A Gödri Ferenc Általános Iskola lapja szeptember-október VIII. évfolyam, 1. lapszám

Átírás

1 A Gödri Ferenc Általános Iskola lapja szeptember-október VIII. évfolyam, 1. lapszám Szerkeszti Bede Erika magyartanár Iskolába járok ősztől, Mert már hatéves vagyok. Hátamra veszem a táskám, S indulok, mint a nagyok. Táskámban sok tarka könyv van, Mesékkel és képekkel. Amint lapozgattam őket, Úgy tűnt, minden érdekel. Igyekszem majd megtanulni Mielőbb az ábécét. S meglepem az anyukámat: Én olvasok majd mesét.

2 Szent Mihály hava Idén is rövid volt a nyár, hamar elteltek a nyári vakáció gondtalan napjai és ismét itt állunk az iskolaudvaron, ahol nemrég köszöntünk el egymástól és tanárainktól az elmúlt tanév végén. Csakhogy most sok szép nyári élmény hatása alatt állunk itt, türelmetlenül várva, hogy elmeséljük, megbeszéljük élményeinket. Most még nem is akarjuk elhinni, hogy véget ért a vakáció. De azért van pár jó dolog is ebben a mai napban: örülünk annak, hogy újra láthatjuk az ismerős arcokat, a hiányzó barátokat, osztálytársakat. És kíváncsi szeretettel fogadjuk a még ismeretlen, új kisdiákokat, a nulladik éveseket és az elsősöket, akiket a negyedikesek és mi, nyolcadikosok kézen fogva vezettünk ide az imént. Amit most ők éreznek, nyolc évvel ezelőtt ugyanazt éltük át mi is. Kedves kicsi hatévesek, hétévesek! Talán ti vártátok a legjobban ezt a mai napot. Szépen megnőttetek a nyáron! Az óvodai kisszékekben már biztosan nem férnétek el. Nagyon örülünk nektek, vártunk már benneteket! A mai naptól sok-sok izgalmas dolog vár rátok. Nem könnyű a megszokott óvodából, ismert ovistársak, óvónénik közül egy ilyen hatalmas iskolaépületbe kerülni, itt eligazodni, új társakra lelni, idegen tanítónénik szavára figyelni. Nem könnyű, de kíváncsiságot ébresztő kihívás, olyan akadály, amit hamar le fogtok győzni. Kedves Diáktársaim! Az első tanítási napon sok diákban fogalmazódik meg: most jobban fogok tanulni, mint tavaly, nem hagyok mindent az utolsó pillanatra. Ha valóban fogalmaztatok meg magatokban ti is ehhez hasonló gondolatokat most az új tanév első napján, kérlek benneteket, tartsátok be fogadalmatokat, és próbáljatok jó és szorgalmas diákok lenni. Sikerekben gazdag, megelégedett új tanévet kívánok mindannyiunknak! Gáll Tímea-Nóra, VIII.b SZEPTEMBER 8. KISASSZONY NAPJA Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Ilyenkor kezdték a dióverést. Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Vetés kezdetét jelentette a nap. A gazda megszentelte a vetőmagot. Tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez sem szólt. Vetés közben tilos volt káromkodni. Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön a gabona. Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak. SZEPTEMBER 29. MIHÁLY NAPJA A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a hét főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. Báli mulatságot tartottak a pásztorok e napon. A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például: Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot. Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. E nappal megkezdődött az ún.kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott. Nyilas Beáta, VI.b

3 Táborban Benedek-mezőn szeptember 3-án elmehettem egy iskolai táborba Benedek-mezőre. Nagyon jól telt. Első nap megismerkedtünk a többi táborlakóval és a csoportvezetőinkkel. Második nap kézműves tevékenységen vettünk részt: nemezeltünk, gyapjúból labdát gyúrtunk, gyöngyből karkötőt, agyagból tányért keszítettünk, majd batikoltunk, kendőt festettünk. Harmadnap kirándulni vittek bennünket. Ellátogattunk Kézdivásárhelyre, ott fagyiztunk. Felmentünk Bálványosra, onnan pedig a torjai Büdös-barlanghoz. Voltunk a Szent Anna-tónál, ahol megnéztük a Szent Anna-kápolnát is. Csütörtökön gyakoroltunk a pénteki előadásra. Az utolsó napon, pénteken előadtuk a címünket. Vacsora után tábortűznél beszélgettünk, énekeltünk. Szombat reggel rendet raktunk a szobánkba, összecsomagoltunk, reggeliztünk, elköszöntünk egymástól, és egy luxus autóbusszal haza jöttünk Sepsiszentgyörgyre. Ez a tábori hét szép élmény volt számomra. Bárcsak újra elmehetnék egy ilyen táborba! Barlaboly Rebeka, VI.b Fent a Szent Anna-tó, lent a Szent Anna-kápolna Táborban a Balatonon Én a nyáron Magyarországon voltam táborban. Pontosabban a Balatonon. Augusztus 5-én indultunk egy luxusbusszal. Egy hetet tartott a tábor. Reggel indultunk Sepsiszentgyörgyről, és éjjelre értünk oda. Első nap már nyolckor reggeliztünk, majd indultunk is a strandra. Délben mentünk vissza a táborba ebédelni. Aztán irány megint a strand Vacsora után vissza kellett térni a hálókörletbe. Harmadik vagy negyedik nap Tihanyban voltunk kirándulni. Megnéztük a levendulaházat. Miután eljöttünk onnan, ismét strandra mentünk, ahol sportnap volt. F foci és még sok minden más. Minden nap volt vízi aerobik. Moziban is voltunk, az Aranyhaj és a nagygubanc című filmet láttuk. Utolsó nap nagyjából csomagolással telt, és míg a cuccaink a buszon vártak, elmentünk a díjkiosztóra. Hazafelé megálltunk a Tesco hipermarketben. Nagyon hosszú volt az út hazáig. Igyártó Szabolcs, VI.b

4 A magyar népmesék atyja, Benedek Elek születésnapján idén is megünnepelte az V. osztály a Magyar Népmese Napját. Ezúttal a Furulyás Palkó című népmesét dramatizáltuk. (Bede Erika magyartanár) Palkót Dálnoki Márk Attila játszta, az édesanyát Balogh Tímea (lásd fekete kendőben), a megmentő szomszédasszonyt Dávid Szidónia. A király Egyed Arnold volt, a királyné Zsigmond Noémi, a szomorú királykisasszony pedig Novák Erzsébet Beáta. A mesélő szerepét Fésüs Emőke vállalta.

5 Összeállították: Czine Koppány, Péter Eszter, Pinti Zsolt VII.b

6 OKTÓBER 6. AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA Nemzeti gyásznap. Miután a magyarok Világosnál letették a fegyvert, befejeződött az es szabadságharc. Ezt követően a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukás után kerültek az osztrákok fogságába. Ők a nemzet vértanúivá váltak: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. OKTÓBER 23. AZ 1956-os FORRADALOM EMLÉKNAPJA Nemzeti gyásznap. Az 1956-os Forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Az aradi 13vértanú OKTÓBER 15. SZENT TERÉZ napja. Sokfelé szüretkezdő nap volt. A szüret a parasztgazdaságban nagyon fontos esemény. Általában a falubéli gazdák segítettek egymás szőlőjében a szüretelésnél, illetve bérmunkásokat is alkalmaztak. A házigazda a szüretelőket megvendégelte, annak befejeztével pedig szüreti bálokat is tartottak. Szokásban voltak bizonyos szüreti mulatságok is, természetesen a munkák utolsó napján az ún. végzéskor. OKTÓBER utolsó hétfője: AZ ISKOLAKÖNYVTÁRAK VILÁGNAPJA Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. November 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca elbukott.

7 Csomakőrös Zágon Ezt a települést 1904-ig csak egyszerűen Körösnek nevezték, ám ekkor nagy szülöttére való örök emlékezésül Csomakőrösre keresztelték. Szerény jövedelmük kiegészítése céljából a 20. század elejéig a kőrösiek szitakészítéssel foglalkoztak. Keresett cikk volt a lófarok és a szitakávának való, bog nélküli fenyőfa. A műmalmok elterjedése e nagy türelmet és ügyességet igénylő mesterség megszűnését eredményezte, helyette azonban az 1920-as évektől kezdődően egy másik jövedelemkiegészítő mesterség, a forgácskalapkészítés honosodott meg a faluban. Néhány asszony ma is készít forgács-fonatokat és kalapokat. A falu neve az itt született Az író Mikes Kelemen ( ), a régész és tanár Csutak Vilmos ( ), a Kossuth- és Jászai-díjas színművész, Kiss Manyi ( ) emlékével találkozunk a Mikes Művelődési Központ által működtetett Mikes-Szentkereszty kúriában, amelyet között restauráltak. (Kiss Manyi nem volt Zágon szülötte, de itt töltötte gyermekéveit.) A kúria udvarán Mikes, II. Rákóczi Ferenc és Kőrösi Csoma Sándor Domokos Géza író mellszobrát, valamint Mónus Béla ( ) budapesti képzőművész Mikesről szóló térplasztikai keletkutató révén vált ismertté. Emlékét a helybeliek munkáját láthatjuk. nagy tisztelettel és büszkeséggel őrzik. Születésének, majd halálának 150. évfordulóján a várfallal kerített református templomban emléktáblát helyeztek. A falu központjában mellszobor (Orbán Áron műve, 1969) emlékeztet a tibetológia megalapítójaként számon tartott tudósra ben a kovásznai székhelyű Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a helybeli művelődési ház két termében a nagy utazó életútját és munkásságát bemutató kiállítást rendezett be, majd megépítették az elképzelt szülőház hasonmását. Ebben emlékszoba és egy korabeli székely szobabelső kapott helyet. Kovászna Pokolsár: Egy iszapos, kénes-széndioxidos gázkitörés Kovászna belvárosában, a Főtér keleti peremén, melyet kezdetben fürdőkúrára használtak. A Pokolsár fürdőt 1881-ben nyitották meg "Pokolsár Fürdőintézet" néven, a későbbi fürdőtelep pedig a vajnafalvi (Kovásznával összenőtt falu) Mikestelken alakult ki, Mikes-fürdő néven. A Pokolsár vizét a forrásból állandóan feltörő széndioxid és kéndioxid tartja mozgásban. Az örvénylő Pokolsár szeszélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és homokkal elfojtották, és ma egyszerű, dróthálóval letakart medencébe zárva vonja magára az odalátogatók figyelmét.

8 Bálványosvár Azt tartja a székely hagyomány: Itt Szent István király idejében még a pogányok oltárai füstölögtek, s az Aporok még kőből faragott bálványokat imádtak." A vár a torjai Apor család tulajdona volt. Múltját mondába-legendába szőtték a környékbeli székelyek. A régészek római kori gyöngyöket, vaslándzsákat, régi kulacsokat, középkori kerámiát hoztak a felszínre. Az ott talált kerámia 18. század előtti. Feltételezik, hogy ebben a században már lakatlan volt. A várhoz kapcsolódó legenda csalta erre a vidékre Jókai Mórt is, aki Bálványosvár című regényét itt szerzett élményeinek szentelte. Ezért állítottak az írónak portré domborműves emléktáblát Altorján. Kézdivásárhely A vargák városának trapéz alakú főterét az egykori piacteret 18. és 19. századi épületek övezik. E tér központi szoboralakja az ágyúöntő Gábor Áront ábrázolja. Kézdivásárhely nevezetes arról, hogy fennmaradt ún. udvarteres városszerkezete. A főtér körül több mint 70 udvartér található. Al-Torja Árpád szobor: Trianon óta Erdélyben az első Árpád-szobrot 2oo3. júl. 26-án avatták fel. A 2,5 m magas műkő szobrot a marosvásárhelyi Miholcsa József szobrászművész készítette az Apor Péter Művelődési Egyesület megbízásából.

9 Az Aporok kereszténnyé válásának történetét legendában magyarázza a nép: Apor István beleszeretett Mike Imolába. Apja ezt nagyon ellenezte, mert nem akarta, hogy pogány legényé legyen a lány. A fiú álruhába öltözött, és a templomból édesanyjával távozó lányt paripájára kapta és elrabolta. Felvitte Bálványos várába. A torjaiak ostrom alá vették a várat, s már-már veszélybe került a fiú, amikor Imolának mentő ötlete támadt: - Legyél kereszténnyé sugalmazta a fiúnak s akkor baj és átok helyett, áldás száll mireánk. Gyermekeink is azok lesznek felelt beleegyezőleg a fiú. A nép és a papok lecsendesültek. Az ostromlókból násznép lett, és tartottak olyan mennyegzőt, amilyenre még soha nem került sor Bálványos várában. Torjai Büdös-barlang A mesterségesen bemélyített járatból a puskapor gyártásához szükséges termésként bányászták a szabadságharc idején. Hosszúsága 14 m. Európa legnagyobb természetes mofettájának tekinthető, s mint jelentős széndioxidos gázömlésből naponta 2000 köbméter széndioxid folyik el a környék levegőjében. Az 1052 m magas Büdös-hegy oldalában lévő barlang megelőzi a nyugati világ hasonló képződményét, a nápolyi Kutyabarlangot (Grotta del cane). Az említett hegy ellentett oldalában egy széndioxidot okádó nagyobb mesterséges vájatot Gyilkos-barlang néven ismerünk.

10 Ha helyesen sorrendbe rakod az a és b betűkkel jelölt betűdominó-sorokat, összeolvasva ellentétpárokat kapsz. Melyek ezek? Újra itt az ősz, ez egyben kiváló témát jelent a fotózáshoz is. Az őszi színek kavalkádjáról, a fények játékáról és az ősz jellemző növényeiről igazán szemet gyönyörködtető fotókat lehet készíteni most. Ha szeretsz fotózni, szívesen fogadjuk őszi témájú fotóidat. Küldd bátran el a bedeerika@gmail.com címre. Ha a fotód üti a mércét, közzétesszük az iskolaújságban, a folyosói faliújságon, vagy az iskolahonlapon: Egy borongós őszi napon az öreg indián elmegy a varázslóhoz és megkérdezi: - Milyen lesz a tél? - Kemény hideg tél lesz. - Biztos? - Biztos. - Gyűjtsek fát? - Még kérded? Gyűjts! - A családom is gyűjtsön? - A családod is. - Az egész törzs gyűjtsön? - Az egész törzs...persze. Az öreg elballag, a varázslónak pedig kezd rossz lelkiismerete lenni. Mi van, ha felesleges munkát adott az öregnek? Hát bemegy a városba, a meteorológiai intézetbe, és megkérdezi: - Milyen lesz a tél? - Kemény, hideg tél lesz. - Biztos? - Biztos. A szatellit-felvételeken remekül látszik, hogy az indiánok már mindenfelé gyűjtik a fát... - Édesanyám, miért van már olyannyi ősz hajszála? - Azért édes fiam, mert ahányszor rossz vagy, egy-egy kifehéredik... - Akkor értem már, hogy miért olyan ősz a nagyanyó. - Tanító úr, holnap hozok egy tyúkot! - Jó lesz fiam, előre is köszönöm! Másnap reggel a tanító várja a tyúkot, de a gyerek anélkül jön az iskolába. - Na, Gyuri, hol van az ajándék? - Jaj, tanító úr, nem hozhattam el a tyúkot! - Talán elvitte a kánya? - Az nem. - Megdöglött? - Az sem. - Tán megbetegedett? - Dehogy, jobban lett! A szegény székely gazda elvesz egy csúnya de dolgos lányt. Ezt a leányt bántotta a kinézete, ezért egyre csak ezt hajtogatta: - Jaj nekem, jaj nekem, hogy én milyen csúnya vagyok. A férj bólogatott egy ideig, majd így szólt: - Ne sajnáltasd már magad, Bözsi, hiszen te csak akkor látod magad, ha a tükörbe nézel. De mit szóljak én, aki egész nap látlak!