Tematikus füzetek. A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések költségvetési hatása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tematikus füzetek. A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések költségvetési hatása"

Átírás

1 A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések költségvetési hatása

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Bevezetés... 5 A fejlesztések költségvetési hatása... 7 A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztésekhez köthető költségvetési bevételek és kiadások A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések költségvetési hatása A költségvetési hatás részletes elemzése A költségvetési hatás időbeni alakulása Fejlesztéspolitikai Tematikus füzetek október Szerző: Zubek István Szerkesztő: Hajdu Szilvia A kiadványért felel: Dányi Gábor, európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár Kiadja: Monitoring és Értékelési Főosztály, Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság 1077 Budapest Wesselényi utca Költségvetési hatások az operatív programokban Ágazati elemzés Regionális elemzés Főbb megállapítások és következtetések Módszertan Melléklet I. A módszertani lépések részletes bemutatása Melléklet II. - A támogatásintenzitás hatása a költségvetés bevételi és kiadási oldalára Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket Dr. Tétényi Tamásnak a módszertan kialakításáért, valamint Polyánszky-Tamási Zoltánnak az elemzés lektorálásában való közreműködéséért. 5

3 Vezetői összefoglaló Bevezetés Elemzésünkben a közt eltelt hét évben az Európai Unió társfinanszírozásával, az ÚMFT/ÚSZT keretében (az ERFA, ESzA és KA finanszírozásában) megvalósított fejlesztések közvetlen költségvetési hatását kíséreltük meg kimutatni 1. Az elemzésben vizsgált számlák összértéke Mrd Ft volt, mely számlák tartalmazzák az uniós hozzájárulást, a hazai társfinanszírozást, valamint a kedvezményezettek fejlesztésekhez hozzátett sajáterejét. Az elemzés fogalmi rendszerében az Európai Unió által támogatott fejlesztések közvetlen költségvetési hatása alatt a közösségi forrásokból finanszírozott fejlesztések megvalósításához köthető adó- és járulékvonzatot értjük, amit csökkentettük a magyar költségvetésből a fejlesztésekhez hozzátett hazai társfinanszírozással. A vizsgált időszakban a Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések közvetlen költségvetési hatásának becsült értéke 1180 Mrd Ft, azaz a fejlesztésekhez köthető bevételek becsült értéke 1180 Mrd Ft-tal haladta meg a költségvetési kiadásokat. A közt eltelt hét év közvetlen költségvetési hatásai időben nem egyenletesen jelentkeztek. A ciklus első három évében a hatás elmarad a vizsgált időszak második felében becsülttől. A pályázati rendszer fokozatos felfutásának következtében a közvetlen költségvetési hatás 90%-a 2010 és 2013 között realizálódott. A becsült hatás legnagyobb része a profitcéllal működő kedvezményezettektől származott e csoporton belül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részesedése a költségvetési hatásból kiemelkedő, meghaladja a 35%-ot. A gazdasági tevékenységek között az építőiparban becsültük a legjelentősebb hatást - az iparág alágazataihoz köthető a fejlesztések közvetlen költségvetési hatásának több mint harmada. 1 Tehát elemzésünkben nem számszerűsítettük a os programidőszak fejlesztéseihez kötődő költségvetési hatást. Elemzésünkben becslést készítünk arra, hogy a Kohéziós Politika keretében megvalósított projektek hogyan hatnak a költségvetés bevételi oldalára és hogy ezek a bevételek hogyan viszonyulnak a hazai társfinanszírozási összeghez, amit Magyarország tesz hozzá a kohéziós fejlesztések megvalósításához. Az Európai Unió által támogatott fejlesztések közvetlen költségvetési hatásában az államháztartás alrendszerei közül a központi költségvetéshez és az önkormányzati alrendszerekhez köthető bevételeket és kiadásokat számszerűsítjük. A két alrendszer eredményeit együtt kezeljük és a közvetlen költségvetési hatás elnevezéssel hivatkozunk rá: ez alatt a közösségi forrásokból 2 finanszírozott fejlesztések megvalósításához közvetlenül köthető adó- és járulékvonzatot értjük, amit csökkentettük a fejlesztésekhez a magyar költségvetésből hozzátett hazai társfinanszírozással. A támogatások költségvetés bevételi oldalát növelő adó- és járulékvonzatainak kimutatása során közvetlenül a támogatások mértékéből levezethető tételeket kíséreltük meg tetten érni (ÁFA, SZJA, társasági- és iparűzési adó stb.). Az így becsült bevételeket nem növeltük a kivitelezett fejlesztések használatából adódó pótlólagos, ebben az értelemben véve közvetett adóbevétellel (pl. környezetvédelmi termékdíjak), a különadókkal, valamint nem szerepel benne a költségvetés fejlesztéstől független bevétele. A költségvetés kiadási oldalait növelő tételként a magyar államnak a fejlesztésekhez közvetlenül hozzátett hazai társfinanszírozását számszerűsítettük, nem számoltunk azonban a költségvetést elemzésünk szempontjából közvetve terhelő kiadásokkal - pl. központi, vagy önkormányzati fejlesztések fenntartási költségeivel. 2 Az elemzésben a közösségi források, támogatások stb. elnevezéseket szinonimaként használjuk és az uniós hozzájárulásnak a hazai társfinanszírozással képzett összegét értjük alatta, tehát azt az összeget, amit a kedvezményezett a fejlesztése megvalósításához felhasználhat és nem sajáterőből kell előteremtenie. 6 7

4 Mindennek értelmében az eredmények kifejezetten az EU-s támogatásokkal közvetlenül összefüggő költségvetési hatást mutatják. A közvetlen költségvetési hatás mértéke alapján vonhatjuk le az elemzés lényegi következtetését a fejlesztéspolitikai beavatkozások költségvetéshez való hozzájárulásának jellegéről. Elemzésünk a 2007 és 2013 között a kedvezményezettek által az intézményrendszernek megküldött és az intézményrendszer által elfogadott számlák vizsgálatán alapul. Ebben a hét évben az Európai Uniós támogatásokat felhasználó kedvezményezettek 3 fejlesztésekhez kötött kifizetéseinek (5 778 Mrd Ft) 48%-át profitcéllal működő vállalkozások, 26%-át az önkormányzatok, 20%-át a központi költségvetés intézményei, és 6%-át a non-profit intézmények nyújtották be. 1. ábra: A kedvezményezettek részesedése a fejlesztéssel kapcsolatban elfogadott számlákból jövedelemtulajdonosi szektor bontásban 355 Mrd Ft 6% 1148 Mrd Ft 20% Non-profitszektor A fejlesztések költségvetési hatása A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztésekhez köthető költségvetési bevételek és kiadások Magyarország a 1083/2006/EK rendelet 53. cikke alapján hazai társfinanszírozás révén vállal részt a fejlesztések megvalósításában. A 2007 és 2013 között eltelt hét évben a projektek kifizetéseiből megközelítőleg 677 Mrd Ft volt a hazai társfinanszírozás összege. Az önkormányzatok és a központi költségvetés intézményeinek esetében a fejlesztésekhez hozzátett kedvezményezetti sajáterő része a hazai társfinanszírozásnak. A hazai társfinanszírozás mértéke kitüntetett jelentőséggel bír a közvetlen költségvetési hatás megállapításakor. A fejlesztések révén a költségvetésbe befolyt bevételeket (adó- és járulékbevételek) csökkenteni kell a hazai társfinanszírozással, mert a közvetlen költségvetési hatást a bevételek és a kiadások egyenlegeként értelmezzük Mrd Ft 26% Központi költségvetés Önkormányzatok For-profit vállalatok Az 1. táblázat az EU által társfinanszírozott fejlesztések közvetlen költségvetési bevételeit és kiadásait tartalmazza a kedvezményezettek jövedelemtulajdonosi szektorok szerinti bontásában. 1. táblázat: Az uniós társfinanszírozású projektekhez köthető közvetlen bevételek és kiadások (utóbbi a projektekhez hozzátett hazai társfinanszírozás formájában) jövedelemtulajdonosi bontásban 2763 Mrd Ft 48% Kedvezményezett Költségvetési bevételek Költségvetési kiadások Mrd Ft Mrd Ft A vizsgálatba bevont számlák összege For-profit vállalatok 4» Önkormányzatok Központi költségvetés Elemzésünkben a gazdasági szereplőket profitcéljaik alapján jövedelemtulajdonosi szektorokra bontottuk. A jövedelemtulajdonosi szektorképzés az elemzésben kulcsfontosságú, mert a különböző csoportok az európai uniós társfinanszírozású projektek közvetlen költségvetési hatása tekintetében elkülöníthető adó- és sajáterő-pozícióval jellemezhetők. Non-profit szektor Összesen

5 2007 és 2013 között a Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések megvalósításához köthetően 1858 Mrd Ft volt az adó- és járulékbefizetés becsült értéke, a költségvetést hazai társfinanszírozás formájában terhelő kiadás értéke pedig 677 Mrd Ft volt. A legtöbb adót és járulékot a profit céllal működő vállalatok fejlesztéseinek megvalósításához köthetően fizették be a költségvetésbe, a szektorhoz köthető bevételek értéke meghaladta a 761 Mrd Ft-ot, mely az időszakban becsült összes közvetlen költségvetési bevétel több mint 40%-a. Az önkormányzati költségvetés intézményei esetében a fejlesztések megvalósításához 537 Mrd Ft adó- és járulékbefizetés köthető, mely összeg az időszakban becsült közvetlen költségvetési bevételek 29%-át jelenti, 7 százalékponttal többet, mint amennyi a központi költségvetés intézményeinek fejlesztései megvalósítása révén került a költségvetésbe (427 Mrd Ft). Látható, hogy minden jövedelemtulajdonosi szektor esetében meghaladták a fejlesztések megvalósításából származó költségvetési bevételek a hazai társfinanszírozás formájában felmerülő költségvetési kiadások mértékét.» 4 A for-profit vállalatokon belül az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózó vállalatok költségvetési hatását eltérő módszertani logikát alkalmazva határoztuk meg. A könnyebb érthetőség kedvéért a gazdasági vállalkozások két csoportját az elemzés eredményeinek bemutatáskor összevonva szerepeltetjük, mert az evás vállalkozások részesedése a közvetlen költségvetési hatásokból a többi szektorhoz viszonyítva elenyészőnek tekinthető. A for-profit vállalatokon belül az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózó vállalatok költségvetési hatását eltérő módszertani logikát alkalmazva határoztuk meg. A könnyebb érthetőség kedvéért a gazdasági vállalkozások két csoportját az elemzés eredményeinek bemutatáskor összevonva szerepeltetjük, mert az evás vállalkozások részesedése a közvetlen költségvetési hatásokból a többi szektorhoz viszonyítva elenyészőnek tekinthető. A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések költségvetési hatása A bevételek és a kiadások számszerűsítése után meghatározhatók a közvetlenül a kohéziós fejlesztések megvalósításához köthető közvetlen költségvetési hatások. A fenti eredményeket összegezve mutatja be a 2. táblázat, melyben a költségvetés fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó bevételeit csökkentettük a hazai társfinanszírozással. 2. táblázat, Közvetlen költségvetési hatás jövedelemtulajdonosi bontásában Kedvezményezett Költségvetési hatás Mrd Ft For-profit vállalatok 495 Önkormányzatok 341 Központi költségvetés 261 Non-profit szektor 84 Összesen 1180 A között eltelt hét évben a kohéziós fejlesztések költségvetésre gyakorolt közvetlen hatása 1180 Mrd Ft volt. A legjelentősebb közvetlen költségvetési hatás a for-profit szektorbeli kedvezményezettek fejlesztéseihez köthető, a szektor részesedése megközelíti a 42%-ot. A profit céllal működő kedvezményezettek közé soroltuk a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t. A for-profit kedvezményezettek csoportján belül a társaság részesedése a kohéziós fejlesztések megvalósításához köthető költségvetési hatás tekintetében kimagasló, meghaladja a 35%-ot. Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a Kohéziós Politika megvalósítása a költségvetésre nettó értelemben véve pozitívan hat, azaz a fejlesztések adó- és járulékvonzatai révén befolyt bevételek összege magasabb, mint amennyit Magyarország hazai társfinanszírozás formájában a projektekre költ

6 A költségvetési hatás részletes elemzése A költségvetési hatás időbeni alakulása Az uniós fejlesztések közvetlen költségvetési hatásának időbeli alakulása nem volt egyenletes a vizsgált hét évben. Az időszak első három évére vonatkozó, becsült hatások elmaradnak az utolsó négy évben azonosított értékektől. Az eltérést a pályázati rendszer működésének fokozatos felfutása magyarázza, mert a költségvetési hatás együtt növekedett az intézményrendszer részéről teljesített kifizetések összegével. Évek 3. táblázat, A költségvetési hatás időbeli alakulása 5 A fejlesztésekhez köthető költségvetési hatás A fejlesztésekhez köthető költségvetési hatásnak az államháztartási bevételek főösszegéhez viszonyított aránya Az államháztartás bevételi főösszegei 6 Mrd Ft % Mrd Ft , , , , , , , Összesen Megjegyzés: A 3. táblázat harmadik és negyedik oszlopában szereplő értékek nem kumulatívak. 5 Elemzésünkben a költségvetési hatásban a központi költségvetés intézményeinek és az önkormányzatok és intézményeik kohéziós fejlesztésekhez köthető bevételeit és kiadásait összevonva kezeljük. 6 Az adatok forrása a KSH oldalán található, az EUROSTAT adatait alapul véve készített Az államháztartás bevételei összesen ( ) c. táblázat (www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tec00021.html), mely táblázatban az államháztartás alrendszereinek bevételei a folyó évi GDP százalékában kerültek megadásra. A 3. táblázatban szereplõ értékeket úgy határoztuk meg, hogy az államháztartás egészére (központi költségvetési alrendszer és önkormányzati alrendszer) vonatkozó konszolidált adatokat csökkentettük a társadalombiztosítási alapok bevételeivel ben az államháztartás bevételeit növelõ tételként került elszámolásra a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele, ezt a tételt azonban az általunk közölt adatokban nem jelenítettük meg. Az államháztartás 2011-es bevételi fõösszegét a 2010-es és 2012-es évek számtani átlaga alapján határoztuk meg. Összességében azt mondhatjuk, hogy a vizsgált hét évben az uniós támogatásokból társfinanszírozott fejlesztések megvalósításának közvetlen költségvetési hatása évről évre magasabb volt. Az éves hatásoknak az államháztartási bevételek főösszegéhez viszonyított aránya is folyamatos emelkedést mutatott, 2013-ban meghaladta a 4%-ot. 2. ábra, A hatások időbeli alakulása folyó áron Költségvetési hatások az operatív programokban A legnagyobb közvetlen költségvetési hatást a KÖZOP-ban és a GOP-ban becsültük, a hatás mindkét operatív programban meghaladta a 150 Mrd Ft-ot. Ebben a két operatív programban megvalósított fejlesztésekhez kapcsolódóan volt a legmagasabb az intézményrendszernek megküldött és elfogadottnak tekintett számlák összege a KÖZOP-ban 1036 Mrd Ft értékben, a GOP-ban 996 Mrd Ft értékben vizsgáltunk számlákat. A következő kategóriába a KEOP, a KMOP és a TÁMOP fejlesztéseihez köthető költségvetési hatások sorolhatók. Az operatív programok fejlesztéseinek megvalósításából származó hatások meghaladják a 100 Mrd Ft-ot, de nem érik el a 150 Mrd Ft értékhatárt

7 Az alacsonyabb forráskeretű ágazati és regionális operatív programokban megvalósított fejlesztések költségvetési hatása nem érte el a 100 Mrd Ft-ot. A közvetlen költségvetési hatás mértéke alapján kialakult sorrendet az adott operatív program keretében kifizetett fejlesztési pénzek volumene határozza meg. program egységnyi értékű számlájának átlagosan hány százaléka az eredményezett költségvetési hatás ábra, Egységnyi értékű elfogadott számla átlagos költségvetési hatásai operatív programok szerint 3. ábra, A közvetlen költségvetési hatás operatív programok szerinti bontásban A közvetlenül a fejlesztések megvalósításához köthetően számba vett adók és járulékok (ÁFA, SZJA, társasági adó stb.) költségvetési bevételekhez való hozzájárulásának mértéke különbözik az egyes fejlesztési területeken. Ezt a megállapítást azzal egészítjük ki, hogy az operatív programokban a költségvetés kiadási oldalát terhelő hazai társfinanszírozás egységnyi számlára vetített átlagos értéke is eltér (operatív programok szerint). A 3. ábrán látszik 8, hogy a fejlesztések közvetlen költségvetési bevétele minden operatív program esetében meghaladja a szükséges hazai társfinanszírozás mértékét, azaz minden operatív program esetében meghaladják a fejlesztésekhez köthető közvetlen költségvetési bevételek a költségvetési kiadásokat. A fejlesztések költségvetésre gyakorolt hatásának operatív programonkénti eltéréseit egy további aspektusból is megvizsgáltuk. A 4. ábrán az operatív programokat aszerint rendeztük sorba, hogy az adott operatív 8 A közvetlen költségvetési hatás becsült értéke minden operatív program esetében nagyobb mint 0 Ft. A következő pontokban az operatív programok 4. ábrán látható sorrendjét magyarázó okok megvilágítására teszünk kísérletet a költségvetés bevételi és kiadási oldalához hozzájáruló tényezők vizsgálatával. - A TIOP-ban a többi operatív programhoz viszonyítva egységnyi elfogadott számlaértékre vetítve kiemelkednek a költségvetés bevételi oldalát növelő, vissza nem igényelhető ÁFA befizetések. Ezzel magyarázható, hogy az első helyen szerepel az operatív 9 A 4. ábra eredményeinek értelmezésére hozunk példát a következőkben: A TIOP fejlesztéseinek keretében elköltött 100 Ft átlagos költségvetési hatása 26 Ft, tehát a TIOP-ban 100 Ft fejlesztési pénzből átlagosan 26 Ft-tal haladja meg a fejlesztésből közvetlenül levezethető adó- és járulékbevételek összege a fejlesztésekhez hozzátett, költségvetési kiadásként jelentkező hazai társfinanszírozás mértékét

8 programok egységnyi elfogadott számlaértékre vetített költségvetési hatás alapján kialakított sorrendjében. - A TÁMOP egységnyi elfogadott számlaértékre vetített költségvetési hatása átlagos. A fejlesztési programban a többi operatív programhoz viszonyítva - alacsony a nem visszaigényelhető ÁFA és az anyagköltség adótartalmával kapcsolatos adó- és járulékbefizetések értéke és magas a fejlesztések támogatásintenzitása 10, tehát egységnyi fejlesztéshez köthető kifizetésben magas a költségvetés kiadási oldalát terhelő hazai társfinanszírozás értéke, azonban az operatív programban oly mértékben kiemelkednek a bérköltség adótartalmával és a bérjárulékokkal kapcsolatos bevételek, hogy képesek ellensúlyozni az ÁFA, az anyagköltség és a hazai társfinanszírozás komponenseinek hatását. - A KÖZOP-ban és a KEOP-ban átlagosak az ÁFA, anyagköltség és bérjellegű adó- és járuléktartalmával kapcsolatos költségvetési bevételek, viszont ezekben a fejlesztésekben magas a támogatásintenzitás, tehát egységnyi fejlesztéshez köthető kifizetésben magas a költségvetés kiadási oldalát terhelő hazai társfinanszírozás értéke. - A GOP-ban alacsony az egységnyi elfogadott számlával alátámasztott költés átlagos költségvetési hatása, annak ellenére, hogy alacsony az operatív program fejlesztéseinek támogatásintenzitása. A GOP fejlesztések alacsony támogatásintenzitásának költségvetésre való kedvező hatását ellensúlyozza, hogy a GOP-ban pályázó kedvezményezettek által benyújtott számlák 92%-a esetében a kedvezményezettek visszaigényelhetik ÁFA befizetéseiket. A visszaigényelhető ÁFA költségvetési pozíciója semleges, így nem növeli a költségvetés bevételi oldalát. - Az EKOP-ban a legalacsonyabbak az egységnyi értékű elfogadott számlára jutó átlagos költségvetési hatások. Ennek oka kettős: amellett, hogy az operatív program fejlesztéseiben magas a támogatásintenzitás, a fejlesztéseket megvalósító kedvezményezettek szinte teljes mértékben visszaigénylik ÁFA befizetéseiket. 10 A Melléklet II.-ben szemléletesen bemutatjuk, hogy mi a kapcsolat a támogatásintenzitás és a költségvetés bevételi és kiadási oldala között. Ágazati elemzés Három gazdasági ágazathoz kötődik a vizsgált hatások több mint fele: a három kiemelkedő ágazatban az építőipar két alágazattal szerepel (1., út-, vasút- és közműépítés; 2., lakó- és nem lakóépületek építése). A két építőipari alágazat mellett kiemelkedik a Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazata, melyben 97%-ban a központi költségvetés intézményei valamint az önkormányzatok által megvalósított (általános közigazgatás, oktatás, kultúra, igazságügy, közbiztonság stb. fejlesztését célzó) beavatkozásokat valósítanak meg. 5. ábra, A legnagyobb közvetlen költségvetési hatással bíró szállítói ágazatok 27% 4% 4% 4% 6% 11% 24% 17% 42-Építőipar - Egyéb építmény építése (út, vasút, közmű) 84 -Közigazgatás és védelem; kötelező társadalombiztosítás 41 - Építőipar - Épületek építése (lakó- és nem lakóépület) 46 - Nagykereskedelem (kivéve: gépjármű és motorkerékpár) 71- Építészmérnöki és mérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat és elemzés 85 - Oktatás 25 - Fémfeldolgozási termék gyártása 43 - Építőipar - Speciális szaképítés (bontás, épületgépészeti szerelés...) Összes többi ágazat együtt A fenti ábrán látható az építőipar (TEÁOR kód: 41, 42, 43) kiemelkedő részaránya. Az iparág alágazatai foglalják el az ágazati sorrend első, harmadik és nyolcadik pozícióját az építőiparhoz kötődik a közvetlen költségvetési hatások csaknem 40%-a. Az elfogadott számlatételek alapján az építőipari fejlesztő tevékenységekből levezetett költségvetési hatások megközelítőleg 50%-a a KÖZOP, 15%-a pedig a KEOP prioritásainak keretében megvalósított fejlesztésekből származik

9 Regionális elemzés Regionális bontásban vizsgálva az eredményeket megállapítható, hogy a Közép-Magyarország régióban megvalósított projektekhez köthető a közvetlen költségvetési hatások negyede. A Közép-Magyarország régióban és a konvergencia régiókban megjelenő költségvetési hatások közt azonosított jelentős eltérésnek Budapest az oka, mert Budapesten van könyvelve az országos jelentőségű projektek (pl.: az egész országra kiterjedő infrastrukturális fejlesztések; munkanélküliek álláshoz jutását elősegítő országos képzési programok) költségvetési hatása. Ezek területi dezaggregációja számos módszertani nehézséget jelentett, ezért jelen elemzésünkben nem vállalkoztunk rá. 4. táblázat, A költségvetési hatás regionális megoszlása Régiók Költségvetési hatás Mrd Ft Közép-Magyarország 300 Észak-Alföld 206 Dél-Alföld 169 Közép-Dunántúl 135 Észak-Magyarország 126 Nyugat-Dunántúl 116 Dél-Dunántúl 96 Nincs megadva régió 33 Összesen 1180 A régiókban a vizsgált hatások mértéke szinte függvényszerű kapcsolatban van a régióban kivitelezett projektekhez köthető költéssel az elköltött fejlesztési források és a költségvetési hatások mértéke közt azonosított korreláció értéke 0,99. Főbb megállapítások és következtetések Elemzésünkben megkíséreltük kimutatni, hogy a Kohéziós Politika keretében megvalósított projektek hogyan hatnak a költségvetésre. A vizsgálatban a közvetlenül a kohéziós fejlesztések mértékéből levezethető bevételeket és kiadásokat becsültük meg. A költségvetési bevételek között a közvetlenül a fejlesztésekhez köthető adó és járulékbevételeket számszerűsítettük. Közvetlen költségvetési kiadásnak a Magyarország által a fejlesztések megvalósításához hozzátett hazai társfinanszírozást tekintettük. Az eredményeket a következő pontokban foglaljuk össze között EU-s támogatások költségvetésre gyakorolt hatása 1180 Mrd Ft-ra tehető. A Kohéziós Politika megvalósítása Magyarországon a költségvetésre nézve nettó értelemben véve pozitív hatással van, azaz több folyik be bevételként a fejlesztések adóvonzatai révén, mint amennyit Magyarország a társfinanszírozás formájában a projektekre költ. A pályázati rendszer működésének fokozatos felfutása miatt a vizsgált időszak első három évében elmaradtak a hatások az időszak második felében becsült értékektől. Ezzel egybehangzóan megállapíthatjuk, hogy a közt eltelt hét évben az uniós támogatásokból finanszírozott fejlesztések megvalósításának közvetlen költségvetési hatása évről évre magasabb volt. A gazdasági tevékenységek közül az építőipar alágazataiban becsültük a közvetlen költségvetési hatás csaknem 40%-át. Az iparág alágazatai között az út, vasút és közmű fejlesztésekből (TEÁOR kód - 42) származnak a legnagyobb hatások. A régiókban a vizsgált hatások mértéke szinte függvényszerű kapcsolatban van a régióban kivitelezett projektekhez köthető költéssel, azaz a fejlesztések szerkezetének regionális szintű különbségei nem eredményezik a fejlesztésekhez köthető költségvetési hatás mértékének jelentősebb eltérését

10 Módszertan Az elemzés alapjául szolgáló adatbázis forrása a ei EMIR ÚMFT 4.1.-es lekérdezés. A táblázatból minden olyan számlatételt figyelembe vettünk, amelyek pénzügyi teljesítése december 31-ig megtörtént a kedvezményezettek részére. Az elemzés alapját jelentő adatbázis a fejlesztési tevékenységek vonatkozó számláit mérlegtételekbe sorolva tartalmazza. Elemzésünkben nem szerepeltettük azon számlákat, melyek mérlegtétele nem volt sem bér-, sem pedig anyagköltségként értelmezhető (pl. Pénzügyi műveletek ráfordításai, Támogatási célú, tartósan adott kölcsön, Egyéb szolgáltatások költségei stb.). Mindennek következtében elemzésünkben az adatbázisban szereplő számlák értékének 94%-ával tudtunk számolni. A számítás alapadatait tartalmazó számlabontás 2 fő dimenzióban összes beérkezett számlatétel, elfogadott számlatétel - áll rendelkezésre. Elemzésünkben a költségvetési hatást az elfogadott számlatételek alapján számítjuk, tehát kifejezetten a fejlesztésekkel közvetlenül kapcsolatba hozható pénzmozgás költségvetési hatását becsültük. Az elemzésben figyelembe vettük, hogy a jövedelemtermelő projektek által termelt jövedelem csökkenti az Európai Bizottság felé elszámolható költségeket. Az Európai Uniós támogatások közvetlen költségvetési hatásának meghatározásához a következő irányadó módszertani lépésekkel dolgoztunk: - költségvetési vonatkozásukban különböző jövedelemtulajdonosi csoportokat definiáltunk; - közelítő adókulcsokat határoztunk meg anyagköltségre, bérköltségre, társasági adóra, egyszerűsített vállalkozói adóra, iparűzési adóra. A módszertani lépések részletes bemutatását a Melléklet I. tartalmazza. Melléklet I. A módszertani lépések részletes bemutatása Elemzésünk első lépésében a következő jövedelemtulajdonosi osztályokat határoztuk meg: 5. táblázat, Az elemzésben meghatározott jövedelemtulajdonosok Jövedelemtulajdonosi szektorok Központi költségvetés (költségvetési intézmények) Önkormányzatok és intézményeik 11 Non-profit szektor For-profit szektor Evás vállalkozások A jövedelemtulajdonosok ajánlott felosztásához éltünk azzal az egyszerűsítéssel, hogy a Non-profit szektor nem tartozik az ÁFA törvény hatálya alá, nem fizet társasági-, iparűzési adót és osztalékot, a profit céllal működő vállalkozások pedig iparűzésiadó-kötelesek és/vagy az ÁFA- és társasági adó törvény, vagy az EVA hatálya alá tartoznak. A központi költségvetés intézményei és az önkormányzatok szintén nem tartoznak az ÁFA-, társaságiadó- és iparűzésiadó-köteles körbe. A továbbiakban E elszámolható költséget, A nettó anyagköltséget (nem bér- és bérjellegű költséget), B bruttó bérkifizetést és ÁFA vissza nem igényelhető ÁFA-t finanszíroz S sajáterőből, U uniós és T hazai támogatásból. 11 A 2012 év végéig vizsgált számlatételek esetében az Önkormányzatok és intézményeik jövedelemtulajdonosi szektor intézményei az önkormányzati konszolidációt megelõzõ formájukban szerepelnek. A szektor tartalmazza az önkormányzati kórházak és iskolák pályázataival kapcsolatos számlatételeket, nem tartalmazza azonban az önkormányzatok gazdasági társaságainak és alapítványainak fejlesztésekkel kapcsolatos számláit, valamint a nemzetiségi önkormányzatok fejlesztésekre vonatkozó számlatételeit. Ezen számlatételek a többi jövedelemtulajdonosi szektorban kerültek megjelenítésre

11 A visszaigényelhető ÁFA-val nem foglalkozunk, mert az nem elszámolható támogatás alapjaként és költségvetési pozíciója semleges, véletlenszerű időbeni eltolással. A gazdasági összefüggések figyelembevételével elemzésünkhöz az alábbi módszertani logikát használtuk fel: β A bérköltség adótartama a bruttó bérre rakódó és abból levonandó adók és járulékok és a szakképzési hozzájárulás összege, felülre (tehát a szuperbruttó bérköltségre) vetítve, évente változott. A vonatkozó értéket 2011-ig 35,4%-ban, 2012-től 36,6%-ban határoztuk meg. 6. táblázat, Költségvetési hatások módszertani táblázata Kedvezményezett Központi költségvetés Önkormányzatok Non-profit szektor For-profit vállalatok EVA-s vállalkozások Költségvetési bevételek ÁFA+αA+βB ÁFA+αA+βB+µ(U+T A) ÁFA+ε(U+T)+αA+βB+µ(U+T)/2 Költségvetési kiadások Közkedvezményezettek sajáterejét is magába foglaló hazai társfinanszírozás Itt is fontos megjegyeznünk, hogy a központi költségvetés intézményeinek, valamint az önkormányzatoknak és intézményeiknek a fejlesztésekhez hozzátett sajátereje a hazai társfinanszírozás része. A módszertani táblázattal kapcsolatban a következő kiegészítő magyarázatokat tesszük: α Az anyagköltség adótartalma a beszállítói lánc egyes fokozatain keletkező hozzáadott érték adótartalma (bérek és nyereségek adóvonzatai és iparűzési adók) és az import ÁFA összege. A koefficiens értékét a kedvezményezett (ágazati besorolásának megfelelő átlagos) anyagfelhasználásának függvényében, Ágazati Kapcsolatok Mérlege tartalomszámítással lehet meghatározni. τ ε A társasági adó mértéke évente változott, elemzésünkben 12,9%-os értékkel számoltunk. Az EVA mértéke a tárgyidőszakban változott, értékét 2011-ig 25%-ban, 2012-től 37%-ban határoztuk meg. µ Az iparűzési adó területenként (és évente) változó mértékű volt, értékét elemzésünkben 2%-on rögzítettük. φ Az elszámolható költség fejlesztésre jellemző hányada beruházásként számlálható el, a maradék viszont folyó költségként a folyó évi társasági adó alapját csökkenti (pl. az ESzA-ból finanszírozott munkavállalói képzési költségei, járulékok megtérítése). A paramétert ERFA esetében 0-ra, ESzA esetében 100%-ra választottuk. Elemzésünkben az anyagköltség adótartalmát (α) nem a pályázó, hanem a fejlesztési tevékenység megvalósításával megbízott szállító 2008-as teáor kódja alapján határoztuk meg, mert úgy véljük, hogy a megvalósult fejlesztések költségvetési hatása ebben a megközelítésben pontosabban, szektor-specifikusabban becsülhető. Az anyagköltség adótartalmára az ágazati kapcsolatok mérlegéből invertálás segítségével számítottuk ki a közelítő értéket

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Melléklet 1. A knn-módszerhez használt változólista

Melléklet 1. A knn-módszerhez használt változólista Melléklet 1. A knn-módszerhez használt változólista 1. Régiók (1. Budapest, Pest megye, Dunántúl; 2. Dél-Magyarország; 3. Észak-Magyarország.) 2. Főállású-e az egyéni vállalkozó dummy (1 heti legalább

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)

Részletesebben

A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben

A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben Amiről szó lesz Az európai uniós támogatásokat szabályozó főbb normák - pénzügyi szempontból

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Példa a könyvvezetés, valamint a mérleg és az eredmény kimutatás

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2011. évi gazdálkodásról 2012. május CHANCE AUDIT KFT

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2011. évi gazdálkodásról 2012. május CHANCE AUDIT KFT BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍÍTVÁNY Közzhasszznú jjel lenttéss a 2011.. évii gazzdál lkodássrról l 2012.. májjuss CHANCE AUDIT KFT Tartalomjegyzék 1./ Számviteli beszámoló 3. oldal 2./ Költségvetési támogatás

Részletesebben

A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés. 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz. /2013.01.01. 2013.12.31.

A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés. 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz. /2013.01.01. 2013.12.31. A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz /2013.01.01. 2013.12.31. időszakról/ Vörös - Borsody Csilla Ügyvezető Szombathely, 2014. április 04. Savaria

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első nyolc hónapjában az ajánlatkérők összesen 7519 eredményes eljárást

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Építés, felújítás, bővítés Eszköz beszerzés. Általános költségek. szolgáltatás

Építés, felújítás, bővítés Eszköz beszerzés. Általános költségek. szolgáltatás Projekt elszámolható elszámolható költség: megítélt támogatás: 79 969 997 71 972 997 Megvalósíthat Projekt ósági előkészítés Közbeszerzés tanulmány (kivéve költsége készítése Projekt közbeszerzés és (projekt

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás / Infrastruktúra Operatív Program keretében

KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás / Infrastruktúra Operatív Program keretében 5. sz. melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás / Infrastruktúra Operatív Program keretében Munkahelyi képzések támogatása ernyőszervezeteken keresztül című pályázati felhíváshoz Kódszám:

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

GINOP-1.2.2-15 MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA

GINOP-1.2.2-15 MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15 MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01 EGYESÜLETI JELENTÉS a 2012. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2013. február 2 EGYESÜLETI

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A FÜVÉSZKERTÉRT ALAPÍTVÁNY

A FÜVÉSZKERTÉRT ALAPÍTVÁNY A FÜVÉSZKERTÉRT ALAPÍTVÁNY Kiegészítő melléklet 2012 Budapest, 2013. március 14. 2 A szervezet alapadatai: 1. elnevezés: A Füvészkertért Alapítvány 2. képviselő: Dr. Isépy István 3. székhely: 1083 Budapest,

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

VII. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ. Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

VII. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ. Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében VII. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Statisztikai számjel: 14460706-8621-572-05 Cégjegyzék szám: 05-09-016257

Statisztikai számjel: 14460706-8621-572-05 Cégjegyzék szám: 05-09-016257 Statisztikai számjel: 14460706-8621-572-05 Cégjegyzék szám: 05-09-016257 A vállalkozás megnevezése: vállalkozás címe: Tokaji Egészségfejlesztő Központ Nonprofit Kft 3910.Tokaj,Bodrogkeresztúri út 1544/1

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Előzmények Intézményi döntések 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat;

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15 MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15 A rendelkezésre álló forrás összege: A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg szabad vállalkozási

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli és a gyôri nonprofit szervezetek Körében Dr. Reisinger Adrienn Hajós Barbara bevezető gondolatok Európaiunióscsatlakozásunkótamárhazánkszámáraisrendelkezésreállnakatársadalmi

Részletesebben

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2009. évi egyszerűsített éves beszámolója

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2009. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai számjel - - Cégjegyzék száma 1 1 ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2009. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 2 3 1 8 4 0 0 6

Részletesebben

Útmutató az EU alapokból támogatásban részesülők áfa-megítéléséhez

Útmutató az EU alapokból támogatásban részesülők áfa-megítéléséhez Útmutató az EU alapokból támogatásban részesülők áfa-megítéléséhez I. Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban áfa-törvény) 38. (1)

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.2-15

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.2-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.2-15 A pályázat célja A Nemzetgazdasági Minisztérium által a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Részletesebben

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS I. A költségvetés összeállításának általános keretei Az önkormányzat 2012

Részletesebben

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2012. évi gazdálkodásról 2013. május CHANCE AUDIT KFT

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2012. évi gazdálkodásról 2013. május CHANCE AUDIT KFT BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍÍTVÁNY Közzhasszznú jjel lenttéss a 2012.. évii gazzdál lkodássrról l 2013.. májjuss CHANCE AUDIT KFT Tartalomjegyzék 1./ Számviteli beszámoló 3. oldal 2./ Költségvetési támogatás

Részletesebben

2012 Elemi költségvetés

2012 Elemi költségvetés A fejezet megnevezése, székhelye:......... Irányító szerv:......... Számjel 324809 1091 03 02/01 264967 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 2012......

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2013. évi gazdálkodásról 2014 05 15 CHANCE AUDIT KFT

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2013. évi gazdálkodásról 2014 05 15 CHANCE AUDIT KFT BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍÍTVÁNY Közzhasszznú jjel lenttéss a 2013.. évii gazzdál lkodássrról l 2014 05 15 CHANCE AUDIT KFT Tartalomjegyzék 1./ Számviteli beszámoló 3. oldal 2./ Költségvetési támogatás

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Pályázatírás

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Pályázatírás Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

BOT TYÁN EQUUS KÖZHASZN Ú ALAPÍTVÁNY

BOT TYÁN EQUUS KÖZHASZN Ú ALAPÍTVÁNY BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍÍTVÁNY Közzhasszznú jjeel leenttééss a 2010.. éévii gazzdál lkodássrról l 2010.. májjuss CHANCE AUDIT KFT Tartalomjegyzék 1./ Számviteli beszámoló 3. oldal 2./ Költségvetési

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től)

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) Program megnevezése Hitelnyújtó intézmény Szerződés száma Hitelszerződés kelte Hitelnyújtás célja Beruházás(ok)

Részletesebben

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete Adószám: 13386140-2-13 Cégjegyzékszám: 13-09-101130 Ügyvezető

Részletesebben

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése - 1

Részletesebben

A regionális támogatási térkép azonosítja azokat a régiókat, amelyek az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) állami támo-

A regionális támogatási térkép azonosítja azokat a régiókat, amelyek az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) állami támo- Állami támogatások joga 7 (2010/3) 3 8. A BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOK ESETÉBEN BUDAPESTRE ALKALMAZANDÓ MAXIMÁLIS TÁMOGATÁSI INTENZITÁS 2011-TŐL TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSÁVAL KAPCSOLATBAN FELMERÜLŐ EGYES KÉRDÉSEK Hargita

Részletesebben

Magyar Diabetes Társaság 2013. évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

Magyar Diabetes Társaság 2013. évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Magyar Diabetes Társaság 2013. évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1.Általános rész: A Társaságot 1970.évben hoztuk létre. A Társaság képviselője 2013.évben: Prof. Dr.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Mátraszentimre Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (II.06.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről

Mátraszentimre Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (II.06.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Mátraszentimre Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (II.06.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Magyarország központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX.

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Kozármisleny Város Önkormányzat képviselő-testületének 1/2015. (II.02.) önkormányzati rendelete az önkormányzat és intézményei 2015. évi költségvetéséről (egységes szerkezetben a 20/2015.(VIII.17.) önkormányzati

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei :

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei : SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve Tervdokumentáció részei : I/1. számú melléklet: I/2. számú melléklet: I/3. számú melléklet:

Részletesebben

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01 EGYESÜLETI JELENTÉS a 2008. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2009.március 2 EGYESÜLETI

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány. 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. (2030 Érd, Júlia u. 49.)

Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány. 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. (2030 Érd, Júlia u. 49.) Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. A alapítvány rövid bemutatása: Tevékenység kezdete: 2005.02.17 Székhelye: 2030 Érd, Júlia u. 49. A beszámoló aláírására jogosult:

Részletesebben

Támogatások igénylése, kifizetési kérelmek összeállítása

Támogatások igénylése, kifizetési kérelmek összeállítása Támogatások igénylése, kifizetési kérelmek összeállítása ÁROP-1.A.5, 3.A.2 Pályázói információs nap Előadó: Kocsis Beáta, Pénzügyi menedzser MAG Zrt. 2014. március 25. Budapest Szabályozási háttér 4/2011

Részletesebben

A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE

A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE Készítette: Dr. Király Eszter Gazdasági vezető Budapest, 2013. április Tartalomjegyzék I. A Magyar Úszó Szövetség mint Kiemelten közhasznú egyéb szervezet

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum. korlátolt felelősségű társaság. 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum. korlátolt felelősségű társaság. 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához Általános rész: Név: FÜZESGYÓGY KFT. Képviseletre jogosult:

Részletesebben

1. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzatra, valamint annak költségvetési szerveire.

1. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzatra, valamint annak költségvetési szerveire. Rendelet szövege Sárkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2012 (XI. 30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetésének harmadik negyedévi módosításáról Sárkeresztúr

Részletesebben

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév II. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014 I. félév 1. Feladat (40 pont) Könyvelés Főkönyvi számlavázakon Eszközök Nyitó mérleg Források A. Befektetett

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzatának képviselőtestülete a helyi

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Statisztikai számjele: 13920410-4741-113-15 Cégjegyzék száma: 15-09-071364 Vállalkozás megnevezése: MasterMind Interactive Kft Vállalkozás címe: 4400 Nyíregyháza Korányi F. utca 29/A Kiegészítő melléklet

Részletesebben

Projekt-végrehajtás és lebonyolítás a HEFOP pályázatos programjaiban. Törökné Rózsa Judit 2006. június 13.

Projekt-végrehajtás és lebonyolítás a HEFOP pályázatos programjaiban. Törökné Rózsa Judit 2006. június 13. Projekt-végrehajtás és lebonyolítás a HEFOP pályázatos programjaiban Törökné Rózsa Judit 2006. június 13. HEFOP A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) megvalósítására 2004-2006 között 750

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Kozármisleny Város Önkormányzat képviselő-testületének 1/2015. (II.02.) önkormányzati rendelete az önkormányzat és intézményei 2015. évi költségvetéséről Kozármisleny Város Önkormányzat képviselő-testülete

Részletesebben

Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE B E V É T E L E K

Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE B E V É T E L E K Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE 1. számú tájékoztató tábla B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2012. évi 2013.évi 1 2 5 3 1. I. Önkormányzat

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.2-15 1. A pályázat alapvető célja A Felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

2. számú KIFIZETÉSI IGÉNYLÉS Kérjük, az űrlap kitöltését megelőzően olvassa el az útmutatót MARCALI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA

2. számú KIFIZETÉSI IGÉNYLÉS Kérjük, az űrlap kitöltését megelőzően olvassa el az útmutatót MARCALI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 2. számú KIFIZETÉSI IGÉNYLÉS Kérjük, az űrlap kitöltését megelőzően olvassa el az útmutatót A kifizetési igénylés a(z) Időközi kifizetési igény Záró kifizetési igény elválaszthatatlan részét képezi. 1.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2015. február 25-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2015. február 25-i ülésére 873-1/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2015. február 25-i ülésére Tárgy: A Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014. (II.13.)

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés a. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. 2011. évi működéséről

Közhasznúsági jelentés a. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. 2011. évi működéséről Közhasznúsági jelentés a Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft 2011. évi működéséről 1. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. bemutatása I. A Társaság azonosító adatai Bejegyzés dátuma:

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Monostorpályi Község Polgármesterétől E L Ő T E R J E S Z T É S Monostorpályi Községi Önkormányzat és intézményei 2015. évi gazdálkodásának I. félévi helyzetéről Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 30-i ülésére 834-3/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 30-i ülésére Tárgy: A Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2015. évi költségvetéséről szóló

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben