berendezésekkel és terhelési lépcsőzéssel felvett adatok hasonlíthatók össze korlátozás nélkül. Általánosságban megfogalmazható, hogy az abszolút aerob teljesítménnyel jellemzett kardiorespiratórikus teljesítmény a testméretek növekedésével párhuzamosan kialakuló szív-, tüdő- és izomtömeg növekedés eredményeként, a fiúk mintáiban szinte lineárisan nő (de a másodfokú komponens is szignifikáns), egészen fiatal felnőttkorig. A növekedés sebessége átlagosan 225 ml min -1 évente (Armstrong és Welsman 1994, Krahenbuhl et al. 1985). A legnagyobb változás a serdülési növekedési lökés (PHV) időpontjában tapasztalható. 16

24 Az abszolút aerob teljesítmény szorosan korrelál a biológiai fejlettség mutatóival, elsősorban a csontéletkorral (Krahenbuhl et al. 1985). A testtömegre vonatkoztatott aerob teljesítmény azonban nem változik lényegesen a fejlődés folyamatában. Bar-Or (1983) megfogalmazása szerint már az is jó eredmény, ha a testtömegre vonatkoztatott oxigénfelvétel nem csökken értékelhetően a pubertás után. Az egyedi értékek azonban egy viszonylag széles tartományban variálnak. Éppen a relatív adat nagy individuális variabilitása alapján jelölhetők ki azok a teljesítmény-kategóriák, amelyekkel a jó felnőttkori élettani teljesítmény (nem a sportági eredményesség!) prognosztizálható (Frenkl et al. 1990). A bemutatott tendenciák és prognosztikus funkciók azonban csak a nem kövér gyermekek esetében validak! A bemutatott és általánosnak tekinthető tények ismeretében, vagy éppen azokból eredően több elméleti és gyakorlati kérdés is megfogalmazható (Rowland 1997). Milyen tényezők befolyásolják az aerob teljesítmény változását gyermekkorban? Első megközelítésben nyilvánvaló, hogy mindazok a hatások és tényezők, amelyek felelősek a méretváltozásokért, pozitív hatással vannak az abszolút aerob teljesítmény növekedésére is. A növekedési hormon és az anabolikus szteroidok ismert hatásai mellett napjainkban egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a kutatók a szomatomedinek, az inzulin és a parathormon úgynevezett kiegészítő hatásainak is. Ezek a hormonok és hormonszerű anyagok pozitív kapcsolatban vannak az oxigénfelvétel korfüggő növekedésével (elsősorban a növekedés sebességével), de azt is tudnunk kell, hogy a szérumszintek genetikai meghatározottsága szorosabb, mint az anabolikus szteroidoké (Winter 1992). Milyen különbségeket eredményeznek a nemi különbözőségek? A nemi különbségekből eredő eltérések legkifejezettebbek felnőttkorban, de már fejlődő gyermekkorban is mérhetők. A testösszetétel és a habituális fizikai aktivitás különbözősége azonban csak részleges magyarázatul szolgál. Perrault (1996) ezeket a különbségeket az általunk még nem ismert örökletességi tényezőkkel hozza kapcsolatba. A gyermekkorban kimutatható nemek közötti eltérések egyik lényegi okaként Nagasawa és munkatársai (1996) a leányoknál jellemző kisebb vörösvértestszám és hemoglobin koncentráció mellett a leányoknál kisebb bal kamra üreget és térfogatot emelik ki. E megállapítás jelentőségét Rowland (1997) nem vitatja, de hangsúlyozza, hogy a mért különbségeket a méret, testösszetétel és vérösszetétel eltérések sem indokolják teljes mértékben. Lényeges kérdés az is, hogy melyik a legalkalmasabb viszonyítási alap a méretkülönbségekből eredő differenciák eliminálására. A tradícionálisan használt testtömeg-relatív adat teoretikus alapja az volt, hogy a különböző tömegű élőlényeknél lineáris az összefüggés a metabolikus ráta (el- 17

A JÁSZSÁGI GYERMEKEK TESTFEJLÕDÉSE ÉS FIZIKAI TELJESÍTMÉNYE AZ 1980 AS ÉVEK ELEJÉN

A JÁSZSÁGI GYERMEKEK TESTFEJLÕDÉSE ÉS FIZIKAI TELJESÍTMÉNYE AZ 1980 AS ÉVEK ELEJÉN Pápai Júlia A JÁSZSÁGI GYERMEKEK TESTFEJLÕDÉSE ÉS FIZIKAI TELJESÍTMÉNYE AZ 1980 AS ÉVEK ELEJÉN A gyermekek növekedését és testi fejlõdését, bár genetikailag programozott, a környezeti faktorok a társadalmi

Részletesebben

A TESTI FELÉPÍTÉS, A TESTÖSSZETÉTEL ÉS A FIZIKAI TELJESÍTMÉNY-JELLEMZŐK VIZSGÁLATA 10-13 ÉVES FIÚKNÁL

A TESTI FELÉPÍTÉS, A TESTÖSSZETÉTEL ÉS A FIZIKAI TELJESÍTMÉNY-JELLEMZŐK VIZSGÁLATA 10-13 ÉVES FIÚKNÁL SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA NEVELÉSTUDOMÁNYI (SPORTTUDOMÁNYI) DOKTORI ISKOLA A TESTI FELÉPÍTÉS, A TESTÖSSZETÉTEL ÉS A FIZIKAI TELJESÍTMÉNY-JELLEMZŐK VIZSGÁLATA 10-13 ÉVES FIÚKNÁL KÉSZÍTETTE: MAHMOUD

Részletesebben

LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK DOHÁNYZÓ ÉS NEM DOHÁNYZÓ FIÚKNÁL

LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK DOHÁNYZÓ ÉS NEM DOHÁNYZÓ FIÚKNÁL LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK DOHÁNYZÓ ÉS NEM DOHÁNYZÓ FIÚKNÁL Készítette: Rostás Katalin Témavezetõ: Dr. Mészáros János egyetemi tanár A Tudományos Bizottság Sipos Kornél Ph.D. egyetemi tanár, elnök Bánhegyi

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Opponensi vélemény. Farkas András. Közlekedési rendszerek fejlesztése és értékelése többtényezős döntési eljárások felhasználásával

Opponensi vélemény. Farkas András. Közlekedési rendszerek fejlesztése és értékelése többtényezős döntési eljárások felhasználásával Opponensi vélemény Farkas András Közlekedési rendszerek fejlesztése és értékelése többtényezős döntési eljárások felhasználásával 1. Disszertáció felépítése c. akadémiai doktori értekezéséről Az angol

Részletesebben

A BALKAMRA MORFOLÓGIAI ÉS FUNKCIONÁLIS EDZETTSÉGI JELEI KÜLÖNBÖZŐ KORÚ ÉS SZÍNVONALÚ SPORTOLÓKNÁL Doktori tézisek KNEFFEL ZSUZSANNA

A BALKAMRA MORFOLÓGIAI ÉS FUNKCIONÁLIS EDZETTSÉGI JELEI KÜLÖNBÖZŐ KORÚ ÉS SZÍNVONALÚ SPORTOLÓKNÁL Doktori tézisek KNEFFEL ZSUZSANNA A BALKAMRA MORFOLÓGIAI ÉS FUNKCIONÁLIS EDZETTSÉGI JELEI KÜLÖNBÖZŐ KORÚ ÉS SZÍNVONALÚ SPORTOLÓKNÁL Doktori tézisek KNEFFEL ZSUZSANNA SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA NEVELÉS- ÉS SPORTTUDOMÁNYI DOKTORI

Részletesebben

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató

Részletesebben

terhelhetőség ellenőrz vra

terhelhetőség ellenőrz vra Dr. Petrekanits Máté TF Sporttudományi Kutató Intézet Kajak-kenu konferencia Tata 2009.11.20. Kiválaszt lasztás és terhelhetőség ellenőrz rzése különös s tekintettel a 200 méteres m versenytávra vra III.

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Élő Gábor Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Tézisek Semmelweis Egyetem 4. sz. Doktori Iskola Semmelweis Egyetem

Részletesebben

Az idősek (65 év felettiek) és az élelmiszer-biztonság

Az idősek (65 év felettiek) és az élelmiszer-biztonság Kutatási előzmények Az idősek (65 év felettiek) és az élelmiszer-biztonság A KÉKI 2001 óta foglalkozik az élelmiszer-biztonság társadalmi-gazdasági hátterének elemzésével. Elsődleges célunk feltárni azt

Részletesebben

A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló, 2013.08.30.

A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló, 2013.08.30. A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nagykálló, 2013.08.30. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,

Részletesebben

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV Testnevelési Egyetem Doktori Iskola 2014. 1 1. A Testnevelési Egyetem Doktori Iskolája A Testnevelési Egyetem Doktori Iskolája kiemelkedő professzorok, kutató-személyiségek körül

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Kísérlet helyszíne: Jegyzőkönyv forrása: magnószalag

Kísérlet helyszíne: Jegyzőkönyv forrása: magnószalag Azonosító szám: PA-980308a Téma: Kommunikációs partner neve: A reticuli faj biológiája Kommunikációs partner Ghopal faji besorolása: Ganümeda expler EBS-A2a Kísérlet dátuma: 1998. márc. 08. Közvetítő alany:

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat.

Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat. 1 Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat. A statisztika tanulásához a legtöbb infomrációkat az előadásokon és számítógépes

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához

ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Főosztály ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához I. 2002. december 2002. december 2. Útmutató a külterületi közúthálózati

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát.

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Az MTA doktori értekezésem formai bírálatával kapcsolatos válaszaim

Részletesebben

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ

Részletesebben

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/ Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni /Véghelyi Balázs/ 1 Az óvoda hivatalos elnevezése: BALATONVILÁGOSI SZIVÁRVÁNY ÓVODA Az óvoda pontos

Részletesebben

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori

Részletesebben

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Bera József Témavezető: Pokorádi László CSc. Biztonságtudományi Doktori

Részletesebben

A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban

A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban PE GTK A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban Bírálói vélemény Hauszmann János Dr. 2013.10.17. Általános megállapítások, észrevételek A témaválasztás

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

TANTERVI ANARCHIA FELÉ

TANTERVI ANARCHIA FELÉ 432 HAZAI KÖRKÉP TANTERVI ANARCHIA FELÉ Az 1985. évi L törvény 24. paragrafusa alapján több gimnázium és néhány általános iskola struktúrát váltott, és áttért a hat -, illetve nyolcosztályos képzési rendszerre.

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola 10.14751/SZIE.2014.052 AZ ÁLLAMI SZABÁLYOZÁS HATÁSA A LAKOSSÁG HOSSZÚ TÁVÚ MEGTAKARÍTÁSAIRA

Részletesebben

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1 Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

I. BEVEZETŐ. Óvodahasználók igényeinek, szükségleteinek feltérképezése:

I. BEVEZETŐ. Óvodahasználók igényeinek, szükségleteinek feltérképezése: Intézményünk bemutatása: I. BEVEZETŐ Óvodánk 1973 óta négy csoporttal működik, 100 fő befogadására alkalmas. 1998. április 17-étől intézményünk a Bóbita Óvoda nevet viseli. Az óvodát nagy területű, parkosított

Részletesebben

A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015

A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015 A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015 Személyiségfejlesztés, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése a művészetek pedagógiai eszközeivel, az egészséges életmód alakításával

Részletesebben

Nevelési program Tartalomjegyzék 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1.

Nevelési program Tartalomjegyzék 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1. Nevelési program Tartalomjegyzék 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1.1 Pedagógiai alapelvek... 3 1.2 Értékek... 3 1.3 A nevelő-oktató munka céljai...

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Pénzügy és Számvitel Tanszék A doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. KEREKES SÁNDOR DSc egyetemi tanár Témavezető: Gáspár Bencéné Dr.Vér

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ANTROPOMETRIAI PARAMÉTEREK DIAGNOSZTIKUS HATÉKONYSÁGA AZ ELHÍZÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A ZSIGERI ZSÍRFELHALMOZÓDÁS ÉS BIZONYOS KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓTÉNYEZŐK TÜKRÉBEN Pintér Zoltán

Részletesebben

PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM

PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM PAJKOS ÓVODA 1119 BUDAPEST, PAJKOS U. 35. Az intézmény OM azonosítója: 034459 Intézményvezető: Csályiné Schön Mária Ph Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma:

Részletesebben

MESE-VÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE (4130 Derecske, Városház u. 3) OM AZONOSÍTÓ: 030-796 BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS SZAKMAI PROGRAM

MESE-VÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE (4130 Derecske, Városház u. 3) OM AZONOSÍTÓ: 030-796 BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS SZAKMAI PROGRAM MESE-VÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE (4130 Derecske, Városház u. 3) OM AZONOSÍTÓ: 030-796 BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS SZAKMAI PROGRAM 2015 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A bölcsőde alapfeladata... 5 1.2. A bölcsőde helyi

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

SZERZŐK: ANTAL GÁBOR HEGEDŰS SÁNDOR PUSKÁS PÉTER DR. SZABÓ PÉTER SZIM ANDRÁS

SZERZŐK: ANTAL GÁBOR HEGEDŰS SÁNDOR PUSKÁS PÉTER DR. SZABÓ PÉTER SZIM ANDRÁS A szakmai program egyéni szintre történő lebontásához, egyéni szinten történő megvalósításához és értékeléséhez szükséges tevékenységrendszer kidolgozása és adminisztrációs kereteinek meghatározása. SZERZŐK:

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója A Kormány 2011. szeptember 11-én megtárgyalta és elfogadta 2 Budapest, 2011. szeptember 3 TARTALOMJEGYZÉK The table of

Részletesebben

Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban

Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Széchenyi István Egyetem Regionális Gazdaságtudományi Doktori Iskola Doktori iskolavezető Prof. Dr. Rechnitzer János Schuchmann Júlia Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Témavezető:

Részletesebben

G yakorlati tapasztalatok

G yakorlati tapasztalatok G yakorlati tapasztalatok VERSENYKÉPESSÉG ÉS VERSENYESÉLYEK A GYÖNGYTYÚKTENYÉSZTÉSBEN BESZÉLGETÉS LÖRIK LAMBERT TENYÉSZTŐVEL ÉS INTEGRÁTORRAL Bármely termék vagy szolgáltatás versenyképességét egy adott

Részletesebben

GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI

GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI GYŐR, 2015 1 1. BEVEZETÉS 1.1. A szakdolgozat célja A hallgató a szakdolgozatban bizonyítja

Részletesebben

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Kisiskolás korú gyermekek úszástudásának és motoros képességeinek fejlesztése úszó foglalkozásokkal Szlovákiában

Kisiskolás korú gyermekek úszástudásának és motoros képességeinek fejlesztése úszó foglalkozásokkal Szlovákiában Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.62 Viczay Ildikó 1 Kontra József 2 1 egyetemi adjunktus, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Pedagógusképző

Részletesebben

.9o. számú előterjesztés

.9o. számú előterjesztés l Budapest Főváros X. kerület Alpolgármestere.9o. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Egészségtérkép elfogadásáról I. Tartalmi összefoglaló Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. BEVEZETÉS... 5 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

A szeretet intimitása

A szeretet intimitása Farkas Péter A szeretet intimitása Buda Béla fontosabb családügyi munkáinak áttekintése Buda Béla Tanár Úr korunk ritka polihisztorainak egyike volt. Hihetetlenül gazdag munkássága kötetek sokaságában

Részletesebben

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

PhD értekezés tézisei

PhD értekezés tézisei PhD értekezés tézisei Szabadidostruktúra és fizikai rekreáció Magyarországon 1963-2000 között, életmód-idomérleg vizsgálatok tükrében dr. Gáldi Gábor Budapest 2004 1. A témaválasztás indoklása, a kutatás

Részletesebben

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE

6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE A kurzus anyagát felhasználva összeállíthatunk egy kitűnő feladatlapot, de még nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Diákjaink teljesítményét még osztályzatokra kell átváltanunk,

Részletesebben

4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére

4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére 90 Lukovics Miklós: Térségek versenyképességének mérése 4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére Magyarországon, szemben a nemzetközi szakirodalomban leírtakkal, még napjainkban

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk:

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk: Módosító javaslat Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése és a 102. (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló, 4786. számú törvényjavaslathoz

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu

Részletesebben

EGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

EGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM EGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Kautzky Lászlóné intézményvezető Molnár Miklósné általános vezető helyettes A tagintézmények vezetői és nevelőtestületei Tartalomjegyzék 1. HELYZETKÉP...

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS LUKÁCS AMARILLA Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2013 A KLASZTERIZÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA A FÖLDRAJZI KONCENTRÁCIÓ, A KRITIKUS TÖMEG ÉS A FINANSZÍROZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEIBEN

Részletesebben

Projektmunka. Aerodinamika Az alaktényező meghatározása. Ábrám Emese. Ferences Gimnázium. 2014. május

Projektmunka. Aerodinamika Az alaktényező meghatározása. Ábrám Emese. Ferences Gimnázium. 2014. május Pojektmunka Aeodinamika Az alaktényező meghatáozása Ábám Emese 04. május Pojektmunka Aeodinamika Az alaktényezők meghatáozása Ebben a dolgozatban az általam végzett kíséletet szeetném kiétékelni és bemutatni.

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében

Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Szenczi Beáta Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében PhD értekezés tézisei Témavezető: Józsa Krisztián

Részletesebben

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK 2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK A fejezet célja azoknak a módszereknek a bemutatása, amelyekkel adatokat gyűjthetünk annak érdekében, hogy kérdéseinkre választ kapjunk. Megvizsgáljuk azokat a feltételeket is,

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Testnevelés és sport. Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam

Testnevelés és sport. Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam Testnevelés és sport Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5-8. ÉVFOLYAM 1. CÉLOK ÉS FELADATOK BEVEZETÉS Alapozó és fejlesztő szakasz (5-8. évfolyamok) Az iskolai testnevelés

Részletesebben

A DOLGOZÓ FIATALOK TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓI

A DOLGOZÓ FIATALOK TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓI MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET MSZMP POLITIKAI FŐISKOLA SZOCIOLÓGIAI TANSZÉK A DOLGOZÓ FIATALOK TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓI KÉRDŐÍV A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! A kérdezés

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 Ruzsányi Tivadar - Kindler József A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 - A tényinformációk és értékinformációk valóságismereti szerepe Rettenetes, hogy a tényektől sosem tudhatjuk meg a valóságot idézi

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben