Matolcsy György - Nagy Márton - Palotai Dániel - Virág Barnabás: Az infláció mibenléte ideje a mérőrendszereinket újragondolni
|
|
- Zsófia Orosz
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Matolcsy György - Nagy Márton - Palotai Dániel - Virág Barnabás: Az infláció mibenléte ideje a mérőrendszereinket újragondolni Immár közel egy évtizede, hogy a fejlett országok jegybankjai jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. A jelenség hátterében két komoly kihívás is meghúzódik. Az egyik annak megértése, hogy pontosan milyen erők mozgatják korunk inflációs trendjeit. Hogyan változtak meg ezek a tényezők a megelőző évtizedekhez képest. Másrészt a digitális átalakulás kezdetén elkerülhetetlenül fel kell tennünk a kérdést, hogy a jelenlegi rendszereinkkel képesek vagyunk-e megfelelően mérni gazdaságaink és azon belül az infláció mozgásait. A 21. század döntéshozói csakis ezen két probléma mélyelemzésével és a helyes válaszok segítségével lehetnek képesek újból hatékony monetáris politikát folytatni. A legutóbbi 2008/2009-es globális válság óta a világgazdasággal kapcsolatos általános gondolkodás alapvetően megváltozott. Csak a legfontosabb tanulságokat említve: immár nem hiszünk a piacok önszabályozó voltában, helyette általánosan elfogadottá vált az állami szerepvállalás újbóli felerősödése. Felértékelődött a jövedelmek elosztási kérdéseinek elemzése, és már az emberi tényezőre sem, mint rideg, minden körülmények között racionális döntéseket hozó egyénre tekintünk. Ugyanakkor még számos ponton nem teljesen értettük meg egyre összetettebbé váló világunkat. Ilyen korunk inflációja is. A nulla közeli, sőt immár egyre negatívabb kamatkörnyezet és a nagy jegybankok óriási eszközvásárlási programjai ellenére a globális infláció változatlanul alacsony. A fejlett világ jegybankjai immár közel egy évtizede hasztalan próbálják elérni inflációs céljaikat. Az inflációs célok elvétésének egyik oka, hogy a korábban meghatározó gazdasági törvényszerűségek inflációs hatása jelentősen csökkent. Eközben strukturális tényezők és olyan új megatrendek, mint a digitalizáció hatásai egyre inkább meghatározóvá váltak az infláció alakításában. Ugyanakkor a fogyasztóiár-index - és általában a GDP - mérésének torzításai is felerősödnek a digitális korban, ami kezelés hiányában gazdaságpolitikát befolyásoló tényező válhat. A termékek minőségének javulása, az életciklusuk lerövidülése, a szolgáltatások arányának növekedése, a platformgazdaságok kialakulása, az ingyenes tartalmak terjedése mind-mind azt eredményezi, hogy a múlt század közepén kialakított statisztikai keretek egyre pontatlanabbul mérhetik a tényleges fogyasztó inflációt.
2 Infláció, amit most látunk A válságot követő időszakban a globális infláció jelentős mértékben csökkent. A visszafogott világgazdasági konjunktúra, a mérséklődő nyersanyagárak egyaránt az inflációs ráták mérséklődésének irányába hatottak. Bár a globális infláció 2016 végén emelkedésnek indult a nyersanyagárak növekedésével összhangban, azonban a fejlett gazdaságokban azóta is elmarad a jegybanki céloktól. A fogyasztói árak emelkedése nemcsak a fejlett országokban maradt visszafogott, hanem a feltörekvő országokban is egyre inkább megfigyelhetővé vált a hiányzó infláció jelensége (1. ábra). Az inflációs célt követő országok kétharmadában a fogyasztói árak növekedése jelenleg sem éri el a kívánt célértéket. Ezen országok adják a világ GDPjének több, mint 60 százalékát. 1. ábra: Az inflációs ráták eloszlása a fejlett (bal panel) és a fejlődő (jobb panel) országokban ( ) Történik mindez egy olyan időszakban, amikor a világ nagy jegybankjai immár egy évtizede nulla közeli vagy akár negatív tartományban tartják kamataikat és közben a gazdaságtörténet leggrandiózusabb kísérleteként újabb és újabb eszközvásárlási programokkal próbálnak ösztönzést adni gazdaságaiknak. A nulla körüli kamatszint, a krónikusan alacsony infláció és a fejlett gazdaságokban huzamosabb ideje mérsékelt gazdasági növekedés hármasa a legnagyobb kihívássá vált a közgazdászok és gazdaságpolitikusok számára.
3 Miért nem sikerül a fejlett világban az inflációt a jegybanki célok közelébe emelni? A sikertelenség mögött három fontos tényezőt érdemes kiemelni. Egyrészt a 2008/2009-es globális pénzügyi válság óta számottevően mérséklődött a korábban kritikusnak gondolt tényezők inflációs hatása. Az egyes időszakokban más-más uralkodó nézet határozta meg a közgazdasági gondolkodást, és így a fogyasztói árak alakulásával kapcsolatos magyarázatokat is más-más tényezők dominálták. A 50-es évektől az inflációs folyamatokat elsősorban monetáris jelenségként azonosították. A monetarista elmélet (Friedman, 1963) szerint az infláció mértékét a gazdaságban forgó pénz mennyisége határozta meg. A 70-as évektől az inflációs magyarázatokban egyre inkább előtérbe kerültek a ciklikus tényezők (pl. a munkanélküliségi ráta, kibocsátási rés), melyek idővel az inflációs várakozások beépülésével egészültek ki. Némi finomhangolással ezen elméletek egészen a válságig meghatározták az inflációval kapcsolatos gondolkodását. Fontos hangsúlyoznunk, hogy ebben az időszakban alakultak ki a mai inflációs célkövető rendszerek, vagyis ez volt az a gondolati keret, ami a központi bankok döntéseinek alapját is jelentette. A válságot követő időszakban előbb azzal szembesülhettünk, hogy a gazdasági visszaesés nem járt az árszínvonal számottevő csökkenésével (defláció), majd a konjunktúra későbbi javulása és a munkaerőpiac erősödése sem párosult az infláció gyorsulásával. Az ún. Phillips-görbe egyre inkább ellaposodott. Emellett további - kis, nyitott gazdaságokban különösen - fontos magyarázatokban is komoly változásokat láthattunk. Az árfolyam és az infláció kapcsolata is gyengült, az árfolyam-begyűrűzés mértéke a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt csökkent. Bár az elmúlt időszakban a fejlődő gazdaságokban a bérnövekedés már elindult, azonban ennek inflációs hatása is sokkal enyhébb volt, mint korábban tapasztalhattuk. A felzárkózó gazdaságokban az ún. Balassa-Samuelson hatás (exportáló és belföldre termelő ágazatok termelékenység-különbségéből levezethető inflációs többlet) szintén fontos az infláció alakulását magyarázó tényező volt. Manapság azonban az empirikus megfigyelések arra utalnak, hogy ez az összefüggés is sokat veszített magyarázó erejéből. A jegybanki célok fejlett gazdaságokban látott elvétésének másik fő oka, hogy a jegybanki stimulus és a likviditásbőség nem egyenletesen csapódott ki a gazdaság minden szegmensében. A többletlikviditás reálgazdasági hatás helyett elsősorban a pénzügyi eszközök és a lakásárak emelkedését eredményezte. A jelenlegi részvénypiaci rally minden korábbinál szorosabb kapcsolatban van a monetáris
4 politikai irányultsággal és a nagy jegybankok eszközvásárlási programjaival. Miközben a monetáris politika alig érzékelhető hatással bírt a fogyasztásra vagy épp a beruházásokra, addig a főbb részvényindexek érzékenyen reagálnak a döntéshozói beszédekre és monetáris politikai információkra. Fogyasztói infláció helyett pénzügyi eszköz- és lakásár-inflációnak lehetünk szemtanúi. A 2. ábra az Egyesült Államokra vonatkozó adatokat mutatja. Hasonló jelenséget láthatunk a világ legtöbb régiójában. 2. ábra: Fogyasztói, lakás, illetve részvényárak alakulása az USA-ban (2012. január = 100) Forrás: Federal Reserve Bank of St. Louis Harmadik tényezőként a korábban a monetáris politika hatókörén kívül kezelt strukturális hatások, valamint a kialakulóban lévő új, vagy éppen felgyorsuló korábbi megatrendek szintén az infláció csökkenése irányába hatnak. Már a es évek óta tapasztalhattuk, hogy a vállalatok termelésük egyre nagyobb részét alacsonyabb költségű országokba helyezték át. A globalizáció szélesedésével az árakat egyre kevésbé az adott ország konjunkturális helyzete határozza meg. A globális értékláncok elterjedésével az infláció szintje az érintett gazdaságokban egyre harmonizáltabbá vált, miközben szintjük is jelentősen csökkent. Japán példája az elmúlt évtizedekben a demográfia és a makrogazdasági jelenségek közötti kapcsolatok vizsgálatára is felhívta a figyelmet. A demográfia helyzetének megváltozása, a társadalmak öregedése komoly hatással bír a fogyasztói árakra is.
5 Számos elemzés jelzi, hogy a fejlett világban zajló demográfiai átalakulás a tartósan mérsékeltebb infláció irányába hathat. Ráadásul a világ adósságai historikusan magas szinten tartózkodnak. A magas adósságszint a fogyasztási és beruházási hajlandóságot is egyaránt mérsékelheti, miközben a államadósság-szint a jövőben kevesebb teret ad egy esetleges fiskális élénkítésre is. És végül, de nem utolsó sorban a digitalizáció, az automatizáció, az új ipari forradalom szintén az árak csökkenésének irányába hat. Kínálati oldalon a termelési hatékonyság javulása, a határköltségek jelentős csökkenése okoz alacsonyabb inflációt, míg keresleti oldalról a virtuális térben egyre jobban informált vásárlók a verseny erősödését és ezzel a kereskedelmi árrések mérséklődését eredményezik. Fogyasztóiár-indexet a digitális korban: tényleg azt mérjük, amit érzékelünk? A digitális fejlődés nem csak a gazdaság keresleti-kínálati viszonyait alakítja át, hanem az infláció- és általában a gazdasági teljesítmény - mérését is új alapokra helyezheti. Erre komoly szükség is van. Az ötödik ipari forradalom minden korábbinál nagyobb hatással bír majd életünkre. A következmények jelenleg még alig számszerűsíthetők. Ahogy Raymund Kurzweil, a téma nemzetközileg elismert szakértője megfogalmazta: A 21. században nem 100 évnyi fejlődést fogunk tapasztalni, sokkal inkább tűnik majd év fejlődésének. (Kurzweil, 2001) A folyamat már el is kezdődött. Gépeink számítási kapacitásai exponenciálisan növekszik. A gazdasági tranzakcióink és társadalmi interakcióink egyre nagyobb szelete kerül át a virtuális térbe, miközben a fizikai tárgyak birtoklása helyett az élmények vagy épp a legkülönbözőbb platformokhoz való hozzáférés válik értékké. Sőt már pénz helyett is egyre gyakrabban információval fizetünk. Egy ilyen világról a 20. század közepén kialakított statisztikai rendszerek egyre kevésbé lesznek képesek megfelelő helyzetképet mutatni. Egyre több elemzés jelzi, hogy a hivatalos statisztikák a fogyasztói árak alakulását akár jelentősen is felülbecsülhetik. És ez a torzítás a jelenlegi digitalizációs, technológiai forradalomban egyre jelentősebbé válik. Az alábbiakban csak a probléma érzékeltetéseként néhány okot külön is megemlítünk: A fogyasztóiár-indexet a statisztikai hivatalok egy reprezentatív fogyasztói kosár alapján számítják. Azonban ez a fogyasztói kosár gyakran a két évvel korábbi lakossági felvételeken alapul. Két év egy olyan dinamikus gazdasági közegben, ahol a termékek életciklusa drámaian lerövidül nagyon nagy késését
6 jelent. Gondoljunk csak bele, hogy mennyit változtak az általunk használt digitális eszközök az elmúlt két évben! Egyre inkább növekszik az árukapcsolás szerepe, vagyis a digitális eszközök egyre több funkcióval rendelkeznek és helyettesítenek korábbi termékeket. A zsebünkben lapuló mobiltelefonok, ma már nem csak telefonálásra vagy üzenettovábbításra alkalmas eszközök. Egy eszközként jelentenek számunkra fényképezőgépet, videokamerát, zenelejátszót, térképeket és a hozzátartozó navigációt. Ezekért a termékekért és szolgáltatásokért akár még egy-két évtizede is mind, mind külön fizettünk, ma pedig a telefonnal együtt kapjuk meg őket. A digitális világban egyre jelentősebb az ingyenes szolgáltatások felhasználása. Míg régen CD-t, kazettát, vagy bakelitlemezt vásároltunk, ma egyszerűen dalok millióit tölthetjük le jelképes összegekért, vagy akár ingyen férhetünk hozzá egy-egy videó-megosztó portálon. Ezen tartalmak mérése és számszerűsítése komoly kihívást jelent a jelenlegi statisztikai rendszerek számára. A fokozódó digitális átalakulás, a szolgáltatások globalizálódása és a fogyasztói szokások megváltozása egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a 21. században a szolgáltató szektor szerepe még inkább felértékelődik. Ez a gazdaságok fejlődési pályáján a magasabb fejlettséggel arányosan részben természetes folyamat (3. ábra), ugyanakkor az új technológiák érdemben növelhetik ennek nagyságát. A szolgáltatások hozzáadott-értékének mérése - szemben mondjuk az ipari ágazatokkal - jelenleg is komoly szakmai kihívás, ám a szektor komplexitásának emelkedése tovább nehezíti a helyzetet.
7 3. ábra: A szolgáltató szektor GDP-súlya és a gazdasági fejlettség kapcsolata ( ) Az infláció változatlanul az egyetlen horgony, de mérőrendszereinket újra kell gondolni Joggal merül fel a kérdés, hogy ilyen közegben mit tehetnek ebben a helyzetben a világ központi bankjai. Az inflációt meghatározó tényezők tekintetében paradigmaváltás szemtanúi lehetünk. Az inflációra ható strukturális folyamatok növekvő szerepe a jövőben újszerű gondolkodási irányok felé tereli a gazdaságpolitika döntéshozóit, és változást hozhat a gazdaságpolitika keretrendszerében is. Azon fejlett gazdaságokban, ahol már hosszabb ideje nem sikerült elérni az inflációs célt, az inflációs célok újragondolására van szükség, ami egyaránt érintheti a célok szintjét, illetve az arra épülő monetáris politika keretrendszerét. A digitális kor inflációjának természetes szintje alapvetően eltérhet a 20. században kialakított normáktól. Bár többen is felvetik a lakás- vagy épp a pénzügyi eszközárak hangsúlyosabb figyelembevételét a fogyasztói ár-index, mint monetáris politikai célváltozó elsődlegességét változatlanul fontos megtartani. A lakásárak növekedése komoly társadalmi következményekkel járó jelenség, azonban kiterjedt bérleti piac hiányában egy olyan eszköz árváltozásáról, ahol sokszor év telik el két tranzakció között nagyon nehéz pontos képet kapni. E téren jó hír, hogy a legutóbbi, 2008/2009- es
8 globális pénzügyi válság következményeként a központi bankok már egyre több erőforrással figyelik az ingatlanpiac változásait, amelyre makroprudenciális eszköztárukkal szükséges esetben - monetáris politikától függetlenül - reagálhatnak is. Az inflációt meghatározó tényezők mélyelemzése és a monetáris politika keretrendszer újra gondolása mellett legalább ennyire fontos az infláció mérésének megreformálása is. A helyes, megfelelően időzített gazdaságpolitikai döntések alapja, hogy gazdaságaink működéséről a létező legpontosabb információkkal rendelkezzünk. A technológiai fejlődés a méréssel kapcsolatban új problémákra világít rá. Sürgető lépés az ezekhez történő gyors alkalmazkodás. Szerencsére a technológia a statisztikusoknak is segítőkezet nyújt. Csak rajtuk múlik, hogy milyen gyorsan hasznosítják az óriási adatbázisok és a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségeket. Aki e téren korábban és merészebben reagál majd, sokkal hamarabb képet alkothat a világunkat alakító új erők természetéről. Szerkesztett formában megjelent a növekedés.hu oldalon november 11-én.
Virág Barnabás: Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora
Virág Barnabás: Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora A kamatok tekintetében a gazdasági szereplők döntéseit leginkább a reálkamat mértéke határozza meg, így ennek alakulása kiemelt jelentőségű
Quittner Péter - Várhegyi Judit. Az infláció változó természete IV. Az infláció is velünk öregszik?
Quittner Péter - Várhegyi Judit Az infláció változó természete IV. Az infláció is velünk öregszik? Cikksorozatunk eddigi részeiben az inflációt befolyásoló olyan strukturális tényezőket mutattunk be, melyek
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS JÚLIUS 24-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2018. JÚLIUS 24-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2018. augusztus 8. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az
11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe
11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe Infláció, munkanélküliség és a Phillips-görbe A gazdaságpolitikusok célja az alacsony infláció és alacsony munkanélküliség. Az alábbiakban a munkanélküliség
Recesszió Magyarországon
Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS AUGUSZTUS 21-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2018. AUGUSZTUS 21-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2018. szeptember 5. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1)
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS NOVEMBER 20-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2018. NOVEMBER 20-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2018. december 5. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az
Tengely Veronika: Fordulat vagy átmeneti fellángolás a globális inflációban? Gazdaságtörténeti tapasztalatok és hosszabb távú kilátásaink
Tengely Veronika: Fordulat vagy átmeneti fellángolás a globális inflációban? Gazdaságtörténeti tapasztalatok és hosszabb távú kilátásaink Az elmúlt hónapokban az inflációs ráták világszerte emelkedtek.
Havi elemzés az infláció alakulásáról április
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. április 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
Havi elemzés az infláció alakulásáról február
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2015. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
Havi elemzés az infláció alakulásáról január
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2015. január 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
Havi elemzés az infláció alakulásáról december
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. december 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
Havi elemzés az infláció alakulásáról szeptember
Havi elemzés az infláció alakulásáról. szeptember A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10
Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az
Havi elemzés az infláció alakulásáról április
Havi elemzés az infláció alakulásáról. április A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
Téli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. február 22. Téli előrejelzés 2012 2014-re: lassanként leküzdjük az ellenszelet Miközben a pénzügyi piaci feltételek tavaly nyár óta lényegesen javultak
Havi elemzés az infláció alakulásáról november
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. november 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
Havi elemzés az infláció alakulásáról július
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. július 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
Havi elemzés az infláció alakulásáról július
Havi elemzés az infláció alakulásáról. július A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
Havi elemzés az infláció alakulásáról január
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. január 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség
Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 17 D E C E M B E R A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
Virág Barnabás: A történelem tanulságai válságok után tartósan csökkenhet a reálkamat
Virág Barnabás: A történelem tanulságai válságok után tartósan csökkenhet a reálkamat Az elmúlt évtizedek válságait szinte kivétel nélkül a reálkamatok akár évtizedes horizonton jelentkező csökkenése követte.
Virág Barnabás: Adósságleépítés? Korábban soha nem látott mértékű adósságokat görget maga előtt a világ!
Virág Barnabás: Adósságleépítés? Korábban soha nem látott mértékű adósságokat görget maga előtt a világ! Immáron több mint 6 év telt el 2008. szeptembere óta, amikor is az amerikai jelzálogpiacról induló
Nagy Erzsébet Éva - Tengely Veronika. Az infláció változó természete (2.) Globális tényezők térnyerése a hazai infláció alakulásában
Nagy Erzsébet Éva - Tengely Veronika Az infláció változó természete (2.) Globális tényezők térnyerése a hazai infláció alakulásában A Felejtsünk el mindent, amit az inflációról hittünk? című elemzés után
Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt
Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt A költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az ESAdeficitet
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
Havi elemzés az infláció alakulásáról május
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. május 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
Havi elemzés az infláció alakulásáról február
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
Várhegyi Judit Virág Barnabás. Inflációs aggodalmak Nem szabad túlzásokba esni
Várhegyi Judit Virág Barnabás Inflációs aggodalmak Nem szabad túlzásokba esni A nyári hónapok 2 százalék körüli inflációs rátáit követően az őszre fordulva a fogyasztóiár-index emelkedésére számíthatunk.
24 Magyarország 125 660
Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült
Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?
Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után
Havi elemzés az infláció alakulásáról november
Havi elemzés az infláció alakulásáról 1. november 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS MÁRCIUS 22-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2016. MÁRCIUS 22-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2016. április 13. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az
Havi elemzés az infláció alakulásáról május
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. május 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
Makroökonómia. 8. szeminárium
Makroökonómia 8. szeminárium Jövő héten ZH avagy mi várható? Solow-modellből minden Konvergencia Állandósult állapot Egyensúlyi növekedési pálya Egy főre jutó Hatékonysági egységre jutó Növekedési ütemek
NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND
NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND Az összetett makrogazdasági folyamatok közül a jelentés négy meghatározó trendet emel ki, melyek a legnagyobb befolyással voltak a világgazdaság alakulására 2014ben (ugyanis a kiadvány
Havi elemzés az infláció alakulásáról szeptember
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. szeptember 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
Mi okozza a munkanélküliséget?
Mi okozza a munkanélküliséget? A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezõk. A munkapiaci egyensúly és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai és kialakulásának okai. A konjunkturális
Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december
Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
Havi elemzés az infláció alakulásáról február
Havi elemzés az infláció alakulásáról. február A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
Havi elemzés az infláció alakulásáról október
Havi elemzés az infláció alakulásáról 01. október 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus
Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1 F E B R U Á R A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
A magyar pénzügyi szektor kihívásai
A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS SZEPTEMBER 18-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2018. SZEPTEMBER 18-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2018. október 3. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az
Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013
Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és
Makroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Amit eddig tudunk hosszú táv: Alapfogalmak: GDP, árindexek Hosszú távú (klasszikus) modell: alapvető egyensúlyi összefüggések Solow-modell: konvergencia, növekedés Ami most
Havi elemzés az infláció alakulásáról április
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. április 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
Havi elemzés az infláció alakulásáról augusztus
Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 3. évi CXXXIX. tv.) 3. () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL J Ú N I US A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 1. évi CXXXIX. tv.). (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS OKTÓBER 16-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2018. OKTÓBER 16-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2018. november 7. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca
kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a
Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.
Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső
Havi elemzés az infláció alakulásáról június
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. június 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás
Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!
Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!! kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet (tőkekínálat) Tőkepiac beruházás KF piaca megtakarítás magatartási
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS FEBRUÁR 27-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2018. FEBRUÁR 27-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2018. március 14. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az
Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
Aktuális kihívások a monetáris politikában
Aktuális kihívások a monetáris politikában Pleschinger Gyula Magyar Nemzeti Bank Magyar Közgazdasági Társaság 2017. május 25. Tartalom Árstabilitás és a sérülékenység csökkentése Pénzügyi stabilitás Növekedés
MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Gazdasági jelentés. pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/8
Gazdasági jelentés pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/8 Gazdasági és monetáris folyamatok Áttekintés 2017. december 14-i monetáris politikai ülésén a Kormányzótanács arra a következtetésre jutott, hogy
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1 J Ú N I U S A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban
Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1 O K T Ó B E R A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS JANUÁR 30-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2018. JANUÁR 30-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2018. február 14. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás
Mibe fektessünk 2018-ban?
Mibe fektessünk 2018-ban? Sándor Dávid Vezető elemző 2018.01.31 facebook.com/kbcequitas twitter.com/kbcequitas www.kbcequitas.hu Az S&P 500 havi grafikonja facebook.com/kbcequitas twitter.com/kbcequitas
Hajnal Mihály Virág Barnabás A szeptemberi inflációs adatok jegybanki szemszögből
Hajnal Mihály Virág Barnabás A szeptemberi inflációs adatok jegybanki szemszögből Az elmúlt hónapban számottevően mérséklődött a hazai infláció. A fogyasztói árak 0,5 százalékkal csökkentek az előző év
Felcser Dániel- Lehmann Kristóf- Váradi Balázs: Az inflációs cél körüli toleranciasáv bevezetése
Felcser Dániel- Lehmann Kristóf- Váradi Balázs: Az inflációs cél körüli toleranciasáv bevezetése A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az inflációs cél esedékes felülvizsgálatának eredményeként márciusban
Válságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
Havi elemzés az infláció alakulásáról július
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. július 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban
A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend
Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS MÁRCIUS 27-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2018. MÁRCIUS 27-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2018. április 11. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az
VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN
VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
konvergencia vizsgálata a V4 országok
Hosszú távú regionális konvergencia vizsgálata a V4 országok monetáris politikájának tükrt krében Gyula 2013. 09. 27. Tartalomjegyzék 1. Témaválasztás indoklása. 2. Szakirodalmi előzmények. 3. Módszertan.
Balatoni András Rippel Géza Magaslati levegőn avagy honnan érkeztek a magyar gazdaság növekedési tartalékai
Balatoni András Rippel Géza Magaslati levegőn avagy honnan érkeztek a magyar gazdaság növekedési tartalékai Bár az elemzők többsége 2017 decemberében még a hazai gazdasági növekedés enyhe lassulását vetítette
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
2015. tavaszi gazdasági előrejelzés: a széljárás kedvez a fellendülésnek
Európai Bizottság - Sajtóközlemény 2015. tavaszi gazdasági előrejelzés: a széljárás kedvez a fellendülésnek Brüsszel, 05 május 2015 Az Európai Unió gazdasági növekedése kedvező hátszelet kap. Az Európai
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 19 Á P R I L I S A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A
MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly
Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. augusztus
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. augusztus 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István
Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről
Gazdasági jelentés. pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/2
Gazdasági jelentés pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/2 Gazdasági és monetáris folyamatok Áttekintés 2017. március 9-i monetáris politikai ülésén a Kormányzótanács megállapította, hogy igen jelentős
KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)
KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. 12. lecke. kamatot a jegybank? A központi bank feladatai és szerepe a gazdaságban. A monetáris politika. hatásmechanizmusa.
12. lecke Mikor emel és s mikor csökkent kamatot a jegybank? A központi bank feladatai és szerepe a gazdaságban. A monetáris politika célrendszere, eszközei és hatásmechanizmusa. A központi k bank feladatai
A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése
A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány
Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság
Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése
Átalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások
Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,
Gazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei
Gazdasági ismeretek Írásbeli vizsgarész: A tanuló feladatlapot kap, ami a félév témáinak tananyagát öleli fel. 60 perc áll rendelkezésére a feladatok megoldására. Az írásbeli munka értékelési szempontja: