k u l t ú r a H e g y v i d é k e n

Átírás

1 K u l t ú r a ˆˇˆˇˆ a H e g y v i d é k e n

2

3 ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ Tisztelt hegyvidéki polgárok! Az utóbbi két évben hagyománnyá vált, hogy a hegyvidéki önkormányzat a mindennapi élet egy meghatározó szeletével kapcsolatos összes lényeges információt összegyûjtve egy-egy kiadványban közreadja azokat, ezzel is segítve a kerületben élôk tájékozódását. Az eddig megjelent négy füzetbôl az egészségügy, a környezetvédelem, a közoktatás és a sport kerületi intézményeirôl, programjairól, eseményeirôl, a hozzájuk kapcsolódó önkormányzati kezdeményezésekrôl tájékozódhatott az olvasó. Mostani kiadványunk a Hegyvidék kulturális életét, intézményrendszerét, programjait illetôen kíván segítségére lenni az érdeklôdôknek, lehetôség szerint összegyûjtve e tárgykörben minden lényeges tudnivalót. A szerkesztôk listába szedték a kerület múzeumait, galériáit, tudományos intézeteit. Számba vették az egyházak, az általános iskolák, a gimnáziumok, a különbözô rendezvényközpontok kulturális kínálatát. Ha könyvesboltot keresünk, itt útbaigazítást kapunk, ha a kerület építészeti értékei iránt érdeklôdünk, fényképes összeállításból ismerhetjük meg a Hegyvidék említésre méltó köz- és lakóépületeit. A füzet lapjait forgatva gyarapíthatjuk helytörténeti ismereteinket, végigböngészhetjük a köztéri szobrok listáját, de érdemes fellapozni akkor is, ha hétvégére barátainkkal vagy családunkkal programot szeretnénk szervezni. A legnagyobb érdeklôdéssel azokat a részeket olvastam, amelyekben az öntevékeny közösségi kultúra helyszíneit, eseményeit ismertetik a kiadvány szerkesztôi, ugyanis mindig az volt a meggyôzôdésem, hogy csak akkor tudunk jól élni, ha egymásba kapcsolódó közösségek jól mûködô hálózata vesz körül bennünket, ahol otthonra találhatunk, ahol mindennap megtapasztalhatjuk a szolidaritás értékét, egymás segítésének örömteli élményét. A kultúra mûvelésére és gyakorlására szervezôdött kisközösségeket pedig méltán tekinthetjük úgy, mint a közösségi hálózat kifejlôdésének és életerôs mûködésének legtermékenyebb talaját. Mindezek jegyében ajánlom gondos figyelmükbe e kiadványt, és remélem, sok haszonnal jár az Önök számára is lapjainak tanulmányozása.

4

5 Jankovics Marcell ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ Jót s jól A história szerint id. Cato, római államférfi (Kr. e ) minden szónoklatát ezzel a mondattal fejezte be: Ceterum censeo Carthaginem esse delendam. Végezetül indítványozom, hogy pusztítsuk el Karthágót. Én újabban összes írásomat azzal kezdem, hogy a Kultúra mindennek az alapja. Marxnak, amikor a kultúrát a gazdaság felépítményének nevezte, csak akkor van igaza, ha a kisbetûs, szûkebb értelemben vett kultúrára gondolt, ami alatt ma már többnyire csak az irodalom és a mûvészetek összességét értik. A területet képviselô szaktárca honlapján kultúra, oktatás és tudomány egymás mellett szerepelnek, mintha a kultúra még szûkebb értelmében sem foglalná magába a másik kettôt! A nagybetûs, tágabban értelmezett Kultúrának az anyanyelv és irodalom, az oktatás-nevelés, a mûvészetek és a tudomány mellett része a világnézet (vallás) és az erkölcs, a hagyományos gazdálkodástól elválaszthatatlan ünnepek és hagyományok összessége; a természeti és az épített környezet, a testi és lelki egészség ápolása, védelme, így a sport is; a hétköznapi kultúra: életmód, szokások, munkakultúra, szociális háló, az ifjúság és család dolgai; az informatika, amibe a média és hírünk a világban is beletartozik, valamint az idegenforgalom. Nemzeti, közösségi kultúráról pedig csak akkor beszélhetünk, ha a részek kultúrája szerves, azaz harmonikusan illeszkedik az egészbe. Ezért mondhatjuk, hogy a kultúra nem felépítmény, hanem mindennek az alapja, a gazdaságé is. És legalábbis egyidôs vele. Elég beleolvasni e kiadványba, hogy belássuk, ez bizony így van még egy kerület szintjén is. Minden bajunk fô oka, hogy a gazdaság pontosabban szólva a csupán néhány ezer embernek hasznot hajtó pénzpiaci szemlélet elhatalmasodása, miközben átvette az uralmat a világ felett, kisbetûssé fokozta le a kultúrát, és kegyelemkenyéren tartja. E túlhatalmasodott építmény minden ízében recseg-ropog. Ha összedôl, világunkat is maga alá temeti. Ezt hívjuk paradigmaváltásnak, aminek mostani formája fölér egy világ végével. Addig nem jönnek rendbe a dolgok, amíg nem látjuk be, hogy a Kultúra nem felépítménye a gazdaságnak, hanem az alapja. Mi tartozik ebbôl a Hegyvidék polgáraira? Minden, hiszen az egyes ember és szûkebb közössége nem az egész világot, hanem csak a maga kis világát építi vagy rombolja. A sok kis világteremtô és -megtartó igyekezet összeadódik, a részek közönye, károkozása úgyszintén. Így lesz a helyi nemtörôdömségbôl, kisszerû rongálásokból együttesen világrombolás. 5

6 ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ Kerületi kulturális intézmények ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ ˆˇˆˇˆˇˆ Jókai Klub Cím: 1121 Budapest, Hollós út 5. Telefon/fax: Mobil: Honlap: Nyitva tartás: hétköznaponként 9 21 óráig, hétvégén a rendezvények függvényében változóan. Megközelíthetô: a Moszkva térrôl induló 90-es autóbusszal. Errôl a Svábhegy, fogaskerekû állomás megállónál kell leszállni. A 212-es autóbusz is jó választás, ennek itt a végállomása. A kirándulni vágyók a 60-as jelzésû fogaskerekûvel is utazhatnak. A klub hosszú évtizedek óta szolgálja a Hegyvidék közmûvelôdését. A rendezvények megtervezésekor megkülönböztetett figyelmet szánnak az idôsebbeknek és a nagycsaládosoknak. Szívesen befogadnak kisebb közösségeket, érkezzenek bár a kultúra legkülönfélébb területeirôl. Sôt, a lehetôségekhez mérten támogat ják is ezeket. Az alkalmi és a tanfolyam jellegû tevékenységek széles skáláján megtalálhatók a természetgyógyászati programok, a kondicionáló és gyógytorna, a jóga, a tai chi és a különféle mozgásos tanfolyamok (jazzbalett, klasszikus balett, hiphop és társastánc, kobudo, jiu-jitsu), mindemellett helye van 6

7 az autogén tréningeknek és az önismereti csoportoknak is. A klub életében az alkotó-teremtô, az öntevékenység kibontakozását segítô munkaformák is fontosak. Ide sorolhatók a kézmûves, a kreatív körök és a nyári táborok. Nagy érdeklôdés mellett szervezik az óvodások és az általános iskolások mind népszerûbb kézmûves-foglalkozásait is. A Jókai Klub rövid története A Hollós út 5. szám alatt lévô épület 1961 ôszétôl ad helyet a klubnak, a fôváros legmagasabban fekvô mûvelôdési intézményének. Egyes történeti források szerint 1883-ban épült, és eredetileg egy Kaszab nevû budai polgár nyaralója volt. Jelenlegi formáját 1987-es átépítésekor nyerte el az épület ez a bôvítés nagymértékben növelte a ház befogadóképességét, így az eredeti klub sokarcú mûvelôdési házzá válhatott. A kezdeti idôkben a Jókai Klubot szigorúan csak tagsági igazolvány birtokában lehetett látogatni, ma már azonban a klub ajtaja természetesen mindenki elôtt nyitva áll. Éves nagy rendezvények Mint a fôváros egyik legzöldebb kerületében mûködô mûvelôdési intézmény, a Jókai Klub évrôl évre részt vesz a Mobilitási hét autómentes nap szervezésében. Fontos ugyanis, hogy a következô nemzedékek is fellélegezhessenek, benzingôzmentes, friss levegôt szippanthassanak a Hegyvidéket járva. A Költészet Napján megrendezett szavalóverseny régóta hagyomány, csakúgy, mint a húsvéti szünidei gyermekprogram. Történelmi versenyeket hirdetnek a kerületi iskoláknak, lehetôség szerint mindig egy éppen idôszerû évforduló kapcsán, így rendeztek már vetélkedôt Jókairól és koráról, Batthyány születésének 200. évfordulója alkalmából vagy Mátyás királyról és koráról a Reneszánsz Év alkalmából. Részt vesznek a Hegyvidéki Napok szervezésében, helyet adnak a kerületi népdalversenynek, a Jókai iskolák vetélkedôjének, a Budai Oktatási Napoknak. Nyári táboraik: 2 hét Varázsecset kreatív kézmûves tábor, 2 hét társastánc-, 1 hét rock and roll-tábor. Zenei rendezvények A fájlcserék, a letöltések és a digitális zene világában is nagy igény mutatkozik a hiteles élô zene iránt. A Jókai Klub igyekszik helyet és lehetôséget biztosítani minden színvonalas koncert, elôadás számá ra, legyen az népzene, rock and roll, jazz vagy progresszív rock. Technikai lehetôségeik a hasonló befogadóképességû intézményekkel összevetve komplexebb elôadások színpadra állítását is lehetôvé teszik, így aztán szélesebb körben ismert elôadók is megtisztelik a klubot. Megfordult már ott például a legendás Omega együttes egykori tagja, Laux József, rendszeresen fellép a méltán híres improvizatôr és hegedûvirtuóz, Frankie Látó és zenekara, kéthavonta pedig klubestet tart Magyarország talán legszínvonalasabb Pink Floyd-tribute csapata, a Keep Floyding (régebben: Echoes of Pink Floyd), amely tehetségét már a Mûvészetek Palotájában is bizonyíthatta. Rendszeres vendég a kiemelkedôen tehetséges Jazzation is. Hosszú évek óta állandó fellépô a kelta-ír kultúra és népzene egyik legrégebbi magyar formációja, a Kovács Gábor vezette Bran együttes. 7

8 Csoportok és klubok a ház mindennapjai Nem túlzás kijelenteni, hogy a Jókai Klubban minden korosztály találhat kedvére való tevékenységet, legyen egyéves vagy százesztendôs... A legapróbbakat például a Csiri-biri tornával várják, amelyre 1 3 év közötti gyerekek iratkozhatnak be. Ôk általában nem képesek egy helyben ülni, ez azonban itt nem gond: jó, ha szívesen fedezik fel a kúszás, mászás, pörgés, forgás, gurulás, ringatózás, futkározás, lóbálás, háton zötyögés, vagyis a térben való mozgás örömét. Speciális tornaszerek, irányított játékos gyakorlatok és rengeteg dal, mondóka teszik izgalmasabbá a mozgást. Szintén mozgás, csak másmilyen: néptánccal, népzenével ismerkedhetnek az óvodás-, kisiskoláskorú gyerekek az Apraja ropja tánctanfolyamon, játszva sajátíthatják el az autentikus magyar és erdélyi táncok alapelemeit. Akár hat hónapos csöppségeket is érdemes elvinni a Tücsök-zene foglalkozásaira, amelyeken zenepedagógus irányításával tanulnak bele a picik a közösségi életbe, ezáltal zökkenômentesen tudnak majd beilleszkedni az óvodába és az iskolába. A mozgásos programok sorában egyaránt találni klasszikusbalett-oktatást, jazzbalettet, akrobatikus rock and rollt. A táncmûvészet iránt komolyabban érdeklôdôk dolgozhatnak a Szivárvány Táncszínházban. Ide 7 éves kortól lehet beiratkozni, a növendékek olyan komplex képzésben részesülnek, amelyre további tanulmányaik során is építhetnek, s amely utat mutat a hivatásos pálya felé annak minden nehézségével és szépségével együtt. Elhivatottságban, szorgalomban és tehetségben nincs hiány, hiszen több tanítványukat már végzett táncmûvészként, pedagógusként mint kollégát fogadják újra. Hagyományosan nagy az érdeklôdés a keleti kultúrák, mozgás- és harcmûvészetek, filozófiai iskolák iránt, s ha igény van rá, a Jókai Klub igyekszik megfelelni az elvárásoknak ezen a területen is. Hosszú évek óta 8

9 mûködnek ott keleti küzdôsportiskolák, mint például a Bujutsu-Kai Kenshin-ryu és az egyik legrégebbi japán harcmûvészeti ág, a jiu-jitsu. Jóval ismertebbek a tai-chi, illetve a jóga különbözô válfajai, köztük a Nyerges Margit vezette Etka-jóga is. Ezek a foglalkozások a mozgáskultúra fejlesztésén és a fizikai kondíció megfelelô szinten tartásán túl szellemi iskolát is jelentenek, kaput nyitnak a keleti filozófiák és életszemlélet mélységei felé. Ide tartozik még a hazánkban is egyre nagyobb népszerûségnek örvendô orientális táncoktatás is, amelyen a hölgyek a tánc ôsi gyökereihez visszanyúlva a nôi lét misztériumait fejezik ki mûvészi formában. Különbözô gyógytorna-foglalkozásokat tartanak speciális célcsoportoknak: a Gömbös tornát, amely egy alakformáló, ízületmobilizáló mozgásforma, illetve a terhes tornát, amely hatékony és igen hasznos szülésre való felkészítés kismamák számára. Szintén különleges foglalkozást vezet a Kiskakukk Játszóház és Tehetséggondozó Alapítvány, itt egészséges gyerekek várják nagy szeretettel sérült játszótársaikat. A programban bábkészítés, mesedélután és rajzos tevékenységek szerepelnek. Egyéni fejlesztésre is lehetôség nyílik a csoportos foglalkozás mellett, ráadásul, minthogy az alapítvány kiemelten közhasznú, a játszóházi programok ingyenesek. A hagyományos klubok között a legnagyobb létszámmal a B.V.S.C. Jókai Táncklub bír, amelynek tagjai büszkén említhetik, hogy a sokéves kitartó munka egyre szebb eredményeket hoz: a klub versenytáncosai immár nemzetközi porondon is bizonyítanak ben számos hazai verseny mellett Prágában, a Pozsonyi Open Bajnokságon, a Bécsben rendezett nemzetközi versenyen és a Salzburgi Open Bajnokságon is elsô helyezést értek el. A táncklub vállalja táncok betanítását esküvôkre, szalagavatókra is. A Jókai Klub elhelyezkedésébôl adódóan egyre nagyobb az igény az idegen nyelvû programok, foglalkozások iránt, ezeket elsôsorban a Magyarországon hosszabb szolgálatban lévô és a környéken lakó diplomata csalá- 9

10 dok gyermekei látogatják. A legifjabbaknak hasznos a Helen Doron Early English, egy speciális angoloktatási módszer. Az egyedülálló, könnyû és természetes nyelvtanulási technika a gyermek anyanyelvétôl függetlenül a világ minden országában alkalmazható. Itt érdemes megemlíteni a holland bölcsôde és óvoda, az NTC School Budapest foglalkozásait, amelyeken holland tanmenet alapján folyik oktatás flamand és holland anyanyelvû családok részére. Régi, kedves hagyomány a Jókaiban a sok-sok éve mûködô Nyugdíjasklub, amelynek keretében a kerület nyugdíjasai minden csütörtökön hangulatos összejöveteleket tartanak. A klubfoglalkozásokon filmvetítések, nótadélutánok, verses és prózai elôadások gazdagítják a programot. Visszatérô vendég Komlós András zongorista, Jakab Éva énekmûvész, valamint Vásárhelyi Prodán Miklós nótaénekes. A klub szervezésében tehettek látogatást a kerületi nyugdíjasok a Bajor Gizi Színészmúzeumban, valamint kirándulások alkalmával a váci székesegyházban és helytörténeti múzeumban. Nincs mûvelôdési ház kártyaklub nélkül, és a Jókai sem kivétel e szabály alól, oda bridzselni járnak az agytornának sem utolsó játék lelkes hívei. Havi rendszerességgel látogatható az ingyenes filmklub. Nyáron, amikor a jó idô lehetôvé teszi, átköltözik a szomszédos Szamos Cukrászda kerthelyiségébe, és ott kertmozi formájában mûködik érthetô, hogy ez a kezdeményezés igen hamar nagy népszerûségre tett szert. A Jókai Klub eddig sem egyhangú palettáját tovább színesíti a pincében mûködô professzionális hangstúdió, de ha a látogatók megéheznének, akkor sem kell elhagyniuk az épületet, hiszen a hátsó szárnyban mûködik a Jókai étterem, ahol remek házias konyhával várják a vendégeket. A hely természetesen nyitott esküvôk, ünnepségek, konferenciák rendezésére, kiszolgálására is, a Jókai Klub nagytermével, illetve galériájával együtt akár 150 fôs rendezvényeket is zökkenômentesen tud lebonyolítani. Jókai Klub Hírlevél Hírlevélben ( formájában) is értesülhetnek a klub látogatói az aktuális programokról. Aki szeretne élni ezzel a lehetôséggel, regisztráljon a honlapon: 10

11 Barabás Villa ˆˇˆˇˆˇˆ Cím: 1122 Budapest, Városmajor utca 44. Telefon: Honlap: A Barabás Villa kiváló minôségû, teljes körû szolgáltatást nyújt esküvôkhöz, egyéb rendezvényekhez, kulturális eseményekhez. A légkondicionált termek internet-csatlakozással ellátottak, emellett igény szerint további technikai eszközök is rendelkezésre állnak. A catering és kiegészítô szolgáltatásokat (dekoráció, technika stb.), szórakoztató programokat a legmagasabb színvonalon biztosítja. Az épület története A villa szinte az egyetlen épület, amely épségben fennmaradt a Városmajor utca elsô betelepülôinek korából. A területet Barabás Miklós, a XIX. század kiemelkedô festômûvésze vásárolta meg 1839-ben. Akkoriban szôlô borította a telket. Egy présház és egy pince állt már itt, amikor Barabás Miklós úgy döntött, hogy saját tervei alapján megépítteti a jelenleg is álló villaépületet. Eleinte nyári lakként használta, ahová kikapcsolódni járt. Barabás Kézdimárkosfalván született 1810-ben. Gyermekkorától festett, de sokáig nem részesült mûvészeti oktatásban. Bécsben tanult, ahol rövid ideig J. Ender növendéke volt, majd visszatért Kolozsvárra, 1831-tôl pedig két esztendôt Bukarestben töltött, ahol festôi eszköztárát tökéletesítette. Az arckép mûfaját egészen a kezdetektôl kedvelte, és technikáját kiválóan mûvelte. Híresebb portréalanyai közt találjuk Pankert Viktóriát, Teleki Rózát, Liszt Ferencet.A villában a kezdetektôl élénk társadalmi és mûvészeti élet folyt. Házában olyan neves vendégek is megfordultak, mint Liszt Ferenc, Bajza József vagy József nádor. Trefort Ágoston a következô szavakkal méltatta: Amikor a magyar nemzeti mûvészet eszméje még alig fogamzott meg kevesek lelkében, lépett Ön a mûvészi pályára, saját lelke bensô ösztönébôl; midôn a külföld jobban jutalmazó állást és helyzetet biztosított volna magának, a hazaszeretet és egy még teremtendô magyar festômûvészet által visszatartva, idekötve, Ön inkább akart a hazában maradni s itt az úttörés nehézségeivel küzdeni, mint idegen nemzeteknél versenyezni a mûvészi dicsôségért és jutalomért. 11

12 A villa felújítása A Barabás Miklós halálát követô évtizedekben a város körbenôtte a villát. Az újabb tulajdonosok egyre több házat építettek, végül a toldozgatások eredményeképpen felismerhetetlen lett az eredeti épület ra életveszélyessé is vált, a benne lakó hat családot ki kellett költöztetni. A XII. kerületi önkormányzat ben írt ki pályázatot az épület felújítására, aminek fô szempontja volt, hogy az eredeti neoklasszicista stílust megôrizve nyerje vissza egykori szépségét. A pályázatot Basa Péter építész nyerte, akinek nagy segítséget jelentett az a Barabás-akvarell, amelyen a mûvész saját villáját és annak kertjét festette meg. A felújítás alapkoncepciója az volt, hogy csak az eredeti épületrészeket hagyják meg, a késôbbi bôvítményeket pedig lebontják. Az épület falait újraburkolták, a fa-, illetve lakatosmunkákat az eredeti tervek szerint végezték el. A csodálatosan helyrehozott kovácsoltvas kapun belépve szökôkút fogadja a látogatókat. A villa nagy központi terével és impozáns oszlopcsarnokával egyike Magyarország megmaradt neoklasszicista stílusú épületeinek. A hozzá tartozó kerttel együtt szeptember 26-án adták át a kerületi lakosoknak. Az épületegyüttes felújítása 2004-ben Europa Nostra-díjat, az európai építészet egyik legrangosabb kitüntetését nyerte el. Az épület ma önkormányzati kulturális központként mûködik, galériájában otthont ad a magyar kortárs képzômûvészet jeles képviselôinek. Szolgáltatások Galéria. A Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Galéria szervezésében havonta új kiállítás látható, amelyen a kortárs magyar képzômûvészet képviselteti magát. Nyitva tartás: hétköznap óráig. Megtekintése ingyenes. Kávézó. A kávézó területén vezeték nélküli internet vehetô igénybe. Nyitva tartás: hétköznap óráig. Konferenciaterem. Maximális befogadóképessége: 200 fô. A 140 m² alapterületû teremhez egy körülbelül ugyanakkora méretû üveg elôtér tartozik. Vincellérház. Borospince jellegû helyiség, amely télen-nyáron kellemes klímát biztosít. Kert. A villa mögött egy gondosan ápolt és karbantartott, mintegy 1000 m²-es park található. Lovas Pál alpolgármester A kultúra vagy a különbözô szinteken zajló kulturális élet közösségformáló erô, és nagy hatással van az identitás megôrzésére és megerôsítésére. Ezért is volt fontos és jó döntés, hogy néhány évvel ezelôtt a XII. kerületi önkormányzat felújította a biedermeier legnagyobb hazai mesterének, Barabás Miklósnak a Városmajor utcában álló saját tervezésû házát, kiegészítve további részekkel, konferenciateremmel, kávézóval, galériával és egy gyönyörû kerttel. A Barabás-villa mûvészet- és kultúrtörténeti szempontból is óriási jelentôségû, hiszen Barabás Miklós vendégeiként megfordultak a villában a XIX. század legjelentôsebb mûvészei, tudósai és politikusai. A»hely szelleme«mindannyiunkat arra kötelez, hogy rendezvényeink, kiállításaink, zenedélutánjaink színvonala méltó legyen az elôdökhöz. 12

13 Hegyvidéki klubok Mûvészszalon: a kerületben élô és alkotó mûvészekkel ismerkedhetnek meg a résztvevôk mûvészettörténész segítségével. A szalon új mûfajt teremt: hiteles emberi vallomások, az alkotási folyamat titkainak részesévé válhat a látogató. A találkozásokról felvételek készülnek, amelyek segítségével az érdeklôdôk a honlapon is figyelemmel követhetik az eseményeket. Egyúttal virtuális galéria épül. Ifi Öko Klub: a Jövô Nemzedékek ombudsmanja, Fülöp Sándor védnöksége mellett havonta egy alkalommal, neves szakértôk közremûködésével egy-egy témát dolgoznak fel a klub fiatal tagjai. Filmklub: a vetítések után a filmbarátok a rendezôvel, vagy a filmben szereplô mûvésszel, a kort ismerô történésszel, vagy azzal a neves személyiséggel beszélgethetnek, aki a filmet mint kedvencét ajánlotta. (Nem) csak nôknek: Földesi Margit történész beszélgetôpartnereként egy-egy érdekes ember hiteles élettörténetét ismerhetjük meg. A választópolgárok vitája: a kerületben élô, különbözô foglalkozású és korú emberek gyakorolhatják a vita és a meggyôzés mûvészetét. Virányosi Közösségi Ház Cím: 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 8/c Telefon/fax: Mobil: Honlap: viranyos@t-online.hu Nyitva tartás: hétköznaponként 9 21 óráig, hétvégén a rendezvények függvényében változóan. Megközelíthetô: a Moszkva térrôl induló 156-os autóbusszal a végállomásig, illetve 155-ös busszal a Fészek utcai megállóig. Elegáns villaépületek szomszédságában, Virányos, Kútvölgy és Zugliget találkozásánál, a 156-os busz végállomásánál található a családi ház jellegû, háromszintes Virányosi Közösségi Ház. Tíz percre fekszik a Moszkva tértôl mégis a kertvárosi jelleg dominál a Hegyvidék elkülönült zöldövezetében. Az épületet kellemes kert veszi körül, amely a vendégek rendelkezésére áll. 13 ˆˇˆˇˆˇˆ

14 Lakossági településfejlesztési hozzájárulás felhasználásával épült a ház 1989-ben, talán ezért is érzik anynyira magukénak a környéken élôk. A földszinten a Virányos Gondozási Központ fogadja az idôsebb polgárokat, az alagsorban tornaszalon, az elsô szinten pedig barátságos klubszobák, társalgó-hírlapolvasó-kávézó várják a látogatókat. A nagyterem a táncos, zenés összejövetelek, színházi elôadások, nagyobb létszámú foglalkozások helyszíne. A programszervezôk a legelismertebb, legkiválóbb szakembereket kérik fel tanfolyamok, klubok, körök vezetésére. Például Timár Sándor Erkel-díjas, Állami-díjas Érdemes mûvészt és Timár Böske táncmûvészt, akik vezetésével hosszú évek óta ott próbál a 500 tagú Csillagszemû Táncegyüttes. Tass Olga olimpiai bajnok és Szöllôsi Ágnes Magyar Köztársasági Ezüst Középkereszttel, Csokonai-díjjal kitüntetett mûvész a mozdulatmûvészet- és mûvészitorna-csoportok vezetôi. Bánfai Ágnes olimpiai válogatott tornász az egész ségvédô klubot irányítja. Pers Júlia mozgásmûvészeti iskolája a fôváros egyik legszínvonalasabb, kiváló minôsítésû intézménye, ahol Berczik Sára módszerei alapján folyik az oktatás. Családi programok A kisgyermekes szülôk nagyon szívesen vesznek részt a három év alatti gyerekeknek indított Tücsökzene, Baba-mama klub és a Helen Doron-módszerû angol nyelvû foglalkozásokon. A kerületben csak a Virányosban mûködik a Fabrika kézmûves mûhely, a Ringató és a Pikler Játéktér. Badi Mária óvónô, zenetanár, tehetséggondozó Héthangvarázs foglalkozása szintén népszerû: a szülôk, gyerekek között gyakran barátsággá mélyül a csoportos foglalkozásokon kialakult kapcsolat. A kínálatból nem hiányozhatnak a gyermekszínházi elôadások sem. Gryllus Vilmos, a Fabula Bábszínház és a Figurina Bábszínház produkciói is sikeresek, holott a közösségi ház híján van a színháztermi adottságoknak. A hátrányból azonban elônyt kovácsoltak: a gyerekek nagy része szônyegen ülve nézi az elôadást, és szinte testközelbe kerül az elôadókkal. Tanfolyamok A Csillagszemû Gyermektáncegyüttesben Timár-módszerrel tanulják a gyerekek a magyar néptáncot: olyan ez, mint a Kodály-módszer a zenében. Lényege, hogy az élô néptánc és népzene minél kisebb korban, megélt tapasztalatként épüljön be a gyerekek életébe. A Csillagszemûek a magyar táncmûvészeti élet egyik legrangosabb társulataként gyakran képviselik hazánkat a világ különbözô tájain. Rendszeresen fellépnek 14

15 a Magyar Táncmûvészek Sztárgáláján ban Magyar Örökség Díjjal, 2003-ban EuróPAS Táncdíjjal, ban pedig Prima Primissima-díjjal tüntették ki az együttest. Nagyon népszerû a fiatal, jó humorú, lendületes, összetartó közösséget kialakító Székely Attila ifjúsági és felnôtt Harmónia Táncklubja, amelyben nemcsak tánclépéseket, hanem illemszabályokat, udvariasságot is tanulnak a résztvevôk. Szerda esténként latin táncokat, szombaton és vasárnap társastáncokat lehet elsajátítani a jó hangulatú órákon. Táncos klubestet havi egy alkalommal, szombat este szerveznek. Nemcsak a mozgás, a tánc, a torna fontos hanem az agytorna is. Rollinger Károly sakkmester vezetésével a Virányos Sakk Egyesületben errôl is gondoskodnak. Rollinger már számos kiválóságot nevelt ki, de a legkisebbekkel is szívesen foglalkozik. Szerda délutánonként tartja a szakköri órákat elsôsorban általános iskolások részére óta vezetô bírája az Erkel Ferenc Sakk Emlékversenynek, amelyet a kerületi általános és középiskolák diákjai, valamint helyi polgárok részére szerveznek. A verseny névadója nyolc évig élt a Hegyvidéken, nemcsak világhírû zeneszerzô, hanem kiváló sakkozó is volt, egyben a Pesti Sakkegylet elnöke. Z. Szabó Zoltán, a Virányoson élô és alkotó fiatal festômûvész a közösségi ház megalakulása óta vezeti a Rajztanodát, ahová kedvtelésbôl, saját örömükre rajzoló, festô felnôttek és felvételire készülô fiatalok járnak. Z. Szabó 1990-ben végzett a Képzômûvészeti Fôiskolán, amit mesterképzô fokozattal egészített ki, 1994-ben Katona Kiss Ferenc-ösztöndíjat nyert. Festményeit a legrangosabb galériákban állítják ki, munkái a legkülönbözôbb magángyûjteményekben fellelhetôk szerte a világon. Klubélet, szakkör A Kertbarát kör keretében a környéken élô hobbikertészek meghívott szakemberek segítségével bôvítik tudásukat összejöveteleiken. Vezetôjük, Bartók Sándor Kahlich Endrétôl vette át a stafétát. Az autisták klubja országos vonzáskörû Vadasné Tóth Mária vezetésével a fiatalok gyógyító beszélgetéseken, valamint számos személyiségfejlesztô foglalkozáson vesznek részt (kézmûves-foglalkozás, társastánc, nyári tábor). Az APS Stúdió tagjai elsôsorban fotómûvészek, akik elôadásokat tartanak, szakmai beszélgetéseket folytatnak a közösségi házban. Vezetôjük: Abonyi Maya fotográfus. A Szülôi Klubban egyéni nevelés-lélektani konzultációkat tart az Angliában doktorált Jeager Péter pszichológus a legújabb kutatási eredmények alapján. Nagy empátiás készséggel segíti a szülôket problémáik megoldásában. Interneten keresztül több családdal is tartja a kapcsolatot, és hasznos tanácsokkal látja el ôket a gyermeknevelés területén. 15

16 A Téry Ödön Turista Baráti Társaság teljesítménytúrákat szervez (BEAC Maxi, Balaton 50, Téry Ödön Emlék Teljesítménytúra), együttléteik alkalmával pedig filmvetítéseket, beszámolókat, elôadásokat tartanak a klub tagjai. A társaság elnöke: Mészáros János. A Virányosi Filmklub látogatói a magyar filmmûvészet remekeit láthatják. A filmpaletta igen színes: a harmincas évek örökzöldjei csakúgy megtalálhatók, mint a kortárs mûvek. Hogyan élhetünk egészségesen? sokakat foglalkoztató kérdés ez. Az Életmód Klubban neves szakemberek adnak útmutatást az érdeklôdôknek a helyes táplálkozás, a stressz, a káros szenvedélyek és számos hasonló, az életminôséget meghatározó kérdésben. Rendezvények A háznak nincs ugyan önálló kiállítóterme, mégis méltó teret ad az itt bemutatkozó mûvészeknek tizenkilenc éve havi rendszerességgel szervez tárlatokat különbözô mûvészeti ágakból. Helyet kap a festészet, a fotómûvészet, a selyemfestés, az üvegfestés, a nemezképkészítés, de még a mandalafestés is. Neves, ismert mûvészeken kívül, mint például Macskássy Izolda, Burkus József, Nagy Angéla, Ezüst György, a mûvészi pályájuk elején álló fiatalok is bemutatkozhattak, többek közt Fuchs Tamás, Maczkó Erzsébet, Rainer Péter. A közösségi ház több mint egy évtizede szervez tehetségkutató versenyt és kiállítást festészeti, grafikai és iparmûvészeti kategóriákban, Sérült Fiatalok Fesztiválja címmel. Szoros a kapcsolat a kerületi óvodákkal, iskolákkal, színházi elôadásokat, rendhagyó órákat, ünnepekhez kapcsolódó kézmûves-foglalkozásokat, adventi rajzversenyt hirdetnek a számukra. A hegyvidéki önkormányzat megbízásából a polgármesteri hivatal melletti kis téren rendezik meg a Hegyvidéki Zenés Péntek Délutánokat: 2000 óta minden tavasszal és ôsszel, pénteken délutánonként négytôl este hétig. A rendezvénysorozat nagyon népszerû a polgárok körében, a szervezôk a színvonalas népzenei koncertek mellett táncházzal, tánctanítással teszik vonzóbbá a programot. Sikerült olyan táncosokat találni, akik figyelembe vették, hogy a közönség egy része az óvodás vagy még fiatalabb korosztályból és szüleikbôl áll, így a néptáncot játékos formában tanítják. Nagy sikert aratnak a Solti György Zeneiskola növendékeinek koncertjei is. A zene és tánc mellett Bordács Andrea színvonalas kézmûves-foglalkozásokat tart, sôt, a kéthetente jelentkezô Gyurmarci marcipánszobrászat is színesíti a rendezvényt, amelyet elsôsorban a kisgyermekes családok és a nyugdíjasok látogatnak. Szabadidôsport Noha a médiában szinte kizárólag versenysporttal kapcsolatos hírekrôl hallhatunk, a társadalom egészségi állapota szempontjából fontosabb a szabadidôs tevékenységként végzett mozgás. A Virányosi Közösségi Házban jóga, gerinctorna, mûvészi torna, hastánc, kondicionáló torna, kismama- és baba-mama torna, valamint Príma Torna szerepel a kínálatban. A gyerekek Berczik Sára módszere alapján mozdulatmûvészetés mûvészitorna-foglalkozásokon vehetnek részt. Virányosi Közösségi Ház Hírlevél Hírlevélben ( formájában) is értesülhetnek a ház látogatói az aktuális programokról. Aki szeretne élni ezzel a lehetôséggel, regisztráljon a honlapon: 16

17 B u d a p e s t X I I. k e r ü l e t H e g y v i d é k i Ö n k o r m á n y z a t Mûvelôdési Központ Cím: 1124 Budapest, Csörsz utca 18. Telefon/fax: / Honlap: info@csorsz.hu Nyitva tartás: 9 19 óráig, vagy az utolsó rendezvény végéig. Megközelíthetô: 59-es villamossal a Moszkva tértôl, 61-es villamossal a Móricz Zsigmond körtértôl, 112-es busszal a Ferenciek terétôl, 212-es busszal a Boráros tértôl és 105-ös busszal a Deák Ferenc tértôl. Ma Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Mûvelôdési Központ (a továbbiakban: Mûvelôdési Központ) névre hallgat a hegyvidéki önkormányzat egyik legfontosabb kulturális alapellátást biztosító intézménye, ám ez nem volt mindig így. A kultúrházat a Magyar Optikai Mûvek (MOM) építtette 1952-ben azért, hogy dolgozói részére biztosítsa a szabadidô tartalmas eltöltését. Az intézmény késôbb a kor divatjának megfelelôen felvette a Szakasits Árpád Mûvelôdési Ház nevet, így hívták egészen a rendszerváltásig. A Buda szívében elhelyezkedô épület hangulatában a mai napig az 50-es évek jellegzetességeit viseli, szerencsére azonban csupán építészetileg szellemiségében megújult, felfogásában modern, a nemzeti kultúra hagyományait népszerûsítô intézménnyé vált. Célja nem más, mint ami egy kerületi kulturális intézménytôl elvárható: hogy az ott élô polgároknak közösségi teret, színvonalas kulturális programokat biztosítson úgy, hogy figyelembe veszi a mûfaji, korosztályi igényeket, azok sokrétûségét is. Az intézmény a magyarság ha gyományos értékeit zenében, táncban, építészetben, a jelen kultúrájával együtt igyekszik a mindennapi élet közelségébe hozni. A Mûvelôdési Központ termeit külsô cégek is bérbe vehetik, de természetesen a ház szervezôi alakítják ki a kulturális kínálatot. Az épület felújítása, illetve modernizá ciója 2007 végére ˆˇˆˇˆˇˆ 17

18 már elengedhetetlenné vált, ezért a kerület képviselô-testülete úgy döntött, az önkormányzat részt vesz a városrehabilitációra kiírt, az Európai Unió támogatásával meg valósuló pályázaton. Nyertek is, aminek eredményeként az önkormányzat a fôváros egyik legmodernebb és legszebb kerületi mûvelôdési házát állítja a kultúra szolgálatába. Addig is, amíg a felújítás tart, a Mûvelôdési Központ programjai folytatódnak a kerület több oktatási és kulturális intézményében. A programokról és az aktuális változásokról részletesebb tájékoztatás az intézmény honlapján ( található, míg a es és a as telefonszámon az intézmény munkatársai adnak információkat. Az épületrôl Az épületet 1992-ben nyilvánították mûemlékké. Az impozáns terek és lépcsôsorok mérete még ma is meghökkenti az embert. A 750 fô befogadására képes színházterem megújult technikával, felújított nézôterével kiválóan alkalmas komoly- és könnyûzenei koncertek, elôadások, filmvetítések, kerületi és más ünnepségek befogadására, a nagy mozivászon pedig igazi filmszínházi élményt biztosít. Ezzel messze nem ért még véget a különleges kultúrterek sora. A kör alakú kupolaterem kialakítása például kedvezô gyermek- és felnôtt táncházak, irodalmi, ismeretterjesztô elôadások, kétszáz fôt befogadni képes színházi elôadások, bábjátékok megtartására. A mobil paravánrendszer segítségével ráadásul kiállítások is helyet kaphatnak. Van itt még fôs csoportok befogadására alkalmas szalonterem, klubszoba és elôadóterem. Az épület 3200 m 2 -es kertje, annak környezete is megújult az utóbbi években: modernebbé, rendezettebbé vált, és 2004-ben uniós szabványoknak megfelelô játszótérrel bôvült, amelyhez mosdó és pelenkázó is tartozik minthogy mindez ma még nem általános, ez a játszótér nagy népszerûségének egyik, igaz, nem egyetlen oka. 18

19 IRODALMI PROGRAMOK Ôszikék Versmondó Verseny Egészen egyedülálló kezdeményezés ez a nyugdíjasoknak rendezett versmondó verseny. Különlegessége, hogy a résztvevôk nemcsak magyar vagy világirodalmi alkotásokkal, hanem saját verseikkel is szerepelhetnek. Az sem elôírás, hogy az induló nyugdíjas hölgyek és urak a kerületben lakjanak. Irodalmi teaház A Mûvelôdési Központ a kortárs, illetve a klasszikus irodalom legjavát kínálva rendszeresen szervez elôadó-, felolvasóesteket. A belépô nagyon olcsó, más megközelítésben pedig nagyon drága: csupán egy verset kell hozni. Néhány est a közelmúltból: Jankovics Marcell: Színek szimbolikája, Bánffy György: Márai-est, Makovecz Imre: Rajzok és írások könyvbemutató, Menczer Gusztáv: A Gulág rabtelepei, Kabdebó Lóránt: Szabó Lôrinc pályaképe, a TF Mûhely sorozatos elôadásai, mint a Magyar sorsok a Kárpát-medencében, A bujdosó imája Wass Albert-est, Lôte Attila színmûvész irodalmi estje, Doncsev Toso, Mirtse Zsuzsa, Salamin András könyvbemutatója. TÁNCOS RENDEZVÉNYEK Ôsztánc Táncmulatság vagy csak zenehallgatás nyugdíjasoknak, felnôtteknek. Istenes Emília vezetésével körtáncokat, karikázókat, vonaltáncokat tanulhatnak az érdeklôdôk. Táncházak A Zurgó együttes táncházai 2001, a Zurgó dió gyermektáncházak 2006 óta, a Népek Napok Táncház sorozat pedig 2007 óta nyújt mozgalmas kikapcsolódást óriási látogatottsággal és sikerrel. FILMVETÍTÉSEK A kicsiket a Rajzfilmmatiné, a felnôtteket a Csörsz Filmklub várja, az idôsebb vendégek pedig a Nyugdíjas filmklub vetítéseibôl válogathatnak. A Nemzet Színészeinek életmûvét bemutató sorozat, valamint a nyári szabadtéri vetítések minden korosztály számára izgalmas és tartalmas szórakozást nyújtanak. ELÔADÁSOK Manapság valódi slágertéma az életmód a témával kapcsolatos elôadások nagyjából havi rendszerességgel találhatók a ház programjai között. A Lelki Egészség Klub és a Hegyvidéki Egészségklub célja, hogy a látogatók alaposabban megismerhessék testük és lelkük mûködését, és az így megszerzett ismeretek birtokában a gyakorlatban is képesek legyenek kellemesebbé tenni hétköznapjaikat. A magyar történelem és kultúra ápolását a László Gyula Egyesület elôadásai segítik, míg Óvári Árpád diavetítéses elôadás-sorozata a Kárpát-medence természeti csodáit (Fogarasi-havasok, Magas-Tátra, Dévény, Retyezát, Békás-szoros, Hargita stb.) hozza közelebb a látogatókhoz. A kultúrtörténeti elôadásokon eddig a többi között Kárpátalja mûvelôdéstörténetérôl, a Budakeszin felállított Himnusz-szoborról, Varga Lóránt zarándokútjáról, a Saint Simon templomban található magyar vonatkozású freskósorozatról hallhattak az érdeklôdôk. 19

20 GYERMEKPROGRAMOK A Zurgó dió gyermektáncházat már említettük, ezzel azonban messze nem értünk a végére az intézmény falai közt megjelenô gyerekprogramoknak. Domi, azaz Domonkos Béla Bábszínháza, a Kolompos együttes koncertbérlete, a Gesztenye gyermekszínházi bérlet változatos elôadásai is ebbe a sorba illeszkednek köztük nagyszínpadi, táncszínházi, bábszínházi elôadások, valamint koncertek. Említést érdemelnek továbbá az élô zenés Iciri-piciri táncház, az Iciri-piciri piknik, a Kaláka együttes és Gryllus Vilmos koncertjei. A Mûvelôdési Központ az egyik otthona a Tücsök-zene programjainak, a Csillagszemû Táncegyüttes tanfolyamainak, továbbá az Óbuda Mozgásmûvészeti Iskola foglalkozásainak. B I O P I A C Szombatonként ökopiac mûködik a Magyar Biokultúra Szövetség üzemeltetésében. Ellenôrzött biotermékek széles választéka várja azokat a vásárlókat, akik fontosnak érzik az egészséges életmódot és a környezet védelmét. A számos ôstermelônek köszönhetôen felvonultatott friss zöldségek és gyümölcsök mellett feldolgozott áruk, húsfélék és tejtermékek, pékáru, méz is kaphatók a piacon, ahol gyakran még kóstolni is lehet. 20

21 EGYÉB PROGRAMOK Civil egyesületek, szervezôdések klubnapjainak, összejöveteleinek is tere a Mûvelôdési Központ. A házban tartja rendezvényeit a többi között a Magyar Társasjátékos Egyesület és a Családépítô Klub a Sapientia Családpedagógiai Intézet munkatársával. A Baba-Mama Klub és a Babamasszázs a kisebb korosztálynak és a szülôknek, a Tündértánc foglalkozásai pedig a nagyobb lányoknak nyújtanak programlehetôséget. A Holiday Sporttánc Egyesület, az Istenes Emília által vezetett Világ legszebb körtáncai, valamint Péter tánciskolája (Gál Péter vezetésével) együttesen minden korosztály számára kínál olyan táncos programot, amely egyszerre tanít és szórakoztat. A Drazsé Drámajátszó Stúdió fiatal növendékei is említést érdemelnek, az idôsebb korosztályt pedig a Szupernagyi Népdalkör, a Nyugdíjas torna és a Nyugdíjas Bridzsklub várja. A változatos irányultságú szakklubokhoz természetesen csatlakozni is lehet: a Csipkeverôk Baráti Köre, a Budai Tájak, Korok Klub, a Természetvédôk Turista Egyesülete, a MOM Rádióklub, a MOM-208 Bélyeggyûjtô Kör, valamint a Hegyvidéki Bélyeggyûjtôk egyaránt segítséget nyújtanak a szabadidô hasznos eltöltéséhez. Ugyancsak a Mûvelôdési Központ biztosít lehetôséget az egykori Magyar Optikai Mûvek (MOM) immár nyugdíjas dolgozói, valamint a nyugdíjas pedagógusok rendszeres összejöveteleihez. 21

22 ˆˇˆˇˆˇˆ ˆˇˆˇˆˇˆ Hegyvidék Lapkiadó Cím: 1126 Budapest, Beethoven utca 2/a Telefon: , Fax: Honlap: A Hegyvidék Lapkiadó adja ki az önkormányzat ingyenes, kéthetente példányban megjelenô újságját, a 2010-ben negyvenedik évfolyamába lépô Hegyvidéket, amely minden kerületi lakás és intézmény postaládájába eljut. A lap elsôdleges célja, hogy a lehetô legrészletesebben tájékoztassa a polgárokat a Hegyvidéken zajló eseményekrôl, programokról, minden olyan információról, ami érintheti az életüket. Az újság készítôinek egyik legfôbb szándéka a lokálpatriotizmus erôsítése: az állandó helytörténeti rovat mellett bemutatja a helyi kötôdésû alkotókat, mûvészeket, a tudomány valamely területén elismerést szerzô embereket, és olyanokat is, akik mellettünk élnek, szomszédjaink, ám kevesebben ismerik ôket, kevesebbet tudunk róluk. Az állandó rovatok (pl.: közélet, kultúra, életmód, egészség, környezet, sport szabadidô) segítségével próbálja megkönnyíteni a tájékozódást azok számára is, akiknek esetleg a Hegyvidék az egyetlen információs forrásuk. A lapkiadó gondozásában lát napvilágot az önkormányzat 2008-ban elindított tájékoztató sorozata, amelynek ötödik részét tartja most kezében az olvasó. A sorozat eddigi kötetei: Zöld Hegyvidék, Sportos Hegyvidék, Oktatás a Hegyvidéken, Egészséges Hegyvidék. Három gazdag tartalmú és igényes külsejû helytörténeti könyv kiadása is a kiadó nevéhez fûzôdik: a Hegyvidéki fotográfiák, a Hegyvidéki épületek és a Hegyvidéki vendéglátás. A Hegyvidéki fotográfiák sikerét jelzi, hogy már a második kiadása is teljesen elfogyott. A másik két részt korlátozott számban megvásárolhatják az érdeklôdôk a Hegyvidék lap szerkesztôségében (a könyvekrôl részletesebben a 139. oldalon olvashatnak). Hegyvidék Televízió Cím: 1122 Budapest, Maros utca 10. Telefon: Telefon/fax: Honlap: mail@hegyvidektv.hu A Hegyvidék Televízió adása jelenleg a Fibernet Zrt. kábelszolgáltatónál az UHF MHz-en, valamint a UPC hálózatán az UHF MHz-en nézhetô. Közmûsorszolgáltatóként a Hegyvidék Televízió korszerû, a helyi igényekhez igazodó, azokat kiszolgáló mûsorstruktúrájával közvetítô szerepre törekszik a lakosság, az önkormányzat, a közhivatalok és a civil szervezetek között. Huszonnégy órán keresztül tájékoztatja a kerület lakosait, a hét minden napján új rögzített vagy élô stúdióbeszélgetésekkel jelentkezik fômûsoridôben, 19 és 22 óra között, 22 órától reggel 7-ig pedig ismétléseket láthatnak a nézôk. A tévé munkatársai hétköznap reggelenként 7 és 10 óra között útfigyelô kamera segítségével idôjárásjelentést és közlekedési információkat szolgáltatnak, 10-tôl 14 óráig pedig a Képújság oldalai nyújtanak téjékozódási lehetôséget. A délutáni, esti stúdióbeszélgetéseket színes helyi riportokkal, képes összefoglaló anyagokkal teszik mozgalmasabbá. 22

23 A Hegyvidék Televízió állandó mûsorai Hegyvidéki Hírek Hiteles és gyors tájékoztatás a kerület aktuális eseményeirôl. Naponta 10 percben jelentkezô riport. Kommentár nélkül A kerület aktuális eseményeit teljes egészében bemutató, perces, vágott, de kommentár nélküli mûsor. Hegyvidéki Hírmondó Hírösszefoglaló percben a kerületben történtekrôl. Aktuális heti eseményeket bemutató hírmagazin. Kék hírek Bûnügyi hírek a Hegyvidéken. Heti összefoglaló 20 percben a Hegyvidék bûnmegelôzési és bûnüldözési információiról. Kultúrpont Minden, ami kultúra. A hegyvidéki önkormányzat tulajdonát képezô intézmények és független XII. kerületi kulturális mûhelyek eseményeinek, kiállításainak, megnyitóinak tudósítása 15 percben. Hegyvidéki Tréner Sport- és életmódmagazin, amely bemutatja a kerület sportolási lehetôségeit az iskolai tornatermektôl a fitnesztermekig. Életmóddal és edzéssel kapcsolatos hasznos tanácsok kezdôk és haladók számára 20 percben. Alfa és Omega Ökumenikus vallási mûsor fél órában, amely bemutatja a kerülethez kötôdô egyházi közösségek, kisközösségek fontosabb eseményeit. Egészség-ôr Egészségüggyel, életmóddal és gyógymódokkal foglalkozó magazinmûsor, amely bemutatja a Hegyvidék egészségügyi intézményeit és szolgáltatásait is. Együtt A Hegyvidéken élô kisebbségek társadalmi és kulturális információit, eseményeit egy órában bemutató magazinmûsor. 23

24 Ezüst György festômûvész Az Alföld szerelmese ˇˆˇˆˇˆˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ Ezüst György (1935) az alföldi táj egyik legismertebb élô festôje. Több országos tárlat díjazottja, a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje, a Hegyvidéki Nemzetközi Mûvésztelep alapítója, hat évig vezetôje. Békéscsabán született, a Hegyvidéken él négy évtizede. Gondolom, a háború utáni átrendezôdések évei is szerepet játszottak ebben. Az ágostai hitvallású Rudolf Evangélikus Gimnáziumban kezdtem tanulmányaimat Csabán, de csakhamar általános iskola lett a neve a vérzivatar után. Voltam cserkész ôrsvezetô, majd piros nyakkendôs úttörô. Érettségi után felvettek a Képzômûvészeti Fôiskolára, ám átszerveztek, és a Cukor utcai pedagógiai fôiskolára kerültem. Amikor az is megszûnt, az egri tanárképzôben kaptam rajztanári oklevelet. Néhány évvel késôbb végül megszereztem a Képzômûvészeti Fôiskola mûvészdiplomáját is. Ekkor szemelte ki a budai hegyoldalt mint jövendô fellegvárát? A történet ismét vargabetût vett, mivel visszatértem Békéscsabára tanítani, hogy anyagilag is támogatni tudjam mûvészi ambíciómat. Ám hamarosan rájöttem, vidéken bebetonozzák az embert. Megbecsülik, sikere van, de a gondolkodását provinciális keretek közé szorítják. A mûvészi élet központjában akartam élni. Ez a hely Magyarországon Budapest. Diákkoromból emlékszem, a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított, a Várhegy keleti lejtôjén ben foglaltam el az új katedrát. Lakást, otthont találtam itt, a Mátyás király úti eklektikus villában, amelyet késôbb mûteremmel bôvítettem ki. Így teljes lett az életterem, és boldog vagyok, hogy azóta is ebben a szép hegyvidéki környezetben élhetek. Pogány Ödön Gábor, a Szépmûvészeti Múzeum igazgatója híresztelte el, hogy Ezüst most a hegy tetejérôl nézi az Alföldet Egy elismert alföldi festônek nem az Alföldön illene élnie? Mindenki magával hozza a szülôföld szeretetét, az ott kapott inspirációkat. Jöhettem én a Hegyvidékre, a dombok és hegyek közé, az Alföld velem tart, bennem él, s akarva-akaratlanul felbukkan mûveimben. 24

25 Az emlékeibôl él és dolgozik? Szülôföldem nagy hatással volt rám életem elsô három évtizedében. Fáradhatatlanul jártam a tanyákat. Akkor még divat volt a tájban való festés így szó szerint együtt éltem a témával. Fölfedeztem a tanyák szigorú szerkezetét. A táj egyszerûségében rejlô szépséget. A tradíciók világából táplálkozva észrevettem a konstruktíva lehetôségeit, a nézôpontot a rálátással gazdagítottam. Az alföldi ember a föld és az állat egységébôl formálódik. Az ember és a ló kapcsolata az érzelmek gazdag világa. Úgy érzem, a magyar festészet az alföldi hagyományokból vált sajátossá és teljesedett ki. Kirándulásait a pop-artba, a kubizmusba, a nonfiguratív ábrázolásba a városi élet következményének könyveli el? A mûvészet születése óta nagy egység, amely magában hordozza a különbözô megfogalmazások lehetôségét. Így érthetô, ha a kezdetektôl fogva érdeklôdtem a látvány különbözô megközelítései iránt. A látvány magában hordozza minden stiláris kifejezés lehetôségét. Utazásaim során végigjártam a mûvészet világának ôrhelyeit. Csodáltam és igyekeztem megérteni a mûvészettörténet nagy alkotásait. Ezek az élmények is tanítottak saját világom megteremtésére. Soha nem lettem hûtlen az Alföld világához, és ennek megfogalmazása volt életem igazi öröme. Mindeközben mûvészportrékat is festett, melyek közül a Faludy Györgyrôl készült az egyik legismertebb. Milyen ember volt a költô? Számtalanszor megfordult nálunk, szerette a kertemet, gondolatokat ébresztettünk egymásban. Mondhatnám: én voltam a legjobb barátja sokan másokkal együtt. Mert az ô ôszinte, közvetlen érdeklôdésébôl sugárzott, hogy fontosak vagyunk számára. Nagyszerû egyéniség volt, hallatlan memóriájával lenyûgözött, ezért is felnéztem rá. Én csak a szépre emlékezem. Éveken át vezette az ön által alapított Hegyvidéki Nemzetközi Mûvésztelepet, most mégis magányos farkasként ismerik errefelé. Mindig is magamban dolgoztam, a nagy civakodásokból kimaradtam. Vidékrôl fölszármazott festô vagyok. Egyedül jöttem fel, s bár csapódhattam volna a mûvészeti csoportokhoz, nem tettem. Ez nekem nem ment. A magam erejébôl akartam érvényesülni. Mégis, ha kitekint mûterme ablakán, milyennek találja a Hegyvidék kulturális életét? Rendkívül gazdagok vagyunk mûvészekben. Ha okosan gazdálkodnak velünk, a pezsgés istenigazából beindulhat. Mi, öregek, szívesen részt vállalnánk egy központi galéria felállításában. S akkor már csupán a fiatalokat kellene kicsit ösztökélni. Csodás dolgokat csinálhatnánk együtt. 25

26 ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ Múzeumok ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ ˆˇˆˇˆˇˆ Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény Cím: 1126 Budapest, Beethoven utca 1/b Telefon: Fax: Honlap: Nyitva tartás: kedden, csütörtökön, pénteken óráig. Iskolai csoportoknak: kedden, csütörtökön, pénteken 9 16 óráig. A belépés ingyenes. Elôzetes bejelentkezés után más idôpontokban is fogadnak iskolai és felnôtt csoportokat, látogatókat. Tárlatvezetés 5 fô esetén indul, elôzetes telefonos bejelentkezés szükséges. A hatvanas években lelkes hegyvidéki lakosok és helytörténészek indították el a helytörténeti kutatómunka és kiállítóhely megszervezését, 1973-ban pedig meg is kezdte mûködését a helytörténeti gyûjtemény ekkor még a Városmajor utca 76. alatti, félszobányi területen. Az idôk során több mint 40 ezres tétellé nôtt az anyag, így a gyûjtemény idôrôl idôre tágasabb helyre költözött. A késôbbi, Maros utcai helyiség, amely kiállítóhely, kutatóhely és raktár is volt egyszerre, az 1990-es évek végére szintén alkalmatlanná vált feladata betöltésére szeptemberében költözött át a helytörténeti gyûjtemény a Városmajor utca 16. alá, ahol korábban egy három tantermes iskola mûködött. Az ottani helyiségek egyúttal képzômûvészeti kiállításoknak is otthont biztosítottak, helytörténeti és mûvészeti rendezvények és tárlatok követték egymást. A hegyvidéki önkormányzat 2004 végén a kerület gazdag múltjára tekintettel külön helytörténeti gyûjtemény kialakításáról határozott: január 1-jén önálló intézményként alakult meg a ma is mûködô Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Galéria a Beethoven utca 1/b alatt. A képzômûvészettel foglalkozó galéria változatlanul a Városmajor utca 16.-ban várja a látogatókat, míg az intézmény székhelyén, a Beethoven utcában kapott helyett az idôszaki helytörténeti kiállítás. Ugyanott teljes körû infrastrukturális adottságok mellett, elôzetes bejelentkezést követôen bárki kutatásokat végezhet, és a gyûjteményben kialakított 26

27 helytörténeti-fôvárostörténeti könyvtár dokumentumait is használhatja. Az intézmény munkatársai szilárdan hisznek abban, hogy egy jól kialakított és színvonalas kiállításokat rendezô helytörténeti gyûjtemény képes erôsíteni a kerületben élôk lokálpatriotizmusát, szorosabbra fûzni a Hegyvidékhez való kötôdést. A történészek, muzeológusok munkája mellett a hegyvidéki polgárok támogatására is szükség van, hiszen az ô visszaemlékezéseik, használati tárgyaik azok, amelyekbôl valójában felépül és bemutathatóvá válik a kerület történelme. Idôszaki éves kiállítások A Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény évente új idôszaki kiállítással jelentkezik. Amirôl a Hegyvidék mesél címmel tekinthették meg az érdeklôdôk azt a tárlatot, amely a Hegyvidék történetét dolgozta fel, mutatta be a kôkortól egészen a XX. század közepéig. A vitrinekben sok más mellett megcsodálható volt a XII. kerületbôl elôkerült, több mint négyezer éves, bronzkori agyagedény, a középkori vízvezeték darabjai, az Óra-villa híres óraszerkezete, amely önmagában is ipartörténeti mûemlék. Térképeken nyomon lehetett követni a kerület kialakulását 1949-ig, amikor is a Hegyvidék mai határait rögzítették. Ez a kerület életében meghatározó idôpont volt a kiállítás záró dátuma. Az Örök Zöld címû tárlatnak már a címe is utalt arra, hogy a Hegyvidéken minden korban a természet volt a meghatározó. A középkorban királyi vadászatokat rendeztek, a reformkorban mulatni, szórakozni, piknikezni jöttek ide a budai polgárok. Megismerhette a látogató azokat az emberi tevékenységeket, történeteket, amelyek a Budai-hegység erdeit alakították. Az Iskoláink élete életünk iskolái címû, 2009-ben megnyíló idôszaki kiállítás felelevenítette a kerületben egykor és ma élôk iskoláséveit, emlékeket ébresztve az alma materban töltött idôszakról. A helytörténeti gyûjteményben nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek számára korosztályi sajátosságok alapján felépített csoportos foglalkozásokra. A kiállításokat minden esetben speciális tárlatvezetések egészítik ki, melyek során a gyerekek kezükbe foghatnak régi tárgyakat, és így nem csak a vitrinek üvegén át kerülhetnek kapcsolatba a történelemmel. Állandó kiállítások A János-hegyi Erzsébet-kilátó története Hat tabló tekinthetô meg a János-hegyi Erzsébet-kilátóban az építmény történetérôl. Az ismertetô kitér a János-hegy adottságaira, nevének eredetére, a kôbôl készült kilátót megelôzô messzelátókra, az épület tervezésének fordulatos eseményeire. Megcsodálható a hajdani Jánoshegyi vendéglô impozáns épülete, valamint a legutóbbi felújítás alkalmával újjászületô kilátó. MOM-emlékkiállítás A Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és a MOM Emlékalapítvány közös munkája eredményeként 2008 szeptemberétôl látogatható a Maros utca 1. alatti helytörténeti kiállítóhely, ahol a Magyar Optikai Mûvek történetérôl szóló tárlat látható. Az emlékalapítvány tagjai minden szerdán 14 órától várják az érdeklôdôket, akár volt kapcsolatuk az egykori MOM-mal, akár csak most szeretnék felfedezni maguknak a hegyvidéki ipar egyetlen jelentôs szereplôjét. 27