Pénzügyek. 5. A pénzügyi piacok

Átírás

1 Pénzügyek 5. A pénzügyi piacok 1

2 Fő témák 1. Pénzügyi piacok fogalma 2. A keresleti oldal 3. A kínálati oldal 4. A pénzügyi piacok szegmensei 5. A pénzügyi piacok fejlődése 6. Pénzügyi válságok és kezelésük 3 1. Pénzügyi piacok fogalma első megközelítés Különböző szereplőknél és/vagy különböző időpontban rendelkezésre álló pénzek és pénzügyi instrumentumok adás-vételének színterei Pénzügyi instrumentum = pénzre szóló követelés, amely egyszerre aktíva és passzíva A pénzügyi instrumentum lehet szabványos, vagy egyedi szerződésen alapuló (az előbbi az értékpapír, a második pl. hitel vagy betét) 4 2

3 1. Pénzügyi instrumentumok Értékpapírok tipizálása: hitelviszony, tulajdonosi jogviszony, futamidő, forgalomképesség (zárt és nyílt kibocsátás) kibocsátó szerint, Egyedi szerződések tipizálása: betét-hitel~, biztosítási ~, vagyonkezelési ~ stb. Jellemzően nem forgalomképesek, az értékpapírosítás ezen segít Pénzügyi piacok fogalma második megközelítés Kereslet= gazdasági szereplők szükségletei (likviditási igény, finanszírozási igény). Kínálat= pénzkínálat, pénzügyi megtakarítások, spekuláns, arbitrázsör Piaci szereplők 6 3

4 2. A keresleti oldal ~ a gazdasági szereplők likviditási és finanszírozási igénye Likviditás = fizetési kötelezettség teljesítése időveszteség nélkül (likviditásmenedzsment) Finanszírozási igény = erőforrások biztosítása gazdasági tevékenységhez önfinanszírozás és külső forrás Finanszírozási igény, ~ döntés Eszköz A gazdasági tevékenység feltételei Forrás Belső (önfinanszírozás) Külső Visszatartott profit El nem költött munkajövedelem El nem költött adóbevételek Vagyontárgyak értékesítése Részvény Kötvény Bankkölcsön Fogyasztói hitel Államkötvény Önkormányzati kötvény Önkormányzati bankkölcsön 8 4

5 2.3. Döntési szempontok 1. Explicit költségek 2. Kockázatok 3. Implicit költségek (pl. adózás hatása) 9 3. A kínálati oldal Likviditási igény kielégítése és a finanszírozási külső forrásait a pénzügyi piacok kínálata biztosítja Forrás a pénzteremtés és a megtakarítás Megtakarításokból befektetés Pénzügyi közvetítés 10 5

6 3.1. A pénzügyi közvetítők szerepe és feladata A felek egymásra találásának segítése A legkülönfélébb elvárások összehangolása a hozammal, kockázattal és a futamidővel kapcsolatosan A szétszórt megtakarítások összegyűjtése A források gyors, hatékony áramoltatása A pénzügyi közvetítés típusai Közvetlen finanszírozás Közvetett finanszírozás Közvetlen finanszírozás A befektető átadja a beruházónak megtakarítását, ezért értékpapírt kap A befektetési döntést a megtakarító hozza, a befektetés kockázatát ő viseli Tipikus intézményei: szervezett (tőzsdék) és nem szervezett (OTC)értékpapír piacok Szereplők: befektetők, a pénzügyi eszközök kibocsátásának megszervezésében aktív szerepet játszó befektetési bankok, és értékpapír kereskedők, spekulánsok, arbitrazsőrök Pl. gazdasági társaságok kötvény és részvény kibocsátása, államadósság papírok 12 6

7 3.1. Közvetett finanszírozás A befektető megtakarítását egy pénzügyi közvetítőnek adja át, egyedi szerződés keretében A pénzügyi közvetítő finanszírozza a beruházót ő méri fel ennek összes kockázatát Tipikus intézmények: bank-piac, biztosítási piac Szereplők: befektetők, kereskedelmi bankok, üzleti biztosítók, nyugdíj alapok, befektetési társaságok, lízing cégek Pénzügyi piacok szegmensei Hazai fizetési eszközök, illetve az ezekre szóló követelések piacai a pénzés tőkepiacok Külföldi fizetőeszközök piacai a devizapiacok 14 7

8 4.1. Pénz- és tőkepiac 1. Értékpapírok vs. egyedi szerződése 2. Elsődleges vs. másodlagos piacok tőzsdék szerepe (NYSE) 3. Nyílt vs. zárt piacok 4. Azonnali vs. határidőspiacok Pénzügyi szolgáltatáspiacok szegmensei Bankpiac Biztosítási piac Befektetési szolgáltatások piaca Szabályozás 16 8

9 4.3. Reguláció vs. dereguláció Szabályozás területei: Piacra történő ki- és belépés feltételei Versenykorlátok Információszolgáltatási kötelezettség Felügyeleti ellenőrzés módja Védőhálók (pl. végső mentsvár, betétbiztosítás) 1980-as évektől kibontakozott a szolgáltatási szegmensek közötti szabályozási különbségek leépítése (dereguláció) pénzügyi hipermarketek létrejötte A pénzpiac és tőkepiac elhatárolása Hagyományos elhatárolás: a piacon gazdát cserélő instrumentumok likviditása, amit a lejárathoz kötöttek, rövid és hosszú lejárat A mai pénzügyi rendszerekben a lejárat és a likviditás nem esnek feltétlenül egybe Más szempont lehet: az instrumentum milyen típusú szereplő passzívája, fizetési ígérete. Lehet monetáris szereplő, állam, nem monetáris szereplő. likviditási vagy finanszírozási igényről van-e szó? 18 9

10 4.5. Értékpapírok fogalma Értékpapír pénzügyi és jogi fogalma közötti különbség (securityvsvoucher) (váltó, közraktárjegy). (Jog logikája pl. szabályozási cél az értékpapír hamisítás szankcionálása) Pénzügyi fogalom = szabványos, meghatározott jogi előírásoknak, standardoknak és szokványoknak eleget tévő instrumentumok Egyre kevésbé papírok, dematerializáció Értékpapírok típusai Alapinstrumentumok: hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények részesedést megtestesítő, részvény ezek kombinációi. Származtatott instrumentumok: derivatívák, pl. opciók, swap, futures 20 10

11 4.6. Értékpapírok típusai (2) Jogviszony szerint: hitelviszonyt tulajdonosi jogokat a kettő kombinációja, illetve az átváltás lehetőségét Kibocsátó szerint: állampapírok, szuverén adósságot testesít meg, fedezete az adó nem szuverén kormányzati adósságot megtestesítő, fedezete sokféle lehet (pl. díjbevétel) vállalati értékpapírok Lejárat, hozam stb. szerint Értékpapír piacok alaptípusai Szervezett piacok, tőzsdék: a kereskedés szabályai a kereskedésre jogosultak köre a kereskedés tárgyait képező instrumentumok kötöttek OTC, vagy nem szervezett piac(ok) 22 11

12 4.8. Piac likviditása Piac likvid, ha egységnyi időszakban sok tranzakció megy végbe A mély piac, sekély piac fogalmát a devizapiacok esetében szokták használni Tökéletes piac, hatékony piac Tökéletes piac (modell) végtelenhez közelítő szereplőszám szereplők árelfogadók, nem tudják a piaci kondíciókat befolyásolni nincs arbitrázs egyenlő informáltság Hatékony piac = ha piaci hozamok, árfolyamok minden új nyilvános információra reagálnak 24 12

13 5. Pénzügyi piacok fejlődése 1. Beruházások, beruházási igények 2. Kockázatok kezelése 3. A gazdasági fejlődést meghatározó ágazat (pl. IT) 4. Pénzügyi innováció (CDO) 5. Piaci stabilitás (közjószág) állami beavatkozás Pénzügyi válságok és kezelésük 26 13

14 BÉT A magyar tőzsde január 18-ánkezdte meg működését Pesten. Az intézmény először értékpapírtőzsdeként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját és felvette a Pesti Érték-, Árutőzsde és Gabonacsarnok nevet, az elnevezést 1871-től Pesti, majd 1873-tól Budapesti Áru-és Értéktőzsde(BÁÉT) váltotta fel. A magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték. A kilencvenes évektől a magyar államkötvények rendszeres szereplői voltak a londoni, párizsi, amszterdami és berlini börzéknek május 25-én Budapesti Áru- és Értéktőzsdét feloszlatták, annak vagyonát pedig állami tulajdonba vették. 27 BÉT A Budapesti Értéktőzsde június 21-én újra megnyitotta kapuit: 41 alapító taggal és az induláskor egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal. A tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés 1995-ig működött a BÉT-en. 2002áprilisában az új tőzsdetanács a gazdasági társasági forma mellett döntött A Tőzsde életében a 2004-es év meghatározó eseményeket hozott. Jelentős átrendeződés a BÉT tulajdonosi szerkezetében: tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börseés az ÖsterreichischeKontrollbank AG vásárolta meg a Tőzsde többségi részesedését

15 BÉT A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja révén, november 2-óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en december 6-án elindult a Tőzsde új kereskedési rendszere, a XETRA, amely leváltotta a tizenöt éve használatban lévő régi rendszert. A Magyar Nemzeti Bank 2015.november 20-ánadásvételi szerződést kötött a Budapesti Értéktőzsdében (BÉT) eddig 68,8 százalékos tulajdonnal bíró osztrák CEESEG AG-valés ÖsterreichischeKontrollbank AG-val. A tranzakcióval az MNB minősített többségi tulajdonosává vált a hazai értéktőzsdének. 29 BÉT A tőkepiaci folyamatok jelzésére a Tőzsde hazai (BUX, BUMIX), regionális (CETOP20) árindexeket számol. A hazai részvényindexek a BÉT-en jegyzett részvények árainak alakulását sűrítik egy-egy mutatószámba. A regionális blue-chipindex a 20 legnagyobb tőkeértékű és forgalmú közép-európai vállalat részvényeinek teljesítményét tükrözi. A hozamindex a rövid lejáratú állampapír befektetéseken elérhető átlagos hozamot mutatja

16 BUX Index összetétele Részvény Tőzsdére bev. menny. Közkézhányad Súlyozási tényező Záróár (HUF) Számláló (HUF) Súly a kosárban (%) ANY ,7159 1, ,85 0,58 APPENINN ,2934 1, ,00 0,11 CIGPANNONIA ,7896 1, ,90 0,44 ELMU ,0187 1, ,54 0,15 EMASZ ,0686 1, ,80 0,24 FHB ,2464 1, ,50 0,59 GRAPHISOFT ,5074 1, ,18 0,64 M-TELEKOM ,4079 1, ,16 9,89 MOL ,5002 0, ,60 27,18 OTP BANK ,7443 0, ,85 35,58 PANNERGY ,5873 1, ,58 0,22 PLOTINUS ,5349 1, ,70 0,13 RABA ,2566 1, ,14 0,22 RICHTER GEDEON ,6497 0, ,29 23,72 ZWACK ,1797 1, ,00 0,31 Összesen: ,09 100,00 31 BÉT azonnali piac Az azonnali piacon a kereskedés két szekcióban, a részvény és a hitelpapír szekciókban zajlik. A részvény szekcióban tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal (részvények, befektetési jegyek) lehet kereskedni, illetve speciális értékpapírként ebben a szekcióban szerepel a kárpótlási jegy is. A hitelpapír szekcióban kapnak helyet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, így a diszkont kincstárjegyek, az államkötvények, a vállalati kötvények és a jelzáloglevelek

17 Származékos piac A tőzsdei határidős és opciós termékek a származékos (származtatott) pénzügyi termékek családjába tartoznak. A származékos termék elnevezés onnan ered, hogy ezen termékek ára egy úgynevezett alaptermék árából származtatható. A BÉT származékos termékei a határidős és az opciós kontraktusok. A határidős illetve az opciós piaci ügyleten keresztül kiugróan magas hozamú, de ezzel együtt magasabb kockázatú pozíciót éppúgy létre lehet hozni, mint a befektető portfoliójának kockázatát csökkenteni. 33 Származékos piac határidős deviza határidős kamat határidős részvény és index opciós deviza opciós részvény és BUX 34 17

18 Árupiac A Tőzsde árupiacán azonnali, határidős és opciós ügyletek köthetők gabona termékekre. A tőzsdei árutermékek szabványosítottak. A BÉT meghatározza a termékek minőségi jellemzőit, továbbá az árupiaci ügyletek paramétereit is, úgy mint a teljesítés parítása, a kontraktusméret, a teljesítés módja, a lejáratok, továbbá opciók esetén az opció típusa (vételi, eladási), valamint a lehívási árak lehetséges értékei. A határidős illetve az opciós árupiaci ügyleten keresztül kiugróan magas hozamú, de ezzel együtt magasabb kockázatú pozíciót éppúgy létre lehet hozni, mint a befektető portfoliójának kockázatát csökkenteni. 35 A BÉTaPiac A Budapesti Értéktőzsde BÉTaPiacán lehetőség nyílik a befektető számára külföldi részvényekkel történő kereskedésre. Az itt elérhető részvények teljesen azonosak a külföldi piacokon forgó papírokkal. A kereskedés forintban zajlik, így devizaátváltási költségek nélkül biztosít hozzáférést számos európai nagyvállalat külföldi pénznemben kibocsátott részvényeihez. A BÉTaPiacon regisztrált külföldi értékpapírok likviditását árjegyzők biztosítják, akik szerződésben vállalnak kötelezettséget vételi és eladási ajánlatok jegyzésére. Az árjegyzés segít abban, hogy a befektetők bármikor találjanak vételi és eladási ajánlatot a külföldi részvényekben a piaci viszonyoknak megfelelő árfolyamon

19 Köszönöm a figyelmüket! 37 19