Fizika 6. osztály. 1. A víz halmazállapot-változásai: párolgás, forrás A víz halmazállapot-változásai: fagyás, olvadás...

Átírás

1 Fizika 6. osztály 1 Fizika 6. osztály Tartalom 1. A víz halmazállapot-változásai: párolgás, forrás A víz halmazállapot-változásai: fagyás, olvadás A Cartesius-búvár Léggömb nyomásának mérése Elektrosztatika Levegő áramlásának vizsgálata Munka-energia Fényforrások Víz melegítése elektromos árammal Fényterjedés, árnyékjelenségek, Nap, Föld és a Hold kölcsönös helyzete Víz-, nap-, szélerőmű. Vízkerékkel felemelünk egy testet Kölcsönhatás a fénnyel Szerzők: Hegedüs József, Jezeri Tibor, Mészárosné Segesdi Zsuzsanna, Puspán Ferenc, Weimann Gáborné Lektorálta: Dr. Walter József egyetemi adjunktus A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP / A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron című pályázat keretében Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita Második javított kiadás, 2013.

2 Fizika 6. osztály 2 1. A víz halmazállapot változásai: párolgás, forrás Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Mészárosné Segesdi Zsuzsanna Biztosan észrevetted már, hogy eső után a tócsák hamarosan eltűnnek a járdáról. Ha melegebb van, akkor gyorsabban. Ez azért van, mert a víz minden hőmérsékleten párolog. Ha fúj a szél, és szépen kiteregetjük a frissen mosott ruhát, akkor előbb megszárad, mintha a fürdőszobában duplán hajtogatva szárítanánk. Ha a víz elkezd forrni, akkor a gőz már nemcsak a víz felszínén keletkezik, hanem a folyadék belsejéből is folyamatosan távozik. A víz normál légköri nyomáson C-on forr, és ekkor gőzzé alakul. Ez a hőmérséklet a víz forráspontja. Ha kuktában főzünk, akkor kb. ötször olyan gyorsan megfő az étel, mint hagyományos edényben. Ez azért van, mert a kuktában nagyobb a nyomás, és a benne levő étel kb C-on forr. Sok energiát és időt megtakaríthatunk, ha kuktával főzünk! Azt hallottad, hogy a magas hegyeken pedig jóval alacsonyabb hőmérsékleten forr a víz? Hozzávalók (eszközök, anyagok) borszeszégő vasháromláb kétfuratú gumidugó, hajlított üvegcső hálós lángelosztó lombik hideg üveglap tálka az eső felfogására gyufa tálca stopperóra víz, jégkása Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A másik oldalon látsz egy ábrát. Annak megfelelően állítsd össze a kísérletet! Tegyél jégkását a lombikba, és kezd el melegíteni! Mérd meg a hőmérsékletet az idő függvényében (a hőmérsékletet és az időt), az adatokat táblázatban rögzítsd! Mérd az időtartamot és a hőmérsékletet az egyes halmazállapot-változások bekövetkeztéig! 2. Önts üvegpohárba és lombikba 1 deciliter vizet! A lombikba helyezz furattal ellátott gumidugót! Kezdd el melegíteni a vizet mind a két edényben azonos körülmények között, és figyeld közben a víz hőmérsékletét! Néha keverd meg az üvegpohárban lévő vizet és óvatosan rázd meg a lombikot is! Forrásig melegítsd az edények tartalmát, majd figyeld meg az üvegpohárban és a lombikban lévő víz forráspontját, és a forrásig eltelt időt!

3 Feladatlap 3 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Fizika 6. osztály 1. idő (perc) hőmérséklet ( 0 C) Mennyi ideig ( perc) tartott a folyamat az első esőcseppek megjelenéséig?... Mit mutatott a hőmérő a kísérlet elején és a végén? Az 1. kísérlet tapasztalatai alapján állítsd időrendi sorrendbe a következőket! Elég, ha a betűjelet írod le. a.) forr a víz, b.) víz+jég, c.) langyos víz, d.) jég időrendi sorrend:. 3. A 2. kísérletben a) Melyik edényből párologna el előbb a víz? Húzd alá a helyes választ! üvegpohárban dugóval ellátott lombikban Miért?...6 b.) Melyik edényben forrt fel előbb a víz? Húzd alá a helyes választ! üvegpohárban dugóval ellátott lombikban 4. Húzd alá az eldöntendő állításokat úgy, hogy igaz állítást kapj! Párolgás során mindig azok a részecskék hagyják el a folyadék felszínét, amelyek az átlagosnál k i s e b b /n a g y o b b energiával rendelkeznek, emiatt a folyadék l e h ű l /f e l m e l e g s z i k. 5. a.) Miért nem lehet C fölé emelni a víz hőmérsékletét, ha nyitott edényben melegítem?..... b.) Kuktában miért fő meg előbb az étel? Tudod-e, miért lóg a kutya nyelve a nagy melegben? sz. ábra 2. sz. ábra Felhasznált irodalom 1.ábra: 2.ábra: k0084.jpgvaltozasaihttp://datatar.atw.hu/anyagi%20halmazok.ppt

4 Fizika 6. osztály 4 2. A víz halmazállapot-változásai: fagyás, olvadás Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Mészárosné Segesdi Zsuzsanna Földünkön a víz az egyetlen anyag, amely mindhárom halmazállapotban előfordul természetes körülmények között. Ha melegítjük a jeget, a szilárd halmazállapotú anyag, a jég megolvad, halmazállapota folyékony lesz, víz lesz belőle. Ha elkezdjük hűteni a vizet, az előbbi folyamat ellenkezője következik be. Télen, amikor elkezd fagyni a víz, a környezetének hőt ad át, a jég olvadásakor pedig a levegőből vonja el a hőt, ilyenkor úgy érezzük, hidegebb van. Ez a halmazállapot-változás 0 0 C-on történik, ezért a jég olvadáspontja és a víz fagyáspontja megegyezik. Földünkön a csapadékok keletkezése a víz körforgásának eredménye. Fagyáskor kristálygócok keletkeznek, amelyek jól megfigyelhetők laboratóriumi környezetben is. Sózással megváltoztatjuk a jég olvadáspontját, de ma már Európában nem szabad a jeges utakat sózni, így is óvjuk környezetünket. Hozzávalók (eszközök, anyagok) mélyhűtővel rendelkező hűtőszekrény mérőpoharak, víz só desztillált víz keverőkanalak az oldatok elkészítéséhez hőmérők tálca alkoholos filctoll a poharak jelöléséhez Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Tanulói kísérlet: 1. Tegyél két mérőpohárba különböző töménységű sós vizet, a harmadikba pedig desztillált vizet! Helyezd a mérőpoharakat a hűtőszekrény fagyasztójába, s kezd el azokat hűteni! 2. Az első kristályok megjelenéséig végezzük a méréseket. Ha van elég időnk, és jó a fagyasztó, tovább is végezhetjük, egészen a teljes halmazállapot-változásig. 3. Vizsgáljuk meg a víz fagyáspontjának a változását! Figyeljük az eltelt időt, és az oldatok térfogatváltozását! 4. A mért adatokat rögzítsd a másik oldalon lévő táblázatba! Megjegyzés: 1. Ebben a kísérletben a laborban dolgozók segítenek majd neked, mert ők jól ismerik már a hűtőszekrény működését. 2. Biztosan emlékszel az első kísérletre, az ott látottak is segítenek neked. 3. A 2. ábrán látottakat beszéld meg tanároddal!

5 Feladatlap 5 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Fizika 6. osztály 1. Idő (perc) fagyáspont ( o C) d. víz fagyáspont ( o C) sóoldat 1. fagyáspont ( o C) sóoldat 2. a.) A táblázat adatait vizsgálva mit tapasztalsz? b.) Amikor a hőmérséklet már 0 0 C-nál kisebb lett, mit tapasztaltál a térfogattal kapcsolatban? Tudsz-e következtetni a sűrűségváltozásra? 2. Adott hőmérséklethez a víznek melyik halmazállapota tartozhat? Tapasztalataid alapján kösd össze a megfelelő párokat! jég víz víz és jég együtt van jelen 0 0 C 0 0 C alatt 40 0 C folyékony folyékony és szilárd szilárd 3. A víz két halmazállapotának tulajdonságait összekevertük: a.) mindig felveszik az edény alakját, b.) alakjuk állandó c.) térfogatuk állandó d.) sűrűsége nagyobb a másiknál Válogasd szét a tulajdonságokat úgy, hogy csak a betűjelét írod le! Melyik ez a két halmazállapot?.:..:. 1. ábra 2. ábra A nyomás hatása az olvadásra Felhasznált irodalom 1. ábra: 9 dia 2. ábra

6 Fizika 6. osztály 6 3. A Cartesius-búvár Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Weimann Gáborné Ha a strandon teleszívjuk a tüdőnket levegővel, lebegünk a víz tetején. Ha kifújjuk a levegőt, akkor elsüllyedünk. A tengeralattjárók is a tartályaikban lévő víz mennyiségével szabályozzák függőleges irányú mozgásukat. Ha a tartályokban sok a levegő, akkor a tengeralattjáró felfelé mozog, ha kevés, akkor lefelé. A testek átlagsűrűségének változtatásával elérhetjük, hogy megváltoztassák folyadékbeli függőleges helyzetüket. A Cartesius-búvár segítségével bemutathatjuk ezeket a jelenségeket. Hozzávalók (eszközök, anyagok) vízzel telt nagyméretű üveghenger kémcsövek gumihártya kettős henger parafadugó fém csövecskék Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A vízzel telt mérőhengerbe helyezzük el a szájával lefelé fordított kémcsövet úgy, hogy a kémcső lezárt vége alig emelkedjen a vízszint fölé! Ezután a mérőhengert gumihártyával zárjuk le, majd annak lenyomásával növeljük meg a nyomást! Figyeljük meg, mi történik! 2. Mi történik, ha visszaengedjük a hártyát? (csökkentjük a nyomást) 3. Helyezzünk el kettős henger mindkét hengerében egy-egy kémcsövet az előbbi módon! Figyeljük meg, hogy mi történik, ha az egyik hengert fedő gumilapot benyomjuk! 4. A kémcső végét zárjuk le dugóval, amelyen két furatot készítettek, és a furatokban kifelé hajlított fém csövecskéket helyeztek el! Végezzük el ismét az első kísérletet! Milyen változást figyelhetünk meg?

7 Feladatlap 7 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Fizika 6. osztály 1. A gumihártya lenyomásával a kémcső (a búvár). Ennek oka, hogy a nagyobb nyomás hatására a kémcsőben levő levegő.., a kémcsőben levő víz mennyisége.., a vízzel és levegővel telt kémcső átlagsűrűsége lesz, mint a víz sűrűsége. 2. Ha a nyomást lecsökkentjük, a kémcsőben levő levegő., így a búvár átlagsűrűsége.., ezért. Olyan eset is előfordulhat, hogy a lemerült búvár lent marad, mert a felette levő víz nyomása lent tartja. Ilyenkor a hártyát felfelé kell húzni, ezzel csökkenteni a nyomást, így a kémcső felemelkedik. 3. Az egyik gumilap benyomásával búvár lesüllyed. Ez azt bizonyítja, hogy a folyadékokban a nyomás változása minden irányban akadálytalanul továbbterjed. 4. A gumihártya benyomásakor a búvár ismét. A hártya visszaengedésekor a kémcső. emelkedik. 5. Miért forog a búvár emelkedéskor, és mi lehet az oka annak, hogy süllyedéskor nem forgott? Felhasznált irodalom JUHÁSZ András (1994): Fizikai kísérletek gyűjteménye 1, Budapest, Arkhimédész Bt. - Typotex Kiadó. ISBN Internet:

8 Fizika 6. osztály 8 4. Léggömb nyomásának mérése Készítette: Weimann Gáborné Emlékeztető, gondolatébresztő Biztosan mindenki látott már a benzinkúton keréknyomást ellenőrző sofőrt. Ilyenkor a biztonságos közlekedés érdekében egy megadott értékre állítják be a kerékben levő levegő mennyiségét és ezzel együtt a nyomását is. De vajon hogy lehet megmérni egy gáz nyomását ilyen műszer nélkül? Melyik esetben nagyobb a lufinyomás? Akkor, ha csak egy kis mennyiségű levegő van a lufiban, vagy akkor, ha jobban felfújjuk? Vajon hogyan változik a lufinyomás a felfújás során? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a következő egyszerű kísérletekben. Hozzávalók (eszközök, anyagok) léggömbök középen zárható csappal ellátott cső négyzetrácsos beosztással ellátott sima felület festék vagy színezett víz 5 N-os súly vonalzó milliméterpapír Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Két azonos fajtájú, de különböző méretűre felfújt lufit rögzítsünk a csappal ellátott cső két végére a csap zárt állapotában, majd nyissuk ki a csapot! Mit tapasztalunk? 2. Két másik ugyanilyen fajtájú és az előző kísérlethez használt lufik nagyságával megegyező léggömb nyomását határozzuk is meg, ezzel ellenőrizve az előbbi tapasztalatunkat! Ehhez helyezzük az aljukon megfestékezett lufikat négyzetrácsos beosztással ellátott sima felületre és tegyünk a tetejükre egy-egy 5 N-os (fél kg-os) súlyt, úgy, hogy a kezünkkel egyensúlyozzuk őket, nehogy leessenek! Ezután nézzük meg, hogy a lufik mekkora felületen nyomódnak be! A lufikban levő túlnyomás a súly és a felület hányadosa. 3. Fújjunk fel legalább hat lufit különböző méretűre, és mérjük is meg az átmérőjüket! (két függőleges felület közé téve a lufikat, ez könynyen megmérhető vonalzóval.) Ezután az előző módszerrel minden lufi túlnyomását határozzuk meg, majd ábrázoljuk grafikonon az átmérő függvényében!

9 Feladatlap 9 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Fizika 6. osztály 1. A csap kinyitása után a lufi ereszkedik le, és a.. lufi felé áramlik a levegő, tehát a mértékben felfújt léggömbben a nyomás. 2. A kisebb mértékben felfújt lufi benyomódott felülete: A 1 =... cm 2 =.. m 2. A nagyobb lufi által beszínezett felület: A 2 =... cm 2 =.. m 2. A súly és a m2-ben mért felület hányadosa (vagyis a lufik túlnyomása): A kisebb lufi esetében: = =.... A nagyobb lufi esetében: = = átmérő súly benyomott felület túlnyomás 1. 0,5 N 2. 0,5 N 3. 0,5 N 4. 0,5 N 5. 0,5 N 6. 0,5 N Felhasznált irodalom Ábra: Saját ötlet alapján

10 Fizika 6. osztály Elektrosztatika Készítette: Mészárosné Segesdi Zsuzsanna Emlékeztető, gondolatébresztő Ma megismerkedünk a Van de Graaff-generátorral, más néven szalaggenerátorral. Nagyfeszültség előállítására alkalmas, működése az elektrosztatikával kapcsolatos. Erről majd fizika órákon középiskolában többet is tanulsz. Képzeld el, hogy az iskolai kísérletek céljára készített ilyen eszközök kvolt-os, a nagyobb méretű, kutatási célra készített példányok több millió volt feszültséget szolgáltatnak! Összehasonlításként a hálózati áramforrás 230 V-os, a zsebtelep 4,5 V. Gondoltad volna, hogy a villámok a felhőkben összegyűlő elektrosztatikus töltések miatt keletkeznek? Ha kísérleteztek a Van de Graaff-generátorral, hasonló jelenséget, kisülést is tapasztalhattok. Otthon elvégezheted a következő kísérletet! Vékony vízsugárban folyasd a csapból a vizet, majd a szőrmével megdörzsölt műanyag vonalzódat közelítsd feléje! Hozzávalók (eszközök, anyagok) Van de Graaff-generátor és hozzátartozó eszközei szigetelő zsámoly hálózati áramforrás elektroszkóp vékony alufólia csíkok vezeték fémharang és annak tartója két párhuzamos fémlap műanyag lyukastábla, amiben rögzítjük a kísérleti eszközöket Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Tanári kísérlet: Kisülés Van de Graaff-generátorral. 1. Egy frissen mosott és megszárított hajú tanulóval végezzük el a kísérletet. Kérjük meg a tanulót, hogy álljon a szigetelő zsámolyra, majd mind a két tenyerét helyezze a Van de Graaff-generátor fémgömbjére! 2. Ezután helyezzük távolabbra a feszültségszabályozó gömböt, vagy tűt, és kezdjük meg a feltöltést! Figyeljétek meg, mi történik! Ezután hallgassuk meg a kísérletben résztvevő tanulót is! Tanulói kísérlet: 1. Helyezzünk vékony alufólia csíkokat a feltöltött generátor tetejére! Mi történik? 2. Egy feltöltött elektroszkópot vezetékkel kössél össze egy fémlappal! Helyezz egy másik fémlapot párhuzamosan az előzővel, és ezt szigeteld le! Ezt úgy is megteheted, hogy egy vezetéket csatlakoztatsz hozzá, és egy osztálytársad megfogja a vezeték végét. Vékony cérnaszálon egy fémharangot függesztünk a két párhuzamos fémlap közé. Tartsd folyamatosan az elektroszkópot egy megdörzsölt műanyag rúd segítségével elektromos állapotban! (Ez az ún. elektrosztatikus harangjáték kísérlet.) Figyeld meg, mi történik!

11 Feladatlap 11 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Fizika 6. osztály 1. Mit tapasztaltál a Van de Graaff generátorral végzett kísérlet során? Egészítsd ki a mondatot! A levegő.., de kellően nagy feszültség hatására.... válik.1 cm szikrához kb Volt feszültség kell. A kísérletben keletkezett szikra kb......cm-es volt, ez kb......volt feszültséget jelent, mert a szikra hossza arányos a feszültség nagyságával. 3. Mit tapasztalt a kísérletben részt vett osztálytársatok? Mi történt az alufólia csíkokkal, amikor a generátorra helyeztük? Mi lehetett az oka? Mi biztosította a fémharang mozgatásához szükséges energiát, miközben a töltéseket folyamatosan szállította a két fémlemez között? Egy amerikai természettudós, politikus nevének betűt összekevertük. Ha a betűket a számok szerint növekvő sorrendbe rakod, akkor megkapod a nevét. A villámhárítót ő találta fel. Ki volt ő?...6 E 2 N 3 F 9 M 6 I 7 N 8 R 10 A 5 B 1 L 14 J 4 N 12 A 11 I 15 K 13 N 16 1) Üres fémgömb (pozitív töltésű) 2) Felső kefe 3) Felső (plexi) henger 4) Gumiszalag (pozitív része) 5) Gumiszalag (negatív része) 6) Alsó (fém)görgő 7) Alsó kefe 8) Kisütő gömb (negatív töltésű) 9) Szikrakisülés A Van de Graaff-generátor szerkezete Felhasznált irodalom hl=hu&ct=clnk&gl=hu Ábra:

12 Fizika 6. osztály Levegő áramlásának vizsgálata Készítette: Weimann Gáborné Emlékeztető, gondolatébresztő Az áramló levegő viselkedésének furcsaságaival a hétköznapi életben is gyakran találkozhatunk: ha az úttest szélén állva egy nagy sebességű kamion halad el mellettünk, vagy a vasútállomáson elrobog mellettünk a gyorsvonat, amelyhez túl közel álltunk, akkor mindkét esetben érezhetjük ezek erőteljes szívó hatását, ahelyett, hogy ellöknének bennünket. Néhány egyszerű kísérlet segítségével kideríthetjük, miért is van ez így. Hozzávalók (eszközök, anyagok) ping-pong labdák átlátszó műanyag vagy üveg tölcsér hajszárító gyertya szögmérő (nagy méretű) kompresszor Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Tartsunk egy vízszintes tengelyű tölcsér szűkületébe egy ping-pong labdát, majd a tölcsér szárába lehetőleg minél hosszabban, erőteljesen fújjunk bele! Mit tapasztalunk? (Amenynyiben rendelkezésre áll kompresszor, a jelenséget hosszabban is tanulmányozhatjuk.) 2. Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a pingpong labdát nem tesszük be a tölcsér szűkületébe, hanem a szájában, állványon helyezzük el! Figyeljük meg ismét a jelenséget! 3. Most a tölcsér nyílása elé egy égő gyertyát elhelyezve, próbáljuk meg a tölcséren keresztül elfújni a gyertyát! Mit tapasztalunk? 4. Függőlegesen felfelé irányított hajszárító légárama fölé helyezzünk ping-pong labdát! Mi történik? 5. Hogyan változik a jelenség, ha elkezdjük megdönteni a hajszárítót?

13 Feladatlap 13 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Fizika 6. osztály 1. A ping-pong labda a befújás hatására a tölcsér.... marad, miközben hevesen A szűkületben az áramló levegő sebessége....., mint a tölcsér szájánál. A nagyobb áramlási sebesség esetén a nyomás kisebb, így a tölcsér öblös részében levő nagyobb nyomás a ping-pong labdát a szűkületbe nyomja. 2. A ping-pong labdát a kifelé áramló levegő.. mozdítja el, mert a tölcsér öblös részében (ahol az áramló levegő sebessége kisebb)..... a nyomás. 3. El tudjuk fújni a gyertyát? igen - nem Merre hajlik el a gyertya lángja? Miért? Függőlegesen felfelé irányított hajszárító légáramába helyezett ping-pong labda a hajszárító felett.... magasan lebeg, ahelyett, hogy elfújná a légáram. 5. Ha megdöntjük a hajszárítót, a ping-pong labda egy ideig még...., majd.....fokos szögnél... Megállapíthatjuk, hogy ahol az áramló levegő sebessége nagyobb, ott a nyomása., és fordítva: ahol áramló levegő sebessége..., ott a nyomása. Ezért tapasztalhatjuk az úttest szélén állva is a nagy sebességű gépjárművek hatását. fizkiserlet.eoldal.hu - Pingponglabda tölcsérben és hajszárító felett Ábra: Saját ötlet alapján Felhasznált irodalom

14 Fizika 6. osztály Munka-energia Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Puspán Ferenc Mitől függ, hogy két tanuló közül ki tud magasabbra ugrani? A jó választ karikázd be! a) Akinek erősebb a lába b) Akinek kisebb a tömege c) Akinek kisebb a tömege és gyengébb a lába d) Akinek erős a lába és kicsi a tömege e) Akinek erős a lába és nagy a tömege Válaszodat indokold!...6 Melyik csúzlival lehet messzebb lőni a kavicsot? A jó választ karikázd be! a) Amelyiknek erősebb a gumija b) Amelyik nagy tömeget lő ki és erős a gumija c) Amelyiknek erős a gumija és kicsi követ lő ki Válaszodat indokold!...6 A tanuló izma elvégzi a rá szabott munkát, hiszen felemeli a testét és a gumi is elvégzi a munkát, mivel a kavicsot eljuttatja egy távolabbi pontba. Hozzávalók (eszközök, anyagok) rugó fahasáb üvegkád folyami vagy tengeri homok vonalzó vagy mérőszalag kétkarú vagy digitális mérleg Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Készítsd elő úgy az üvegkádat, hogy abban a homok kellő száraz és fellazított legyen! Célszerű a kád mellé függőlegesen stabilan elhelyezni egy mérőeszközt, pl. vonalzót. A mérés megkezdése előtt mérd le a golyók tömegét kétkarú vagy digitális mérleggel! 2. A rugót rögzítsd az asztalon függőlegesen álló tartóhoz és vízszintesen rögzítsd mellé a vonalzót, hogy könnyen le tudjad olvasni az öszszenyomódásokat! A mérés megkezdése előtt mérd le a hasábok tömegét kétkarú vagy digitális mérleggel!

15 Feladatlap 15 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Fizika 6. osztály 1 kísérlet: üvegkádba rakj kb. 15 cm magasan homokot és különböző magasságból, különböző tömegű golyókat ejts bele! Figyeld meg, milyen kapcsolat van abban az esetben, ha azonos tömegű golyókat különböző magasságokból ejtünk le! Végezz három kísérletet és az eredményeket írd be a táblázatba: a magasságokat és a keletkezett lyuk mélységét! 1. mérés 2. mérés 3. mérés Magasság (cm) Lyuk mélysége (cm) Milyen kapcsolat van a két mért mennyiség között?..... Figyeld meg, milyen kapcsolat van abban az esetben, ha azonos magasságokból ejted a különböző tömegű golyókat! Végezz három kísérletet és az eredményeket írd be a táblázatba: a golyók tömegét és a keletkezett lyuk mélységét! 1. mérés 2. mérés 3. mérés A golyók tömege (g) Lyuk mélysége (cm) Milyen kapcsolat van a két mért mennyiség között? kísérlet: Az asztalhoz rögzített rugóval lökj ki azonos tömegű hasáb alakú testet, hogy a rugó különböző mértékben legyen összenyomva! Végezz három kísérletet és az eredményeket írd be a táblázatba: a rugó összenyomását és a hasáb csúszási távolságát! 1. mérés 2. mérés 3. mérés A rugó összenyomása (cm) A csúszás távolsága (cm) Milyen kapcsolat van a két mért mennyiség között?..... Az asztalhoz rögzített rugóval lökj ki úgy különböző tömegű hasáb alakú testeket, hogy a rugó azonos mértékben legyen összenyomva! Végezz három kísérletet és az eredményeket írd be a táblázatba: a testek tömegét és a hasáb csúszási távolságát! 1. mérés 2. mérés 3. mérés A testek tömege (g) A csúszás távolsága (cm) Milyen kapcsolat van a két mért mennyiség között?..... Saját ötlet alapján. ÁBRA: saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

16 Fizika 6. osztály Fényforrások Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Jezeri Tibor Szűkebb értelemben fényforrásnak nevezünk minden eszközt, ami látható fény előállítására szolgál. Tágabb értelemben ide értjük az ultraibolya és infravörös fényt kibocsátó tárgyat is. Ez alapján megkülönböztethetők elsődleges fényforrások, amik a sugárzás kibocsátói, illetve másodlagos fényforrások, amik más fényforrások fényét tükrözik, szórják. Működési elv szerint léteznek természetes, kémiai, égés alapú, elektromos és egyéb fényforrások. Hozzávalók (eszközök, anyagok) lézer hagyományos izzólámpa kompakt fénycső LED-es fényforrás gyertya megvilágításmérő (luxmérő) műszer spektroszkóp Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Hasonlítsd össze előbb a lézer fényt a hagyományos izzó fényével! 2. Vizsgáld meg a megvilágítás erősségének változását a távolság függvényében, azaz mérd meg a megvilágítás erősségét a fényforrások közelében, majd távolítsd a fényforrásoktól a műszert! A mért értékekből vonj le minőségi tapasztalatokat! 3. Vizsgáld meg spektroszkóppal a rendelkezésre álló fényforrások színképét! Egy kis segítség: a fényerősség SI alapmennyiség, mértékegysége a kandela (cd); a fényáram mértékegysége a lumen (lm) a megvilágítás mértékegysége a lux a fényhasznosítás mértékegysége a lumen/ Watt a lézer: Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation, laser (fénykibocsátás indukált emisszióval) a LED: light emitting diode (fényt kibocsátó dióda)

17 Feladatlap 17 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Fizika 6. osztály 1. Az emlékeztetőben leírt szempontok alapján válaszd ki a felsoroltak közül az elsődleges és másodlagos fényforrásokat! Hold; égő gyertya; szentjánosbogár; Nap; Esthajnalcsillag (Vénusz); izzólámpa; csillagok; Jupiter; tűz; üstökösök; mélytengeri medúza Elsődleges fényforrások:.. Másodlagos fényforrások:. 2. A megvilágításmérővel hasonlítsd össze a lézer és a hagyományos izzó fényerejének változását a távolsággal, azaz távolítsd a mérőműszert a fényforrásoktól és figyeld meg a mért értékeket! (Előtte próbáld meg a külvilág fényeit a laborból kizárni, azaz sötétíts be!) A tapasztalatok alapján töltsd ki a hiányzó részeket. A lézertől távolodva a mért értékek szinte.., tehát a lézer energiája alig, az izzótól távolodva viszont egyre.. értékeket mérhetsz. 3. A spektroszkóp (színképek vizsgálatára alkalmas optikai eszköz) segítségével vizsgáld meg a lézer, hagyományos izzó, kompakt fénycső és a gyertya színképeit! 4. Kapcsold be a megvilágítás szempontjából egyenlő fényerejű hagyományos izzólámpát, kompakt fénycsövet és LED-es fényforrást! (rendre kb. 60 W, 11 W, 2 W). Óvatosan közelítsd a kezedet a fényforrásokhoz (vigyázz, hogy ne érj hozzájuk) és figyeld meg melyik melegebb! Töltsd ki a hiányzó részeket! A legmelegebb a.., a következő a.., a leghidegebb a.... Tudtad-e, hogy a hagyományos izzólámpa az elektromos energia kb. 4 %-át fényenergia, 96%-át hőenergia formájában adja át a környezetének? Vagyis hagyományos izzóval inkább fűtünk mint világítunk. Az EU az éghajlatváltozás kihívását, a környezetvédelem és az energiatakarékosság szempontjait szem előtt tartva december 8-án a nagy energiafogyasztású, hagyományos izzólámpák fokozatos kiszorítását javasolta. (Az Európai Bizottság március 18-án véglegesen jóváhagyta a határozatot.) 5. Számolj! Ha csak hagyományos izzót használsz otthon és a villanyszámlából 2500 Ft a világításra fordítódik, mennyi pénzt spórolhatsz meg havonta, ha mindegyik izzót kompakt fénycsőre cseréled? (Ugyanakkora fényerő biztosításához kb. ötödannyi energia szükséges kompakt fénycsővel, mint az izzólámpával.) Töltsd ki a hiányzó részeket! Mivel ötödannyi energiát fogyaszt a kompakt fénycső, így az.. Ft-ba fog kerülni, tehát havonta. Ft-ot spórolhatsz meg. 6. Tanulmányozd a következő táblázatot! Felhasznált irodalom Dr.BUDÓ Ágoston, Dr. MÁTRAI Tibor (1977) Kísérleti fizika III. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. HORTOBÁGYI István, Dr. RAJKOVITS Zsuzsanna, WAJAND Judit (2008) Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések. Négyjegyű függvénytáblázatok. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

18 Fizika 6. osztály 18 Készítette: Mészárosné Segesdi Zsuzsanna 9. Víz melegítése elektromos árammal Emlékeztető, gondolatébresztő Az elektromos áramnak van hőhatása, kémiai, vagy vegyi hatása, élettani hatása, mágneses hatása is. Tudtad, hogy az elektromos árammal való vízmelegítés ötlete már az 1800-as évek elején felmerült, de gyakorlati alkalmazására, elektromos vízmelegítő készülékek gyártására csak 1896-tól került sor Németországban? Magyarországi elterjedése még sokáig váratott magára. Vizet többféleképpen melegíthetünk. Biztosan felmerült már benned a kérdés, hogy miért nem ráz meg a víz, ha merülőforralóval melegítjük. Eszedbe jutott már, hogy főzéskor mindig tegyél fedőt az edényre, és hogy csak anynyi vizet melegíts, amennyire éppen szükséged van? Tudod, hogy a kevésbé szennyezett ruhát alacsonyabb hőmérsékleten is moshatod a mosógépben? A nagyobb mennyiségű víz felmelegítéséhez több elektromos energiára van szükség. Az energiával takarékoskodnunk kell! Hozzávalók (eszközök, anyagok) mérőpohár víz merülőforraló vagy vízmelegítő hőmérő Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Melegíts két különböző mennyiségű, szobahőmérsékletű (kb C ) vizet mérőpohárban! 2. Annyi vizet tegyél a mérőpohárba először, amennyi éppen ellepi a merülőforralót! (Ez kb. 1 dl) 3. A következő mérőpohárba önts kétszer anynyit! 4. Ugyanazzal a merülőforralóval melegítsd egymás után a vizet azonos ideig mind a két pohárban! 5. Mérd a hőmérsékletet és a kísérlet időtartamát, majd a mért adatokat rögzítsd táblázatba! 6. Az egységeket a koordinátarendszerben célszerűen válaszd meg!

19 Feladatlap 19 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Fizika 6. osztály 1. mérőpohár 2. mérőpohár űrtartalom (dl) hőmérséklet hőmérséklet a mérés a mérés kezdetekor végén ( 0 C) ( 0 C) hőmérséklet ( 0 C) idő (perc) 1. Illeszd be a következő szavakat a helyükre úgy, hogy értelmes, igaz állítást kapj! jobban, ugyanannyi, elektromos, hőenergiává, ugyanannyival a.) Az 1 dl víz melegítése közben a vízmelegítő elektromos energiát használt fel, mint a 2 dl víz melegítésekor. b.) Az 1 dl víz termikus energiája...nőtt, mint a 2 dl víz termikus energiája. c.) A kevesebb víz hőmérséklete...nőtt, mint a 2dl víz hőmérséklete. d.) Az..energia a vízmelegítőben..alakul át. ÁBRA : saját ötlet alapján Felhasznált irodalom

20 Fizika 6. osztály 20 Készítette: Jezeri Tibor 10. Fényterjedés, árnyékjelenségek, Nap, Föld és a Hold kölcsönös helyzete Emlékeztető, gondolatébresztő A fény látható elektromágneses hullám. Jellemző mennyiségei a frekvencia (f ) hullámhossz (λ) és a terjedési sebesség (c). A fény terjedési sebessége vákuumban kb. c= km/s. Az összefüggésük c=f λ. Bármely anyagban is halad a fény, a sebessége csökken, a fénysugár terjedési iránya megváltozhat. A látható tartomány a vöröstől az ibolya színig terjed, mely színekhez megfelelő frekvenciákat vagy hullámhosszakat rendelhetünk. Ha lézert használunk, olyan fénysugarat kapunk, amelyet fluoreszcein oldattal vagy egy dezodor segítségével oldalról is láthatóvá tehetünk. A fénysugár egyenes vonalban terjed, melynek következményei pl. az árnyékjelenségek. A Nap- és Holdfogyatkozás is árnyékjelenségek. Hozzávalók (eszközök, anyagok) lézer fényforrás kiterjedt fényforrás (a földgömbnél nagyobb felületű) arányos földgömb illetve holdgömb 5 sugaras lézer fényforrás prizma Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Tedd láthatóvá a lézersugarat! Ehhez sötétítsd be a laboratóriumi termet és fújj dezodort a fénysugarak útjába! 2. Vizsgáld meg az árnyékjelenségeket! Kiterjedt fényforrás fényének útjába helyezd el a fal közelébe a földgömböt! Vizsgáld meg a falon keletkező teljes és félárnyék helyeket! 3. A kiterjedt fényforrás, az arányos földgömb és holdgömb segítségével vizsgáld meg a Nap- és Holdfogyatkozás eseteit! 4. A Napfogyatkozás bemutatásához helyezd a holdgömböt a földgömb és a fényforrás (Nap) közé úgy, hogy a földgömbön egy kis területű teljes árnyék alakuljon ki. A holdgömböt megfelelő irányba kissé elmozdítva megfigyelheted a teljes árnyék elmozdulását. 5. A Holdfogyatkozás bemutatásához helyezd a földgömböt a a holdgömb és a fényforrás (Nap) közé! A holdgömböt megfelelő irányba mozgatva megfigyelheted a Holdfogyatkozás fázisait.

21 Feladatlap 21 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Fizika 6. osztály 1. Az 5 sugaras lézer fényforrás segítségével igazoljuk a fénysugár egyenes vonalú terjedését! Az egyik fénysugár útjába tegyél egy prizmát és figyeld meg a jelenséget! Töltsd ki a mondat hiányzó részeit! A fénysugár.. közegben.. vonalban terjed, de ha másik -be lép, a terjedésének megváltozhat. 2. Kiterjedt fényforrás és földgömb segítségével hozz létre a terem falán teljes- és félárnyékot! Töltsd ki a mondat hiányzó részeit! Azon a felületrészen, ahol a földgömb. eltakarta a fényforrást. árnyék jött létre, ahol viszont. takarta el. a fényforrást, ott.. jött létre. 3. Töltsd ki a mondatok hiányzó részeit! Napfogyatkozás akkor jön létre, ha a Nap, a... és a ebben a sorrendben egy -ban helyezkednek el. Ebben az esetben a a egy kis területére árnyékot vet. Holdfogyatkozás akkor jön létre, ha a Nap, a. és a ebben a sorrendben egy.-ban helyezkedik el. Ebben az esetben a.. a.-ra.. árnyékot vet. 4. Tudtad-e, hogy a magyar Bay Zoltán 1946 februárjában radarral pontosan megmérte a Föld-Hold távolságot? Ez a távolság átlagosan km, míg a Nap -Föld távolság km. Az ábra felső részén az arányos méreteket láthatjuk a Föld-Hold viszonylatban. Így a Napot tőlünk kb 55 méterre lévő 55 cm átmérőjű gömbnek képzelhetjük el. És azt tudtad-e, hogy a mérések szerint a Hold évente 3,8 cm-rel távolodik a Földtől! Gondold végig, hogy a teljes nap- és holdfogyatkozás kapcsán ennek milyen következményei lesznek! Az ábra további részein vonalzó segítségével húzd be a fénysugarakat (ez a rész nem arányos)! Felhasznált irodalom Dr.BUDÓ Ágoston, Dr. MÁTRAI Tibor (1977) Kísérleti fizika III. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. ÁBRA: saját ötlet alapján.

22 Fizika 6. osztály Víz-, nap-, szélerőmű. Vízkerékkel felemelünk egy testet Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Mészárosné Segesdi Zsuzsanna Ha nyitott szemmel jársz, akkor biztosan észrevetted már, hogy a házak tetején egyre több napkollektor lesz. A szélerőművek száma is egyre nő! Ez azért van, mert földünk energiakészlete véges, és megújuló energiaforrásokat keresünk. Az emberiséget ősidők óta foglalkoztatta a gondolat, hogy olyan gépeket hozzanak létre, amellyel saját munkájukat megkönnyítik. A víz energiáját kezdetben közlekedésre, később már gabonaőrlésre, fűrészgép működtetésére is használták. A szél energiáját is igyekeztek hasznosítani. Történelem órán majd tanultok a nagy ipari forradalomról, ahol a hőerőgépeket kezdték használni. Kezdetben az volt a cél, hogy az energiát munkavégzésre (mechanikai energia) használják. Ma már gyakrabban elektromos energiává alakítják, és ahhoz kapcsolják a fogyasztókat. A napkollektorok segítségével inkább meleg vizet szolgáltatnak, amely csökkenti az egyik energia felhasználását. Napelemekkel inkább elektromos energiát állítanak elő. Hozzávalók (eszközök, anyagok) vízcsap kancsó lavór házilag készített vízkerék madzag kisebb-nagyobb testek, amiket ráakasztasz a madzagra stopper Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Akassz egy könnyebb testet a madzag végére, és kicsi sugárban kancsóból lavór felett (vagy a vízcsapot úgy nyisd ki, hogy vékonyan folyjon a víz) öntsd a vízkerékre úgy, hogy forgásba jöjjön! Figyeld meg, mi történik a madzagra akasztott testtel! 2. Most végezd el ezt a kísérletet úgy, hogy nagyobb tömegű testet akassz a madzag végére! 3. Most úgy, hogy az első testtel, de nagyobb vízsugárral kísérletezel! 4. Most úgy, hogy erősebb a vízsugár, és nagyobb a test tömege! Minden esetben figyeld a test mozgását! Ha tudod, mérd az egyes kísérletek időtartamát stopperral! (Ha nem tudod mérni, akkor majd segít eldönteni a szemed és az időérzéked.)

23 Feladatlap 23 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Fizika 6. osztály 1. Az alábbi táblázatba az előzőekben elvégzett négy kísérlet során tapasztaltakat tudod rögzíteni. A táblázatban használt jelölések :m= a kisebb tömegű test és M= a nagyobb tömegű test. Írd be a táblázat megfelelő részébe, amit a kísérlet során tapasztaltál a testek mozgásáról! Ha pontosan meg tudtad mérni a kísérlet időtartamát, akkor azt is, ha nem, akkor azt rögzítsd amit szemeddel érzékeltél! m M lassan folyik a víz gyorsabban folyik a víz 2. Tanároddal beszéld meg, hogy milyen energiaátalakulásokat lehetett megfigyelni ezeknél a kísérleteknél! Írd le a legfontosabbakat! Sorold fel, hogy lakókörnyezetedben milyen lehetőségeket láttál a megújuló energiákra? Te mit tennél, hogy a Földünk még élhetőbb legyen? ábra 2. ábra Felhasznált irodalom ábra: 2. ábra:

24 Fizika 6. osztály Kölcsönhatás a fénnyel Készítette: Hegedüs József Emlékeztető, gondolatébresztő Áramvezetés szempontjából két alapvető csoportra osztjuk az anyagokat. Vezetők és szigetelők. A különböző halmazállapotú anyagok különböző módon vezetik az elektromos áramot. A szilárd anyagok esetében a legközismertebbek a fémek. Vezetőképességüket a fémrácsot alkotó atomoknak, és a köztük szabadon mozgó elektronoknak köszönhetik. A folyadékokban és gázokban az áramvezetést az ionok biztosítják. Azonban vannak olyan anyagok, amiket nem tudunk egyértelműen a vezetők, vagy a szigetelők közé sorolni. Ezek az úgynevezett félvezetők. A félvezetők jellemző tulajdonsága, hogy bizonyos esetben vezetik az áramot, bizonyos esetben nem. Ez függ az anyagi minőségtől, és a külső hatásoktól. Léteznek szennyezett félvezetők, melyek kristályrácsa idegen atomokat is tartalmaz. Ezek azonban már vezetők. Két csoportjuk van: az n-típusú és a p-típusú félvezetők. Ezeket összeépítve létrejön egy kétrétegű félvezető, amit más néven diódának nevezünk. Ezek a diódák is sokféle tulajdonsággal bírnak. Vannak, amelyek áram hatására világítanak. Vannak, amik fény hatására áramforrásként működnek: ezek képezik a napelemek alapjait. Mi ezeket fogjuk vizsgálni kísérleteinkben. Természetesen a fent említett két csoporton túl még nagyon sok fajtájú, funkciójú dióda létezik. A félvezetők napjainkra rendkívül elterjedtté váltak. Megtalálhatóak szinte minden elektromos eszközben. Hozzávalók (eszközök, anyagok) fényérzékeny félvezető (napelem) izzó vezeték áramforrás (24 V) izzók foglalattal (10 W, 20 W, 50 W) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Állítsd össze az 1. ábrán látható áramkört! Látható, hogy az áramkör nem tartalmaz hagyományos értelemben vett áramforrást. Világítsd meg a napelemet először a 10 W-os izzóval! Figyeld meg, hogy mi történik! Most a 20 W-os izzóval világítsd meg a napelemet! Figyeld meg a változást! Majd az 50 W-os izzóval világítsd meg a napelemet! Figyeld meg a változást! Válaszold meg a kérdéseket! 2. A 2. ábrán látható áramkör legfontosabb elemei a félvezetők. Állítsd össze az áramkört! Takard el a fényérzékeny diódát!

25 Feladatlap 25 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Fizika 6. osztály 1. Mit tapasztalsz akkor, amikor megvilágítod a napelemet?.... Mit tapasztalsz, ha erősebb lámpával világítod meg a napelemet?.... Hogyan függ az áramkörben lévő izzó fényessége a megvilágítás erősségétől?.... Látható, hogy az áramkörben áram folyik anélkül, hogy lenne benne áramforrás. Tehát a félvezető elektromos árammá alakította, a napfényt. Hol találkozol a természetben ilyen jelenséggel, ahol valami a napfényt valamilyen más energiává alakítja át? Mi történik, mikor eltakarod a fényérzékelő diódát?.... Gondolkodj el a félvezető eszközök működésén! 1. ábra 2. ábra Saját ötlet alapján. ÁBRA: saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

26 Fizika 6. osztály 26 Jegyzetek

27 Jegyzetek 27 Fizika 6. osztály

28 A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlatvezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. Működési szabályzat - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%- os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.