1Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "dr.peter.erzsebet@gmail.com 1Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens"

Átírás

1 Dr. Péter Erzsébet 1 Gelseiné Magyarics Szilvia 2 A MÁV-START Zrt. egészségfejlesztési koncepciójának megvalósítása a Nagykanizsa Személyszállítási Szolgáltatási Központban Realisation of conception for health promotion by MAV-START Ltd in the Passenger Service Centre Nagykanizsa dr.peter.erzsebet@gmail.com 1Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens 2 Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, egyetemi hallgató A munkavégzés, valamint a munkahelyi környezet minősége és hatásai alapvetően meghatározzák közérzetünket, és számos módon befolyásolják egészségi állapotunkat, ezért időszerű a munkahelyi egészségfejlesztéssel foglalkozni. Ahhoz, hogy a születéskor várható átlagos élettartam növekedjen, a krónikus megbetegedések előfordulási gyakorisága csökkenjen, prevenciós programokra van szükség. Ezeknek a programoknak a lebonyolításában és finanszírozásában fontos szerepe van a vállalatnak is, mivel anyagi érdekük fűződik a munkaerő jó mentális és fizikai egészségi állapotához, mely hozzájárulhat az üzleti eredményeik javításához, ezáltal a gazdasági növekedéshez. Jelen kutatás Magyarország egyik legnagyobb munkáltatójának egészségfejlesztési koncepciójára irányul. A primer kutatás célja az volt, hogy felmérjük a Nagykanizsa SZSZK munkavállalóinak közérzetét, egészségi állapotát, valamint, hogy mit tesznek saját egészségi állapotuk megőrzése érdekében. További cél volt, hogy kiderítsük, a munkáltató mit tesz a munkavállalók egészségének megőrzése érdekében. Foglalkoznak-e a munkahelyi egészségkárosító körülményekkel, vagy csak a dolgozót próbálják a fennálló munkahelyi és egyéb megterhelésekkel szemben ellenállóbbá, és egészségesebbé tenni? Összességében elmondható, hogy a MÁV-START Zrt.-nél működő munkahelyi egészségfejlesztési programja nem problémamentes, mivel nem elégíti ki a munkahelyi egészségfejlesztéssel szemben állított követelményeket, vagyis csak részproblémákkal foglalkozik, vagy nem terjed ki a teljes dolgozói állományra. Minden egyes munkavállaló, aki kapcsolatba kerül az utasokkal munkája során tulajdonképpen a MÁV-START arcának tekinthető. Fontos, hogy elégedettek legyenek a munkájukkal, azonosulni tudjanak a cég értékrendjével, betartsák az előírt szolgáltatói magatartást, udvariasak, segítőkészek és jól tájékozottak legyenek. Főbb célkitűzések bemutatása A vizsgálat egyrészt kiterjed az egészségről vallott nézetekre, másrészt a munkavégzés során fellépő stresszorok, és azok egészségre kifejtett hatására, különös tekintettel a MÁV-START Zrt. vállalati kultúrájára. A primer kutatás egyik célja az, hogy felmérjem a MÁV-START Zrt. Nagykanizsa Személyszállítási Szolgáltatási Központ (továbbiakban: Nagykanizsa SZSZK) munkavállalóinak közérzetét, egészségi állapotát, valamint, hogy mit tesznek saját egészségi állapotuk megőrzése érdekében. További cél, hogy kiderítsük, a munkáltató mit tesz a munkavállalók egészségének megőrzése érdekében. Foglalkoznak-e a munkahelyi egészségkárosító körülményekkel, vagy csak a dolgozót próbálják a fennálló munkahelyi és egyéb megterhelésekkel szemben ellenállóbbá, és egészségesebbé tenni. Keresleti és kínálati oldalelemzésen keresztül szeretném feltérképezni azt, hogy a vállalati egészségmegőrző programmal mennyire elégedettek a munkavállalók és a munkáltató. Az empirikus kutatás keretében a Nagykanizsa SZSZK munkavállalóinak egészségtudatosságát vizsgáljuk. A kérdéskör első fele kiterjed arra, hogy mit tesznek a munkavállalók saját szellemi és fizikai aktivitásuk, egészségük megőrzése érdekében, a prevenció mely típusát preferálják leginkább. Milyen erőfeszítéseket hajlandóak megtenni, illetve miről hajlandóak lemondani a cél elérése érdekében? 323

2 A kérdéskör második fele azt világítja meg, hogy a vállalati környezetnek milyen szerepe van, hogyan befolyásolja a munkavállalók egészségét, különös tekintettel a stressz hatások okozta egészségkárosodásra, és azok megelőzésére. A munkakörnyezetre jellemző stresszorok bemutatása Ebben a fejezetben foglalkozunk a munkahelyi egészségfejlesztéssel, aminek bevezetéséhez először néhány olyan, szorosan a témához kapcsolódó alapfogalmat mutatunk be, mint az egészség és a stressz. Magyarországon számos kutatás készült a témában. Juhász (2007) doktori disszertációjában részletesen foglalkozik a munkahelyi egészségfejlesztés magyarországi helyzetével. Következtetésképpen megállapítja, hogy az utóbbi években, hazánkban is megjelent a törekvés a munkahelyi egészségfejlesztés szemléletének és gyakorlatának elterjesztésére. Ezek a programok azonban általában nem elégítik ki maradéktalanul a munkahelyi egészségfejlesztéssel szemben állított követelményeket. Csak részproblémákkal foglalkoznak, vagy nem terjednek ki a teljes dolgozói állományra, illetve nem foglalnak magukban szervezeti fókuszú átalakításokat (Juhász, pp ). Az egészség nem pusztán a betegség hiánya, hanem egy olyan állapot, melynek fizikai, kulturális, pszichoszociális, gazdasági és lelki vonatkozásai vannak (Marks et al., p. 4.). Ez a megfogalmazás magában foglalja az egyének és a vállalatok egészségre vonatkozó nézeteit egyaránt, az egészség megőrzése közös érdek. Elsősorban az egyén felelős a saját egészségi állapotáért, annak minél hosszabb időn át történő megőrzéséért. Másrészt életünk jelentős részét a munkahelyen töltjük, ezért a munkáltatónak is felelőssége, és érdeke, a munkavállalók egészségének megőrzése, illetve fejlesztése (Munkahelyi egészségfejlesztés munkáltatók számára, 2010). Az egészségfejlesztésnek elméleti kiindulópontját képezi az egészség Bircher-féle (2005) dinamikus meghatározása. Bircher szerint az egészség definíciójának az emberi természet bio-pszicho-szociális természetén túl figyelembe kell vennie az egyénre ható megterhelések, igények és az ezekkel való megküzdési képesség közötti dinamikus kapcsolatot is. Ennek megfelelően Bircher az alábbi meghatározást javasolja: Az egészség a jóllét dinamikus állapota, melyet egy fizikai, mentális és társas potenciál jellemez, mely potenciál kielégíti az egyén életkorának, kultúrájának és személyes felelősségének megfelelő igényeit. Ha ez a potenciál nem elegendő az igények kielégítésére, akkor az állapot betegség (Bircher, p. 336.). A pozitív és negatív megközelítés a laikus egészség-meghatározásokban is megjelenik, amely sokat változott a 20. század folyamán. Míg a 19. században egy aszkétikus egészségértelmezés volt elterjedt, mely az önmegtartóztatást, a takarékosságot, az önkontrollt, a szigorú viselkedési szabályok betartását hangsúlyozta, a 20. század második felében már egy hedonikus egészségszemlélet vált uralkodóvá. Ebben a szemléletben az egészséget a jókedv, az élvezet, az önmegvalósítás jelenti. Korunkban az egészség körüli problémák a veszteseké, szemben az életet állandó kihívásként megélő fitt és egészséges sikeremberekkel (Benkő, pp ). Az egészségfejlesztés célja az egyének, csoportok, közösségek egészségének, életminőségének fejlesztése. Az egészségfejlesztés egy olyan folyamat, amelynek révén az emberek képesek javítani a saját egészségüket, növelve az afeletti kontrolljukat. Azt lehet vele elérni, hogy az emberek maguk legyenek képesek gondoskodni egészségükről (Marks et al., 2000, pp ). A stressz szó eredetileg az angol és a latin nyelvben egy ige volt, melynek jelentése: megsérteni, bántani, szorítani. A fogalmat később használták a természettudományokban, elsősorban a fizikában, ahol egy tárgyra ható külső nyomással hozták összefüggésbe. Az orvostudományba a 20. században került át a szó, azonban itt kétféle értelemben is használják a stresszt: jelenti a szervezetre ható külső körülményeket (például magas hő, erős ütés stb.), illetve az ezen körülmények hatására a szervezetben lezajló belső változásokat is. A szervezetre ható külső erőket stresszoroknak nevezzük (Kahn és Byosiere, pp ). 324

3 A stresszorokat az általuk kifejtett hatás pozitív vagy negatív természete szerint két csoportba oszthatjuk: Az eustressz az önbeteljesítés stressze. Az ezt kiváltó stresszorok olyan aktivitások, melyek az általa fontosnak tartott képességei alkalmazására késztetik az egyént, illetve arra, hogy új képességeket szerezzen. Az ilyen stresszorok tehát hosszabb távon építően hatnak a személyre. A hatásában negatív stressz a distressz. Ez akkor lép fel, ha a stresszorral való megküzdés során nincs lehetőség a meglévő képességek felhasználására, vagy újak szerzésére, s ez hosszabb távon testi-lelki károsodáshoz vezet (Kahn és Byosiere, pp ). Nézzük meg, melyek azok a munkahelyi tényezők, amelyek a legtöbb ember számára stresszt okoznak, így munkahelyi stresszoroknak tekinthetők. Gyakorlatilag minden munkaköri leírásnak vannak olyan elemei, amelyek bizonyos emberek számára adott időpontban stressz forrásai lehetnek. Egyik ilyen lehet a mennyiségi túl- vagy alulterhelés. Erről akkor beszélünk, ha egy dolgozónak adott időre egyszerűen túl sok, vagy túl kevés munkát adnak. Minőségi túlterhelés esetén az elvégzendő feladat túlságosan bonyolult. A minőségi alulterhelés a monotóniával azonos, a dolgozó éberségének, gyors reakciókészségének romlását is eredményezhetik, ami különösen hátrányos lehet olyan munkakörökben, ahol a munkában eseménytelen periódusok és gyors reagálást kívánó vészhelyzetek váltják egymást. Egy másik stressz forrást jelenthetnek a munkafeltételek. Az is jelentős stresszor lehet, ha a munkafeltételek nem biztosítják a megfelelő munkavégzés hátterét (például nem állnak rendelkezésre a hatékony, gyors munkát lehetővé tevő eszközök). A munkafeltételek akkor is stressz forrásai lehetnek, ha az egyénnek veszélyes körülmények között, vagy eltérő műszakban kell dolgoznia. Utóbbi a napszaki biológiai ritmus felborulása miatt közvetlenül is kiváltója lehet különböző betegségeknek, illetve pszichés stresszorként közvetett módon is vezethet betegségekhez. Stressz forrás lehet még a gyakori változások a munkában: A munkafeladatok, értékelési kritériumok, eszközök, stb. gyakori változásai elbizonytalanítják az embert saját szakértelmében, kompetenciájában, így stresszt jelentenek. Lépést tartani a gyors technológiai változással: Jelen korunk egyik tipikus stresszora, a dolgozóktól állandó tanulást, alkalmazkodást kíván (Cooper és Davidson, pp ). Stresszorok lehetnek a fizikai környezet olyan jellemzői is, mint a zaj, a hő, a nem elégséges megvilágítás, a szennyezett levegő, a kellemetlen szagok, a túlzsúfoltság, az elvonulási lehetőség hiánya. Jelentős egyéni különbségek vannak abban, hogy ki mennyire tudja tolerálni ezeket a kellemetlen, zavaró környezeti ingereket. Más zajszintet találunk elviselhetőnek egy autógyárban, mint az irodában. De még az egészségre káros értéket elérő ingerekhez is hozzá lehet szokni egy idő után, ettől függetlenül azonban ezek továbbra is ártalmas hatásúak (Smith, pp ). A stressz hosszú távú egészségkárosító hatásai közé tartoznak a fent megnevezetteken kívül a szív-koszorúér betegségek is. A tartósan emelkedett vérnyomás krónikus magas vérnyomáshoz vezethet, illetve szív-koszorúér betegségek léphetnek fel. A stressz egy további nagyon fontos jellemzője, hogy befolyásolni képes a szervezet saját védekező rendszerének, az immunrendszernek a működését (Miller, pp ).Végezetül nézzük meg, melyek azok a pszichés tünetek, betegségek, amelyek a leggyakrabban jelennek meg a stresszre adott válaszként. Az egyik legáltalánosabb tünet, amely kialakulhat a szorongás. A szorongás egy elővételezett veszélyre adott érzelmi válasz. Olyan kellemetlen érzelmek tartoznak ide, mint az aggódás, és a félelem. Ezek csak akkor tekinthetők abnormálisnak, ha olyan helyzetben jelentkeznek, amelyet az emberek többsége könnyedén megold. Ennél súlyosabb következmény a depresszió, amely egy olyan hangulatbetegség, melyet a szomorúság, a levertség, a csökkent motiváció, az élet iránti érdektelenség és a negatív gondolatok, valamint olyan testi tünetek, mint az alvászavarok, az étvágytalanság és a fáradékonyság jellemeznek (Atkinson, pp ). Összességében elmondhatjuk, hogy a munkahelyen tartósan fennálló stressz hatások azt eredményezhetik, hogy a dolgozók elégedetlenné válnak a munkahelyükkel, a szervezettel, az abban elfoglalt szerepükkel szemben. Ez

4 pedig jelentős mértékben meghatározza a termelékenységüket, munkavégző képességüket. Utóbbiak már a stressznek a szervezetet érintő hatásai közé tartoznak. (Atkinson, pp ). A munkahelyi egészségfejlesztés elemzése A munkahelyi egészségfejlesztés egy olyan eljárás, melynek célja a dolgozók egészségének, életminőségének fejlesztése, de a hagyományos orvoslástól eltérően ezt az egészség feletti kontrollnak és felelősségnek az egyének kezébe helyezésével éri el (Juhász, p. 53.). A munkahelyi egészségfejlesztés alapgondolatának jogi alapjai más az Európai Közösséget létrehozó Amszterdami Szerződésben le lettek fektetve. Létjogosultságát az Európai Közösség 89/391/EEC számú keretutasítása alapozza meg, mely meghatározza, hogy a munkáltatók feladata biztosítani a dolgozók egészségét, biztonságát. E feladatnak a megelőzés elvein kell alapulnia (Levi, pp ). Az Európai Uniós tagállamok 1997-ben elfogadtak egy nyilatkozatot a munkahelyi egészségfejlesztésről. E nyilatkozat szerint az egészséges, jól képzett munkaerő alapkövetelmény az Európai Unió társadalmi, gazdasági jólléte szempontjából. Ennek szellemében alapították meg a munkahelyi egészségfejlesztéssel foglalkozó európai hálózatot - Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata European Network for Workplace Health Promotion - néven. A hálózat célja, a tagok közt terjeszteni a példaértékű egészségfejlesztési programokat. Így bátorítja az Unió a tagállamokat, hogy kezeljék megfelelő súllyal a munkahelyi egészségfejlesztést. Egy 1992-es, több európai országra, 1451 vállalatra kiterjedő felmérés szerint (Geruts-Gründemann, pp ) a megkérdezett vállalatok jelentős része foglalkozik a munkakörnyezetre irányuló megelőző beavatkozásokkal, elsősorban a fizikai stresszorok megelőzésével, de a pszicho-szociális stresszorok megelőzésével is foglalkozott a vállalatok közel fele. A prevenciós programok bevezetésének legfontosabb motiváló tényezői a vezetés számára az európai és nemzeti törvényeknek, szabályoknak való megfelelés voltak. A munkahelyi stresszt és megelőzését kiemelt fontosságú tényezőként kezelő országok Svédország, Finnország és Hollandia. Svédországban például a Munkahelyi Környezet Törvény leszögezi, hogy a munkahelyi körülményeket az emberek eltérő fizikai és pszichológiai sajátosságaihoz kell adaptálni, valamint lehetővé kell tenni az alkalmazottak számára, hogy részt vehessenek saját munkafeltételeik kialakításában (Levi, pp ). A svéd megközelítés a munkahelyi stresszorok csökkentésén kívül kifejezetten egészségfejlesztő munkahelyi faktorok megteremtését is szorgalmazza, a hangsúlyt pedig egyértelműen a dolgozók egészségének védelmét, fejlesztését szolgáló szervezeti átalakításokra helyezi (Theorell-Wahlstedt, pp ). Kifejezetten fontos vállalati kérdésként ismerik fel a munkahelyi stresszt Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Németországban és Írországban, de a beavatkozások többsége az egyénre és nem a szervezetre irányul. Németországban egy törvény révén a biztosítótársaságok kínálnak a dolgozóknak különféle megelőző programokat. Ezeknek a programoknak a többsége egyéni életmód-változtatásra fókuszált, de fokozatosan megjelentek az átfogóbb, hosszabb távú, a szervezet átalakítását hangsúlyozó programok is (Beermann et al, pp ). Olaszországban, Görögországban és Portugáliában a munkahelyi stresszt nem tekintik fontos vállalati problémának, alig történnek megelőző programok. Görögországban az egészség és biztonság kérdése gyakorlatilag teljesen hiányzik a humánerőforrás-gazdálkodás területéről. Jellemző a veszélyes munkavégzés, a biztonsági előírások hiánya. Kevés, és rosszul kidolgozott stressz kezelő program van ma Görögországban (Petsetaki, pp ). Az utóbbi években, hazánkban is előtérbe került a törekvés a munkahelyi egészségfejlesztés szemléletének és gyakorlatának megvalósítására. A manapság futó programok azonban általában nem elégítik ki maradéktalanul a munkahelyi egészségfejlesztéssel szemben állított követelményeket, csak egy-két részproblémával foglalkoznak. Nem terjednek ki a teljes munkavállalói állományra, és nem foglalnak magukban szervezeti fókuszú 326

5 átalakításokat. Ahhoz, hogy ezek a programok széles körben elterjedjenek, szemléletváltásra van szükség mind az egyének, mind a szervezetek részéről. A programok általános alkalmazásának feltétele lenne az egészség értékként történő elfogadása, a humán erőforrással való hosszú távú tervezés, a kis- és középvállalkozások támogatása, a törvényi rendelkezések következetes betartása, ellenőrzése. Nem utolsó sorban az egészségfejlesztés szemléletének, módszereinek és eredményességének a vállalatvezetőkkel való megismertetése, valamint megfelelően kontrollált munkahelyi egészségfejlesztéssel foglalkozó kutatások, hatásvizsgálatok elvégzése (Juhász, p. 52.). A magyarországi vállalatoknál többnyire az egészségfejlesztő tevékenységek egy-egy részterületre irányulnak, nem komplexen kezelik a kérdést. Néhány nagyvállalat van csupán, ahol a több problémára fókuszáló egyéni egészségfejlesztés mellett ergonómiai szempontokat is figyelembe vevő munkakörnyezeti átalakítás is folyik. Ilyen például a Dunaferr Rt. és az Ericson Magyarország Kft. (Szatmári, pp ). Magyarországon, Zala megyei vállalkozásokat vizsgálva (Péter-Keller-Kaszás, p. 57.), kutatások igazolják, hogy a munkáltatók egyre fontosabbnak érzik a vállalati egészségfejlesztést a worksite wellness, és az egészségmegőrzést támogató béren kívüli juttatások révén. A munkáltatókra és a munkavállalókra is súlyos gazdasági terhek nehezednek a tőkehiány, a fenyegető munkanélküliség, a magas adó és járulék terhek miatt. Az egészség hosszabb ideig tartó hiánya egzisztenciális válságba sodorhatja a munkavállalót. Valamilyen betegség következményeként a koncentráció nélkül végzett munka ugyanúgy veszteséget okozhat a vállalatnak, mint a teljes távolmaradás. A mikro-, illetve kisvállalkozások a cafeteriában, illetve a béren kívüli juttatásokban (csapatépítés, nyaralás, étkezési hozzájárulás, védőoltások) példaértékű juttatásokat adnak a vizsgált térségben, megelőzve a multinacionális cégeket, valamint a forráshiánnyal küzdő állami fenntartású szervezeteket. Ennek révén a vállalati kultúrába beépítik a megbecsülés e formáját, így egészségesebb, és ez által hosszútávon jövedelmezőbb munkahelyet teremtve. A kutatás eredménye szerint az alacsonyabb létszámmal működő intézményekben a forráshiány ellenére is nagyobb az egészségtudatosság melletti elkötelezettség, míg a nagyobb cégeknél inkább a humánerőforrás-menedzsmenthez kapcsolódó anyagi döntések dominálnak. Alkalmazott módszerek Kvalitatív és kvantitatív felmérést is végeztünk az empirikus vizsgálatok során. Kvalitatív vizsgálaton belül strukturált egyéni mélyinterjút készítettünk a társaság területi humán koordinátorával, valamint foglalkozásegészségügyi orvosával. A kvantitatív kutatásunk részét képezi egy kérdőíves lekérdezés. A primer kutatás helyszíne a MÁV-START Zrt. Nagykanizsa Személyszállítási Szolgáltatási Központ, ahol az alapsokaságot a Nagykanizsa SZSZK munkavállalói szolgáltatták. A mintasokaság 100 fő, ebből 42 nő és 58 férfi. A felmérés nemenként és korosztályonként volt reprezentatív. Dr. Péter Erzsébet publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Empirikus kutatás eredményeinek értékelése H-1 A Nagykanizsa Személyszállítási Szolgáltatási Központ 31 és 40 év közötti korcsoporthoz tartozó munkavállalóinak többsége rekreációs céllal veszi igénybe az Egészségmegőrző Programot

6 Az 1. számú hipotézis mind a kvalitatív, mind a kvantitatív kutatás során beigazolódott. Interjúalanyunktól azt a választ kaptam, hogy az Egészségmegőrző Programot a munkavállalók elsősorban rekreációs céllal veszik igénybe. A kérdőíves lekérdezés során szintén ezt a választ jelölték meg a legtöbben. Azok a munkavállalók, akik már részt vettek az Egészségmegőrző Programban, részben prevenciós céllal vették igénybe a programot, illetve a már kialakult betegségüket szerették volna kezeltetni. Az Egészségmegőrző Programot már igénybe vett munkavállalók közül 42 % pihenés, rekreáció céljából vette azt igénybe. 37 %-uknak van valamilyen mozgásszervi megbetegedése, 5 %-uknak pedig szív- és érrendszeri megbetegedése, akik elsősorban gyógykezelés céljából jelentkeztek a programra. 11 % azoknak a száma, akik egészségi állapotuk teljes körű felmérése céljából adták be jelentkezésüket, és 5 % akik prevenciós céllal jelentkeztek az Egészségmegőrző Programra. Az Egészségmegőrző Programot igénybevevő 19 munkavállaló közül 6 fő tartozott a év közötti korcsoporthoz. A többségüknek, 67 %-nak fő motivációja a pihenés, rekreáció volt, 33 %-uk pedig mozgásszervi megbetegedése miatt vette igénybe. H-2 A MÁV-START Zrt. által biztosított egészségmegőrző szolgáltatások közül a munkavállalók többsége az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulást preferálja leginkább a béren kívüli juttatások közül. Megkértük a Nagykanizsa SZSZK munkavállalóit, hogy értékeljék 7 fokozatú Likert skálán a munkáltató által részükre nyújtott egészségmegőrző szolgáltatások fontosságát. Az 1-es jelölés azt jelentette, hogy egyáltalán nem tartják fontosnak a szolgáltatást, a 7-es jelölés pedig azt, hogy nagyon fontosnak tartják. A megkérdezettek válaszait úgy értékeltük, hogy az egyes juttatásokra adott pontokat átlagoltuk. Az alábbi eredményre jutottunk: a válaszadók valamennyi egészségmegőrző szolgáltatást fontosnak tartották. Ezen belül legfontosabbnak az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulást értékelték, átlagosan 5,91 pontra. A legkevésbé fontosnak a térítésmentes influenza elleni védőoltást tartották, melyet 4,66 pontra értékeltek átlagosan. 328

7 A megkérdezett munkavállalók közül 79 fő preferálja az Erzsébet utalványt. Ez az elem tulajdonképpen nem a választható béren kívüli juttatás elemei között szerepel, hanem azon felül adható minden dolgozónak havi 8.000,- Ft értékben. A választható elemek közül az egészségpénztári és önsegélyező pénztári tagdíj hozzájárulást részesíti előnyben a munkavállalók közül 66 fő év során a MÁV Csoport úgy határozott, hogy az öngondoskodás ösztönzése céljából, a dolgozó által akár önerőből, akár a VBKJ-ból fizetett önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjhozzájárulást kiegészíti az egyén munkabérének 0,5 %-ának megfelelő összeggel. A munkavállalók közül 25 fő a preferálja ezt az elemet, melynek elterjedése még további növekedést valószínűsít. A Széchenyi Pihenőkártya egyre népszerűbb a vasutasok körében, a megkérdezettek közül 45 fő választotta valamelyik típusát. 10 fő kérte az iskolakezdési támogatást, 9 fő a magáncélú ruhapénzt, 5-5 fő pedig a közlekedési hozzájárulást, vagy a lakáscélú megtakarítást vette igénybe. A választható Béren Kívüli Juttatások preferálásának megoszlását, melyből kiderül, hogy a megkérdezett munkavállalók valóban az önkéntes egészségpénztári tagdíj-hozzájárulást választották a legtöbben, tehát a 2. számú hipotézisem is bizonyítást nyert. H-3 A munkáltató a választható béren kívüli juttatással, mint a prevenció egyik eszközének biztosításával, hozzájárul a munkavállalók egészségfejlesztéséhez. Feltételezésünket Pongrácné Németh Éva területi humán koordinátor igazolta a vele készített interjú során. A munkáltató ösztönző céllal adja ezt a juttatást, melyből a munkavállaló saját igényei szerint maga választhat az elemek közül, a rendelkezésére álló keret mértékéig. A elemek egy része a prevenciót szolgálja, elsősorban az egészségpénztári tagdíj hozzájárulás, melynek népszerűsége a kvantitatív kutatásból is kiderült. Sokrétű felhasználási lehetősége miatt választják sokan, mely elsősorban az egészségmegőrzést szolgálja. Egyre több helyen fogadják el a magán egészségügyi ellátásban, fogászati ellátásban, gyógyszertárakban, bio patikákban, gyógyfürdőkben, továbbá vásárolható vele sport felszerelés, vagy uszoda bérlet is. A másik népszerű eleme a VBKJ-nak a Széchenyi Pihenőkártya, melynek választása esetén akár az egész család nyaralása finanszírozható. Ezáltal kielégíthető a dolgozók pihenés, rekreáció iránti igénye, mely szintén hozzájárul a prevencióhoz. H-4 A vezetőség felelőssége a megfelelő munkahelyi légkör biztosítása, mely a munkavállalók véleménye szerint befolyásolja motivációjukat és munkateljesítményüket. Ezt a hipotézist mind a kvalitatív, mind a kvantitatív kutatás igazolta. Az interjúalany elmondása szerint a vezetőség feladata, hogy kiszámítható, és biztonságos munkakörnyezetet teremtsen, ahol a dolgozó jól érzi magát. A cél eléréséhez többféle eszköz áll rendelkezésére. Rugalmas munkaszervezéssel, nyitott kommunikációval, együttműködéssel a vezetők és a beosztottak között, a dolgozók szervezetben betöltött szerepének tisztázásával, a munkavállalókkal szemben támasztott egyértelmű elvárásokkal ezt létre tudja hozni. Fontos még a munkavállalók megfelelő ösztönzése a részükre szervezett képzésekkel, a csapatmunkára buzdítással, csapatépítő jellegű programokkal, előrelépési lehetőségek biztosításával, az erőfeszítések megfelelő jutalmazásával, az egészségfejlesztési lehetőségek támogatásával. A megkérdezett munkavállalók egyöntetű véleménye szerint a jó munkahelyi légkör hatékonyabbá teszi a munkavégzést. 96 % értett egyet ezzel a megállapítással, és csupán 4 % azoknak a száma, akik ebben kételkedtek, illetve nem találtak összefüggést a két dolog között. Következtetések, javaslatok

8 330 Kutatásunk során megismertük a MÁV-START Zrt. Nagykanizsa SZSZK munkavállalóinak egészségi állapotát, általános és munkahelyi közérzetét, valamint az egészségtudatossághoz való viszonyát. A kvantitatív kutatás kiértékelése során tudomást szereztünk étkezési szokásaikról, szabadidő eltöltési és üdülési szokásaikról. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az egészségtudatos táplálkozás még csak kialakulóban van. A hosszú évek alatt rögzült szokásokat és az ízlést nagyon nehéz befolyásolni, a munkavállalók döntő többsége még mindig a hagyományos, házias ételeket preferálja. Életmódváltásra általában csak valamilyen egészségügyi probléma megjelenésekor kerül sor, pedig helyesebb volna a prevencióra helyezni a hangsúlyt. A nagykanizsai központ munkavállalói egészséges életmódra, egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsokat kizárólag az Egészségmegőrző program keretében kapnak, ott van lehetőségük ezzel kapcsolatos előadásokat hallgatni, tréningeken részt venni. A kvantitatív kutatásból látszik, hogy a megkérdezett munkavállalók közel 1/5-öd részének volt csak lehetősége részt venni a programban. A Nagykanizsa SZSZK szolgálati helyein a munkahelyi étkezés nem megoldott. A nagykanizsai központban működő üzemi konyha év elején megszűnt, helyette csak egy büfé üzemel jelenleg. Sajnos az ő kínálatukból is hiányoznak az egészséges élelmiszerek, valamint az azok elfogyasztásához szükséges idő sincs biztosítva. A távolabb található munkahelyekről a büfé megközelítésére kevés a 20 perces munkaközi szünet. A munkáltató a havi Ft-ig adómentesen adható Erzsébet utalvánnyal támogatja a munkahelyi étkezést. A választható béren kívüli juttatások elemei között nem szerepel az Erzsébet utalvány, az minden munkavállalónak alanyi jogon adható, a mértéke is központilag meghatározott. Az Erzsébet utalvány értékesítéséből befolyt összeget, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, az Erzsébet program keretében a szociálisan rászorulók üdültetésére fordítja évben még szerepeltek a kedvezményezettek között a MÁV Csoport munkavállalói is, 2014-ben viszont már nem kerültek bele. A Nagykanizsa SZSZK területéhez tartozó valamennyi pénztár és iroda fel van szerelve hűtőszekrénnyel, mikrohullámú sütővel, kávé- és teafőzővel a dolgozók kényelmét szolgálva. A legtöbb szolgálati helyen megfelelő étkező helyiség is biztosítva van, viszont az adminisztratív munkakörben dolgozóknál ez a kérdés nem megoldott, nincs megfelelő helyiség erre a célra. Hasonló a helyzet az utazó munkakörben foglalkoztatottaknál. Megfelelő pihenő vagy étkező helyiség hiányában sokszor a vonaton, nem megfelelő higiéniai körülmények között kénytelenek étkezni. A munkavállalók saját bevallása szerint 17 %-uk sportol rendszeresen, közülük 31 % kerékpározik. A munkáltató Bringázz a munkába kampány keretében támogatja a kerékpárral történő közlekedést. A kombinált, vonattal és kerékpárral történő munkába járást a jelentős számú kerékpárszállító kocsi üzembe helyezése teszi lehetővé. A kerékpárok tárolása viszont nincs megoldva, sem a vasutas munkavállalók, sem az utazóközönség számára. Szükséges lenne minden szolgálati helyen az igényeknek megfelelő nagyságú, fedett, részben fedett, vagy akár nyitott jellegű kerékpár tároló kialakítására. Ezzel nem csak a munkavállalók aktivitása, egészségtudatos gondolkodása fejleszthető, hanem a környezettudatosságuk is. Kevés szó esik arról, hogy a vasúti közlekedés a leginkább környezetkímélőbb közlekedési mód. Legalábbis nincs megfelelően kommunikálva, így a közlekedési alternatívák közötti választásnál nem is kerül szóba, mint döntési tényező. Egy kerékpár tároló építési kampány megfelelő kommunikációs csatornák használatával, mint plakátok, hirdetőfalak, intranet -, segíthetne népszerűsíteni az egészséges életmódot, és egyben felhívhatná a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A kampány keretében el lehetne végezni a vasútállomások területén található aluljárók akadálymentesítését is, mely nem csak a kerékpárosok, de a bőrönddel közlekedő utasok számára is minőségi javulást eredményezne a vasúti közlekedés színvonalában. Munkaszervezési intézkedésekkel is sokat tehet a munkáltató a munkahelyi környezet javításáért. Például az olyan szellemi foglalkoztatottak részére, akik nappalos, vagy kötetlen munkaidőben dolgoznak, bevezethetné a rugalmas munkaidőt, mely sokkal kedvezőbb a munkavállalók számára. Főként azok számára lenne előnyös, akik

9 tömegközlekedési eszközzel járnak munkába, és a menetrend nem igazodik a munkaidő kezdetéhez és végéhez. Így nem kellene felesleges várakozással tölteniük a szabadidejüket. Népszerűek a különböző konfliktuskezelő tréningek a munkatársak között, a kvantitatív kutatásból is kiderült, hogy a munkavállalók 69 %-a vett már részt ilyenen. A kutatás terjedelmi korlátai miatt már nem tértem ki az elégedettség felmérésére, de a visszajelzések azt mutatják, hogy egyértelműen pozitívan értékelték. A tréning általában 2 napos, egy kellemes szállodai környezetben zajlik, és színvonalas ellátással párosul. Hátránya, hogy ez a lehetőség sem terjed ki minden munkavállalóra, csak a meghatározott munkakörökre. Az egyik legfontosabb területe a munkahelyi egészségfejlesztésnek, a támogató pszicho-szociális munkakörnyezet biztosítása. A kvantitatív vizsgálatból kiderült, hogy a dolgozók milyen mértékben tartják stressz keltőnek a munkájukat. Mindössze 7 %-uk nyilatkozott úgy, hogy csak enyhén stressz keltő a munkája, 56 %-uk találta közepesen stressz keltőnek, 30 %-uk erősen, és 8 %-uk extrém módon erősen stressz keltőnek minősítette. A foglalkozás-egészségügyi orvostól az interjú során megtudtam, hogy a munkahelyi stressz mennyi féle pszichoszomatikus betegség okozója lehet. Ezek elkerülése érdekében nagyon sokat tehet a munkáltató és a munkavállaló egyaránt. Legfontosabb feladat a nyugodt munkahelyi légkör kialakítása, mely alapvetően a vezetőség felelőssége. Ennek érdekében szervez különböző csapatépítő jellegű rendezvényeket, mint a vasutasnap, pénztárosok napja, jegyvizsgálók napja, kocsivizsgálók napja. Ezen kívül a főzőversenyeket, sportrendezvényeket is szponzorálja. Hagyománya van a tavaszi és őszi horgászversenyeknek is, melyet a jegyvizsgálók szerveznek és bonyolítanak le. Szintén a dolgozók szervezik maguknak a vasúti kirándulásokat, névnapi rendezvényeket, mindezt azért, hogy együtt lehessenek. A kérdőíves lekérdezésből egyértelműen látszik, hogy hasznosnak tartják ezeket a programokat a munkavállalók. A munkahelyi légkörrel kapcsolatos kijelentések elemzése során egyértelműen bizonyítást nyert a hasznossága. A munkatársak jól kijönnek egymással, jó a kapcsolatuk a főnökükkel, baráti kapcsolataik is vannak a munkahelyen, és általában elmondható, hogy ennek következményeként szívesen járnak be dolgozni, és elégedettek a munkahelyükkel. A munkahelyi egészségfejlesztés sikeres megvalósításának egyik legfontosabb eleme, hogy minden fél bizonyítsa a téma iránti elkötelezettségét. Elengedhetetlen a vezetők elkötelezettsége, és az, hogy az alkalmazottakat lehetőség szerint a munkahelyi egészségfejlesztés végrehajtásának valamennyi szakaszába bevonják, és ösztönözzék a lehető legnagyobb mértékű részvételt. Minden egyes munkavállaló, aki kapcsolatba kerül az utasokkal munkája során tulajdonképpen a MÁV-START arcának tekinthető. Fontos, hogy elégedettek legyenek a munkájukkal, azonosulni tudjanak a cég értékrendjével, betartsák az előírt szolgáltatói magatartást, udvariasak, segítőkészek és jól tájékozottak legyenek. Az ilyen viselkedés olyan elégedett utasokat eredményez, akik utazásukhoz legközelebb is a vasutat választják. Irodalomjegyzék Atkinson & Hilgard; Smith E.E., Nolen-Hoeksema S.,Fredrickson B.L.; Loftus G.R. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó Budapest pp Babbie, E. (2008): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó p Benkő, ZS. (1997): Az egészségfelfogás változása. Kísérlet az egészség és az egészségfejlesztés értelmezésére. in: Mert életem millió gyökerű. Egészségfejlesztés-mentálhigiéne. Szerk.: Benkő Zsuzsanna. JGYTF Kiadó, Szeged. pp Beermann, B.; Kuhn, K.; kompier, M. (1999): Germaniy: Reduction of stress by health circles. In: Kompier, M & Cooper, C. Preventing Stress, Improving Productivity. European case studies int he workplace. New York: Routledge Bircher, J. (2005): Towards a dynamic definition of health and disease. In: Medicine, Health Care and Philosophy, Vol. 8, pp

10 Cooper, C.L.; Davidson, M. (1987): Sources of stress at work and their relation to stressors in non-working environments. In: Psychosocial factors at work and their relation to health. Eds: Kalimo, R.; El-Batavi, M.A.; Cooper, C.L. WHO, Geneva, pp Geurts, S.; Gründemann, R. (1999): Workplace stress and prevention in Europe. In: Preventing Stress, Improving Productivity, European case studies in the workplace. Eds: Kompier, M.;Cooper, C. pp Juhász Á. (2007): Az egyéni, és a szervezeti fókuszú munkahelyi egészségfejlesztés Doktori disszertáció, pp Juhász Á. (2002): Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés, oktatási segédanyag, Budapest, p. 92. Kahn, R.L.; Byosiere, P. (1992): Stress in organizations. In: Handbook of Industrial and Organizational Psychology. Ek.: Dunnette, M.D. and Hough, L.M p. Consulting Psychologists Press, Inc. Palo Alto, California. Levi, L. (2000): Stress Management and Prevention on a European Community Level: Options and Obstacls. In: Stress and Health. Research and Clinical Applications. Eds. By: Kenny, D.T., Carlson, J.G., McGuigan, F.J., Sheppard, J.L. Harwood Academic Publishers MARKS, D.F. et al. (2000): Health psychology, London: Sage. 1. Fejezet: Health psychology a a new field of inquiry, Miller N.E. (1985): Effects of emotional stress on he immune system. In: Pav. J. Biol. sci. April-June Péter E.; Keller K.; Kaszás N.(2013. p. 57): Egészségtudatosság Része a szervezeti kultúrának?, Vezetéstudomány XLIV. ÉVF Különszám Veszprém Petsetaki, E. (1999): Greece: Stress management int he health care sector. In: Preventing Stress, Improving Productivity, European case studies in the workplace. Eds: Kompier, M.; Cooper, C. pp Smith, J.C. (1993): Understanding stress and coping, Toronto: MacMillan P.C., Chapter 11. Work stress, Szatmári SZ. (2005): Munkahelyi egészségfejlesztés koncepciója és gyakorlati megvalósítása jelentős pszichés megterheléssel jellemezhető szervezetekben. Szakdolgozat. BME Munka- és Szervezetpszichológiai Szakképzés, Budapest, pp Theorell, T.; Walstedt, K. (1999): Sweden: Mail processing. In: Preventing Stress, Improving Productivity, European case studies in the workplace. Eds: Kompier, M.; Cooper, C. pp Internetes hivatkozások: - Országos Egészségfejlesztési Intézet, 2014, _3e.pdf, letöltés dátuma: március Munkahelyi egészségfejlesztés munkáltatók számára, 2010, letöltés dátuma: november

Stressz és stresszorok

Stressz és stresszorok A JÓ ÉS A ROSSZ STRESSZ Nagyon gyakran hallhatjuk napjainkban, hogy éljünk nyugodt, stresszmentes életet. Viszont a gyakorlatban nincsen stresszmentes élet, a stressz mindennapjaink részévé vált. Egy olyan

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ 2 0 0 9. amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata által valósult meg.

ÖSSZEFOGLALÓ 2 0 0 9. amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata által valósult meg. ÖSSZEFOGLALÓ a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázati tényezőkkel kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói ismeretek, attitűdök országos vizsgálatához végzett tájékozódásról amely az Országos

Részletesebben

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az

Részletesebben

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, a

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR BUDAPESTI TELEPHELYEIN PSZICHOSZOCIÁLIS KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE AZ EGIS. Lipták Szilvia liptak.szilvia@egis.

KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR BUDAPESTI TELEPHELYEIN PSZICHOSZOCIÁLIS KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE AZ EGIS. Lipták Szilvia liptak.szilvia@egis. PSZICHOSZOCIÁLIS KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR PSZICHOSZOCIÁLIS BUDAPESTI TELEPHELYEIN KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR BUDAPESTI TELEPHELYEIN Lipták Szilvia Lipták Szilvia liptak.szilvia@egis.hu

Részletesebben

Dr. Plette Richárd. e mail: plette@omfi.hu. Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen Foglalkozás egészségügyi Fórum 2016. április 13.

Dr. Plette Richárd. e mail: plette@omfi.hu. Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen Foglalkozás egészségügyi Fórum 2016. április 13. Dr. Plette Richárd e mail: plette@omfi.hu Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen Foglalkozás egészségügyi Fórum 2016. április 13. Egyre többeket érint a munkahelyi stressz A munka változó világa egyre

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program.

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program Deutsch Krisztina ELVEK ÉS GYAKORLAT EGÉSZSÉGFELFOGÁS, EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerő-toborzás; kiválasztás; képzés; előléptetés; Szlovákia.

Tárgyszavak: munkaerő-toborzás; kiválasztás; képzés; előléptetés; Szlovákia. GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS Káderfejlesztés Szlovákiában Egy nemzetközi összehasonlító tanulmány szerint a szükséges emberi erőforrások előteremtésében Szlovákiában nagyobb szerepet

Részletesebben

Juhász Ágnes BME, Ergonómia és Pszichológia Tanszék. Partnering 2004 Sopron 2004.02.20.

Juhász Ágnes BME, Ergonómia és Pszichológia Tanszék. Partnering 2004 Sopron 2004.02.20. Kockázati tényezők és egészségfejlesztés a telefonos ügyfélszolgálati munkahelyeken (Egy kutatás tapasztalatai) Juhász Ágnes BME, Ergonómia és Pszichológia Tanszék Partnering 2004 Sopron 2004.02.20. Egészségfejlesztés

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Egészségügyi panaszok %-os

Egészségügyi panaszok %-os Munkahelyi stresszt okozó pszichoszociális kockázatok felmérése és értékelése Dr. Plette Richárd Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet e-mail: plette@omfi.hu 2010. Bevezetés A munkáltatóknak

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

A STRESSZ JELENSÉGE ÉS FOLYAMATA

A STRESSZ JELENSÉGE ÉS FOLYAMATA A STRESSZ JELENSÉGE ÉS FOLYAMATA A stressz egy nem specifikus reakció, mellyel szervezetünk reagál minden jelentős megküzdést, alkalmazkodást igénylő ingerre. A stressz a túlzott elvárások, megterhelések

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE Kutatási jelentés KÉSZÍTETTE A VIA PANNONIA KFT. A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL 2015. OKTÓBER 29. Tartalomjegyzék

Részletesebben

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 Összeállította: dr. Mundruczó Györgyné 2 Az európai diszkont légitársaságok utasforgalmának dinamikus növekedése megváltoztatta

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Stressz, megküzdés, pedagógusok, tanulók

Stressz, megküzdés, pedagógusok, tanulók Stressz, megküzdés, pedagógusok, tanulók Dr. habil. Dávid Imre egyetemi docens Debreceni Egyetem davidi@vipmail.hu Szolnok 2016. április 26.. 1 Akkor áss kutat, amikor még nem vagy szomjas! kínai közmondás

Részletesebben

1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai

1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai 1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai Fogalom Befolyásoló (Determinant) tényező Meghatározás Mindazok a biológiai, fizikai, társadalmi, kulturális és magatartásbeli tényezők, amelyek

Részletesebben

Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban

Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban BÁNFALVI GYŐZŐ doktorandusz Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program Bevezetés A relatív szegénység jellemzője

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi ellátás mindennapi nehézségei és problémái

A foglalkozás-egészségügyi ellátás mindennapi nehézségei és problémái A foglalkozás-egészségügyi ellátás mindennapi nehézségei és problémái Dr. Deutsch Norbert orvosigazgató, ügyvezető Medicina Betegség Megelőző Kft. Budapest 2014. május 29-31. Mottó: mert vétkesek közt

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

Szolgáltató faluházak és Agorák

Szolgáltató faluházak és Agorák Szolgáltató faluházak és Agorák Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez Közösségi munka időskorúakkal Témavezető: Patyán László 19.1. A szolgáltatási modell tartalma A modern társadalmaknak

Részletesebben

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu J a v a s l a t o k a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MARKETINGORIENTÁCIÓRA, A MARKETINGSZERVEZET KIALAKULÁSÁRA, MKÖDÉSÉRE A

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA 2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

FODOR MÓNIKA 1, RUDOLFNÉ KATONA MÁRIA 2, KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA 3

FODOR MÓNIKA 1, RUDOLFNÉ KATONA MÁRIA 2, KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA 3 FODOR MÓNIKA 1, RUDOLFNÉ KATONA MÁRIA 2, KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA 3 Kihívások, fejlesztési lehetôségek a munkahelyi étkeztetésben a gazdasági válság hatására bekövetkezett változások tükrében Challenges

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

készült Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 5-én (hétfőn) 18,00 órai kezdettel tartott közmeghallgatásán

készült Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 5-én (hétfőn) 18,00 órai kezdettel tartott közmeghallgatásán VÉNEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐKÖNYV készült Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 5-én (hétfőn) 18,00 órai kezdettel tartott közmeghallgatásán HATÁROZATOK:

Részletesebben

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2012/2, 73 88. 73 A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN SZABÓ Judit Országos Kriminológiai Intézet judit.szabo@okri.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam!

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Hivatásunk a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara lapja 2008/2. Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Dr. Horváth Ágnes korábbi egészségügyi miniszter távozása a szaktárca irányításában és az ország kormányzási

Részletesebben

Dabas és Környéke Vízügyi Kft

Dabas és Környéke Vízügyi Kft Dabas és Környéke Vízügyi Kft H-2370 Dabas, Széchenyi u. 3. Tel: 29/360-321; 29/360-323 Tel./fax: 29/360-323 E-mail: info@dakov.hu KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT kiadás /változat 1.0 jóváhagyta, hatályba

Részletesebben

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Vezetői összefoglaló Összeállította: ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

Magyarország katasztrófavédelme

Magyarország katasztrófavédelme Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaidő; fizetett szabadság; szabadnap; pihenőidő; Nagy-Britannia.

Tárgyszavak: munkaidő; fizetett szabadság; szabadnap; pihenőidő; Nagy-Britannia. MUNKAVÉDELEM 1.4 A munkaidő szabályozása Tárgyszavak: munkaidő; fizetett szabadság; szabadnap; pihenőidő; Nagy-Britannia. Az EU valamennyi országa közül Nagy-Britanniában leghosszabb a heti munkaidő. 1992-ben

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna 1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként

Részletesebben

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban

Részletesebben

Soronics Krisztina Kémiai biztonság és munkahigiéne egészségügyi szakértő soronicsk@gmail.com 06/30-6844-543

Soronics Krisztina Kémiai biztonság és munkahigiéne egészségügyi szakértő soronicsk@gmail.com 06/30-6844-543 Soronics Krisztina Kémiai biztonság és munkahigiéne egészségügyi szakértő soronicsk@gmail.com 06/30-6844-543 a globalizáció, az információs technológiák térhódítása, a létszámcsökkenés, az időkényszer,

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

HB EURO kár- és jogvédelem biztosítás. Terméktájékoztató és biztosítási feltételek

HB EURO kár- és jogvédelem biztosítás. Terméktájékoztató és biztosítási feltételek HB EURO kár- és jogvédelem biztosítás Terméktájékoztató és biztosítási feltételek Terméktájékoztató a HB EURO kár- és jogvédelem-biztosításról Tisztelt Ügyfelünk! Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. széles

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Szilágyi Tímea 2014. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Állami Számvevőszék ELEMZÉS a 2014. évi integritás felmérés óvodák, bölcsődék intézménycsoportban mért eredményeiről 2015. május

Állami Számvevőszék ELEMZÉS a 2014. évi integritás felmérés óvodák, bölcsődék intézménycsoportban mért eredményeiről 2015. május Állami Számvevőszék ELEMZÉS a 2014. évi integritás felmérés óvodák, bölcsődék intézménycsoportban mért eredményeiről 2015. május Az elemzés készítését felügyelte: Dr. Pulay Gyula Zoltán felügyeleti vezető

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN

A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN SZATMÁRI ADRIENN A MENTÁLIS MEGBETEGEDÉSEK MODERNKORI VESZÉLYEI A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN 1. Bevezető gondolatok A hivatásosos szolgálat ellátásának, létesítésének alapvető feltétele a hatályos

Részletesebben

A miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok mentális és fizikai állapota

A miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok mentális és fizikai állapota Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és Betegellátás Szak Gyógytornász Szakirány Gyógytornászok A miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok mentális és fizikai állapota Kató Csaba Krajnyák Cintia

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

tartalomból: HÍRLEVÉL I. évfolyam 9. szám 2011. szeptember Munkaügyi tájékoztatásért, felvilágosításért bárki fordulhat az OMMF-hez

tartalomból: HÍRLEVÉL I. évfolyam 9. szám 2011. szeptember Munkaügyi tájékoztatásért, felvilágosításért bárki fordulhat az OMMF-hez OMMF HÍRLEVÉL A tartalomból: HÍRLEVÉL I. évfolyam 9. szám 2011. szeptember Munkaügyi tájékoztatásért, felvilágosításért bárki fordulhat az OMMF-hez Az OMMF Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata Területi munkavédelmi

Részletesebben

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet?

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Prof. Dmitrij Medvegyev A Triomed OOO céggel szorosan együttműködő Szentpétervári Nemzeti Egészség Intézet tanszékvezetője, doktora az orvosi pszichofiziológiának

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Szervezetfejlesztés a szakképzõ intézményekben

Szervezetfejlesztés a szakképzõ intézményekben Szakiskolai Fejlesztési Program Minõségfejlesztési terület Szervezetfejlesztés a szakképzõ intézményekben Módszertani kiadvány Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest, 2006 Írta: Králik Tibor Szakiskolai

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló.5 Nemzeti energiapolitika....6 Jogszabályi környezet...8 Cégismertető...9 Távhő fejlesztési koncepció.10 Fogyasztói kör bővítése...11 Pályázatok.. 12 2016. évi

Részletesebben

Használati útmutató 06 40 / 200 446 06-96 / 510 000 Educatio Kht. Közoktatási Információs Iroda 9001 Győr Pf. 1646

Használati útmutató 06 40 / 200 446 06-96 / 510 000 Educatio Kht. Közoktatási Információs Iroda 9001 Győr Pf. 1646 Közoktatási Információs Iroda Közoktatási személyi nyilvántartás - Kézikönyv Használati útmutató A Felhasználói kézikönyv célja, hogy a Közoktatási Törvény és a 20/1997. kormányrendelet által előírt tanuló-

Részletesebben

Utazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig.

Utazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig. EUPOLISZ UTAZÁSSZERVEZŐ KFT. Székhely: 8200 Veszprém, Szeglethy u. 1. II/15. Tel: (+36) 88 871728, (+36) 88 871729 Cégjegyzékszám: 01-09-694366 Adószám: 12600229-2-19 Engedélyszám: U-000463 Vagyoni biztosíték:

Részletesebben

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Egyeztetési anyag Véglegesített változat a hatósági vélemények figyelembe

Részletesebben

AZ ÚJ MORBIDITÁS ALAPÚ KOCKÁZATKIIGAZÍTÁSI RENDSZER NÉMETORSZÁGBAN

AZ ÚJ MORBIDITÁS ALAPÚ KOCKÁZATKIIGAZÍTÁSI RENDSZER NÉMETORSZÁGBAN AZ ÚJ MORBIDITÁS ALAPÚ KOCKÁZATKIIGAZÍTÁSI RENDSZER NÉMETORSZÁGBAN A kockázatkiigazítás egy olyan pénzügyi kiigazítási mechanizmus, ami a szabad pénztárválasztást lehetővé tevő társadalombiztosítási rendszerekben

Részletesebben

Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása

Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása A VÁLLALATIRÁNYÍTÁS RÉSZTERÜLETEI Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása Az európai társadalmak öregedése kihívások és feladatok elé állítja a munkaerő-piaci

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

Szent István Egyetem. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN

Szent István Egyetem. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Horváthné Bácsi Judit Gödöllő

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM TÉZISEK A magyar számviteli rendszer hatása a számviteli politikára, elméleti modellalkotások, módszertani fejlesztések. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Készítette: Tóth Márk Gödöllő

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2010. október 28-i rendes ülésére

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2010. október 28-i rendes ülésére RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Tárgyalja: PVB Képviselő-testület nyílt egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2010. október 28-i rendes ülésére BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZTATÁSSAL

Részletesebben

A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül

A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül I. A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül A rák legyőzése - 1. kötet: Az elképzelhetetlen megvalósítható 1. tény: Az iparosodott világban a harmadik leggyakoribb halálozási ok a rák A 21.

Részletesebben