Óvodai Nevelési Program TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ... 2 II. ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP... 2

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ... 2 II. ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP... 2 a. ÓVODAKÉP... 2 b. GYERMEKKÉP... 2 c. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RÖVID LEÍRÁSA... 3 d. ALAPELVEINK, CÉLJAINK... 3 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI... 5 a. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA... 5 b. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA... 5 c. AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA... 6 IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE... 6 a. TÁRGYI FELTÉTELEK... 6 b. SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 6 c. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE... 7 Beszoktatás... 7 Óvodánk alapvető szokásai... 7 Napirend... 8 Tervezés a projektekben... 8 d. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI... 9 Szülőkkel való együttműködés... 9 Iskolával való jó együttműködés kialakítása: V. ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI, ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI a. JÁTÉK b. MOZGÁS c. VIZUÁLIS NEVELÉS Technikai ajánlások d. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK e. IRODALOM, BESZÉDFEJLESZTÉS, BÁBOZÁS f. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Matematika A környezet megismerése VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A testi fejlettség kritériumai Szociális fejlettség kritériumai Értelmi fejlettség kritériumai VII. GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK VIII. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER BEVEZETÉSE

2 I. BEVEZETŐ AZ ÓVODA LÉTREJÖTTÉNEK KÖRÜLMÉNYEI A Bethlen Gábor Általános Iskola, amely egyházi fenntartású intézmény, egy éve működött, amikor felmerült a szülők és a fenntartó részéről az igény, hogy szükség lenne a meglévő oktatáson kívül óvodai nevelés beindítására is. A családokban különböző életkorú gyerekeket nevelnek, ezért vetődött fel a szülőkben az a gondolat, hogy iskoláskorú gyerekekkel az óvodáskorú gyermekét is szívesen hozná a Hit Gyülekezete intézményébe. Mivel az iskola már működő intézmény, az óvodai nevelést is ennek szerves részeként szeretnénk megvalósítani. Közös fenntartó által működtetett, közös igazgatású, szakmailag önálló óvoda, amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját követi. Mivel az óvoda Nevelési Programja a Bethlen Gábor Iskola Pedagógiai Programjára épül, így a családokban nevelkedő gyerekek az intézményi nevelés során is elveiben megegyező nevelést kaphatnak. Az óvoda és az iskola bibliai értékrendet követő nevelést folytatva az egyház és a családok elvárásainak szeretne megfelelni. II. ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP a. ÓVODAKÉP AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Szeretnénk, ha óvodánk nyitott közösség lenne, amelyet jó légkör vesz körül. A szülők és a gyerekek az intézményt a mindennapi élet részeként fogadnák el, amely a gyermekek fejlődését szolgálja. Építünk a családi nevelés értékeire, azokat az intézményi célokkal és értékekkel kiegészítjük. - Objektív feltételeink miatt a szülő biztonságban érezheti a gyermekét, az óvó-védő funkció tovább folytatja az óvodába lépés előtti gondoskodást. - Szubjektív feltételeink lehetővé teszik, hogy a gyerekek a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges képességek birtokába jussanak. A gyerekek védelmét elsősorban szeretet képviseli. Az óvoda munkatársai nevelőpartneri viszonyban neveli a csemetéket. CS: családias, harmonikus légkör jellemző E: együttműködő és együttnevelés a szülőkkel M: munkatársak összehangolt munkája E: egészséges gyerekek: testileg, lelkileg, szellemileg T: természetes komplexitás a gyerekek mindennapi tevékenységében E: egyéni különbségek figyelembe vétele, differenciálás b. GYERMEKKÉP MILYEN GYERMEKET SZERETNÉNK NEVELNI? vidám, kiegyensúlyozott edzett, teherbíró magabiztos, egészséges identitás 2

3 elfogadó, toleráns nyílt, érzelmeit kifejezni tudó kreatív, kezdeményező a felnőttekkel és társaival jól együttműködő szüleiket és a felnőtteket tisztelő az erkölcsi és szellemi értékeket a szabadság légkörében fogadja el a keresztény életmódot normaként fogadja el c. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RÖVID LEÍRÁSA Óvodánkba a gyermekek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves korig járhatnak. Vegyes életkorú csoportokat szervezünk, 3 csoporttal. A harmonikus személyiségfejlesztést, a gyerekek természetes komplexitását kihasználva szeretnénk elősegíteni, így fontos számunkra: a gyermeki szükséglet és a fejlesztés tartalma közötti összhang, a fejlődés egyéni üteméhez igazodó fejlesztési mód, a különböző tevékenységek tartalmi átszövődésének egyensúlya, alapozás, iskolai beilleszkedéshez szükséges képességek megszerzése, családi- és óvodai értékek harmóniája. Egyházi fenntartású, világnézetileg elkötelezett intézményként a Bibliával való ismerkedést az óvodáskorú gyerek fejlődését, életkori sajátosságait figyelembe véve kezdjük el. Természetesen az OAP-ban rögzített célokat, feladatokat szem előtt tartva szeretnénk nevelni a gyerekeket, kihasználva a gyerekek természetes komplexitását. Ebbe alapvetően beletartozik, hogy egy-egy témakör feldolgozásába beleépítjük a bibliai vonatkozású történeteket, magyarázatokat. A játék, különböző műveltségtartalmak, matematikai tartalmak mellett a mi specifikumunk: bibliai világkép kialakítása a komplex és differenciált neveléssel. Óvodánk, mint nevelési intézmény vállalja: a szocializációt, képességfejlesztést, a személyiségformálást. A pedagógus, aki mindezt megvalósítja, hiteles ember kell hogy legyen szakmailag, erkölcsileg, értékrendileg. A kisgyermek emocionális lény, utánozza a felnőtteket, mintakövető. Ebben az életkorban az érzelmi kötődések talaján lehet megszerettetni a gyerekekkel a bibliai történeteket. d. ALAPELVEINK, CÉLJAINK 3

4 Óvodánk világnézetileg lekötelezett intézmény, fenntartója a HIT GYÜLEKEZETE. Közös értékeken, célokon, összehangolt módszereken alapuló nevelőtestület munkájával egy olyan nevelési kultúrát szeretnénk kialakítani, melynek eredménye egy nem felekezetis, ugyanakkor keresztény szellemiséget követhető nevelési modell. Az óvodai nevelés egyik alapvető célja a szocializáció. A beilleszkedéshez bizonyos szociális képességek megléte, illetve fejlesztése szükséges: kooperációs készség, kommunikációs képesség, tolerancia stb. Célul tűztük ki, hogy óvodásaink az óvodától iskolába való átmenethez elérjék a szükséges fejlettségi szinteket: értelmi képességek, szociális-érzelmi, akarati képességek, mozgásfejlettség tekintetében. Olyan óvodai nevelést szeretnénk megvalósítani, ahol a gyerekek barátságos, nyugodt légkörben önfeledten játszhatnak, és választhatnak igazi örömöt jelentő tevékenységeket. A pedagógusnak pedig jól megválasztott módszerekkel szinte észrevétlenül kell eljuttatni a gyerekeket a megfelelő képességek birtokába. Az óvodai nevelés a tudás megszerzéséhez szükséges értelmi képességek kifejlesztését vállalja: gondolkodási figyelmi emlékezeti észlelési érzékelési beszédfejlesztési számfogalom kialakítási. Mindezt a gyermekek természetes komplexitására építve, szem előtt tartva a belső érték és a környezeti hatások együttes hatását. A gyermeki fejlődés folyamatban valósul meg, a pedagógus feladata a folyamat lépéseinek megtervezése. Mint alapozó intézmény, az óvoda az etikai és erkölcsi értékrend kialakítását elősegítő akarati tulajdonságok, kialakítását tűzte ki célul: engedelmesség elsajátítása szülők, felnőttek, egymás tisztelete megbecsülés kifejezése szabályok elfogadása és betartása egymás iránti szeretet és törődés felelősségérzet kialakulása konfliktusok megfelelő kezelése szeretet kifejezése ellenőrzés, értékelés módszereinek korrekt alkalmazása együttműködés igénye és képessége A nevelőmunka tervezésekor építünk arra, hogy minden gyermekben van valami egyedi érték. Feladatunk, az egyéni különbözőségek figyelembe vétele, a differenciált bánásmód és fejlesztés megvalósítása. Ehhez a PROJEKTBEN való gondolkodás és tervezés lehetőségeit szeretnénk kihasználni. Ezzel fejlesztjük a gyerekek perspektivikus bánásmódját, felelősségtudatát. Elősegítjük problémalátásuk, problémaérzékenységük kibontakozását. A projektszemlélet lényege: egy témakör komplex, több szempontú feldolgozása a gyermekek aktív, tevékeny bevonásával. A projekt a gyermekek érdeklődésétől, 4

5 ötleteitől függően teljesedik ki. Mivel programunk a szülőkkel való együttnevelést vállalva, a projektek megvalósításában a szülők is aktívan részt vehetnek. III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI a. Egészséges életmódra nevelés, a gondozás körültekintő megszervezésével, a mozgás dominanciájának érvényesítésével. b. Érzelmi, szociális nevelés a játék terének kiszélesítésével, a gyermekek közötti kommunikáció és kooperáció serkentésével. c. Értelmi nevelés, értelmi képességek fejlődésének elősegítése játékos, kötött és kötetlen foglalkozásokon. a. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az egészséges életmódra nevelés a gondozással szoros összhangban valósítható meg. A gondozásban részt vevők ismerjék meg és vegyék figyelembe a gyerekek eltérő szükségleteit, egyéni fejlődési ütemét. A szokások kialakításában építünk a szülőkkel való együttműködésre. Legyen minden gyermeknek elegendő, kényelmes helye, mozgási lehetősége. A személyes higiéné szokásainak alakítása Törekedni kell a változatos étrend elfogadtatására. Az egészséges táplálkozás érdekében rendszeresen fogyasszunk gyümölcsöt. Mozgásigény kielégítése: a mozgás megszerettetése minél nagyobb mozgástér biztosítása mozgás-pihenés egyensúlyának biztosítása minél több idő a szabadban séta, kirándulás erdőben b. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Az óvodáskorú gyerek minden élettevékenységben fontos szerepe van az érzelmek kifejezésének, illetve mások érzelmeire való reagálásnak. A gyereknek is meg kell tanulni adottságaik szerint a konfliktusokat kezelni. Tanulják meg vállalni tetteiket (akár jó, akár rossz), tudjanak bocsánatot kérni egymástól is és a felnőttektől is. A felnőttek modell értékű viselkedése meghatározó. A csoporton belül minél hamarabb alakuljon ki az együttműködés, együttdolgozás. A gyerekek tanuljanak meg befogadni és elfogadni. Az önérvényesítő törekvéseket helyes mederbe igyekszünk terelni. Olyan óvodai élet megszervezésére törekszünk, amely elősegíti a következő morális tulajdonságok kialakulását és fejlődését: együttérzés önzetlenség tisztelet udvariasság elfogadás tolerancia 5

6 segítőkészség engedelmesség, szófogadás, szabálytudat, feladattudat. c. AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Spontán helyzetekben és szándékosan tanulási helyzetek kialakításával kötött és kötetlen formában valósítható meg. Az óvodapedagógus feladatai: értelmi képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése, a gyermek természetes kíváncsiságának, sokirányú érdeklődésének kielégítése, a gyermek változatos tevékenységi formáinak biztosítása, a tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtése. a gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. a. TÁRGYI FELTÉTELEK IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Csoportszobáink egy többfunkciós épületben kapnak helyet. Három csoportszoba, öltöző, mosdó, orvosi szoba, elkülönítő, és ebédlő áll a gyerekek rendelkezésére. Csoportszobáink berendezése igazodik a gyerekek igényeihez, esztétikailag, funkcionálisan, méretileg. Az egybefüggő közös téren kívül leválasztott sarkok, kuckók állnak a gyerekek rendelkezésére: babaszoba, babakonyha, festőműhely, építősarok, zenesarok, beszélgető sarok. A funkciók szerinti elválasztás lehetővé teszi, hogy egy időben több gyerek végezhesse kedvelt tevékenységeit. Rendezett, nagy alapterületű udvar áll rendelkezésükre, ahol van füves, betonos és kavicsos rész egyaránt. Fából készült mászókák, homokozó, hinta található a játszótérnek kialakított füves részen. Az esőház -nak nevezett fedett rész pedig lehet étkező és pihenőhely, amely lehetővé teszi, hogy rossz idő esetén is levegőzhessenek a gyerekek. b. SZEMÉLYI FELTÉTELEK - óvodapedagógusok közötti kollegális kapcsolat - óvodapedagógus és dajka együttműködése - óvodapedagógus és gyermek aktív együttműködése - szülőkkel való együttműködés - az iskola elvárásainak való megfelelés 6

7 Az óvodapedagógus szerepe: Magas színvonalú munkájával segítse elő az óvoda jó hírnevének kialakítását, majd fenntartását. Szakmailag jól felkészült kongruens személyiség legyen. Hivatástudata nagyfokú felelősségvállalással párosuljon. Gyermekszeretete minden helyzetben tűnjön ki. Pedagógiai optimizmusa azt is jelentse, hogy hisz minden gyermek felépíthetőségében. A nem pedagógus alkalmazott munkájának hozzá kell járulnia az óvodai élet eredményességéhez. c. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A gyermekcsoport mindennapjainak harmonikusságát biztosítja a megfelelő szokásrendszer kialakítása. A jól kialakított szokások nem kívánnak akarat-kifejezést a gyerektől, automatikusan cselekszik. A mindennapi cselekvések így gazdaságosabbá válnak. Beszoktatás Az óvodában töltött első napok emlékei sokáig megmaradnak a gyerekekben. A gyereket fogadó felnőttek: pedagógusok, dajka sok türelemmel foglalkozzanak az apróságokkal. A fokozatos és folyamatos beszoktatás megnyugtató a gyerek és az anyuka számára is. Nyitott intézményként lehetőség van arra, hogy a gyerek az anyukával először csak 1-2 órát töltsön az óvodában, majd fokozatosan emeljük az óvodában töltött időt. Ne siettessük a gyerekek tevékenységbe való bekapcsolódást, hagyjunk időt a szemlélődésre. Apró ajándékokkal kedveskedhetünk, így könnyebben kialakul a kölcsönös elfogadás. Kellő türelemmel hallgassuk meg a szülőket, a gyerek szokásait illetően. Nagyon fontos, hogy már a kezdet-kezdetén kialakuljon a kölcsönös bizalom, a szülő nyugodtan hagyja ott a gyerekét. Óvodánk alapvető szokásai Felnőttek megegyezése arra vonatkozóan, hogy mit kérnek el a gyerekektől. A gyerekek tanulják meg, hogy érkezésükhöz, távozásukhoz köszönés párosul. Egymást türelmesen hallgassák meg, tanulják meg, hogy a felnőttek beszédét nem illik megzavarni. Tanulják meg, hogy illő szavakkal kérjenek (játékot, ételt, bármi mást), a kapott dolgot köszönjék meg. Játékot, ruhaneműt használat után tegyék a helyére, adják vissza tulajdonosának, vigyázzanak környezetük rendjére, tisztaságára, óvják a tárgyak, dolgok épségét. Bármilyen helyváltoztatás (étkezéskor, alváskor) kellő figyelemmel, halkan történjen. Ne zavarják társaik nyugodt, elmélyült játékát Segítsenek egymásnak az óvónő felszólítása nélkül is Vigyázzanak az alvó gyerekek nyugalmára Kísérjék figyelemmel, kinek mikor van a születésnapja, köszöntésekkel apróbb figyelmességgel ünnepeljük meg. 7

8 Tudjanak egymástól tanácsot kérni. A szokások révén fejlődik a gyerek akarati tulajdonsága: feladattudat kötelességérzet önfegyelem kitartás önállóság szabálytudat Napirend A napirend állandóságot, biztonságot, támpontot jelent a gyerekek számára. Nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai élet kialakítását teszi lehetővé. Biztosítja a gyermekegészséges fejlődéséhez szükséges aktív cselekvés és pihenés váltakozását. A napirenden belül a legtöbb tevékenységére, a játékra kell fordítani. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők ugyancsak beillesztendők a nap folyamatába. Délelőtt és délután is sor kerülhet az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokra. A pihenés és az étkezés közel azonos időintervallumban történjen. A napirend általános időkeretei 10 órás (7ó -17ó-ig) nyitva tartás esetén: játék 3-4 óra udvari játék, séta 1óra 30perc öltözködés, tisztálkodás 1 óra 30perc étkezés 1 óra 30perc pihenés 2 óra foglalkozások 30-50perc Tervezés a projektekben A projekt értelmezését Hortobágyi Katalin megfogalmazásában ismertetjük: A projekt sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásának és összefüggésének a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Azért választottuk ezt a módszert, mert elsősorban a megtapasztalás szintjén jelennek meg a dolgok, jelenségek, és csak azután verbális és absztrakt síkon. Figyelembe veszi azt a tényt, hogy a gyerekek természetes komplexitással figyelik és tapasztalják meg a körülöttük zajló eseményeket. A gyerekek közötti egyéni eltéréseket előnyösen lehet kihasználni, minden gyerek hozzáteheti egy-egy témához a saját élményét, ismeretét. Ébren tarthatjuk a gyerekek természetes kíváncsiságát, érdeklődését. Ezzel a módszerrel a gyermeki tevékenységeket tervezzük meg, amiben a fejlesztés megvalósul. Ezek a tevékenységek biztosítják a problémamegoldó gondolkodás kifejlődését, a kreativitást és a felfedezéses tanulást. A jól megválasztott témakörök eleve motiváló erővel bírnak mind a gyerekek, mind a pedagógusok számára. Nem tud nem differenciálni. Lehetőség van arra, hogy többszintű tevékenységet válasszanak a gyerekek. 8

9 Különböző eszközök, anyagok, technikai megoldások választhatók. Dönthetnek arról, hogy milyen tevékenységben kapcsolódnak be a folyamatba, érdeklődésüktől függően. A projekt épít az óvodapedagógus és a gyerek aktív együttműködésére. A témakörök megválasztásában a szülő és a gyerekek is tehetnek javaslatot. Így tervezzük projekteinket: Gyűjtőmunka Bibliai történet Mese-vers-bábozás Témakör Környezet megismerés Vizuális tevékenységek Ének-zene-tánc Lebontjuk heti és napi tervekre. A mozgásfejlesztés hetente 3 kötött foglalkozással, heti 1 szabadon szervezett versenyjátékkal biztosítjuk. A projekt módszer előnyének tartják még, hogy délelőtt, délután, vagy délelőtt és délután is tevékenykedhetnek a gyerekek. Iskolába készülő nagycsoportosoknak heti 1 alkalommal a matematika kötött formában jelenik meg. Kiscsoportban a gyűjtőmunka helyett játéktervezés ajánlott. Szülőkkel való együttműködés d. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Meghallgatjuk a szülők ötleteit, ha lehet, beépítjük a nevelés folyamatába. A kritikus észrevételeket is meghallgatjuk. Készek vagyunk a változtatásra, gyengeségeink korrigálására. Minden helyzetben számítunk a támogatásukra. Az intézményi rendet a járható utak betartásával kívánjuk fenntartani. Óvodánk, mint nyitott intézmény betekintést enged a szülők számára az itt folyó munka területén. A nevelési programunk tevékenységrendszerének bemutatásakor már utaltunk arra, hogyan szeretnénk a családokkal való együttnevelést megvalósítani: projektek témakörére tehetnek javaslatot, beszoktatás, étrend összeállítása, szükség esetén a gyermekcsoport felügyelete, kísérete, hangszeren játszó szülők bevonása az énekzenei nevelésbe, stb. A partnerként való neveléshez szükséges egymás korrekt informálása, véleményeinek meghallgatása, a kompromisszumok keresésé a családok és az intézmény részéről egyaránt. Hogyan történhet az információáramlás? Az óvoda faliújságára kitűzzük a csoportok napirendjét, az aktuális nevelésigondozási terveket, heti étrendet, aktuális üzeneteket. 9

10 Készíthetünk OVI-ÚJSÁGOT, amiben bővebben kifejthetjük egyes gyermeki tevékenységeket, közzé tehetjük a tanult verseket, dalokat, mondókákat, képességfejlesztő feladatokat adhatunk. Szülői értekezleteken lehetőség nyílik a szülők véleményének meghallgatására, valamint az óvodában folyó munka korrekt értékelésére. Évente legalább egy alkalommal érdemes a szülői értekezlet keretén belül megbízott szakember (pszichológus, lelkész, védőnő, gyermekorvos) előadását beiktatni. Az ilyen előadásokat különböző fejlődési rendellenességek (magatartászavarnak, tanulási zavar veszélyeztetettsége prevenciójának) lehet tekinteni. A tanév kezdetén közös kiránduláson szülők, gyerekek és pedagógusok megismerhetik egymást. Havonta egy alkalommal rendezett JÁTSZÓHÁZ-ban a szülők részt vehetnek a gyerekek legfőbb tevékenységében, a játékban. Ugyancsak havonta egy alkalommal rendeznénk KÉZMŰVES MŰHELYT, ahol iparművész anyuka segítségével érdekes technikákat lehetne kipróbálni. A szülők és gyerekek mozgás igénye szerint ANYA-GYEREK tornát tarthatnánk. Az óvodai ünnepségeket is a szülőkkel való együttműködéssel szeretnénk megszervezni. A tanév során öt alkalommal szeretnénk ünnepséget szervezni: Mikulás ünnepség: szülők hátelőadása a gyerekeknek Karácsonyi ünnepség: gyerekek ajándékozzák a szüleiket Szülők napja: gyerekek köszöntik az anyukákat, apukákat Gyermeknap: sportversenyek szülők-gyerekek közösen Évzáró: Bethlen Gábor Általános Iskolával közösen Iskolával való jó együttműködés kialakítása: Ismerjük meg egymás pedagógiai programját, egymás munkáját valóságos mindennapi pedagógiai tevékenységekben. Óvoda az iskolában programunk lehetőséget teremt arra, hogy a nagycsoportos óvodásaink betekintést nyerjenek az iskolai életbe, valamint arra, hogy a tanítónők is megismerjék az óvodában folyó iskolaelőkészítő munkát. V. ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI, ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI a. JÁTÉK A 3-7 éves korú gyermek alapvető tevékenysége. Valami azonban jól elkülöníti más tevékenységektől: a játék örömszínezete. 10

11 A gyerekek a játékban kiélhetik, kipróbálhatják, feldolgozhatják az őket ért élményeket. Lehet építeni az otthonról hozott élményekre, illetve igyekezzünk minél több közös élményforrást találni. A gyerekek rekonstruálják amit az őket körülvevő világból felfognak. Az óvodapedagógus a játékszituációk megfigyeléséből fontos információkhoz juthat, amiket a nevelési célok elérése érdekében felhasználhat. A játék lehet spontán és óvodapedagógus által irányított. Mindkét esetben feladata az óvodapedagógusnak: - az elmélyült játékhoz szükséges hely-és idő biztosítása - a játékhoz szükséges eszközök biztosítása - szükség esetén együttjátszás a gyerekekkel - a készen vásárolt játékszerek mellett a közösen készített játékok is érvényesülhessenek. Játék közben fejlődnek a társas kapcsolatok, az együttműködési készség, kommunikáció. A játékszituációban megvalósul az alá-fölérendeltség önkéntes elfogadása, a másik gyerek mozgósítása, a gyermekközösség belső rendje szerinti szereposztás. Játék közben a gyerek észrevétlenül tanul. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik. A játékeszközök arányában a képességfejlesztő játékok legyenek többségben. A szerepjátékok családi mintakövetésen alapuljanak. Programunk egyik fő elve: b. MOZGÁS harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, és értelmi érettség kialakítása. A testi érettség kialakítását elsősorban a mindennapi testneveléssel érhetjük el. A fejlesztés feladatai (a gyermek életkorának, fejlettségi szintjének figyelembe vételével): a gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése motoros képességek fejlesztése vázizomzat erősítése helyes testtartás kialakítása a mozgás és a játékigény természetes gyakorlatokkal és játékokkal történő kielégítése. A foglalkozások szervezéséhez szükséges feltételek: a terem megfelelő átrendezése, tisztán tartása (foglalkozások előtt felmosás) megfelelő eszközök biztosítása: tornapad, karika, ritmusbot, szalag, labda, babzsák, ill. kaviccsal töltött zsák 11

12 a szabadban szervezett foglakozásokhoz az udvar megfelelő kialakítása: füves, és betonos rész kialakítása, lefektetett farönkök, leásott gumiabroncsok, mászókák készítése A napi tevékenységhez igazodva az óvodapedagógus délelőtt vagy délután is megszervezheti a testnevelést, amely a mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség alakulását. A motoros képességek csoportosítása: kondícionális képességek, koordinációs képességek, mozgékonyság, hajlékonyság. Kondícionális képességek: erő (gyorserő, a test általános ereje), állóképesség (alapállóképesség, globális állóképesség), gyorsaság (mozgásgyorsaság, reakció gyorsaság) Koordinációs képességek: téri tájékozódó képesség: kinesztetikus differenciáló képesség, reakció képesség, egyensúlyérzék, ritmusképesség A testnevelés foglalkozások tartalma: járások, futások, ugrások, támasz, függés, függések, egyensúlygyakorlatok, szabadgyakorlatok, dobás. Lehetőséget biztosítunk még: fociedzésre (szülő közreműködésével), valamint külön tornára. Sportnapot és közlekedési napot is szervezünk. c. VIZUÁLIS NEVELÉS Rajzolás, festés, gyurmázás, mintázás, egyéb technikák. A felsorolt tevékenységek mindegyike speciális játéktevékenység és egyben alkotó tevékenység is. A gyermekek kíváncsiságára, utánzási hajlamára és kreativitására lehet építeni. - Milyen a kreatív gyerek? Akinek van fantáziája, ötletei, gondolatait és érzéseit ki tudja fejezni, tud újítani. Az óvodában ezeknek a képességeknek a kibontakoztatására törekszünk. Ehhez elsősorban esztétikus, nyugalmat és harmóniát árasztó környezeti feltételek, nagy mozgástér, és megfelelő eszközök biztosítása szükséges. A projektben való tervezés lehetővé teszi, hogy mindennap választhatnak a gyerekek valamilyen vizuális tevékenységet. Az eszközök az egész nap folyamán a gyerekek rendelkezésére állnak. Az óvodapedagógus az ötlettől a megvalósulásig bátorítást, útmutatást, dicséretet adhat. A gyerekek szabadon választhatnak a vizuális tevékenységek nehézségi fokai között, eldönthetik milyen mértékben vesznek részt benne, csatlakoznak- e kollektív munkákhoz. 12

13 Projekteink témájától függően olvad bele a vizuális nevelés a komplex nevelésbe. Ha konkrét irodalmi élményhez kapcsolódik és megtaláljuk az oda illeszthető dalokat, táncokat, akkor komplex művészeti tevékenységben valósul meg a vizuális nevelés. Olyan is előfordulhat, hogy egy-egy új technika megismerése a projekteken belül egy picit eltolja a hangsúlyt a gyermeki érdeklődés fenntartása által- a vizuális nevelés javára. Technikai ajánlások Nyár végén és ősz folyamán séta, barangolás, játék közben nagyon sokféle természetes anyagot gyűjthetünk, amit szinte egész évben felhasználhatunk. Őszi termések: dió, kukorica, tobozok, mákgubó, gesztenye, makk, stb. Préselt levelek, préselt virágok, száraz virágok, ágak, különböző bogyók, magvak, stb. Kavicsokat válogathatunk, gyűjthetünk. Zöldség- és gyümölcsfélék felhasználása. Néhány lehetőség ezen anyagok felhasználására: Diófigurák készítése (katicabogár, teknős) fél dióhéjba lisztgyurmát teszünk, abba száraz virágokat dugunk (asztali dísz, ajándék) Kukoricatörés idején a kukorica szárából pl: lovacska készülhet hurkapálca segítségével. Csuhéjbaba Különböző gesztenyefigurák fogpiszkáló vagy gyufa felhasználásával. Mákgubóból madárka. Moha (sündisznó, sziklakert) Préselt virágból, levelekből nagyon sok mindent készíthetünk: ragasztással képet alkothatunk (ajándék) nyomdázhatunk (lisztgyurmába, agyagba) szalvéta technikával gyertyát díszíthetünk. Kavicsokat, kagylókat: Festés technikája: ragaszthatjuk (különböző alakzatokat hozhatunk létre, előre megrajzolt formában). megfesthetjük (Mi jut eszünkbe a kavics formájáról? Képzelet, kreativitás fejlesztése). Díszíthetünk (lisztgyurmába nyomjuk). Akváriumot készítünk üvegbe (az alján kavicsokkal, kagylókkal). Gipsz, képkeret, forma díszítése. Kiscsoportban ismerkedünk a festékkel. Először minél nagyobb felületen (pl: csomagolópapír), a nagymozgásokat fejlesztjük. Eszközhasználata változatos: - szivaccsal, - kézzel. 13

14 Később térünk át a kisebb eszközök használatára, melyekkel a finommozgásokat is tudjuk fejleszteni. Eszközök: ecset, fogpiszkáló, fültisztító, hurkapálca. Festékek folyatóra, festékek szétfújása szívószál segítségével, sablonos módszer. Nyomdázás technikája: Nyomdázás különböző eszközök használatával: szivacs, dugó, termések (alma, körte, sárgarépa, krumpli), hungarocellből kivágott különböző formák, fa építőkockák, ecset, ujjak, levél, festéknyomat készítés Zsírkréta használata: Rajzolás zsírkrétával nagy felületen (pl. csomagolópapír). Préselt falevélre tett papír festése zsírkrétával (levélnyomat). Zsírkrétával kiszínezett forma, háttér vízfesték). Smirgli papírból kivágott formák színezése zsírkrétával (érdekes hatás). Zsírkrétával alaposan befestett felület lekenése sűrű temperával. Száradás után karcolás fogpiszkálóval. Fekete fotókartonra fehér zsírkrétával rajzolunk. Gyurmázás, mintázás, sodrás, gömbölyítés, lapítás: Rajzolás: só-liszt gyurma (játék süti a babkonyhába, különböző magokkal díszítjük, halacskaforma. A pikkelyei tökmagok, sündisznóforma, a tüskéi fogpiszkálók) mézes süteménygyúrás, nyújtás, szaggatás, díszítés agyagozás Helyes ceruzafogás elsajátítása. Finommotorika fejlesztése. Színezés, kirajzoló-formák segítségével formák létrehozása, képalkotás, különböző feladatlapok megoldása Fröcskölés technika: Régi fogkefe és szita segítségével fröcsköljük a festéket. Rajzolás, képalkotás homokba: Kavics, fadarab, virágok felhasználásával. Papírhajtogatás, papírmunkák: Eszközök. Különböző színes papírok, pöttyös, csíkos, mintás papírok, méhsejt papír, krepp-papír, kartonok, hullámkartonok, olló, ragasztó, Meghívók, üdvözlőpapírok készítése. Krepp-papír sodrása golyókká. Papírtépés, papírmozaik, képkészítés. Textilből készült munkák: 14

15 Lovacska készítés zokniból (kitömés, fül, sörényvarrás). Nyomdázás textilre. Textilfestés. Textilkép készítés, filc. Üvegfestés: átlátszó fóliára sablonok segítségével.. befőttes üvegre ablakra üveglapra Szalvéta technika: papírra textilre cserépre gyertyára Gombragasztás különböző előre megrajzolt formára, gombvarrás Tészta felhasználása: fűzés ragasztás díszítés (pl: lisztgyurmába) Fonal felhasználása: fonalkép készítés ragasztással fonás szövés kis szövőkerettel Gyöngyfűzés: Gipszöntés: Montázs: A kisebbek nagyobb gyöngyökkel, a nagyobbak apróbb gyöngyök felhasználásával. Lehet vékony drótra vagy damilra. Különböző kiöntött gipszformák festése, lakkozása. Többféle technika együttes alkalmazása. Bábkészítés: ujjbábok síkbábok kesztyűsbábok fejdíszek kasírozás termésbábok papírzacskóból készült bábok 15

16 Dekorgumi használata: Színes gumifigurák kivágása, ragasztása. Képalkotás, (képzelet, kreativitás fejlesztése). A kreatív hobby boltokban kapható eszközök, anyagok sokrétű felhasználása. Vizuális neveléshez kapcsolódó könyvek, füzetek gyűjtése. Újabb és újabb technikák bevezetése. Egyre jobban gazdagodó ötletvilág. d. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK Zenei nevelésünk célja a zenei képességek fejlesztésén túl, a zenét szerető, egészséges lelkű, kulturált gyerekek nevelése. A család ezen a területen is megelőzi az óvodát. A hozzánk járó gyerekek szociokultúrális hátterét vizsgálva örömmel állapítható meg, hogy az éneklés, zenehallgatás életünk természetes kísérője (dicséretek éneklése, hallgatása). Ezek a dalok az óvodáskorú gyerekek számára még túlságosan nehezek- bonyolult ritmusuk, nagy hangterjedelmük miatt. Jelentőségük abban értékelhető, hogy a gyerekek érzékennyé válnak a zenei élményekre, reagálnak rá mozgással, dúdolással. Az óvodában folyó zenei nevelésben is nagyobb jelentősége van az élménynek, mint a produkciónak. Az óvodai zenei nevelés figyelembe veszi a gyerek fiziológiai, idegrendszeri sajátosságait. A hangszalagok rövidsége miatt a fél hangokat nem tudják tisztán énekelni. A dalanyag kiválasztásánál ezt a sajátosságot figyelembe kell venni. A dalanyag kiválasztásában az óvodapedagógusnak ízlésformáló, értékrendet alakító szerepe van. A gyereknek még nincs értékrendszere, mindent képes befogadni. Az óvodapedagógus felelőssége a dalok, mondókák megfelelő válogatása. A válogatás igazodjon bibliai értékrendünkhöz. A dalanyagban hangsúlyozottan legyen jelen a pentatónia. Értelmezésünkben ez nem jelenti a néphagyományok dominanciáját az énekzeneinevelésünkben. Természetesen válogatunk Forrai Katalin: Ének az óvodában című gyűjteményéből. Felhasználjuk még zenehallgatásra Jakab Zsolt dalait, és az óvodapedagógusok egyéni válogatásait. A MONDÓKA az első műfaj, amivel általában a gyerek találkozik. A mondóka könnyen megtanulható, mozgással kísérhető, a vele játszó felnőtthöz a személyes kontaktus kialakításával kötődik, a testközelség (hőcögtetés, simogatás) a szeretet cselekvő kifejezése. Az ismétlődő fordulatok, állandó szókapcsolatok, ikerszavak, rímek formálják a gyerekek nyelvérzékét, helyesebb lesz a beszéde, kiejtése, hanglejtése. A zenei képességfejlesztés játékos foglalkozásokon, a gyerekek aktiválására építve, új-és új motivációs lehetőségeket kipróbálva, az élményszerűséget megőrizve lehet megvalósítani. 16

17 A ritmikai képességfejlesztés játékos lehetőségei: az egyenletes és a dalok, mondókák ritmusának kifejezése különböző mozdulatokkal, eszközökkel: taps, dob, báb, állatfigurák mozgatása, fadob, ritmusdob, csörgő, járás fejlettebb nagycsoportban a gyerekek megismerkedhetnek a negyed és nyolcadérték ritmusneveivel (tá, titi) az ismert dalokat, mondókákat ritmusuk alapján felismerik (dalcímek, kezdősorok nélkül) szöveges ritmusmotívumok visszatapsolása tempóérzék fejlesztése (gyors-lassú) mozgással összekapcsolva, játékkeretbe illesztve ritmushangszerek használata, ritmuszenekar alakítása (dob, trianqulum, csengő) A hallásfejlesztés lehetőségei: ismert dalokat hallás alapján, szöveg nélkül is tudjanak énekelni, dúdolva, zümmögve, vagy egyszerű szótagokkal (a szövegtől való elvonatkoztatás a szolmizációs relációt készíti elő) felismerik a magas és mély éneklés közötti különbséget, maguk is tudnak mélyen és magasan énekelni. A jól ismert dalokat éneklés közben saját hallásuk alapján tudják kézzel mutatni. dallamvisszhang játék: az óvónő által kitalált motívumok visszaéneklése felelgetős játékok, improvizatív formában dinamikai változások érzékeltetése: halk-hangos hangszínek felismerése ismerjenek meg néhány hangszert eredetiben (Zene iskolában tanító pedagógus vendégszereplése) komplex zenei képességek fejlesztése (emlékező képesség, belső hallás, zenei formaérzék, zenei kreativitás) dallam kitalálása mondókákhoz, versekhez A fejlesztések tartalmát korcsoportonként differenciálni szükséges. A fejlesztési feladatokhoz tartozó dalok kiválasztásának szempontjai: ütembeosztás, ritmus, hangkészlet, hangterjedelem, ütemszám, szöveg. Az éneklés játékok szerepe: A gyerekek szeretnek együtt énekelni. A játéknak vannak szabályai. Magáért a szerep vállalásért is szeretik az énekes játékokat. Mozgással könnyebben ki tudnak fejezni valamit, mint szavakkal. 17

18 A tervezésnél ezeket a szempontokat vegyük figyelembe, kb % legyen énekes játék. Zenehallgatás: Az óvodánkba járó gyerekek szülei közül többen játszanak hangszeren, ezért gyümölcsözőnek tartanám a szülők bevonását az ének-zene foglalkozások szervezési formáiba (ünnepségek). A gépi zene hallgatásában is szeretnénk figyelembe venni a szülők ajánlásait, az óvónő válogatásain kívül. A gyermekcsoport igénytől függően az elalvás megkönnyítéséhez szólhat halk zene. Tánc: Célunk a kedvcsinálás, nem hibátlan produkciót várunk. Az óvónő találjon ki változatos mozdulatokat, és a gyerekeket is serkentse erre, kreativitásuk a táncban is bontakozzon ki. A szerzett tánctudást óvodai ünnepségeken, a fenntartó által szervezett ünnepségeken is hasznosíthatjuk. Intézményünkben zeneóvodai foglalkozásokra is van lehetőség. e. IRODALOM, BESZÉDFEJLESZTÉS, BÁBOZÁS A családi nevelés, döntően befolyásolja beszéd-és gondolkodás fejlődésének alakulását, illetve a gyermeki személyiség kibontakozását. A gyermek beszédét elsősorban az otthoni nyelvi környezet határozza meg, érzelmek talaján kialakuló családi mintákkal azonosul. Átveszi a családtagok beszédmodorát, viselkedést, mozdulatait. Az óvodai nevelés kezdetén az óvodapedagógusnak fel kell mérni a gyermek fejlettségét, a beszédkedv, az artikuláció, a szövegértés és a szókincs területén. A nyugodt légkör kialakítása ebben a folyamatban is nagyon fontos. A gyerek szeret beszélgetni arról, ami őt foglalkoztatja. Törekedjünk arra, hogy a beszédkedv megmaradjon, a gyerek a kérdéseikre mindig kapjanak választ. A gyerekek életkori sajátosságaikból adódóan először a metakommunikációra figyelnek, csak később alakul ki a figyelmük a verbális közlésre. Ügyeljünk arra, hogy összhang legyen a gesztusok, arckifejezések, testtartások és a verbális közlés között. Az óvodapedagógus szép, tiszta beszéde követendő példa legyen a gyerekek számára. Egyszerű, érthető, világos beszédű óvó nénik és dajka nénik neveljék a gyerekeket. Figyeljünk arra a gyerekre, aki esetleg beszédhibával, beszédgátlással, beszédbeli elmaradással küzd. Az élettani beszédhibák a normális fejlődés nem szükségszerű, de előforduló velejárói. Az épp fejlődés határain belül nagy egyéni fejlődésbeli különbségek lehetnek. Az élettani beszédhibák nem csak az életkor, hanem az határozza meg, hogy a gyerek mikor kezdett el beszélni. Beszédfejlődés késését okozhatja halláscsökkenés, hallási figyelem zavara, mozgás fejletlensége, érzelmi elmaradás. A beszédhibák korrekciójára csak akkor kerüljön sor, amikor a kisgyerek már tud beszélni. Játékos beszédfejlesztő foglalkozásokkal a beszédhibák kialakulását, állandósulását kívánjuk elkerülni. A megelőzés érdekében a gyermeki figyelmet felkeltő és 18

19 fenntartó játékos, mozgásos, ritmusos dramatizáló gyakorlatokat végezzünk, amelyek a beszédszervek mozgását és a fonémahallást is ügyesítik. A bábozás, dramatizálás az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak is szerves része. Irodalmi élményüket a gyerekek kiegészíthetik kreativitásukkal, fantáziájukkal. Eljátszatják saját érzéseiket, érzelmeiket, ezáltal fejlődik a személyiségük (önbizalom, bátorság- mint tulajdonságok kialakulása, fejlődése). A bábozáshoz szükséges eszközöket saját magunk is elkészíthetik, ami szintén komplexitást eredményez. A bábozás mozgással kísért tevékenység megjelenik benne az alkotás öröme. A játékot vezetőnek szívesen kell vezetni, hogy ő maga is élvezze, mert mindez átsugárzik a gyerekekre. A bábozás a bábozó és a néző gyerek számára is aktív folyamat. Mind a kettő magát képzeli bele a cselekvés helyzeteibe, a darab hősének a helyébe. A gyereknek nemcsak szórakozató esztétikai élmény, hanem valóságos cselekvésre, ítéletalkotásra serkentő élményt jelentő indíték, mással nem próbálható nevelő hatással. A bibliai történeteket ezen a szinten kívánjuk a gyerekekhez közel vinni, megértetni. Az irodalmi anyaggyűjtésünket is ennek a szempontnak kívánjuk alárendelni. Fejlesztő foglalkozást szervezünk a megkésett beszédfejlődésű gyerekeknek. Matematika f. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A matematika az óvodai nevelés része, hozzájárul a gyermeki személyiség alakulásához, a képességek fejlesztéséhez, alapot biztosít az iskolai tanuláshoz. Elsősorban gondolkodásfejlesztést jelent, amely realizálódik a megtapasztalásokban, megértésben, konstruálásban, ítélőképesség kialakulásában, emlékezésben. A matematikai jellegű tapasztalatok szerzése segítik a gyerekeket a világban való eligazodásban. Már az óvodában lépés előtt találkoznak a gyerekek matematikai fogalmakkal: kicsinagy, hosszú-rövid, magas-alacsony. Ezek a kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később egy részük beépül beszédükbe. Az óvodai matematikai nevelés három részre osztható: 1. Tárgyak, személyek összehasonlítása, válogatások, rendezések. Halmazképzés. 2. A számfogalom előkészítése, alapozása. 3. Tapasztalatok a geometria körében. A gyermekek természetes komplexitását úgy szeretnénk kialakítani, hogy valamennyi gyermeki tevékenységben igyekszünk észrevetetni a matematikai tartalmat: ábrázoló tevékenység: színárnyalatok, nyitott és zárt vonalak formaészlelés, megfigyelőképesség 19

20 testnevelés: saját teste térbeli viszonylatainak megismerése, tájékozódás térben, hosszúság, területmérés irodalom: pl: számosság a mesében (3 kívánság) A játék az a tevékenység, amiben a legtöbb matematikai tapasztalatot szerezheti az óvodás gyerek. Mi figyelhető meg a gyerek játékában? Amikor tárgyakat rakosgat, valószínűleg előtte megfigyeli a felnőtteket. Tehát az utánzása konkrét megfigyelés eredményeként jött létre. Érzékelés, észlelés közben tapasztalatokat gyűjt arról, hogyan bánnak az emberek a tárgyakkal. Ezeket a mozdulatokat éli újra át a játékban. Nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű tapasztalata legyen, sokszor találkozzon olyan problémával, amelyek megoldásához alapvető az észlelés pontossága. A matematikai tapasztalatokra az a jellemző, hogy emlékezetben rögződnek. A gyerekek emlékezetét azzal fejleszthetjük, ha sokszor felidézzük a megismert matematikai jelenségeket, és azt főleg tevékenység közben tesszük. Az óvodai életben bármelyik gyermeki tevékenység fejleszti a gondolkodást. A gondolkodás a valóságban szerzett tapasztalatok rendszerezését, kapcsolatainak felismerését biztosítja. A gyermeki gondolkodás épít azokra a tapasztalatokra, amelyeket a megismerő tevékenysége során szerez. A gondolkodást a problémahelyzet kelti életre! Akkor fejlesztjük leghatékonyabban a gyerekek gondolkodását, ha olyan szituációkat teremtünk, amelyek kereső, felfedező, alkotó tevékenységre ösztönöznek. Nem a tárgyakból válnak ki az új ismeretek, hanem a gyerek, tárgyakkal való cselekvésétől. A tevékenység tárgya fölkelti a gyerek érdeklődését, fokozza az aktivitását, követi a figyelmet, annak tartósságát. Ennek köszönhető az alkotóbb, a kreatív képességek kibontakoztatása. Mielőtt rátérnénk a szervezésre, gondoljuk végig, mi jellemzi az óvodás korú gyerek személyiségét: túlzott mozgékonyság játékos kedv mozgáshoz kötött sokszínű tevékenység kíváncsiság csapongó figyelem érzelmi túlfűtöttség Projektjeink tervezésekor- ezeket az érzelmi sajátosságot figyelembe véve-építünk a családból hozott tapasztalatokra, életszerű helyzetekre. A témakörök tervezése mellett játékos szituációkat is tervezünk. A gyerekek is javasolhatnak érdekes, nagy őket érdeklő témákat, cselekvéseket. A gyermeki önállóságot tiszteletben tartjuk. Érdemes meghatározni a segítés mértékét. Nem szükséges azonnal javítani a hibákat, hagyjuk meg a felfedezéses tanulás örömét. A fokozottság és az érthetőség elvét követve a matematikai tartalmú kifejezéseket ismeretpontosítás szándékkal ismételjük többször. 20