A Tisza ukrajnai felső szakaszának szitakötő élőhelyei Kolozsvári I.
|
|
- Márta Péter
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Tisza ukrajnai felső szakaszának szitakötő élőhelyei Kolozsvári I. Bevezetés A Tisza szerepe a Kárpát-medencében mind társadalmi, mind ökológiai szempontból meghatározó, ennek ellenére kárpátaljai szakaszának tényleges ökológiai helyzetéről, az itt honos fajok némelyikéről alig vannak információink. Sajnos a vidék szitakötőfajai is ebbe a kategóriába sorolhatóak, mivel korábban átfogó és célirányos odonatológiai kutatásokat a Tisza kárpátaljai összvonalában nem végeztek. A Tisza ilyen irányú tudományos elhanyagoltságának hátterében állhatott a vidék hányattatott történelmi helyzete, a többszöri országváltás, a Tisza szakaszonkénti határfolyó státuszából adódó körülményes kutathatóság, valamint a terepi adottságok jelentette nehézségek is. 1. ábra. A Tisza vízrendszere Kárpátalján. A Tisza két forrásból eredeztethető, két különálló folyóként kezdi meg vándorútját Kárpátalján, a Máramarosi-havasokban, majd a két ág, a Fehér- és a Fekete-Tisza Rahó közelében egyesül. A Fekete-Tisza forrásától számítva a folyó 81 km-en át a Rahói járás területén folyik, Terebesfejérpatak közelében éri el az ukrán-román határt. Innen 68 km-en át, egészen Técsőig ukrán-román határfolyóként halad tovább. Técső városát elhagyva ismét Ukrajna területén folytatja útját 82 km hosszan, majd Tiszaújlaknál éri el először a magyar-ukrán határt (MOLNÁR 2009). Tiszaújlakot követően a folyó elhagyja Ukrajna területét és Szalóka, valamint Csap környékén már középszakasz jelleggel tér vissza. Kárpátalja területére vonatkozó legkorábbi publikált és fennmaradt szitakötő adataink a XIX. század második feléből származnak, Mocsáry Sándor és Kohaut Rezső megfigyeléseinek köszönhetően (MOCSÁRY 1876; KOHAUT 1896). Munkájukat a XX. század első felében Hrabár Sándor folytatta, de igen értékesek a Fudakowski Jozef által a Csornohorai-masszívum vidékén végzett imágó megfigyelések adatai is (FUDAKOWSKI 1935; HRABÁR 1905). A Kárpátalja területére vonatkozó eddigi legteljesebb odonatológiai összefoglalót a meglévő adatok, valamint a múzeumi gyűjteményekben fellelhető példányok alapján ПАВЛЮК (1990) készítette el. Sajnos, sok esetben a közölt gyűjtőhelyek területileg nehezen behatárolhatóak, nem visszakereshetőek, a Tisza vonatkozásában pedig igen hiányosak. További problémát jelent, hogy a feldolgozott minták döntő része imágó megfigyelések eredményeit tartalmazza. Mivel a szitakötők imágói kibújási vízterüktől nagy távolságokra is
2 elrepülhetnek, ezért az imágó adatok nem alkalmasak egy adott vizes élettér odonatofaunájának jellemzésére. 2. ábra. A Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyása Rahónál. A célirányosan a Tisza kárpátaljai szakaszára vonatkozó szitakötőlárva adatok tekintetében KOVÁCS és munkatársai (KOVÁCS és GODUNKO 2008; KOVÁCS et al. 2008), KOLOZSVÁRI és ILLÁR (2009), valamint KOLOZSVÁRI és DÉVAI (2013) mintavételezéseinek eredményeire támaszkodhatunk. A Tisza felső szakaszának domborzati adottságai Élőhelyi adottságait tekintve a Tisza felső folyásának hidrológiai és domborzati viszonyai jóval szélsőségesebbnek mondhatóak, mint a folyó a középső és alsó szakasza. A Fekete- és Fehér Tisza folyásának természeti adottságai hasonlóak, bár a Fehér-Tisza völgye meredekebb esésű. A Fekete-Tisza hossza 49,2 km. Hivatalosan jegyzett forráspontja 1260 m tengerszint feletti magasságban található, viszont a Fehér-Tiszát már 480 m tengerszint feletti magasságban éri el, így esése ezen a szakaszon 15,8 -re tehető. A Fehér-Tisza 1480 m magasan ered a Kurbul poloninán. Hossza 32,6 km, esése forrásától a torkolatig 30,6, ami a Fekete-Tiszán mértnek majdnem a kétszerese. Medre meredek hegyoldalak között, szűk, V alakú völgyben fut (LÁSZLÓFFY 1982; NAGY et al. 2002). Rahótól a Visó torkolatáig esése szelídül (6,33 ), a Visó és a Talabor torkolata közötti szakaszon fokozatosan kiegyenlítettebbé válik (2,28 ), értéke a Talabor torkolatától Tiszaújlakig 1 -re csökken (MIKE 1991). Völgye keskenynek mondható, Dombó térségéig általában mindössze m széles völgytalppal jellemezhető. A Felső-Tisza szitakötő élettereinek hidroökológiai sajátosságai A Tisza Tiszaújlak feletti szakaszának vízutánpótlását számos ér, patak és folyó biztosítja, közülük is a legjelentősebbek mind hosszukat, mind vízhozamukat tekintve a Tarac, a Talabor és a Nagyág. A forrásvidéken a Tisza medrének szélessége méterre tehető, völgye helyenként kanyonszerűen bevágódó, medre sziklás, kőtömbökkel tűzdelt.
3 Csapadékosabb időszakokban a szelíden csörgedező Tisza romboló áradattá alakulhat át. A folyómeder által szállított víztömeg időszakosan is nagy eltéréseket mutathat. Vízjárása szeszélyes, táplálását elsősorban az esővíz, a hólé és a felszín alól feltörő források biztosítják. Tiszaújlaknál vízhozama kisvízkor mindössze 30 m 3 /s-ra tehető, ezzel szemben a március 5-i árhullám idején 3040 m 3 /s-os vízhozammal tetőzött (MOLNÁR 2009). Az utóbbi évek aszályos nyarai a hegyvidéken is éreztetik hatásukat. A legszárazabb nyári és kora őszi időszakban a Tisza medrének víztelítettsége drasztikusan lecsökkenhet, ezzel ellentétben a kiadósabb esőzéseket követően néhány órán belül is hömpölygő áradattá változhat (NAGY et al. 2002). Ilyenkor fokozódik az üledéktranszport mértéke, a rombolódó partrészektől több hordalékanyag szállítódik el, ezzel párhuzamosan átformálódik a szitakötőlárvák élőhelyéül szolgáló mederrégió is. A szitakötőlárváknak a turbulens áramlási tényezőkkel, azok elragadó hatásával is meg kell küzdeniük. Az áradások alkalmával fellépő erőteljes kimosó hatás teljesen átalakíthatja a fenékfaunát (FELFÖLDY 1981). A Tisza ártere Dombót követően fokozatosan tovább szélesedik. A mederanyag szemcseméretbeli összetételében folyamatosan csökken a forrásvidékre jellemző nagyméretű kőtömbök aránya. Megjelennek az elágazások, zátonyok, szigetek, ennek ellenére Husztig egyértelműen megmarad a Tisza hegyi folyó jellege. A Huszti-kapun kilépve és a Fekete-hegy vidékét elhagyva a Tisza fokozatosan alföldi vízfolyássá szelídül és egyre szélesebb ártéri síkságot épít. Vízáramlásának energiája a meder kimélyülését és a partvonal folyamatos átrendezését eredményezi. A forrásvidéktől eltérően Huszt és Tiszaújlak közötti szakasza ágakra szakadó, helyenként fonatos mintázatot követ. Gyakoriak a palajos alacsonypartok és a rombolódó magaspartok, a kiterjedt zátonyok és szigetek. A rendszeresen jelentkező árhullámok hozzájárulnak a hordalék szakaszos átmozgatásához, a kanyarok üstjeinek kimélyüléséhez, más részek feltöltődéséhez (NÉMETH 1954). 3. ábra. Parti védőkövezés Tiszaújlaknál. A parti vegetáció tekintetében is változásokat tapasztalunk, a síkvidéki részek felé haladva a fenyveseket és a fenyves elegyes erdőket felváltják a bokorfüzes (Salix), égeres (Alnus) és nyáras (Populus) társulások. A vízinövények mederben történő megtelepedése nem jellemző. Kiterjedt hínáros részek a durva mederanyag és az erős sodrás miatt nem alakultak ki.
4 A mederátalakulások és a partelmozdulások bizonyos szakaszok tekintetében napjainkban is igen intenzíven zajlanak. A Tisza völgyében épült települések és az azokat összekötő közutak védelmében partoldalakat sokfelé megerősítették. A Sásvár és Tiszaújlak közötti Tisza-szakaszon egyes kanyarulatok esetében nem ritkák az évi métert meghaladó partelmozdulások sem. A partoldalak erősítését leggyakrabban kőtömbök, drótháló, vesszőfonat és sarkantyúk beépítésével oldották meg, ennek ellenére a Tisza számos alkalommal bontja meg újból a már védelem alá helyezett partoldalakat. A folyómeder folyamatosan újjáépülő és átalakuló tulajdonsága igen egyedi, dinamikusan változó és formagazdag élőhelyi viszonyokat teremt a vidéken. Szitakötők a Tisza forrásvidékén A Tisza forrásvidékének jelenlegi odonatológiai helyzetéről kevés információnk van. A hegyvidéki régió esetében a tengerszint feletti magasság növekedésével csökken az évi átlaghőmérséklet, így a fagymentes napok száma is. Ebből adódóan csökken a szitakötő lárvák egy éven belüli aktív táplálékszerzésre fordítható napjainak száma. Nincsenek ismereteink afelől sem, hogy a kibújási időszak kezdete, valamint üteme mennyiben tér el a forrásvidéken az alsóbb szakaszokon tapasztalhatóknál. A Tisza Tiszaújlak és Huszt közötti szakaszán végzett gyűjtéseink során úgy tapasztaltuk, hogy a Gomphus vulgatissimus faj első kibújó példányaira már adott év májusának első hetétől számíthatunk. 4. ábra. A Tisza völgye Terebesfejérpataknál. Imágó megfigyelések igazolták a Cordulegaster bidentata jelenlétét Terebesfejérpatak környékéről (MARTYNOV és MARTYNOV 2010), illetve a Cordulegaster bidentata és a Somatochlora alpestris jelenlétét a Fehér-Tisza forrásvidékéről, a Máramarosi-havasok Pop Ivan nevű csúcsának közeléből (HOLUŠA 2009). Lárvaadatok híján nincsenek ismereteink arra vonatkozóan, hogy a megfigyelt egyedek lárvastádiumaikat mely víztérben töltötték.
5 A Tisza Huszt és Tiszaújlak közötti szakaszán végzett lárvagyűjtések a szitakötők mederbeni tartózkodási helyét tekintve igen nagy mozaikosságot mutattak. A lárvák a sodorvonaltól távolabb eső, védettebb részeken fordulnak elő gyakrabban. Az erős sodrású mederrészekről gyakorlatilag hiányoznak, viszont a partmenti régióban, a vízi tereptárgyak, akadók, gyökerek, vízbe dőlt fák környezetében nagyobb eséllyel lelhetők fel. 5. ábra. A Tisza medre Huszt közelében. A Tisza Tiszaújlak feletti szakaszán előfordul mind a négy folyami szitakötőfaj (Gomphidae), mennyiségi viszonyaikat tekintve eltérő arányban. Bár ismereteink hiányosak, valószínűsíthetően a Tisza Huszt feletti szakaszán a folyami szitakötőfajok (Gomphidae) közül a Onychogomphus forcipatus faj példányai tekinthetők a leggyakoribbnak. A Tisza huszti szakaszán életerős populációi élnek a Gomphus vulgatissimus fajnak is. A kisszitakötők alrendjéből a huszti és nagyszőlősi szakaszokon a Calopteryx virgo és a Calopteryx splendens lárvái is jelen vannak. 6. ábra. Holtág Nagyszőlősnél.
6 Husztot elhagyva a Tisza nagyszőlősi szakaszán a Gomphidaek közül Gomphus vulgatissimus és az Onychogomphus forcipatus egyedein túl az Ophiogompus cecilia példányai bizonyítottan előfordulnak. a Tisza nagyszőlősi holtágának vízterében Calopteryx splendens, Calopteryx virgo és Platycnemis pennipes fajok képviselői is gyakoriak (KOVÁCS és GODUNKO 2008; KOVÁCS et al. 2008; KOLOZSVÁRI és DÉVAI 2013). A nagyszőlősi Fekete-hegy vidékét elhagyva a folyó véglegesen kilép a Kárpátok szorításából. Medre és árterülete kiszélesedik, mellékágak és holtágak jelennek meg, folyása Tekeháza és Tiszaújlak között fonatossá válik, számos időszakos zátonyt és állandó növénytakarónak helyet biztosító szigetet hozva létre. A Tisza medrének szemcseösszetételében a kisebb szemcseátmérőjű frakciók nagyobb arányban vannak már jelen, bár a meder képét még egyértelműen a kemény, kavicsos aljzatstruktúra határozza meg. A Tisza nagyszőlősi szakaszát elhagyva általánossá válnak rombolódó magaspartok. 7. ábra. A tiszabökényi mellékág. 8. ábra. Folyami kavics kitermelése a Tisza medréből Tiszaújlaknál.
7 A Tisza tiszabökényi, tiszaújhelyi és tiszaújlaki szakaszán a már korábbiakban említett három Gomphidae faj, a Gomphus vulgatissimus, az Onychogomphus forcipatus, valamint az Ophiogompus cecilia egyedei mellett megjelennek a Gomphus flavipes példányai is. Előfordulási gyakoriságuk alapján a Tisza e szakaszán már a Gomphus vulgatissimus képviselői kerülnek túlsúlyba. Az Onychogomphus forcipatus, az Ophiogompus cecilia és a Gomphus flavipes fajok egyedei számarányaikat tekintve ritkábbak, de mindenképp jelen vannak és stabil állományt alkotnak a Tisza e szakaszán is (KOLOZSVÁRI és ILLÁR 2009; KOLOZSVÁRI és DÉVAI 2013). 9. ábra. Rombolódó magaspart a Tisza tiszaújhelyi szakaszán. A Tisza egyes rombolódó partszakaszain a több méteres éves partelhordódások sem ritkák. A rombolódó magaspartok mentén végzett lárvagyűjtéseink során úgy tapasztaltuk, hogy a kavicsosabb mederstruktúrájú részeken inkább az Onychogomphus forcipatus, míg az apróbbszemű, homokos, aprókavicsos mederanyagú szakaszokon a Gomphus vulgatissimus példányai gyakoribbak. Általánosan elmondható, hogy a nyílt, akadóktól és vízi tereptárgyaktól mentes kavicsos mederrészeken jóval ritkábban fordultak elő szitakötőlárvák. A partanyag ilyen ütemű mozgásának a szitakötőlárvákra gyakorolt hatásai még feltáratlanok. Környezeti problémák A vízi erőforrások hasznosítása a Felső-Tisza völgyében sok évszázados múltra tekint vissza. A tiszai faúsztatás okán létrehozott clausurák, majd az árvízvédelmi gátrendszerek kialakítása, a hullámtér kiterjedésének csökkentése, a kanyarulatok átvágása, a partoldalak kövezése, a sarkantyúk helyenkénti beépítése, a folyami kavics mederből történő kitermelése mind hatással lehettek az itt élő víz szervezetekre is. Az elmúlt századokban a Kárpátok hegyvidéki régióiban folyamatosan növekedett az erdőirtás mértéke (FRISNYÁK 1996; SZIKURA és KOLOZSVÁRI 2012). A Tisza vízhozamában tapasztalható kilengések amplitúdójának növekedése minden bizonnyal fokozottabb környezeti terhelést jelent mind a szitakötőlárvák, mind azok táplálékszervezetei számára. A 2000 januárjában a levonuló nehézfém szennyezés érintette a Tisza felső folyását is. A kémiai vizsgálatok mind a talaj, mind az itt élő növényzet esetében kimutatták a nehézfémek koncentrációjának növekedését (КОЗЛОВСЬКИЙ et al. 2005). A szennyezést megelőző időszakból származó lárvaadatok hiányában megbecsülni sem tudjuk a szitakötőkre gyakorolt hatását.
8 Összefoglalás A Tisza felső szakasza élőhelyi adottságait tekintve nem kezelhető egyneműen. A forrásvidékre jellemző környezeti tényezők markánsan eltérnek akár a rahói, a técsői, a huszti vagy tiszaújlaki szakaszok hasonló értékeitől. A Fekete- és Fehér-Tisza egyesüléséig mindkét folyó esetében jellemzőek a szűk folyóvölgyek, a bevágódó, meredek partoldalak. Rahót követően fokozatosan kiegyenlítődnek a Tisza völgyének esésviszonyai. A hegyi patak jelleg fokozatosan hegyi folyóvá, majd hegylábi, később alföldi vízfolyássá alakul át. A Tisza kárpátaljai szakaszáról csak részleges szitakötőadataink vannak. Sajnos a forrásvidékről ezidáig nem sikerült publikált lárvaadatot fellelnünk, viszont Huszt, Nagyszőlős és Tiszaújlak környékén végzett gyűjtéseink eredményei azt mutatták, hogy a folyami szitakötőknek négy faja is honos a Tisza Tiszaújlak feletti szakaszának víztereiben (Gomphus vulgatissimus, Onychogomphus forcipatus, Ophiogompus cecilia, Gomphus flavipes). A folyami szitakötők kiváló struktúrindikátorok, markánsan jelzik élőhelyük változásait. A Tisza- nemzetközi jelentőségű vízfolyás lévén- környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú. Élőhelyeinek rendszeres monitorozása ökológiai és közegészségügyi megfontolásból is javallott. Mind ökológiai, mind természetvédelmi szempontból fontos volna a Tisza felső szakaszán honos szitakötőfajok élőhelyeinek tudományos igényű feltárása, az egyes fajok előfordulásának és egyedsűrűségének pontos megismerése. Köszönetnyilvánítás "A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP A/ azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program" című kiemelt projekt keretei között valósult meg." Ezúton szeretném külön köszönetemet kifejezni a tanulmány elkészítésében és megjelentetésében nyújtott segítségükért a Magyar CHIRODON Alapítvány és a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszéke munkatársainak. Felhasznált irodalom FELFÖLDY L. 1981: A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 290 pp. FRISNYÁK S. 1996: A Kárpát-medence történeti földrajza. Honfoglalás 1100, Nyíregyháza, p FUDAKOWSKI, J. 1935: Przyczynek do znajomości fauny Czarnogory. Ważki (Odonata). Instytut badawczy lasów Państwowych. Serja A, Nr. 8, Warszawa, HOLUŠA, O. 2009: New records of Cordulegaster bidentata and Somatochlora alpestris in the Ukrainian Carpathians (Odonata: Cordulegastridae, Corduliidae). Libellula 28 (3/4) 2009: HRABÁR S. (1905): Ung és Ugocsa megye szitakötő faunája. Rovartani lapok XII., p KOHAUT R. 1896: A magyarországi szitakötőfélék természetrajza (Libellulidae Auct., Odonata Fabr.). K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, 78 pp., III tábla. KOHUT E. KOLOZSVÁRI I. LJUBKA T. HADNAGY I. KOPOR Z. KURTYÁK Á. KISS F. DOBRÓNÉ T.M. KENYERES SZ. BURJÁN E.
9 MIKNYÓCZKI K. PITUK D. 2012: A környezeti és a természeti nevelés és a Tisza kapcsolata. Interneten: KOLOZSVÁRI I. DÉVAI GY. 2013: Dragonfly fauna of the main, side and dead channels of River Tisza in Ukrainian section. 32. Jahrestagung der Gesellschaft deutschsprachiger Odonatologen (GdO) e. V., Fulda, p KOLOZSVÁRI I. ILLÁR L. 2009: A Tisza tiszaújlaki szakaszán élő szitakötőfajok faunisztikai felmérése. Acta beregsasiensis VIII/1: KOVÁCS, T. GODUNKO, R.J. 2008: Faunistical records of larvae of Ephemeroptera, Odonata and Plecoptera from the Zakarpats ka Region, Ukraine. Folia hist.- nat. Mus. Matr. 32: KOVÁCS, T. GODUNKO, R.J. JUHÁSZ, P. KISS, B. MÜLLER, Z. 2008: Quantitative records of larvae of Ephemeroptera, Odonata and Plecoptera from the Zakarpats ka Region, Ukraine (2004, 2006). Folia hist.-nat. Mus. Matr. 32: КОЗЛОВСЬКИЙ, В. РОМАНЮК, Н. ТЕРЕК, О. ЧОНКА, І. КОЛЕСНИК, О. БОЛАШІ, Ш. БОЙКО, Н. 2005: Bажкі метали у ґрунтах та рослинах заплави ріки Tиса. Вісник Львів. УН-ТУ. Серія біологічна. Вип. 40: LÁSZLÓFFY W. 1982: A Tisza. Vízmunkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. MARTYNOV, A.V. MARTYNOV, V.V. 2010: Distribution of Cordulegaster bidentata Selys, 1843 (Odonata, Cordulegasteridae) in Ukraine. Eurasian Entomological Journal 9(2): MIKE K. (1991): Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. Aqva, Budapest, pp MOCSÁRY S. 1876: Adatok Zemplén és Ung megyék faunájához. Jelentés az 1874-ik év nyarán e megyék területén gyűjtött állatokról. Math. term.-tud. Közlem. XIII(1875)/V: MOLNÁR J. 2009: Vízrajzi adottságok. In: Baranyi B. (szerk.): Kárpátalja. Dialóg Campus Kiadó, Pécs Budapest, p NAGY B. KOMONYI É. MOLNÁR J. GÖNCZY S. IZSÁK T. KUCSINKA I. SÁNDOR A. 2002: A felső-tiszai árvizek kialakulásának tényezői, különös tekintettel az utóbbi évek katasztrófáira, illetve azok elhárításának lehetőségeire. Kézirat. Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola adattára, Beregszász. NÉMETH E. 1954: Hidrológia és hidrometria. Tankönyvkiadó, Budapest, 662 pp. ПАВЛЮК, Р.С. 1990: Стрекозы западных областей Украины. Latvijas Entomologs 33: SZIKURA J. KOLOZSVÁRI I. 2012: Környezeti változások a Felső-Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjén. Acta Biologica Debrecina Oecologica Hungarica, 27:
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenAZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN
AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza
RészletesebbenAz erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései
Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései CORNIDES GYÖRGY Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodás központi kérdése világszerte. A gépek forradalma az erdészetre is befolyással van,
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
RészletesebbenA Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke
A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke BARTUS GÁBOR 1. Elméleti alapok A természeti javak értékének nem egésze tükröződik a piaci árakban, ami így, csak a pénzbeli költségeket és hasznokat
RészletesebbenLárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához III.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2010 34: 29 35 Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához III. KOVÁCS TIBOR & AMBRUS ANDRÁS ABSTRACT: (Larval and exuvial data to the Odonata fauna
RészletesebbenBoromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján *
Boromisza Zsombor Tájváltozás a Velencei-tó partján * folyóirat cikk * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Élhető régió, élhető települési táj című alprojekt 9. Tájváltozás
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI
RészletesebbenBUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA. Báthoryné Nagy Ildikó Réka
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA Báthoryné Nagy Ildikó Réka KISVÍZFOLYÁSOK TÁJREHABILITÁCIÓJÁNAK RENDEZÉSI ELVEI ÉS MÓDSZERE Doktori értekezés Témavezet
RészletesebbenA TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN
A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI
RészletesebbenPannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola
Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)
Részletesebben1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM
RészletesebbenMagyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna
Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8
RészletesebbenA felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében
A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,
RészletesebbenÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32
ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási
RészletesebbenA 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása
A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU
Részletesebben5. 1 1. E G Y E D I B E A V A T K O Z Á S O K R É S Z L E T T E R V E I
MOSONI-DUNA 17,76; 12,; MARCAL 1, FKM - DUNA 1793,65 FKM 5. 1 1. E G Y E D I B E A V A T K O Z Á S O K R É S Z L E T T E R V E I MOSONI-DUNA 17,76; 12,; MARCAL 1, FKM - DUNA 1793,65 FKM 5.11. Egyedi beavatkozások
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenEÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam
RészletesebbenKarsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén
Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;
RészletesebbenAdatok a Dunántúl Odonata faunájához II.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 127-134 Adatok a Dunántúl Odonata faunájához II. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Transdanubia II.) Data on 3052
RészletesebbenA közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján
KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.
RészletesebbenM Ó R A A R N O L D o. Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet, 8237 Tihany, Klebelsberg Kuno u. 3.
57 Studia odonatol. hung. 16: 57 65, 2014 ADATOK A DUNÁNTÚL SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) F A R K A S A N N A + M Ó R A A R N O L D o + Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Hidrobiológiai
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás vizsgálatáról, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira Budapest, 2016. február NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. {SWD(2013) 491 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.3. COM(2013) 855 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről {SWD(2013) 491 final} HU HU A BIZOTTSÁG
RészletesebbenA VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
RészletesebbenSzennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon
Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenElıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére
Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,
RészletesebbenIgazgatói beszámoló. a tatabányai Árpád Gimnázium. 2007 2012 között végzett munkájáról
Igazgatói beszámoló a tatabányai Árpád Gimnázium 2007 2012 között végzett munkájáról 2012. május - június Ezt az igazgatói beszámolót a tatabányai Árpád Gimnázium nevelőtestülete 2012. június 6-ai értekezletén
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
RészletesebbenEurópai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai
Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai Budapest, 2010. Január A társadalmi fejlődést és jól-létet világszerte
Részletesebben67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet
2011/8-9 Tartalom Iskolarendszer, iskolaszerkezet Társadalmi partnerség Média/ szocializáció 2 Garami Erika: Az iskolarendszer szerkezete belső átalakulásának, az 5. és 6. évfolyam szerepváltozásának vizsgálata
RészletesebbenKoronikáné Pécsinger Judit
Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel
RészletesebbenA VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN
A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN Bezdán Mária * 1. Bevezetı A szabályozást követıen 1876. után a Tisza vize új mederben folytatta mederalakító munkáját. Mivel a Tisza medre mélyen beágyazott
RészletesebbenLakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen
DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu
RészletesebbenA FONTOSABB HAZAI TERMÉKPÁLYÁK ÁRALKUINAK JELLEMZ I VARGA TIBOR TUNYOGINÉ NECHAY VERONIKA KEMÉNY GÁBOR
A FONTOSABB HAZAI TERMÉKPÁLYÁK ÁRALKUINAK JELLEMZ I VARGA TIBOR TUNYOGINÉ NECHAY VERONIKA KEMÉNY GÁBOR Kulcsszavak: árcentrum, ártranszmisszió, értékesítési csatorna, kointegráció, termékpálya, piaci er.
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
A magyar lakosság utazási szokásai, 2008 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató
RészletesebbenVASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL
HÍREINK 2008-4 VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL A vaskos csabak Heckelnek a Drávát közelebbi lelőhely nélkül említő, valamint Krieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetősen bizonytalan
RészletesebbenMARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december
NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. MOSONI-DUNA 17,76; RÁBA 12,20; MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM EGYEZTETÉSI TERV 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. (EGYEZTETÉSI TERV) FELTERJESZTŐ
RészletesebbenSíkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés. Székesfehérvár. 2013. Szeptember 26.
Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés Székesfehérvár 2013. Szeptember 26. Dr. Kozák Péter Ph.D. igazgató 1. Előzmények 2. A belvíztömeget növelő
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK
RészletesebbenBudapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata
, Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenSomogy megye szitakötõinek katalógusa (Insecta: Odonata)
Natura Somogyiensis 1 93-99 Kaposvár, 2001 Somogy megye szitakötõinek katalógusa (Insecta: Odonata) TÓTH SÁNDOR TÓTH S.: Checklist of dragonflies of Somogy county (Insecta: Odonata) Abstract: Based on
RészletesebbenA SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI
FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző
RészletesebbenADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem
ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ BEVEZETÉS Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem A Ceredi-medence a magyar-szlovák határ által kettéválasztott, kevéssé kutatott peremvidék.
RészletesebbenÉszak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor
Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.
RészletesebbenVÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
15. évfolyam 2. szám 2008.június VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése
RészletesebbenOszvald Tamás Sycons Kft.
PARTFAL STABILIZÁSI MUNKÁK KULCSON REMEDIATION OF KULCS SŐTÉR SÉTÁNY LANDSLIDE AREA Oszvald Tamás Sycons Kft. ÖSSZEFOGLALÁS A Duna jobb partját Budapest és Mohács között 200 km hosszon 20-50 m magasságú
RészletesebbenTermészeti viszonyok
Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt
RészletesebbenMOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december
NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.06. MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM (Víg zsilip - Duna torkolat) EGYEZTETÉSI TERV 2014. december FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÁKK 2014
RészletesebbenA szőlő éves munkái 1.Metszés: metszőolló fűrészre,csákánybaltára,gyökerezőkapára nyesőollókat pneumatikus metszőollók rövid és a hosszúmetszések
A szőlő éves munkái 1.Metszés: évelő kultúrnövényeink közül a szőlő hajtásrendszerét -ezen belül elsősorban vesszőállományát - csökkentjük a legnagyobb mértékben az évenkénti rendszeres metszéssel. A metszés
RészletesebbenÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...
RészletesebbenMagyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
RészletesebbenJ/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről
J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A
RészletesebbenKészítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT
JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...
RészletesebbenA dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei
A dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei Bevezetés, vezetői összefoglaló A dunai hajóutazások Magyarország turisztikai kínálatának fontos
RészletesebbenIfjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók
RészletesebbenJegyzőkönyv. A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv felülvizsgálata című fórum
Jegyzőkönyv A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv felülvizsgálata című fórum - a Kvassay Jenő Terv elkészítése és a Vízgyűjtő gazdálkodási Terv felülvizsgálata című KEOP 7.9.0/12 2013 0007 projekt keretében szervezi
RészletesebbenIDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*
CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,
RészletesebbenBeszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról
Előterjesztő: Dr. Faragó Péter Társulási Tanács Elnöke Készítette: Aleva Mihályné Intézményvezető Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról A szociális
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenJELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály
Iktató szám: NGM/8952-60/2015 JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Összeállította: Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály Melléklet: Minisztériumok és önálló szervezetek
RészletesebbenTartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10
Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó
RészletesebbenLEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenAdatok a Cserehát Odonata faunájához
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 133 137 Adatok a Cserehát Odonata faunájához VIZSLÁN TIBOR ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Cserehát) Data on 1977 specimen belonging to 37
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus
RészletesebbenA. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Vizek állapotának kezelése 1.1 A vizek állapota A víz állapotjelzők adatai és azok elemzése alapján Horvátország vízkészletei ki vannak téve az emberi tevékenység hatásainak.
RészletesebbenMészáros Szilvia* Boromisza Zsombor Módosné Bugyi Ildikó. Kavicsbányatavak fenntartási gyakorlata hazai példák alapján
Mészáros Szilvia* Boromisza Zsombor Módosné Bugyi Ildikó Kavicsbányatavak fenntartási gyakorlata hazai példák alapján Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék * szilvia.meszaros22@gmail.com
Részletesebben12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával
12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával kapcsolatban A BME Mőszaki Pedagógia Tanszékén 2002-ben kezdıdött meg a hallgatók internet- és az ezzel kapcsolatos IKT-használatának
RészletesebbenHavas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)
Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda - Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád
RészletesebbenA TEREPEK SZEMPONTJAI A KÉPZÉSBEN Szekszárd, 2010. november 26. (Takács Imre elıadása)
A TEREPEK SZEMPONTJAI A KÉPZÉSBEN Szekszárd, 2010. november 26. (Takács Imre elıadása) A korábbi években többször beszélgettünk a terep és képzés kapcsolatáról, és fogalmaztunk meg bátor elvárásokat. Ma
RészletesebbenAdatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) II.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 99 108 Adatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) II. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTRACT: (Contribution to the knowledge of the dragonfly
RészletesebbenZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.
ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...
RészletesebbenMozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 2014. év végi szakmai beszámoló
Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 2014. év végi szakmai beszámoló Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 2 MISSZIÓNK... 2 SZOLGÁLTATÁSAINK... 2 INTÉZMÉNYI IRÁNYULTSÁG, ÁLTALÁNOS INTÉZMÉNYI CÉLOK MEGVALÓSULÁSA...
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL
TÉGLÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 4243 TÉGLÁS, KOSSUTH U. 61. sz. T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL A hivatal látja el az önkormányzatnak, illetve a jegyzőnek jogszabályokban
RészletesebbenMennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN
1 Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN Kulcsszavak: hidrogeológia, kitermelhetı vízkészletek, víztermelés környezeti korlátai, utánpótlódás, parti szőrés, kolmatáció
RészletesebbenBUDAI-HEGYEK ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE
Tervszám: KT-8/2014 NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Erdőtervezési és Természetvédelmi Osztály 1023 Budapest, Frankel Leó utca 42-44. BUDAI-HEGYEK ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE 2 0 1 5 Tervező:
RészletesebbenA KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS HELYZETE DÉVAVÁNYÁN KÉPVISELŐTESTÜLETI TÁJÉKOZTATÓ TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2014 / 2015. tanév
A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS HELYZETE DÉVAVÁNYÁN KÉPVISELŐTESTÜLETI TÁJÉKOZTATÓ TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2014 / 2015. tanév 1 Tartalom 1. Működési feltételek: személyi, tárgyi, tankönyvellátás 2. Pályázatok
RészletesebbenNÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1028-6/2011. Tárgy: Balatonmária, Fizetıs strand+zagytér fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet: 1 db HATÁROZAT
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTerepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására
Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad
RészletesebbenTapasztalatok vizes terepasztal (homokasztal) oktatásban való használatáról
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Tapasztalatok vizes terepasztal (homokasztal) oktatásban való használatáról Hegedűs András adjunktus Miskolci Egyetem, Földrajz Intézet
RészletesebbenA közvetett hatások értékelésének lehetőségei
A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor
RészletesebbenA kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről
A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
RészletesebbenA közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében
A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI
RészletesebbenMagyarországi lelkigondozó szolgálatok hálózati együttműködésének lehetőségei és kihívásai
DOI: 10.18427/iri-2016-0036 Magyarországi lelkigondozó szolgálatok hálózati együttműködésének lehetőségei és kihívásai Somosiné Tésenyi Timea Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet tesenyi.timea@public.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenMAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN
MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN GÁRDOS ÉVA Bevezetés A kilencvenes évekre Magyarországon demográfiai krízishelyzet alakult ki annak következtében, hogy a női
RészletesebbenSegítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére!
Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Zöldpont szolgálat. Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Telefon: 457-3437, 457-3438, 457-3440 Zöld szám: 06-80/40-11-11 Telefax: 457-3354 E-mail: info@mail.kvvm.hu
RészletesebbenRÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL
FIGYELŐ RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL Alkotás a társadalomtudományok határán e címmel jelent meg 2001-ben az a tanulmánykötet, melyben Dr. Kovacsics József
RészletesebbenA környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat és hatáskörét a 165/2006 (VII.28.) Korm. rendelet határozza meg.
A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az Országgyűlés által 1987. december 18-án alapított Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium jogutódja, a Környezetvédelmi és vízügyi miniszter
RészletesebbenGÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN
Műszaki Földtudományi Közlemények, 85. kötet, 1. szám (2015), pp. 64 72. GÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN GALYAS ANNA BELLA okl. olaj- és gázmérnök Miskolci
Részletesebben(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren
(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu
RészletesebbenRövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014
RészletesebbenMódosított Szervezeti és Működési Szabályzat 2013.
Új Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Módosított Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető rendelkezések... 6 1. Az SZMSZ célja, tartalma...
Részletesebben