Semester. Ösztöndíjak neked! Impresszum. Főszerkesztő: Hegedűs Péter. Főszerkesztő-helyettes: Sárdi Patrik. Lektorálta: Fábián Judit

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Semester. Ösztöndíjak neked! Impresszum. Főszerkesztő: Hegedűs Péter. Főszerkesztő-helyettes: Sárdi Patrik. Lektorálta: Fábián Judit"

Átírás

1 Semester Ösztöndíjak neked! Impresszum Főszerkesztő: Hegedűs Péter Főszerkesztő-helyettes: Sárdi Patrik Lektorálta: Fábián Judit Tördelte: Rácz Gergely Cikkírók: Hegedűs Péter Jugovits Károly Lovrek Száva Sárdi Patrik ISBN

2 Tartalomjegyzék Új gazdasági kormányzás EU Mik ezek a problémák? 3 A pénzügyi ágazat helyreállítása 5 Források 6 Nyilatkozz, Európa! 7 Bevezető 7 Helyzetértékelés 7 Elméleti és történeti háttér 8 Hatásköri rendszer és politikaalkotás az Unióban 10 A lisszaboni struktúra 12 Az integrált iránymutatások kidolgozásának folyamata (2005-től) 14 A Stabilitás és növekedési paktum korrekciós ágának túlzotthiány-eljárás mechanizmusa 16 Lisszabon után 18 Az Európai Szemeszter működési mechanizmusa 19 Befejezés 20 Felhasznált irodalom 20 A többéves pénzügyi keret Miért szükséges? 22 A többéves pénzügyi keret történelme 22 Miért fontos 2012? 23 Ha nincs megegyezés? 23 Honnan jön a pénz? 23 Új, saját források 24 A Lisszaboni változtatások 25 A kohéziós politika 26 A belső piac összekapcsolása 26 A kutatáspolitika 27 A közös agrárpolitika A környezetvédelmi és éghajlat politikát érintő újdonságok 28 Az oktatás és képzés 29 Migráció és a belügyek 29 Források 30 Pályázatok, ösztöndíjak 31 Magyar közigazgatási ösztöndíj 32 EU-n kívüli ösztöndíjak 32 Különvélemény 33 Study & Work 34 Befejezés 35 Források 35 Erasmus Tanulmányi Mobilitási Program 36 Central European Exchange Programme for University Studies (CEEPUS) 41 Walter Hallstein Ösztöndíj 42 Oroszország Saratov Exchange Programme 42 Erasmus Mundus 44 Erasmus Mundus ( ) 44 Erasmus a Facebookon 45 Negotiation Moot 46 Model European Union (MEU), Strasbourg 48 Forrás 49 Mesterszakok külföldön 50 Fontos tudnivalók 50 Ausztria 51 Belgium 51 Finnország 52 Hollandia 52 Dánia 53 Franciaország 53 Németország 53 Olaszország 54 Spanyolország 55 Egyesült Királyság 55 Írország 57 Interjúk 58 Dr. Polner Gergely 58 Hajdú Márton 59 Hasznos Linkek 63 Európai Unió linkjei 63 Külföldi egyetemekkel kapcsolatos linkek Külföldi egyetemek linkjei 64 Feltételek 36 Fogadó intézmények 37 Erasmus szakmai gyakorlat 39 Leonardo hallgatói mobilitási program 39 2

3 Új gazdasági kormányzás EU 2020 írta: Sárdi Patrik Új probléma jelentkezett az Európai Unióban, fenntarthatatlan tendenciákra mutatott rá a kirobbanó válság, ami az Uniót is jelentősen megrendítette. Mik ezek a problémák? Elsősorban a növekedés és a foglalkoztatás fellendítése a fő feladata az Európai Uniónak ebben az időszakban. Emellett az erősebb gazdaságpolitikai integráció a kulcsa ezeknek a problémáknak, nem szabad tovább folytatni a fenntarthatatlan koordinációt. Ez erős és szigorú integrációval és feltételekkel valósítható meg. Az új uniós gazdasági kormányzás alapját az alábbi három intézkedés képezi: A gazdasági menetrend megerősítése szorosabb uniós felügyelet mellett. Ide tartoznak többek között: az Európa 2020 stratégiában meghatározott szakpolitikai prioritások és célok, az Euró Plusz Paktumban történő részvételre irányuló további tagállami kötelezettségvállalások, a gazdasági és költségvetési szakpolitikák szigorúbb uniós felügyelete a Stabilitási és Növekedési Paktum révén, illetve a makrogazdasági egyensúlyzavarok orvoslására irányuló új eszközökön keresztül, valamint egy új munkamódszer, az európai szemeszter, amely a gazdasági és költségvetési prioritások rendszeres éves megvitatását jelenti. Az euró övezet stabilitásának megőrzésére irányuló intézkedések. Az államadóssággal kapcsolatos válságra az EU 2010-ben a tagállamoknak támogatást nyújtó ideiglenes mechanizmus felállításával reagált, amelyet 2013-ban az állandó európai stabilitási mechanizmus vált fel. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szoros együttműködésben kidolgozott támogatási intézkedések feltétele a szigorú költségvetési konszolidáció és reformprogramok megvalósítása. A pénzügyi ágazat helyreállítására irányuló intézkedések. A stabilitási és növekedési paktum A stabilitási és növekedési paktum egy sor olyan szabályból áll, amely a rendezett államháztartás fenntartására ösztönzi a tagállamokat. 3

4 A paktumnak két ága van: A prevenciós ág keretében a nemzeti reformprogrammal együtt az euró övezet országainak minden évben stabilitási, a többi országnak pedig minden évben konvergencia programot kell készíteniük. A programok azt hivatottak bemutatni, hogyan kívánja az adott tagállam középtávon elérni és fenntartani a rendezett államháztartást. A Bizottság ezután vagy szakpolitikai ajánlásokat tesz (az európai szemeszter részeként júniusban) vagy túlzott hiány esetén korai figyelmeztetés kibocsátását javasolja a Tanácsnak. A korrekciós ág a túlzott hiány esetén követendő eljárásra vonatkozik. Az eljárás alapján, ha egy adott tagállam túllépi a Szerződésben rögzített 3%-os költségvetési hiányt, a Tanács ajánlásokat ad ki a probléma orvoslásáról. Ha egy euró övezetbeli tagállam nem fogadja meg az ajánlásokat, ellene szankciók is életbe léptethetők. A stabilitási és növekedési paktum átalakításon ment keresztül. A javasolt módosítások a következők: Lehetővé kell tenni, hogy a paktum korrekciós ága jobban figyelembe vegye az adósság és a hiány közötti kölcsönhatást, különösen a magas (a GDP 60%-át meghaladó) adóssággal rendelkező országok esetében. A túlzott hiány esetén követendő eljárást fel kell gyorsítani és a tagállami szankciók kivetését félig automatikussá kell tenni, azaz ahelyett, hogy a Tanácsban a szankciók elfogadását szavaznák meg, a jövőben a szankciók elutasításáról kell majd (minősített többséggel) dönteni. Javítani kell a tagállami költségvetési kereteket (azaz a számvitelt és a statisztikát, valamint az előrejelzési gyakorlatokat). A makrogazdasági egyensúlytalanságok korrigálása Az elmúlt évtizedben a tagállamok eltérő gazdasági tendenciákat tapasztaltak, ami az EU-n belül versenyképességi különbségekhez és jelentős makrogazdasági egyensúlytalanságokhoz vezetett. Ennek elkerülése érdekében a Bizottság új felügyeleti mechanizmust hozott létre, amellyel az ilyen eseteket sokkal korábban fel lehet térképezni és lehet korrigálni. A mechanizmus keretében a Bizottság nyomon fogja követni azokat a makrogazdasági egyensúlyzavarokat (pl. ingatlanbuborékokat, a folyó fizetési mérleg növekvő hiányát, illetve a versenyképességi kapacitás csökkenését vagy növekedését), amelyek esetleg veszélyeztetik a tagállami gazdaságokat. Ha egy tagállam eléri a riasztási küszöbértéket, a Bizottság beható tanulmányokat fog végezni, hogy megállapítsa, veszélyesek-e az egyensúlytalanságok. Az intézmény adott esetben ajánlásokat bocsát ki. 4

5 Euró Plusz Paktum Az euró övezeti tagállamok egymás között nagyobb egymásra utaltságukra tekintettel megállapodtak egy további reformokat tartalmazó kiegészítő menetrendről, az Euró Plusz Paktumról, amelyhez az alábbi hat nem euró övezeti ország is csatlakozott: Bulgária, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia. A paktum négy területre összpontosít: versenyképesség, foglalkoztatás, az államháztartások fenntarthatósága és a pénzügyi stabilitás megerősítése. Az EU vezetői 2011 márciusában hagyták jóvá a paktumot. Mind a 23 aláíró ország vállalta a reformok részletes végrehajtását. A fennmaradó négy tagállam szabadon csatlakozhat a paktumhoz, ha úgy kívánja. A Paktum teljes mértékben részét képezi az új gazdasági kormányzás keretének, és a benne foglalt kötelezettségvállalások szerepelnek az érintett tagállamok nemzeti reformprogramjában. A pénzügyi ágazat helyreállítása Az EU új szabályokat és ügynökségeket hozott létre, hogy megelőzzön bármilyen felmerülő problémát, és hogy minden pénzügyi szereplő vonatkozásában biztosítsa a megfelelő szabályozást és felügyeletet. További intézkedések kidolgozása is folyamatban van: az EU mindenekelőtt biztosítani szeretné, hogy bankjai elégséges tőketartalékkal rendelkezzenek annak érdekében, hogy ellen tudjanak állni a pénzügyi rendszer bármely jövőbeli válságának, és tovább tudják nyújtani a hiteleket a vállalkozásoknak és a háztartásoknak. Milyen program szerint hajtja végre az Európai Unió ezeket az intézkedéseket? Az európai szemeszter Az évente ismétlődő európai szemeszter hat hónapja során a tagállamok összhangba hozzák költségvetési, makrogazdasági és strukturális politikáikat, hogy az uniós megfontolásokat a nemzeti költségvetésük kidolgozásának korai szakaszában, illetve a gazdaságpolitikai döntéshozatal egyéb szempontjainak kialakítása során figyelembe tudják venni. Az európai szemeszter legfőbb állomásai: A Bizottság januárban kibocsátja éves növekedési jelentését, amely tartalmazza az adott évre a növekedést és a munkahelyteremtést megcélzó uniós prioritásokat. Az EU kormány-, illetve államfői márciusban az éves növekedési jelentés alapján uniós iránymutatást bocsátanak ki, amelyben meghatározzák a tagállami politikaalkotás irányát. A tagállamok áprilisban benyújtják a rendezett ál- 5

6 lamháztartásra (stabilitási vagy konvergencia programok), valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést megcélzó reformokra és intézkedésekre (nemzeti reformprogramok) irányuló terveiket. A Bizottság júniusban értékeli ezeket a programokat és adott esetben ország-specifikus ajánlásokat készít. Az ajánlások megvitatása a Tanácsban történik, jóváhagyásukra az Európai Tanácsban kerül sor. Végezetül a Tanács június végén vagy július elején hivatalosan is elfogadja az ország- specifikus ajánlásokat. Források =tsieb020 6

7 Nyilatkozz, Európa! írta: Jugovits Károly Bevezető Az elmúlt harminc év egyik legfontosabb témáját az európai integrációban a közös gazdaságpolitika intézményi struktúrájának- és működési mechanizmusának kialakítása szolgáltatta. Napjainkban új lendületet vett a rendszer reformjának folyamata, eddig soha nem tapasztalt intenzitással folynak az egyeztetések a közelmúltban kialakult válsághelyzet megoldása, és a legjobb gazdaságpolitikai koordinációs gyakorlatok alkalmazása érdekében. Ennek részeként több olyan közös megállapodás született, amelyek a rövidtávú krízismegoldás- és a hosszú távú gazdaságpolitikai együttműködés hatékonyabbá tételének, illetve szorosabbra fűzésének célját tűzték ki maguk elé. Ezen események apropóján időszerűnek tűnik a gazdasági kormányzás működésével, hatékonyságával szembeni számvetés. E tanulmány keretében a gazdasági kormányzás intézményi evolúciójának, és politikaalkotási gyakorlatának tudományos igényű áttekintését kívánom elvégezni. Helyzetértékelés Az elmúlt három év világ-, és európai gazdasági eseményei olyan új kihívás elé állították az Európai Unió döntéshozóit, amely megkövetelte a közös gazdaságpolitika revízióját. A drasztikusan csökkenő elsődleges államháztartási mérleghiány, és bruttó államadóssági szint képében megmutatkozó költségvetési fegyelem a nemzetgazdasági teljesítmények apadásával párhuzamban már az évtized közepére kérdésessé tette a közös gazdaságpolitika finanszírozhatóságát. Intő jelként hatott a reformok szükségességére a két válság (a 2008-as év második félévében fokozott mértéket öltött globális gazdasági és pénzügyi válság, valamint a 2010-es európai államadósság-válság), amelyek európai szinten már a közös valuta létét, és az integráció egészét fenyegették. Megjelent a bennfentes euroszkepticizmus, az elemzők és a tagállamok döntéshozói egyaránt borús képet vizionálnak az integráció jövőjéről 1. A rendszer átfogó reformja a fenntarthatóság, a haladás, és nem utolsó sorban a bizalom megtartásának követelményei okán megkerülhetetlenné vált, Európa újabb útelágazáshoz ért. Olyan egységes, határozott lépésekre volt szükség a közös út folytatásához, amelyek egyrészt szolgálják a hatékony belső reformok véghezvitelét, másrészt képesek a piacok megnyugtatására. 1 Merkel wants permanent supervision of Greece, warns of war. British Euroscepticism enjoys a cheap night out. Is anyone in charge? A look behind the drifting and squabbling to see who is really to blame, and what they re thinking. 7

8 2011 ősze jelentős változásokat hozott a közös gazdaságpolitika terén. Új lendületet vett a rendszer reformjának folyamata, eddig soha nem tapasztalt intenzitással folynak az egyeztetések a kialakult helyzet megoldásának érdekében. Ennek részeként több olyan közös megállapodás született, amelyek a rövidtávú krízismegoldás, és a hosszú távú gazdaságpolitikai együttműködés hatékonyabbá tételének, illetve szorosabbra fűzésének célját tűzték ki maguk elé. Ezen események apropóján időszerűnek tűnik a gazdasági kormányzás működésével, hatékonyságával szembeni számvetés, a kihívásokra adott közösségi válaszlépések elemzése. E tanulmány célja elsőként az, hogy kísérletet tegyen a tagállamok közötti gazdasági együttműködés trendjének felvázolására, a háttérben meghúzódó közgazdaságtani elméletek felhasználása segítségével, majd a kialakulófélben lévő struktúra különös tekintettel annak politikaalkotási hátterére 2 ismertetésén keresztül a gazdasági kormányzás egy újszerűnek tekinthető koncepción keresztüli bemutatása. Elméleti és történeti háttér Victor Hugo Európai Egyesült Államokról szóló javaslatait hallgatósága még megmosolyogta a XIX. század közepén, a második világháborút követően azonban Európa politikusainak szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy a világelsőség elvesztése után közös erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a kontinens újra stabilitásra leljen, és kiküszöbölhesse egy esetleges harmadik világháború veszélyét. A kétpólusú világrendszer két világhatalma közé szorulva létszükségleti jelentőségű volt egy hatékony, járható harmadik út megtalálása. A kezdeti lépések a vámunió megteremtését, és fokozatos kiterjesztését célozták meg, az európai egységgondolat híveinek azonban már ekkor is a gazdasági együttműködés jelentette az egységes Európa biztosítékát ben, az európai integráció ideájának első komolyként értékelhető, kiterjedt intézményesülésekor a monetáris összefogás még nem volt napirenden, a világgazdasági körülmények azt nem indokolták, valamint nem tették lehetővé, itt elég csak a korszak vezető gazdaságpolitikai elméletére, a keynesianizmusra, valamint a Bretton Woods-i rendszer létére utalni. John Maynard Keynes elmélete szerint a makroökonómiai stabilizáció két alapfeltételen, a megfelelő szintű kereslet biztosításán és az árszínvonal féken tartásán múlik, amelyet legsikeresebben egy keresletösztönző és deficitfinanszírozó nemzetállam tud (nemzeti keretek között) biztosítani. Ezen elmélet nemzetközi kiterjesztését szolgálta a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer kiépítése, amely az árfolyamrögzítés és a dollár-arany konvertibilitás megvalósulásával biztosította az árszínvonal értékállandóságát, a gazdaságpolitikai koordinációt szigorúan nemzetállami hatáskörben tartva. Keynesnek és követőinek azonban a II. világháború után alapvetően más jellegű gazdasági problémákra kellett megoldást találnia, mint amilyenekkel Európa a hetvenes években szembesült. A stagfláció megjelenésével és eszkalálódásával a rendszer diszfunkcionalitása olyan mértéket öltött, amelyre a tagállamok tömeges kilépéssel reagáltak, így a keynesiánus gazdaságpolitika, és az arra 2 Elemzésem során kitérek a reformok realizálhatóságának kérdéskörére is, mivel azok nemzetállami szintű alkalmazása döntő részben politikai, semmint technikai kihívásként értékelhető (Dévai Fukker, 2011). 8

9 épülő Bretton Woods-i rendszer is elvesztette létjogosultságát 3 - de facto megszűnt 4. Megkezdődött Milton Friedman és a monetarizmus kora, amelyet összegzően a magángazdaság stabilitásába vetett hit korának nevezhetünk. Friedman szerint a piaci egyensúlytalanságokat a piac önmaga, automatizmusai által képes kezelni, a keresletbefolyásoló magatartást ezért felváltotta egy, a kínálati oldalra koncentráló, hosszútávon érvényesülő beavatkozással operáló állam ideáltípusa. E két közgazdaság-elméleti kor nézetei a rövid-, avagy hosszú távú állami beavatkozást részesítve előnyben mindmáig tartó vitát szolgáltatnak az integráció közgazdaságtani hátterét vizsgáló szakértőknek, amely vita napjainkban a válságot követő állami gazdaságpolitikai magatartás stratégiájának kialakítása kapcsán mutatkozik meg leginkább 5. Az integráció történetében először Pierre Werner, és bizottsága dolgozott ki tervet a közös gazdasági gépezet megvalósítására. Egy Európát összefogó, államvezérelt gazdasági együttműködés azonban ebben a korban nem tudta megállni a helyét az elméletalkotók, és a döntéshozók előtt. A már említett elméleti közgazdaságtani viharok (keynesianizmus válsága, Bretton Woods-i rendszer bukása, monetarizmus teoretikája), és az első olajválság okán a Werner-bizottság elképzelései nem valósulhattak meg. A hetvenes évek végére azonban mindinkább úgy tűnt, az integráció elmélyítéséhez vezető út megköveteli egy regionális szinten egységes, stabil valutarendszer kialakítását. Az elképzelés a Giscard-Schmidt-javaslat alapján kidolgozott, 1977 decemberében elfogadott és március 17-én életbe lépett Európai Monetáris Rendszer (EMR) képében öltött testet, amely ugyan stabil monetáris övezetet teremtett, gyengeségei miatt mégis megerősítésre, meghaladásra szorult. A nemzetállami költségvetési politikák összehangolásának hiánya következtében fellépő feszültségek leértékelésekhez vezettek, amelyek az egységes piac egészét veszélyeztették. Gyengeségei ellenére az EMR kiegészülve az Egységes Európai Okmány integrációt stabilizáló érdemeivel jelentős hatást gyakorolt az együttműködés ütemére, bebizonyította a közgazdaságtan képviselői és az abban résztvevő és a távolmaradó államok számára egyaránt, hogy megvalósítható a közös gazdaságpolitikai koordináció. További érdeme a közös pénz alapjainak lerakása volt: az ECU mint az első európai valutakosár az euró elődjének, sőt, alapjának tekinthető. A következő lényeges állomás a Maastrichti Szerződés megkötése volt, amelyben már deklarált célként jelent meg a kialakított pilléres szerkezet első pillérébe, az Európai Közösségekbe foglalva a gazdasági és monetáris unió (egyúttal egy közös valuta) létrehozása, kiegészítve a politikai unió igényével. Jacques Delors a közös gazdasági kormányzás működését stabil alapokra kívánta helyezni, a kialakított kritériumrendszer viszont hangos kritikákat kapott. Ezek a kritikák legfőképpen azt hangsúlyozták, hogy a hasznosság elvei helyett a politika elvei kerültek előtérbe, az alku 3 Gedeon Péter: Makroökonómiai szabályozás és keynesianizmus. In: Bara, Zoltán Szabó, Katalin (szerk.): Gazdasági rendszerek, országok, intézmények: Bevezetés az összehasonlító gazdaságtanba, Aula Kiadó, Budapest A Bretton Woods-i konferencián létrehozott intézmények az állásfoglalások kivételével a mai napig működnek. 5 Galbács Péter: A globális pénzügyi és reálgazdasági válság hatása a lisszaboni folyamatra. In: Külgazdaság, LV. évf., január-február o. 9

10 nem a katedra mellett, hanem politikai érdekek mentén alakult ki. Már a kritériumok léte is sok kérdést vetett fel a szakértők körében, sokat hangoztatott ellenérv volt, hogy az államok kiegyensúlyozott működéséhez olykor szükséges lehet például a bruttó államadóssági, vagy költségvetési hiány Maastrichtban meghatározott szintjének túllépése. Mindezen körülmények ellenére a Maastrichtban lefektetett rendelkezések jelentős előrelépést jelentettek a gazdaságpolitikák összehangolásában. Már a találkozón meghatározásra került egy újabb időpont a szerződés felülvizsgálatára, a gyakorlatban felmerülésre kerülő elégtelenségek korrigálására. Az 1996-ban megtartott csúcs Torinóban kezdődött, témáinak sokasága okán pedig majd másfél évig, és Amszterdami találkozóig 6 tartott. Ezt követte a március i lisszaboni csúcstalálkozó, amely az eddigi lépéseket egy közös intézkedési tervvé, stratégiává illesztette össze. A gazdasági kormányzás kiépítésének legaktívabb szakaszát az ebbe az irányba tett számos akció ellenére csak ezután, a közös pénz, az euró bevezetésétől számíthatjuk. Amennyiben korszakolni kívánnánk az integráció gazdaságpolitikai együttműködésének eme 30 évet felölelő történelmét, azt mondhatnánk, hogy a lisszaboni csúcsot megelőző időszak a gazdasági kormányzás intézményi kereteinek meghatározásával, alakításával, útkereséssel telt, nevezzük tehát ezt az időtartamot a prelisszaboni, avagy a premodern gazdasági kormányzás korszakának. A megnevezés azért is találó lehet, mivel az a komplex döntés-halmaz, amely ebben a korszakban a gazdaságpolitikák összehangolása terén született, azt a formát kívánta meghatározni, amelynek segítségével az integráció arra a rendkívül bonyolult kérdésre próbált választ adni, hogy miként kíván megbirkózni versenyképességének fenntartásával, a globalizáció rejtette kihívásokkal. A forma egységes tartalommal való megtöltése az állam- és kormányfők 2000 márciusában, Lisszabonban tartott csúcstalálkozójának keretében történt meg, a bemutatásra kerülő lisszaboni koncepció által. Következő korszakunkat, a modern gazdasági kormányzás korszakát ettől a dátumtól számíthatjuk. Az ezután következő harmadik e tanulmány címét kölcsönző, posztmodernnek nevezett gazdasági kormányzási korszak a Lisszabonban meghatározott hosszú távú gazdaságpolitikai stratégia 10 éves időtartamának lejártától számítható. Ez az időszak egyben olyan eseményekkel való egybeesést eredményezett, amely kettős kihívás elé állította a korszak politikaalkotóit: egyrészt a lisszaboni stratégia használható elemeit tovább kellett vinni, másrészt a rendszert az aktuálisan felmerült (később tárgyalásra kerülő) gazdaságpolitikai problémák megoldásának szolgálatába kellett állítani. Hatásköri rendszer és politikaalkotás az Unióban A gazdasági kormányzás politikai-koordinációs hátterét is bemutatni kívánó elemzés követelményeihez igazodva, az összehasonlítás megkezdése előtt érdemes tisztázni az Európai Unió gazda- 6 Amelynek jelentősége témánk szempontjából a közös foglalkoztatáspolitikai megegyezés vonatkozásában jelentkezik. 10

11 sági kormányzása keretében jelentkező hatáskörök megosztásának alapjait, majd az e megosztás alapján kialakuló politikaalkotási módszerek hivatalosan deklarált, és elméleti fajtáit. A hatáskörök meghatározásának jogi alapját a Lisszaboni Szerződéssel módosított, Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUM-Szerződés) adja. Elvi alapját pedig ezen szerződés 5. cikke, amely kimondja, hogy a hatáskörök gyakorlása tekintetében a szubszidiaritás és az arányosság elvei tekintendők mérvadónak, amelyek alkalmazásáról külön jegyzőkönyv is rendelkezik 7. Ennek értelmében azokon a területeken, ahol az Uniónak nincs kizárólagos hatásköre, csak azokban az esetekben vonhatja magához, azaz közösségi szupranacionális szintre egy adott ügy hatáskörét, amennyiben annak megoldása tagállami szinten nem valósítható meg kielégítő mértékben, továbbá garantált az adott ügy közösségi szintén történő jobb ellátása (szubszidiaritás elve). Csak olyan mértékig történhet ez a hatáskör-elvonás, ameddig ezt a Szerződések célkitűzéseinek elérése indokolja (arányosság elve) 8. A hatáskörök rendezésének célja az - Unión belül oly sok vitát kavart - ellenőrzési feladat hatékonyságának növelése, kereteinek kijelölése volt. Világossá vált azonban, hogy a gazdasági együttműködés olyan hibrid hatásköri típust eredményezett, amely nem sorolható a három klasszikus hatáskör (kizárólagos, megosztott, nemzeti) közé, felmerült tehát a hatásköri katalógus bővítésének igénye, amelyet ugyancsak az említett EUM-Szerződés módosítása végzett el. A bővítés keretében külön kategóriába került (a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a támogató, összehangoló és kiegészítő intézkedések mellett) a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák összehangolása, amely terület elméleti feladatai közösségi, míg végrehajtási feladatai tagállami hatáskörbe delegálódtak, immáron alapszerződésben is rögzítve. Elemzésem során tehát a gazdaságpolitikai együttműködést e különleges hatásköri besorolás alapján különálló területnek tekintem, amelynek részletezését, reformjának tartalmát a későbbiekben mutatom be. A politikaalkotás gazdasági és monetáris unión belüli módszereit az EUM-Szerződésben foglalt kategóriákon kívül a Wallace-modell koncepcióján keresztül kívánom bemutatni. A modell megalkotói több mint 30 éve vizsgálják az integráció politikaalkotási folyamatait. Kutatásaik eredményeként a következő politikaalkotási módszereket különítették el egymástól: a tradicionális közösségi módszer egy centralizált, kezdeti koordinációs struktúrát feltételez, erős szupranacionális irányultsággal; az EU szabályzó módszere névvel ellátott mód már jelentősebb tagállami hatásköröket feltételez, általában formai, előirányzatok, azaz irányelvek képében jelenik meg; az EU elosztási módja, mint a költségvetések kialakításának megszokott módszere; az elemzésünk szempontjából legfontosabb módszer, a politikai koordináció, amely a Lisszaboni stratégiától kezdődően kiemelt szerepet kapott a közös gazdaságpolitikai koordinációban, ahogy az majd a későbbiekben látható lesz; végül az intenzív kormányköziség, avagy intenzív transzgovernmentalizmus, amely a magas képviselet gyakorlatán alapul, sokszor az Európai Unió keretein is túlnyúlva 9. A felsorolt politikaalkotási módszereket megjelenési formájukkal közösen tárgyalva, az adott, integráción belüli gazdaságpolitikai korszak tárgyalásánál elemzem. 7 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. Jegyzőkönyvek, (2.) Jegyzőkönyv - a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról , o. 8 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. HVG-ORAC Lap- és könyvkiadó, Budapest, o. 9 Helen Wallace Mark A. Pollack Alasdair R. Young (szerk.): Policy-Making in the European Union (5.kiadás). Oxford UP, Oxford, o., Csehó Julianna: Az európai integrációs politikák kialakításának módszerei és az Európai Unió gazdasági kormányzata. In: Külügyi Szemle, tavasz o. 11

12 A lisszaboni struktúra A Lisszabonban aláírt dokumentum kapcsán az első fontos megállapítás, amelyet meg kell tenni a gazdasági kormányzást modernként tituláló jelző használata kapcsán, a következő: a szerződés célkitűzései már jóval túlmutattak a gazdasági és monetáris unió fogalmi körén, azok már a politikai unió létrehozásának igényével születtek, viszont az arra vonatkozó célok a gazdasági és monetáris együttműködést is egy magasabb szintre helyezték az integráció preferencia-sorrendjében. E magasabb szint abszolválásának eszközei a gazdaságpolitikai koordináció mértékét reprezentáló mutatószámok összeállítása, és a konkrét határidőkhöz kötött vállalások, közös iránymutatások voltak. Az egyes célszámok bemutatása helyett összefoglalóan úgy jellemezhető a lisszaboni stratégia, mint a gazdasági élre törés stratégiája, ami felváltja a világ élmezőnyéhez való gazdasági felzárkózás korábbi (leginkább a Maastrichtban elfogadott dokumentummal jellemezhető) stratégiáját. Ennek keretében a 10 évre előirányzott mutatók alakulásának értékelése, a célkitűzések teljesülése koordinálása, valamint azok aktualizálása, kiegészítése érdekében a tagállamok a minden évben megtartott tavaszi csúcstalálkozóikon kerítettek sort. Így a stratégia aktualizálása, nyomon követése menetrendszerűen folyhatott, igazodva az aktuális gazdasági, politikai eseményekhez. Egyértelmű sikereket azonban ez a stratégia sem eredményezett. Ennek egyik oka a kitűzött célok hatásköri megosztottsága volt. A legtöbb kitűzött cél (a közös iránymutatások) meghatározása után a tagállamok maguk végezték a megvalósítás, végrehajtás feladatait, a közös irányítás háttérbe szorult, avagy egyáltalán nem jöhetett szóba. Az elképzelés szerint a legjobb tagállami módszer megtalálása, elterjesztése szolgálta volna a harmonizálás célját, a tudástranszfer azonban nem valósult meg, avagy nem az elképzelt intenzitással ben, a lisszaboni stratégia félidei értékelése során már világossá vált, hogy annak megvalósítása a tagállamok elkötelezettségének mértékén múlik. A Kok-jelentés 10 megállapította, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósítása egyértelműen a tagállami politikák összehangolását kívánja meg. A tagállamok viszont nem voltak hajlandók szuverenitásuk ilyen mértékű korlátozására, ezen kívül a megvalósult koordinációs mechanizmusba a kikényszeríthetőség lehetetlenné vált 11. A jelentés a megvalósítási nehézségek ellenére továbbra is életképesnek látta a koncepciót, ehhez igazodva a közösség módosított formában folytatta a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák, valamint a környezetvédelmi célok megvalósítását. Elemzésem témájához igazodva a stratégia gazdasági pillére kap kiemelt figyelmet. A Gazdasági és Monetáris Unió két pillére közül az első, a monetáris unió koordinálását a korábbi gyakorlattól eltérően nem az Európai Bizottság, hanem egy teljes mértékben függetlenített intézmény, az Európai Központ Bank látja el. Ezzel a lépéssel a nemzetek felettiség, mint koordinációs igény az eddig tapasztalt legmagasabb szintre helyeződött. Az árstabilitás, és egyéb feladatai elvégzése során az intézmény ugyanis semmilyen utasítást nem fogadhat el (és nem is kérhet) a tagállamok kormányaitól, vagy a közösség többi intézményétől. A monetáris unió politikaalkotási módszerére tehát a kizárólagos uniós hatáskör a jellemző. Az Eurócsoport intézményi keretein belül a közösség kizárólagos hatáskört élvez, míg a csoportból 10 High Level Group: Facing the Challenge The Lisbon Strategy for Growth and Employment. Report from the High Level Group Chaired by Wim Kok. lisbon-strat.pdf 11 Csehó: i.m o. 12

13 kimaradó országoknak ugyan van lehetősége az tagállami hatáskörben hozott árfolyam-politikai operációkra, azonban esetükben is számos korlátozó tényezőt érvényesít a közösségi jog. A Wallace-modell monetáris és árfolyam-politikára vonatkozó megállapításai szerint a pilléren belüli koordináció a hagyományos közösségi módszer alá tartozik. Jelentős szerepe van a hagyományos uniós intézményeken túlmutató, szupranacionális jellegű szerveknek esetünkben az Európai Központi Banknak a politikai aktivitás meghatározásában, míg a Tanács, mint az alkukialakítás legfelsőbb szerve vesz részt abban. Széles hatáskörének köszönhetően ugyancsak jelentős szerepet játszik a politikák formálása terén. A monetáris politika ugyanakkor távol áll a demokratikus intézmények hatáskörétől, abban az Európai Parlament szerepe nem, vagy csak többszörös áttéteken keresztül érvényesül, ha azt egyáltalán érvényesülésnek lehet nevezni. A második pillér, a gazdasági unió már sokkal strukturáltabb képet mutat. A közös költségvetési/fiskális politika terén a Tanács intézkedései az iránymutatásokig, a később tárgyalásra kerülő átfogó gazdaságpolitikai útmutatásokig terjednek (avagy korlátozódnak). Ezzel szemben, például a szociálpolitika területén már kezdeményezéseket is tehet a szerv 12. Fontos szerepet kap tehát a koordinációs mechanizmus, tekintve, hogy a gazdasági unió koordinációja nem került szupranacionális szintre, a lisszaboni megállapodás szerint a tagállamok csupán arra vállalkoztak, hogy gazdaságpolitikáikat összehangolják, a közösségi szinten meghatározott útmutatások alapján. Érzékeny területről van szó ugyanis a költségvetési politikák összehangolása kapcsán. A gazdasági kormányzás reformja, amit Lisszabonban kívántak véghezvinni, a monetáris politika irányítását teljes mértékben el akarta vonni a tagállamok hatásköréből, ezáltal korlátozva a nemzetállamok politikaformálási eszköztárát, autonómiáját, végső soron szuverenitásukat. Ezt a törekvést csak olyan módon lehetett véghezvinni, ha a megkurtított monetáris autonómia ellensúlyozására a GMU másik pillérében széles hatáskört hagynak a tagállamoknak nemzetpolitikájuk alakítására. Az ehhez a követelményhez leginkább igazítható politikaalkotási módszer kialakítására a Szerződés egy önálló kategóriát hozott létre, a politikai koordináció tárgykörébe tartozó, ún. nyílt koordinációs módszert. A nyílt koordinációs módszert a Lisszaboni stratégia az olyan területek összehangolt irányítására kívánta alkalmazni, amelyek esetében a hatáskörelvonás éles vitákat váltott volna ki. Legfőbb jellemzőjeként említhető, hogy a tagállamokat, mint egyenlő feleket kezeli. A döntések meghozatalához az Európai Bizottság szakértőket, és magukat az érintetteket is bevonja, a Tanács ugyancsak magas szintű szakértői csoportok bevonásával dolgozik 13, döntéseinek realizálását inkább pszichológiai, mint jogszabályi alapokra helyezi. A módszerben aktív szerepet kap az Európai Parlament a folyamatokban való részvétel terén, a monetáris pillértől eltérően. Közös, ám alapvetően nem közösségi jellegű tanácskozásokat az operatív működés keretében, meghatározott időközönként a gazdasági, és pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN, a továbbiakban: Tanács) tart. A közösségi elképzelések és a tagállami végrehajtás szinergiájának megteremtéséért felelős két fontos eszköz az Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások, és a Stabilitási és növekedési paktum Horváth: i.m o. 13 A Lisszaboni Program félidei értékelésére felkért Willem Kok, és bizottsága hasonló formációban készítette el jelentését. 14 A paktumot már jóval korábban, 1997 júniusában elfogadta az Európai Tanács, azonban újabb fokozott 13

14 Amennyiben a hosszú távú stratégiaalkotás lisszaboni koncepcióját a gazdasági kormányzás egy új korszakának neveztük, az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokról általánosan elmondható, hogy szerepük alapvető fontosságú az újszerű stratégia kialakításában. Azt lehetne mondani, hogy ami a prelisszaboni korszak koncepcióit alapvetően megkülönbözteti az utána következőktől, az a stratégia rugalmassága, hatékonysága, amelynek eszköze az iránymutatások esetén az azokban megnyilvánuló klasszikus politikai koordináció módszerének alkalmazása. Ami e két tulajdonságot (a rugalmasságot és a hatékonyságot) illeti: a 2000 márciusában, 10 éves időtartamra meghatározott Lisszaboni Stratégia nem sorolható az azt megelőző, statikus programok közé, mivel meghirdetésekor már meghatározták a program rendszeres, automatikusan végzett felülvizsgálatáta, kiegészítését. Ezt az államok legfelsőbb vezetői szokásos, éves találkozóik keretében végzik (2005- től három évre előre, integrált iránymutatások formájában). Az integrált iránymutatások kidolgozásának folyamata (2005-től) Forrás: saját szerkesztés Ennek alapján a Tanács az EUM-Szerződés 5. cikke által meghatározott önálló hatásköri kategória keretén belül az év hátralévő részében kidolgozza az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások aktualizált változatát (2003-tól 3 éves ciklusokban meghatározva). A dokumentum alapján kialakításra kerülő tagállami vállalásokat a nemzeti reformprogramok, valamint összesített formában a Bizottság által készített közösségi lisszaboni program tartalmazzák. A ciklus lezárását a Bizottság stratégiai jelentése adja, amely meghatározza az elérni kívánt, egyben elérhető gazdaságpolitikai célokat, és jelentést készít a megvalósulásról, amely alapján a csúcstalálkozók alkalmával kiigazíthatók a nemzeti reformprogramok, és új, aktualizált, integrált iránymutatások készíthetők. Ha áttekintjük az integrált iránymutatások kialakításának mechanizmusát, egyértelműen láthatjuk, hogy abban a politikai koordináció módszere tisztán, egyéb formáktól elkülönülten valósul meg. jelentősége keletkezett a lisszaboni dokumentum hatályba lépése után. 14

15 Az Európai Tanács kötelező jellegű rendelkezéseket nem, csupán következtetéseket, megállapításokat tesz a tagállamok gazdaságpolitikájának vonatkozásában, informális csatornák segítségével dolgozik, ajánlásokat tesz, de azokkal sem kötelezhet. A Tanács szerepe már hangsúlyosabbnak mondható, de még mindig csak a tagállamok gazdaságpolitikai tevékenységének megfigyeléséig, a többoldalú felügyeleti eljárásig terjed, amelyről szakértői csoportok alakításával, külső szakemberek bevonása segítségével értékeléseket készít (ezek az integrált iránymutatások, amelyek alapján az Európai Tanács megteheti ajánlásait a tagállamok kormányai felé, és amely ajánlások azután visszahatnak az újabb iránymutatások elkészítésére). A Bizottság nemzeti reformprogramok tekintetében végzett, ugyancsak széleskörű szakértői bázisra támaszkodó összesítő tevékenysége mellett egy megfelelőségi vizsgálatot, és figyelmeztetést is magában foglaló hatáskörrel rendelkezik. A közvetlen, tagállamoknak címzett figyelmeztetései mellett a Bizottság ajánlása az a kezdő momentum, amely alapján a Tanács kiegészítve az iránymutatások által feltárt eredményekkel megteheti ajánlásait 15, vagy akár megindulhat az eljárás az előrehaladást, vagy akár az egész GMU működését veszélyeztető tagállam ellen. Mindezen felsorolt tevékenységek, elkészített dokumentumok, lefolytatott eljárás tartalmáról, eredményeiről az Európai Parlament is értesül, kötelező jelleggel. Jól látható tehát, hogy a politikai koordináció eszközével működtetett mechanizmus alapvetően pszichológiai eszközök segítségével kívánja biztosítani a gazdasági unió működését, abban a kényszerítés, mint eszköz az említett hatáskör-kialakítási korlátok okán nem alkalmazható. A tagállamok vállalása önkéntes, ami a reformprogramok nemzeti gazdaságpolitikákba való beépítését illeti, mégis kógens formában jelenik meg, amelyet az eddigi tapasztalatok is alátámasztanak. A mechanizmus tehát minden korlátozó tényezője ellenére pozitív eredményeket tanúsított működése éveiben, olyannyira, hogy azt a lisszaboni stratégia után módosított formában beépítették a következő hosszú távú gazdaságpolitikai stratégia, az Európa 2020 keretei közé. A Gazdasági és Monetáris Unió stabilitásának másik, biztosítékául szolgáló eszköze az 1997-ben elfogadott Stabilitási és növekedési paktum, amely a tagállamok költségvetési politikájának regulációjára hivatott. Központi elemnek tekinthető a közös gazdasági kormányzás működésében a tagállamok költségvetési hiányának meghatározott keretek közé történő szorítása. Ez a törekvés már a maastrichti kritériumokban is megfogalmazódott. A célszámok közül legfontosabbnak tartott költségvetési hiány, és bruttó államadóssági szintjére vonatkozó kritérium teljesítési hajlandósága azonban jellemző módon csökkent azon tagállamok körében, amelyek sikeresen csatlakoztak az euróövezethez 16 annak ellenére, hogy az EUM-Szerződés 126. cikke előírja a túlzott költségvetési hiány kerülését (ez a magatartás a jelenlegi, államadósság-válság eredményezte állapotot megelőző időszakra értendő). Ezt a magatartást kívánták szankcionálni az övezet új tagállamaival szemben a már euróövezeti tagok, a közös monetáris politika és a közös pénz pozícióját féltve (a paktum természetesen az újonnan csatlakozott, és a már bent lévő tagokra egyaránt vonatkozik). A paktum tehát a maastrichti kritériumokból, és azok nem-teljesítésének szankcionálási igényéből intézményesült. 15 A Tanács által megfogalmazott ajánlások nyilvánosságra hozatala azonban nem kötelező, az csupán a pszichológiai eszköztárat bővíti. 16 Dévai Dóra Fukker Gabriella: Európai gazdasági kormányzás. In: Európai Szellem, II. évf. I. szám. Euro-Atlanti Klub,

16 Két ága, a prevenciós (megelőző) és a korrekciós (kiigazító) ág a tagállami költségvetési politikák folyamatos ellenőrzését teszi lehetővé a kritériumok teljesítésének vonatkozásában. A prevenciós ág keretében az euróövezet tagállamai stabilitási programokat, az euróövezeten kívüli, de uniós államok pedig konvergencia programokat nyújtanak be a Bizottságnak és a Tanácsnak véleményezésre. A dokumentumok, és az azokban megfogalmazott célok, intézkedési tervek egyrészt a folyamatos nyomon követhetőséget segítik, másrészt a szankcionálhatóság alapját képezik. A paktum korrekciós ága pedig három lépésben szabályozza a nem-teljesítés következtében lefolytatható túlzotthiány-eljárást. A kritériumok teljesülését hatékonyan nem támogató vagy azt átlépő tagállamokkal, vagy euróövezeten kívüli államokkal szembeni első lépést megelőzően a Bizottság jelentésében minősíti az adott állam által benyújtott dokumentumban foglalt intézkedéseket, vállalásokat. Ha ez a jelentés úgy találja, hogy túlzott (költségvetési, vagy bruttó államadóssági) hiány áll fenn, erről véleményt küld a Tanácsnak, amely a Bizottság javaslata és a tagállam véleményének meghallgatása után dönt arról, hogy valóban fennáll-e a túlzott hiány. Amennyiben a Bizottság jelentése a tagállam meghallgatása ellenére megállja a helyét a Tanács minősített szavazásán, megkezdődik az eljárás. Ennek első lépéseként a Tanács ugyancsak a Bizottság szakértői véleményének figyelembe vétele mellett ajánlást fogalmaz meg az eljárás alá vont állam részére, amelyben megosztja javaslatait a megállapított hiány megszüntetése, kezelése érdekében. A Stabilitás és növekedési paktum korrekciós ágának túlzotthiány-eljárás mechanizmusa Forrás: saját szerkesztés Az eljárás alá vont állam tétlensége, vagy nem kielégítő intézkedései esetén, következő lépésben a Tanács felszólítja az államot a költségvetési hiány meghatározott részének csökkentésére. Ha ez a felszólítás sem vezet eredményhez, végső lépésként a renitens állammal szemben megállapíthatók különböző pénzügyi, és támogatásmegvonást érintő szankciók. Politikaalkotási módszerét tekint- 16

17 ve a Stabilitási és növekedési paktum ambivalens besorolhatósággal bír. Egyrészt, a gazdasági pillérhez tartozó elemek egyértelműen a politikai koordináció kategóriájába tartoznak. Másrészt viszont, a nem megfelelő költségvetési politikai magatartás a GMU országaiban, és egészében olyan mértékű zavarokat tud okozni a stabilitási pozíciókban, hogy a veszélyeztetettség megköveteli a nemzeti költségvetési politikaalkotás egy részének monetáris pillérbe való elvi átsorolását, és a politikai koordináció kereteinek túllépését ezen esetekben. Ez az ambivalencia azonban nem mutatkozik meg tiszta formában, ahogyan ezt a laza költségvetési politikát folytató államokkal szembeni konkrét szankciós lehetőségek is mutatják: a kötvények és értékpapírok kibocsátásával kapcsolatos további adatok nyilvánosságra hozatali kötelezettsége, az Európai Beruházási Bank hitelezési politikájának az érintett állammal szembeni felülvizsgálata ahhoz a képzeletbeli pszichológiai eszköztárhoz kapcsolhatók, amelyet az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások elemzésénél már tárgyaltak. Az euróövezethez tartozó tagállamokkal szemben érvényesíthető szankciók köre ennél már szélesebb, pénzügyi szankciókat is tartalmaz, amik azonban nincsenek arányosságban a tagállam vétségének mértékével: a GDP 0,5%-át kitevő nem kamatozó letét csak 2 év után válik valódi pénzbírsággá. Az eurózónához nem csatlakozott államok esetében is létezik pénzügyi-jellegű szankció: a Kohéziós Alap által nyújtott támogatások megvonása viszont csak abban az esetben következik be, ha tartósan túllépik a saját maguk által, konvergencia programjukban meghatározott referenciaértékeket. A Stabilitási és növekedési paktum tehát lényegében a politikai koordináció kategóriájába tartozik, a tárgyalt szankciórendszer kivételével. Látható, hogy a tagállami vállalások a költségvetési politikájuk alakításáról szóló dokumentumok benyújtására, a már megindult túlzotthiány-eljárásban történő meghallgatásra, és az esetleges szankciók tűrésére terjednek ki. A Bizottság ahogy megszokhattuk a politikai koordinációs módszer kapcsán csak, mint szakértő testület vesz részt az eljárásban, a Tanácsnak benyújtott jelentése nem tekinthető eljárás- kezdeményezésnek. A tárgyalt ambivalencia, a két pillér közti határ elmosódása a Tanács tevékenységében mutatkozik meg leginkább: míg a paktum prevenciós, valamint korrekciós ágának szankciót megelőző szakaszaiban alapvetően tanácskozást, ösztönző magatartást folytat, a szankciók tekintetében már a monetáris pillér működésénél megismert kizárólagos hatáskörökkel rendelkezik. A paktum politikai vonatkozású kialakítását, annak elfogadását illető véleményekkel kapcsolatosan összefoglalóan elmondható, hogy a maastrichti kritériumok tárgyalásánál már említett hangos kritikák a rendszer szankcionálását lehetővé tevő dokumentum kapcsán is jelentkeztek. Ezt a vélekedést nagyban erősítette a paktum 2005-ben történt reformja, amely alapján a rugalmasság, az aktuális gazdasági események figyelembe vétele döntő szempont lett a szankcionálás kérdésében, ezáltal szűkítve annak alkalmazási lehetőségét. A Lisszaboni stratégia politikaalkotási módszeréről összefoglalóan a következő megállapítások tehetők: ahogyan a vizsgálat alá vont elemek esetében, a stratégia egészében is a politikai koordináció lisszaboni modellje, azaz a nyílt koordinációs rendszer, és a politikai koordináció dominált. A politikaalkotásért felelős szerv egyértelműen a Bizottság volt, természetesen azon érzékeny területekre értendően, amelyeknél a kizárólagos közösségi hatáskör, tehát a klasszikus közösségi politikaalkotás nem volt kivitelezhető. A stratégia 10 éve jelentős előrelépést hozott a gazdasági kormányzás fejlesztésében, a korszak tárgyalása azonban egy egészen egzakt tényező fennállása miatt befejezettnek tekinthető: a tervezett időtáv lejárt, 2010-től már az új stratégia kialakítása, az elmúlt évtized gazdasági folyamatainak értékelése és a rendszer teljes revíziója folyik. 17

18 Lisszabon után A Lisszaboni stratégia utolsó éveiben azonban már nyilvánvalóan észlelhető volt, hogy a következő évek fő témája, és aktivitása nem az integráció mélyítése, vagy bővítése lesz. Intő jelként hathatott volna gondolhatjuk, amikor 2003-ban az addig az unió éllovasaként számon tartott Németország, és Franciaország is a maastrichti kritériumok szabta referenciaértékek negatív oldalára került, és egyéb eszköz nem lévén, a közösség a Stabilitási és növekedési paktum kiigazítására kényszerült. Alig 3 éven belül az amerikai kontinensről kiindult gazdasági és pénzügyi válság elérte az unió államait is. Az elhúzódó válság megoldása a nemzetek önálló feladata volt, megterhelve ezzel saját költségvetéseiket, egyúttal megszegve a közös gazdasági kormányzás addigi kereteit, szabályrendszerét. A válságkezelés érdekében tett gazdaságpolitikai lépések csupán a folyamat lassítását eredményezték, az eközben felhalmozott államháztartási hiány, és a finanszírozhatatlanná vált költségvetések pedig szuverén adósságválság-hullámot okoztak az unió perifériáján, ezáltal materializálva az Európai Uniót sújtó második válságot 17. Az adósságspirál a közös pénz, és az ebből fakadó öszszefonódottság okán az egész eurózóna stabilitását, létét fenyegette. A felsorolt események a Gazdasági és Monetáris Unió olyan hiányosságait hozták felszínre, amelyek megkövetelték az azonnali és hatékony beavatkozást, átfogó reformok foganatosítását. A gazdasági kormányzás jelenlegi, posztmodernként elnevezett korszakának kiindulópontja tehát e ponttól, a nem várt külső események elleni védekezés és a hatékony válaszadás igényének felmerülésétől számítható. A válasz pedig nem késlekedhetett, az adósságcsapda továbbgyűrűzése az eurózóna egészét fenyegette, ezért a gyorsaság, és a hatékonyság elvei mentén a reagálás két fronton is megkezdődött: az Európai Tanács részéről Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács állandó elnökét bízták meg egy olyan bizottság alakításával, amelynek a gazdasági kormányzás átfogó reformjához szükséges lépések kidolgozását kellett elvégeznie; emellett az Európai Bizottság körein belül is megkezdődött a szükséges reformlépések kidolgozása. A 2010-es év a javasolt reformok kidolgozásával, a politikai diskurzusok és szakértői egyeztetések folytatásával telt, amelyek eredményeképpen az év végére kialakulni látszott a gazdasági kormányzás új képe, a posztmodern gazdasági kormányzati rendszer. Korszakolásunk utolsó lépéseként ezt az új rendszert, és elemeit kívánjuk bemutatni. Az elemzés első lépéseként meg kell határozni, hogy milyen változások történtek a gazdasági kormányzás terén. Két területet különíthetünk el az Európai Bizottság, és a Van Rompuy-munkacsoport reformtervezetei alapján: egyik részük a Lisszaboni stratégia utódjaként tekinthető Európa 2020 stratégia kormányzati rendszerében, és az ennek keretében kialakított, Európai Szemeszter működési mechanizmusában öltött testet, másik részük pedig a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági pillérét volt hivatott megújítani, a hatos jogszabálycsomagként ismert reformok által. A reformok Európa 2020 stratégiát érintő ágában testesül meg leginkább az az elképzelés, amely ezt a korszakot posztmodernné teszi. Ahogy láthattuk a gazdaságpolitikai együttműködés rövid, de mégis sok változást, sikert, és bukást megélt történelmének tárgyalásánál, az elméletalkotók és a gyakorlati megvalósítók szeme előtt mindig egy olyan kép lebegett a gazdasági kormányzásról, amelyben az együttműködés önkéntessége a rendszer hatékonyságával párosul. Ez a törekvés az eddigi legéletképesebb formában jelent meg az Európa 2020 stratégia keretein belül, amely a következő reformoknak volt köszönhető: a korábban főleg mikroökonómiai kérdésekre összpon- 17 Rácz Margit: Versenyfutás az idővel avagy válság és válságkezelés az eurózónában. In: Köz-Gazdaság tudományos füzetek. Budapesti Corvinus Egyetem, VI. évf. 2. szám. 13. o. 18

19 tosító gazdaságpolitikai stratégiákat meghaladva ez a stratégia már makroökonómiai kérdéseket is beemelt programja elemei közé. Ezen merőben új területek a Bizottság által készített országjelentésekben testesültek meg; a posztmodernitás másik alapeleme a gazdaságpolitikai tervezés új korszakának legmodernebb mechanizmusa, az Európai Szemeszter kialakítása volt. Ez a mechanizmus új alapokra helyezte a gazdaságpolitikák összehangolását, a közösségi szintű dokumentumok benyújtásának éves terminusokba történő rendezésével 18. Az ilyen módon meghatározott rendszer lehetővé teszi a tagállami költségvetések elfogadásának idejében alkalmazható közösségi nyomásgyakorlást. A mechanizmus újdonsága az időzítésben rejlik: a szemeszter első negyedéve januárban, a Bizottság által készített éves növekedési jelentés benyújtásával kezdődik, amely minősíti az Európa 2020 stratégia által hozott célkitűzések teljesítésének ütemét, ezen kívül makrogazdasági és foglalkoztatáspolitikai jelentést is tartalmaz. A jelentés Tanács által történő áttekintése után az Európai Tanács figyelembe véve a Bizottság jelentését, és a Tanács az alapján hozott megállapításait útmutatásokat fogad el a nemzeti reformprogramok és a stabilitási és konvergencia programok tartalmára vonatkozóan. A második negyedévben a tagállamok e dokumentumokat (a korábbi gyakorlattól eltérően egy időben, külön dokumentumként) beterjesztik a Bizottság elé. A harmadik negyedévben a testület véleményezése alapján történik a Tanács, illetve az Európai Tanács általános, és országspecifikus jelentéseinek elkészítése. Az Európai Szemeszter működési mechanizmusa A negyedik negyedév már tagállami keretek között megy végbe: a harmadik negyedévben elkészült jelentések alapján határozzák meg a nemzeti költségvetési tervezeteket, amelyek a mechanizmus által mind jobban illeszkednek egy közösen meghatározott gazdasági kormányzási rendszer keretei közé. A mechanizmus politikaalkotási folyamata a politikai koordináció kategóriája alá sorolható, azonban nem egyértelmű ez a besorolás, ugyanis a koordinációs mechanizmus sokat változott a lisszaboni, letisztult formához képest. 18 Horváth: i.m o. Forrás: saját szerkesztés 19

20 A Bizottság irányító szerepét a tárgyalt területen a Tanács vette át, ezzel újabb bizonyítékát adva a rendszer posztmodernitásának. A klasszikus politikai koordináció politikaalkotási gyakorlatán túl ugyanis egy olyan koordinációs struktúra jött létre, amely az említett testületi hangsúlyok eltolásával, a Tanács előtérbe állításával a gazdasági kormányzás egy új, modernt meghaladó korszakát indította el az integrációban 19. A reformtervezetek másik ága, a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági pillérét megerősíteni kívánó lépések a már említett hatos jogszabálycsomagban manifesztálódtak. A jogszabályok az államadósság-válság hullámának megfékezése, és a költségvetési fegyelem prudenciájának fokozása érdekében a Stabilitási és növekedési paktum ágainak szigorításával (súlyosabb szankciórendszer, államadósságcélok beemelése, makrogazdasági scoreboard összeállítása), egy új a költségvetési túlzotthiány-eljáráshoz hasonló túlzott egyensúlyhiány-eljárás kialakításával kívántak reagálni. Ezen intézkedések a bemutatott másik ághoz hasonlóan a politikai koordináció eszköztárának felhasználásával operálnak, azonban kifejezetten azzal a célkitűzéssel, hogy a GMU monetáris pillérének keretében alkalmazott tradicionális közösségi módszer hatékonysága, és kikényszeríthetősége átültethető legyen a gazdasági pillér működésébe, ezáltal megkönnyítve a két pillér öszszehangolását. Befejezés Összegezve a tanulmányt és az Európai Unió gazdasági kormányzásának történetét elmondható, hogy a kialakított intézmény, a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásától napjainkig nagy utat tett meg hatásköreit, intézményeit és politikaalkotási gyakorlatát tekintve egyaránt. A két válság jelentős terheket, és követelményeket rótt a rendszerre, amelyeket az elmúlt év átfogó gazdaságpolitikai reformjának lépései példáznak leginkább. A tapasztalatok a válaszlépések által meghatározott helyzet jelenlegi állása szerint azt mutatják, hogy a közösségnek sikerült egy olyan sebességi fokozatba kapcsolnia, amely biztosíthatja a hosszú távon is fenntartható költségvetések, és az egyensúlytalanságok kezelésének hatékony módszerét. A rendszer politikaalkotási hátterének tekintetében a diverzifikáció trendje érvényesül, az újszerű mechanizmusok ugyancsak újszerű formai megoldásokat hívnak életre, a klasszikus koordinációs formák háttérbe szorulnak, helyettük olyan modellekkel találkozhatunk, amelyek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az Európai Unió gazdasági kormányzása a posztmodernizmus korszakába lépett. A posztmodern gazdasági kormányzás korszaka azonban csak az európai gazdaság jelenlegi, komoly kihívásokkal terhelt időszakának eredményei tudatában lesz értékelhető. Felhasznált irodalom 1. British Euroscepticism enjoys a cheap night out. (http://www.economist.com/b logs/ bagehot/2011/09/euro-crisis) 2. Csehó Julianna: Az európai integrációs politikák kialakításának módszerei és az Európai Unió gazdasági kormányzata. In: Külügyi Szemle, tavasz. 19 Csehó: i.m o. 20

21 3. Dévai Dóra Fukker Gabriella: Európai gazdasági kormányzás. In: Európai Szellem, II. évf. I. szám. Euro-Atlanti Klub, Galbács Péter: A globális pénzügyi és reálgazdasági válság hatása a lisszaboni folyamatra. In: Külgazdaság, LV. évf., január-február. 5. Gedeon Péter: Makroökonómiai szabályozás és keynesianizmus. In: Bara, Zoltán Szabó, Katalin (szerk.): Gazdasági rendszerek, országok, intézmények: Bevezetés az összehasonlító gazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, High Level Group: Facing the Challenge The Lisbon Strategy for Growth and Employment. Report from the High Level Group Chaired by Wim Kok. downloads/2005/0411-lisbon-strat.pdf 7. Helen Wallace Mark A. Pollack Alasdair R. Young (szerk.): Policy-Making in the European Union (5.kiadás). Oxford UP, Oxford, Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. HVG-ORAC Lap- és könyvkiadó, Budapest, Is anyone in charge? A look behind the drifting and squabbling to see who is really to blame, and what they re thinking. (http://www.economist.com/node/ ) 10. Merkel wants permanent supervision of Greece, warns of war. com/19/ Rácz Margit: Versenyfutás az idővel avagy válság és válságkezelés az eurózónában. In: Köz- Gazdaság tudományos füzetek. Budapesti Corvinus Egyetem, VI. évf. 2. szám. 21

22 A többéves pénzügyi keret írta: Sárdi Patrik A többéves pénzügyi keret az Unió szakpolitikai prioritásainak legalább öt évre szóló pénzügyi leképezése. A Lisszaboni Szerződés 312. cikke előírja, hogy a többéves pénzügyi keretet a Tanács által egyhangúlag elfogadott rendeletben kell rögzíteni az Európai Parlament egyetértésével (amely elfogadja vagy elutasítja az egész csomagot, módosításra nincs lehetősége). A többéves pénzügyi keret maximális összegeket (felső korlátokat) határoz meg az uniós kiadások egészére és a főbb kiadási kategóriákra (fejezetekre) vonatkozóan. A többéves pénzügyi keret nem olyan részletes, mint az éves költségvetés. Miért szükséges? Egyes kiadási kategóriák felső korlátjának meghatározása révén a többéves pénzügyi keret költségvetési fegyelmet teremt, és biztosítja az Unió kiadásainak megfelelő, a saját források korlátain belüli és az uniós szakpolitikák célkitűzéseivel összhangban lévő alakulását. Emellett ez a rendszer biztosítja az Unió hosszú távú prioritásait szolgáló források kiszámíthatóságát, és nagyobb fokú bizonyosságot nyújt az uniós források kedvezményezettjeinek. A többéves pénzügyi keret teremti meg az éves költségvetési eljárás sarokköveit. Jelentősen megkönnyíti az éves költségvetésről való megállapodást az Unió költségvetési hatóságának két ága, az Európai Parlament és a Tanács között. Ezzel egyidejűleg folyamatosságot biztosít az Európa javát szolgáló prioritások megvalósítása terén. A pénzügyi keret továbbá meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is. A többéves pénzügyi keret történelme A többéves pénzügyi keret 1988 óta része az Európai Unió működésének, öt- illetve hétéves időszakokat ölelt fel. Az első pénzügyi keret, az úgynevezett I. Delors-csomag az közötti időszakra vonatkozott és a belső piac megteremtésére, valamint a többéves kutatási és fejlesztési keretprogram konszolidálására összpontosított. A második keret, a II. Delors-csomag ( ) a szociális és a kohéziós politikát, valamint az euró bevezetését kezelte kiemelt területként. Az Agenda 2000 a közötti időszakot fedte le és az Unió bővítésére összpontosított. Végül a közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret a munkahelyteremtés érdekében a fenntartható növekedésre és a versenyképességre helyezte a hangsúlyt. A következő többéves pénzügyi keret a közötti időszak uniós költségvetési prioritásait mutatja be. 22

23 Miért fontos 2012? Majdnem másfél évet vesz igénybe, míg valamennyi, a többéves pénzügyi keretből finanszírozandó többéves program és projekt jogalapjáról megállapodás születik. Annak érdekében, hogy e programok 2014 januárjában elindulhassanak, a többéves pénzügyi keret életbe lépése előtt legkésőbb másfél évvel politikai döntést kell hozni a keretben alkalmazandó felső korlátokról. A politikai megállapodást továbbá tanácsi rendeletbe kell önteni, amihez az Európai Parlament egyetértése szükséges. Ha nincs megegyezés? Amennyiben 2013 végéig nem születik megállapodás, a évi felső korlátokat (2%- os inflációs kiigazítással növelve) kiterjesztik 2014-re. A Szerződés a pénzügyi keret utolsó évének megfelelő egyéb rendelkezések alkalmazásának meghosszabbítását is előírja. Ennek értelmében tehát valamennyi, a pénzügyi keret kiigazítására és felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi kereten kívüli eszközök alkalmazása meghosszabbodik. Akár születik megállapodás az új többéves pénzügyi keretről, akár nem, 2014-re érvényben lesznek a pénzügyi keretre vonatkozó felső korlátok, így a költségvetést a Szerződéssel összhangban el lehet fogadni. A közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről való megállapodás híján számottevően megnehezedne az új programok elfogadása. Új jogalapok (és a hozzájuk tartozó indikatív pénzügyi keretösszegek) hiányában pedig nem lehetne kötelezettségvállalásokat tenni azon többéves kiadási programokra, amelyeknek jogalapja 2013-ban lejár. Így késedelmes megállapodás esetén a évi költségvetés valószínűleg csak a mezőgazdasági kiadásokra és a fennálló kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetésekre nyújtana fedezetet. Más szóval, az uniós forrásokban részesülő polgárok (kutatók, hallgatók, civil szervezetek) jelentős hátrányt szenvednének. Honnan jön a pénz? Az Európai Unió kiadásainak finanszírozására három sajátforrás-típussal rendelkezik: Hagyományos saját források (cukorilletékek, mezőgazdasági vámok és vámok). HÉA-alapú saját forrás (a tagállamok által nemzeti szinten beszedett nemzeti HÉA egy adott százaléka). GNI-alapú saját források (az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló nemzeti hozzájárulások ). 23

24 2011-ben az uniós költségvetés bevételeinek 76%-a a GNI-alapú saját forrásokból származik, 12% a vámokból és cukorilletékekből, 11% pedig a HÉA-alapú forrásokból. A fennmaradó 1% az uniós intézmények személyzete által fizetett adókból, valamint egyéb forrásokból, például a versenyjogi vagy más jogszabályokat megszegő vállalkozásokra kivetett bírságokból, továbbá az előző évek fel nem használt összegeiből származik. Új, saját források A Tanács az Európai Parlamenttel való konzultáció után, egyhangúlag fogadja el a saját forrásokról szóló határozatot. Ez a határozat csak azt követően lép hatályba, hogy a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően azt jóváhagyták (311. cikk). A jelenlegi rendszernek számos hátránya van. A legtöbb tagállam megítélése szerint nem méltányos különös tekintettel a korrekciókra, amelyek közül a legismertebb a brit kiigazítás. Kevésbé köztudott, hogy Németország, Hollandia, Ausztria és Svédország mentességet élvez a brit korrekció finanszírozása alól ( engedmény az engedményre ). Ugyanezen országok HÉA-alapú hozzájárulásának kulcsa alacsonyabb, Hollandia és Svédország pedig ezenfelül csökkentett GNIalapú hozzájárulást fizet. A jelenlegi finanszírozás rendkívüli mértékben a nemzeti hozzájárulásokra épül. Sok tagállam olyan minimalizálandó kiadásként tekint ezekre, amelyek esetében jogos a nemzeti visszatérítés. Végül a vámunió vámjainak kivételével nem látszik egyértelmű kapcsolat a költségvetési források és az uniós politikák között. Ezért e javaslat célja a nemzeti hozzájárulások csökkentése, és ezáltal hozzájárulás a tagállamok költségvetési konszolidációs erőfeszítéseihez; kapcsolat teremtése az uniós szakpolitikai célkitűzések és az uniós finanszírozás között; Valamint a rendszer átláthatóbbá és igazságosabbá tétele. Ez nem az uniós költségvetés növelésére irányul. 24

25 Az intelligens növekedés az EU teljesítményét hivatott javítani az alábbi területeken: oktatás (a tanulás és a készségfejlesztés ösztönzése), kutatás/innováció (olyan új termékek/szolgáltatások előállítása, amelyek elősegítik a növekedést és a foglalkoztatást, illetve a társadalmi problémák megoldását), digitális társadalom (információs és kommunikációs technológiák használata). Inkluzív növekedés a gazdasági, szociális és területi kohéziót előmozdító, magas foglalkoztatási arányt biztosító gazdaság: Az európai foglalkoztatási arány növelése a cél az, hogy különösen a nők, a fiatalok és az idősebbek számára több munkahely és jobb állások álljanak rendelkezésre. A készségekbe és a képzésbe történő beruházás révén annak elősegítése, hogy az emberek életkortól függetlenül képessé váljanak az előttük álló változások felmérésére és a változások kezelésére. A munkaerőpiacok és a jóléti rendszerek modernizálása. Annak biztosítása, hogy a növekedés előnyeiből az EU valamennyi területének haszna származzék. A Lisszaboni változtatások Ezelőtt a többéves pénzügyi keret intézményközi megállapodás eredményeként jött létre. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikke azonban jogilag kötelező erővel ruházza fel a többéves pénzügyi keretet, miszerint az kiadási kategóriánként meghatározza a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok éves felső határát. Emellett az új Szerződés értelmében a többéves pénzügyi keretről a Parlament egyetértését követően a Tanács egyhangúlag dönt. Melyek lesznek az új források? A tagállami hozzájárulások egyszerűsítése az összetett HÉA-alapú saját forrás 2014-től történő megszüntetése révén. Ez egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a hozzájárulások rendszerét. Két új saját forrás, a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó és egy korszerűsített HÉA saját forrás bevezetése. Ez a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulásának csökkentése révén megkönnyíti számukra a költségvetési konszolidációt, és a HÉA, valamint a pénzügyi szektor megadóztatása területén új lendületet ad a belső piac fejlődésének. A Bizottság javaslata maximálisan kihasználja a Lisszaboni Szerződés által a saját források új kategóriáinak létrehozására, illetve a meglévők megszüntetésére felkínált lehetőségeket. A saját források rendszerének működéséről szóló jelentés minden egyes javaslat vonatkozásában bemutatja, hogy az hogyan kapcsolódik a többihez, illetve hogyan egészíti ki azokat. 25

26 A kohéziós politika A Bizottság javaslata szerint a többéves pénzügyi keret 1,7%-kal többet fog felosztani a kohéziós támogatásra (36,7%), az előző évvel szemben. A javaslatban szerepel egy új régiótípus, az átmeneti régió létrehozása. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a régiók, ahol a GDP az uniós GDP átlagának 75%-a és 90%-a közé esik. Az új kategória a két meglévőt (konvergencia régiók és versenyképességi régiók) egészíti ki. Az átmeneti régiók a következő többéves pénzügyi keret időszakára megtarthatják korábbi allokációik kétharmadát. Kiemelten kezelnék az EU legszegényebb régióinak és tagállamainak megsegítését annak érdekében, hogy felzárkózzanak a gazdagabb tagállamokhoz. Feltételesség: a szükséges reformok végrehajtására alapul a pénzek kiosztása. Ezen felül minden tagállam kohéziós költségvetésének 5%- át teljesítménytartalékként különítik el, és a félidős értékelést követően azokhoz a tagállamokhoz osztják fel, amelyeknek programjai a legnagyobb mértékben járultak hozzá a fejlesztési és beruházási partnerségi szerződésekben meghatározott mérföldkövek eléréséhez. A Bizottság egy valamennyi strukturális alapot felölelő közös stratégiai keret létrehozását javasolja, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit beruházási prioritásokká lehessen alakítani. Minden egyes tagállammal szerződést fog kötni, hogy a kapott kohéziós pénzeket megfelelően használják fel. Az Európai Szociális Alap (ESZA) továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik a munkanélküliség és a nagyarányú szegénység elleni küzdelemben, valamint az Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak elérésében. Az ESZA forrás 84 milliárd Eurót fog kitenni a költségvetésből. A belső piac összekapcsolása A Bizottság az európai összekapcsolódási eszköz létrehozására tesz javaslatot a közlekedés, energiaügy és IKT területén megvalósuló infrastruktúra-fejlesztések valamennyiünk javát szolgáló, egész Európára kiterjedő felgyorsítása érdekében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzeti költségvetések sosem fogják kellőképpen kiemelt területként kezelni a több országra kiterjedő, határon átnyúló beruházásokat, amelyek biztosítanák az egységes piac számára szükséges infrastruktúrát. Az uniós költségvetés biztosítani tudja a perifériát a központtal összekötő, összeurópai projektek finanszírozását. Az eszköz irányítása központilag történik, finanszírozására pedig egy új költségvetési tételből kerül sor. Az uniós költségvetésből történő társfinanszírozás mértéke nagyobb lesz a konvergencia régiókban végrehajtott beruházások esetében, mint a versenyképességi régiókban végrehajtottak esetében. A helyi és regionális infrastruktúrákat összekötik a kiemelt uniós infrastruktúrákkal, öszszekapcsolva így szerte az EU-ban valamennyi polgárt. A helyi és regionális infrastruktúrák (társ) finanszírozhatók a strukturális alapokból (Kohéziós Alap és/vagy ERFA, az egyes tagállamok/régiók helyzetétől függően). Az európai összekapcsolódási eszköz lehetőséget nyújt innovatív finanszírozási eszközök alkalmazására a csak közfinanszírozással megvalósítható nagyobb beruházások biztosítása és felgyorsítása 26

27 érdekében. A Bizottság e projektek finanszírozásának összekapcsolása érdekében szorosan együttműködik az EBB-vel és más közszférabeli fejlesztési bankokkal. A Bizottság e fontos projektek megvalósításának előmozdítását szolgáló eszközként különösen az uniós projektkötvények alkalmazását ösztönzi majd. A Bizottság 40 milliárd EUR allokálását javasolja az európai összekapcsolódási eszközre, ezt további 10 milliárd EUR egészíti ki a Kohéziós Alapon belül a kapcsolódó közlekedési beruházásokra elkülönített összegekből. Ez az összeg magában foglal 9,1 milliárd EUR-t az energiaszektor részére, 31,6 milliárd EUR-t a közlekedés javára (beleértve a Kohéziós Alapon belüli 10 milliárd EUR-t), valamint 9,1 milliárd EUR-t az IKT javára. A kutatáspolitika A kutatás és fejlesztés közös stratégiai keretének (amelyet Horizont 2020-nak hívnak majd) létrehozása azt jelenti, hogy a három meglévő kutatási és innovációs program (a hetedik keretprogram, a versenyképességi és innovációs keretprogram és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet) egységes keretet kap. A keret szorosan kapcsolódik majd a fő ágazati szakpolitikai prioritásokhoz, mint például az egészségügy, az élelmezésbiztonság és a biogazdaság, az energiaügy és az éghajlatváltozás. Az Európai Technológiai Intézet a Horizont 2020 program részét képezi majd, és jelentős 27

28 szerepet fog játszani a tudásháromszög három oldalának (oktatás, innováció és kutatás) a tudás- és innovációs közösségek révén történő közelítésében. A finanszírozási oldalon innovatív pénzügyi eszközök segítik a magántőke bevonását. Egyaránt ösztönözni fogják a köz- és magánszféra közötti partnerséget, valamint a közszféra szereplői közötti partnerséget. A finanszírozási programokat egységesítik és egyszerűsítik. Hasonlóképpen valamennyi finanszírozási program esetében egységes szabályrendszert alakítanak ki a részvételre, az auditra, a támogatási struktúrákra, az eredmények terjesztésére és a visszatérítési rendszerekre vonatkozóan. A Bizottság a közötti időszakra 80 milliárd EUR allokálását javasolja a kutatás és innováció közös stratégiai kutatási keretéhez. Ezt a forrást jelentős, a strukturális alapokból származó támogatás (60 milliárd EUR a közötti időszakban) egészíti ki. A közös agrárpolitika A Bizottság javaslata szerint a többéves pénzügyi keret 36,2%-át allokálnák a KAP-hoz, szemben az előző időszaki 39,4%-kal (2013-ban 41,5%). A főbb javaslatok a bizottság részéről: a közvetlen kifizetések környezettudatosabbá tétele: annak biztosítására, hogy a KAP segítséget nyújtson az Uniónak környezetvédelmi és éghajlat változási célkitűzéseinek teljesítéséhez, a közvetlen támogatások 30 %-át a környezettudatos gazdálkodás feltételéhez kötik. Ez azt jelenti, hogy minden mezőgazdasági termelőnek a jogszabályban meghatározásra kerülő és ellenőrizhető, a környezetvédelmet támogató gyakorlatot kell folytatnia. Így a mezőgazdasági ágazat fenntarthatóvá válik, a mezőgazdasági termelők pedig azért kapnak támogatást, hogy közjavakat állítsanak. Tisztább kritériumok alapján felülvizsgálják a vidékfejlesztési források felosztását, így jobban igazodik majd a mezőgazdasági szakpolitika célkitűzéseihez. Ez biztosítja az azonos termelést folytató mezőgazdasági termelőkkel szembeni igazságosabb bánásmódot. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelme ne csökkenjen javasolják majd a második pillérből az első pillérbe való áthelyezését. A Bizottság azt javasolja, hogy a megtakarításokat forgassák vissza a vidékfejlesztésre elkülönített költségvetési felosztásba, és azok maradjanak annak a tagállamnak az elkülönített keretösszegében. A Bizottság a közötti időszakra 281,8 milliárd EUR felosztását javasolja a közös agrárpolitika első pillérére és 89,9 milliárd EUR-t a vidékfejlesztésre. Ezt a finanszírozást további 15,2 milliárd EUR egészíti ki. A környezetvédelmi és éghajlat politikát érintő újdonságok A környezetvédelem és az éghajlat- politika prioritásai minden főbb uniós finanszírozási eszközben (többek között a kohézió, a mezőgazdaság, a tengerügyek és a halászat, a kutatás és innováció területén), valamint a külső támogatási programokban is érvényesítésre kerülnek majd. A Bizottság legalább 20%-ra kívánja növelni az éghajlat- politikával kapcsolatos kiadások arányát, többek között (a hatásvizsgálat eredményétől függően) más szakpolitikai területekről származó hozzájá- 28

29 rulásokkal. Ez a megközelítés maximalizálja a környezetvédelmi politika és más területek közötti szinergiákat, elismerve, hogy ugyanazon fellépések egyszerre több, egymást kiegészítő célkitűzést is képesek követni és kell követniük. E megközelítés segítségével elkerülhető továbbá a programok elburjánzása és minimalizálhatók az adminisztratív terhek. A környezetvédelmi szempontok érvényre juttatásán felül a Bizottság a jelenlegi Life+ program utódaként egy különálló környezetvédelmi program folytatását is javasolja. A Bizottság úgy véli, hogy a jövőbeli programnak is központi irányítás alatt kell maradnia, de az irányítási feladatok jelentős része delegálható egy meglévő végrehajtó ügynökséghez, például a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökséghez. A Bizottság a közötti időszakra 3,2 milliárd EUR allokálását javasolja a LIFE+ programhoz (0,8 milliárd EUR az éghajlat politikára és 2,4 milliárd EUR a környezetvédelemre). Az oktatás és képzés A Bizottság a jelenlegi struktúra egyetlen fő programmá történő egyszerűsítését javasolja a széttöredezettség, az átfedések és/vagy azon projektek elszaporodásának elkerülésére, amelyek nem érik el a hosszan tartó hatáshoz szükséges kritikus tömeget. Az új európai oktatás program három fő prioritást tartalmaz. Először is, támogatja a nemzeteken átívelő tanulási mobilitást. Az igen magas európai hozzáadott érték biztosításához nélkülözhetetlenek a mobilitásra vonatkozó szigorú minőségi követelmények, valamint az azon főbb szakpolitikai célkitűzésekre összpontosítás, ahol a kritikus tömeg elérhető, és amelyek kiegészíthetők más uniós programokkal. Másodszor, az új program az oktatás korszerűsítése, az innováció és a vállalkozókészség elősegítése érdekében ösztönzi az oktatási intézmények és a munka világa közötti együttműködést. Harmadszor, a program szakpolitikai támogatást nyújt annak érdekében, hogy megbizonyosodjék az oktatási beruházások hatékonyságáról, és segítsen a tagállamoknak a hatékony szakpolitikák végrehajtásában. Migráció és a belügyek A Bizottság azt javasolja, hogy a programok számát csökkentsék kettőre: a Migrációs és Menekültügyi Alapra, illetve a Belső Biztonsági Alapra. Mindkét alapnak lesz olyan külső dimenziója, amely az EU-ban kezdődő és harmadik országokban folytatódó programok, például a menekültek letelepítésére, visszafogadására és a regionális védelemre vonatkozó programok finanszírozásának folyamatosságát biztosítja. A programok egyszerűsítik a kiadási eszközöket és biztosítják egy olyan, belső határok nélküli térség zökkenőmentes kialakítását, ahova az uniós polgárok és a belépésre és tartózkodásra törvényesen jogosult harmadik országbeli állampolgárok beléphetnek, ott szabadon mozoghatnak, élhetnek és dolgozhatnak. 29

30 A Bizottságnak szándékában áll továbbá áttérni az éves programozásról az eredményorientált többéves programozásra, ami a Bizottság, a tagállamok és a végső kedvezményezettek munkaterheit egyaránt csökkentené. A Bizottság 8,2 milliárd EUR allokálását javasolja a időszakra a belügyek területén. Források 30

31 Európa Lehetőségek Kontinense írta: Hegedűs Péter Pályázatok, ösztöndíjak Mivel a közigazgatás, mint választott karrier-pálya viszonylag korlátok közé szorított, helyesen kell kiválasztani a betölteni kívánt pozíciót. A kreativitás az egyik legfontosabb eleme a munka-találásnak, és emellett nem utolsósorban a kitartás. Miért érdemes külföldön tanulni? Tapasztalatszerzés Nyelvtudás Leendő munkahely? Kreativitásunkat kiélhetjük a problémamegoldó képességünkkel, de úgy is, hogy miként és hogyan választjuk ki a munkakörünket. Egy kisebb kitekintéssel talán könnyebbé válik ez a feladat és a kívánt állás felé terelhető a pályaút; különböző gyakorlatok, munkák vagy ösztöndíjak révén. Természetesen mindenkinek megvan a saját választása, milyen pályát fut be. Külföldön, belföldön, esetleg a kettő vegyesen Egyesek preferálják a külföldi szakmai gyakorlatot, a nyelvtanulás és a külföldi rendszerekben hasznosnak tartott ötletek megismerése érdekében. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy általában a választott gyakorlati hely nagy eséllyel várja vissza a jól teljesítő hallgatókat a gyakorlat után is. Tanulmányi kiránduláson a Bizottság épületében 31

32 Magyar közigazgatási ösztöndíj Nem is olyan bonyolult itthoni ösztöndíjból külföldi tapasztalatokat szerezni. Először érdemes megvizsgálni a Magyarországon meghirdetett, de külföldi gyakorlatot ígérő programokat. Rengeteg ilyen program van, amik nagy része Brüsszeli gyakornokságra irányul. Első helyen emelném ki a Magyar közigazgatási ösztöndíj program (továbbiakban: MKÖ) adta lehetőségeket, mert Hazánkban talán az egyik leginnovatívabb képzési, beiktatási forma a közigazgatási pályakezdők számára. A ReGeneráció kormányzati karrier expon, október 15-én debütált a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj program (MKÖ) 2012-es kiírása. A program már a 2010-es ReGeneráción is nagy sikert aratott és valószínű, hogy az elkövetkező években is meg fogják hirdetni. A kiválasztást követően a legjobb 255 pályázó kezdheti meg képzéssel vegyes szakmai gyakorlatát az ország 8 minisztériumában, illetve azok háttérintézményeiben. A képzési programban hagyományos tantermi, valamint készségfejlesztő és e-learning alapú képzés egyaránt szerepel, továbbá szakmai jártasságot szerezhetnek az ösztöndíjasok az Európai Uniós igazgatás különböző területein is. Az MKÖ pályázati feltételei: a pályázat benyújtásának időpontjában be nem töltött 35. életév magyar állampolgárság felsőfokú iskolai végzettség (BA/BSc, MA/MSc illetve hagyományos 5 éves egyetemi és 3 éves főiskolai oklevél) tárgyalóképes angol, német, vagy francia nyelvtudás (államilag elismert legalább B2 szintű komplex nyelvvizsga, vagy olyan nyelvvizsga, amely a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapja szerint legalább B2-es szintre honosítható) a pályázat benyújtásának időpontjában kormánytisztviselői jogviszony nem áll fenn. EU-n kívüli ösztöndíjak Mindenképp érdemes kiemelni az Európai Uniótól elvonatkoztatott programokat is. Többek között izgalmas lehet megismerni a Svéd közigazgatási modellt az északi államokban vagy éppen az angol-szász államok közigazgatási rendszerét. A Közigazgatás-tudományi Kar igen jó kapcsolatokat ápol Kínával is, amely szintén óriási lehetőség a hallgatók számára. Legtöbb Ösztöndíj elérhető a www. scholarship.hu és a (ösztöndíj menüpont alatt) oldalakon. Manapság az Európán kívüli főleg Ázsiai és Észak-Amerikai ösztöndíjak válnak egyre népszerűbbé az egyetemisták körében. 32

33 Kína A Holnap Innovatív Vezetői elnevezésű ösztöndíjban 2011 és 2015 között a Műegyetemről évente tízen, a Budapesti Corvinus Egyetemről pedig öten részesülhetnek. Az ösztöndíj a Huawei kínai telekommunikációs cég magyar leányvállalata jóvoltából jött létre. A Balassi Intézet szintén kínál ösztöndíj programot Kínai úti céllal 5 vagy 10 hónapos időre, melynek keretében a hallgató tandíjmentesség, ösztöndíj, szállás, ösztöndíj-kiegészítés, útiköltség támogatásban részesülhet. A Balassi Intézet által kínált program nyelvi részképzésre irányul és valamennyi tudományterületen megpályázható. Végül, de nem utolsósorban a Közigazgatás-tudományi karon működő Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központban is érdemes körülnézni a Kínába vágyakozó hallgatóknak. Indonézia Előnye, hogy igen könnyen lehet elnyerni az ösztöndíjat. Az ösztöndíj feltételeit és a jelentkezés körülményeit az Indonéz Nagykövetség honlapján lehet megtalálni. Az ösztöndíj a DARMASISWA program nevet viseli. Japán A Japán iránt érdeklődőknek, az állami Monbusho ösztöndíjak közül érdemes választani. Az egyikre 17 és 21 év közötti hallgatók jelentkezhetnek, ez egy négyéves egyetemi képzésre szóló támogatás. Az egyetem megkezdése előtt mindenki egyéves, elsősorban japán nyelvi felkészítő tanfolyamon vesz részt Tokióban vagy Oszakában, vagyis a képzés teljes időtartama öt év. A programról további információk a magyarországi Japán Nagykövetség honlapján találhatók. India Indiai ösztöndíjat kínál magyar hallgatóknak az Indiai Kulturális Kapcsolatok Tanácsa (Indian Council for Cultural Relations (ICCR) a 2011/12-es tanévre. Az ösztöndíjat főleg az indiai kultúra népszerűsítése céljából alkották meg. Többek közt indiai kultúrát és indiológiát tanulhatnak az ösztöndíjat elnyerő hallgatók. Különvélemény A program rövid bemutatása mellett fontosnak tartom legalább egy Erasmus programon levő hallgató személyes véleményének a bemutatását. 33

34 Regős Dániel (Másodéves nemzetközi igazgatás hallgató): Belgiumban töltöm a 2011/2012-es tanév I. félévét, pontosabban a hollandul beszélő Flamand régióban, Gent városában. A középkorban Észak-Európa legnagyobb és leggazdagabb városai között emlegették. Jelenleg kikötője és egyeteme miatt ismert. A University College Ghent Üzleti Adminisztráció és Közigazgatástudományi Karán (Faculty of Business Administration and Public Administration) tanulok. Az egyetem honlapján büszkén hirdeti, hogy 13 karával, 300 európai és 30 Európán kívüli partnerintézményével, diákjával és kb főt számláló személyi állományával minden kétség nélkül nem csak Flandria, de egész Belgium legnagyobb egyeteme. Ez az intézmény büszkélkedhet a legszélesebb választékkal a tantárgyakat illetően, a szépművészeti oktatástól kezdve a zenén át a biotechnológiáig. A város nem titkolt célja, hogy Európa egyik legnagyobb és legelismertebb egyetemi városa legyen. Én már most is úgy érzem néha, hogy egyetemistákon kívül más nem nagyon él itt. A város teljes népessége meghaladja a et (ezzel Belgium 3. legnagyobb városa), ebből megközelítőleg (!) fő tanul valamilyen felsőoktatási intézményben. Az ember nem is tudja elképzelni egyetemi éveit ennél tökéletesebb helyen. Pontosan az előbb említett dolgok miatt nem is volt nehéz megszokni az itteni egyetemista létet. Az iskolában a tanárok, vezetők és koordinátorok is abban a szellemben végzik munkájukat, hogy intézményüket és ezzel Gent városát is ismertté tegyék a belga és európai diákok között. A tanárok természetesen külön figyelmet szentelnek a cserediákoknak, és legyen szó egy nagy előadásról vagy éppen egy csak Erasmusos diákoknak tartott kis létszámú szemináriumról. Az órák élvezhetőek, lényegre törőek, éppen ezért az ember nem érzi tehernek az iskolába járást (elvégre ezért jöttünk) és szívesen jár be. Nyilvánvalóan vannak kevésbé izgalmas és érdekes órák is. Még az angol nyelven történő oktatás sem nehezíti meg a felkészülést, órán való részvételt. Azt hiszem, nem kell különösebben részleteznem ennek a külföldön eltöltött félévnek a hasznosságát, hogy mit jelent angol nyelven tanulni, egy új nyelvet (holland), különböző tanítási módszereket, szokásokat, egy új és más kultúrát megismerni, barátokat szerezni a világ más országaiból. Remélem a jövőben is hasznosítani tudom az itt megszerzett tudást, tapasztalatokat, gondolok elsősorban az angol és holland nyelvek ismeretére, illetve az itt megszerzett kapcsolatokra. Study & Work Ha esetleg a munka és a tanulmányok nem zárják ki egymást, az adott országban, úgynevezett Study and Work programok hordozzák magukban a siker kulcsát. 34

35 Akik ezt az utat választják, pénzkeresés közben tanulhatnak nyelvet és szakmai gyakorlatukat is megszerezhetik. Azzal persze tisztában kell lenni, hogy költségek ebben az esetben is vannak, mivel a programért fizetnie kell a jelentkezőnek, cserébe viszont kap szállást, nyelvtanfolyamra járhat, valamint pénzkeresésére, gyakorlatszerezésre is kap lehetőséget. A választható országok listája ugyan véges, de Anglia, USA, Ausztrália, Spanyolország és Franciaország már sok ember számára elérhető. Az árak ugyan magasak, ám egy részét már az első hónap alatt meg lehet keresni, ráadásul a nyelvtudás és a munkatapasztalat remekül mutat az önéletrajzban. Befejezés Egy külföldi ösztöndíj rengeteg tapasztalatot adhat az embernek, és nem utolsóósorban talpraesetté teszi őt, mivel huzamosabb ideig távol van mindenkitől, akire számíthat. Sok hallgató hagyja ki egy külföldi tanulmányút lehetőségét egyetemi vagy főiskolai évei során, csupán azért, mert nem tudja, hogyan is vágjon bele. Nekik javaslom, hogy járjanak utána és találják fel magukat, hiszen külföldön sem lenne ez másképp. Karunknak karrierirodája és nemzetközi irodája is van, ahol készséggel segítenek a kérdések megválaszolásával. Sőt, rendes tanácsadással várnak minden hallgatót. Források

36 Erasmus Tanulmányi Mobilitási Program írta: Sárdi Patrik A program keretében számos európai ország egyetemével vagyunk évről évre kapcsolatban. Erasmus tanulmányi mobilitás keretében hallgatóink három hónapos időtartamra egy külföldi felsőoktatási intézmény kurzusait hallgathatják, melyről bizonyítványt (certificate) kapnak. A külföldi egyetemen hallgatott tárgyak beszámíthatóak és választható tárgyakként elismerhetőek. Feltételek Jelentkezés: április vége Kik jelentkezhetnek? Bsc /MA képzésben részt vevő hallgatók, akik rendelkeznek 2 lezárt tanulmányi félévvel. Nyelvi feltételek: középfokú nyelvtudás, angol vagy az adott ország nyelve. Ösztöndíj: Euro Mennyi időre szól? Egy tanulmányi félév és lehetőség egy további félévre, amit azonban a gyakorlat szerint nem támogatnak. Felvételi: írásbeli rész, egy motivációs levél megírása és alap adatok megadása. Szóbeli rész: mit vizsgálnak a beszélgetés során? Idegen nyelvi kommunikáció Tanulmányi motiváció Egyéb motiváció Nemzetközi érdeklődés Fellépés 36

37 Általában kreditet kell teljesíteni, a kinti tanulmányok során, amit a certificate lapon el lehet fogadtatni itthon. Hivatalosan egy tanulmányi félév kiesés a kint töltött félév következménye, azonban van lehetőség egyéni tanrend kialakítására. Fogadó intézmények Belgium National University of Public Service, Faculty of Public Administration University College Ghent (szerződés:2010/2013) Franciaország National University of Public Service, Faculty of Public Administration Université Lille 2 (szerződés:2010/2013) Hallgatói mobilitás: 2-2 fő (undergraduate vagy postgraduate), hónap Oktatói mobilitás: 2-2 fő (8 oktatási óra/hét) National University of Public Service, Faculty of Public Administration Centre Universitaire de Formation Et De Recherche Jean-Francois Champollion Hallgatói Mobilitás: 2-2 fő (undergraduate), 9x4 9x4 hónap Oktatói mobilitás: nincs konkrétan definiálva, 2 hetes időtartamú mobilitás (5 oktatási óra/hét) National University of Public Service, Faculty of Public Administration Universite de Limoges (szerződés:2010/2013) Hallgatói Mobilitás: 2-2 (Administration publique)-2 fő (Droit international comparé) (undergraduate), 6 hónap Oktatói mobilitás: 1-1-1(Administration publique)-1(droit international comparé), 1 hetes időtartamú mobilitás (8 oktatási óra/hét) Képzési mobilitás: 1 (Franciaországból Magyarországra), 1 hetes National University of Public Service, Faculty of Public Administration UFR Pluridisciplinaire de Bayonne-Anglet-Biarritz. Université de Pau et des Pays de l Aldour (szerződés:2009/2013) Hallgatói Mobilitás: 4 (magyar) -2 (francia) hallgató (undergraduate vagy postgraduate), 4x5 hónap (magyar hallgatók) 2x10 hónap (francia hallgatók) Oktatói mobilitás: nincs konkrétan definiálva, 2 hetes időtartamú mobilitás (5 oktatási óra/hét) 37

38 Görögország National University of Public Service, Faculty of Public Administration Technological Educational Institute of Kalamata (szerződés:2009/2013) Hallgatói Mobilitás: 3-3 fő (undergraduate), hónap Oktatói mobilitás: nincs konkrétan definiálva, 1 hetes időtartamú mobilitás (8 oktatási óra/hét) Személyzeti mobilitás: nincs konkrétan definiálva, 1 hetes időtartamú mobilitás (10 oktatási óra/hét) Lengyelország National University of Public Service, Faculty of Public Administration Stanislaw Staszic College of Public Administration in Bialystok (szerződés:2008/2013) Hallgatói mobilitás: 1 fő (international relations), 2 fő (public administration) 3 fő, hónap Oktatói mobilitás: 1- nincs konkrétan definiálva a létszám, 1 hetes időtartamú mobilitás (5 oktatási óra/hét) Személyzeti mobilitás: nincs konkrétan meghatározva, 1 hetes időtartamú mobilitás (5 oktatási óra/hét) Németország National University of Public Service, Faculty of Public Administration Hochschule für öffentliche Verwaltung und Finanzen Ludwigsburg (szerződés:2009/2013) Hallgatói mobilitás: 2-2 fő (undergraduate), 1-1 fő (postgraduate), hónap Oktatói mobilitás: nincs konkrétan definiálva a létszám, de 2 hetes időtartamű mobilitás (8 oktatási óra/hét) Olaszország National University of Public Service, Faculty of Public Administration Universitá degli Studi di Bologna (szerződés:2009/2013) Hallgatói mobilitás: 2 fő (social sciences, public administration; undergraduate) 2 fő (undergraduate vagy postgraduate) 38

39 Szlovákia National University of Public Service, Faculty of Public Administration University of Economics in Bratislava (szerződés:2009/2013) Hallgatói Mobilitás: 2-2 fő (undergraduate vagy postgraduate), hónap Oktatói mobilitás: nincs konkrétan definiálva, 1 hetes időtartamú mobilitás (8 oktatási óra/hét) Törökország National University of Public Service, Faculty of Public Administration Haceteppe University (szerződés:2010/2013) Hallgatói Mobilitás: 2-2 fő (undergraduate vagy postgraduate), hónap Erasmus szakmai gyakorlat Az ösztöndíjas program lehetővé teszi a kiválasztott hallgatóknak, hogy 3 hónapos szakmai gyakorlatot teljesítsenek külföldön a közszektorban, igazgatási munkakörben. A támogatás mértéke 330 EUR/hó. Évente 8-9 hallgató utazhatott ki a Karról ennek a programnak a keretében. A célországok tekintetében nagy népszerűségnek örvendett Németország, ugyanis a ludwigsburgi partneriskola segített a gyakorlati helyek és szállás szervezésében, ami megkönnyítette a hallgatók kiutazását. Leonardo hallgatói mobilitási program Leonardo hallgatói mobilitási program keretében hallgatóink az Európai Unió támogatásával külföldi szervezeteknél tölthetnek 16 hetes szakmai gyakorlatot, szerezhetnek értékes nemzetközi tapasztalatokat. Jelentkezés: április vége. Kik jelentkezhetnek? MA képzésben részt vevő hallgatók. Nyelvi feltételek: angol vagy az adott ország nyelve. Mennyi időre szól? 4 hónap. 39

40 Ösztöndíj: célországonként változik, általában Euro/4 hónap 2 részletben utalják: 1. részletben a teljes összeg 75%-át, majd később a további 25%-ot. Hova lehet jelentkezni? Jellemzően csak közigazgatási szervekhez. Felvételi: Írásbeli rész: egy motivációs levél megírása és alap adatok megadása. Szóbeli rész: mit vizsgálnak a beszélgetés során? Idegen nyelvi kommunikációt Tanulmányi motiváció Egyéb motiváció Nemzetközi érdeklődés Fellépés Németország Landratsamt Esslingen (2 fő) Regierungspräsidium Karlsruhe Egyesült Királyság European Healthcare Fraud and Corruption Network Centre for Migration Studies Foyle Women s Aid Donegal Local Development Company Irish Street Youth & Community Centre Children in Crossfire The Scottish Parliament Londonderry Chamber of Commerce Plymouth District Magistrates Court (3 fő) Magee Sports Centre, University of Ulster Olaszország Provincia di Cosenza Finnország Suomi-Unkari Seura Finnish-Hungarian Society 40

41 Central European Exchange Programme for University Studies (CEEPUS) A csereprogram célja, hogy a felsőoktatás területén együttműködő partner intézmények között lehetővé tegye oktatói és hallgatói mobilitások lebonyolítását, nyelvi- és szakmai kurzusok, nyári egyetemek, valamint hallgatói kirándulások szervezését, támogassa hosszú távú szakmai együttműködések kialakulását a térségben, ezzel elősegítve Közép-Európa stratégiai szerepének erősödését. Jelentkezés: május vége Kik jelentkezhetek? Bsc illetve MA képzésben részt vevő hallgatók, minimum 2 lezárt tanulmányi félév Nyelvi feltételek: középfokú nyelvtudás, angol illetve az adott ország nyelve Ösztöndíj: 1000 Euro/ szemeszter Mennyi időre szól? Egy tanulmányi félév és hosszabbítható egy félévvel ami nem támogatott. Felvételi: Írásbeli rész: egy motivációs levél megírása és alap adatok megadása. Szóbeli rész: Mit vizsgálnak a beszélgetés során? Idegen nyelvi kommunikációt Tanulmányi motiváció Egyéb motiváció Nemzetközi érdeklődés Fellépés Silesian University of Opava, Faculty of Public Policies Opole University, Faculty of History and Education Pavol Jozef Safarik University 41

42 Walter Hallstein Ösztöndíj Bár ennek a nemzetközi programnak a keretében az egyetem nem jelenik meg szerződő félként, mégis jelentős szerepet játszik annak megvalósulásában. Hallgatóink már több éve sikeresen pályáznak a német DAAD (német Nemzeti Iroda, a magyar Tempus Közalapítvány német megfelelője) által biztosított ösztöndíjra, melllyel a Ludwigsburgi Főiskolával ápolt kapcsolatainkon keresztül közigazgatási szerveknél teljesítenek szakmai gyakorlatot Baden-Würtemberg tartományban. A program minél gördülékenyebb megvalósulása érdekében intézményünk minden évben biztosította hallgatóink számára a szóbeli felvételi beszélgetéshez szükséges helyszínt, valamint vendégül láttuk egyetemünk kollégiumában a felvételi eljárást lebonyolító német egyetemi oktatókat. A több éves gyümölcsöző kapcsolatnak hála 2012 februárjában nemcsak az ösztöndíj-lehetőségre, hanem a Ludwigsburgi Főiskola által meghirdetett Európai közigazgatási mesterszakra való jelentkezésre, és a szóbeli meghallgatásra is sor kerülhet. Jelentkezés: február Időtartam: 2 hónap Ösztöndíj: 1000 Euro/ Hó Nyelvi feltétel: Német magas szintű ismerete illetve angol. Oroszország Saratov Exchange Programme Karunk orosz kapcsolatai rendkívül sok további potenciált rejtenek magukban. Már évek óta kölcsönös látogatások keretében együttműködünk a Sztolypin Volga Régió Közigazgatási Akadémiával, amely szeretné a több éves sikeres együttműködésünket tovább bővíteni, ezért februártól egy hallgatói tanulmányi csereprogram keretében, egyelőre pilot jelleggel fogadják pár hallgatónkat. A csereprogram keretében hallgatóinknak lehetősége van angol, német és orosz nyelvű tárgyakat is tanulni. A jövőben szeretnénk a program időtartamát egy hónapról három hónapra emelni, és orosz nyelvű szakmai kurzusokat biztosítani hallgatóink számára. Jelentkezés: folyamatos Kik jelentkezhetnek? Bsc/ Ma képzésben részt vevő hallgatók, minimum 2 lezárt félév Nyelvi feltétel: angol vagy orosz Ösztöndíj: A szállás ingyenes, illetve az étkezés kedvezményes, a többi önköltséges alapon Mennyi időre? 1 hónap 42

43 Felvételi: Írásbeli rész: egy motivációs levél megírása és alap adatok megadása. Szóbeli rész: Mit vizsgálnak a beszélgetés során? Idegen nyelvi kommunikációt Tanulmányi motiváció Egyéb motiváció Nemzetközi érdeklődés Fellépés 43

44 Erasmus Mundus írta: Sárdi Patrik Az Erasmus Mundus egy olyan európai közösségi program, amelynek célja, hogy támogassa az európai felsőoktatási intézményeket abban, hogy magas színvonalú képzést nyújtsanak a világ legkiválóbb hallgatói részére. Az Európai Bizottság ezért támogatja a felsőoktatási intézmények együttműködését, és ösztöndíjat kínál európai és Európán kívüli hallgatóknak és oktatóknak. Továbbá olyan projekteket is támogat, amelyek növelik az európai felsőoktatás vonzerejét. Az Erasmus Mundus program középpontjában a közös képzések állnak. Ezek olyan, több egyetem által közösen indított mester- vagy doktori szintű képzések, amelyeket az intézmények közösen dolgoztak ki, és ahová közös szempontrendszer alapján hirdetnek felvételt. A közös képzések hallgatói több országban, több intézményben folytatják tanulmányaikat, oktatóik is több helyszínről érkeznek. A hallgatóknak a képzés során és annak végén is nemzetközi bizottság előtt kell számot adniuk tudásukról, így diplomájukat több egyetemtől is megkapják. Ez lehet közös, kettős vagy többes diploma attól függően, hogy az intézmények egyetlen, de mindegyikük által aláírt diplomát állítanak-e ki (közös diploma,joint degree), vagy mindegyik kiállít egy- egy diplomát (kettős vagy többes diploma, double, multiple degree). Az Európai Bizottság az Erasmus Mundus sikerességét, valamint a közbenső értékeléséről szóló jelentést figyelembe véve megállapította, hogy a program jelentős és hatékony eszköznek bizonyult az európai felsőoktatási intézmények nemzetközivé tételében. Ezért az Erasmus Mundus folytatását javasolta. Az Európai Parlament és a Tanács együttes határozatát december 16-án fogadták el az új programszakaszról. Erasmus Mundus ( ) A program új szakasza továbbra is lehetőséget nyújt a közötti tevékenységek támogatására, de kibővített és egyszerűsített formában. Mindemellett integrálja a korábban különállóan működő Erasmus Mundus External Cooperation Window programot is. Az Erasmus Mundus főbb újdonságai: közös doktori programok indításának lehetősége, hároméves ösztöndíjak a doktoranduszok részére; a közös mester vagy doktori programok teljes képzési idejére szóló ösztöndíjak európai hallgatók számára is; nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségbiztosításra, a hallgatók / doktoranduszok foglalkoztathatóságára, és a közös programok fenntarthatóságára. 44

45 Költségvetés és pályázattípusok között közel 1 milliárd euró a program költségvetése, amely a következőképpen oszlik meg a 3 alprogram között. 1. alprogram: Erasmus Mundus közös programok (ösztöndíjakkal együtt) 454 millió euró 2. alprogram: Erasmus Mundus partnerségek (korábbi External Cooperation Window) euró 460 millió 3. alprogram: Az európai felsőoktatás népszerűsítése 16 millió euró Kik vehetnek részt az Erasmus Mundus programban? Az Erasmus Mundus program különböző pályázattípusaiban részt vehetnek, felsőoktatási intézmények hallgatók, oktatók, kutatók, a felsőoktatási intézmények alkalmazottai bármely, a felsőoktatás területén aktív szervezetek a világ bármely országából Bővebbi információ a pályázattípusokban való részvételről: Hogyan lehet pályázatot benyújtani? Mivel az Erasmus Mundus programot az Európai Bizottság kezeli, pályázni a Bizottság által minden évben megjelentetett pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően lehet az alábbi várható pályázati határidőkkel. Alprogram Határidő Közös mesterképzések április 30. Közös doktori képzések április 30. Partnerségek április 30. Az európai felsőoktatás népszerűsítése április 30. Erasmus a Facebookon Itt megkérdezheted a többiektől, kinek milyen tapasztalatai vannak egy adott egyetemről vagy kurzusról, hova érdemes ellátogatni Grazban, mit nem szabad kihagyni Párizsban, hol van a legtöbb bulihely Berlinben. A tapasztaltak fotóit, élményeit követhetitek nyomon az Erasmus ösztöndíjjal Európában oldalon: 45

46 Negotiation Moot írta: Sárdi Patrik Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem. Konfuciusz A Tárgyalási Szimulációs Társaság Közhasznú Egyesület (Negotiation Moot Egyesület) egy önkéntes fiatalokból álló nonprofit szervezet, melynek elsődleges célja az EU Negotiation Moot elnevezésű tárgyalási szimulációs versenyek szervezése felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók részére, magyar és külföldi egyetemekkel együttműködve, magyar és angol nyelven egyaránt. Alapvető célkitűzés, hogy az oktatási órák keretein belül és kívül is lehetőséget nyújtsunk a hallgatók és érdeklődők számára, hogy tudásukat a gyakorlatban akár valós helyszíneken is próbára tehessék. A szimuláció ötletgazdái és megalkotói mind jelenlegi vagy volt brüsszeli EU alkalmazottak, akik a gyakorlati tapasztalataikat kívánták átadni a hallgatóknak. Egyesületünk augusztus 25-i megalapításának célja, hogy a mi, a korábbi játékosok, továbbvigyük az általuk megkezdett munkát. A július 3-5. között Kaposváron megrendezett első EU Negotiation Moot tárgyalási szimulációs versennyel páratlan sikertörténet vette kezdetét, hiszen 2011 őszén immáron a hatodik országos versenyünkre készülünk. Nem csupán a magyarországi felsőoktatásba vittünk új színt, hiszen rendszeresen megszervezik a határon túli magyar hallgatók számára a Kárpát-medencei játékot Erdélyben, magyar és külföldi diákok számára a nemzetközi versenyt Brüsszelben, az európai uniós intézmények impozáns épületeiben. Alig több, mint két év alatt már több mint ezer hallgatóhoz ért el a negomoot életérzés. Sőt, egyesületünk segítségével 2010-ben megalakult a UK Negotiation Training Association, melyet hasonló célkitűzésekkel hoztak létre külföldi alumniaink. Az EU Negotiation Moot szimulációs verseny egy eddig egyedülálló hazai kezdeményezés. A verseny folyamán a résztvevő csapatok egy-egy európai uniós tagállam tárgyalódelegációjának, majd az Európai Parlament frakcióinak szerepét játsszák el. Feladatuk, hogy az adott témában kellően felkészülve felmérjék saját országuk és frakciójuk, illetve a többi tagállam és képviselőcsoport érdekeit, majd a tárgyalási szimuláció alatt saját érdekeiket képviselve próbálják meg előmozdítani a közös álláspont kialakítását. A szervezők, ötletgazdák és trénerek mind jelenlegi vagy volt brüsszeli EU alkalmazottak, akik a gyakorlati tapasztalataikat kívánják átadni egy hallgatók közötti játék keretében. A játék felkészítő tréningekből, önálló felkészülésből, majd a több napos szimulációs verseny keretében tartott tárgyalásokból épül fel. A közös munkát lehetőség szerint egy brüsszeli tanulmányút zárja. 46

47 A játék során a hallgatók nemcsak az EU működését ismerik meg, hanem olyan készségeket sajátítanak el, melyek később előnyt jelentenek az elhelyezkedés során. A karrierépítés során nélkülözhetetlen és az egyetemi tananyagból általában hiányzó ún. puha képességeiket fejleszthetik a diákok, mint például: tárgyalástechnika, verbális előadói képességek, csapatmunka, konfliktushelyzetek kezelése, informatikai ismeretek, Web 2.0 alkalmazások használata, probléma-megoldási képességek, kulturális intelligencia, kapcsolatteremtés nemzetközi környezetben való eligazodás. A résztvevők részletes tudást szereznek az EU intézmények működéséről és az uniós döntéshozatalról a költségvetési eljárásról és a költségvetés felépítéséről, és a többszintű uniós érdekérvényesítésről. A résztvevők megértik a valódi politika nehézségeit és összetett természetét. A szimuláción való sikeres szereplés fontos előfeltétele a megfelelő szakmai háttértudás felépítése. Ennek megfelelően egy intenzív felkészülési periódust kell teljesíteniük a résztvevőknek. Mindkét Játéknap folyamán a valóságnak megfelelő formális és informális tárgyalások keretein belül kísérlik meg a többfős csapatok a saját érdekeiket érvényre juttatni a kétoldalú, illetve multilaterális egyeztetések során közösen kialakítandó kompromisszumos javaslatokban. Az előzetes felkészülés középpontjában az 1. Játéknap, azaz az Európai Unió Tanácsának szimulációja kerül, így a 2. Játéknapon az Európai Parlament modellezésekor kiemelkedően fontos szerepe van a versenyzők kreativitásának, önállóságáuknak. Ennek köszönhetően olyan gyakorlati, a való életben is rendkívül hasznosnak bizonyuló, készségeket sajátítanak el, melyeket a hagyományos felsőoktatási képzések során lehetetlenség megszerezni. 47

48 Model European Union (MEU), Strasbourg írta: Jugovits Károly A Model European Union (MEU) egy kivételes lehetőség azon felsőoktatásban tanuló hallgatók számára, akik első kézből szeretnének megismerkedni az Európai Unió döntéshozatali és jogalkotási rendszerével. A program szervezője a Bringing Europeans Together Association (BETA), egy politikailag független, non-profit egyesület olyan fiatalok számára kíván lehetőséget biztosítani a programban való részvételre, akik motiváltak és érdeklődnek a közös európai kultúra és intézményei iránt. Az immár kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő szimuláció keretében az idei évben 30 országból 180 résztvevőnek van lehetősége arra, hogy megvitasson két valós, az Európai Bizottság által benyújtott törvényjavaslatot. A jelentkezők több szerepben is kipróbálhatják tudásukat, ezzel is növelve a szimuláció valóságérzetét: Európai Parlamenti képviselőként érvelhetnek pártcsaládjuk álláspontja mellett, reagálhatnak az elhangzott felszólalásokra, Az Európai Tanács miniszterelnökeiként képviselhetik országuk érdekeit, kormányukat, Lobbistaként próbálhatják befolyásolni a döntéshozatalt az általuk reprezentált érdekcsoportok képviseletében, Újságíróként interjúkat készíthetnek és sajtókonferenciákon vehetnek részt, tudósíthatnak és elemezhetik a döntéshozókat a nyomtatott sajtó és a tévé közvetítői felé, illetve Tolmácsként az Unió hivatalos nyelvein nyújthatnak professzionális szolgáltatást az Európai Parlament tolmácsberendezései segítségével. A MEU keretében egyedülállóan közvetlen és hatékony módon lehet megismerkedni az EU intézményeinek működésével, a döntéshozatal dinamikájával és az uniós joggal. Oktatási projektként az elsődleges cél az, hogy a résztvevőknek lehetőséget nyújthassanak egy olyan tárgyalási- és vita-képességfejlesztésre, amely a közösségi jogi ismeretek gyakorlati alkalmazásával egyesítve segít közelebb hozni, ez által jobban megértetni az Európai Unió gépezetének működését. Magas színvonalának, tudományos kiválóságának és realitásának köszönhetően a projektet a világ legsikeresebb és legtekintélyesebb szimulációi között tartják számon, amely sikerei révén minden évben hozzájárul az európai identitás kialakításához és a közös európai kultúra megerősítéséhez. Mindezeken felül a MEU egy valódi, hamisítatlan európai atmoszférát biztosít egy tisztán európai környezetben. Az integráció fővárosainak egyike, az eseménynek otthont adó Strasbourg Európa legrégebbi városai közé tartozik. A kontinens szívében, nagyjából egyenlő távolságra helyezkedik el a Balti- és a Földközi-tenger, valamint az Atlanti-óceán partjaitól. Számos birodalom felemelkedését és bukását élte már meg, Németország és Franciaország ütközőpontjaként pedig szemtanúja volt az európai hatalmak két összecsapásának. Mindeközben folyamatosan fejlődött, mára pedig számos európai intézmény, mint például az Európai Parlament, az 48

49 Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága székhelyeként az európai kontinens népeinek sokrétű összefogását szimbolizálja. A jelentkezés feltétele középfokú angol nyelvtudás, hiszen a parlament munkanyelve angol. Jelentkezni minden év januárjában, az esemény weboldalán lehet! Forrás [http://www.meu-strasbourg.org/images/stories/conference.jpg] [http://www.meu-strasbourg.org/images/stories/conference_location.jpg] [http://www.meu-strasbourg.org/images/stories/photogallery/participants%20(37%20of%20107). jpg] 49

50 Mesterszakok külföldön írta: Lovrek Száva A Bolognai rendszernek köszönhetően az Európai Unió valamennyi országában adódik lehetőség az itthon megszerzett BA diplomáddal mester szinten specializálódni. Fontos szem előtt tartani azt, hogy egy mester szak az alapképzésedhez szorosan kapcsolódva ér igazán valamit. Az alábbi oldalakon bemutatunk néhány egyetemet és azok mester szakirányait (angol és német nyelvű), amit össze lehet egyeztetni a jogi képzési területen szerzett diplomákkal. Sajnos lehetetlen az öszszes szakot felsorolni, példaként említünk párat, aki pedig komolyan érdeklődik iránta, utánanézhet az egyes iskolák weboldalán vagy kérhet segítséget az erre szakosodott tanácsadói irodáktól. Fontos tudnivalók Mindegyik egyetemnek, mindegyik mester szaknak egyedi felvételi eljárása, rendszere van amelyekről adott esetben csak kérésre adnak pontosabb információt, ahogy néhány esetben a tandíjról is. Az ilyen egyedi rendszerek miatt nem csak az a fontos, hogy milyen területen szerezted a diplomádat, hanem kérhetsz bizonyos tárgycsoportokat és azok arányaiban meghatározott kreditöszszegeket. A mi karunkon a jogi tárgyak mellett a társadalomtudományi, illetve az Európai Unióval kapcsolatos tárgyak a meghatározóak, bár nem elhanyagolható, igaz csak kiegészítő jelleggel a vezetéselméletben (menedzsment) és közgazdaságtanban (mikro, makro, államháztartástan, statisztika, számvitel) szerzett képesítésünk sem ezekből érdemes kiindulni és specializálódni valamely posztgraduális programban. Ezek lehetnek egy éves (MSc, MPhil) vagy két éves (klasszikus MA) elméleti vagy kutatói programok. Megjegyzés: sajnos a legtöbb LLM azaz Master of Law programból mi kiesünk, ugyanis az csak jogi egyetemen végzett diákok számára érhető el. Kivétel nélkül, mindegyik egyetem kér az adott szak nyelvén nyelvvizsga bizonyítványt vagy egyéb nyelvi tesztnek vetnek alá. Ilyenek lehetnek német nyelven: német érettségi vagy felsőfokú C típusú nyelvvizsga, Sprachdiplom stb. Angol nyelvterületen pedig vagy szintén felsőfokú C típust kérnek, illetve komolyabb helyeken IELTS vagy TOEFL vizsgát. A magasan kvalifikált egyetemeken főleg az Egyesült Királyságban vagy Írországban előfordulhat, hogy bizonyos rangnak kell megfelelnie a diplománknak. Ilyenek lehetnek például a 2i honours degree vagy az upper 2 class degree ezek meghatározott komponensekből állnak, de minden esetben kiváló tanulmányi eredmény szükséges hozzá. Az adott egyetem mérlegelési jogkörébe tartozik eldönteni, miszerint a diplomád megfelel-e annak vagy sem. Ha önállóan álltok neki keresgélni, ne tántorítsanak el a magas tandíjak. Számos egyetem, még a magánegyetemek is szociális és jövedelmi viszonyaidnak megfelelően biztosít pénzügyi támogatásokat, ösztöndíjakat, sőt akár diákmunka lehetőséget is. Amennyiben nehezen igazodtok ki egyes országok tanulmányi rendszerén, akkor nagy segítségetekre lehet a oldal a nemzetközi felsőoktatás specialistája, kiváló referenciákkal. Ingyenes tanácsadásával segíthet kiválasztani a neked megfelelő egyetemet, sőt akár részt vehetsz mentorprogramjában, ahol személyre szabottan vezetnek végig a felvételi rendszereken. Ezen kívül szemináriumokat is tartanak a továbbtanulás lehetőségeiről, felvételi elemeiről vagy például hol mennyiért tanulhatsz, hogyan kell jelentkezni és ekvivalenciai kérdésekre válaszol, miszerint hogy 50

51 mutasd be az itthoni diplomádat külföldön. Ha komolyan érdeklődsz például az MA szakok iránt, akkor ne habozd felkeresni őket, mert bizony tényleg nehéz kiigazodni egyes országok felvételi rendszerén ebben az Engame csoport biztos segítséget nyújthat. A oldal keresőjében pedig posztgraduális ösztöndíjak feltételei, elérhetőségei után nézhetsz: ország, város, tudományterület szerint. Nézzünk meg néhány egyetemet és ott példákat: az elnevezéseik az adott egyetem vagy a képzés nyelvén íródtak, reméljük, ez nem okoz gondot senkinek a megértésben. Ausztria Szomszédos országunkban egyaránt fellelhetünk angol és német nyelvterületű képzéseket. Viszont amit mindegyikről el lehet mondani, hogy EU tagország diákjaként ingyenesen tanulhatsz bármelyik egyetemen, bármelyik karon, csupán diákegyesületi tagdíjat kérnek, ami 17 eurot jelent. Többnyire német nyelvűek a képzések, amelyhez német érettségi vagy felsőfokú német nyelvvizsga szükséges (pl.: Sprachdiplom C1 fokozatát mindenhol elvállalják). Universität Salzburg Politikwissenschaft und Soziologie: főbb területei a politika, jog és társadalomtudományok Politikwissenshaft European Union Studies Recht und Wirtschaft Részletek: Universität Wien: Itt található az országban az Ma képzések legszélesebb skálája, szinte minden területen találhatsz neked való képzéseket, angol és német nyelven egyaránt. Részletek: Belgium Földrajzilag két részre osztható: Flamand részen hollandul, Vallon részen franciául beszélnek. Havi 1000 fedezi egy hallgató költségeit, de természetesen dolgozhatsz a tanulás mellett. The University of Kent s: A Brussel School of International Studies egy speciális porsztgraduális iskola, amely angol nyelven kínál nagyszerű mester szakokat International relations European Public Policy International Political Economy Political Strategy and Communications Részletek: 51

52 Svédország Itt is szintén egységes kreditrendszert használnak, tehát a többi EU tagállamban szerzett diplomákat beszámítják. A mester képzéseket rengeteg helyen indítják angol nyelven is. Lund University: nagy múltra tekint vissza, Skandináviában az egyik legrégebbi, tanulmányi téren pedig a legszélesebb választékot nyújtó egyetem. Előkelő helyet foglal el a világ top 100 iskolájában, továbbá több mint 90 mester szakot kínál angol nyelven. European Studies Social Science Részletek: Finnország Jól felszerelt, modern egyetemek kínálnak angol nyelven mester képzéseket. University of Helsinki: Az egyik legjobb kutatóegyetem világszerte. Jelentkezéshez BA diploma, motivációs levél, nyelvi teszt, ajánlólevél szükséges. Számos karán kifejezetten külföldi diákok részére nyújt posztgraduális képzéseket. Részletek: University of Lapland: Bár néhány program csak finnül érhető el, azonban a szakok nyitva állnak a nemzetközi jelentkezések előtt. Master of International and Comparative Law Részletek: Hollandia Természetesen itt sem alapkövetelmény, bár nem is árt a holland nyelv ismerete. A legtöbb szak angolul is indul, a nyelvtudást pedig TOEFL vagy IELTS vizsgával kell igazolni. A tandíj 1600 körül mozog, de egyes szakokon akár ennek többszöröse is lehet. University of Amsterdam: Az öt tudományágban jeleskedő kutató egyetem most 2 éves programokat indít az alábbi meghirdetett szakokon: Research Master s programme in Public International Law Political Science Részletek: 52

53 University of Groningen: Több mint 70, két éves programokat indít, például az alábbi szakokon: European Law International and Comparative Private Law International Law and the Law of International Organizations Részletek: Dánia University of Copenhagen: A Master of Excellence Programmes indít Master of social Science and International Law, ami a jog, közgazdaságtan és menedzsment aspektusait fedi le, 4 szemeszteres képzés, angol nyelven. Jelentkezési feltételek a weboldalukon olvashatók, de elöljáróban annyi, hogy ide is kell TOEFL vagy IELTS vizsga., jjelentkezési határidő április vége körül van, motivációs levél és BA diploma jogi vagy társadalomtudományi területről legalább 45 kredit legyen jogi, management és közgazdaságtan tárgyakból. Részletek: Franciaország Mivel szinte az összes egyetem honlapja francia (angol fordítást nem igazán csinálnak), ezért nagy segítség lehet a oldal szakkeresője, ami segít neked megtalálni a legmegfelelőbb MA szakot. Jelentkezni valamennyi szakra a francia követségen keresztül lehet. Franciaországban a felsőoktatás fizetős: évente, a magánegyetemek ennél jóval drágábbak lehetnek. Emellett a megélhetés sem olcsó, havonta körülbelül 1000 szükséges a szállásra és étkezésre, de ez lehet olcsóbb, ha például kollégiumban laksz. Továbbá az egyetemek rengeteg diákmunka lehetőséget kínálnak kiadásaid fedezésére. Ecole Normale Supérieure Paris: gazdasági, politikai és társadalomtudományi területen indít 2 éves mester programokat, ahová a francia nyelv ismerete nem szükséges. Tandíj: 290 évenként. Részletek: Université Catholique de Lille: külföldi diákok számára ideális az European School of Politic Sciences (ESPOL) magániskola kara, ahol például az alábbi szakon indul MA képzés: Democracy and evaluation of Public Policy tandíjra lehet számtani Részletek: Németország Ha itt szeretnéd a tanulmányaidat folytatni, akkor jobb, ha tudod, hogy bő fél éves előkészületi út áll előtted. Ugyanis ahhoz, hogy jelentkezz, egyetemenként kell érdeklődnöd a felvételi eljárásaikról, 53

54 jelentkezés feltételeiről utána kell járni, hogy pontosan milyen mester szakokat hirdetnek, mik a specifikus követelmények. Általában ezek az információk megtalálhatók az egyetemek honlapján, de számítani kell rá, hogy az ügyintézés hosszú, mert nem könnyű eligazodni a rendszerben, amit az alábbi példán keresztül próbálunk szemléltetni: Universität Mannheim: Az iskola az ország legnevesebb egyetemeinek egyike. A legkiemelkedőbbek a közgazdaságtani és a társadalomtudományi kara, Európában is a top 10 egyikei. Bővelkedik MA, MBA és LLM programokban is, amik szintén előkelő helyet foglalnak el a világranglistákon. A mi szempontunkból a híres Társadalomtudományi Kar a fontosabb - angol nyelven hirdet Master szakokat az alábbi területeken: Comparative Poltics International relations Advanced methods Amik szükségesek ehhez: Mielőtt bármit is kitöltenél, a honlapon önértékelő kérdések sorát kell megválaszolnod, miszerint valóban biztos vagy-e benne, hogy a társadalomtudomány felel-e meg az érdeklődési körödnek. Miután megbizonyosodtál, részt vehetsz egy tanulmányi programban, ahová online kell jelentkezned és egy sor másik dokumentumot kell beküldened a Felvételi Irodába (Admission Office) a határidőig (általában április vége). A jelentkezéshez természetesen BA diplomával kell rendelkezned politikatudomány vagy ahhoz kapcsolódó terülten. Már a programba való jelentkezéskor kiderül, megfelel-e a diplomád a mesterképzéseiknek, de bármikor utána érdeklődhetsz a FAQ és Infonál. Viszont az angoltudásod vagy TOEFL tesztekkel mérik, vagy Cambridge CPE/CAE legalább C típusú nyelvvizsgákkal kell bizonyítanod. További szükséges dokumentumok letölthetők a weboldalukról. A tandíj összege nem kiemelkedően magas ahhoz képest, hogy milyen volumenű egyetemről van szó, összesen 99 szemeszterenként, de itt is igényelhetsz ösztöndíjakat, szociális támogatásokat mind a tandíjadhoz, mind a megélhetésedhez. Részletek: Georg-August-Universität Göttingen: Német nyelven indít Politikwissenchaft szakot Részletek: Universität Ausburg: Recht und Wirtschafwissenshcaften Részletek: Freie Universitat Berlin: Otto Suhr Institute indít politikatudományi területen Ma programokat Részletek: Olaszország Kevés állami olasz egyetemen lehet angolul is tanulni, míg egyes magániskolákban csak angolul van lehetőséged rá ( ahol a tanulmányi díj akár több mint 10 ezer ). Az állami működtetésű isko- 54

55 lákban is körül mozognak a tandíjak. Bármelyik iskolában is szeretnél tanulni, ne riadj vissza egyik tandíjtól sem, mivel ott is működnek szociális programok, amelyek során nemcsak mentesülhetsz a tandíj fizetése alól, de évi fix összegű (akár több ezer ) támogatást kaphatsz megélhetésre. Universitá Degli Studi di Milano: Társadalom és politikatudományi karán indít angol, francia és olasz mester szakokat. Ebből angolul: Public and Corporate communications Law and Policies int he European Integration (franciául is) Economics and Political Sciences Részletek: Universitá per Stranieri di Perugia: Ez az iskola pedig külföldi diákokra specializálódtak Részletek: Spanyolország A jelentkezésekhez szükséges csatolni a megfelelő végzettségek fordítását is, ezen kívül felvételi tesztet kell írnod, ami PUE vagy Selectividad név alatt fut (ez itthon is megírható), itt kell számot adnod spanyol vagy angol nyelvtudásodról is, attól függően, hogy milyen szakon indulsz. Az egyetemek itt is fizetősek, átlagban évente körül érhetők el. Nem tartozik a kifejezetten drága országok közé, tehát a megélhetés sem több, havi nál. Universitat de Barcelona: Szintén a Social Science karon jó néhány szak elérhető a spanyol mellett angol nyelven is. A jelentkezési feltételek itt is szakonként eltérőek, általában a Course Offering szekció alatt találod meg mindegyik szak ismertetőjénél. Public Policy and International Developement Cultural Management Részletek: Egyesült Királyság Itt is a kétszintű modell van használatban, jelentkezni már szeptemberben lehet, és a határidő január közepéig van. Fontos tudni, hogy minél hamarabb jelentkezel, annál nagyobb eséllyel indulsz. Posztgraduális képzések tekintetében is többféle lehetőség van: PGcert, PGdip, MA, MPhil. A tandíjak egyetemenként, szakonként változóak. University of Sheffield: Számos mester szakot indít a Társadalomtudományi karán, azok részletes leírásaival. 55

56 Public Administration and Management Részletek: University of Leeds: Posztgraduális (MA, LLM) képzések gazdag választékkal Social and Public Policy Részletek: University of Oxford: Itt is IELTS/TOEFL (minimum pontok az oldalon) vagy Cambridge C típusú nyelvvizsga szükséges a tanulmányaid megkezdéséhez. A feltételeket letöltheted az egyetem Graduate Admission oldaláról, jelentkezésedet online vagy postai úton nyújthatod be (50 a jelentkezési díj). Tandíjak szakonként változóak, külön kell megérdeklőd. Mindegyik szak részletezve megtalálható az egyetem weboldalán. A jelentkezés január és március között van. A felvételi procedúra során be kell nyújtanod a követelményeknek megfelelően, az egyetemi ajánlásokat, részletező leírást a tanulmányaidról, eredményeidről (magas tanulmányi követelmények - 2i honours degree megfelelője legyen) továbbá motivációs levél szükséges a kutatási céljaidról illetve a szakokról, amelyek iránt érdeklődsz. Ahhoz, hogy felvételizz itt is a Course Guide utasításait kell követned. Néhány példa Social Science területen: Master of Public Policy (MSc) Comparative Social Policy (MSc) Részletek: University of Cambridge: Főleg egy éves MPhil és MS-t mester kutató programok indulnak. Igyekeznek széles körben válogatni nemzetek és felsőoktatási intézmények között, bár főleg politikatudományi téren szerzett diplomát hallgatók jelentkezését várják. Ugyanakkor rugalmasak az iskolák terén, szívesen várják más, különféle tanulmányi háttérrel rendelkező, de lényegében jogi területen szerzett képesítésű diákok jelentkezését. A jelentkezési feltételek szakonként változnak, de itt januárig kell beadnod a formanyomtatványt online a kért dokumentumokkal együtt (a díja 50 ). Mindegyik szakhoz elengedhetetlen a nyelvi képzettség IELTS vagy TOEFL vizsga formájában, továbbá motivációs levél és ajánlások szükségesek és a kiváló tanulmányi eredmény sem árt ( itt is meg kell felelnie a diplomádnak a 2i honorous degree követelménynek). A tandíjakról, kollégiumi díjakról egyénileg kell érdeklődni, de 15 ezer körül mozognak, ami szakonként változhat. Viszont nagyszerű ösztöndíjakat, diákmunka lehetőségeket, pénzügyi támogatásokat kínál az egyetem, a kollégium, illetve a független szervezetek, amikkel fedezheted tandíjadat. Department of Politics and International Studies karán számtalan posztgraduális képzés érhető el: International Politics International law and international organizations Részletek: 56

57 Írország Jelentkezni legegyszerűbben a Postgraduate application Centre Ltd. oldalon lehet. Legnépszerűbb egyetemek: Trinity College Dublin: Mind MSc és MA képzésekben kínál lehetőségeket. Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy szintén magasan kvalifikált egyetemről van szó, tehát a tanulmányaidnak meg kell felelnie az upper 2 class degree követelményeknek itt társadalomtudományokból, de ez általában a minimum a legtöbb posztgraduális képzésnél. társadalmi kutatómunka MSc (Social Research) Részletek: University of Limerick: Egyaránt kínál teljes 2 éves MA programokat és 1 éves kutatói posztgraduális programokat. Számunka az Art, Humanities and Social Sciences jöhet szóba, nagyon gazdag választékkal szintén second class honours diplomával, például: Public Administration MA European Poltics and Governance Részletek: 57

58 Interjúk készítette: Sárdi Patrik Dr. Polner Gergely Interjúalanyom dr. Polner Gergely, aki a Magyar soros elnökség egyik szóvivője volt, jelenleg az Európai Parlament londoni képviseletének kommunikációs vezetője. - Mit javasolsz a diákoknak, egy pályát válasszanak, és ahhoz ragaszkodjanak, ahhoz mérten készüljenek fel, avagy legyenek mindig nyitottak az új lehetőségekre? - A klasszikus karrierpálya szerintem már a múlté. Egyre valószínűtlenebb, hogy valaki egy intézménynél kezdi a karrierjét és onnan is fog nyugdíjba vonulni - ez nem csak a privát, de egyre inkább az állami szektorra is igaz. A hálózatépítés-kapcsolatépítés és az életen át tartó tanulás elsajátítása nélkül egyre kevésbé lehet érvényesülni. - Milyen felkészültség kell egy brüsszeli állás betöltéséhez? Mi lehet ma az odavezető út? - Számos út vezet Brüsszelbe: a klasszikus út a felvételi versenyvizsga a köztisztviselői állásokra (EPSO), de sok ezer érdekképviselő (civilek, munkaadók, regionális irodák, stb.) is dolgozik Brüszszelben. Számos gyakornoki állás is nyílik folyamatosan. Alapfeltétel a nyelvtudás (angol mindenképpen, nagyon hasznos a francia, továbbá jól jön a többi nagy nyelv ismerete is). Ezen túlmenően az EU működésének minimális ismerete szükséges. Ugyanakkor, ezekkel az ismeretekkel ma már nagyon sok fiatal rendelkezik. A kérdés az, milyen extrát tudtok felmutatni ezeken túl. Nagyon sokat ér, ha valaki civil szervezetben dolgozik már az egyetem alatt, ha aktívan jelen van a közösségi médiákon, esetleg (diák)újságíróként dolgozik, blogol. Természetesen a munkatapasztalat a legértékesebb, de ezzel kevés egyetemista rendelkezik - az egyetem alatt vállalt gyakornoki munkák, viszont mutatják legalább a lelkesedést. - Mi az a szemlélet, illetve melyek azok a képességek, amik segítettek a karriered, életed során? Hiszen a magyar soros elnökség alatt szóvivőként dolgoztál. - A nyitottság, a kíváncsiság és érdeklődés a világ dolgai iránt: az összes többi ebből következik. - Jogászként milyen volt szóvivői posztot betölteni? Mennyire volt nehéz számodra? Mit kellett még tanulni a sikeres helytálláshoz? - Két szóvivői iskola van: az egyik szerint kommunikációs szakemberből, pl. volt újságírókból, lesz jó szóvivő. A másik szerint a szakmához kell érteni, amiről beszélünk, a kommunikációs technikákat pedig meg lehet tanulni. Mind a két iskolának van igazsága, a témától függ, hogy melyik megközelítés a hasznosabb. Az EU elnökség során olyan sok bonyolult szakmai, jogalkotási témáról (a Líbia elleni szankcióktól a pénzügyi szolgáltatások szabályozásáig) kellett beszéljünk, hogy jogi és EU szaktudás nélkül nem tudtuk volna végigcsinálni. Nagyon nagy segítség volt, hogy én jogászként, szóvivőtársam, Hajdú Márton pedig közgazdászként jó alapismeretekkel rendelkeztünk, amire tudtunk építeni. 58

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden 2 A kiadványt a Europe Direct Tájékoztató Központ Budapest munkatársai készítették. 2014 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 5 Gazdasági kormányzás az Európai Unióban...

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2005 COM(2005) 155 végleges 2005/0061 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Rácz Margit. Gazdasági kormányzás, avagy ki mit kormányoz?!

Rácz Margit. Gazdasági kormányzás, avagy ki mit kormányoz?! Rácz Margit Gazdasági kormányzás, avagy ki mit kormányoz?! A 2008-ban kirobbant subprime-válság hatásaként az eurózóna tagországaiban 2010-ben megnőtt a tagországok adóssága, és mostanáig három GMU-tagországban

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT 2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés

Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés Nemzeti

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és

Részletesebben

Nemti Község Önkormányzata

Nemti Község Önkormányzata Nemti Község Önkormányzata 3145 Nemti, Kossuth út 28. Telefon, Fax: 06/32 364-002 e-mail: hivatal @nemti.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. április 25-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2014. évi

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 377 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2012 2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjának

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2008/09 tanév őszi szemeszter BA és főiskolai szakok N és L SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Pályázati felhívás BA és MA képzésben résztvevő diákok részére

Pályázati felhívás BA és MA képzésben résztvevő diákok részére EURÓPAI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE Pályázati felhívás BA és MA képzésben résztvevő diákok részére Érdekel az Európai Unió működése? Szeretnél többet

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1b) a polgármesteri

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT COLLEGE OF EUROPE, EURÓPAJOGI ÉS KÖZGAZDASÁGI ANALÍZIS SPECIALIZÁCIÓ 2008-2009 2009. május 5. 1 REITER

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS

Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS 2014 1. Erasmus + Mi az Erasmus +? Az ERASMUS+ egy átfogó programcsomag, amely

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4 ÉVES JELENTÉS ÉS CSELEKVÉSI JAVASLATOK A 2009/2010-ES GAZDASÁGI VÁLSÁGRA VONATKOZÓ EZA PROJEKT KERETÉBEN ÉRINTETT DOLGOZÓK SZERVEZETEI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI TANÁCS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁVAL TARTALOM I. BEVEZETÉS...3

Részletesebben