Árki Tamás. A terrorizmus nemzetközi jogi definiálása. The Turning Wheel / Diplomats Engaged in Active Learning

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Árki Tamás. A terrorizmus nemzetközi jogi definiálása. The Turning Wheel / Diplomats Engaged in Active Learning"

Átírás

1 The Turning Wheel / Diplomats Engaged in Active Learning Árki Tamás A terrorizmus nemzetközi jogi definiálása Ez az írásmű Creative Commons 3.0 Nevezd meg!-ne add el!-ne változtasd! Licensz alatt áll! Néhány jog fenntartva! The Turning Wheel DEAL The Turning Wheel, 2013

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az inga, a zsák és a hullámok a terrorizmus és a terrorizmussal kapcsolatos jogi dokumentumok rövid története és a nemzetközi terrorizmus jellemzői ma A terrorizmus fogalmának és jogi meghatározásának történelmi alakulása A definíciós probléma társadalomtudományi szemszögből Miért lenne hasznos és miért nehéz a definíció? A nemzetközi terrorizmus jellemvonásai napjainkban Taktika, -izmus? A fogalmi kérdés A jogi dokumentumok vizsgálatának keretei A definíciós trendek Definíciós elemek megjelenése egyes államok belső jogi szabályozásában, illetve egyes regionális szervezetek egyezményeiben Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepe a terrorizmus definiálásában Egy áldott pillanat? a terrorizmus a Libanoni Különleges Törvényszék előzetes döntésében Konklúzió Felhasznált irodalom Mellékletek

3 1. Bevezetés A terrorizmus a XXI. század egyik legfontosabb fogalmává és problémájává vált nemcsak szakértők, politikusok, de a világ közvéleménye számára is. Globális jelenségről van szó, mely bár konkrét fogalmát tekintve csak kétszáz éve létezik az idők kezdete óta jelen van, a XX. század eleje óta pedig történelmileg is meghatározó. A XX-XXI. század fordulóján megjelent új típusú kihívások előtérbe kerülésével és sorsfordító események (elég csak a szeptember 11-ei támadásra gondolnunk) bekövetkeztével elmondható, hogy a terrorizmus mindennapi életünk részévé vált. Az információáramlás felgyorsulásával a terroristaként emlegetett cselekmények minden eddiginél gyorsabban és hatékonyabban jutnak el az egyes államok állampolgáraihoz, akik így gyorsabban egyúttal az esetek túlnyomó részében pontatlanabbul alkotnak véleményt az ilyen történésekkel kapcsolatban. A média, elsősorban a kereskedelmi médiumok, szintén a fenti cél alapján működnek, szintén pontatlanul. Mi az a terrorizmus, kik a terroristák? Mi különbözteti meg őket a többi, erőszakkal vagy öléssel fenyegető (sok esetben gyilkossá váló) bűnözőtől? A nagypolitika szintjén sincsenek tisztán és precízen elhatárolt meghatározások a terrorizmussal kapcsolatban. Nem sokkal a szeptember 11-ei támadást követően George W. Bush amerikai elnök meghirdette a terrorizmus elleni háború (war on terrorism) nevű (katonai) hadjáratot. Bár a fogalomhasználat politikai tartalma az akkori állapotok fényében sejthető, fontos megjegyezni, hogy ez jogilag korántsem olyan egyértelmű: az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának (US Department of Defense), Külügyminisztériumának (US State Department), illetve a Szövetségi Nyomozóirodának (FBI) mind külön definíciói vannak a terrorizmus fogalmára és jellemzőire (Whittaker [2007] p4). Természetesen még nagyobb különbségeket találunk, amennyiben egyes államok belső jogában vizsgáljuk a terrorizmussal kapcsolatos definíciókat, vagy éppen nemzetközi egyezményeket tekintünk át. Ezzel összefüggésben érdekes, hogy a Rafík Hariri volt libanoni miniszterelnök ellen elkövetett merénylet kivizsgálásával megbízott Libanoni Különleges Törvényszék (Special Tribunal for Lebanon, STL) február 16-án kiadott előzetes döntésében a terrorizmussal kapcsolatban megállapította, hogy létezik egyfajta szokásjogon alapuló definíció. Dolgozatomban a fenti döntés hátteréül szolgáló jellemzőket és a vonatkozó belső és nemzetközi jogi szabályozásokat vizsgálva keresem a választ arra, valóban 3

4 beszélhetünk-e egy sok tekintetben egységes opinio iurisról az államok belső jogi szabályozását tekintve, illetve egy következetes ráutaló magatartásról nemzetközi egyezmények tekintetében. A háttér vizsgálata során kísérletet teszek arra, hogy a terrorizmus fogalmának történelmi alakulását, és a terrorizmussal foglalkozó nemzetközi jogi dokumentumok tartalmának legfontosabb elemeit összefoglaljam, illetve felderítsem, melyek a jelenkori (nemzetközi) terrorizmus jellemzői, különösen, mely jellemzők emelik ki a többi, új típusú kihívásokhoz kapcsolódó bűncselekmények közül, kitérve mind a terrorszervezetek tagjaira, mind pedig a magányos farkasokként ismert elkövetőkre, a közüttük lévő különbségekre. Megvizsgálom több szakértő és elsősorban amerikai egyesült államokbeli állami intézmények definícióját a terrorizmusról, és ezek alapján is próbálok felrajzolni közös jellemvonásokat. Dolgozatom ezen szakaszában főleg a Bruce Hoffman és Alex P. Schmid terrorizmusszakértők által feltárt tulajdonságok kibontására koncentrálok, többek között az alábbi kérdésekre is választ keresve: milyen jellemzői vannak a jelenben a nemzetközi terrorizmusnak?, alkotható-e egy, a jellemzők taxatív felsorolásával kirajzolódó definíciós keret, mely alkalmazható az intézményi meghatározások elemzésére?. Kísérletet teszek továbbá annak megválaszolására, hogyan lehet a fogalmi kereteket finomítani a terrorizmussal, a terrorista taktikákkal, illetve a terrorral kapcsolatban. Mivel a nemzetközi jogot az államok maguk alakítják, elengedhetetlen az államok büntetőjogának megfelelő részeinek vizsgálata. A belső joggal kapcsolatos elemzéshez államok büntetőjogának vonatkozó törvényeit, egyes esetekben amennyiben a terrorizmus definícióját érintik azok módosításait is vizsgálom egy összehasonlító elemzésen keresztül. Az összehasonlítás előkészítésénél fontos szempont volt, hogy azon államoknál, amelyek hivatalos nyelve nem angol, hiteles angol fordítást találjak, illetve, hogy az összehasonlításban szereplő államok lehetőleg nagy száma mellett azok lehetőség szerint a huntingtoni értelmezés alapján különböző civilizációkba tartozzanak, így az összehasonlításban szerepel Ausztrália, Kanada, India, Izrael, Pakisztán, Afganisztán, a Dél-afrikai Köztársaság, Makaó Különleges Közigazgatási Régió, az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Ebben a részben legfőképp arra keresem a választ, a terrorizmus jelenségének legfontosabb jellemzői definíciós elemei közül melyeket említik az egyes országok büntetőtörvénykönyvei vagy éppen kifejezetten terrorizmusról szóló törvényei, és megfigyelhető-e a különbségek tekintetében egyfajta trendszerűség a földrajzi elhelyezkedés és a civilizációs hagyományok összefüggésében. (Például az iszlám világ országai mennyiben értelmezik másképp a terrorizmust belső jogukban, mint a nyugati 4

5 államok, akár a nyugati nagyhatalmak.) Meghatározzák-e az egyes államok törvényei az elkövetés módját? Ezek taxatív felsorolások? Milyen különbségek vannak ezekben a fent említetett szempontok szerint? A nemzetközi rendszer szintjén számbaveszem a nemzetközi jogtudósok elsősorban Antonio Cassese vélekedéseit a terrorizmus definícióiról. (Cassese egyben a Libanoni Különleges Törvényszék elnöklő bírája, és véleményem szerint érdekes lehet megvizsgálni, milyen összecsengések vannak az STL ítélete és Cassese több évvel ezelőtt kifejtett gondolatai között.) A nemzetközi rendszerben történő viselkedés elemzéséhez ENSZ-egyezményeket, az Afrikai Unió és az Iszlám Konferencia vonatkozó egyezményét fogom megvizsgálni. Kifejezetten fontosnak tartom a terrorizmus egyezményi megítélésének változásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket, ezzel összefüggésben pedig a legnagyobb és legkényesebb probléma vizsgálatát, a felszabadító szervezetek és a tényleges terroristák közti különbségtétel változását a történelem folyamán. Dolgozatom utolsó fejezetének szempontjából talán a legfontosabb nemzetközi jogi dokumentum az Arab Egyezmény A Terrorizmus Visszaszorításáról 1, melynek definíciós elemei nagyban meghatározták a Libanoni Különleges Törvényszék előzetes döntésében foglaltakat. A Törvényszék döntéséhez kapcsolódóan, a definíciós probléma szempontjából legfontosabb kérdésre is megpróbálok választ adni, miszerint valóban felfedezhető-e a terrorizmus tulajdonságait tekintve, egyezményi definíciókon alapuló egybetartás, és így, az államok részéről a nemzetközi (jogi) rendszerben a ráutaló magatartás. A dolgozat utolsó fejezetében a Libanoni Különleges Törvényszék munkájával foglalkozom. A Törvényszék előtti ügy történetének rövid ismertetését követően megvizsgálom a Törvényszék statútumát, illetve a már említett februári előzetes döntését, azt, milyen körülményeket vettek számításba a bírák a terrorizmushoz kapcsolódó vélemény kialakításánál, hogyan vonhatták be a döntéshozásba az arab terrorizmusellenes egyezményt, hogyan változott így a vélemény és az elkövetők cselekedetének minősítése, illetve hogyan jutottak el a megállapításig, miszerint a terrorizmusnak létezik szokásjogban gyökerező definíciója, és mit tartalmaz az a definíció. Mindezeket követően megkísérlem összefoglalni az előzetes döntés óta megjelent tanulmányok megállapításait, kritikáit. Mindezek alapján próbálom bizonyítani, hogy mivel a terrorizmus globális, és túlnyomó többségében állam alatti szerveződésű csoportok vagy egyének által támasztott kihívás, amely gyakran túlnyúlik egy adott állam határain; és ellene azonnali és határozott fellépés, és így az államok aktív részvétele szükséges létezhet 1 Arab Convention for the Suppression of Terrorism (fordítás tőlem) 2 Jelentése: megijeszt, elborzaszt. A terror szó etimológiája. Oxford English Dictionary 5

6 egyfajta közös vélekedés az állami törvényhozók szemszögéből a terrorizmus minőségét illetően. Ez természetesen leképeződik nemzetközi egyezményekben is. Azonban vannak olyan fontos aspektusok, amikben nincs egyező vélemény. Ezen felül a terrorizmussal kapcsolatos megnyilatkozásokban véleményem szerint kerülni kell a relativizálást, így ugyanis eljutunk addig, hogy a terrorizmus elleni harc legelemibb hozzávalója, a definiálás kérdése feloldódik a jól ismert ami valakinek terrorista, az a másiknak szabadságharcos vélekedésben, így a terrorizmus elleni amúgy is reaktív küzdelem jelentős hátrányokat szenved. De hogyan is definiálja magát a terrorizmus? Milyen jegyei, jellemzői vannak, amelyek alapján elindulhatunk? Hogyan alakultak ezek ki, és mindig is azt jelentette-e a terrorizmus, amit ma? Honnan ered a kifejezés? Valóban létezik-e - izmus? 2. Az inga, a zsák és a hullámok a terrorizmus és a terrorizmussal kapcsolatos jogi dokumentumok rövid története és a nemzetközi terrorizmus jellemzői ma A terrorizmus fogalma a politikai erőszakkal, és az ahhoz kapcsolódó egyéb jelenségekkel ellentétben nem tekint vissza olyan nagy múltra. Azzal azonban egyedülálló, hogy a terrorhoz, terrorizmushoz és a terrorista taktikához kapcsolódó fontos jellemzők például az elkövetés módja, helye, célja, illetve az elkövető maga a jelenség nagyjából 200 éves története során sokszor változtak, elsősorban az elkövetőre vonatkozó állami-nem állami -törésvonal tekintetében, de az idők során a fogalmakhoz kapcsolódó tulajdonságok sora is bővült. Bruce Hoffman terrorizmusszakértő ezért a terrorizmus fogalmának történelmi alakulását egy ingához hasonlítja (Hoffman [2006] p16), más szerzők, például David C. Rapoport a terrorizmus ideológiai alapon megjelenő hullámairól beszélnek (Rapoport [2004]). Jelen dolgozatban a hullámmodellel csak érintőlegesen foglalkozom, inkább az előbb említett törésvonallal kapcsolatos fejleményeket igyekszem áttekinteni. Véleményem szerint azonban fontos megjegyezni, hogy a terrorizmusra nem alkalmazhatók ilyen elhatároló elméletek, a történelem folyamán csak uralkodó trendek jelentkeztek, de egyik típus sem tűnt el teljesen. A fejezet címében a zsák olyan jellemzőkre motiváció, harcmodor, aszimmetria, felfogás stb. - utal, amik a modern nemzetközi terrorista cselekményekként leírt és érzékelt bűncselekményekhez kapcsolódnak: az egyes államok terrorizmusellenes törvényei szinte kivétel nélkül ezekből válogatnak. A fejezet befejező részében pedig megkísérlem elhatárolni a terroristákat 6

7 más, hasonló módszerrel dolgozó csoportoktól, és kitérek a XX. század második felében a dekolonizációhoz kapcsolódó lezajlott vitához, mely során azt vitatták, a szóban forgó csoport szabadságharcos vagy terrorista -e. 2.1 A terrorizmus fogalmának és jogi meghatározásának történelmi alakulása Az eredetileg a latin terrere igéből2 származó terror mint politikai fogalom az es franciaországi forradalmi terror (régime de la terreur) idején jelent meg. Ekkor mint az látható a terror és a terrorista taktikák még az állami adminisztrációhoz kötődtek és pozitív jelentéssel bírtak, állami eszköz és kormányzási mód volt a rendszer stabilizálására. Főként a lakosság körében keltett félelem és ezáltal a hatalom fenntartása jellemzi ezt az időszakot, amikor a nép ellenségeinek - ellenforradalmárok és összeesküvők letartóztatása fontos eleme volt a rendszer kiépítésének. Maximilien Robespierre, a rendszer fő ideológusa és vezetője szerint a terror egyenesen a demokrácia (fenntartásának) eszköze: békeidőben a demokráciát az erény jellemzi, azonban háborúban az erénynek terrorral kell párosulnia, hogy a demokrácia győzelmet arathasson. A terror és erény viszonyát a következőképp fogalmazta meg: erény, ami nélkül a terror gonosz; terror, ami nélkül az erény tehetetlen (Hoffman [2006] p24) június 26-án Robespierre a Nemzetgyűlésben bejelentette, hogy új listája van az árulókról. A szélsőségesek félve, hogy rajta vannak a listán szövetkeztek a mérsékeltekkel, és eltávolították Robespierre-t a hatalomból. A terror uralma Franciaországban véget ért, azonban ekkor már Európa több országában is megfigyelhetők voltak a francia forradalom miatt lendületet kapott monarchiaellenes érzelmek. A terror uralmát ugyan nem szokás a modern terrorizmushoz sorolni, mely egyes szerzők szerint csak az 1880-as évek oroszországi történéseivel jelent meg (Rapoport [2004] p2), mégis megfigyelhetők olyan jellemzők, melyek mindmáig érvényesek. Ilyen például a politikai cél (egy új és jobb társadalom teremtése), illetve a tény, hogy azt szervezetten, szándékosan és módszeresen kívánták elérni. Robespierre eltávolításával ugyan a rendszer megszűnt, de a terror új konnotációkat nyert: a rendszerellenes érzelmű kortársak ezen konnotációk egy részét zászlójukra is tűzték nevesül azt, hogy a hatalmat birtokló visszaélt azzal -; akik ezt a visszaélést végrehajtották, bűnözőkké váltak. A terrorista kifejezés mint a politikai célját 2 Jelentése: megijeszt, elborzaszt. A terror szó etimológiája. Oxford English Dictionary (http://www.oed.com/view/entry/199606?rskey=q3yrxa&result=1&isadvanced=false#eid) 3 Idézi Robespierre-t (In: Parry, Albert (1976): Terrorism: From Robespierre To Arafat. p Vanguard, New York) 7

8 terrorista taktikával elérni kívánó cselekvőre használt szó is ebben az időben jelent meg, Edmund Burke ír államférfi, a francia forradalom ellen szóló vitairatában. (Hoffman [2006] p24-25) A francia forradalom talán legfontosabb tanulságaként a következő évtizedekben a kontinensen élők közül egyre többen szembesültek azzal, hogy uralkodóik Istentől eredeztetett hatalma nem megkérdőjelezhetetlen. Az egyre terjedő nacionalista érzelmek és az államiság és állampolgárság koncepciójának megjelenésével nemzetállamok jöttek létre például Németország vagy Olaszország. Az univerzalista ideológiák (marxizmus, kommunizmus), az ezt az időszakot jellemző gazdaságitársadalmi változások környezetében a terrorizmus egy új korszaka kezdődött el, melyben megfigyelhetjük a mai modern, nemzetközi terrorizmust is jellemző forradalmi és államellenes jellemzőket. (Hoffman [2006] p26) A korszak terrorizmusának doktrínája Carlo Pisacanéhoz kötődik; ez a propaganda a cselekvés által 4. Pisacane szerint az erőszak nem csak figyelemfelkeltő eszköz, amivel a közvélemény figyelmét a tettre irányítják, hanem egyfajta oktató és információt adó cselekedet, amely felsorakoztathatja a tömegeket a forradalom mögött. Pisacane szerint így a cselekvés előrébb visz, mint a gondolat. Az első, a propaganda a cselekvés által -doktrínát szélesen és tudatosan alkalmazó szervezet a cári Oroszországban jött létre 1878-ban, hogy a cári uralmat megdöntse. Ez volt a Narodnaja Volja, a Nép Akarata. Támogatói és tagjai szerint az orosz tömegek elidegenedése és persze a Narodnaja Volja célja nem tett lehetővé kevésbé radikális működést és akciókat, mint hogy az elnyomó államot szimbolizáló magasrangú személyek legyenek a műveletek célpontjai. Érdekesség a Narodnaja Voljával kapcsolatban, hogy nagyon mereven ragaszkodtak ahhoz, hogy az akciók során ne legyen ártatlan áldozat. A csoport legnagyobb akciója mely egyben megpecsételte sorsukat március 1-jén II. Sándor cár meggyilkolása volt. Ezután valóságos hajtóvadászat kezdődött a Narodnaja Volja tagjai ellen, akiknek nagy részét elfogták és halálbüntetésre ítélték, a csoport szerepét bár közel sem ilyen mértékben utódszervezetek vették át. A propaganda a cselekvés által doktrínáját a kor legtöbb anarchista szervezete követendőnek tartotta, és a mai terrorizmusban is megfigyelhető egy ilyen motiváció. A kor amelyet terrorista-tanulmányok felől közelítve Rapoport anarchista hullám -nak nevez (Rapoport [2004] pp2), másik fontos hozadéka, hogy már ekkortól könnyedén hozzáférhetőek voltak a házi robbanószerkezetek készítéséhez használható 4 propaganda by deed (fordítás tőlem) 8

9 leírások, illetve maguk az alapanyagok, különösképp Londonban, amely a kor terrorista- (inkább anarchista-) központja volt; menedékül is szolgált az elkövetőknek. A terrorizmushoz véleményem szerint valamivel közelebb álló események zajlottak ekkor Nyugat-Európában, melyeknek a rendszerellenesség helyett a nacionalizmus és szeparatizmus volt a vezérszavuk. A 19. század közepén ugyanis Írországban az addigiaknál erősebb hulláma indult meg a szeparatista mozgalomnak, mely követőket szerzett magának nemcsak az anyaországban, hanem az Egyesült Államokba vándorolt írek körében is. A Fenianista Testvériség 5 - és írországi testvérszervezetük, az Ír Forradalmi Testvériség6 - kifejezetten türelmetlen és radikális szervezet benyomását keltették, a Fenianisták mottója is ezt hangsúlyozta: forradalom [minél] előbb vagy soha 7. A szervezet tagjai azonban nem voltak elég képzettek, és a britek beszivárgása, illetve az aránytalanul nagy célok miatt a szervezet csak egy évtizedig működött. Ebben az esetben is létrejöttek azonban utódszervezetek. Ezek közül a terrorizmus főbb jellemzői feltárása szempontjából legfontosabb az Egyesült Írek8, mely az 1870-es évek elejétől működött, vezetője a börtönbüntetése után, ben az Egyesült Államokba száműzött ír, Jeremiah O'Donovan Rossa volt. Az Egyesült Írek sok tekintetben magán hordozta a mai nemzetközi működésű terrorista taktikákat alkalmazó szervezetek jellemvonásait, elsősorban a propaganda, a célországtól távoli bázis és a finanszírozás tekintetében, ugyanis a szervezet, pozíciójánál fogva egy nagyon fontos támogatót tudhatott a soraiban: Patrick Fordot, az Irish World című lap szerkesztőjét. Ford maga is tett ambíciózus kijelentéseket, miszerint a szervezet harcosai az egész Brit Birodalom területén felbukkanhatnak (Hoffman [2006] p30). Ford és lapja révén a szervezet lehetőségei és mozgástere kibővült, céljai és elvei terjesztésére megfelelő platformhoz jutott, illetve anyagi helyzete is javult. Rossa és Ford ugyanis felismerték, hogy a sikeres és hosszú távú működés feltétele a minden tekintetben stabil anyagi háttér; abban bíztak, hogy a harcosok tettei a szervezetet szimpatikussá teszik majd az Irish World olyan olvasói számára, akik a lapban vásárolt hirdetések révén közvetve anyagilag is támogatják majd az Egyesült Íreket. Az igazán brutális akciókra 1883 és között került sor, ez volt a dinamit kampány, mely során az Egyesült Írek és az Ír Forradalmi Testvériség (most már mint az Ír Köztársasági Testvériség 9 ) sorozatosan bombamerényleteket követtek el egyesült királyságbeli nagyvárosok közlekedési csomópontjaiban (vasútvonalakon és a londoni metróban). 5 Fenian Brotherhood (fordítás tőlem) 6 Irish Revolutionary Brotherhood (fordítás tőlem) 7 revolution sooner or never (fordítás tőlem) 8 Clan Na Gael, angolul United Irishman (fordítás tőlem) 9 Irish Republican Brotherhood (fordítás tőlem) 9

10 Céljaikat és alapelveiket tekintve a Narodnaja Volja és az ír szeparatista szervezetek nem sokban tértek el egymástól. A szakirodalom nagy része terrorista szervezetekként hivatkozik rájuk, hiszen a rendszerellenesség, a politikai cél, a szervezettség, a módszeres elkövetés, a propaganda a cselekvés által doktrínája egyaránt jellemző tevékenységükre. A Narodnaja Volja azonban célzottan dolgozott, tagjai főleg kézifegyvereket használtak, és nem akartak ártatlanokat ölni. A dinamit kampány robbantásait elkövetők azonban meg sem kíséreltek törekedni arra, hogy szimbolikus merényleteik során elkerüljék azt, hogy az akcióknak civil áldozatai legyenek. (Vagy legalábbis azt szem előtt tartani, hogy a civil áldozatok száma a lehető legkevesebb legyen.) Véleményem szerint ezért bár természetesen a Narodnaja Volja tagjait sem lehet egyszerűen és teljes bizonyossággal gyilkosoknak nevezni az Egyesült Írek és az Ír Köztársasági Testvériség mind működési gyakorlatát, mind az általa használt eszközöket tekintve határozottan közelebb állnak a mai értelemben vett terrorszervezetekhez. John Dugard szerint a 19. század jó kiindulópontként szolgál a terrorizmussal kapcsolatos állami hozzáállás megfigyeléséhez. Bár azt ő is elismeri, hogy az anarchizmus és a terrorizmus nem teljesen egyező fogalmak és jelenségek (Dugard [1974] pp67), az államok kiadatással kapcsolatos politikai döntései jól példázzák, hogy a politikai erőszak egy új korszaka kezdődött el. Az államok ugyanis a 19. század közepére elfogadták azt az alapelvet, miszerint politikai bűntett esetén az elkövetőt nem adják ki, az anarchizmusta cselekmények, és így az államfők ellen elkövetett támadások esetén a támadóra nem vonatkoztak a kiadatást tiltó szabályok. Ezt az elvet először Belgiumban foglalták törvénybe, a III. Napóleon elleni 1856-os merényletet követően. Ezt később több kiadatási egyezmény átvette. (Dugard [1974] pp67-68) Rapoport, modelljében a második ( antikolonialista ) hullám kezdetét és a hullámhoz kapcsolódó szervezetek feltűnését a versailles-i béke utánra, az 1920-as évekre teszi, a hullám döntő kialakulását és trendszerűvé válását pedig a második világháborút tendenciákat felerősítő tényezőként magyarázva még későbbre (Rapoport [2004] pp 7-8), érdemes megjegyezni viszont, hogy az idegennek és illegitimnek tartott hatalom elleni harc mint motiváció már az első világháború előtt megjelent. Az 1890-es évektől kezdve működtek ugyanis a mai Törökország területén olyan örmény szervezetek, melyek az Ottomán uralommal szálltak szembe. Támadásaik célpontjai a gyarmati adminisztráció hivatalai és biztonsági erői voltak, a cél pedig a helyiek támogatásának, illetve a nemzetközi figyelem és szimpátia, valamint támogatás elnyerése. (Hoffman [2006] p32) 10

11 Az idegen megszálló elleni harc talán legeklatánsabb példája az első világháború közvetlen időbeli előzménye, Habsburg Ferenc Ferdinánd meggyilkolása június 28-án. Az elkövető Gavrilo Principet gyakran szokták a Fekete Kéz (teljes nevén Ujedinjenje ili Smrt, azaz Halál vagy egyesítés ) tagjának bélyegezni, Princip hivatalosan tagja azonban csak a Fiatal Bosnyákok nevű radikális szervezetnek volt, amely a balkáni szláv egységet támogatta, és amelyet a Narodna Obrana nevű, ban alapított szervezet (melynek még radikálisabb szárnya volt a Fekete Kéz) csak támogatott. A Narodna Obrana foglalkozott a habsburg-ellenes bosnyákok toborzásával, kiképzésével és felfegyverzésével, így került kapcsolatba a Fiatal Bosnyákokkal is10. A Narodna Obrana mozgásterét és képességeit tovább növelte a tény, hogy a szerb kormány bizonyos magasrangú alkalmazottai is a tagjai voltak, bár ez nem járt direkt állami befolyással vagy hivatalos támogatással; a Fekete Kéz soraiban ezzel együtt a szerb hadseregből is jelen voltak. (Hoffman [2006] p33-34) Az 1930-as évekre a terrorista taktikákat döntően újra az államapparátus vezetői alkalmazták hatalomszerzésre vagy a hatalom biztosítására. Ebből az időszakból a hitleri Németország és Sztálin Szovjetuniója szolgál példával, bár itt is akadnak motivációs különbségek: míg Hitlernek és pártjának a hatalom és egyeduralom bebiztosítása volt a fő ösztönző, addig a sztálini Szovjetunió politikailag rendezett volt; Sztálin motivációja a hatalom teljes megragadására nem egy kaotikus politikai állapot (náci Németország) vagy a nemzet egészét veszélyeztető időszak volt, ahol a főhatalom birtoklására törekvő felfogása szerint rendet kellett teremteni (a terror uralma Franciaországban), hanem a hatalom maga volt. (Hoffman [2006] p35-36) (Az ilyen, az állam saját állampolgárai ellen irányuló, állam által alkalmazott terror az es-1980-as években is bevett gyakorlat volt Görögországban, Argentínában, Chilében vagy Peruban.) Az 1930-as évek mindazonáltal a nemzetközi jogban történt, terrorizmussal kapcsolatos fejlemények miatt is fontos időszak: 1937-ből származik az első kísérlet arra, hogy egy terrorizmussal kapcsolatos átfogó egyezményt fogadjanak el. Ez lett volna az eredetileg a Nemzetek Szövetségének Tanácsa előtt beterjesztett Egyezmény a Terrorizmus Megelőzéséért és Büntetéséért11, melyet huszonnégy ország írt alá, de csak egy ratifikált. A konvenciótervezet mind az oltalmazni kívánt személyek körét, mind pedig fókuszpontját tekintve rossz felfogású vagy túl tágan értelmező volt: terrorista 10 A Fiatal Bosnyákok tevékenységében résztvevő fiatalokat a korabeli források egyébként frusztrált, szegény, kallódó, a normális szociális környezet elvárásaival megbirkózni képtelen személyiségekként írták le ezeket a tulajdonságokat a mai terroristák élettörténete kapcsán is hallhatjuk (Hoffman [2006] p33), különösképp ha a magányos farkasok társadalmi számkivetettségére gondolunk. 11 Convention for the Prevention and Punishment of Terrorism (Dugard [1974] pp68) (fordítás tőlem) 11

12 taktikának csak az olyan akciók minősültek, melyek halált vagy komoly sérüléseket okoznak, és államfők, házastársaik vagy közfeladatot ellátó személy ellen irányulnak amennyiben azok éppen hivatalos feladatot látnak el 12. Az egyezmény továbbá kriminalizálta volna egy másik részes állam közintézménye ellen elkövetett károkozást, vagy a fentiekre irányuló akciók anyagi támogatását. Ezen kívül hangsúlyozza azon elv fontosságát, miszerint a nemzetközi joggal ellentétes egyik állam másikkal szembeni terrorista tevékenységre való bármiféle bátorítása, így például az utazási iratok meghamisítása vagy a propaganda amely még ma is sok helyütt része a terrorista taktikákat alkalmazó szervezetek és csoportok tevékenységének 13. Így a tervezet rendkívül kiszélesítette a fogalom definíciós terét. Az egyezmény a kiadatási kötelezettség tekintetében furcsa kompromisszumot tartalmazott: az tervezet 8. cikk (1) bekezdése a kiadatással járó bűncselekmények 14 közé sorolta a terrorizmust, ugyanakkor ugyanazon cikk (4) bekezdése lehetővé teszi az államok számára a mérlegelést bármilyen törvényes korlátozás vagy körülmény esetén, amely az adott ország jogában vagy gyakorlatában létezik. A tervezet elutasításának legfőbb okai tehát a túlzottan tág értelemben vett meghatározás, a túlzott kompromisszumok voltak, illetve az, hogy a tervezet nem foglalkozott a terrorista cselekmények okaival, bár a tervezet megalkotásának és az azt megvitató konferencia összehívásának közvetlen előzménye és kiváltó oka I. Sándor jugoszláv király és Louis Barthou a Francia Köztársaság Tanácsának akkori elnöke 1934-es meggyilkolása volt. A tettet valószínűleg Magyarország területén szerveződő jugoszláv terroristák követték el, akiknek saját olvasatukban nyomós és legitim okuk volt a terrorista taktikák alkalmazására. (Dugard [1974] pp68-70) A második világháborút követő évtizedtől kezdve a terrorizmus fogalmának tartalmát elsősorban újra a forradalmi és antikolonialista mozgalmak tevékenysége, céljai és eszközei adták. A dekolonizációs folyamatban az önrendelkezés zászlaja alatt számos, terrorista taktikát alkalmazó szervezet jelent meg, hogy országa függetlenségét kivívja. Ilyen viszonyok mellett jött létre például a független Kenya, Algéria vagy éppen Ciprus. Ebben az időszakban terjedt el a nyugati államok retorikájában a szabadságharcos szó használata, melyet a dekolonizációs folyamatban a függetlenségért küzdő szervezetek tagjaira használtak, egyfajta politikai szolidaritást kifejezve. Ebben az eleve bonyolult és a világpolitikai rendszert sok tekintetben eleve megváltoztató környezetben tehát megjelent a relativizáció, gyakorlatilag szlogenné vált 12...when the act is directed against them in their public capacity. (Idézi: Dugard [1974] pp69) (fordítás tőlem) 13 Legyenek azok akár mai fogalom szerint terrorista szervezetek, akár gerillaszervezetek vagy felkelők csoportjai. 14 Extradition crimes (fordítás tőlem) 12

13 az aki valakinek terrorista, az a másiknak szabadságharcos -kifejezés. Az eddigiektől eltérően a terrorizmus meghatározásánál a motiváció és a cselekmények legitimitásának vizsgálata került előtérbe. Ezt jól példázza Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetőjének elhíresült mondata, mely 1974-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének ülésén hangzott el: A szabadságharcos és a terrorista közti különbség maga az ok, amiért harcol. Mert bárkit, aki igazságos ügyért áll ki, és megszállók, a telepesek és a kolonialisták ellen szabadságért és felszabadulásért harcol, semmiképp sem nevezhető terroristának. 15 (Hoffman [2006] p3716) Míg a terrorizmus fogalmi kereteit tekintve valóban a végső cél politikai igazolhatósága volt a fő kérdés, a jogi környezet szempontjából egyfajta szektorális megközelítés tűnt célszerűnek. E megközelítés nem az alapvető kérdésekre koncentrált, hanem az elkövetés körülményeire, illetve a rendelkezések kikényszerítésére. Három, ilyen felfogásban készült nemzetközi egyezményt fogadtak el, mindhármat a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet17 keretében: 1963-as Tokiói Egyezményt, az 1970-es Hágai Egyezményt, illetve az 1971-es Montreali Egyezményt. A következő, a terrorizmus definíciós problémáját érintő nemzetek közti dokumentum az Amerikai Államok Szervezetének Közgyűlése által február 2-án elfogadott egyezmény volt, mely a nemzetközi jelentőségű személyek ellen elkövetett bűncselekmények és rablások formájában megnyilvánuló terrorizmust célozta büntetni. Bár az Amerika-közi Bírói Bizottság18 egy, a terrorizmust tágabb értelemben definiáló tervezetet dolgozott ki, az elfogadott változat a büntetni kívánt cselekmények és védendő személyek köre tekintetében jóval szűkebb annál: az emberrablás, gyilkosság, a célpontok kifosztása olyan személyek ellen, melyek az adott részes állam területén a nemzetközi jog tekintetében is különleges védelemben részesülnek. Ezt a szűkebb értelmezést bizonyos államok nem tudták elfogadni, és így az egyezményt nem írta alá Argentína, Brazília, Ecuador és Paraguay; ezen államok még delegációikat is hazarendelték a tárgyalásokról. (Dugard [1974] pp71-72) Egy tekintetben azonban mégis előrelépést jelentett az Amerikai Államok Szervezete által elfogadott egyezmény: 2. cikkében a fent említett szűk keretek között ugyan, de kijelenti, hogy az elkövetett cselekmények nemzetközi bűncselekménynek számítanak, szándéktól vagy indítéktól függetlenül. Ezt az indítéktól független szemléletet vette át az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága, és az elv meg is található a Közgyűlés 2926-os határozatában, mely a 15 The difference between the revolutionary and the terrorist, Arafat stated, lies in the reason for which each fights For whoever stands by a just cause and fights for the freedom and liberation of his land from the invaders, the settlers and the colonialists, cannot possibly be called terrorist. (fordítás tőlem) 16 Idézi Arafatot (In: Netanyahu, Benjamin (szerk.) (1986): Terrorism: How the West Can Win. p109. New York, Avon, Amerikai Egyesült Államok.) 17 International Civil Aviation Organization (ICAO) 18 Inter-American Judical Committee (fordítás tőlem) 13

14 diplomata- és más nemzetközileg védett személyek ellen irányuló bűncselekmények megelőzéséről és büntetéséről szól több szempontból is fordulópontot jelentett a terrorizmus történetében; elég csak a müncheni nyári Olimpián történt tizenhét halálos áldozatot követelő eseményekre, vagy a Japán Vörös Hadsereg Lod repületerén (Izrael területén; ma Ben Gurion Nemzetközi Repülőtér) végrehajtott akciójára gondolni. Ezen események fényében Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezete akkori Főtitkára javaslatot tett a Közgyűlésnek, hogy 27. ülésszakán vizsgálja meg a terroristának tartott cselekmények körülményeit, többek között azt, hogy mi vezetett a nemzetközi terrorizmus kialakulásához. Ez utóbbi kitétel azon államok nyomására került bele a javaslatba, melyek törekedtek arra, hogy az önrendelkezés és a terrorizmus két teljesen külön kezelendő kérdéskör legyen. Az így felállt, Hatodik Bizottság néven is ismert formáció elé az Amerikai Egyesült Államok be is terjesztett egy egyezmény-javaslatot, illetve a Titkárság is készített egy terrorizmussal kapcsolatos tanulmányt. A javaslatot elutasították, helyette a Közgyűlés egy 35-tagú ad hoc bizottság felállítását kezdeményezte, mely a következő ülésszakon összegezte volna tapasztalatait, illetve mutatott volna be egy egységes álláspontot, azonban ezt nem sikerült elérni, leginkább a fentebb már említett, a nyugati világ és a dekolonizációs területek vagy azokhoz közeli államai között fennálló törésvonal miatt; csak egy, a probléma súlyosságát és komplexitását elismerő összegzés született (Dugard [1974] pp74). A XX. század utolsó harmadában további fontos definíciós elemként jelent meg az, hogy a terrorista cselekmények megtervezése, előkészítése és pénzügyi támogatása kifejezetten titkosan történik. Sok összeesküvés-elmélet is született arról, hogy a terrorista akciók a nyugati világ stabilitásának megbontását célozták. (Hoffman [2006] p38) Ennek megfelelően a definiálást ettől kezdve nem csak az ENSZ Közgyűlésének 1972-es, fent említett ülésszaka óta egyértelműen jelen lévő nyílt elsősorban jogi és legitimitással összefüggő relativizáció, hanem az is nehezítette, hogy a terrorizmus egyes államok politikai megnyilvánulásaiban sokkal tágabb értelemben és/vagy téves tartalommal jelent meg. Ilyen félreértelmezések volt az es évek elejétől a narkoterrorizmus mely a kábítószer-kereskedelem által támogatást nyerő terrorista szervezetek pénzügyi ellátását takarja és szürkezóna-jelenség 19 mely szerint a terrorista taktikákat elsősorban nem-állami szereplők használják a nemzetállam destabilizására, és egyéb, a kormányzati szintet folyamatukban el nem érő jelenségek is lejátszódnak nagy területeken, vagy olyan, döntően városi színtéren, ahol 19 Gray area phenomenon (fordítás tőlem) 14

15 az irányítás és a hatalom a terrorista taktikákat alkalmazó szervezetek kezében van. (Hoffman [2006] p39). Mint látható, ezek is elsősorban a nemzetállam és a főhatalom gyakorlója ellen irányuló cselekményekként tekintettek a terrorizmusra rengeteg tekintetben változást hozott a terrorizmussal kapcsolatban. Ez volt a történelem legtöbb halálos áldozatot követelő terrorista akciója; 3000 halálos áldozat, körülbelül 80 országból. Donald Black amerikai szociológus elméletére miszerint a terrorizmus esetében elsősorban az elkövető és az áldozatok közötti földrajzi távolság kicsi, a köztük lévő társadalmi távolság pedig nagy (Black [2004] pp19) is eklatáns ellenpélda volt. Egyedivé teszi továbbá az is, hogy már az akciók megszervezése is az elkövetést magára vállaló szervezet (jelen esetben az al-kaida) bázisától, bázisaitól messze történt. A szeptember 11-ei támadásokra adott politikai, katonai és társadalmi válaszok is merőben különböztek az addig tapasztaltaktól: a Bush-adminisztráció meghirdette a terror elleni háborút. A kifejezés először szeptember 20-án hangzott el a Kongresszus plenáris ülésén, és nem véletlen, hogy a terror elleni harcról szólt, és nem csak a terrorizmusról. Így a kormányzat gyakorlatilag egy jóval szélesebb körű cselekvési tervet hirdetett meg, bárki és bármi ellen, amit terroristának vélhetnek. A október 26-án elfogadott belföldi terrorizmussal 20 foglalkozó hazafias törvény 21 minden olyan tevékenységet a ( belföldi ) terrorista cselekményként ír le, ami emberéletet veszélyeztet és bűncselekmény; a civil lakosságot megfélemlíti és kényszeríti; hatással van a kormányzati politikára és a kormányzati ügymenetre (government conduct) tömegpusztítás, emberrablás és gyilkosság révén, és az Egyesült Államok joghatósága alatt álló területen történik. Így ismét egy hiányos és leegyszerűsítő definíció került egy törvénybe, amelyet bárki és bármi ellen felhasználhattak, nem csak a konkrét elkövetőket és azok körét, hanem a latorállamokat is az ellenségek közé véve. (Hoffman [2006] p41) Ez a megváltozott időszak, illetve a további, nem kevésbé sokkoló terrorista cselekmények további törvénymódosításokat eredményeztek, nem csak az érintett államok belső jogában. Nemzetközi jogi szinten is sok kérdés merült fel. Ezekkel a kérdésekkel dolgozatom utolsó részében foglalkozom, előtte azonban kísérletet teszek annak áttekintésére, pontosan milyen elemei is vannak jelenleg a nemzetközi terrorizmus definícióinak, társadalomtudományos szemszögből. 20 Domestic terrorism (fordítás tőlem) 21 Az ezen a néven ismertté vált törvényt a közvélemény az Amerikai Egyesült Államokban PATRIOT Act-nek hívta, a PATRIOT azonban valójában betűszó, a törvény teljes neve: Uniting (and) Strengthening America (by) Providing Appropriate Tools Required (to) Intercept (and) Obstruct Terrorism Act of

16 2.2 A definíciós probléma társadalomtudományi szemszögből Ahogyan azt a fenti történeti áttekintés is mutatja, a terrorizmus karaktere és a fogalom tartalma változásokon ment át az idők folyamán. Az államok vagy nemzetközi jogi vagy belső jogi szinten mind próbálták szankcionálni a terroristaként elkönyvelt tetteket ezekre egyezmények is születtek, azonban tiszta, konszenzusos definíció sosem látott napvilágot. Tudományos definíciós kísérletek is akadnak, ezek közül kiemelkedik Alex P. Schmid próbálkozása, aki különböző intézmények definícióinak közös vonásait kereste, illetve több más kutatótársát is felkérte, alkossák meg ők definícióikat, azonban egyes szerzők szerint ez is elégtelen egy mindent felölelő meghatározás megalkotására. (Townsend [2003]) Miért lenne hasznos és miért nehéz a definíció? Miért is lenne ideális egy átfogó meghatározás megléte? Úgy gondolom, a nemzetközi büntetőjog jóval hatékonyabban működhetne és érvényesülhetne, igazságosabb ítéletek születhetnének, ráadásul a Nemzetközi Büntetőbíróság jogalkalmazási rendszerébe csak így lehetne beemelni mint nemzetközi bűncselekményt (Cryer, Friman, Robinson és Wilmshurst [2008] p ). Ráadásul jóval nagyobb lenne az elrettentés ereje a potenciális elkövetőkkel szemben, ha egy konkrét, elítélendő cselekményt látnak, melynek tartalma jól körülírt és meghatározott. Politikai oldalról közelítve pedig lekerülnének a stigmák, megszűnne a relativizáció és a terrorizmus nem csak egy sajnálatos jelenség, hanem jogilag is egységesen meghatározott bűncselekmény lenne. Véleményem szerint ez jelenleg a legfontosabb. Ráadásul a terrorizmus meghatározását a már létező, a terrorizmus elleni küzdelem részét képező eszközök is igénylik, igényelnék. Mivel azonban definíció nem alkotható tisztán tulajdonságok felsorolásával, hanem hétköznapi szavakkal, minimum két, már definiált jellemzőt említve kell egyenletszerűen megfogalmazni a meghatározandó önmagában addig nem ismert kifejezést, a terrorizmus adekvát meghatározása, elsősorban a fogalom politikai konnotációi miatt rendkívül problémás. Ahogyan az a történeti leírásban is látható, a fogalom használatát és definícióját politikai szereplők alakították saját céljaiknak 16

17 megfelelően annak érdekében, hogy (politikai) ellenfeleiket legitimitásuktól, cselekvőképességüktől megfosszák, és így saját politikai akaratukat érvényesítsék. Ráadásul a terrorista szervezetek már nem is hivatkoznak így magukra, ez csak a XIX. századi elkövetőkre és szervezetekre volt jellemző. Ezzel összefüggésben a definíciós hatalom22 elhelyezése is döntő kérdés: a helyzetek nagy részében a meghatározást az adott állam törvényhozása és kormányzata végzi, így a hatalomgyakorlásra és a legitimáció megállapítására szolgáló fogalmak használata gyakran vitatott és értékítéletet hordoz. (Schmid [2011] p41) Véleményem szerint ezért a definíció hatalma a nemzetközi közösség szintjén kell, hogy maradjon, hiszen csak ilyen szinten alakulhat ki olyan minimummeghatározáson alapuló megegyezés, ami kellő legitimitással (így kötelezőerővel) bírhat a nemzetközi közösség minden tagja számára. Ezzel együtt ugyanakkor a megalkotandó meghatározásnak összhangban kell lennie a gyakolati tapasztalatokkal és megérzésekkel, hogy valóban használható legyen (Fletcher (2006) p8) Ráadásul az egyes kormányzati szervek definícióalkotása általában alkalmazkodik az adott szerv feladatához, ennek megfelelően lehetnek eltérések, még államon belül is, kormányzati szervenként. Erre jó példa az Egyesült Államokban a Szövetségi Nyomozóiroda, illetve a State Department definíciói esetében ez a különbség jól megfigyelhető: az FBI definíciója a Nyomozóiroda alapvetően bűnüldöző feladatköréhez idomulva nem csak a kormányok és polgárai kitételt használja a terrorista taktikák célpontjai kapcsán, hanem ezen cselekedetek irányulhatnak még kormányzati vagy magántulajdon ellen is. (Hoffman [2006] pp53) A nemzetközi jogi definíció létrejöttéhez kellő lendületet adhatna egy széleskörően elfogadott tudományos meghatározás, amely nem feltétlenül kell, hogy a terrorizmus minden aspektusára kiterjedjen, de meg kellene próbálnunk legalább egy elég jó definíciót elérni 23 (Schmid [2011] p42). A meghatározás problémáját a kettős mérce, a fogalom tartalmának jelentős változásai, a titkosan működő szervezetek elemzésének nehézsége mellett az is mélyíti, hogy a terrorista taktikát alkalmazó szervezetek más cselekményeket is elkövetnek, amelyek egy része nem bűncselekmény, másik részük pedig nem sorolható a terrorizmushoz, illetve ezzel összefüggésben; a terrorizmus és a politikai erőszak más megnyilvánulási formái gyakran keverednek, vagy a határvonal köztük nem tiszta (Schmid [2011] p43). Nyilvánvaló, hogy az önrendelkezés zászlaja alatt, a szabadságukért a dekolonizációs időszakban vagy azon túl, napjainkban harcoló szervezetek gyakran kényszerülnek valamiféle aszimmetrikus konfliktusba, hiszen erőik 22 Definition power (fordítás tőlem) 23 We should try to reach at least a good enough definition. (fordítás tőlem) 17

18 nem elegendőek nyílt színi konfrontációhoz az éppen uralkodó, elnyomó rezsim ellen. Azonban ezeknek a morálisan többé-kevésbé a nemzetközi közösség felé is igazolható tetteknek véleményem szerint sosem szabad vagy szabadott volna célzottan civilek felé irányulni. Véleményem szerint a terrorizmus és az alkalmazott taktikák között fennáll valamilyen különbség, melyet ebben a fejezetben megkísérlek kifejteni, és amely alapján elmondható például, hogy az egyes szervezetek, melyek terrorista taktikákat alkalmaznak, de mellette például főleg a propagandában, vagy valamilyen nem-erőszakos meggyőzési módban, vagy más esetben a területen állomásozó, harckészültségben lévő reguláris haderő elleni harcban látják a cél megvalósításának fő eszközét, nem vehetők egy kategóriába a kizárólag terrorista taktikát, a bázisországhoz képest más földrajzi területen saját politikai céljai elérésének céljából alkalmazó csoportokkal vagy szervezetekkel. Természetesen ezzel nem válik igazolhatóvá, vagy kevésbé megvetendővé az, aki csak részben alkalmaz terrorista taktikákat, hiszen a terrorista taktikákat alapvetően el kellene ítélnie a nemzetközi közösségnek, indítéktól függetlenül (Fletcher [2006] p13). Mindazonáltal jelentős előrelépés lenne a fent említett minimumkövetelmények meghatározásánál már az is, ha csak a terrorista taktikákat sikerülne pontosan definiálni. Ezen felül fontos még leszögezni azt is, hogy az állam által alkalmazott terror és a nemzetközi terrorizmus között fennálló különbség lehetetlenné teszi azt, hogy ezt a két, minőségében alapvetően eltérő gyakorlatot és jelenséget egyként kezeljük. Annak érdekében, hogy az államok a terrorizmus meghatározásával kapcsolatos magatartását és véleményét melyet mind a nemzetközi szervezetek keretein belül elfogadott egyezmények, mind a belső jogban elfogadott aktusok tükröznek vizsgálni tudjuk, fel kell deríteni, pontosan milyen elemei és jellemzői vannak a jelenkori nemzetközi terrorizmusnak, illetve hogyan lehet elhatárolni a terrorista taktikákat alkalmazó, a politikai erőszak egyéb formáitól. Egyes szerzők szerint konkrét definíció nem is alkotható, helyette a terrorizmus koncepcióját felépítő tényezőket kell listázni (Fletcher [2006] p8), mely jelen dolgozat szempontjából célszerűnek is tűnik, hiszen a jellemző elemek feltárását követően így felállítható egy mátrix az egyes államok törvényeivel kapcsolatban, azok törvényi rendelkezéseiben található definíciós elemek előfordulása szerint. Így az állami magatartás szemléletesen ábrázolható; ebből továbbá a nemzetközi jogi viselkedés is következik, hiszen a nemzetközi jogot az államok maguk alakítják. 18

19 2.2.2 A nemzetközi terrorizmus jellemvonásai napjainkban A terrorizmus bűncselekményének legfontosabb jellemzői ahogyan azt a történelmi áttekintés során már láthattuk elsősorban a politikai cél, politikai motiváció, melynek elérése érdekében a terrorista szervezetek titkosan és leplezetten működnek, elsősorban a fennálló kormányzat vagy politikai, illetve társadalmi-gazdasági rendszer ellen. Nehezíti a meghatározást, bár a definíciónak úgy gondolom, nem kell, hogy részét képezze, hogy a terrorista taktikákat alkalmazó szervezetek már nem hivatkoznak magukra terroristaként, hanem céljukat, elsősorban szimpatizánsaik vagy rokon szervezetek szemében legitimálandó más, nemesebb fogalmakkal operálnak, jellemzően katonai kifejezéseket használnak (Hoffman [2006] p47). Jól látszik továbbá az, hogy a terrorista taktikák függetlenül attól, hogy az elkövetők magukra mint háborúban álló, az idegen, elnyomó hatalom ellen fegyvert fogó szabadságharcosokként hivatkoznake integráns részét képezik a belső jog, illetve a humanitárius jog megsértése elsősorban a célpontválasztás terén. Ez jól látszik az egyesült államokbeli Szövetségi Nyomozóiroda által még 2010-ben kiadott, a terrorizmusról szóló 1. ábra: Terrorista cselekmények áldozatainak megoszlása (forrás: FBI [2010] p15) jelentésben is, ahol a humanitárius jog egyértelmű megsértésére utal többek között az, hogy az áldozatok körében a túlnyomó többséget civilek és gyermekek képviselik. (1. ábra) A humanitárius jog értelmében a nem-kombattánsok ellen elkövetett cselekmények minősége is jogsértő: az elmúlt negyed évszázadban a terrorista szervezetek gyakorta ejtettek túszul civileket, kínoztak és végeztek ki katonákat, támadtak meg diplomáciai képviseleteket. Míg a háborús szituációkban reguláris haderők is élnek ilyen eszközökkel, és ezekkel a háborús bűnökkel kapcsolatban intézkedések is történnek az elkövetők felelősségre vonásának céljából, a terroristák tudatosan visszautasítják az ehhez hasonló jogi megkötéseket, például a semleges terület 19

20 vagy a kijelölt harctér koncepcióját, és tevékenységüket gyakran másik országban folytatják. (Hoffman [2006] p48-49) A nem-kombattáns kitétel is éltérően értelmezett bizonyos államok jogában, elég csak az amerikai Külügyminisztérium (State Department) által használt definícióra gondolni, ahol a hagyományosan az 1949-es III. Genfi egyezmény és 1977-es I. kiegészítő jegyzőkönyve szerint értelmezett kombattáns státusz24 mellett a fegyveres erők tagjai is nem-kombattánsnak minősülnek, amennyiben nem háborús övezetben, vagy háborús körülmények között éri őket támadás. Véleményem szerint ennek a valamivel tágabb nem-kombattáns fogalomnak az előfordulását is érdemes vizsgálni, jóllehet a nemzetközi rendszerben növekedne egy definíció elfogadottsága, ha csak civilek ellen elkövetett cselekményekről szólna. Erre több szakértő is utalt, John Horgan szerint az, hogy az esetleges definícióban a civilek fogalom szerepelne (szerepelhetne), egy olyan morális határvonalat húzna, melyet teljesen nyilvánvalóan tarthatatlan lenne átlépni ezzel a definíciós elemmel tehát [...] mind a nyugati államok, mind a harmadik világbeli országok, akár egyes terrorista szervezetek is egyetértenének. 25 (Schmid [2011] p47 26) Mivel ilyen tekintetben az állami szabályozások az akciók célpontjai tekintetében meglehetősen különbözőek, a mátrixban külön kezelem majd a nem-kombattáns fogalom megjelenését. A következő jellemző, amely sok intézményi definícióban is megjelenik, a fenyegetés, illetve annak tilalma. Az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának (US Department of Defense) meghatározásában is szerepel a...fenyegetés félelem előidézésére 27. Ezzel két újabb jellemzővel bővül a jellemzés: fenyegetés és félelem. Véleményem szerint ezen fogalmaknak mindenképp helye van a vizsgálandó jellemzők között, hiszen a terrorizmus mint drámai tett egyfajta kettős célpontválasztás révén arra irányul, hogy annak a csoportnak (a célpontoknak) az egészét megfélemlítse, mindennapi tevékenységét megbénítsa, amelynek reprezentánsain (az áldozatokon) elköveti a különösen kegyetlen üzenetértékű akciót. A fenyegetés két tekintetben is felmerül: mint a tett megtételével fenyegetés, illetve a tett megismétlésével fenyegetés. Ezt egyes szerzők a terrorizmus háromszög-alakú kommunikációs folyamatának hívják: az elkövető véghezviszi a cselekményt, melynek áldozatai vannak, és az ismétlődéstől való félelem jelenik meg mint fenyegetettség és fenyegetés (Schmid [2011] p71) Érdekes lehet itt még megjegyezni, hogy a média 24 Miszerint kombattánsnak számít az, aki az állam fegyveres erőinek tagja, de legalább felelős irányítás alatt áll, megkülönböztető jelzést hord, illetve fegyverét nyíltan viseli; a nem-kombattáns pedig ennek inverze. 25 [...] is likely to be accepted by both Western countries and Third World countries, and perhaps even by some terrorist organizations. (fordítás tőlem) 26 Idézi Horgant 27 [...] or threat of violence to instill fear [...] (fordítás tőlem) 20

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 A NÜRNBERGI, A JUGOSZLÁV, ILLETVE A RUANDAI NEMZETKÖZI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKEK JOGHATÓSÁGA SZABÓ ADRIENN* jelen tanulmányom célja a legjelentősebb

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

dr. Lattmann Tamás 1

dr. Lattmann Tamás 1 Erő alkalmazása a nemzetközi jog területén önvédelem és csatlakozó kérdések Nemzetközi jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék Ius ad bellum ENSZ rendszere előtt Összességében:

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei Mik lehetnek az okai annak, hogy míg a XVIII. század elején a kontinentális Latin-Amerika

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a nemzetközi pénzügyi tranzakciók teljesítésének adatvédelmi vonatkozásairól

TÁJÉKOZTATÓ. a nemzetközi pénzügyi tranzakciók teljesítésének adatvédelmi vonatkozásairól TÁJÉKOZTATÓ a nemzetközi pénzügyi tranzakciók teljesítésének adatvédelmi vonatkozásairól Az európai bankok ügyfeleik nemzetközi átutalási megbízásainak teljesítéséhez a SWIFT nevű, belgiumi székhelyű cég

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

Nukleáris kérdések a NATO chicagói csúcstalálkozóján

Nukleáris kérdések a NATO chicagói csúcstalálkozóján MKI-elemzések E-2012/15 péczeli anna Nukleáris kérdések a NATO chicagói csúcstalálkozóján MKI-ELEMZÉSEK A Magyar Külügyi Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Magyar Külügyi Intézet Felelős szerkesztő és tördelő:

Részletesebben

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Manuel Mireanu Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Háttérelemzés Sorozat Tanulmány Az Athena Intézet összes kutatása ingyenesen letölthető az Intézet honlapjáról. Az ezen tanulmánnyal

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1 Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2014. tavasz Lattmann Tamás ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Tartalom Oldal I. BEVEZETÉS A. A háttér 3 B. Célok és általános alkalmazás 3

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.27. COM(2013) 843 final ANNEX 1 MELLÉKLET A Bizottság és az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának közös jelentése az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Államigazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött: Dr.

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Az érzelmek szerepe a politikában (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Az érzelmek szerepe a politikában (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) Az érzelmek szerepe a politikában Kovács János vezető elemző A politikai folyamatok és politikai/politikusi magatartások elemzése során általában nagy szerepet tulajdonítunk a cselekedetek és eseményláncolatok

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban Paár Ádám Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban A Republikánus Párt konzervatív hátországában szerveződő, azonban a republikánusoktól független Tea Party mozgalom sikeres szereplése a májusi szenátusi

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása REZÜMÉK AZ ISZLÁM FORRADALOM A radikális politikai iszlám felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása következtében

Részletesebben

Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I.

Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I. BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Gazdik Gyula Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I. A tanulmány elsõ része 2010. október elejétõl, az amerikai részvétellel zajló izraeli palesztin

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

A végzetes egyetértés

A végzetes egyetértés A végzetes egyetértés Szuezi-válság és az Ikerkonfliktus - CZÉH TAMÁS; Bevezető Okozhat-e egy pillangó szárnycsapása Brazíliában tornádót Texasban? Edward Lorenz Bár furcsának tűnhet gondolatindító kérdésem

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai

Részletesebben

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés RECENZIÓ Farkas Ádám Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán I. Bevezetés Egészen napjainkig számos, a 20. század történetétől elválaszthatatlan koncentráló-, internáló-, munka- és haláltáborok kérdésével

Részletesebben

JELENKOR Túlélés a forradalom alatt: a Fekete Párduc Párt története

JELENKOR Túlélés a forradalom alatt: a Fekete Párduc Párt története JELENKOR Túlélés a forradalom alatt: a Fekete Párduc Párt története A Black Panther Party (Fekete Párduc Párt) nemcsak az afrikai-amerikai nacionalizmus legellentmondásosabb jelensége, hanem egyúttal az

Részletesebben

Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete. Vincze Hajnalka

Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete. Vincze Hajnalka Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete Vincze Hajnalka Az uniós védelempolitika tartalmi-egzisztenciális és gyakorlati-megvalósításbeli vetületei közti szoros kötelék

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv http://humanitarius.nemzetkozijog.hu Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményekhez egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról

Részletesebben

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT FÜLÖP ENDRE Önmagában az a tény, hogy a politikai filozófia huszadik századi klasszikusai közül ők ketten azok, akik a háborúról való filozófiai igényű gondolkodást valóban

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt,

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt, Pályázati feltételek a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az által kiírt, az ENSZ Gyermek- és Ifjúsági Delegáltak Magyarországi Programjára Kritériumok való jelentkezéshez Mindkét korcsoport esetén: magyar

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

A diplomáciai információs tevékenység megújulása

A diplomáciai információs tevékenység megújulása A diplomáciai információs tevékenység megújulása Kollár János A diplomáciai tevékenységet némi misztikum övezi a közvéleményben. Ennek oka szerintünk jórészt a diplomáciai információs tevékenység szerepének,

Részletesebben

FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL.

FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL. Gosi Mariann FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL Az európaiak még mindig nem vették tudomásul, hogy milyen komoly

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

JELENKOR Az USA és az olasz bevándorlók

JELENKOR Az USA és az olasz bevándorlók JELENKOR Az USA és az olasz bevándorlók Ismertetésünk mottójául a Bevezető két mondatát idézzük: Olaszországot hagyományosan emigránsok országának tekintik... Az Amerikai Egyesült Államok volt egyik legfőbb

Részletesebben