A Tisza ukrajnai felső szakaszának szitakötő élőhelyei Kolozsvári I.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Tisza ukrajnai felső szakaszának szitakötő élőhelyei Kolozsvári I."

Átírás

1 A Tisza ukrajnai felső szakaszának szitakötő élőhelyei Kolozsvári I. Bevezetés A Tisza szerepe a Kárpát-medencében mind társadalmi, mind ökológiai szempontból meghatározó, ennek ellenére kárpátaljai szakaszának tényleges ökológiai helyzetéről, az itt honos fajok némelyikéről alig vannak információink. Sajnos a vidék szitakötőfajai is ebbe a kategóriába sorolhatóak, mivel korábban átfogó és célirányos odonatológiai kutatásokat a Tisza kárpátaljai összvonalában nem végeztek. A Tisza ilyen irányú tudományos elhanyagoltságának hátterében állhatott a vidék hányattatott történelmi helyzete, a többszöri országváltás, a Tisza szakaszonkénti határfolyó státuszából adódó körülményes kutathatóság, valamint a terepi adottságok jelentette nehézségek is. 1. ábra. A Tisza vízrendszere Kárpátalján. A Tisza két forrásból eredeztethető, két különálló folyóként kezdi meg vándorútját Kárpátalján, a Máramarosi-havasokban, majd a két ág, a Fehér- és a Fekete-Tisza Rahó közelében egyesül. A Fekete-Tisza forrásától számítva a folyó 81 km-en át a Rahói járás területén folyik, Terebesfejérpatak közelében éri el az ukrán-román határt. Innen 68 km-en át, egészen Técsőig ukrán-román határfolyóként halad tovább. Técső városát elhagyva ismét Ukrajna területén folytatja útját 82 km hosszan, majd Tiszaújlaknál éri el először a magyar-ukrán határt (MOLNÁR 2009). Tiszaújlakot követően a folyó elhagyja Ukrajna területét és Szalóka, valamint Csap környékén már középszakasz jelleggel tér vissza. Kárpátalja területére vonatkozó legkorábbi publikált és fennmaradt szitakötő adataink a XIX. század második feléből származnak, Mocsáry Sándor és Kohaut Rezső megfigyeléseinek köszönhetően (MOCSÁRY 1876; KOHAUT 1896). Munkájukat a XX. század első felében Hrabár Sándor folytatta, de igen értékesek a Fudakowski Jozef által a Csornohorai-masszívum vidékén végzett imágó megfigyelések adatai is (FUDAKOWSKI 1935; HRABÁR 1905). A Kárpátalja területére vonatkozó eddigi legteljesebb odonatológiai összefoglalót a meglévő adatok, valamint a múzeumi gyűjteményekben fellelhető példányok alapján ПАВЛЮК (1990) készítette el. Sajnos, sok esetben a közölt gyűjtőhelyek területileg nehezen behatárolhatóak, nem visszakereshetőek, a Tisza vonatkozásában pedig igen hiányosak. További problémát jelent, hogy a feldolgozott minták döntő része imágó megfigyelések eredményeit tartalmazza. Mivel a szitakötők imágói kibújási vízterüktől nagy távolságokra is

2 elrepülhetnek, ezért az imágó adatok nem alkalmasak egy adott vizes élettér odonatofaunájának jellemzésére. 2. ábra. A Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyása Rahónál. A célirányosan a Tisza kárpátaljai szakaszára vonatkozó szitakötőlárva adatok tekintetében KOVÁCS és munkatársai (KOVÁCS és GODUNKO 2008; KOVÁCS et al. 2008), KOLOZSVÁRI és ILLÁR (2009), valamint KOLOZSVÁRI és DÉVAI (2013) mintavételezéseinek eredményeire támaszkodhatunk. A Tisza felső szakaszának domborzati adottságai Élőhelyi adottságait tekintve a Tisza felső folyásának hidrológiai és domborzati viszonyai jóval szélsőségesebbnek mondhatóak, mint a folyó a középső és alsó szakasza. A Fekete- és Fehér Tisza folyásának természeti adottságai hasonlóak, bár a Fehér-Tisza völgye meredekebb esésű. A Fekete-Tisza hossza 49,2 km. Hivatalosan jegyzett forráspontja 1260 m tengerszint feletti magasságban található, viszont a Fehér-Tiszát már 480 m tengerszint feletti magasságban éri el, így esése ezen a szakaszon 15,8 -re tehető. A Fehér-Tisza 1480 m magasan ered a Kurbul poloninán. Hossza 32,6 km, esése forrásától a torkolatig 30,6, ami a Fekete-Tiszán mértnek majdnem a kétszerese. Medre meredek hegyoldalak között, szűk, V alakú völgyben fut (LÁSZLÓFFY 1982; NAGY et al. 2002). Rahótól a Visó torkolatáig esése szelídül (6,33 ), a Visó és a Talabor torkolata közötti szakaszon fokozatosan kiegyenlítettebbé válik (2,28 ), értéke a Talabor torkolatától Tiszaújlakig 1 -re csökken (MIKE 1991). Völgye keskenynek mondható, Dombó térségéig általában mindössze m széles völgytalppal jellemezhető. A Felső-Tisza szitakötő élettereinek hidroökológiai sajátosságai A Tisza Tiszaújlak feletti szakaszának vízutánpótlását számos ér, patak és folyó biztosítja, közülük is a legjelentősebbek mind hosszukat, mind vízhozamukat tekintve a Tarac, a Talabor és a Nagyág. A forrásvidéken a Tisza medrének szélessége méterre tehető, völgye helyenként kanyonszerűen bevágódó, medre sziklás, kőtömbökkel tűzdelt.

3 Csapadékosabb időszakokban a szelíden csörgedező Tisza romboló áradattá alakulhat át. A folyómeder által szállított víztömeg időszakosan is nagy eltéréseket mutathat. Vízjárása szeszélyes, táplálását elsősorban az esővíz, a hólé és a felszín alól feltörő források biztosítják. Tiszaújlaknál vízhozama kisvízkor mindössze 30 m 3 /s-ra tehető, ezzel szemben a március 5-i árhullám idején 3040 m 3 /s-os vízhozammal tetőzött (MOLNÁR 2009). Az utóbbi évek aszályos nyarai a hegyvidéken is éreztetik hatásukat. A legszárazabb nyári és kora őszi időszakban a Tisza medrének víztelítettsége drasztikusan lecsökkenhet, ezzel ellentétben a kiadósabb esőzéseket követően néhány órán belül is hömpölygő áradattá változhat (NAGY et al. 2002). Ilyenkor fokozódik az üledéktranszport mértéke, a rombolódó partrészektől több hordalékanyag szállítódik el, ezzel párhuzamosan átformálódik a szitakötőlárvák élőhelyéül szolgáló mederrégió is. A szitakötőlárváknak a turbulens áramlási tényezőkkel, azok elragadó hatásával is meg kell küzdeniük. Az áradások alkalmával fellépő erőteljes kimosó hatás teljesen átalakíthatja a fenékfaunát (FELFÖLDY 1981). A Tisza ártere Dombót követően fokozatosan tovább szélesedik. A mederanyag szemcseméretbeli összetételében folyamatosan csökken a forrásvidékre jellemző nagyméretű kőtömbök aránya. Megjelennek az elágazások, zátonyok, szigetek, ennek ellenére Husztig egyértelműen megmarad a Tisza hegyi folyó jellege. A Huszti-kapun kilépve és a Fekete-hegy vidékét elhagyva a Tisza fokozatosan alföldi vízfolyássá szelídül és egyre szélesebb ártéri síkságot épít. Vízáramlásának energiája a meder kimélyülését és a partvonal folyamatos átrendezését eredményezi. A forrásvidéktől eltérően Huszt és Tiszaújlak közötti szakasza ágakra szakadó, helyenként fonatos mintázatot követ. Gyakoriak a palajos alacsonypartok és a rombolódó magaspartok, a kiterjedt zátonyok és szigetek. A rendszeresen jelentkező árhullámok hozzájárulnak a hordalék szakaszos átmozgatásához, a kanyarok üstjeinek kimélyüléséhez, más részek feltöltődéséhez (NÉMETH 1954). 3. ábra. Parti védőkövezés Tiszaújlaknál. A parti vegetáció tekintetében is változásokat tapasztalunk, a síkvidéki részek felé haladva a fenyveseket és a fenyves elegyes erdőket felváltják a bokorfüzes (Salix), égeres (Alnus) és nyáras (Populus) társulások. A vízinövények mederben történő megtelepedése nem jellemző. Kiterjedt hínáros részek a durva mederanyag és az erős sodrás miatt nem alakultak ki.

4 A mederátalakulások és a partelmozdulások bizonyos szakaszok tekintetében napjainkban is igen intenzíven zajlanak. A Tisza völgyében épült települések és az azokat összekötő közutak védelmében partoldalakat sokfelé megerősítették. A Sásvár és Tiszaújlak közötti Tisza-szakaszon egyes kanyarulatok esetében nem ritkák az évi métert meghaladó partelmozdulások sem. A partoldalak erősítését leggyakrabban kőtömbök, drótháló, vesszőfonat és sarkantyúk beépítésével oldották meg, ennek ellenére a Tisza számos alkalommal bontja meg újból a már védelem alá helyezett partoldalakat. A folyómeder folyamatosan újjáépülő és átalakuló tulajdonsága igen egyedi, dinamikusan változó és formagazdag élőhelyi viszonyokat teremt a vidéken. Szitakötők a Tisza forrásvidékén A Tisza forrásvidékének jelenlegi odonatológiai helyzetéről kevés információnk van. A hegyvidéki régió esetében a tengerszint feletti magasság növekedésével csökken az évi átlaghőmérséklet, így a fagymentes napok száma is. Ebből adódóan csökken a szitakötő lárvák egy éven belüli aktív táplálékszerzésre fordítható napjainak száma. Nincsenek ismereteink afelől sem, hogy a kibújási időszak kezdete, valamint üteme mennyiben tér el a forrásvidéken az alsóbb szakaszokon tapasztalhatóknál. A Tisza Tiszaújlak és Huszt közötti szakaszán végzett gyűjtéseink során úgy tapasztaltuk, hogy a Gomphus vulgatissimus faj első kibújó példányaira már adott év májusának első hetétől számíthatunk. 4. ábra. A Tisza völgye Terebesfejérpataknál. Imágó megfigyelések igazolták a Cordulegaster bidentata jelenlétét Terebesfejérpatak környékéről (MARTYNOV és MARTYNOV 2010), illetve a Cordulegaster bidentata és a Somatochlora alpestris jelenlétét a Fehér-Tisza forrásvidékéről, a Máramarosi-havasok Pop Ivan nevű csúcsának közeléből (HOLUŠA 2009). Lárvaadatok híján nincsenek ismereteink arra vonatkozóan, hogy a megfigyelt egyedek lárvastádiumaikat mely víztérben töltötték.

5 A Tisza Huszt és Tiszaújlak közötti szakaszán végzett lárvagyűjtések a szitakötők mederbeni tartózkodási helyét tekintve igen nagy mozaikosságot mutattak. A lárvák a sodorvonaltól távolabb eső, védettebb részeken fordulnak elő gyakrabban. Az erős sodrású mederrészekről gyakorlatilag hiányoznak, viszont a partmenti régióban, a vízi tereptárgyak, akadók, gyökerek, vízbe dőlt fák környezetében nagyobb eséllyel lelhetők fel. 5. ábra. A Tisza medre Huszt közelében. A Tisza Tiszaújlak feletti szakaszán előfordul mind a négy folyami szitakötőfaj (Gomphidae), mennyiségi viszonyaikat tekintve eltérő arányban. Bár ismereteink hiányosak, valószínűsíthetően a Tisza Huszt feletti szakaszán a folyami szitakötőfajok (Gomphidae) közül a Onychogomphus forcipatus faj példányai tekinthetők a leggyakoribbnak. A Tisza huszti szakaszán életerős populációi élnek a Gomphus vulgatissimus fajnak is. A kisszitakötők alrendjéből a huszti és nagyszőlősi szakaszokon a Calopteryx virgo és a Calopteryx splendens lárvái is jelen vannak. 6. ábra. Holtág Nagyszőlősnél.

6 Husztot elhagyva a Tisza nagyszőlősi szakaszán a Gomphidaek közül Gomphus vulgatissimus és az Onychogomphus forcipatus egyedein túl az Ophiogompus cecilia példányai bizonyítottan előfordulnak. a Tisza nagyszőlősi holtágának vízterében Calopteryx splendens, Calopteryx virgo és Platycnemis pennipes fajok képviselői is gyakoriak (KOVÁCS és GODUNKO 2008; KOVÁCS et al. 2008; KOLOZSVÁRI és DÉVAI 2013). A nagyszőlősi Fekete-hegy vidékét elhagyva a folyó véglegesen kilép a Kárpátok szorításából. Medre és árterülete kiszélesedik, mellékágak és holtágak jelennek meg, folyása Tekeháza és Tiszaújlak között fonatossá válik, számos időszakos zátonyt és állandó növénytakarónak helyet biztosító szigetet hozva létre. A Tisza medrének szemcseösszetételében a kisebb szemcseátmérőjű frakciók nagyobb arányban vannak már jelen, bár a meder képét még egyértelműen a kemény, kavicsos aljzatstruktúra határozza meg. A Tisza nagyszőlősi szakaszát elhagyva általánossá válnak rombolódó magaspartok. 7. ábra. A tiszabökényi mellékág. 8. ábra. Folyami kavics kitermelése a Tisza medréből Tiszaújlaknál.

7 A Tisza tiszabökényi, tiszaújhelyi és tiszaújlaki szakaszán a már korábbiakban említett három Gomphidae faj, a Gomphus vulgatissimus, az Onychogomphus forcipatus, valamint az Ophiogompus cecilia egyedei mellett megjelennek a Gomphus flavipes példányai is. Előfordulási gyakoriságuk alapján a Tisza e szakaszán már a Gomphus vulgatissimus képviselői kerülnek túlsúlyba. Az Onychogomphus forcipatus, az Ophiogompus cecilia és a Gomphus flavipes fajok egyedei számarányaikat tekintve ritkábbak, de mindenképp jelen vannak és stabil állományt alkotnak a Tisza e szakaszán is (KOLOZSVÁRI és ILLÁR 2009; KOLOZSVÁRI és DÉVAI 2013). 9. ábra. Rombolódó magaspart a Tisza tiszaújhelyi szakaszán. A Tisza egyes rombolódó partszakaszain a több méteres éves partelhordódások sem ritkák. A rombolódó magaspartok mentén végzett lárvagyűjtéseink során úgy tapasztaltuk, hogy a kavicsosabb mederstruktúrájú részeken inkább az Onychogomphus forcipatus, míg az apróbbszemű, homokos, aprókavicsos mederanyagú szakaszokon a Gomphus vulgatissimus példányai gyakoribbak. Általánosan elmondható, hogy a nyílt, akadóktól és vízi tereptárgyaktól mentes kavicsos mederrészeken jóval ritkábban fordultak elő szitakötőlárvák. A partanyag ilyen ütemű mozgásának a szitakötőlárvákra gyakorolt hatásai még feltáratlanok. Környezeti problémák A vízi erőforrások hasznosítása a Felső-Tisza völgyében sok évszázados múltra tekint vissza. A tiszai faúsztatás okán létrehozott clausurák, majd az árvízvédelmi gátrendszerek kialakítása, a hullámtér kiterjedésének csökkentése, a kanyarulatok átvágása, a partoldalak kövezése, a sarkantyúk helyenkénti beépítése, a folyami kavics mederből történő kitermelése mind hatással lehettek az itt élő víz szervezetekre is. Az elmúlt századokban a Kárpátok hegyvidéki régióiban folyamatosan növekedett az erdőirtás mértéke (FRISNYÁK 1996; SZIKURA és KOLOZSVÁRI 2012). A Tisza vízhozamában tapasztalható kilengések amplitúdójának növekedése minden bizonnyal fokozottabb környezeti terhelést jelent mind a szitakötőlárvák, mind azok táplálékszervezetei számára. A 2000 januárjában a levonuló nehézfém szennyezés érintette a Tisza felső folyását is. A kémiai vizsgálatok mind a talaj, mind az itt élő növényzet esetében kimutatták a nehézfémek koncentrációjának növekedését (КОЗЛОВСЬКИЙ et al. 2005). A szennyezést megelőző időszakból származó lárvaadatok hiányában megbecsülni sem tudjuk a szitakötőkre gyakorolt hatását.

8 Összefoglalás A Tisza felső szakasza élőhelyi adottságait tekintve nem kezelhető egyneműen. A forrásvidékre jellemző környezeti tényezők markánsan eltérnek akár a rahói, a técsői, a huszti vagy tiszaújlaki szakaszok hasonló értékeitől. A Fekete- és Fehér-Tisza egyesüléséig mindkét folyó esetében jellemzőek a szűk folyóvölgyek, a bevágódó, meredek partoldalak. Rahót követően fokozatosan kiegyenlítődnek a Tisza völgyének esésviszonyai. A hegyi patak jelleg fokozatosan hegyi folyóvá, majd hegylábi, később alföldi vízfolyássá alakul át. A Tisza kárpátaljai szakaszáról csak részleges szitakötőadataink vannak. Sajnos a forrásvidékről ezidáig nem sikerült publikált lárvaadatot fellelnünk, viszont Huszt, Nagyszőlős és Tiszaújlak környékén végzett gyűjtéseink eredményei azt mutatták, hogy a folyami szitakötőknek négy faja is honos a Tisza Tiszaújlak feletti szakaszának víztereiben (Gomphus vulgatissimus, Onychogomphus forcipatus, Ophiogompus cecilia, Gomphus flavipes). A folyami szitakötők kiváló struktúrindikátorok, markánsan jelzik élőhelyük változásait. A Tisza- nemzetközi jelentőségű vízfolyás lévén- környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú. Élőhelyeinek rendszeres monitorozása ökológiai és közegészségügyi megfontolásból is javallott. Mind ökológiai, mind természetvédelmi szempontból fontos volna a Tisza felső szakaszán honos szitakötőfajok élőhelyeinek tudományos igényű feltárása, az egyes fajok előfordulásának és egyedsűrűségének pontos megismerése. Köszönetnyilvánítás "A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP A/ azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program" című kiemelt projekt keretei között valósult meg." Ezúton szeretném külön köszönetemet kifejezni a tanulmány elkészítésében és megjelentetésében nyújtott segítségükért a Magyar CHIRODON Alapítvány és a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszéke munkatársainak. Felhasznált irodalom FELFÖLDY L. 1981: A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 290 pp. FRISNYÁK S. 1996: A Kárpát-medence történeti földrajza. Honfoglalás 1100, Nyíregyháza, p FUDAKOWSKI, J. 1935: Przyczynek do znajomości fauny Czarnogory. Ważki (Odonata). Instytut badawczy lasów Państwowych. Serja A, Nr. 8, Warszawa, HOLUŠA, O. 2009: New records of Cordulegaster bidentata and Somatochlora alpestris in the Ukrainian Carpathians (Odonata: Cordulegastridae, Corduliidae). Libellula 28 (3/4) 2009: HRABÁR S. (1905): Ung és Ugocsa megye szitakötő faunája. Rovartani lapok XII., p KOHAUT R. 1896: A magyarországi szitakötőfélék természetrajza (Libellulidae Auct., Odonata Fabr.). K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, 78 pp., III tábla. KOHUT E. KOLOZSVÁRI I. LJUBKA T. HADNAGY I. KOPOR Z. KURTYÁK Á. KISS F. DOBRÓNÉ T.M. KENYERES SZ. BURJÁN E.

9 MIKNYÓCZKI K. PITUK D. 2012: A környezeti és a természeti nevelés és a Tisza kapcsolata. Interneten: KOLOZSVÁRI I. DÉVAI GY. 2013: Dragonfly fauna of the main, side and dead channels of River Tisza in Ukrainian section. 32. Jahrestagung der Gesellschaft deutschsprachiger Odonatologen (GdO) e. V., Fulda, p KOLOZSVÁRI I. ILLÁR L. 2009: A Tisza tiszaújlaki szakaszán élő szitakötőfajok faunisztikai felmérése. Acta beregsasiensis VIII/1: KOVÁCS, T. GODUNKO, R.J. 2008: Faunistical records of larvae of Ephemeroptera, Odonata and Plecoptera from the Zakarpats ka Region, Ukraine. Folia hist.- nat. Mus. Matr. 32: KOVÁCS, T. GODUNKO, R.J. JUHÁSZ, P. KISS, B. MÜLLER, Z. 2008: Quantitative records of larvae of Ephemeroptera, Odonata and Plecoptera from the Zakarpats ka Region, Ukraine (2004, 2006). Folia hist.-nat. Mus. Matr. 32: КОЗЛОВСЬКИЙ, В. РОМАНЮК, Н. ТЕРЕК, О. ЧОНКА, І. КОЛЕСНИК, О. БОЛАШІ, Ш. БОЙКО, Н. 2005: Bажкі метали у ґрунтах та рослинах заплави ріки Tиса. Вісник Львів. УН-ТУ. Серія біологічна. Вип. 40: LÁSZLÓFFY W. 1982: A Tisza. Vízmunkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. MARTYNOV, A.V. MARTYNOV, V.V. 2010: Distribution of Cordulegaster bidentata Selys, 1843 (Odonata, Cordulegasteridae) in Ukraine. Eurasian Entomological Journal 9(2): MIKE K. (1991): Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. Aqva, Budapest, pp MOCSÁRY S. 1876: Adatok Zemplén és Ung megyék faunájához. Jelentés az 1874-ik év nyarán e megyék területén gyűjtött állatokról. Math. term.-tud. Közlem. XIII(1875)/V: MOLNÁR J. 2009: Vízrajzi adottságok. In: Baranyi B. (szerk.): Kárpátalja. Dialóg Campus Kiadó, Pécs Budapest, p NAGY B. KOMONYI É. MOLNÁR J. GÖNCZY S. IZSÁK T. KUCSINKA I. SÁNDOR A. 2002: A felső-tiszai árvizek kialakulásának tényezői, különös tekintettel az utóbbi évek katasztrófáira, illetve azok elhárításának lehetőségeire. Kézirat. Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola adattára, Beregszász. NÉMETH E. 1954: Hidrológia és hidrometria. Tankönyvkiadó, Budapest, 662 pp. ПАВЛЮК, Р.С. 1990: Стрекозы западных областей Украины. Latvijas Entomologs 33: SZIKURA J. KOLOZSVÁRI I. 2012: Környezeti változások a Felső-Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjén. Acta Biologica Debrecina Oecologica Hungarica, 27:

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései CORNIDES GYÖRGY Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodás központi kérdése világszerte. A gépek forradalma az erdészetre is befolyással van,

Részletesebben

Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához III.

Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához III. FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2010 34: 29 35 Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához III. KOVÁCS TIBOR & AMBRUS ANDRÁS ABSTRACT: (Larval and exuvial data to the Odonata fauna

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI

Részletesebben

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján *

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján * Boromisza Zsombor Tájváltozás a Velencei-tó partján * folyóirat cikk * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Élhető régió, élhető települési táj című alprojekt 9. Tájváltozás

Részletesebben

A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke

A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke BARTUS GÁBOR 1. Elméleti alapok A természeti javak értékének nem egésze tükröződik a piaci árakban, ami így, csak a pénzbeli költségeket és hasznokat

Részletesebben

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA. Báthoryné Nagy Ildikó Réka

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA. Báthoryné Nagy Ildikó Réka BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA Báthoryné Nagy Ildikó Réka KISVÍZFOLYÁSOK TÁJREHABILITÁCIÓJÁNAK RENDEZÉSI ELVEI ÉS MÓDSZERE Doktori értekezés Témavezet

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU

Részletesebben

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási

Részletesebben

5. 1 1. E G Y E D I B E A V A T K O Z Á S O K R É S Z L E T T E R V E I

5. 1 1. E G Y E D I B E A V A T K O Z Á S O K R É S Z L E T T E R V E I MOSONI-DUNA 17,76; 12,; MARCAL 1, FKM - DUNA 1793,65 FKM 5. 1 1. E G Y E D I B E A V A T K O Z Á S O K R É S Z L E T T E R V E I MOSONI-DUNA 17,76; 12,; MARCAL 1, FKM - DUNA 1793,65 FKM 5.11. Egyedi beavatkozások

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

Adatok a Dunántúl Odonata faunájához II.

Adatok a Dunántúl Odonata faunájához II. FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 127-134 Adatok a Dunántúl Odonata faunájához II. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Transdanubia II.) Data on 3052

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás vizsgálatáról, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira Budapest, 2016. február NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2008 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. {SWD(2013) 491 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. {SWD(2013) 491 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.3. COM(2013) 855 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről {SWD(2013) 491 final} HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL HÍREINK 2008-4 VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL A vaskos csabak Heckelnek a Drávát közelebbi lelőhely nélkül említő, valamint Krieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetősen bizonytalan

Részletesebben

MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december

MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. MOSONI-DUNA 17,76; RÁBA 12,20; MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM EGYEZTETÉSI TERV 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. (EGYEZTETÉSI TERV) FELTERJESZTŐ

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN

A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN Bezdán Mária * 1. Bevezetı A szabályozást követıen 1876. után a Tisza vize új mederben folytatta mederalakító munkáját. Mivel a Tisza medre mélyen beágyazott

Részletesebben

Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai

Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai Budapest, 2010. Január A társadalmi fejlődést és jól-létet világszerte

Részletesebben

Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés. Székesfehérvár. 2013. Szeptember 26.

Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés. Székesfehérvár. 2013. Szeptember 26. Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés Székesfehérvár 2013. Szeptember 26. Dr. Kozák Péter Ph.D. igazgató 1. Előzmények 2. A belvíztömeget növelő

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 15. évfolyam 2. szám 2008.június VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése

Részletesebben

Mészáros Szilvia* Boromisza Zsombor Módosné Bugyi Ildikó. Kavicsbányatavak fenntartási gyakorlata hazai példák alapján

Mészáros Szilvia* Boromisza Zsombor Módosné Bugyi Ildikó. Kavicsbányatavak fenntartási gyakorlata hazai példák alapján Mészáros Szilvia* Boromisza Zsombor Módosné Bugyi Ildikó Kavicsbányatavak fenntartási gyakorlata hazai példák alapján Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék * szilvia.meszaros22@gmail.com

Részletesebben

MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december

MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.06. MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM (Víg zsilip - Duna torkolat) EGYEZTETÉSI TERV 2014. december FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÁKK 2014

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

A szőlő éves munkái 1.Metszés: metszőolló fűrészre,csákánybaltára,gyökerezőkapára nyesőollókat pneumatikus metszőollók rövid és a hosszúmetszések

A szőlő éves munkái 1.Metszés: metszőolló fűrészre,csákánybaltára,gyökerezőkapára nyesőollókat pneumatikus metszőollók rövid és a hosszúmetszések A szőlő éves munkái 1.Metszés: évelő kultúrnövényeink közül a szőlő hajtásrendszerét -ezen belül elsősorban vesszőállományát - csökkentjük a legnagyobb mértékben az évenkénti rendszeres metszéssel. A metszés

Részletesebben

Igazgatói beszámoló. a tatabányai Árpád Gimnázium. 2007 2012 között végzett munkájáról

Igazgatói beszámoló. a tatabányai Árpád Gimnázium. 2007 2012 között végzett munkájáról Igazgatói beszámoló a tatabányai Árpád Gimnázium 2007 2012 között végzett munkájáról 2012. május - június Ezt az igazgatói beszámolót a tatabányai Árpád Gimnázium nevelőtestülete 2012. június 6-ai értekezletén

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Adatok a Cserehát Odonata faunájához

Adatok a Cserehát Odonata faunájához FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 133 137 Adatok a Cserehát Odonata faunájához VIZSLÁN TIBOR ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Cserehát) Data on 1977 specimen belonging to 37

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Vizek állapotának kezelése 1.1 A vizek állapota A víz állapotjelzők adatai és azok elemzése alapján Horvátország vízkészletei ki vannak téve az emberi tevékenység hatásainak.

Részletesebben

A FONTOSABB HAZAI TERMÉKPÁLYÁK ÁRALKUINAK JELLEMZ I VARGA TIBOR TUNYOGINÉ NECHAY VERONIKA KEMÉNY GÁBOR

A FONTOSABB HAZAI TERMÉKPÁLYÁK ÁRALKUINAK JELLEMZ I VARGA TIBOR TUNYOGINÉ NECHAY VERONIKA KEMÉNY GÁBOR A FONTOSABB HAZAI TERMÉKPÁLYÁK ÁRALKUINAK JELLEMZ I VARGA TIBOR TUNYOGINÉ NECHAY VERONIKA KEMÉNY GÁBOR Kulcsszavak: árcentrum, ártranszmisszió, értékesítési csatorna, kointegráció, termékpálya, piaci er.

Részletesebben

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013. ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda - Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád

Részletesebben

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad

Részletesebben

Tapasztalatok vizes terepasztal (homokasztal) oktatásban való használatáról

Tapasztalatok vizes terepasztal (homokasztal) oktatásban való használatáról A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Tapasztalatok vizes terepasztal (homokasztal) oktatásban való használatáról Hegedűs András adjunktus Miskolci Egyetem, Földrajz Intézet

Részletesebben

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet

67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet 2011/8-9 Tartalom Iskolarendszer, iskolaszerkezet Társadalmi partnerség Média/ szocializáció 2 Garami Erika: Az iskolarendszer szerkezete belső átalakulásának, az 5. és 6. évfolyam szerepváltozásának vizsgálata

Részletesebben

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály Iktató szám: NGM/8952-60/2015 JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Összeállította: Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály Melléklet: Minisztériumok és önálló szervezetek

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Módosított Szervezeti és Működési Szabályzat 2013.

Módosított Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. Új Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Módosított Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető rendelkezések... 6 1. Az SZMSZ célja, tartalma...

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

A dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei

A dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei A dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei Bevezetés, vezetői összefoglaló A dunai hajóutazások Magyarország turisztikai kínálatának fontos

Részletesebben

Adatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) II.

Adatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) II. FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 99 108 Adatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) II. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTRACT: (Contribution to the knowledge of the dragonfly

Részletesebben

12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával

12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával 12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával kapcsolatban A BME Mőszaki Pedagógia Tanszékén 2002-ben kezdıdött meg a hallgatók internet- és az ezzel kapcsolatos IKT-használatának

Részletesebben

Magyarország vízrajza

Magyarország vízrajza Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű

Részletesebben

Adatok Északkelet-Magyarország Odonata faunájához

Adatok Északkelet-Magyarország Odonata faunájához FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 179 188 Adatok Északkelet-Magyarország Odonata faunájához HUBER ATTILA KOVÁCS TIBOR AMBRUS ANDRÁS ABSTRACT: (Data to the Odonata fauna of North-East

Részletesebben

Szitakötők faunisztikai vizsgálata a Szigetközben

Szitakötők faunisztikai vizsgálata a Szigetközben Szitakötők faunisztikai vizsgálata a Szigetközben KOVácS TIBOr és AMBruS AnDráS Összefoglalás Kulcsszavak Odonata, lárva, exuvium, faunisztika, természetvédelem, Szigetköz Faunistical Studies on the Odonata

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat és hatáskörét a 165/2006 (VII.28.) Korm. rendelet határozza meg.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat és hatáskörét a 165/2006 (VII.28.) Korm. rendelet határozza meg. A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az Országgyűlés által 1987. december 18-án alapított Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium jogutódja, a Környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL

T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL TÉGLÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 4243 TÉGLÁS, KOSSUTH U. 61. sz. T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL A hivatal látja el az önkormányzatnak, illetve a jegyzőnek jogszabályokban

Részletesebben

Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria)

Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.1 3.1 Víz- és hulladékgazdálkodás Burgenlandban Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) A terület hidrográfiai viszonyai és vízhálózata Burgenland

Részletesebben

ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem

ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ BEVEZETÉS Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem A Ceredi-medence a magyar-szlovák határ által kettéválasztott, kevéssé kutatott peremvidék.

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-5702/2014.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-5702/2014. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-5702/2014. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A panaszos azért

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére!

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére! Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Zöldpont szolgálat. Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Telefon: 457-3437, 457-3438, 457-3440 Zöld szám: 06-80/40-11-11 Telefax: 457-3354 E-mail: info@mail.kvvm.hu

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN

MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN GÁRDOS ÉVA Bevezetés A kilencvenes évekre Magyarországon demográfiai krízishelyzet alakult ki annak következtében, hogy a női

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1028-6/2011. Tárgy: Balatonmária, Fizetıs strand+zagytér fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet: 1 db HATÁROZAT

Részletesebben

A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS HELYZETE DÉVAVÁNYÁN KÉPVISELŐTESTÜLETI TÁJÉKOZTATÓ TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2014 / 2015. tanév

A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS HELYZETE DÉVAVÁNYÁN KÉPVISELŐTESTÜLETI TÁJÉKOZTATÓ TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2014 / 2015. tanév A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS HELYZETE DÉVAVÁNYÁN KÉPVISELŐTESTÜLETI TÁJÉKOZTATÓ TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2014 / 2015. tanév 1 Tartalom 1. Működési feltételek: személyi, tárgyi, tankönyvellátás 2. Pályázatok

Részletesebben

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről A Kormány - az épített környezet alakításáról és

Részletesebben

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,

Részletesebben

Tartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

Tartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége Tartalom 1. Általános rész 1. 1. 1. A Szorgoskert Nonprofit Kft. bemutatása 1. 1. 2. Főbb programjaink tevékenységeink bemutatása 2. Szolgáltatás 2. 1. A Szolgáltatás célja, feladatai 2.1.1. A megvalósítani

Részletesebben

Magyarországi lelkigondozó szolgálatok hálózati együttműködésének lehetőségei és kihívásai

Magyarországi lelkigondozó szolgálatok hálózati együttműködésének lehetőségei és kihívásai DOI: 10.18427/iri-2016-0036 Magyarországi lelkigondozó szolgálatok hálózati együttműködésének lehetőségei és kihívásai Somosiné Tésenyi Timea Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet tesenyi.timea@public.semmelweis-univ.hu

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

f e l l e b b e z é s t

f e l l e b b e z é s t Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség részére A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség címén Tárgy: Auchan bevásárlóközpont (Solymár) környezetvédelmi engedélye

Részletesebben

Mit nevezünk kéknyelv betegségnek? A kéknyelv betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh,

Mit nevezünk kéknyelv betegségnek? A kéknyelv betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, Mit nevezünk kéknyelv betegségnek? A kéknyelv betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. Egyéb állatokra

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról Előterjesztő: Dr. Faragó Péter Társulási Tanács Elnöke Készítette: Aleva Mihályné Intézményvezető Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról A szociális

Részletesebben

Oszvald Tamás Sycons Kft.

Oszvald Tamás Sycons Kft. PARTFAL STABILIZÁSI MUNKÁK KULCSON REMEDIATION OF KULCS SŐTÉR SÉTÁNY LANDSLIDE AREA Oszvald Tamás Sycons Kft. ÖSSZEFOGLALÁS A Duna jobb partját Budapest és Mohács között 200 km hosszon 20-50 m magasságú

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr

Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Hallépcsők Pannonhalmi Miklós Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Földünk felszínének 71%-át a vizek teszik ki, ami azt is jelenti, hogy a halak Földünkön a legelterjedtebb gerinces fajok. A becsült

Részletesebben