Az immunológia alapjai (2015/2016. II. Félév) Előadó: Kövesdi Dorottya

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az immunológia alapjai (2015/2016. II. Félév) Előadó: Kövesdi Dorottya"

Átírás

1 Az immunológia alapjai (2015/2016. II. Félév) Előadó: Kövesdi Dorottya

2 Visszatekintő A nyálkahártyákkal társult nyirokszervek A nyálkahártyák immunológiai védelmét számos szerv és a mukózával összekapcsolódó nyirokszövet képződmények látják el, melyeket összefogóan MALT nak (Mucosa Associated Lymphoid Tissue) nevezünk. Tovább bontva, elhelyezkedésük alapján megkülönböztethetünk a tápcsatornával (Gut ALT GALT), a légzőszervekkel (Bronchus ALT BALT) és az urogenitális szervekkel társult nyirokszöveteket. Jellemzően e képleteknek nincs kifejezett kötőszövetes tokjuk, a nyirokszövet pedig beszűrődik az adott terület nyálkahártyarétegeibe. A mukóza mikrokörnyezete az IgA osztályba tartozó ellenanyagokat termelő B sejtek differenciálódásának kedvez. A MALT hoz tartozó ellenanyag termelő sejtek számban meghaladják az összes egyéb nyirokszervekben lelhető hasonló sejtek számát, ami jelzi e rendszer méretét és jelentőségét.

3 AZ ORRVÁLADÉK Az orrváladék hétköznapi nevén: takony az orrnyálkahártya mirigyei által termelt folyadék. Hígabb és sűrűbb (nyálkásabb) fázisból áll, és beborítja az orrüreg és orrmelléküregek falát. Az orrváladék funkciója a beáramló levegő nedvesítése, mielőtt az folytatná útját a tüdő felé, ezenkívül a levegőből kiszűri és megköti a szennyeződéseket, virágport stb. Az orrváladék a benne megragadt szennyeződés körül megszilárdul. Mirigyeink naponta mintegy egy liternyi orrváladékot termelnek. Ennek nagy része az orrüreg hátsó nyílásán keresztül lecsurog a garatba, mi pedig lenyeljük, anélkül, hogy tudnánk róla. Az orrváladék eredetileg színtelen, azonban a szennyeződések valamint az orrüregben megtalálható baktériumok megszínezhetik. A Staphylococcus aureus például sárga, a Pseudomonas aeruginosa zöldes színt kölcsönöz mindenféle testnedvnek, amellyel keveredik. (forrás: wikipedia)

4

5 A KOMPLEMENT RENDSZER ÉS A GYULLADÁS IMMUNOLÓGIAI VONATKOZÁSAI

6 A komplement rendszer A legkorábbi kísérleti eredmények, amelyek a rendszer jelenlétére utalnak, a múlt század végérőlszármaznak, amikor egy magyar kutató, Fodor József kimutatta, hogy a lépfenét (anthrax) okozó Bacillus anthracisszal immunizált nyulak vérében inkubált kórokozó elpusztul. Ezt követően a francia Jules Bordet is igazolta a szérum baktericid hatását, kimutatva, hogy 56 C fokon történő hőkezelés inaktívvá teszi a savót. Bebizonyosodott az is, hogy e faktor mennyisége az immunizálás során nem nő, ellentétben az állat vérében kimutatható ellenanyag tartalommal. A savónak azt a frakcióját, mely a specifikus ellenanyagok jelenlétében a baktérium oldását idézi elő, Paul Ehrlich nevezte el komplementnek (komplementer = kiegészítő), vagyis olyan anyagnak, ami az antitest jelenléte mellett szükséges a kórokozó líziséhez. Az akkor még egyetlen komponensnek vélt anyagról a későbbiekben kiderült, hogy számos szolúbulis és membránkötött protein és glikoprotein komplex rendszere.

7 Paul Ehrlich (Strehlen, március 14. Bad Homburg vor der Höhe augusztus 20.) Német orvos, immunológus, mikrobiológus, a kemoterápia úttörője. Az általa kidolgozott sejtfestési eljárásokkal sikerült kategorizálni a fehérvérsejteket. Az ő laboratóriumában dolgozták ki a szifilisz első hatásos gyógyszerét ban I. I. Mecsnyikovval közösen fiziológiai Nobel díjat kapott az immunológia terén elért eredményeiért. Galántai Fodor József (Lakócsa, július 16. Budapest, március 20.) magyar orvos, egyetemi tanár, nemzetközileg elismert higiénikus, közegészségünk első apostola, a pesti Orvoskar 1874 ben felállított közegészségtani tanszékének vezetője. Mint kutató, kimutatta a vér bizonyos baktériumölő anyagait, megnyitva ezzel az immunológia kapuit az emberiség számára ben a budapesti egyetem Nobel díjra jelölte. Az árnyékszékrendszerekről. Pest, A lakásviszonyok befolyása a cholera és typhus elterjedésére. Budapest, Ujabb kisérletek erekbe fecskendezett bacteriumokkal. Budapest, A vérnek bacteriumölő képességéről. Budapest, wikipedia

8 A komplement rendszer A komplementrendszer a vérben és a különböző testnedvekben inaktív állapotban jelenlévő, egymást láncreakcióban aktiváló faktorok, a kaszkádot szabályozó molekulák, valamint az egyes komponensek aktivációs fragmentumait megkötő receptorok összessége. Az aktiválódása klasszikus, az alternatív és a lektinindukált úton indulhat el. A komplementrendszer a veleszületett immunitás legfontosabb humorális eleme, mely az adaptív immunválasz szabályozásában is részt vesz, mintegy hidat képezve e két immunrendszer működése között. Az immunkomplexek, patogének, elpusztult sejtek opszonizálásával és eliminálásával alapvetően fontos effektor funkciókat lát el, továbbá a kaszkád során felszabaduló kis peptidek gyulladáskeltő hatása, valamint egyes komplementfehérjék immunválaszt szabályozó szerepe révén elengedhetetlen a magasabb rendűek immunrendszerének működése során. Az immunrendszer egyik legősibb végrehajtó mechanizmusa. Az evolúció során korán pl. a központi szerepű C3 molekula már a tüskésbőrűekben is megtalálható. Több mint 30 komponensét azonosították (aktiválódó molekulák, szabályozó faktorok, komplementreceptorok, a szervezet saját sejtjeinek oldódását gátló membránfehérjék).

9 A klasszikus utat elsősorban IgG vagy IgM tartalmú immunkomplexek aktiválhatják, amihez az antigénnel fajlagosan reagáló ellenanyag molekulák jelenléte szükséges. A lektinfüggő út aktiválását a különböző szénhidrátmolekulákkal reagáló mannóz kötő lektin (Mannose Binding Lectin MBL) és az ahhoz kötődő MASP (MBL Associated Serine Protease) enzimek komplexek indukálják. Az alternatív út beindulását mikroorganizmusok és különböző molekulák köztük egyes antitestek is indukálhatják. A két utóbbi mechanizmus filogenetikailag ősibb, a veleszületett immunitás nélkülözhetetlen elemei, mivel nem igénylik ellenanyagmolekulák jelenlétét.

10 A komplementrendszer komponensei A komplementkomponensek nagy része a májban termelődik, de a lokálisan lezajló immunfolyamatok szempontjából fontos szerepük van az egyéb sejtek elsősorban a monociták, a makrofágokés az endotélsejtek által termelt komponenseknek is. A szérumban található komplementfehérjék a globulinfrakció 3 5% át alkotják, és funkcionálisan inaktív állapotban (proenzimként) vannak jelen. A komplementrendszer enzimatikus kaszkádjának aktiválódása során az egyes komponensek a soron következő molekulát hasítják.

11 A komplementrendszer komponenseinek elnevezése nem követ egységes logikát. A legkorábban megismert klasszikus aktivációs út és a membránkárosító komplex kialakításában résztvevő komponenseket C betűvel és arab számmal jelöljük az aktiválódás sorrendjében. Az alternatív út komponenseit faktornak nevezzük (pl. H faktor, B faktor, D faktor). A lektin út komponenseinek rövidítései a fehérjék funkcióira utalnak (pl. mannózkötő lektin (Mannose Binding Lectin MBL), illetve az azzal reagáló enzimek, MASP1, 2 (Mannose Binding Lectin Associated Serine Protease 1, 2). Az enzimatikus aktivitást nyert komponenst, ill. a több komponensből kialakuló aktív komplexet gyakran a betűjelek mellé tett csillaggal jelöljük (pl. C1*). A limitált proteolízis eredményeként keletkező nagyobb fragmentumok, amelyeket b vel jelölünk (pl. C4b, C3b, stb.) az aktiváló anyag (pl. vírus, baktérium, immunkomplex, tumorsejt) felszínére kötődnek, és alapvetően fontosak a kaszkád továbbviteléhez. A keletkező kisebb fragmentumok, amelyeket a val jelölünk (C2a, C4a, C3a, C5a stb.) a környezetbe diffundálnak. A sejtfelszíni szabályozó molekulák neve általában a funkcióra utaló rövidítés: DAF (Decay Acceleratin Factor lebomlást gyorsító tényező), MCP (Membrane Cofactor Protein), HRF (Homologue Restriction Factor). A komplementreceptorokat a hozzájuk kötődő ligandumok alapján nevezték el (C1qR, C3aR, C5aR). CD besorolás. NÓMENKLATÚRA

12 A komplementrendszer enzimkaszkádja 1. Az enzimatikus aktivitást nyert komponensek amelyek az aktivációt elindító partikulum vagy molekula felszínéhez kötődnek inaktív prekurzor molekulákat aktiválnak limitált proteolízis útján. Az enzimatikus hasítás eredményeként keletkező molekularészek közül csak a nagyobbik fragmentum kötődik az aktiváló felszínhez, és válik a soron következő enzim alkotóelemévé, a kisebb fragmentum a környezetbe diffundál. 2. Mivel egy enzim több szubsztrátot képes átalakítani, a folyamat számos lépésében megsokszorozódnak a kaszkád elemei. Ez eredményezi azt, hogy a komplementrendszer aktivációja az egyik leghatékonyabb effektor mechanizmus az immunrendszer működése során.

13 A komplementrendszer aktiválásának útjai 1. A klasszikus út, immunkomplexek váltják ki Az antigénhez kötődő Ig molekula Fc része kölcsönhatásba lép a C1 molekulakomplex C1q alegységével, aminek következtében a C1r majd a C1s alegységek enzimatikus aktivitást nyernek. A C1s enzimnek két szubsztrátja van: a C2 és C4 molekula, melyek aktiválódása után kialakul a C4b és C2b fragmentumokból álló, a C3 molekula hasítására képes enzimkomplex (C4b2b*), a klasszikus út C3 konvertáza. A C4 és a C2 molekulákból lehasadó C4a és C2apeptidek a környezetbe diffundálnak. A C3 komponens aktiválódása eredményeként keletkező C3b fragmentum a C3 konvertáz mellé kötődve létrehozza a klasszikus út C5 konvertáz enzimét (C4bC2bC3b*). Ezután a C5 molekula hasításával a komplementrendszer aktiválódása közös útra terelődik, függetlenül attól, hogy milyen úton indult el a kaszkád.

14 A komplementrendszer aktiválásának útjai 2. A lektin mediált úton történő aktiválást a baktériumok falát alkotó szénhidrátok indítják el, melyek a szérumban jelenlévő mannózkötő lektinhez (MBL) kötődve aktiválják az azzal komplexet alkotó szerin proteázokat (MASP). Az MBL MASP komplex a C4 molekula hasítására képes. E lépés után a klasszikus útban folytatódik a lektindependens aktiváció.

15 A komplementrendszer aktiválásának útjai 3. Az alternatív utat elsősorban olyan patogének aktiválják, melyek külső membránja sziálsavban szegény. Ehhez kötődik a hidrolizált C3 molekula, az ún. C3(H 2 O). A Mg 2+ ionok jelenlétében a C3(H 2 O) hoz kötődő B faktort a D faktor aktiválja, aminek eredményeként kialakul a C3 hasítására képes, szolúbilis C3(H 2 O)Bb* enzim. Ez az ún. tick over mechanizmus vezet el ahhoz a pozitív visszacsatolási körhöz, amelyben a C3b mellé kötődő Bbfragmentum kialakítja az alternatív út C3 konvertázát, a C3bBb* ot. Ezután közös úton folytatódik a kaszkád, és a felszínre kötődő újabb komponensek: a C5 molekula hasításakor keletkező C5b, majd a C6, C7, C8 molekulák és a C9 polimerizátum létrehozza a C5b 9 cel is jelzett membránkárosító komplexet (MAC).

16

17 wikipedia The venom of the Egyptian cobra consists mainly of neurotoxins and cytotoxins. The venom affects the nervous system, stopping the nerve signals from being transmitted to the muscles and at later stages stopping those transmitted to the heart and lungs as well, causing death due to complete respiratory failure. Envenomation causes local pain, severe swelling, bruising, blistering, necrosis and variable non specific effects which may include headache, nausea, vomiting, abdominal pain, diarrhea, dizziness, collapse or convulsions along with possible moderate to severe flaccid paralysis.

18

19 A membránkárosító komplex (MAC) kialakulása A komplement aktiválás végső szakaszában a terminális komponensek vesznek részt. A C5 hasítása eredményeként keletkező C5b mellé kötődik a C6, a C7 és a C8 komponens; ezzel az addig hidrofil komplex hidrofóbbá válik, ami lehetővé teszi annak membránba süllyedését. A célsejt oldódását a C8 hoz kötődő számos C9 molekula polimerizációja által formált pórusok teszik teljessé. A C9 molekulák által kialakított pórus mérete nm is lehet, ami lehetővé teszi nemcsak ionok, hanem kis molekulák átjutását is. Ennek eredményeként a sejt elveszíti ozmotikus stabilitását, és az elektrolitek kiáramlása, illetve a kívülről beáramló víz lízishez vezet. A C9 komponens a citotoxikus aktivitással rendelkező sejtek (CTL, ill. NK) granulumaiból felszabaduló és a célsejtek membránjában pórust formáló perforin molekulákkal rokon fehérje.

20 A komplementrendszer aktivációja szigorú szabályozás alatt áll, és a szervezet saját sejtjei, struktúrái nem károsodhatnak a működése során. Mivel a folyamat számos pontján megsokszorozódik az aktív molekulák száma, rövid idő alatt rendkívül sok biológiailag aktív molekula keletkezik. Ezért könnyen fékezhetetlenné válhat a reakció, amit azonban többféle mechanizmus, ill. gátló faktor akadályoz meg. Így pl. korlátozza az aktivációt egyrészt az, hogy a legtöbb komponens féléletideje nagyon rövid, másrészt számos számos szabályozó molekula integráns része a komplementrendszernek, melyek a folyamat különböző pontjain hatva megakadályozzák a kaszkád elszabadulását.

21 A komplementrendszer okozta problémák C2 deficiency is the most common complement deficiency in Caucasian populations, with frequency estimates between 1 in 10,000 to 1 in 20,000 for homozygous C2 deficient patients. C2 deficiency is found in a slightly higher proportion of SLE patients compared to healthy controls. In primary immunodeficiency, C2 deficiency is found in young children who have recurrent infections, primarily upper respiratory infections with Streptococcus pneumoniae or similar organisms. These children often have frequent ear infections and colds. Hereditary angioedema (HAE) is a disease caused by deficiency of C1 Inh. Symptoms generally begin around puberty but can occur earlier. The individuals have recurrent swelling in the extremities, face, lips, larynx or GI tract. The patients describe a sensation of fullness but not pain or itching in the affected area except for those with abdominal swellings who often experience acute abdominal pain. The latter two presentations are of the most concern because suffocation can occur if the airways are obstructed, and the acute swelling of the abdominal region produces intense pain often resulting in exploratory surgery. Acute treatments include C1 inhibitor, a replacement therapy (both plasma derived and recombinant products are available); ecallantide, a kallikrein inhibitor; and icatibant, a bradykinin 2 receptor antagonist. Prophylactic treatments include attenuated androgens and C1 inhibitor. primary immunodeficiencies/specific disease types/complement deficiencies/ hae/hae attack photos.html

22 A komplementrendszer működésének eredményeként keletkező, számos aktivációs termék képes a különböző sejtek membránján megjelenő komplementreceptorokhoz kötődni, és e kölcsönhatások a legkülönbözőbb biológiai funkciók kiváltását eredményezik. A biológiai következmények szempontjából fontos, hogy a natív komponensek nem kötődnek a komplementreceptorokhoz, és a rendszer aktiválása szükséges ahhoz, hogy a legkülönbözőbb élettani hatással rendelkező ligandumok keletkezzenek.

23 Immunkomplexek komplementmediált eliminálása A szervezetben képződő immunkomplexek aktiválják a komplementrendszert, aminek eredményeként olyan komplexek jelennek meg a keringésben, amelyek antigént, ellenanyagot és C3 fragmentumokat is tartalmaznak (ICC). A vérben nagy mennyiségben jelenlévő vörösvérsejtek membránjában kifejeződő CR1 ek ezeket a C3b tartalmú komplexeket megkötik, és a májba, ill. a lépbe szállítják. Ezekben a szervekben átadják a komplexeket a makrofágoknak (Kupffer sejtek), amelyek azokat komplementreceptoraik (CR1 és CR3), ill. FcR jeik segítségével bekebelezik. A makrofágok CR3 ához való kötődést az I faktor hatására keletkező ic3b teszi lehetővé.

24 Opszonikus fagocitózis Az ellenanyaggal és/vagy komplement fragmentummal fedett (opszonizált) részecskék felvételét a fagocita által kifejezett komplementés Fc receptorok közvetítik. A sejt által bekebelezett antigén a fagoszómába kerül, majd a lizoszómákkal történő fúzió során kialakuló fagolizoszómában történik meg az antigén lebontása. A keletkezett degradációs termékek exocitózissal eltávolításra kerülnek, a fagocitotikus receptorok pedig visszajutnak a sejtmembránba.

25 A C3d fragmentum szerepe a memória B sejtek kialakulásában A follikuláris dendritikus sejt (FDC) FcγR ához kötődő, C3d tartalmú komplex keresztköti a BCR t és a CR2 molekulát. Mivel a B sejtek membránjában a CR2 szoros komplexben van jelen a TAPA val, valamint az aktiváló CD19 molekulával, ez a kölcsönhatás jelentősen fokozza a B sejtek aktiválását, ellenanyagtermelését. Ennek alapján a C3d t molekuláris adjuvánsnak is nevezik.

26 Apoptotikus sejtek komplementmediált fagocitózisa Az apoptotikus sejtek C1q, MBL, SAP és CRP megkötésére képesek, ezért jól aktiválják a komplementrendszert. Ennek eredményeként számos komplementfehérjével opszonizálódnak az elhalt sejtek, ami elősegíti azok komplementreceptorok (CR1, CR3, CRIg, C1qR) által közvetített felvételét a különböző fagociták által.

27 A komplementrendszer aktiválódásának biológiai következményei kórokozók, megváltozott saját sejtek, tumorsejtek opszonizálása; kórokozók, megváltozott saját sejtek, tumorsejtek lízise; gyulladás keltése; ellenanyagválasz indukálása, fokozása, szabályozása; egyes hízósejtek és a bazofil leukociták aktiválása; immunkomplexek eltávolítása a keringésből; saját sejtek károsodásának megakadályozása.

28 A GYULLADÁS IMMUNOLÓGIAI VONATKOZÁSAI A gyulladás egy olyan eseménysorozat a szervezetben, amely a tűzre, az égésre emlékeztet; forróság és pír kíséri. A gyulladást jellemző négy klasszikus tünetét: pír (rubor), forróság (calor), fájdalom (dolor) és duzzanat (tumor), már az ókorban leírta Celsus, majd ezeket a második században Galenus kiegészítette az ötödik, károsodott működés (functio laesa) elemmel. A tünetegyüttes mögött összetett biológiai események állnak. Szöveti károsodás, kórokozók megjelenése indítja el azokat a reakciókat melyeknek végső célja a szöveti integritás helyreállítása. Ennek érdekében a szervezet sejteket mozgósít és aktivál, enzimrendszerek lépnek működésbe, citokinek, kemokinek és más bioaktív anyagok szabadulnak fel, megváltozik az erek kontraktilitása és átjárhatósága, növekedési faktorok képződnek, megváltozhat a májműködés, és a fájdalomérzet a központi idegrendszerre is hatással van. A gyulladás nem csupán az immunrendszert érintő eseménysorozat, abban az immunrendszerrel együttműködve részt vesznek más szövetek és szervek sejtes és humorális elemei is.

29 A gyulladást kiváltó stimulus hatására azonnal, azaz másodpercek alatt elindul az enzimrendszerek aktiválódása, a sejtek degranulációja. A felszabaduló mediátorok növelik a kapillárisok permeabilitását, lehetővé téve a plazmakomponensek kiáramlását a szövetekbe. A helyben lévő, aktivált sejtek citokinek termelésébe kezdenek, órákon belül megnő a neutrofil granulociták száma, és a gyulladás hatásai kiterjedhetnek a szervezet különböző szerveire. A granulációs szövet sejtjei idővel apoptózissal elpusztulnak és megindulhat a heteket vagy hónapokat is igénybevevő regeneráció. Sikeres és gyors vagyis napok alatt lezajló helyreállítás (gyógyulás) esetén heveny vagy akut gyulladásról beszélünk. Amennyiben ez csak egy szervet, egy jól meghatározható szövetet vagy azoknak egy területét érinti, a gyulladáslokális, míg az egész szervezetre kiterjedő folyamatot szisztémás gyulladásnak nevezzük. Amennyiben a gyulladást kiváltó tényezőket a szervezet nem képes megszüntetni, és a gyulladás elhúzódik, idült vagy krónikus gyulladás jön létre.

30 A vérben több olyan proteolitikus enzimrendszer található, amely kaszkádszerű elven működik; vagyis nyugalmi állapotban inaktív proenzimek formájában vannak jelen a komponensei, melyek egy stimulus hatására dominószerűen aktiválják egymást. A hasítási termékek bioaktív molekulák, melyek a kaszkád következő komponensét képesek enzimatikusan hasítani, s ezáltal aktiválni. Ezen az elven működik avéralvadás, a fibrinolízis, a kinin és a komplementrendszer is; e rendszerek aktivációja nagyon gyors folyamat, másodpercek, ill. percek alatt megjelenik a hatásuk. A komplementaktiváció során képződő, kis méretű oldott komponensek, mint a C5a, C3a és C4a peptidek, kemotaktikus és sejtaktivációs tulajdonsággal bírnak, ezek az úgynevezett anafilatoxinok, melyek a szöveti hízósejteket, makrofágokat és neutrofil granulocitákat is aktiválják. A posztkapilláris vazokonstrikció, a permeabilitás növekedése elősegítik a plazmaösszetevők kijutását a szövetekbe. Ezzel egyrészt olyan fontos anyagok jutnak a gyulladás helyszínére, mint az ellenanyagok és komplement komponensek, másrészt az extracelluláris nyomás emelkedése következtében fokozódik a terület nyirokelvezetése is. Ez elősegíti a kórokozó ágensek és az azokat szállító sejtek eljutását a nyirokcsomókba.

31 A plazmaenzimrendszerek szerepe a gyulladásban A plazma enzimrendszerei kaszkádszerű, egymást sorozatban aktiváló glikoproteinek hálózatai. Rendkívül gyorsan kialakuló hatásaikért többek között a piros betűvel kiemelt komponensek felelősek. Egyes elemek más rendszerek összetevőit is képesek aktiválni, azaz kölcsönhatás figyelhető meg az alvadás, a fibrinolízis, a komplementaktiváció és a kininrendszerek között.

32 A gyulladást kiváltó jelek feldolgozása A megfelelő receptorokon keresztül érkező jelek a gyulladási folyamatokra általánosan jellemző eseményeket indítanak el a sejteken belül is. Így például a gyulladási stimulusok az igen sokrétű szerepet betöltő NFκB transzkripciós faktor aktivációjához vezetnek, ami a sejtmagba kerülve elindítja a megfelelő célgének expresszióját (pl. gyulladási citokinek, kemokinek, a reaktív oxigén és nitrogéngyökök termeléséért felelős enzimek génjei).

33 Sejtszintű események gyulladás során Makrofágok és neutrofil granulociták aktiválása respiratory burst A gyulladást kiváltó mikrobiális termékek közvetlenül, valamint citokineken keresztül is fokozzák a fagociták anyagcseréjét és a reaktív oxigén és nitrogéngyökök képződését. Mivel a folyamat a sejtek által felvett oxigén mennyiségének a növekedésével jár, azt légzési robbanásnak (respiratory burst) nevezték el. Neutrofil granulociták baktériumcsapdája ; a neutrofil granulociták képesek enzimeiket kromatinhoz kapcsolt formában is kibocsátani, és az így képződő hálóval (Neutrophil Extracellular Trap NET) csapdába ejtenek Gram pozitív és negatív baktériumokat egyaránt. Hízósejtek aktiválása degranuláció A szövetekben jelenlévő hízósejtek fontos forrásai a gyulladási mediátoroknak, melyeket egyrészt granulumaikban tárolnak, másrészt stimuláció hatására kezdenek szintetizálni. Sejtfelszíni receptoraik lehetővé teszik immunkomplexek (FcγRIII), anafilatoxinok (C5aR, C3aR) és kórokozó komponensek (TLR2) felismerését is. Aktiváció hatására granulumaik tartalmát exocitózissal kiürítik (degranuláció), a felszabaduló hisztamin az arteriolákban értágulatot okoz, és fokozza a plazmafehérjék exudációját. A kemotaktikus faktorok aktiválják a vérlemezkéket, hatásukra megindul a neutrofil és az eozinofil granulociták kivándorlása az erekbőla gyulladás területére.

34

35 A gyulladás szisztémás hatásai Az akut fázis reakció Amennyiben a szervezet nem tudja térben és időben korlátozni a gyulladást kiváltó folyamatokat, azok befolyással lehetnek más, a reakció helyszínétőltávolabbeső szervekre is (IL 1 és az IL 6 lázkeltő (pirogén) hatása; a magas hőmérséklet a kórokozóknak nem kedvez, a hőemelkedés megvédi a gazdaszervezet sejtjeit a TNFα károsító hatásától.) A gyulladással járó citokintermelés hatással van a májban zajló fehérjeszintézisre is, amit akut fázis reakciónak (AFR), az ennek eredményeképpen megváltozott szérumkoncentrációjú anyagokat akut fázis fehérjéknek nevezünk.az akut fázis válaszban csakúgy, mint a szisztémás gyulladási folyamatok, valamint a szeptikus sokk kialakulásában a TNFα, az IL 1 és az IL 6 játssza a főszerepet. Mindhárom citokin fő forrása a makrofág.

36 Szepszis Az egész szervezetre kiterjedő, elsősorban Gram negatív bakteriumok általi fertőzésekre adott kontrollálatlan gyulladásos válasz a szepszis. A testszerte felszabaduló citokinek hatása végzetes lehet: egyebek között a szisztémásan kialakuló ödéma, a keringő vérmennyiség és a vér fehérjetartalmának csökkenése, neutropénia, kiterjedt, ereken belüli (intravaszkuláris) véralvadás, számos szerv működési zavara, sokkos állapotot, majd halált idézhet elő. Idegrendszeri hatások A láz kialakításában az IL 1 nek van elsődleges szerepe, mely a hipotalamuszban állítja át a szervezet hőmérsékletszabályozását.

37 Sejtszaporulat a gyulladás területén (A granulociták extravazációja) A gyulladás folyamatában számos sejtféleség vesz részt: neutrofil granulociták, makrofágok, vérlemezkék, endotélsejtek, fibroblasztok, hízósejtek. Ezek egy része már eleve a gyulladás területén található (makrofágok, hízósejtek), mások azonban a folyamat megindulásának hatására vándorolnak oda (granulociták, limfociták). Ezek el kell hagyják az érpályát ahhoz, hogy a gyulladás helyszínén kifejthessék hatásukat. Az ép kapillárisfalakon való átlépése = extravazációnak, amit a gyulladás helyszínén képződő kemotaktikus hatású mediátorok indítják el, mint az IL 8, C5a.

38

39 Gyulladásgátló terápiák A hagyományos gyulladáscsökkentő szerek mint a szteroidok és a nem szteroid gyulladásgátlók mellett megjelentek a gyulladásos mediátorokat célzottan semlegesítő molekulák is. Rekombináns monoklonális ellenanyagokkal, receptorantagonistákkal és szolúbilis receptorok segítségével kivédhetőek a TNFα, C5a vagy az IL 1β hatásai. Ezeknek az úgynevezett biológiai terápiás szereknek az autoimmun betegségek kezelésében van egyre fontosabb szerepük. Fontos azonban, hogy a gyulladási citokinek semlegesítésének a látens fertőzések fellángolása lehet a következménye &script=sci_arttext

40 KOMODÓI VARÁNUSZ A komodói sárkány, komodói óriásgyík vagy komodói varánusz (Varanus komodoensis) a pikkelyes hüllők rendjének (Squamata), gyíkok alrendjébe (Sauria) tartozó varánuszfélék családjának (Varanidae) egyik és legismertebb faja. A világ legnagyobb gyíkjának testhossza 2,29 3,13 m, testtömege átlagosan 70 kg A varánusz harapása bármely állatra nézve végzetes. Egy ideig a szájüregben található kórokozó baktériumoknak tulajdonították, melyek a sebből a vérbe jutva pár napon belül vérmérgezést, majd halált okoznak, így a megharapott vad még el tud menekülni a gyík elől, de pár nap múlva elpusztul, amit a gyík kivár. Az újabb kutatások ezt már kizárják, sokkal inkább a varánusz szájában található méregmirigyek okozzák a megharapott vad halálát forrás: wikipedia

A veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése

A veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése A veleszületett (természetes) immunrendszer PAMPs = pathogen-associated molecular patterns PRRs = pattern recognition receptors A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése Eukariota sejtmembrán Az

Részletesebben

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek károsodásához vezet Az

Részletesebben

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Prof. Sármay Gabriella, Dr. Bajtay Zsuzsa, Dr. Józsi Mihály, Prof. Kacskovics Imre Prof. Erdei Anna Szerdánként, 10.00-12.00-ig, 5-202-es terem 1 2016. 02. 17.

Részletesebben

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:

Részletesebben

Doktori értekezés. Malignus lymphomában szenvedő betegek komplement funkcióinak vizsgálata az SLE-ben szerzett tapasztalatok felhasználásával

Doktori értekezés. Malignus lymphomában szenvedő betegek komplement funkcióinak vizsgálata az SLE-ben szerzett tapasztalatok felhasználásával Doktori értekezés Malignus lymphomában szenvedő betegek komplement funkcióinak vizsgálata az SLE-ben szerzett tapasztalatok felhasználásával Bányai Anikó Témavezető: Dr. Pálóczi Katalin Országos Gyógyintézeti

Részletesebben

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? ERDEI ANNA Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? Erdei Anna immunológus egyetemi tanár Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különbözô kórokozók vírusok, baktériumok, gombák,

Részletesebben

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. Kórházhigienikus képzés, DE OEC KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Dr. Sipka Sándor DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika Regionális Immunológiai Laboratórium A főbb ábrák és táblázatok

Részletesebben

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?

Részletesebben

Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok

Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok 2016. április 20. Bajtay Zsuzsa Az ellenanyag molekula felépítése antigénfelismerés Variábilis Konstans effektor-funkciók

Részletesebben

Az immunológia alapjai (2015/2016. II. Félév) Előadó: Kövesdi Dorottya

Az immunológia alapjai (2015/2016. II. Félév) Előadó: Kövesdi Dorottya Az immunológia alapjai (2015/2016. II. Félév) Előadó: Kövesdi Dorottya Kórokozók ellen kialakuló immunválasz és vakcináció Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására Az influenza A vírus

Részletesebben

2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa

2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa 6. Komplementreceptorok fajtái és szerepük az immunválasz során 2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa A komplementrendszer - Vérben, testnedvekben inaktív állapotban jelenlévő - egymást láncreakcióban aktiváló faktorok

Részletesebben

Paraziták elleni immunválasz

Paraziták elleni immunválasz Paraziták elleni immunválasz Parazita fertőzések okozói: Egysejtű élősködők (protozoa) malária (Plasmodium spp) álomkór (Trypanosoma spp) leishmóniázis (Leishmania spp) Többsejtű férgek Orsóférgesség (Ascaris

Részletesebben

JELÁTVITEL A VELESZÜLETETT IMMUNRENDSZERBEN PRR JELÁTVITEL

JELÁTVITEL A VELESZÜLETETT IMMUNRENDSZERBEN PRR JELÁTVITEL Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az

Részletesebben

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet, 2015 ELLENSÉG AZ IMMUNOLÓGIÁBAN: - VÍRUS, BAKTÉRIUM, GOMBA, PARAZITÁK - IDEGEN SEJTEK - SAJÁT SEJTEK

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 7. előadás Immunizálás. Poliklonális és monoklonális ellenanyag előállítása, tisztítása, alkalmazása Az antigén (haptén + hordozó) sokféle specificitású ellenanyag

Részletesebben

Az allergiás reakció

Az allergiás reakció Az allergiás reakció A tankönyben (http://immunologia.elte.hu/oktatas.php): Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2016 Bev. 3. ábra Az immunrendszer kétélű kard F i z i o l ó g i á s immunhiányos

Részletesebben

ÁOK Immunológia Konzultáció

ÁOK Immunológia Konzultáció ÁOK Immunológia Konzultáció 8. hef tananyagig előadások, szemináriumok alapján Készíte7e: Marton Nikole7 és Németh Andrea 2013. 10. 28. Demonstráció 9. hét A demonstráció írásban lesz. Az elméletet és

Részletesebben

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika 3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz Varga Lilian emmelweis Egyetem III. z. Belgyógyászati Klinika Az ellenanyag funkciói Molekuláris kölcsönhatások helye az immunglobulinon Paratop specifikus ab Idiotípus

Részletesebben

A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése

A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Hancz Anikó Témavezetők: Prof. Dr. Sármay Gabriella Dr. Koncz Gábor Biológia

Részletesebben

A C3 komplementfehérje hatása humán monocita eredetű dendritikus sejtek funkcióira

A C3 komplementfehérje hatása humán monocita eredetű dendritikus sejtek funkcióira A C3 komplementfehérje hatása humán monocita eredetű dendritikus sejtek funkcióira Sándor Noémi Témavezető: Bajtay Zsuzsa PhD, habilitált adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet Immunológia Tanszék ELTE TTK

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

Bev. 3. ábra Az immunrendszer kétél kard

Bev. 3. ábra Az immunrendszer kétél kard Bev. 3. ábra Az immunrendszer kétél kard Az immunrendszer els dleges feladata: a gazdaszervezet védelme a fert zések/tumorok ellen A betegséget/szöveti károsodást maga az immunválasz okozza: túlérzékenységi

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok. Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.

Részletesebben

Túlérzékenységi (hypersensitiv) reakció

Túlérzékenységi (hypersensitiv) reakció Túlérzékenységi (hypersensitiv) reakció Antigénfelismerésen alapuló, az antigén elpusztítására irányuló gyulladásos válaszreakció 4 típusa van I-es típusú: allergiás/anaphylaxiás reakció Azonnali (néhány

Részletesebben

Jelátviteli folyamatok vizsgálata neutrofil granulocitákban és az autoimmun ízületi gyulladás kialakulásában

Jelátviteli folyamatok vizsgálata neutrofil granulocitákban és az autoimmun ízületi gyulladás kialakulásában Jelátviteli folyamatok vizsgálata neutrofil granulocitákban és az autoimmun ízületi gyulladás kialakulásában Doktori tézisek Dr. Németh Tamás Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola

Részletesebben

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András Vírusok Szerk.: Vizkievicz András A vírusok az élő- és az élettelen világ határán állnak. Önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük, önálló szaporodásra képtelenek. Paraziták.

Részletesebben

kutatás során legfőbb eredményeinket a szerin proteázok aktiválódásának mechanizmusával és az aktiválódás fiziológiai következményeinek

kutatás során legfőbb eredményeinket a szerin proteázok aktiválódásának mechanizmusával és az aktiválódás fiziológiai következményeinek Fehérjék konformációs flexibilitása mint a biomolekuláris felismerés és a jeltovábbítás alapvető eleme (OTKA NK 77978) Zárójelentés (2009. ápr. 1-től 2013. márc. 31-ig) A biológiai rendszerek önszerveződésének

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás

Részletesebben

A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana

A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna A vér folyékony kötőszövet Mesenchymális eredetű A vér élettana A) Szerepe: 1. transzport vérgázok, tápanyagok és végtermékek hormonok és vitaminok hőenergia víz szervetlen

Részletesebben

Allergia immunológiája 2012.

Allergia immunológiája 2012. Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)

Részletesebben

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett

Részletesebben

Egyetemi Doktori (Ph. D.) Értekezés. Immunológiai és inflammatorikus folyamatok vizsgálata krónikus apikális. periodontitiszben. Dr.

Egyetemi Doktori (Ph. D.) Értekezés. Immunológiai és inflammatorikus folyamatok vizsgálata krónikus apikális. periodontitiszben. Dr. Egyetemi Doktori (Ph. D.) Értekezés Immunológiai és inflammatorikus folyamatok vizsgálata krónikus apikális periodontitiszben Dr. Radics Tünde Témavezet : Dr. Márton Ildikó egyetemi tanár Debreceni Egyetem

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

Komplementrendszer, fagociták, opszonizáció

Komplementrendszer, fagociták, opszonizáció Komplementrendszer, fagociták, opszonizáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Erdei Anna ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2017. január 31. Az immunválasz

Részletesebben

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1. Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html

Részletesebben

A programozott sejthalál mint életfolyamat

A programozott sejthalál mint életfolyamat APOPTOSIS Réz Gábor A programozott sejthalál mint életfolyamat A sejteknek, legyenek bár prokarióták vagy eukarióták, öröklött képességük van arra, hogy belső vagy külső jelek hatására beindítsák a programozott

Részletesebben

I./5. fejezet: Daganatok növekedése és terjedése

I./5. fejezet: Daganatok növekedése és terjedése I./5. fejezet: Daganatok növekedése és terjedése Tímár József A fejezet célja, hogy a hallgató megismerje a daganatok növekedésének és biológiai viselkedésének alapjait. A fejezet teljesítését követően

Részletesebben

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok A test őrei 1. Az immunrendszer működése Az individualitás legjobban az immunitásban mutatkozik meg. Feladatai: - a saját és idegen elkülönítése, felismerése -

Részletesebben

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet

Részletesebben

Allergiás reakciók molekuláris mechanizmusa

Allergiás reakciók molekuláris mechanizmusa Allergiás reakciók molekuláris mechanizmusa Erdei Anna Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék MLDT továbbképzés 2015. április 22., Honvéd Kórház Bp. Az

Részletesebben

Mikroorganizmusok patogenitása

Mikroorganizmusok patogenitása Mikroorganizmusok patogenitása Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Mikroorganizmusok kölcsönhatásai (interakciói) Szimbiózis

Részletesebben

Immunhiányos állapotok. Öröklött immunhiány

Immunhiányos állapotok. Öröklött immunhiány 7. Immunhiányos állapotok Öröklött immunhiány 2016. április 6. Bajtay Zsuzsa A fertőzés lezajlása egészséges és immundeficiens szervezetben veleszületett immunrendszer nélkül a kórokozók száma adaptív

Részletesebben

Mikroorganizmusok patogenitása

Mikroorganizmusok patogenitása Mikroorganizmusok patogenitása Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Mikroorganizmusok kölcsönhatásai (interakciói) Szimbiózis

Részletesebben

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet A méhnyak rák előfordulása / év / 100 000 nő WHO 2005 A KÓROKOZÓK ÉS AZ IMMUNRENDSZER KÉTIRÁNYÚ

Részletesebben

Procalcitonin a kritikus állapot prediktora. Fazakas János, PhD, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika

Procalcitonin a kritikus állapot prediktora. Fazakas János, PhD, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika Procalcitonin a kritikus állapot prediktora Fazakas János, PhD, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika Procalcitonin a kritikus állapot prediktora PCT abszolút érték

Részletesebben

Immunológia alapjai. 23-24. előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunológia alapjai. 23-24. előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Immunológia alapjai 23-24. előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Tolerált bőr graftok MHC (H2) azonos egereken TOLERANCIA & AUTOIMMUNITÁS Toleranciáról beszélünk, ha

Részletesebben

Az endomembránrendszer részei.

Az endomembránrendszer részei. Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete

Részletesebben

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők:

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők: 1 Az ember vérkeringési rendszere Az anyagszállító szervrendszer egyik alapvető feladata a különböző szállítófunkciók ellátása. Az emberi test egyrészt igen sok egymástól távol eső és ráadásul eltérő működésű

Részletesebben

Az ellenanyagok által közvetített patológiás válasz (I., II., III. típusú hiperszenzitivitási reakció, receptor blokkolás/stimuláció)

Az ellenanyagok által közvetített patológiás válasz (I., II., III. típusú hiperszenzitivitási reakció, receptor blokkolás/stimuláció) Az ellenanyagok által közvetített patológiás válasz (I., II., III. típusú hiperszenzitivitási reakció, receptor blokkolás/stimuláció) Füst György Semmelweis Egyetem, III. Belklinika I. típusú, IgE-mediált

Részletesebben

Hogyan alakul ki az allergiás reakció? Erdei Anna Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék 2011. április 28

Hogyan alakul ki az allergiás reakció? Erdei Anna Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék 2011. április 28 8 Hogyan alakul ki az allergiás reakció? Erdei Anna Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék 2011. április 28 Az immunrendszer - kétélű kard kórokozók tumor véd immunrendszer autoimmunitás allergia

Részletesebben

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS

Részletesebben

A vér alakos elemei és azok funkciói

A vér alakos elemei és azok funkciói Hematológia A vér alakos elemei és azok funkciói Neutrofil granulociták Amöboid mozgás, kivándorolnak a nyálkahártyákra és a szövetekbe, fagocitózis Eozinofil granulociták Hisztaminés más vazoaktív vegyületek

Részletesebben

A kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; vírusok, baktériumok

A kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; vírusok, baktériumok A kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; vírusok, baktériumok A tankönyben (http://immunologia.elte.hu/oktatas.php): Bajtay Zsuzsa Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2016 A mikrobák és

Részletesebben

A gyomor-bélrendszer immunológiája: az orális tolerancia mechanizmusa

A gyomor-bélrendszer immunológiája: az orális tolerancia mechanizmusa A gyomor-bélrendszer immunológiája: az orális tolerancia mechanizmusa Dr. Berki Timea Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Immunológiai és Biotechnológiai Intézet XVIII. MIT-MLDT Laboratóriumi Továbbképzés

Részletesebben

Komplementaktiválás, a C3 komplementfehérje szerkezete és működése

Komplementaktiválás, a C3 komplementfehérje szerkezete és működése Veleszületett immunitás, Az immunrendszer evolúciója Komplementaktiválás, a C3 komplementfehérje szerkezete és működése Papp Krisztián Papp Krisztián Immunválasz Kórokozó Veleszületett immunválasz Adaptív

Részletesebben

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1. Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html

Részletesebben

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja

Részletesebben

Gyulladás patológiája I.

Gyulladás patológiája I. Gyulladás s patológi giája I. Dr. Tímár T r JózsefJ Gyulladás Vaszkularizált lt élő szövet reakciója a lokális lis sejt/szövetk vetkárosodásrasra Gyulladás s okai Mikroorganizmusok (bacterium, gomba, virus)

Részletesebben

Válasz Dr. Szűcs Gabriellának Dr. Nagy György MTA Doktori Értekezésére adott opponensi véleményére

Válasz Dr. Szűcs Gabriellának Dr. Nagy György MTA Doktori Értekezésére adott opponensi véleményére Válasz Dr. Szűcs Gabriellának Dr. Nagy György MTA Doktori Értekezésére adott opponensi véleményére Köszönöm Dr. Szűcs Gabriella részletes, bírálatát, megjegyzéseit. A megfogalmazott kérdésekre az alábbiakban

Részletesebben

SZISZTÉMÁS ÉS PULMONÁLIS GYULLADÁSOS VÁLASZ SZÍV-TÜDŐ MOTORRAL VÉGZETT NYÍLT SZÍVMŰTÉTEK UTÁN; CYTOKIN-EGYENSÚLY ÉS PULMONÁLIS FUNKCIÓ VÁLTOZÁSA

SZISZTÉMÁS ÉS PULMONÁLIS GYULLADÁSOS VÁLASZ SZÍV-TÜDŐ MOTORRAL VÉGZETT NYÍLT SZÍVMŰTÉTEK UTÁN; CYTOKIN-EGYENSÚLY ÉS PULMONÁLIS FUNKCIÓ VÁLTOZÁSA SZISZTÉMÁS ÉS PULMONÁLIS GYULLADÁSOS VÁLASZ SZÍV-TÜDŐ MOTORRAL VÉGZETT NYÍLT SZÍVMŰTÉTEK UTÁN; CYTOKIN-EGYENSÚLY ÉS PULMONÁLIS FUNKCIÓ VÁLTOZÁSA Doktori (PhD) értekezés Dr. KÖVESI TAMÁS Pécsi Tudományegyetem

Részletesebben

Légzőszervi megbetegedések

Légzőszervi megbetegedések Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások

Részletesebben

Dr. Komócsi András Doktori (Ph. D.) értekezés

Dr. Komócsi András Doktori (Ph. D.) értekezés A Wegener granulomatózis és a gyulladásos miopátiák tüdőmanifesztációjának klinikai megjelenésével és ezek kialakulásához vezető immunológiai eltérésekkel kapcsolatos vizsgálatok Dr. Komócsi András Doktori

Részletesebben

A szervezet válasza a parodontium bakteriális behatásaira. 3. óra

A szervezet válasza a parodontium bakteriális behatásaira. 3. óra A szervezet válasza a parodontium bakteriális behatásaira 3. óra 1. Az ép íny Színe halványrózsaszín Szorosan tapad a foghoz Széle késpenge szerűen elvékonyodik Az interdentális papillák szorosan kitöltik

Részletesebben

AZ IMMUNOLÓGIAI LABORATÓRIUM DIAGNOSZTIKAI LEHETİSÉGEI. http://rimm.dote.hu

AZ IMMUNOLÓGIAI LABORATÓRIUM DIAGNOSZTIKAI LEHETİSÉGEI. http://rimm.dote.hu AZ IMMUNOLÓGIAI LABORATÓRIUM DIAGNOSZTIKAI LEHETİSÉGEI http://rimm.dote.hu Az Immunológiai Laboratórium feladata: A, Egy beteg immunrendszerének komplex vizsgálatával adatokat szolgáltatni egy immunológiai

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.

Részletesebben

Immunmoduláns terápia az autoimmun betegségek kezelésében. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika

Immunmoduláns terápia az autoimmun betegségek kezelésében. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika Immunmoduláns terápia az autoimmun betegségek kezelésében Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika 1 Mikrobiális immunmodulátorok Teljes baktériumok (Lactob.casce)

Részletesebben

Immunbetegségek. Asztma. Szénanátha. Reumatoid artritisz. 1-es típusú Diabétesz mellitusz

Immunbetegségek. Asztma. Szénanátha. Reumatoid artritisz. 1-es típusú Diabétesz mellitusz Immunbetegségek Asztma Szénanátha Reumatoid artritisz 1-es típusú Diabétesz mellitusz Az immunrendszer feladata Saját és idegen felismerése Kórokozó mikroorganizmusok elleni védekezés A szervezet saját,

Részletesebben

Vércsoportszerológiai alapfogalmak. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen

Vércsoportszerológiai alapfogalmak. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen Vércsoportszerológiai alapfogalmak Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen 1 Vércsoportszerológia Az immunológia tudományának speciális ága, mely a vörösvérsejtek felületi antigénjeivel, és

Részletesebben

Szisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE)

Szisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Szisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE) Verzió 2016 2. DIAGNÓZIS ÉS TERÁPIA 2.1 Hogyan diagnosztizálható? Az SLE diagnózisa a panaszok (mint pl. fájdalom), a

Részletesebben

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai A sejtek lehetséges sorsa A sejtek differenciálódása, öregedése Sejthalál osztódás az osztódási folyamatok befejezése és specializálódás egy (összetett) funkra: differenciá elöregedés (szeneszcencia) elhalás

Részletesebben

Az 1-es típusú komplementreceptor (CR1/CD35) kifejeződése és szerepe emberi T-sejteken

Az 1-es típusú komplementreceptor (CR1/CD35) kifejeződése és szerepe emberi T-sejteken Az 1-es típusú komplementreceptor (CR1/CD35) kifejeződése és szerepe emberi T-sejteken Török Katalin Témavezető: Prof. Erdei Anna, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK Biológiai Intézet Immunológia Tanszék

Részletesebben

Az Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.

Az Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére. Újabban világossá vált, hogy a Progesterone-induced blocking factor (PIBF) amely a progesteron számos immunológiai hatását közvetíti, nem csupán a lymphocytákban és terhességgel asszociált szövetekben,

Részletesebben

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Gyulladásos szöveti mediátorok vazomotorikus hatásai Csató Viktória. Témavezető: Prof. Dr.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Gyulladásos szöveti mediátorok vazomotorikus hatásai Csató Viktória. Témavezető: Prof. Dr. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Gyulladásos szöveti mediátorok vazomotorikus hatásai Csató Viktória Témavezető: Prof. Dr. Papp Zoltán DEBRECENI EGYETEM LAKI KÁLMÁN DOKTORI ISKOLA Debrecen, 2015

Részletesebben

Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben. Doktori tézisek. Dr. Szidonya László

Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben. Doktori tézisek. Dr. Szidonya László Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben Doktori tézisek Dr. Szidonya László Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA V. évfolyam 11. szám, Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia című hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb

Részletesebben

Ismeretlen eredetű tüdőgyulladás megjelenése a SARS kórokozó vírusának azonosítása nemzetközi összefogással

Ismeretlen eredetű tüdőgyulladás megjelenése a SARS kórokozó vírusának azonosítása nemzetközi összefogással BIOTECHNOLÓGIA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Ismeretlen eredetű tüdőgyulladás megjelenése a SARS kórokozó vírusának azonosítása nemzetközi összefogással Tárgyszavak: SARS; vírus; koronavírus; vakcina; kutatás; vírusmutáció.

Részletesebben

Úttörő formula az egészségmegőrzés és helyreállítás természetes képességének mindennapi támogatására

Úttörő formula az egészségmegőrzés és helyreállítás természetes képességének mindennapi támogatására Úttörő formula az egészségmegőrzés és helyreállítás természetes képességének mindennapi támogatására A Természet megalkotta a Tökéletes Organizmust, az Embert Soha ember még nem hozott létre ehhez mérhető

Részletesebben

December 1. az AIDS világnapja. 1th December is the World AIDS Day. Dr. Forrai Judit

December 1. az AIDS világnapja. 1th December is the World AIDS Day. Dr. Forrai Judit December 1. az AIDS világnapja 1th December is the World AIDS Day forrai.judit@med.semmelweis-univ.hu Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet Initially submitted November 15, 2013; accepted for publication

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Az alvadási rendszer fehérjéi. Kappelmayer János DE OEC, KBMPI

Az alvadási rendszer fehérjéi. Kappelmayer János DE OEC, KBMPI Az alvadási rendszer fehérjéi Kappelmayer János DE OEC, KBMPI Fehérje diagnosztika, Pécs, 2006 1. Az alvadási rendszer fehérjéinek áttekintése 2. Alvadási fehérje abnormalitások 3. Az alvadási rendszer

Részletesebben

I. Az ember idegrendszere (14 pont)

I. Az ember idegrendszere (14 pont) I. Az ember idegrendszere (14 pont) Írd a megfelelő betűjelet az állítások után álló négyzetbe annak megfelelően, hogy az állítás csak az agyvelőre, csak a gerincvelőre, mindkettőre vagy egyikre sem vonatkozik!

Részletesebben

Kereskedelmi forgalomban lévő rekombináns gyógyszerkészítmények

Kereskedelmi forgalomban lévő rekombináns gyógyszerkészítmények Kereskedelmi forgalomban lévő rekombináns gyógyszerkészítmények Írta: Barta Zsolt Biomérnök hallgató 2007 Tartalomjegyzék 1 Rekombináns inzulin [1]... 3 2 A humán növekedési hormon rekombináns módon történő

Részletesebben

Vibrio, Campylobacter, Helicobacter. Biotípusok. Virulencia faktorok. Vibrio cholerae. Vibrionaceae. Szabó Judit

Vibrio, Campylobacter, Helicobacter. Biotípusok. Virulencia faktorok. Vibrio cholerae. Vibrionaceae. Szabó Judit Vibrionaceae Vibrio cholerae: cholera Vibrio, Campylobacter, Helicobacter Vibrio parahaemolyticus: tenger gyümölcsei, hasmenést okoz Vibrio vulnificus: tengerben való fürdés, súlyos bőr és kötőszöveti

Részletesebben

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk

Részletesebben

Kutatási beszámoló 2006-2009. A p50gap intracelluláris eloszlásának és sejtélettani szerepének vizsgálata

Kutatási beszámoló 2006-2009. A p50gap intracelluláris eloszlásának és sejtélettani szerepének vizsgálata Kutatási beszámoló 6-9 Kutatásaink alapvetően a pályázathoz benyújtott munkaterv szerint történtek. Először ezen eredményeket foglalom össze. z eredeti tervektől történt eltérést a beszámoló végén összegzem.

Részletesebben

4. A humorális immunválasz október 12.

4. A humorális immunválasz október 12. 4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező

Részletesebben

MDOSZ. Dietetikai kisokos. Az antioxidánsok. Készítette: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2013

MDOSZ. Dietetikai kisokos. Az antioxidánsok. Készítette: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2013 MDOSZ 5. Az antioxidánsok Készítette: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2013 Fogalmak ROS: Reaktív oxigén species. Ide tartoznak a szabadgyökök, mint például a hidroxilgyök, szuperoxidgyök, lipidperoxil-gyök

Részletesebben

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az

Részletesebben

10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok

10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok 10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok Kacskovics Imre Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék 2016. április 27. TUMOR Tumor (neoplázia): növekedési kontroll (immunosurveillance) alól

Részletesebben