Félig tele? Félig üres?

Átírás

1 szubjektív Félig tele? Félig üres? A tanévkezdés leginkább fókuszban lévő eseménye a pedagógusok béremelése volt, a kormány egyik meghatározó ígérete, amelynek megvalósulása a gazdaság helyzete miatt sokáig kérdéses volt, s nehezen lenne vitatható az is, hogy a minisztérium sem állt a helyzet magaslatán, ami a bevezetés szakmai előkészítését illeti. Vannak, akik örülnek, hogy elindul a bérek felzárkóztatása, mások fanyalognak, hogy az emelésnek csak 60 százaléka valósul meg (ami a keresetek átlagosan 34 százalékos emelését jelenti), a többi megvalósulása pedig egyrészt távolodik, másrészt ténylegesen a következő kormány szándékán múlik. Félig tele vagy félig üres a pohár? Nyilván attól is függ, ki és honnan nézi. A minisztérium kétségkívül örül a lépésnek, hiszen a bevezetés hogy a gyengébb diákújságok nívóját idéző tanévkezdő kommunikáció szójátékát idézzük EMMInens érdeke volt: az új, növekvő terhelést jelentő munkarend bevezetése a keresetek növelése nélkül alighanem az utolsó csepp lehetett volna a pohárban. Persze, könnyen lehet, hogy így sem lesz langyos az ősz, egyes tanárok számára ugyanis csak az októberi fizetés megérkezésekor dől el, jól jártak-e az életpályamodellnek nevezett intézkedés részleges bevezetésével vagy éppen kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Ami biztosan látható, azok járnak majd a legrosszabbul, akiknek többsége eddig a legjobban húzott, a legtöbbet vállalta, a legjobb minőségű munkát nyújtotta, s ennek elismerése megjelent a bérében is. Lesznek olyanok közöttük szép számmal, akiknek nemhogy nem nő, de csökken majd a juttatásuk. Mindez aligha teszi hihetővé, hogy egy a teljesítményt, a minőséget elismerő bérrendszer irányába történt elmozdulás, sokkal inkább az egyenlősdi más szintre emelése történik. (Arról nem is szólva, hogy ennek a tárca részéről való magyarázata, mely szerint voltak, akik államtitkári szintű bért közelítő összeget kaptak, finoman fogalmazva is kicsinyes és sajátos lelkületet tükröző. Mert ugyan miért is lenne gond, ha egy jól dolgozó beosztott javadalmazása megközelíti vagy akár el is éri az inkább vitatott, mint elismert teljesítményt nyújtó főnök fizetési papírján szereplő összeget?) Mindez ugyanakkor azt is mutatja, hogy a félig-meddig bevezetésnek akár még pozitívuma is lehet. Egy az adott pillanatban kedvezőnek tűnő döntésnek is lehetnek ugyanis negatív következményei. Egy elhamarkodott szabályozás bevezetése önmagában azzal is árthat, ha hosszú távon megakadályozza saját korrekcióját. Egy ilyen intézkedés, amelynek jelentős a költségvetési hatása, hosszú távra behatárolja, korlátozza a változtatás lehetőségét. Drága lehet tehát egy zsákutca. Nem kell messzire menni példáért: a Medgyessy Péter-féle 2002-es 50 százalékos közalkalmazotti béremelés kiváló illusztrációja ennek. Egy évtizedre előre elköltötte az e célra fordítható forrásokat, miközben érdemi változást nem sikerült elérni az intézkedéssel. Nem tudta növelni a minőséget, mert ahogyan az most is történik nem ismerte el a teljesítményt, helyette az egyenlősdit támogatta. A változások elmaradása pedig azzal a következménnyel járt, hogy nem tudott érveket felmutatni arra, érdemes az oktatásra, a pedagógusokra költeni. Az már csak hab volt a tortán, hogy végül mással fizettette meg a kampányígéret számláját is, az önkormányzatoknak átpasszolt új kötelezettség pedig a helyhatóságokat kényszerítette sorozatos megszorításokra, ami leginkább iskolabezárásokban, különböző juttatások és szolgáltatások leépítésében jelentkezett. A korábbi kudarcból érdemes lehet okulni. Egyértelmű, hogy önmagában a több pénz nem oldja meg a problémát, ha nincs ésszerű differenciálás, ha nem a sürgősebb és/vagy fontosabb feladatokra koncentrálunk, és nem ismerjük el a nagyobb, jobb teljesítményt. Ugyanakkor pozitív fejlemény lenne, ha valóban a tanárok kerülnének a középpontba. Az elmúlt húsz év oktatáskutatásának meghatározó felismerése és számokkal való igazolása, hogy a tanár a meghatározó az oktatás minőségében (s nem a szabályozók, a standardok és az eszközök). A mostani lépések azonban bizonytalannak tűnnek, ha egyáltalán jó irányba vezetnek. Figyelmezető jel, hogy az életpálya hírére sem jelentkeztek idén sokkal többen pedagógusnak. Elenyésző, ahol érdemi a túljelentkezés, ami lehetővé tenné, hogy valóban a legjobbakból válogathassanak a pedagógusképző intézmények. Másrészt rémisztő a jelentkező hiányában el sem indított szak, szakpár, s a felvételi ponthatárok is elgondolkodtatóak (sok helyre be lehetett jutni bőven 300 pont alatt vagy azt éppen elérő teljesítménnyel). Mindez mutatja, hogy az életpálya nemcsak a már pályán lévők számára nem igazán ösztönző, de nem vonzó a leendő pedagógusok számára sem. A tanulmányok idejére ígért (de nem garantált) kiemelt ösztöndíj formája ellentmondásos és a leendő pedagógus számára kockázatokat hordozó, mértéke pedig nem éri el a kritikus, már változást kiváltó pontot. A pálya presztízse változatlanul alacsony, nem vonzó és nem versenyképes az ígért kezdőbér, illetve az, hogy az életpálya a későbbi szakaszokban sem igen ismeri el a teljesítményt. Ha nem ezek lennének a peremfeltételek, akár megfontolandó is lehetne egy olyan életpálya, amely a köztisztviselőire hasonlít, és amely kevés teret enged a differenciálásnak, nem érdemalapú. A gyakran hivatkozásként citált finn oktatásban ez így van, de ott egészen más rendszerre szabottan működik. Egyrészt a kezdőbér nagyon is vonzó, másrészt nincs miért differenciálni, mert a nyolctízszeres vagy annál nagyobb mértékű túljelentkezés, illetve az, hogy az adott korosztály legkiválóbb felső harmadából jelentkeznek tanárnak a fiatalok, azt eredményezi, hogy a tanári munka nívója nagy eséllyel kis eltéréseket mutat. Ezt látszik igazolni, hogy a finn diákok teljesítményének nem csupán az átlaga az egyik legjobb a világon, de az iskolák teljesítménye is kiegyensúlyozott, minden iskola közel egyformán jó iskola. Magyarországon a feltételek egészen másak. Éppen ezért, ha úgy tetszik, félig teli a pohár, mert az, hogy az életpályára szánt összegnek a 40 százaléka még rendelkezésre áll, esélyt ad arra, hogy egy ütemezett bevezetés mellett követhető legyen az intézkedés hatása s legyen lehetőség a korrekcióra. Így talán arra is van esély, hogy nem válik hiteltelenné sem az életpálya, sem az ahhoz kapcsolódó minősítési rendszer. Mert ha ez mégis bekövetkezne, akkor belátható időn belül forrás és társadalmi támogatottság hiányában aligha lesz lehetőség a javításra. ÚJ KATEDRA Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft., 1055 Budapest, Balassi Bálint u félemelet 4., Tel.: , fax: Felelős kiadó: Ekler Gergely Alapító-főszerkesztő: Pecsenye Éva Felelős szerkesztő: Varga Gabriella, varga.gabriella@cki.hu Szerkesztőbizottság: Kojanitz László (elnök), Barlai Róbertné, Szebedy Tas Munkatársak: Klotz Mária, Novák Imre, Simonyi Gáspár Tervezőszerkesztő: Molnár Tamás Olvasószerkesztő: Nagy Márton A szerkesztőség címe: 1055 Budapest, Balassi Bálint u félemelet 4. Tel.: , fax: Web: Hirdetésfelvétel: Kovács Balázs, 30/ , kovacs.balazs@ypsylonmedia.hu, Nyomdai munkák: OOK-Press, Veszprém Felelős vezető: Szathmáry Attila ISSN (nyomtatott) ISSN (on-line) szeptember új katedra 1

2 interjú A finomhangolás folytatódik Ötévente szakértők értékelik majd minden pedagógus munkáját Sipos Imre a közoktatás hatályba lépett változásairól Az új tanévben hatályba lépett változások elsősorban a tanulók érdekeit szolgálják és lényeges minőségi változást hoznak a köznevelés rendszerébe értékelte tanévkezdéskor a közoktatás helyzetét Sipos Imre. A köznevelésért felelős helyettes államtitkár úgy látja, természetes, hogy egy ekkora, alapjaiban átalakított rendszer soha nem tekinthető teljesen késznek és az átalakítás folyamata sem nehézségek nélküli. Gyakran találkozunk olyan esetekkel és helyzetekkel, amelyekre a lassan két évvel ezelőtt elfogadott törvény még értelemszerűen nem tudott reagálni, az oktatásirányítás azonban megfelelő módon kezeli a felmerülő problémákat nyilatkozta lapunknak, hozzátéve: a finomhangolást folytatják a jövőben is. Szeptembertől átlagosan 34 százalékkal nő a köznevelési intézményekben pedagógus, illetve pedagógus munkakörben foglalkoztattak illetménye. Szűkebb környezetben az ember úgy tapasztalja, ezt meglehetősen változóan ítélik meg az érintettek, mert sokan közülük nem tudják elvonatkoztatni a kötött munkaidő 32 órára emelésétől. Önök milyen fogadtatását tapasztalják a pedagógusbérek emelkedésének? Azt tapasztaljuk, hogy pozitívan fogadják a pedagógusok, nagyon sok olyan pedagógus van ugyanis ma Magyarországon és ők vannak lényeges többségben, összességében több mint 150 ezren, akiknek ez számottevő bérnövekedést jelent. Fontos megjegyezni, hogy azzal, hogy a köznevelési törvény szabályai alapján a pedagógusbérek számítása a mindenkori minimálbér alapján történik, a kormány a bérnövekedésen túl a pedagógusbérek értékállóságáról is gondoskodott, a minimálbér emelkedésével ugyanis a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő majd. Másrészt a pedagógushivatást támogató új bérrendszer bevezetésében az idei jelentős béremelés az első lépés volt; 2017-ig minden tanév kezdetén jogszabályban foglalt mértékben növekszik majd a fizetés. A béremelésnek a kötött munkaidőhöz való viszonyítása nem merülhet fel, ha értjük a régi és az új fogalomrendszert: míg korábban kötelező óráról és egyéb feladatokért többlettanítási órákról beszéltünk amelyekhez nagyon sok pedagógus nem fért hozzá, miközben mások túlterheltséggel küszködtek, addig mára a munkaidőszabályozás teljesen átalakult, egységessé vált. A pedagógusok munkaidejére és munkaidő-beosztására vonatkozó új foglalkoztatási rendszer alapjául már nem a kötelező óraszám, hanem a heti 40 órás munkahét szolgál. A pedagógusok heti 32 órát a jogszabályokban meghatározott pedagógia jellegű feladatokkal töltenek, ezen belül a tanítási órák száma 22 és 26 között alakul. Mivel korábban akár heti 28 óra megtartását is kérhették a pedagógusoktól, a mostani előírás heti két órával kevesebb, mint amennyit az előző szabályozás lehetővé tett. A pedagógusok emellett korábban is számos olyan pedagógiai, nevelői feladatot elláttak, amelyet az új rendszer a kötött munkaidő időtartamára szabályoz. Többségüknél a 32 óra kötött munkaidő is megvalósult eddig is, tehát ebben ők semmi újdonságot nem érzékelnek. A béremelésre visszatérve: azon kollégák esetében, ahol a többlettanítási óraszám korábban nagyon magas volt, meglehet, hogy a béremelés kevésbé lesz jelentős, de a többségre nem ez a jellemző. Az alapszándék szerint a pedagógusbér-rendszer az eddiginél sokkal egységesebb és igazságosabb lesz, mert nem lesz akkora különbség aközött, hogy valaki az ország egyik vagy másik részén tanít, ugyanakkor a feladatok is egyenetlenek, amelyekért járó juttatások most beépülnek az alapbérbe. Hogyan kezelik a feszültséget, amit az okoz, hogy eltérő teljesítményhez ugyanaz a bér jár és miért ilyen szűk a differenciálás lehetősége? Nem gondolom, hogy ebben bármiféle feszültség lenne. Az intézményvezető a nevelőtestület odafigyelésével meg tudja oldani a pedagógusok délelőtti foglalkozásainak, szakköreinek, tanulókíséréseinek és egyéb feladatainak megfelelő módon és mértékben történő elosztását úgy, hogy az a kollégák között arányban álljon egymással. Lényeges újdonság ettől a tanévtől, hogy jogszabály szerint az iskola 16 óráig foglalkozásokat, felügyeletet biztosít a gyerekeknek. Milyen foglalkozások lesznek és 16 óra között az iskolákban, miben lesz ez más, mint a napközi? Szükség esetén hogyan lehet ez alól felmentést kérni? Mivel a családok zöme kétkeresős, és kevés olyan család van, ahol a három nemzedék együttélésének köszönhetően a gyermekek hasznos időtöltéséről, felügyeletéről a nagyszülők tudnak gondoskodni, fontos, hogy az állam segítséget nyújtson ehhez. Azt a törekvést és intézkedést, hogy tanítás után a gyermek az idejét az utca helyett inkább az iskola biztonságos falai között töltse, nem is vitatja senki. A köznevelési törvény 6. számú Melléklete kellő órakeretet biztosít az általános iskolák számára ahhoz, hogy délután 4 óráig, vagy ha igény van rá, 5 óráig a tanulók számára a házi feladat elkészítésén túl vonzó, színes programokról gondoskodjanak: felzárkóztató, tehetséggondozó és sporttevékenységet, szakköröket, színjátszó kört, múzeumpedagógiai és egy sor más foglalkozást szervezzenek. Abban az esetben, ha a szülő meg tudja oldani otthon a gyermeke felügyeletét mert példának okáért gyesen van a másik gyermekével vagy a gyereknek délután például edzésre kell mennie, akkor a szülő kérelme alapján az iskolaigazgató felmenti a tanulót a délutáni foglalkozásokon való részvétel alól. Szeptembertől életbe lépett az országosan is egységes tantervi szabályozás, az iskolák kezdő évfolyamain (1., 5., 9. és a hatosztályos gimnáziumok 7. évfolyamán) az új Nemzeti Alaptanterv nyomán elkészült kerettantervek szerint tanulnak már a diákok. Milyen célt szolgál mindez? A legtöbb országhoz hasonlóan a magyar pedagógusok és a szülők többsége is úgy gondolkodik, hogy az államnak kötelessége gondoskodni arról, hogy a köznevelési intézményekben minden magyar gyermek számára ugyanazokat a műveltségi tartalmakat, korszerű ismeretanyagot közvetítsék a pedagógusok. A közműveltség, a magyar kultúra kapocs a generációk között, s ennek hatékony érvényesüléséhez szükség van arra, hogy a tananyagnak legyenek állandó elemei (mint például Arany János költészete, a törökök ellen vívott háború, szeptember új katedra

3 interjú Kodály Zoltán életműve stb.). Az egységes tartalmi szabályozás ezt szolgálja, oly módon, hogy a pedagógusok teljes módszertani szabadságot élveznek, az iskolák pedig szabadon rendelkeznek a tanítási órák tíz százalékával, amit pedagógiai céljaikra használnak fel, igazodva a helyi elvárásokhoz, igényekhez. Az iskolák módosítják saját pedagógiai programjukat és saját hatáskörben elfogadják. Nem hiányzik innen valamilyen szakmai kontroll? Hogy áll az alternatív kerettantervek jóváhagyása? Az alternatív kerettantervek jóváhagyása megtörtént, ami pedig az iskolai pedagógiai programok szakmai kontrollját illeti, eddig sokak számára az volt a baj, hogy volt. Most az a baj, hogy nincs. Eddig azt mondták, hogy az iskoláknak szakmai önállóságuk van, pedig volt egy szakértői fázis a pedagógiai programok bírálatában. Most azt mondják, az iskoláknak nincs szakmai önállóságuk, de kérik a szakértői kontrollt. Sajnálatos emberi tulajdonság, amikor a jóban is folyton a rosszat keresik. A jogszabály egyébként elég egyértelműen kimondja, hogy ha többletkötelezettség hárul az intézményre, akkor a fenntartónak joga van erről dönteni. Ez a jogszabály az intézmények szakmai önállóságát, szakmai felelősségét kívánja erősíteni. Hogyan vizsgázott ön szerint az új tankönyvterjesztési rendszer? Jól vizsgázott: a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) iskolakezdésig az öszszes tankönyvet kiszállította az iskolákba, tanévkezdésre a diákok átvehették névre szóló tankönyvcsomagjaikat. Az esetenként felmerülő hiányosságok pótlása beszélgetésünk idején folyamatban van. Fontos tudni, hogy idén több mint 708 ezer diák jutott hozzá az első évfolyamosok és a rászorulók ingyenesen a tankönyvekhez. Az iskolai tankönyvellátás idén bevezetett megújításának egyik kiemelt célja az átlátható, költséghatékony, minőségi tankönyvellátás megteremtése mellett, hogy néhány éven belül minden általános iskolás diák ingyenesen jusson hozzá a tankönyvekhez. A kormány ezzel az intézkedésével komoly segítséget nyújt a családoknak, hiszen az iskolakezdés költségeinek mintegy felét teszi ki a tankönyvek megvásárlása. A térítésmentes tankönyvellátás a következő években felmenő rendszerben valósul meg. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kormány 2010-től kezdődően megállította a tankönyvárak emelkedését. A Nemzeti Tankönyvkiadó 2004-es eladásakor az előző kormány azt ígérte, hogy a privatizáció kedvező árcsökkentő és minőségjavító Sipos Imre Köznevelésért felelős helyettes államtitkár ben született Nagykanizsán és 1989 között a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán tanult, matematika fizika szakos tanári diplomát szerzett és 2001 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának hallgatója volt, közoktatási vezető szakirányú szakképzettséget szerezve ben programtervező volt a VIDEOTON Számítástechnikai Gyárának Software laboratóriumában, majd 1990-től 2012-ig tanár a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolában, ebből 1998 és 2012 között az intézmény igazgatója de cember 1-jétől április 15-ig a KLIK Székesfehérvári Tankerület igazgatója. Munkáját 2008-ban Németh László-díjjal ismerték el. Nős, két egyetemista gyermek édesapja. folyamatokat indít el, ezzel szemben 2004 és 2010 között az árak több mint duplájára emelkedtek. Míg 2005 és 2010 között az akkori oktatásirányítás szabad utat engedett az infláció feletti áremelésnek, addig 2010-től a szakterületért felelős miniszter minden évben élt árkorlátozó jogával és a tankönyvek árát gyakorlatilag befagyasztotta, mi több, a 2013/2014-es tanévtől kezdődően a tankönyvcsomagok legdrágább elemének számító nyelvkönyvek árát csökkentette. A kormány tehát megakadályozta az iskoláskorú gyermekeket nevelő családok anyagi terheinek növekedését. S végül, de nem utolsósorban szeretném felhívni a figyelmet még arra is, hogy az idei tanévtől a KELLO terjesztési jutalékából a működési költségek levonása után fennmaradó öszszeget az iskolák kapják meg könyvtáraik fejlesztésére. Küszöbön áll a pedagógusok munkájának szakmai értékelése, ellenőrzése. A próbaértékelések megtörténtek, a tesztidőszakon ebben a tanévben túljutunk, sőt a minősítési folyamat talán éles értelemben is megkezdődik. Ki dönt arról, hogy ki kerül be az első években a minősítettek közé, s kinek kell éveket várnia erre? A külső szakmai ellenőrzés több mint negyed évszázada a tanfelügyelet 1986-os eltörlése óta hiányzik a magyar köznevelési rendszerből. Az erre való törekvés 2000 óta itt-ott-amott fellelhető volt, de a Comenius 2000 minőségfejlesztési programot, a pedagógusteljesítmény-értékelés rendszerét az iskolák és a fenntartók esetlegesen és véletlenszerűen alkalmazták. Most erre országosan egységes szempontrendszer alakult ki, amelyik nem hagyja figyelmen kívül azokat az Európában is működő külső pedagógiai, szakmai ellenőrző-értékelő modelleket, amelyeket a legtöbb ország a korszerű, nemzetközi tapasztalatokra épülő oktatási rendszerében is fontosnak tartott megőrizni. A szeptemberben elinduló hazai tanfelügyeleti rendszer alapvető célja a pedagógusok és a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása, a minőségi nevelés, oktatás biztosítása. Ennek részleteit a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet szabályozza. Az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal javaslata alapján elkészített minősítési tervben minden év április 30-áig dönt a következő évben minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógusokról. A minősítési tervbe fel kell venni azt a gyakornokot, aki minősítő vizsgára jelentkezett, valamint azt a pedagógust, akinek a minősítési eljárásban e rendelet szerint kötelező a részvétele. A kötelező minősítésben részt vevők felvételét követően fennmaradó, illetve az időközben a foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésére vagy szünetelésére tekintettel kiesett jelentkezők miatt felszabaduló minősítési keretszám elosztása megyénként és munkakörönként arányosan, a jelentkezők szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével folyamatosan történik. A minősítők a 60 órás továbbképzéssel automatikusan Pedagógus II. fokozatba kerülnek-e? Ez egyenértékű-e a minősítéssel? A Pedagógus II. fokozatba kerüléshez minden esetben a megfelelő szakmai gyakorlaton kívül a minősítési eljárást kell teljesíteni. A 60 órás továbbképzés a tan szeptember új katedra 3

4 interjú felügyeletben és a minősítési eljárásban való szakértői részvétel feltétele, a pedagógusminősítéssel nem egyenértékű. Nem gondolják-e úgy, hogy jobban meg kellene becsülni az iskolában használható több tudást vagy a nehéz körülmények között végzett munkát, mint azt, ha valaki kutatótanárként mondjuk görög nyelvészetből doktorál? A nehéz körülmények között végzett munkáért járó vagy a gyógypedagógiai, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői pótlékok nem csupán megmaradtak, az új rendszerben emelkedtek. Az új bértábla áttekinthető, nyilvános, bárki számára megtekinthető: mind a munkában eltöltött éveket, mind pedig a tanulmányi végzettségeket tekintve honorálja a többletet. Mi szükséges ahhoz, hogy valakinek ne sikerüljön a minősítése? Sokan úgy látják, ez szinte lehetetlen. A minősítési eljárás során a minősítő bizottság többek között az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) értékelése, a meglátogatott foglalkozások és a portfólióvédés alapján értékeli a pedagógus munkáját. Az értékelés során a Pedagógus I. fokozat eléréséhez a megfelelés alsó küszöbértéke 60%, a Pedagógus II. fokozat eléréséhez 75%, Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat megszerzéséhez pedig 85%. Nem ez a minősítési rendszer célja, de valószínűsíthetően lesznek olyan pedagógusok, akik nem fognak megfelelni a minősítési eljáráson. A minősítés kompetenciaalapú, ezért ha valaki a nyolc kompetencia közül egynél nem éri el a kettes értéket, úgy a minősítő bizottság tagjai az eljárást sikertelennek értékelik. Érvénytelen a minősítés például abban az esetben, ha a minősítendő pedagógus forrásmegjelölés nélkül mások által készített dokumentumot tölt fel az e-portfóliójába. Hogyan alakul a jogorvoslat lehetősége egy TÁMOP-projekten belül kiadott minősítés esetében? A minősítés nem egy TÁMOP-projekten belül történik. A TÁMOP a pedagóguséletpályamodell szakmai kidolgozója, pilot keretében csak próbaminősítéseket végez. A minősítés az Oktatási Hivatal, valamint a kormányhivatalok feladata. A pedagógus a szakértői minősítést nem vonhatja kétségbe. Az eljárásrenddel kapcsolatban 15 napon belül nyújthat be fellebbezést az illetékes kormányhivatalhoz. A második minősítés után valóban akár évtizedeket is taníthat valaki anélkül, hogy meg kellene erősítenie, alkalmas a munkája végzésére, hogy nem kopott a tudása, kellően innovatív, nem égett ki és így tovább? Ha igen, mi erről a véleménye? A pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) keretében ötévente minden pedagógust értékelnek a köznevelési szakértők, függetlenül attól, hogy hány éve van a pályán és az előmeneteli rendszer melyik fokozatában van. Az ellenőrzés során az intézményi önértékelésben megjelenik a vezetők, a munkatársak, a szaktanácsadók, szülők és a diákok véleménye is. A szakértők az óralátogatás tapasztalataiból is informálódnak az adott pedagógus munkájáról, tudásáról, innovativitásáról. Döccenőkkel indult az oktatási intézmények állami fenntartásba vétele. Az új tanévben csökkennek-e ezek a döccenők? Hogyan tervezik kiegyenlíteni az iskolák közötti jelentős eltéréseket? Nagyon sok településnek mentőöv volt ez a lépés, hiszen komoly nehézséget okozott önkormányzataik számára az intézmények fenntartása. A tankerületi rendszerrel, az iskolák összekapcsolásával egy olyan egységes értelmezés és feladatellátás valósult meg, amelynek már most látjuk az előnyeit. Az oktatásért is felelős miniszter a gyermekek, családok, települések érdekeit messzemenően szem előtt tartva országosan 606 köznevelési intézmény átalakításáról, átszervezéséről, fenntartási jog átadásáról döntött május 31-ig, amelyek összesen 456 állami fenntartásba vett intézményt érintettek (ez a szám nem tartalmazza a szakképző iskolákat érintő átszervezéseket és a Vidékfejlesztési Minisztériumnak átadott intézményeket). Hangsúlyozni szeretném, hogy a 2013/2014-es tanévben egyetlen intézmény sem szűnt meg jogutód nélkül. Azokon a településeken, ahol egy állami általános iskola van, a felső tagozatos gyermekek az alacsony osztálylétszámok ellenére továbbra is helyben tanulhatnak. A megyei fejlesztési tervek több mint két évtizedes hiányt pótolva első ízben tették lehetővé, hogy a demográfiai trendek, az ellátandó feladatok becsülhető nagyságrendje és a rendelkezésre álló kapacitások összevetésével szülessenek meg azok a döntések, amelyek csökkentik a települések eltérő gazdasági, szociális, kulturális adottságaiból fakadó különbségeket. A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai-szolgáltatások rendszerét állami feladatként a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el, és annak érdekében szervezi át, hogy megszűnjenek az átfedések, jól képzett szakembergárda foglalkozzék a fiatalokkal, segítse a pedagógusok munkáját, hogy csökkenjenek a területi egyenlőtlenségek és javuljon a színvonal. Teljesen természetes, hogy egy ekkora rendszer átállítása, bizonyos jogkörök és hatáskörök delegálása, értelmezése nehézségeket okozhat, ezek azonban a megfelelő szabályzókkal kezelhetők. Az eddig felmerült problémákat igyekeztünk kezelni, szükség esetén akár törvénymódosítással is, és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a szabályzókat úgy alakítsuk ki, hogy azok a valósághoz minél közelebb legyenek. A sajtóban olykor felnagyított döccenők mellett is látni kell, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordított arra, hogy megteremtse és hosszú távon is garantálja azokat a feltételeket, amelyek támogatják a szülők és az egész magyar társadalom által támasztott elvárások teljesülését. Hitem szerint az átalakítások nyomán egy igazságos, méltányos, minden gyermek számára magasabb színvonalú nevelést-oktatást és valódi esélyegyenlőséget kínáló, jobb és hatékonyabb köznevelési rendszer jön létre, és ez már most szeptembertől érezhető, tapasztalható lesz. A Szépművészeti Múzeumban augusztus 21-én tartott ünnepségen az új intézményvezetők átvették kinevezési okirataikat. Hogyan zajlott a döntés folyamata? A köznevelésről szóló törvénynek megfelelően a pályázatokat a nevelőtestület, a szülői és diákközösségek, többcélú intézményben az igazgatótanács, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat véleményezte, majd a kinevezésekről az oktatásért felelős miniszter átruházott hatáskörében a köznevelésért felelős államtitkár döntött. Hoffmann Rózsa a kiválasztás során a véleményező testületek, szervezetek javaslatainak, ajánlásainak mérlegelése és a pályázati dokumentáció áttanulmányozása mellett egyeztetett a pályázatok támogatóival vagy éppen ellenzőivel, sőt nemritkán magukkal a pályázókkal is, hogy valóban szakmailag megfelelő döntés szülessen. Nyilvánvalóan a legfontosabb szempontnak azt tekintette, hogy az adott intézmény élére a legkiválóbb, legrátermettebb, a pályázati kiírás jogszabályi feltételeinek megfelelő végzettséggel, képesítésekkel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakember kerüljön. Messzemenően egyetértek államtitkár asszonnyal: az igazgatók kinevezésének miniszteri szintre emelése a tanártársadalom egészének korábbinál sokkal nagyobb megbecsülését szimbolizálja, az intéz szeptember új katedra

5 interjú ményvezetők munkájának fontosságát fejezi ki. Van-e tervük a mindennapos testnevelés jelentős személyi- és tárgyifeltétel-hiányának kezelésére? Induljunk ki onnan, hogy a mindennapos testnevelés bevezetésével és elterjesztésével, az új rendszer elvével a szülők, a társadalom, az iskola világa és azon belül a pedagógustársadalom (különös tekintettel a testnevelő tanárokra) meggyőző többsége egyetért. A gyermekek egészségi mutatói oly mértékben adtak, adnak okot aggodalomra már sok éve, hogy emellett nem lehetett tétlenül elmenni. A kormány tehát nem alaptalanul tartja kiemelten fontosnak a mindennapos testnevelés bevezetését és a testnevelés órák szakmai tartalmának megújítását. Rendkívül fontos, hogy ennek jegyében az idei tanévtől az 1., 5. és 9. évfolyamra járó tanulókon kívül a 2., 6. és 10. osztályos diákok életének is részévé válik a mindennapos mozgás, amely immár az új testnevelés és sport kerettanterv tartalmi modernizációjának keretei között valósul meg. Ebben a törekvésben a 2012-ben 500 millió forintos állami forrásból, 1000 pedagógus sikeres kiképzésével elindult Kölyökatlétikai Program amelynek szakmai tartalmát a Magyar Atlétikai Szövetség dolgozta ki kulcsfontosságú, a bevezetése és beépítése a testnevelési kerettantervekbe komoly sikert jelent. Az általános iskolák alsó tagozatain tanító testnevelők és tanítók továbbképzésének köszönhetően a nevelési-oktatási intézmények zökkenőmentesen tudtak eleget tenni az új kerettantervnek, amely kötelezően előírja kölyökatlétikai mozgásformák tanítását. A siker konkrét mutatója, hogy míg a kimutatások szerint korábban a tanulók 75 százaléka kizárólag a testnevelés órán sportolt heti 2-3 alkalommal, addig a programban résztvevők az elmúlt tanítási évben minden tanítási napon, tehát éves szinten legalább 182 alkalommal idejüket sporttal tölthették. Éppen ezért a program folytatásához a kormány további támogatást ad: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékkeretből 500 millió forintot csoportosított át a Kölyökatlétikai Program kiterjesztésére. A rendelkezésre álló összegből újabb 1000 pedagógus továbbképzésére nyílik majd lehetőség. A pedagógusok továbbképzése mellett a Kölyökatlétikai Program oktatását az iskolákban speciális, szakmai eszközcsomag is segíti; az idei kiegészítő támogatásból ezek az eszközök is beszerezhetőek azokban az intézményekben, ahol ez korábban nem történt meg. A tanítókat, tanárokat tavaly felkészítő Semmelweis Egyetem idén is közreműködik a képzések lebonyolításában és az eszközök beszerzésében, ezzel is segítve a mindennapos testnevelés és a Kölyökatlétikai Program minél eredményesebb megvalósulását. Emellett meg kell említenem, hogy a kormány a társasági adókedvezményekkel (Tao sportbeli bevezetésével) jelentős mértékben ösztönzi a sportlétesítmények fejlesztését, épülését is. Azon létesítmények, amelyek ilyen, úgynevezett Tao támogatásból újultak meg vagy jöttek létre, ahogy megnyitják kapuikat, üzemidejük húsz százalékában kedvezményes vagy ingyenes sportolási helyszínként szolgálnak a diáksportnak és a szabadidősportnak, így számos intézményben nyílt és nyílik kedvező lehetőség a sportra és a testi nevelésre, nem csupán gyermekeinknek, hanem a sportolni vágyó felnőtteknek is. Hogyan vehetők igénybe a bűnmegelőzési tanácsadók? A szakiskolák, középiskolák igazgatói jelezhetik a tankerületi igazgatóknak, ha megítélésük szerint a tanulók védelme érdekében vagy az iskola környezetében lévő akár a gyermekeket is érintő bűncselekmények megelőzése, a közbiztonság védelme érdekében az intézménynek bűnmegelőzési tanácsadó segítségére van szüksége. A bűnmegelőzési tanácsadók az ország valamennyi megyéjében rendelkezésre állnak, és az iskolák kérésére az adott tankerület bevonásával nyújtanak segítséget a rendelkezésre álló kapacitások mértékéig a bűnmegelőzésben a tanárok, gyermekek informálásában, a tanítás nyugalmának megőrzéséhez szükséges feladatok ellátásában, a tanulók megóvásában. Ön a kormányzati ciklus utolsó évében lett helyettes államtitkár. Mennyire tud azonosulni mindazzal, amit az elődjétől átvett, tervez-e saját elképzelései szerinti változtatásokat? Van egy folyamat, amit tovább kell vinni. A köznevelési törvény az iskolák, a fenntartók, s részben az államtitkárság számára is meghatározott egy pályát, ezen végig kell menni. Helyettes államtitkári kinevezésem után úgy nyilatkoztam, hogy el kell végezni a finomhangolást, és ezt ma is fenntartom. Gyakran találkozunk olyan esetekkel és helyzetekkel, amelyekre a lassan két évvel ezelőtt elfogadott törvény még értelemszerűen nem tudott reagálni. Senki nem tagadja, hogy folyamatos korrigálásra van szükség, hogy ebben még számos teendőnk van, és senki nem állítja, hogy ez egy kész rendszer, hiszen nem is lehet az sohasem. Azon vagyunk azonban, hogy a feladatokat megoldjuk. Az előttünk álló feladatokban a minősítés egyes elemei, a szaktanácsadói, tanfelügyeleti rendszer éles bevetése, az intézmények működéséhez szükséges további jogszabályok előkészítése immár helyettes államtitkárként tudok közreműködni, és mindent megteszek azért, hogy az eddigi tapasztalatom alapján a lehető lejobb irányba tereljem és segítsem ezeket a folyamatokat. VARGA GABRIELLA szeptember új katedra 5

6 aktuális A pedagógus legfőbb karizmája a jövőbe vetett hit Több mint 1,3 millió diák az iskolapadokban Körkép az tanév megkezdése előtt Kiválóan képzett, erkölcsileg és anyagilag megbecsült pedagógusok nélkül nem újítható meg az oktatás, nem valósítható meg az ország felemelkedése emelte ki az Országos Szakmai Tanévnyitó keretében rendezett, A tanév itt kezdődik! című, II. Köznevelési szakmai konferencián Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter augusztus 22-én a SYMA Rendezvény- és Kongresszusi Központban Budapesten. A Modern Iskola magazin által, az oktatáspolitikai kormányzat, a szakmai intézmények és szervezetek, taneszközgyártó és -forgalmazó cégek, valamint kulturális intézmények bevonásával a 2013/2014-es tanév kezdetének küszöbén immár hagyományosan szervezett kétnapos rendezvényt idén is igen nagy érdeklődés kísérte. Balog Zoltán a rendezvény nyitónapján elmondta: a jó iskolarendszer alapja a felkészült pedagógus, akinek a munkájára a nemzet jövője épül. Beszélt arról is, hogy lényeglátás nélkül nem lehet valaki jó pedagógus, a lényeg pedig nem más, mint az ember, a gyermek, akit tanítani kell és lehet. Őket kell látni, az iskolában minden értük kell hogy történjen. Mint fogalmazott, Magyarország és a családok a legértékesebbet: a saját és a közös jövőnket, a gyermekeket bízzák az iskolákra, a minisztériumra, a kormányra, a magyar államra. Éppen ezért nagyon fontos a pedagógusok iránti méltányosság, akiknek a megbecsülésében nem járunk élen jelentette ki a miniszter, hozzátéve: sokkal többet kellene tenni ezért az ügyért, mint ami eddig történt. A pedagógusok esedékes béremeléséről szólva elmondta: azt a módosított köznevelési törvény fogja garantálni, a további emeléseket pedig kormányrendelet rögzíti majd. Beszédében kitért arra is, hogy szeptembertől a köznevelés számos új eleme lép életbe. Ezek közül megemlítette többek között az új Nemzeti Alaptanterv és kerettantervek fokozatos bevezetését, az újfajta tankönyvellátást, az állami felelősség egyértelművé tételét, az új minősítési rendszert és az egységes tartalmi szabályozás kiépülését. Az új Klebelsberg-ösztöndíjrendszerről elmondta: azzal ösztönözni szeretnék, hogy jó színvonalon képzett pedagógusok dolgozzanak a köznevelési rendszerben. Ennek részeként az újonnan belépő tanár szakos hallgatók szeptembertől a minimálbérhez közeli összeget kaphatnak. Balog Zoltán szólt arról is, hogy a köznevelés átalakításával az intézményvezetői szerep is a helyére került. Az új szerkezetben a tanuló nem hullik ki a köznevelési rendszerből, világos, átlátható bértábla lesz, és az állami fenntartásnak köszönhetően idén egyetlen felső tagozat sem szűnik meg hangsúlyozta. Összegezve lényegi célként a versenyképességet jelölte meg, amely magában fog- lalja az értékelvűséget, a sokkal nagyobb és jobb teljesítményre képesítő, értékalapon álló erős identitást is. Nagy szükség van továbbá az esélyek kiegyenlítésére is vélte. Beszéde végén az egyik legnagyobb pedagógus, Karácsony Sándor gondolatát idézte, miszerint: A pedagógus legfőbb karizmája a jövőbe vetett hit. Azt kívánom önöknek, hogy ezt a hitüket, a gyermekeinkbe, a jövőbe és egyáltalán a nemzet jövőjébe vetett hitüket és erejüket meg tudják őrizni, sőt meg tudják sokszorozni az elkövetkező tanévben. Szükség lesz rá zárta szavait a tárca vezetője. Új időszámítás a köznevelésben A köznevelés megújítása új állomásához érkezett, a jó színvonalú, igazságos és méltányos rendszer megteremtése érdekében szeptembertől jelentős változások lesznek az iskolákban olvashattuk A tanév itt kezdődik konferencia meghívóján, e jelentős változásokat pedig Új időszámítás a köznevelésben című előadásában Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár foglalta össze. Mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a magyar iskolarendszerben három évvel ezelőtt aggasztóan rossz egészségi állapotban voltak a gyerekek, romlottak a tanulmányi eredményeik, a pedagógusok megbecsültsége és az intézmények állapota sem volt megfelelő. Az államtitkár az iskolarendszer megújításának mindent átfogó céljaiként a gyermekek, fiatalok fejlődésének előtérbe helyezését, a családok jóllétét, felemelkedését, a minőség állandó emelését, az egész személyiség fejlesztését szolgáló nevelés előtérbe helyezését, az igazságosság, egyenlőség megteremtését jelölte meg. Nagyon fontos, felelősségünkből adódó feladat, hogy az ország minden óvodájában és iskolájában kiegyenlítetten, egységesen magas színvonalat tudjunk garantálni, ezen dolgozunk minden erőnkkel jelentette ki Hoffmann Rózsa. Hangsúlyozta: megengedhetetlen, hogy a pedagógusok ugyanazért a munkáért eltérő bérezést kapjanak, csupán azért, mert az ország másik részében, más településen élnek, ezért ezen is változtatni kívánnak. Felidézte az elmúlt évek jogalkotási folyamatát, mely szerint 2010 júniusa óta mintegy száz új vagy módosított jogszabályt alkottak. Amióta nagyobb figyelem jut a nevelésre, mérhetően csökkent az iskolai agresszív cselekmények és az igazolatlan hiányzások száma tájékoztatott az államtitkár. Hoffmann Rózsa úgy látja, a középiskolások körében egyértelműen pozitív a fogadtatása a január 1-jével az érettségizők számára kötelezővé váló 50 órás közösségi szolgálatnak. Ez év szeptembertől indul az erkölcstan, illetve a hit- és erkölcstan oktatása, idén pedig már háromszor két évfolyamot érint a mindennapos testnevelés bevezetése, amelynek elvével és elterjesztésével a társadalom, az iskola világa és azon belül a pedagógustársadalom (különös tekintettel a testnevelő tanárokra) meggyőző többsége egyetért. Az államtitkár úgy fogalmazott: akkor is, ha nehézséget okoz a biztosítása, ennek megszervezése, ellenőrzése és garantálása minden igazgatónak szent kötelessége. Emlékeztetett: a mindennapos testnevelésen és a testnevelésórák szakmai tartalmának megújításán belül komoly sikert jelent a 2012-ben 500 millió forintos állami forrásból, 1000 pedagógus sikeres kiképzésével elindult, a Magyar Atlétikai Szövetség által kidolgozott Kölyökatlétikai Program országos bevezetése és beépítése a testnevelési kerettantervekbe, amelynek a folytatásához a kormány további támogatást ad: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékkeretből 500 millió forintot csoportosított át a Kölyökatlétikai Program kiterjesztésére. A rendelkezésre álló összegből újabb 1000 pedagógus továbbképzésére nyílik lehetőség. Hoffmann Rózsa a továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy az új tanévben folytatódik a tehetségprogram, amelynek célja, hogy ne kallódjon el egyetlen tehetség sem. Szeptembertől az általános iskolákban délutánonként 4-5 óráig szeptember új katedra

7 aktuális maradnak iskolai programokon a gyerekek, ennek felel meg a pedagógusok 32 órában meghatározott kötött munkaideje, és ehhez rendelték a béremelést is. Nincs még egy szakma, amelynél biztosított lenne a béremelés értékállósága, és ennek alapja az, hogy a bérek növekedését a mindenkori minimálbérhez kötöttük hangsúlyozta az államtitkár. Hoffmann Rózsa elmondta, a munkáját szep temberben megkezdő tanfelügyelet nemcsak a pedagógust, hanem az intézményvezetőt és az egész intézményt is ellenőrzi majd. A minősítési rendszer az előrehaladás egyes fokozatait határozza meg a pályán. Az előadás utáni sajtótájékoztatón az államtitkár kérdésre válaszolva kifejtette: megegyeztek az egyházakkal a hit- és erkölcstan finanszírozásának ügyében. Az iskolaigazgatók kinevezését firtató felvetésekre elmondta: a 455 kinevezés közül 430 egyértelmű volt, a többinél mérlegelnie kellett, és előtte alaposan tájékozódott. Szavai szerint egyetlen esetben merült fel plágiumgyanú, ezért ott a pályázatot eredménytelennek nyilvánították és új felhívást tettek közzé. Az óvodai helyekről szólva elmondta: pontosan felmérik a létszámot, és szeptemberre már várhatóan látható lesz, a tavaly megkezdett óvodaépítési és -bővítési programokon kívül van-e olyan hely, ahol a férőhelyek biztosításához további segítségre van szükség. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a pedagógusok munkaidejéhez kapcsolódva foglalkoztatási rendeletet tesznek közzé, amelyben pontosan szabályozzák a részletkérdéseket. A MODERN OKTATÁSI ESZKÖZÖK KFT. STANDJA A TANESZKÖZ-KIÁLLÍTÁSON Erkölcstan, hit- és erkölcstan Szeptembertől erkölcstant vagy hit- és erkölcstant minden 1. és 5. évfolyamos diák tanul kötelező jelleggel. Míg az erkölcstan oktatásának megszervezéséért és az ahhoz kapcsolódó tankönyvek biztosításáért az állam felel, addig a hit- és erkölcstanórák megtartását, valamint a hittantankönyvek kiválasztását az egyházak végzik. Az erkölcstant az alsó osztályban tanítók, felső tagozatban pedig szaktanárok tartják. A tantárgy bevezetésének a célja az volt, hogy a diákok szociális és kulturális helyzettől függetlenül megszerezhessék azt a tudást, amelynek segítségével megtalálják helyüket a családban, a társadalomban és a munka világában. A tanórák az embert és az emberi kapcsolatokat helyezik a középpontba, így a diákok megismerhetik önmagukat és környezetüket, sőt még a későbbi munkavállaláshoz szükséges hasznos ismeretekre is szert tehetnek. A hit- és erkölcstan oktatása az egyházak fennhatósága alá tartozik. Hoffmann Rózsa korábban arról tájékoztatott: A nemzeti köznevelésről szóló törvény elfogadása óta egyértelmű, hogy mivel a hit- és erkölcstant oktató személy az adott egyház alkalmazásában áll, ezért tőle kapja a fizetését. A feladat ellátásához az egyházak az államtól támogatást kapnak. A finanszírozás részletszabályainak kidolgozásához azonban meg kellett várni a jelentkezések lezárását, korábban ugyanis nem álltak rendelkezésre a számításokhoz szükséges adatok. Hozzátette: a tankönyvrendeléssel kapcsolatban a finanszírozás szabályainak és mértékének meghatározásakor az államtitkárság figyelembe vette az egyházak által felvetett problémákat. Végül egy olyan javaslat nyomán, amelynek értelmében az egyházak maguk határozzák meg a használható hittankönyveket, és amely biztosítja az ingyenességet minden erre jogosult tanulónak, mindenben megszületett a megegyezés. A csoportok létszámára vonatkozóan nincs előírás, és korlátozás nélkül lehetőség van a csoportok összevonására. Az egyházak kérésére, amennyiben másképp nem tudják megszervezni és az összes érintett szülő beleegyezik, a hit- és erkölcstanórát az erkölcstanórától eltérő időben és helyen is megszervezhetik. Új, kísérleti közismereti tankönyv szakiskolások számára Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) számára az elmúlt időszak egyik legfontosabb feladata a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek megújítása, kidolgozása volt, amelybe új fejlesztési célok és nevelési területek kerültek. Szintén fontos változás, hogy olyan új tantárgyak és tartalmak is bekerültek az alaptantervbe, mint az erkölcstan, a gazdasági-pénzügyi ismeretek vagy a médiaismeret, de az egyes tantárgyak esetében mint például a természettudományos tárgyak vagy a történelem új szemléletmódot, új módszereket is hozott a változás. A megújított Nemzeti Alaptanterv mellett az OFI másik kiemelkedő feladata volt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízásából kidolgozza, majd véglegesítse a szakiskolai közismereti programot. Ennek keretében készült el az a szakiskolások számára összeállított új, kísérleti közismereti tankönyv, amelyet az OFI az Országos Szakmai Tanévnyitón mutatott be, és amelyet szakiskolai tanuló minden 9. évfolyamos szakiskolás diák kapott meg ingyenesen, családonként mintegy forintot spórolva meg ezzel. A szakiskolai közismereti program kidolgozása már 2011-ben kezdetét vette, amikor bebizonyosodott, hogy a szakiskolai oktatás új közismereti tartalmakat és módszereket kíván. A program legjelentősebb fejlesztési eleme, hogy nem hagyományos tantárgyi szerkezetben készült, hanem olyan komplex tantárgyakat tartalmaz, amelyekben a hagyományos tantárgyi tartalmak integráltan jelennek meg. Ennek mentén kezdődött el az új kísérleti tankönyv koncepciójának kidolgozása. A tankönyv a szakiskolások számára előírt kerettantervek alapján összeállított tananyagot tartalmazza, az idegen nyelvi tananyagot kivéve; vagyis kommunikáció és magyar nyelv, matematika, történelem és társadalomismeret, osztályközösség-építés, valamint természetismeret tárgyakról tanulhatnak ebből az egy tankönyvből a diákok. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója elmondta: A tankönyv a szakiskolai tanulók számára érthető nyelvezeten, képekkel, feladatokkal és illusztrációkkal szemléltetve készült, hogy minél könnyebben, gyorsabban megtanulhassák az általános műveltséghez, a hétköznapi élethez szükséges ismereteket. Az új szemléletű és szerkezetű szeptember új katedra 7

8 aktuális kísérleti tankönyv hatékonyan segíti majd az általános tanulási képességek kialakítását, fejlesztését és az általános iskolai ismeretek megerősítését, továbbfejlesztését, szem előtt tartva a NAT-ban megfogalmazott legfontosabb alapelveket, célokat. A szakiskolai közismereti program kidolgozása közben több alkalommal felmérést végeztünk, több mint 1000 pedagógust kérdeztünk meg, hogy összegyűjtsük a programmal kapcsolatos tapasztalatokat, és ennek mentén kezdtük el a tankönyv összeállítását. Emellett a lektoráláshoz külső, az OFI-tól független szakembereket kértünk fel, és az ő véleményezésük után véglegesítettük a tananyagokat tette hozzá Mayer József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa. A sajtótájékoztatón a kísérleti közismereti tankönyv bevezetését üdvözölte Kóbor Zoltán, a Gundel Károly Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola igazgatója, aki szerint az újfajta oktatás a szakiskolások előnyére válik, hiszen számukra az a legfontosabb, hogy a gyakorlati oktatás mellett gyorsan, könnyedén sajátítsák el a legfontosabb lexikális ismereteket és tanulási képességeket. Az OFI az új típusú szakiskolai közismereti program bevezetésének támogatásához a pedagógusok és a tanulók számára minden közismereti tanórához külön-külön tanítási-tanulási támogatócsomagot készített. Ezeket a fejlesztéseket egy önálló honlap tartalmazza szaki.ofi.hu/, ahonnan az új tankönyv is bárki számára letölthető elektronikus formában, sőt hamarosan egy mobilalkalmazás segítségével telefonon is olvasható lesz a tananyag, ezzel is elősegítve a minden helyzetben való tanulást. Eredményesek voltak a Tankönyvkiadó erőfeszítései Az Országos Szakmai Tanévnyitón több mint ezer pedagógus részvételével zajlott a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (NTK) tanévnyitó konferenciája. Nyitóelőadásán Kiss János Tamás vezérigazgató kijelentette: idén jelentősen átalakult szabályok szerint, sokkal rövidebb határidőkkel kellett elkészíteni a tankönyveket, ami komoly megterhelést jelentett minden érintett számára, ám a tankönyvek az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező, felkészült szakembergárdának köszönhetően az információhiány és a szűk határidők ellenére is időben elkészültek. A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadón idén sem múlott, hogy zökkenőmentesen induljon a tanév. Kiadványainkat időben elkészítettük és eljuttattuk a terjesztő raktáraiba tájékoztatott a vezérigazgató. Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnöke a magyar köznevelési rendszer átalakítása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy miként a pedagógiai célok megvalósításához is sokféle út vezet, úgy az elérésüket szolgáló eszközöknek, köztük a tankönyveknek is sokféléknek és választhatóknak kell lenniük vagyis a színvonalas oktatáshoz sokszínű tankönyvkínálatra van szükség. A legjobb tankönyv sem alkalmas mindenki számára, nincs üdvözítő, kizárólagos oktatási eszköz vagy módszer hangsúlyozta Pokorni Zoltán. A konferencia további részében Vekerdy Tamás gyermekpszichológus Gyerek, szülő, iskola című előadását hallgathatták meg az érdeklődők, Tari Annamária pszichológus a Facebooknemzedékről, Juhász Árpád geológus pedig a Mágikus hegyekről beszélt. A korábbi évek hagyományaihoz híven a konferencián idén is átadták a Centa Középeurópai Tanárakadémia Egyesület díját, amelynek kiemelt támogatója a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó. A díj célja, hogy felhívja a figyelmet a követendő pedagógiai példákra és az elismerést érdemlő tanári pályákra. A kitüntetést idén Rubovszky Rita, a budapesti Patrona Hungariae iskolaközpont igazgatónője pedagógusi pályája mellett elsősorban a roma integrációért tett erőfeszítései elismeréseként vehette át. Újdonság a Taneszköz-kiállításon A Taneszköz-kiállításon a tanévnyitó rendezvény mindkét napján a taneszköz-gyártó és -forgalmazó cégek mutatták be újdonságaikat, legnépszerűbb fejlesztéseiket, a kulturális intézmények az iskoláknak, pedagógusoknak szóló programjaikat ismertették. A Prometheantermékek kizárólagos hazai forgalmazója, a Modern Oktatási Eszközök Kft. szakemberei a standon kiállított termékek iránt ezúttal is élénk érdeklődést tapasztalhattak, miként az Elektronikus mérés-értékelés a köznevelésben című bemutatófoglalkozáson, illetve a Workshop nem csak mú zeumpedagógusoknak szoftverbörzén tartott interaktívtábla-bemutatón is. Horváth Ádám szakértő-tanácsadó elmondta: A Modern Oktatási Eszközök Kft. által bemutatott, a TÁMOP /12 projekt keretében fejlesztett elektronikusteszt-sablon az oktatáskutatás érdeklődését is felkeltette. A technológiai átjárhatóságot biztosító sablon jelentősen megkönnyítheti az elektronikus mérés-értékelés elterjedését, ráadásul olyan módon, hogy a tanulói eredmények akkor is összevethetőek lesznek, ha az egyes tesztfeladatok különböző forrásokból származnak. Mindezekről bővebben a oldalon található elérhetőségeken lehet tájékozódni. IV. Nemzeti Tanévnyitó Debrecenben Szeptember 1-jén a IV. Nemzeti Tanévnyitóval és a már hagyományosnak számító vidám kavalkáddal, a Diákcsemege Fesztivállal vette kezdetét a 2013/2014-es tanév Debrecenben. A Déri téren egymást váltották a színes, kulturális és egyéb szórakoztató programok a színpadon, 28 standnál pedig érdekes előadásokkal, játékokkal, hasznos információkkal várták a gyermekeket és a családokat a szervezők: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A fesztivál résztvevői között számos ajándékot sorsoltak ki; a fődíjat, a forint értékű osztálykirándulást Balog Zoltán nyújtotta át a szerencsés nyertesnek, a debreceni Bocskai István Általános Iskola 2. c. osztályának. A fesztivált követő Nemzeti Tanévnyitónak az ország egyik legrégibb iskolája, a 475 esztendős Debreceni Református Kollégium adott otthont (az eseményt az eső miatt a Kölcsey Központban tartották meg). Megnyitószavaiban Fekete Károly, a Református Hittudományi Egyetem rektora, a Református Kollégium igazgatótanácsának elnöke emlékeztetett arra, hogy az iskola a történelem során a tudományok európai őrhelye volt. A kollégium mindig befogadta a szegény, de tehetséges diákokat, akik külföldről is hazahozták a tudást, s méltán ragadt rá az ország iskolája elnevezés. Az ország iskolája köszönti a nemzet iskoláit mondta Fekete Károly. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere utalt arra, hogy 1538-ban, 12 évvel a mohácsi vész után Debrecen nem fegyverekre költött, hanem iskolát épített az adófizetők pénzén. Hit, munka, tanulás: ez a szellem jellemezte a várost és kollégiumát és ez jellemzi most is fogalmazott köszöntőjében Kósa Lajos. Az új tanév igazi megújulást hoz emelte ki beszédében Hoffmann Rózsa, majd felidézte a tavalyi országos tanévnyitón mondott szavait, miszerint az okos szeretet az a pedagógiai érzelmi többlet, ami átöleli, magába foglalja és élővé teszi a tanítást. A magyar pedagógiatörténet méltán dicsekedhet azzal, hogy évszázadok óta ennek az okos szeretetnek a jegyében fogantak meg a nagy átalakítások tette hozzá most. A magyar pedagógus nem a meghátrálás embere, a magyar gyermek pedig sokkal többet ér annál, semhogy kishitűségünkkel elrontsuk a gyermekkorát tette hozzá az államtitkár. Ünnepi beszédében Balog Zoltán kijelentette: a köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül. A tárcavezető arra kérte a politika szereplőit, hogy ne rongálják a bizalmat a köznevelésben, ne keltsenek bizalmatlanságot csak azért, mert úgy gondolják, ez a kormány csak rosszat akar, a pedagógusokat pedig arra kérte, hogy ne engedjék beszivárogni az iskolákba a politikát, az ellenállást. A bizalmat a tanügyi irányítás részéről kötelezőnek nevezte, s kijelentette: Mi bízunk a magyar köznevelésben. Balog Zoltán testi-lelki-szelllemi erőben és emberi kapcsolatokban gazdag tanévet kívánva nyitotta meg a 2013/2014-es tanévet. VARGA GABRIELLA ÖSSZEÁLLÍTÁSA szeptember új katedra