Engem ne emeljen a magasba senki Ha nem tud addig tartani, Míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém,

Átírás

1 Szirombontogató Pedagógiai Program Engem ne emeljen a magasba senki Ha nem tud addig tartani, Míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, Ha nem csak hallani, De érteni akar, Hogy közel legyen A szívdobogásunk. /Birtalan Ferenc/ Készítette: Enyingi Szirombontogató Óvoda Nevelőtestülete

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Az óvoda jellemző adatai 1.1. Alapító okirat 1.2. Adatlap 1.3. Az óvoda bemutatása Enying város jellemzői, sajátosságai Óvodánk szociológiai környezete Az óvodánk jellemzői 2. Az óvodai élet megszervezésének elvei 2.1. Személyi feltételek, továbbképzési irányultság TÁMOP / Enying Város Óvoda fejlesztése pályázat keretében megvalósuló továbbképzések Különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák átadása 2.2. Gyermeklétszám adatok 2.3. Tárgyi feltételek Tárgyi feltételek biztosításának terve TÁMOP / Enying Város Óvodafejlesztése pályázat keretében megvalósuló eszközbeszerzés 2.4. Az óvoda szervezeti felépítése 2.5. Az óvodai élet megszervezése, napirend 2.6. Az óvoda kapcsolatai Az óvoda és a család kapcsolata Gyermekvédelem Kapcsolat más intézményekkel 3. Gyermekkép, óvodakép 3.1. Gyermekkép 3.2. Óvodakép, küldetésünk 4. Nevelési rendszerünk modellje 5. Óvodai nevelés általános feladatai 5.1. Óvodai alapelvek, pedagógiai alapvetések 5.2. Helyi nevelési feladatok Kiemelt feladataink TÁMOP / Enying város óvodafejlesztése pályázaton belül, intézményünk Jó gyakorlat átadása 5.3. Egészséges életmód kialakítása Egészségügyi szokások kialakítása 5.4. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 5.5. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósulása Értelmi fejlesztés Anyanyelvi nevelés 5.6. Néphagyományok, hagyományok ápolása

3 6. Az óvodai élet tevékenységformái, az óvodapedagógus feladatai 6.1. Játék 6.2. Verselés, mesélés 6.3. Ének-zene, énekes játékok 6.4 Rajzolás, mintázás, kézi munka 6.5. Mozgás 6.6. A külső világ tevékeny megismerése A környezet megismerésére nevelés Matematikai nevelés 6.7. Munka jellegű tevékenységek 6.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 6.9. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Az óvodapedagógus feladatai 7. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 8. Az óvoda szolgáltatásai 9. Ünnepélyek, megemlékezések 10. A gyermek fejlődésének nyomonkövetése 11. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Differenciálás gyakorlata Inkluzív szemlélet 12. Az óvoda által használt nyomtatványok, eszközjegyzék

4 B E V E Z E T É S A Szirombontogató pedagógiai program jogszabályi háttere: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény, - A kormány 363/2012. (XII.17) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, - 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, - 30/2012.(X.8.) EMMI rendelet a SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a SNI tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi XXXI. törvény A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról - Alapító okirat - Nevelőtestület Nevelőtestületünk felhasználta a módosítás során az intézményi önértékelés eredményeit, a pedagógiai program többszöri átvizsgálásának tapasztalatait és a módszertani változásokat. A gyermekek érdekeit szem előtt tartva, a gyermekek személyiség teljes kibontakoztatását komplex tevékenységszervezés során tudjuk megvalósítani. Kiemelt feladataink: az anyanyelvi nevelés, hagyományőrzés, környezettudatos nevelés. Az egymásra épülést játékos keretek között valósítjuk meg, napi egy kiemelt tevékenységgel, folyamatos napirenddel. Beépül a néphagyomány, a helyi hagyományok ápolása is. Fejlesztési területeket kidolgozó óvónői csoportok kialakításával, a munkák összehangolásával egységes gyermekközpontú dokumentum elkészítését tűztük ki célul. Sok ambiciózus, agilis, szakmailag kiemelkedő óvónő munkájának eredményeképpen óvodánk első számú dokumentumát hoztuk létre. Programunk egy tevékenykedtető, a helyi adottságoknak megfelelő megoldást kínál, amely komplex kezdeményezések, rendszerére épül. Minden gyermek ott, akkor és azon területen szerezheti meg a fejlődéshez szükséges magabiztosságot, ami az érdeklődésének, kíváncsiságának, fejlettségének megfelelő. Helyi nevelési programunk címe egyben hitvallásunk is: S Z I R O M B O N T O G A T Ó

5 1. Az óvoda jellemző adatai 1.1. Alapító okirat ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 128/2003. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPTÓ OKIRATÁRÓL Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló évi CXCV. tv. 8. -ában, valamint a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv ában foglaltak szerint a Napköziotthonos Óvoda alapító okiratát az alábbiakban állapítja meg: 1. A költségvetési szerv neve: Enyingi Szirombontogató Óvoda 2. A költségvetési székhelye, törzsszáma: 8130 Enying, Vas Gereben utca Telephelyei: 8130 Enying, Kossuth Lajos utca Enying (Balatonbozsok), Fő utca 61/a. 4. Adószáma: Jogszabályban meghatározott közfeladata (alaptevékenysége): A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a), r) pontja szerinti feladat. 6. Tevékenysége: 6.1 TEÁOR szerint: 8510 Iskolai előkészítő oktatás 5629 Egyéb vendéglátás 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6.2 Alaptevékenységi szakágazat szerinti besorolás: Óvodai nevelés 6.3 Alaptevékenységi szakfeladat szerinti besorolás: Óvodai ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 6.4 Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

6 6.5. Az intézmény alaptevékenysége, feladata: Óvodai nevelés Enying város közigazgatási területéről és a környező településekről felvett 3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztése, az egyénre irányuló differenciált felkészítés, szociális érettség elérése. Egy főétkezést és két kisebb étkezést biztosító napköziotthonos ellátás, mely feladatát az Enyingi Polgármesteri Hivatalon keresztül lát el. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. és a költségvetési törvény alapján az óvodai nevelésben részesülő gyermekek részére a normatív étkezési térítési díj kedvezményt és az ingyenes étkeztetést biztosítja az arra jogosultak körében. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 4. -ának 25. pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése; sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Egy főétkezést és két kisebb étkezést biztosító napköziotthonos ellátás. A kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése, fejlesztése, különös tekintettel játékos tevékenykedtetésre. 7. Működési terület: Enying város közigazgatási területe 8. Irányító (alapító, felügyeleti illetve fenntartó) szerv neve, székhelye: Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, 8130 Enying, Kossuth Lajos utca 26. (Törvényességi felügyeletet az Enying Város Jegyzője gyakorol. Szakfelügyeletet a különböző jogszabályokban megjelölt ágazati minisztériumok és szervek látják el.) 9. Az intézmény típusa: Óvoda 10. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám összesen 250 fő, az alábbi feladatellátási helyenkénti megosztásban: - a 8130 Enying, Vas Gereben utca 1. szám alatti feladatellátási helyen: 125 fő, - a 8130 Enying, Kossuth Lajos utca 25. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő, - a 8131 Enying (Balatonbozsok), Fő utca 61/a. szám alatti feladatellátási helyen: 50 fő.

7 11. Besorolása: Gazdálkodási besorolása alapján: önállóan működő, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdasági feladatait Enyingi Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége útján látja el. Az általános forgalmi adónak alany, az általános szabályok szerint adózó költségvetési szerv. 12. Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázati eljárás útján meghatározott 5 éves időtartamra Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete bízza meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és azok végrehajtásáról rendelkező jogszabályok alapján. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt és dolgozói felett a munkáltatói jogokat gyakorolja. 13. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó közalkalmazotti jogviszony (közalkalmazottak), a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény hatálya alá tartozó munkaviszony (egyéb foglalkoztatottak) 14. A feladatellátást szolgáló vagyon: 1. melléklet szerint. 15. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: Az épület és azok berendezéseinek tulajdonjoga Enying Város Önkormányzatáé. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat, a nevelő-oktató feladatok ellátásához szabadon használhatja, de nem idegenítheti el és nem terhelheti meg azokat. Az intézmény a rendelkezésére álló helyiségeket határozott időre (egy évnél nem hosszabb időtartamra) bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alaptevékenységet nem akadályozza. 16. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvényben és az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény és az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletek, valamint a mindenkori fenntartó által kibocsátott, a gazdálkodást érintő szabályozás alapján. Záradék: A Szirombontogató Óvoda alapító okiratát Enying Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 134/2013. (V. 29.) határozatával augusztus 31. napi hatállyal hagyta jóvá.

8 Enying, május 29. P.H alapító szerv vezető aláírása

9 1. melléklet A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATÁHOZ AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAINAK ELLÁTÁSÁT SZOLGÁLÓ VAGYON: Ingatlanok: használati joggal Hrsz. Cím Földterület Megjegyzés 2004 Enying, Vas G. u m 2 önkormányzati tulajdon 1332 Enying, Kossuth u m 2 önkormányzati tulajdon 39 Balatonbozsok, Fő u. 61/a m 2 önkormányzati tulajdon Ingóságok: az intézmény számviteli nyilvántartásban szereplő adatok szerint.

10 1.2. Adatlap Az óvoda hivatalos megnevezése: Enyingi Szirombontogató Óvoda Pontos címe: 8130 Enying Vas Gereben u. 1. Irányító (alapító, felügyeleti illetve fenntartó) szerv neve, székhelye: Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, 8130 Enying, Kossuth Lajos utca 26. Pontos cím, telefonszám: 8130 Enying Kossuth u. 26. Tel/fax: 22/ Az intézmények telephelyei: 8130 Enying, Kossuth u Enying (Balatonbozsok) Fő u. 61/a A program megnevezése: SZIROMBONTOGATÓ A program benyújtója: Tolnai Zsuzsanna óvodavezető

11 1.3. Az óvoda bemutatása Enying város jellemzői, sajátosságai Enying Fejér megye délnyugati részén, az ún. Nyugat Mezőföldön elhelyezkedő, 7600 főt számláló kisváros. Történelme a XIII. századra nyúlik vissza, életének utolsó meghatározó momentuma, az 1992-ben ismételt várossá válása. A település magvát az öreg Enying alkotja, közigazgatásilag az alábbiak tartoznak hozzá: Balatonbozsok, Alsótekeres, Kabókapuszta, Leshegy-Ófalu mint városrészek. A település gazdasági életének meghatározó tényezője régebben a mezőgazdaság volt, melynek foglalkoztatási szempontból a jelentősége a rendszerváltást követően folyamatosan csökkent. Iparilag fejletlen, hátrányos helyzetű térségek közé tartozik, megyei szinten az egyik legmagasabb, 14,3%-os a munkanélküliségi mutató. Enying Város Önkormányzatának intézményei: Enyingi Városi Bölcsőde Enyingi Szirombontogató Óvoda Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola Vas Gereben Művelődési Ház és Könyvtár Enyingi Egyesített Szociális Intézmény Szoros együttműködés jött létre óvodánk és a Fejér Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, valamint a városunkban működő Nevelési Tanácsadó dolgozóival. Fontos megemlítenem az alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, egyházakkal és az egyházi fenntartású Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskolával való kapcsolattartást Óvodánk szociológiai környezete Óvodánk minden évben elkészíti a családok szociális helyzetére vonatkozó felméréseket, melyet névtelenül töltenek ki a szülők. Ezt szükségessé tette a rohamosan emelkedő hátrányos helyzetű családok száma. Felmértük azt, hogy milyen alapokkal indulnak a gyermekek, milyenek előzetes ismereteik, anyanyelvi fejlettségük, miben kell változtatni a pedagógiai munkánkban, hogy eredményesen dolgozhassunk. A téma fontosságát jelezte felénk, hogy a szociális körülmények felmérésére kiadott kérdőívek %-ban visszaérkeztek! Vizsgálódásaink a helyi társadalom mikro sejtjének, a családnak a problémáira irányultak, hiszen a társadalmi méretekben folyó nevelés közösségi terepei közül az első a család. Nem csak fontosságát illetően, hanem azért is, mert ez az első közösség a felnövekvő ember életében. Tervezésünk csak úgy lehetett megalapozott, ha ismertük a környezetet, ahonnan óvodásaink jönnek intézményünkbe. Óvodás gyermekink családja közül halmozottan hátrányos helyzetű 21%, hátrányos helyzetű 45%. A felmérések szerint Enyingen a munkanélküliségi ráta kétszerese a megyei átlagnak, ami nagyon magasnak mondható. A szülők 32%-ának általános iskolai, 50%-nak középfokú ( ebből 27%-a érettségivel rendelkező), 18%-nak felsőfokú végzettsége van. Óvodánk szociológiai környezete alapvetően meghatározza saját lehetőségeinket és elvégzendő feladatainkat Az óvodánk jellemzői:

12 Óvodánk elődje száz éve kezdte meg működését. Jelenleg egy székhely és kettő telephelyből áll. A város központjában helyezkedik el a Vas Gereben u-i és a Kossuth u-i, a balatonbozsoki óvodánk a város északi peremén, a központtól mintegy három kilométer távolságban, a városrész centrumában található. A központi óvoda új szárnya kivételével eredetileg egyik sem óvodának épült. Az államosítás és Enying közigazgatásának többszöri átszervezése során kúriából, tiszti klubból kerültek átalakításra. A létesítmények alapterületének és statikai jellemzőinek funkcionális változtatására nem volt lehetőség. Épületek egyre romló állaga nagyon megterheli az óvoda költségvetését. Az udvari játéktér minden óvoda esetében ideális. A nevelés színterei a változó adottságok miatt mások, de több-kevesebb nehézséggel, szervezéssel a program megvalósításához elégségesek. A hiányosságok ellenére minden egység rendelkezik olyan pozitívummal, melyek lehetőségeit messzemenően kihasználjuk /közös rendezvények tornaterem, nagyméretű közös helyiség, tágas udvar stb/. Az óvodák fizikai elhelyezkedése és befogadó képessége nem esik egybe a gyermekek lakókörzetével, nem beszélve a szülők munkába és a gyermek óvodába járásának együttes biztosításáról összehangolásának nehézségeiről. Ennek ellenére a város minden óvodás korú gyermekének lehetősége van, hogy igénybe vegye az alapellátást. Óvodánkban 10 csoporttal működünk. Fejlesztési tervben szerepel az általunk már kezdeményezett csoportbővítés, mely telephelybővítéssel is kiegészül. Indokolja: - a népesség-nyilvántartó adatai alapján várható gyermeklétszám - a túlzsúfoltság megszüntetése - a 2013/14-es nevelési évtől a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 8. (1) és 49. A 3 6 éves populációt vizsgálva a település óvodai kapacitása átlag 13%-kal elmarad a következő 5 évben az ellátásra jogosultak számától. (XX. sz tábla: Óvodáskorú gyermekek száma a településen). A számítás nem vette figyelembe a 7 éves korosztály létszámát, akik jelentős része ki is kerül az óvodai ellátásból, és az általános iskolai intézményrendszerben jelenik meg. Azt hogy évről-évre hány 7 éves gyermeket tartanak vissza az iskolaérettségi vizsgálatok alapján az óvodákban az adott év óvodai kapacitásainak felülvizsgálatakor indokolt figyelembe venni. Figyelembe vettük viszont a településen élő valamennyi 3 éves gyermeket. A helyzetelemzés adatai azt mutatják, hogy az óvoda kihasználtsága 99%-os. A rendelkezésre álló óvodai kapacitás nem elegendő a feladatellátás biztosításához. Az óvodaköteles gyermekek létszámának csökkenésével a helyhiány csökkenni fog, azonban jelentős férőhelyhiány prognosztizálható. Mivel az óvodaköteles korosztályok és az óvodai kapacitás minden évben a kapacitáshiány határán mozog, az adatok felülvizsgálata évről-évre fokozott figyelmet igényel. (Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv,fejér megye)

13 2. Az óvodai élet megszervezésének elvei 2.1.Személyi feltételek, továbbképzési irányultság Pedagógus 21 fő óvodapedagógus Ebből szakvizsgázott Dajka álláshely Egyéb teljes állású foglalkoztatott 6 fő 10 fő dajka (OKJ végzettségű) 3 fő óvodatitkár adminisztrátor gondnok 1 fő gyógypedagógus A pedagógusok továbbképzési irányultságának jellemző területei: - integráció - vizuális technikák - környezetvédelem - MAP - Kommunikáció Egyéb részmunkaidőben foglalkoztatott 4 fő 3 fő takarító 1 fő hivatalsegéd, takarító Pedagógiai asszisztens 3 fő ( től) TÁMOP / Enying Város Óvodafejlesztése pályázat keretében megvalósuló továbbképzések Továbbképzések megnevezése Résztvevők száma Iskolai és óvodai vezetők felkészítése a változások menedzselésére Felkészítés a mentorálás mesterségére Az óvodás gyermekek körében előforduló pszichés zavarok felismerése és korrekciója Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében. Az érzelmi intelligencia fejlesztése Professzionális pedagógiai kommunikáció, integráló óvodai/iskolai környezetben Mindennapos testnevelés és sport a gyakorlatban, a testi és lelki egészségre nevelés hétköznapi technikái óvodától a középiskoláig - az új nemzeti alaptanterv alapján Az egészségnevelés lehetőségei a közoktatási intézményekben Gyermek- és ifjúságvédelem a nevelési oktatási intézményekben (akkreditáció alatt) A mese szerepe az óvodáskorú gyermekek személyiség-fejlesztésében és alkalmazása az óvodaiskola közötti átmenet segítésében 3 fő 1 fő 21 fő 4 fő 4 fő 21 fő 1 fő 2 fő 3 fő 4fő Dajka továbbképzés: inkluzív nevelés az óvodában munkavédelmi továbbképzés kommunikációs továbbképzés szervezése

14 2.1.2 Különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák átadása A továbbképzésben szerzett ismeretek, tapasztalatok, technikák átadásának lehetőségét a továbbképzések végeztével, a gyakorlatba való átvitellel szerzett tapasztalatokkal kiegészítve belső továbbképzés szervezésével fogjuk megteremteni. Felelősei: - óvodavezető-helyettesek - munkaközösség-vezetők - továbbképzésen résztvevő pedagógusok 2.2. Gyermeklétszám adatok A nevelési évek során az intézmény teljes kihasználtsággal működik, az elkövetkezendő években bővítésre lesz igény. Ezt indokolja: - kötelező óvodai felvétel 3 éves korban a 2014/15-ös nevelés évre - lakosság-nyilvántartás adatai alapján magas gyermeklétszám - nemzeti köznevelési törvény rendelkezései Összes feladatellátási hely: 3 Gyermekek száma összesen: 229 ebből SNI: 12 hátrányos helyzetű: 104 halmozottan hátrányos helyzetű: 48 Csoport neve: Telephely : Létszám (ebből SNI-s) Óvodapedagógus: Pipacs Vas G. u.1. 25(1) 2 fő 1 fő Tulipán Vas G. u.1. 25(3) 2 fő 1 fő Pitypang Vas G. u.1. 26(1) 2 fő 1 fő Margaréta Vas G. u.1. 27(1) 2 fő 1 fő Napraforgó Vas G. u.1. 22(1) 2 fő 1 fő Gyöngyvirág Kossuth u fő 1 fő Dajka: Nefelejcs Kossuth u (1) 2 fő 1 fő Kamilla Kossuth u (1) 2 fő 1 fő Százszorszép Balatonbozsok 23(2) 2 fő 1 fő Rózsa Balatonbozsok 26(1) 2 fő 1 fő

15 2.3. Tárgyi feltételek - eszközrendszer Óvodánk székhelye: 1. Enying, Vas G. u.1. 5 csoporttal, tornaszobával működő óvoda Óvodánk telephelyei: 2. Kossuth u csoporttal működő óvoda 3. Balatonbozsok, Fő u csoporttal működő óvoda Értékelés Számítógépes ellátottság Mellékhelységek állapota Csoportszobák bútorzata Udvarok felszereltsége Irodák Szertárak felszereltsége A testneveléshez szükséges eszközök Nagyon X X X jó Jó X X Megfelel X X ő Nem megfelelő Akadálymentesítés X ÓVODA MEGNEVEZÉSE Vas Gereben u. 1. Kossuth L. u. 25. ÉPÜLET ALAPTERÜLETE UDVAR ALAPTERÜLETE Balatonbozsok, Fő u Összesen: Minden csoporthoz tartozik egy különálló mosdó, legtöbb helyen külön öltöző is. A csoporttermek több funkciósak, óvodai tevékenységeket, játékos tornát, étkezéseket és a pihenést is szolgálják. Tornaszobával csak a Vas Gereben u-i. óvoda rendelkezik. Az épületek külső állaga nem megfelelő, a tetőszerkezet, nyílászárók, homlokzat felújításra szorul. Az épületek belső állagának a szinten tartása az évenkénti tisztasági meszeléssel egybekötve történik meg. Mindegyik óvodában az épületek egyre nagyobb gondot jelentenek. Vizesedéssel, tetőszerkezeti problémákkal és cserére szoruló nyílászárókkal rendelkezik minden épület. Esztétikailag sem felelnek meg a XXI. század elvárásainak. Az esztétikai problémákon túl egészségügyi problémákat is felvet az épületek állaga.

16 A nagyobb volumenű karbantartási munkálatokat a fenntartónk Városgondnoksága végzi /anyagi lehetőségeink és kapacitás függvényében/, a folyamatos kisebb javításokat az óvoda karbantartója látja el. A 2009/10-es nevelési évben az óvoda alapítványának, szülői és helyi vállalkozók munkája és hozzájárulása, a dolgozók aktivitása eredményeként a Vas Gereben u.-i óvoda régi épülete megújult őszén ugyancsak szülői kapcsolatok révén, ugyanezen óvoda udvara is megszépült, biztonságosabbá vált. A Kossuth utcai óvodában 2012-ben került sor a mosdók felújítására, melyben ismét nagy segítséget nyújtottak a szülők, vállalkozók, dolgozók és az alapítvány. Civil szerveződések is segítik az óvoda megszépülését (pl. kerítésfestés a Pont te kellesz révén) Az intézmény játékállománya jelenleg jó. Fejlesztő játékok, társasjátékok és konstruáló játékok színesítik az óvodai játéktevékenységet. A könyvállomány közepes szintű. Az audiovizuális eszközök /vetítők, magnók/, számítógépek segítik az óvodapedagógusok munkáját. Minden óvodánkban a pedagógusoknak számítógép és internet hozzáférés biztosított. A csoportszobákat és egyéb helyiségeket saját készítésű dekorációk teszik barátságosabbá, otthonosabbá és ellensúlyozzák az anyagi nehézségekből fakadó hiányosságokat. Az intézmény egy fénymásolóval rendelkezik, mely elsősorban az ügyviteli munkát segíti. Kapacitása szűkös, egyéb neveléshez kapcsolódó tevékenységre már alig elegendő. A csoportszobák bútorzatát lecseréltük, új asztalok, székek és új szekrénysorok között játszhatnak a gyermekek. A Kossuth u-i telephelyünkön a fektetők cseréje is megtörtént. Terveink között szerepel a továbbiakban minden csoportba a könnyen kezelhető és higiénikus fektetők beszerzése. Udvari játékaink folyamatos cseréje pályázatokból, az óvoda költségvetéséből és adományokból volt biztosítva Tárgyi feltételek biztosításának terve: Udvarrendezések folyamatosak Ft a szeptemberi kezdésre szakmai anyag vásárlásával A mosdók felújításának tervezése és megvalósítása szülői, vállalkozói, költségvetés és alapítványi segítséggel TÁMOP / pályázat eszközterve A pályázatban való részvétel, nyertes pályázat esetén a leadott költségvetésben szereplő eszközök megvásárlása: Vas Gereben Gyermekfektetők Babaház Kötélalagút Dühöngő, fejlesztőjáték Kossuth utca Babaház Mászóka Négyüléses mérleghinta Hintaállvány két hintával Vár csúszdával Fő út Gyermek fektetők Babaház Egyensúlyozó tölcsér A pályázott eszközök összértéke: Ft.

17 2.4. Az óvoda szervezeti felépítése

18 2.5. Az óvoda élet megszervezése, napirend A napi, időben rendszeresen végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra. Az egyéni fejlődést legjobban a folyamatos és rugalmas napirend biztosítja. A gyermekek az oldott, kellemes semmire nem sürgető légkörben, a szívesen végzett tevékenységet nem érzik fárasztónak. Ezért a napirend nagyobb egységekre osztja a napot. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket. Ezek a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében megszervezve az óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével. A nevelőtestület tapasztalatai alapján, az alábbi napirend az iránymutató: Napirend: Közös játék, tevékenység összevont csoportokban. Pihenés feltételeinek biztosítása Tisztálkodás, étkeztetés reggeli, ill. tízórai. Napindító játékkal és beszélgető körrel kezdődnek a napi komplex kezdeményezések, mozgásos játékok, levegőzés, séták, megfigyelések, udvari v. csoportszobai játékok Ebéd Délutáni pihenés Tisztálkodás,Uzsonna Közös játék tevékenység összevont csoportokban, levegőzés, udvari játék, -

19 2.6.. Az óvoda kapcsolatai Az óvoda-család kapcsolat Az óvoda a családi nevelést kiegészítve szolgálja a gyermekek nevelését, fejlesztését. Az óvoda vállalja az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is (előadás, vitaindító cikkek ajánlása, fórum, faliújságra helyezése). Az együttműködés alapelvei: - Elsődlegesen érvényesüljön a gyermek érdeke. - Kölcsönösen tiszteljék egymást, legyenek toleránsak, fogadják el a másság meglétét. - Közelítsenek egymáshoz a nevelési módszerek, a szokás és szabályrendszer. - Domináljon a tapintat, mélyüljön el a kapcsolat a közös tevékenykedésekben. - A szülők tájékozódjanak nevelési programunkról, saját maguk, megbízottaik, SZMK vezetőség stb. révén, kísérjék figyelemmel annak alakulását, és közöljék észrevételeiket. - A család és az óvoda jó kapcsolata váljék pedagógiai hatások forrásává. - A családi és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása. Alapelveink: - Gyermeknevelésünk a család intézményének tiszteletén alapszik. - A gyermek nevelésében a család elsődleges szerepe megmarad. - A gyermek fejlődéséért a család és az óvoda egyaránt felelős. - A felelősség egyenrangú nevelőpartneri viszonyban valósuljon meg. - Az előítéletek felszámolása. Nevelésünk az eredményesség érdekében feladataink: - személyes, - folyamatos, - bizalomra épülő, - segítő, - őszinte, partneri kapcsolat, kommunikáció. A kapcsolattartás tartalma, formái: - A közvélemény formálása az elvárásoknak megfelelő óvodai munkával, pozitív óvónői attitűdökkel. - A család, a családi nevelés megismerése családlátogatások alkalmával. - Szülői értekezletek csoportonként az alapelvek betartása mellett. - Az óvodai munka megismerése nyílt napok, hetek, bemutató foglalkozások szervezése. - Közös tevékenységek kirándulások, sport napok, vetélkedők, munkadélutánok stb. - Fórumok, a szülőket, gyermekeket érintő témákról. - Nyitott óvoda a szülők felé a szülőknek legyen lehetőség a gyermek fejlődésének, munkájának megfigyelésére, az esetlegesen előforduló problémák közös tisztázására. - SZMK programok csoportonként, egységenként, az egész óvodát átfogóan /munkadélutánok, társadalmi munkák, az óvoda külső és belső környezetének szépítése, jótékonysági bál/.

20 Gyermekvédelem Óvodánkban a gyermekvédelmi munka egyre nagyobb területet ölel fel. Az utóbbi években a munkanélküliség sok családot érint, ahol a szülők munkalehetőség vagy szakképzettség hiányában nem tudnak elhelyezkedni, ezért alkalmi munkából, rosszabb esetben szociális segélyből élnek. Több család van, ahol a problémák hatványozódnak, nem ritka az erkölcsi elzüllés, alkoholizmus, érzelmi sivárság együttes hatásai miatt jelentkező elhanyagoló nevelés, a gyerek létszükségletei biztosításának alapvető hiánya. Újabb problémát vet fel, amikor a szülők a család megélhetését társadalmilag elfogadhatatlan eszközökkel, és módszerekkel biztosítják. A gyerek alapvető szükségletei ugyan biztosítottak, de a gyerek személyiségének fejlődése minden törekvésünk ellenére negatívan hatnak. Egyre gyakoribb a gyermekek nevelésének elhanyagolása más-más okok miatt is. A szegényebb családok a megélhetésért küzdenek, míg másokat egy magasabb életszínvonal elérése motivál. Ezek az alapvető gondok az óvoda megoldási lehetőségeit meghaladják, a problémák enyhítésére van csak módunk. Az alapellátás keretében eddig is minden gyerek számára biztosítottuk az elhelyezés, étkezés, tisztálkodás lehetőségeit, sok esetben a családi gondoskodás hiányosságait pótolva. Programunkban hosszabb távra tervezünk, mely magába foglalja ezen gyermekek felzárkóztatását, szellemi fejlődésük lehetőségének megteremtését és a gyermekek igényének kialakítását a pozitívabb környezethez. Célunk, feladatunk annak biztosítása, hogy az óvodán belül érzelmi biztonságban fejlődhessen, egyéni képességei kibontakoztatására lehetőség legyen. Legfontosabb az okok felmérése, a káros hatások megszüntetése, ennek érdekében szorosabb kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal Külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok nevelésére, figyelemmel kísérjük a gyermekek fejődését, az integráció megvalósulását az inkluzív szemlélet segíti Kapcsolat más intézményekkel Önkormányzat, Képviselő-testület: Az óvoda funkcionálását alapvetően meghatározza a mindenkori képviselő-testület neveléshez való viszonya. Rajta múlik, hogy a törvény biztosította kötelezettségeken felül, mint fenntartó milyen mértékben képes hozzájárulni a tényleges működés költségeihez, milyen mértékben tud azonosulni az intézmény célkitűzéseivel, elfogadja, támogatja esetleg bírálja az ott folyó munkát. Közvetíti az intézmény működési rendjével kapcsolatos lakossági elvárásokat, konkrét igényeket elismerést, kritikát. Gyermekjóléti- és családsegítő szolgálat: Kölcsönös tájékoztatás, információcsere. Közös családlátogatás. Megoldási lehetőségek keresése, egyeztetés, javaslattétel.