JELENTÉS március

Átírás

1 JELENTÉS a Magyar Vöröskereszt évi gazdálkodásához nyújtott költségvetési támogatások és pénzadományok Országos Titkárságnál való célszerű felhasználásának ellenőrzéséről március

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /2005. Témaszám: 792 Vizsgálat-azonosító szám: V0253 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János általános főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Horváth Balázs főcsoportfőnök-helyettes Az összefoglaló jelentést készítette: Szakmányné Bilik Mária számvevő Az ellenőrzést végezték: Szakmányné Bilik Mária számvevő Dr. Faragóné Tóth Mária tanácsos Dr. Méri Sándorné számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Vöröskereszt és az Országos Titkárság működésének jellemzői A Vöröskereszt működési feladatai, önálló szervezetei A Vöröskereszt szakmai és gazdasági irányítása Az Országos Titkárság működési feladatai és feltételei A belső ellenőrzés rendszere, szabályozottsága, működése A beszámolási és gazdálkodási feladatok végrehajtása A számviteli és gazdálkodási feladatok szabályozása Az éves költségvetések összeállítása, jóváhagyása A költségvetés készítés rendje A költségvetési törvényben nevesített támogatás elosztásának elvei A számviteli nyilvántartások rendszere és szabályossága Az éves beszámolók és a beszámolási kötelezettség teljesítése Az Országos Titkárság gazdálkodásának értékelése A bevételek és a kapott támogatások A költségek alakulása, összetétele A pénzügyi helyzet és likviditás alakulása A költségvetési támogatások felhasználása, elszámolása A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás rendje A költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése A költségvetési támogatás-elszámolás szabályszerűsége Nevesített költségvetési támogatás felhasználása, elszámolása Fejezeti egyéb és pályázati úton juttatott támogatások felhasználása, elszámolása A pénzadományok kezelésének rendszere Az adománykezelési szabályzat követelményei Az Országos Titkárság pénzbeli adománykezelési tevékenysége 31 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú A Magyar Vöröskereszt szervezeti felépítése 2. számú A Vöröskereszt által igényelt és részére juttatott nevesített költségvetési támogatás évek között 3. számú Kimutatás a Vöröskereszt OT közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának eredmény-kimutatásában szereplő és az ellenőrzés által feltárt eltérésekkel korrigált bevételekről és ráfordításokról 4. számú A Vöröskereszt OT bevételei és megoszlása években 5. számú A Magyar Vöröskereszt megyei, budapesti szervezetei részére a Nemzeti Civil Alapprogramból juttatott támogatások 6. számú A Vöröskereszt OT ráfordításai, költségei és megoszlásuk években 7. számú A Vöröskereszt és az OT likviditási mutatói években 8. számú A Vöröskereszt OT részére évben nyújtott költségvetési támogatások, pályázatok felhasználására, elszámolására vonatkozó ellenőrzési megállapítások 9. számú A Vöröskereszt OT részére nyújtott adományok a befogadás formája, valamint az adomány típusa szerint 10. számú A és évben meghatározott programra kapott adományok és felhasználásuk az OT-nál 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Art. Az adózás rendjéről szóló többször módosított évi XCI. törvény Áht. Az államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény ÁSZ Állami Számvevőszék BM Belügyminisztérium ESZCSM Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium GYISM Gyermek-, Ifjúsági és Sport Minisztérium Kh. törvény A közhasznú szervezetekről szóló többször módosított évi CLVI. törvény MV törvény A Magyar Vöröskeresztről szóló évi XXXVII. törvénnyel módosított évi XL. törvény NKÖM Nemzeti, Kulturális Örökség Minisztérium OEB Országos Ellenőrző Bizottság OT Országos Titkárság OV Országos Vezetőség Szja törvény A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. törvény SZMSZ Szervezeti és Működési Szabályzat Szt. A számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény Tao. tv A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított évi LXXXI. törvény Vhr. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet Vöröskereszt Magyar Vöröskereszt 3

6

7 JELENTÉS a Magyar Vöröskereszt évi gazdálkodásához nyújtott költségvetési támogatások és pénzadományok Országos Titkárságnál való célszerű felhasználásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Magyar Vöröskereszt a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz csatlakozó, a Nemzetközi Vöröskereszt alapelvei és elismerési feltételei alapján működő, nemzeti humanitárius társadalmi szervezet. Alaptevékenységének körét és működésének garanciális szabályait a Magyar Vöröskeresztről szóló évi XXXVII. törvénnyel módosított, évi XL. törvény (továbbiakban: MV törvény) határozza meg. A 125 éves szervezet hatályos alapszabálya szerinti fő célkitűzései: Az élet és egészség védelme, az emberi személyiség tiszteletben tartása; az emberi szenvedés, a szociális gondok enyhítése; a betegség megelőzése; a fegyveres konfliktusok, katasztrófák áldozatainak megsegítése; a Genfi Egyezményből adódó feladatokban való közreműködés; a nemzetközi humanitárius jog, a Vöröskereszt alapelveinek terjesztése; a társadalmi szolidaritásra nevelés. A Magyar Vöröskereszt (továbbiakban: Vöröskereszt) 4800 körüli helyi szervezettel, mintegy 275 ezer taggal, 42 ezer önkéntessel, több mint 800 fő alkalmazottal látja el az MV törvényben meghatározott, alaptevékenysége körében ellátandó hét, valamint alapszabályban rögzített - törvényben foglaltakon túli - tíz feladatát. A törvényben meghatározott alapfeladatai ellátásához az éves költségvetési törvényekben az Egészségügyi Minisztérium és jogelődjei fejezetben jóváhagyott évben ezer Ft, évben ezer Ft költségvetési támogatásban részesült. Tevékenységét a 20 önállóan gazdálkodó megyei, budapesti szervezeti egységein, valamint az Országos Titkárságon (továbbiakban: OT) keresztül látja el. Az Állami Számvevőszékről szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló többször módosított évi CLVI. törvény (továbbiakban: Kh. törvény) 21. -a értelmében a közhasznú szervezeteknél a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) végzi. Az ÁSZ évi módosított ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Vöröskereszt évi gazdálkodásához nyújtott központi költségvetési támogatások és pénzadományok OT-nál történt felhasználása törvényességét és célszerűségét. Az ellenőrzés célja: annak értékelése volt, hogy a Magyar Vöröskereszt Országos Titkársága a évi központi költségvetési támogatást az

8 BEVEZETÉS évi XL. törvényben meghatározott alaptevékenységi célokra használta-e fel, az alaptevékenységhez kapott központi támogatások és közérdekű pénzadományok felhasználása, elszámolása során betartották-e a közhasznú szervezetekre vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokat. Az ellenőrzés a és évi beszámolóval lezárt gazdálkodási időszakra terjedt ki, amelyhez kapcsolódóan a évi költségvetés tervezését és elfogadását is vizsgáltuk. A szabályszerűségi ellenőrzést a számvevőszéki ellenőrzés szakmai szabályai szerint végeztük. A helyszíni ellenőrzésre október január 16 között, a Magyar Vöröskereszt 1055 Budapest, Arany János utca 31. szám alatti székházában került sor. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Vöröskereszt külön törvényben meghatározott alaptevékenységi funkcióval és garantált költségvetési támogatással töltötte be nemzeti humanitárius szerepét. Kiemelkedően közhasznú működéséhez rendelkezett a vonatkozó törvényekkel összhangban álló hatályos alapszabállyal, amely törvényi felhatalmazással széles körben engedélyezte az egyéb feladatok ellátását. Az alap- és egyéb feladatok köréből állapították meg a közhasznú jelleggel ellátandó tevékenységeket. A feladatok közhasznú besorolása eredményezte, hogy a költségvetési törvény által finanszírozott hét alaptevékenység elkülönített kezelése nem volt biztosított. Az alapszabály értelmében a Vöröskereszt országos hálózattal, egy központi és 20 megyei, budapesti önálló szervezeti egységgel működött. Az OT-t képviseleti joggal felruházva ben alapszabály módosítással kivonták az önálló jogi személyek köréből, de az önálló szervezeti egységként kialakított SZMSZ előírásait nem aktualizálták. A legfőbb döntéshozó szerv, a közgyűlés alapszabályszerűen működött. Az országos vezetőség rendszeres ülésezéssel irányította és ellenőrizte a Vöröskereszt tevékenységét, felelt a közgyűlési határozatok végrehajtásáért. A megyei, budapesti feladatok irányítása a kétszintűen választott közgyűlés és vezetőség hatáskörében, az országos feladatmegosztással összhangban történt. A Vöröskereszt tevékenységéért országos tisztségviselőként az elnök felelt. Az általa kinevezett főtitkár felelősséget viselt országosan a jogszabályi és belső előírások betartásáért, az OT munkájáért. Az SZMSZ az OT feladatait a Vöröskereszt alap- és egyéb tevékenységeire figyelemmel szakmai és gazdasági irányító, koordináló, végrehajtó szerepkörben határozta meg. Összetett feladatkörében szakmai, gazdasági és hivatali funkciókat látott el, hiányos működési feltételek mellett. A belső irányítás és végrehajtás rendjének szabályozása hiányában a gazdasági döntések, intézkedések végrehajtását utólag ellenőrizhető módon nem dokumentálták. A szakmai területen részben valósult meg a minőségirányítási rendszer kiépítése, a gazdálkodás területén az integrált vezetői, pénzügyi és számviteli információs rendszer nem működött. A hiányos szervezeti és szabályozási rend miatt a gazdálkodás szabályszerűségét az egyszemélyi felelősséggel felruházott főtitkár nem tudta biztosítani. A megyei és budapesti, illetve a keretükbe tartozó területi és helyi szervezetek gazdálkodásáról nem rendelkezett az irányításhoz szükséges információkkal. A gazdálkodási feladatokhoz a személyi és tárgyi feltételek elégtelennek bizonyultak. A gazdasági vezető a be nem töltött főkönyvelői munkakör feladatait is ellátta. A munkaerő foglalkoztatást alacsony bérek, magas fluktuáció, a munkaköri leírások hiánya, illetve elavultsága jellemezte. A testületi határozatok, szakmai és gazdasági intézkedések végrehajtását nehezítette, hogy az ügyrendben meghatározott adminisztratív iroda a vizsgált időszakban nem funkcionált. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Vöröskereszt nem megfelelően szabályozta belső ellenőrzési rendszerét. Alapszabálya országos, megyei, budapesti és területi ellenőrző bizottságok működését egymástól elkülönült beszámolási kötelezettséggel írta elő. Az alapszabály nem rendelkezett arról, hogy az alsóbb szintű ellenőrzési tapasztalatokról jelentés, jegyzőkönyv formájában az országos vezető testületek információt kapjanak. A különböző szintű ellenőrzési tapasztalatok átadásának hiánya miatt elmaradtak a szabálytalanságok megszüntetését szolgáló döntések, intézkedések. Az OEB ügyrend és éves munkaterv alapján működött. Ellenőrzési feladatát az alapszabályban meghatározottaknál szűkebb körben látta el. Évente végzett egy-egy ellenőrzése alapján javasolta külső erőforrások bevonásával a minőségirányítási rendszer továbbfejlesztését; továbbá a bevételek növelését, a költségek ésszerű csökkentését. Az OV döntése hiányában a javaslatok korlátozott mértékben érvényesültek. A Vöröskereszt gazdálkodásának teljes körű ellenőrzésére második felétől egy belső ellenőrt foglalkoztattak. Irányítását az SZMSZ a gazdálkodás végrehajtásáért felelős főtitkárhoz rendelte, így nem érvényesült a funkcionális függetlensége. Összeférhetetlennek minősült továbbá, hogy megbízták egyes gazdálkodási szabályzatok elkészítésével is. Kizárólag a megyei szervezetek gazdálkodásának szabályszerűségét vizsgálta, a feltárt pénzügyi szabálytalanságok miatt két megyei szervezetnél kezdeményezett felelősségrevonást. Az SZMSZ-ben meghatározott feladatkörében nem vizsgálta az OT gazdálkodását, éves beszámolóját, a pénzügyi-számviteli fegyelem betartását. Ellenőrzési tevékenységét elavult szabályozás szerint végezte. Az OT-nál a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés szabályozási hiányosságokból eredően - alacsony hatásfokkal működött. Az összeférhetetlenségi követelményeknek nem felelt meg, hogy a pénzügyi csoportvezető utalványozási és pénztárellenőri feladatokat is ellátott. A Vöröskereszt az Szt. által előírt számviteli szabályozásait január 1- jei hatállyal megújította. Az országos érvényű szabályzatok önállóan gazdálkodó szervezetek részére történő kiadását nem dokumentálták. A számviteli politika és hozzárendelt értékelési, pénzkezelési szabályzat hiányosan rendelkezett a közhasznú gazdálkodási sajátosságokról. A számlarend nem biztosította a közhasznúsági jelentés követelményének megfelelő adattartalmat. Mindezek nyomán nem érvényesült az éves közhasznú jelentések tartalmi azonossága. A Vöröskereszt nem rendelkezett az előírt gazdálkodási szabályozásokkal. Alapszabályának rendelkezésére nem dolgozták ki az egységes gazdálkodási szabályzatot, nem alakították ki az érdekeltségi rendszert, továbbá a Kh. törvény által előírt befektetési szabályzattal sem rendelkeztek. Az alapszabály a főtitkár feladatkörébe utalta a szabályzatok elkészítését és OV elé terjesztését. A Vöröskereszt éves költségvetését a hatáskörileg illetékes OV hagyta jóvá. A tervek összeállításának szerkezeti és tartalmi követelményét, jóváhagyásának határidejét nem szabályozták. A pénzforgalmi bevételeket és kiadásokat bázisszemlélettel, az alap- és egyéb tevékenységeket összevonva - az éves feladatok rangsorolása nélkül - tervezték. Az önállóan gazdálkodó szervek által összeállított tervek közül először 2005-ben támasztotta alá a tervezést szöveges indokolás. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A költségvetési törvények között évente csökkenő központi támogatási előirányzatot tartalmaztak a Vöröskeresztnek. A működési támogatás központosított keretéről, illetve a fennmaradt rész OT és megyei megosztásának arányáról az OV döntött. A megyei keret önállóan gazdálkodó szervezeteknek való elosztása szakmai prioritások meghatározása nélkül, népességarányosan történt. Ez az elosztási módszer nem állt összhangban azzal, hogy a Vöröskereszt nevesített költségvetési támogatása az MV törvényben meghatározott alaptevékenységi célokat szolgálta. A Vöröskereszt egységes kettős könyvviteli programmal, de önálló szervezetenként külön-külön vezette számviteli nyilvántartását. Az OT főkönyvi könyvelését szolgáltatási szerződéssel, könyvelő iroda végezte. A könyvvezetésben sérült az Szt. teljességre, valódiságra, következetességre és bruttó elszámolásra vonatkozó elve. A szabálytalanságok következtében a költségvetési támogatást mindkét évben pontatlanul közölték; amely 2004-ben lényeges mértékű, 5,7%- os eltérést mutatott. A hibák az analitikus nyilvántartás hiányos szabályozásával és vezetésével egyaránt összefüggtek. További eredőjeként nem érvényesültek az Szt. bizonylati elv és fegyelem, valamint a bizonylatok alaki és tartalmi előírásai. A Vöröskereszt közhasznúsági jelentés összeállításával teljesítette beszámolási kötelezettségét. Ennek keretében az egyszerűsített éves beszámolót az Szt. előírását megsértve főkönyvi kivonat nem támasztotta alá. A közgyűlés mindkét évi beszámolóját előzetes bizottsági ajánlással szabályszerűen elfogadta. A honlapján közhasznúsági jelentéseit nyilvánossá tette, de a jogszabályban előírt határidőt nem tartotta be. A Kh. törvényben előírt forrásrészletezésben az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást nem a valósággal egyezően közölték, a támogatások felhasználásával kapcsolatban támogatónként nem jelölték a támogatási célt és összegét. A cél szerinti juttatásokat a nyilvántartások nem támasztották alá. A vezető tisztségviselők juttatásai között nem mutatták be az alelnökök és a főtitkár juttatásait. A évi eredmény-kimutatás az előző évi adat átmásolása miatt a szervezet által nyújtott támogatásokat jelentős összegű hibával tartalmazta. Mindezek miatt a nyilvánossá tett éves közhasznúsági jelentések nem feleltek meg az Szt-ben meghatározott teljesség, valódiság és következetesség elvének. Hiányzott a beszámolókon annak feltüntetése is, hogy a közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. A Vöröskereszt nem választott könyvvizsgálót annak ellenére, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség jogszabályi kritériumai, a vállalkozási bevételek értékhatár feletti nagyságrendjével teljesültek. A Vöröskereszt fizetőképességének megőrzése érdekében 2003-ban OV határozat rendelkezett a gazdálkodási adatszolgáltatási rendszer kiépítésére, amely az OT feladatkörében nem valósult meg. Hiányában folyamatos fizetési nehézségek jelentkeztek, amelyek enyhítésére az OT 500 ezer Ft és ezer Ft közötti folyószámlahitelt vett igénybe. A megállapodásban a központi költségvetési támogatást jelölte meg a hitel fedezeteként, figyelmen kívül hagyva a Kh. törvény tiltó rendelkezését. Az OT gazdálkodásának bevételei a évhez képest 2004-re 26%-kal csökkentek a pénzadományok részarányának 9 százalékpontos mérséklődésével. A évi ráfordításainak 48,3%-át tették ki a működési és felhalmozási célra véglegesen - magánszemé- 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lyek, nemzetközi szervezetek részére - átadott támogatások, amelyek összege 2004-re kevesebb, mint felére csökkent. A Vöröskereszt az alapfeladatok ellátására és működési feltételek biztosítására 2003-ban ezer Ft, 2004-ben ezer Ft, 2005-ben ezer Ft nevesített költségvetési támogatásban részesült, szabályos támogatási szerződés alapján. A évi támogatási összegek a vizsgált évek között áthúzódással teljesültek. Az OT a költségvetési támogatások felhasználása során nem tartotta be a kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre vonatkozó belső előírásokat. A kötelezettségvállalás jellemzően pénzügyi ellenjegyzés nélkül történt, előfordult jelentős összegű kifizetés írásos kötelezettségvállalás nélkül. A teljesítésigazolás dokumentálása vállalkozási, megbízási szerződések esetében hiányos volt. A támogatási bevételek kivételével az utalványozás szabályszerű volt. A központi költségvetési támogatások juttatása egyik feltételeként előírt költségvetési befizetési kötelezettségeket egyszeri késedelem kivételével rendszeresen teljesítette. Szerződéses kötelezettségei közül az OT-én keresztül a Vöröskereszt az elszámolási határidőt, esetleges maradvány visszautalását, a cél szerinti felhasználást - a évi nevesített támogatás felhasználása kivételével - teljesítette. A támogató tárgyi eszközbeszerzés értékhatárára vonatkozó kikötését figyelmen kívül hagyva 4027 ezer Ft összegben vásárolt értékhatár feletti eszközöket. Az eredeti bizonylatokon előírt szerződésszám rögzítését 2003-ban jellemzően nem teljesítették, 2004-ben az előírást betartották. A évi elszámolásban ugyanaz a négy számla 628 ezer Ft összegben kétszer szerepelt, valamint két számlát 629 ezer Ft értékben további két támogatási szerződés pénzügyi elszámolásához is csatolt az OT. Így a szabálytalan elszámolással összefüggésben a támogatásból 1257 ezer Ft felhasználás bizonylattal nem volt igazolt. A vizsgált évek fejezeti egyéb és pályázati úton juttatott 11 támogatás közül nyolc felhasználása szabályszerűen történt. A BM-mel menekültek ellátására kötött három szerződés támogatási összegének rendeltetésszerű felhasználására eredeti bizonylattal szerződéses kötelezettség ellenére nem rendelkeztek. Ennek hiányában az ellenőrzés évben 3389 ezer Ft, 2004-ben 1671 ezer Ft támogatás felhasználását nem tudta igazoltnak elfogadni. A megállapított szerződésszegések miatt az államháztartásról szóló törvény előírása szerint visszafizetési kötelezettség terheli a Vöröskeresztet. A közpénzek és azok felhasználásának évtől jogszabályi kötelezettségen alapuló - elkülönített nyilvántartását szabályozási hiányosságból eredően nem teljesítették. A nevesített költségvetési támogatás forrásoldali elkülönítését a könyvelési program kódrendszerével biztosították, a cél szerinti felhasználás kimutatása azonban nem volt megoldott. Országos érvényű adománykezelési szabályozást az OV jóváhagyása nélkül, az önálló szervezetek kiegészítési jogosultságának biztosításával alkalmazták. A természetbeni adományok gyűjtésének és felhasználásának, elosztásának zárt rendszerét biztosította a belső előírás. A szabályzat a nyilvánosság biztosítása érdekében a természetbeni adomány-felhasználás elszámolási kötelezettségét előírta a fogadó szervezet részére. Ennek szabályszerűségét a belső előírások ellenére az OT adománykezelő szervezete nem ellenőrizte. A szabályozás nem rendelkezett az adománygyűjtésre elkülönített számlák forgalmának rendjéről. A pénzadományok elkülönített nyilvántartását rögzítő, a felhasználás szerinti nyilvántartást nem szabályozó belső előírás a folyamat zártságát, 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK továbbá az alapszabályban rögzített nyilvánosság elvét nem biztosította. Az adománygyűjtési akciók - alapszabály szerint az OV hatáskörébe utalt - jóváhagyását és értékelését; az elkülönített számlákon gyűjtött adományok kamatainak felhasználási szabályait; a célba juttatás költséghányadát; az átadás országosan egységes dokumentálását a szabályzat nem írta elő. Az OV a vizsgált időszakban egy alkalommal kapott több év hazai árvízi segélyakciójáról összefoglaló tájékoztatást. Szabályozás szerint történt a közérdekű kötelezettségvállalások nyilvántartása, az igazolások kiadása, illetve az adatszolgáltatás. A évben befolyt pénzadományok döntő hányadát a meghatározott célra gyűjtött, azon belül is a jogi személyek adományai jelentették, 2004-ben az általános és cél szerinti adományok arányai kiegyenlítődtek. Annak következtében, hogy a természeti katasztrófák kevésbé sújtották hazánkat és a szomszédos országokat, a pénzadományok összege mintegy felére csökkent. A cél szerinti adományok felhasználásának eljárási és elszámolási hiányosságai miatt 2003-ban 3594 ezer Ft összegű pénzadományt a céltól eltérően használtak fel ben 8960 ezer Ft összegű ajándéktárgy rászorulók részére történő átadásának dokumentációjával az ajándékozás lebonyolításával megbízott kft elszámolási kötelezettsége teljesítésének hiánya miatt az Országos Titkárság nem rendelkezett. Az általános célú befizetések segélyezésre történt felhasználása a szabályzat előírásai szerint valósult meg, a működésre történő felhasználás döntéséről dokumentáció nem készült. A vizsgált időszakban, egy magánszemély hagyatékából kiemelkedő összegű, cél megjelölése nélküli adományt kapott a Vöröskereszt. Az OV-t az adomány összegéről, annak felhasználásáról az OT szabályozás hiányában nem tájékoztatta. A szabályozás szükséges lett volna az OV irányító, ellenőrző funkciójának betöltéséhez. A házipénztári adomány befizetések, valamint a perselyes gyűjtések a belső előírások szerint történtek. A könyvvezetésben feltárt hiányosságok az adománygyűjtés és felhasználás területén is jellemzőek voltak. A délkelet ázsiai szökőár áldozatainak megsegítésére érkezett pénzadományok, valamint azok felhasználásának elkülönített nyilvántartását évtől biztosították. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Vöröskereszt országos közgyűlésének: 1. Módosítsa az alapszabályt a) az ellenőrző bizottságok tevékenységének egymásra épülő működési, beszámolási kötelezettségének szabályozásával; b) a belső ellenőr tevékenységének OV szabályozási, irányítási és beszámoltatási jogkörébe rendelésével. 2. Válasszon független könyvvizsgálót a vállalkozási tevékenység értékhatár feletti teljesítésére figyelemmel a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 19. (1) bekezdés előírása értelmében. 3. Döntsön az SZMSZ módosításáról: 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a) a törvényi, továbbá az alapszabály szerinti alap- és egyéb feladatok elkülönítése; b) az OT alapszabályban rögzített jogállása, valamint az SZMSZ összhangjának megteremtése érdekében. a Vöröskereszt elnökének Vizsgálja meg a feltárt hiányosságok, szabálytalanságok, mulasztások miatti felelősség kérdését és arról tájékoztassa az országos közgyűlést. a Vöröskereszt főtitkárának: 1. Gondoskodjon az OT részére az SZMSZ-ben előírt operatív végrehajtó, koordináló és ellenőrző funkciók érvényesülése érdekében a belső irányítás és végrehajtás rendjének szabályozásáról. 2. Intézkedjen az OV döntéseinek határozatba foglalásáról, nyilvántartásáról és az érintettekhez való dokumentált eljuttatásáról. 3. Biztosítsa az OT gazdasági szervezete szabályozási, irányítási és ellenőrző funkciójának ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, továbbá a Vöröskereszt egészére kiterjedő integrált, pénzügyi, számviteli információs rendszer működtetésével, főkönyvi kivonattal támassza alá az egyszerűsített éves beszámolót az Szt (2) bekezdésében foglaltak szerint. 4. Gondoskodjon az OT dolgozói munkaköri leírásainak elkészítéséről, aktualizálásáról annak érdekében, hogy a feladatellátás teljes vertikumának lefedése a jogszabályi és belső előírásoknak megfelelően biztosított legyen. 5. Gondoskodjon az OT-nál a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés érvényesülése érdekében a kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés szabályainak betartásáról, továbbá határozza meg a teljesítésigazolás és az utalványozás rendjét. 6. Határozza meg a Vöröskeresztről szóló törvénnyel és az alapszabállyal összhangban az alap- és egyéb tevékenységek finanszírozásának tervezési szabályait, a nevesített támogatás alapfeladatok közötti megosztásának elveit, figyelemmel a közpénzek elszámolási követelményére. 7. Szabályozza a költségvetési támogatások és felhasználásuk elkülönített, részletező nyilvántartását a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 17. (8) bekezdés előírása, a közpénzek nyilvántartási szabályaira figyelemmel. 8. Intézkedjen, a nevesített költségvetési támogatásból 4027 ezer Ft támogatási céltól eltérő felhasználás miatti, továbbá 1257 ezer Ft kétszer elszámolt összeg jogosulatlan igénybevétele miatti, valamint 5060 ezer Ft bizonylattal alá nem támasztott felhasználás összegének visszafizetéséről az Áht. 13/A. (2) bekezdés előírása szerint. 9. Módosítsa a folyószámla hitelszerződést a Kh. törvény 16. (2) bekezdés b) pontjában foglaltakkal összhangban. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 10. Vizsgálja felül és módosítsa számviteli politikát, a számlarendet, valamint az eszközök és források értékelési szabályzatát az Szt., a Vhr., továbbá a Kh. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a nyilvántartási, a könyvvezetési és beszámoló készítés sajátosságainak érvényesítéséhez. 11. Készítse el és terjessze az OV elé jóváhagyásra az alapszabály 21. cikkelyében előírt egységes gazdálkodási, valamint az SZMSZ 11. (21) bekezdésében rögzített érdekeltségi szabályzatot, továbbá a Kh. törvény 17. előírására figyelemmel a befektetési szabályzatot. 12. Szerezzen érvényt az Szt.165. (1) bekezdésben foglalt bizonylati elv és fegyelemnek, továbbá a 167. (1) bekezdés c), h) és i) pontjaiban szabályozott, a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeinek. 13. Tartassa be a könyvvezetés és beszámoló-készítés során az Szt. 15. (2)-(3), (5), továbbá a (9) bekezdés szerinti teljesség, valódiság, következetesség, valamint a bruttó elszámolás számviteli elveket. 14. Vizsgálja felül az adománykezelési szabályzatot, majd módosítását terjessze az OV elé jóváhagyásra az alábbi szempontok érvényesítésével: a) tegye kötelezővé a pénzadomány felhasználás nyomon követése és a nyilvánosság biztosítása érdekében a pénzadomány felhasználásának nyilvántartását; b) szabályozza, hogy az adományok célba juttatása érdekében felmerült költségekre mekkora hányad használható fel az adományból; c) rendelkezzen a pénzadományok kamatainak felhasználási szabályairól; d) határozza meg a pénzsegélyek azonos tartalmú átadási dokumentációját, a segélyezettek részére az elszámolási kötelezettséget; e) írja elő az általános célú adománnyal kapcsolatban az önálló szervezetek tájékoztatási kötelezettségét az OV felé, illetve határozza meg azt az értéket, amelytől a felhasználásról történt döntés az OV hatáskörében tartozik. 15. Gondoskodjon a évi jótékonysági bállal összefüggő 8960 ezer Ft értékű ajándéktárgyak elszámolási kötelezettségének teljesítéséről, szükség esetén az el nem számolt összeg visszafizettetéséről. 13

16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A VÖRÖSKERESZT ÉS AZ ORSZÁGOS TITKÁRSÁG MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI 1.1. A Vöröskereszt működési feladatai, önálló szervezetei A Vöröskereszt feladatrendszere összetett törvényi szabályozáson alapult. Az MV törvény rögzítette az alaptevékenység körében ellátandó feladatokat, amelyhez garanciális feltételként rendelte, hogy az alaptevékenységéhez tartozó feladatai teljesítéséhez költségvetési támogatásban részesül külön jogszabályban meghatározottak szerint. A hivatkozott törvény 2. (2) bekezdés felhatalmazásával élve a szervezet hatályos alapszabálya lényegesen szélesebb alapokra helyezte feladatkörét. A Kh. törvény alapján 1998-tól megszerzett kiemelkedően közhasznú minősítésére figyelemmel meghatározta az általa végzett közhasznú tevékenységeket, de nem gondoskodott az alap- és egyéb feladatok folyamatos elkülönítéséről. A feladatok más-más kritériumok szerinti csoportosítása mellett a sajátos gazdálkodási, finanszírozási rend követelményei nem érvényesültek. A december 1-jétől hatályos alapszabály szerint a Vöröskereszt OT és 20 megyei, budapesti szervezeti egysége jogi személyként működött. A szakmai és gazdasági függetlenséggel rendelkező szervezeti körből a június 17-i közgyűlés alapszabály-módosítással kivonta az OT-t, képviseleti jogot biztosítva számára. Egyidejűleg a budapesti és megyei szervezetek jogi személyiségét kiegészítették azzal, hogy rendelkeznek önálló ügyintéző és képviseleti szervvel és a működésükhöz szükséges vagyonnal. Az alapszabály utóbbi pontosítása az egyesülési jogról szóló évi II. törvény 2. (4) bekezdésében foglalt összhangot eredményezte A Vöröskereszt szakmai és gazdasági irányítása A Vöröskereszt szervezeti egységeinek önállóságához igazodó országos és megyei szintű irányítási rendszer funkcionált. Az alapszabálynak megfelelően megválasztotta döntéshozó és vezető testületét. Az országos közgyűlés döntött a vöröskeresztes munka főbb irányairól és gazdasági feltételeinek meghatározásáról, a közhasznúsági jelentés és az éves beszámoló elfogadásáról, az alapszabály és az SZMSZ jóváhagyásáról, illetve módosításáról. Az évente összehívott két közgyűlés között a 31 tagú Országos Vezetőség (továbbiakban: OV) rendszeres ülésezéssel irányította és ellenőrizte a Vöröskereszt tevékenységét, amelynek a főtitkár hivatalból tagja volt. Az OV feladatkörében felelősséget viselt a közgyűlési határozatok végrehajtásáért, meghatározta a szakmai feladatokat és országos programokat; a gazdálkodáshoz kapcsolódóan jóváhagyta az éves költségvetést; közreműködött az alapszabályban meghatározott szervezeti felépítés személyi-tárgyi és gazdasági feltételeinek biztosításában; értékelte a meghatározott feladatok végrehajtását és költségfelhasználását. A megyei, budapesti feladatok irányítása a kétszintűen választott közgyűlés és vezetőség hatáskörében, az országos feladatmegosztással szinkronban történt. 14

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Vöröskereszt tevékenységéért - országos tisztségviselőként - az elnök viselt felelősséget, akinek személye a decemberi tisztújító közgyűlés döntésével változott. Az ügyvezetőként funkcionáló főtitkár felelt a jogszabályi és belső előírások betartásáért, az OT munkájáért. A Vöröskereszt képviselőiként mindkét vezetőt a Fővárosi Bíróságon bejegyezték Az Országos Titkárság működési feladatai és feltételei Az országos szervezet 2004 közepétől a Vöröskeresztet, mint jogi személyt képviselte. A Vöröskereszt alapszabálya az OT jogállásához nem határozta meg feladat- és hatáskörét. A közgyűlési határozaton alapuló jogi státuszmódosítást formálisan kezelték, mivel az OT önálló szervezeti egységként kialakított SZMSZ előírásait elmulasztották aktualizálni. Az OT a Vöröskereszt elnöke által kinevezett főtitkár irányításával, szabályozott szervezeti keretek között működött (1. számú melléklet). Funkcionális feladatait a Vöröskereszt alap- és egyéb tevékenysége alapján, valamint szakmai és gazdasági irányító, koordináló, végrehajtó szerepkörben határozták meg, amelynek nem alakultak ki a szervezeti, hatáskör-gyakorlási feltételei. Az OT szakmai feladatkörében ellátott alap- és egyéb tevékenységeket szabályszerűen nem különítették el az elsősegélynyújtás, a katasztrófa elhárítás és a keresőszolgálat terén. Felügyeleti jogkörben a központi és megyei feladatok ügyrendi összehangolásáról részben gondoskodtak. Az OT ügyrendje nem tartalmazott részletes előírást az irányítási, koordinációs és ellenőrzési követelményekre, a differenciált hatásköri jogosultságokra. A belső irányítás és végrehajtás rendjének szabályozása hiányában a gazdasági döntések, intézkedések végrehajtását utólag ellenőrizhető módon nem dokumentálták. A húsz önálló szervezeti egység közül mindössze hatan rendelkeztek a kötelezően előírt ügyrenddel. A minőségirányítási rendszer kiépítése négy főtevékenységre korlátozódott, a gazdálkodás minőségirányítási rendszerbe történő integrálása nem valósult meg. Az integrált vezetői, pénzügyi és számviteli információs rendszer kiépítéséről nem döntöttek. Az OT gazdasági szervezetére alapozott gazdálkodási feladatokhoz a személyi és tárgyi feltételek elégtelennek bizonyultak. A gazdasági vezetőnek a feladatkörébe utalt gazdálkodás-szabályozási, irányítási követelmények teljesítéséhez a kinevezés időpontjában hatályos SZMSZ képesítési előírása ellenére - nem volt felsőfokú végzettsége. Munkaköri leírással több más alkalmazotthoz hasonlóan nem rendelkezett. A mérlegképes könyvelői képesítéssel a főkönyvelői feladatok ellátására korlátozódott a tevékenysége, mivel a pénzügyi-számviteli terület irányítására kijelölt státusz betöltéséről évek óta nem gondoskodtak. A munkaköri leírásokat nem aktualizálták, a bennük foglalt feladatok nem fedték le a jogszabályi és belső előírások betartásához szükséges tevékenységek egészét. A gazdasági szervezet ellátandó tevékenységéhez különböző kapacitású, eltérő típusú, jellemzően elavult számítástechnikai háttérrel rendelkezett. Az alkalmazott programok országos hálózati rendszerben történő működtetését, valamint a pénzforgalom teljes körű figyelemmel kísérését nem biztosították. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az OT ügyrendjében szabályozott adminisztratív iroda a vizsgált időszakban nem funkcionált. Hiányával összefüggött, hogy az alapszabály 21. cikkelyében foglaltaknak megfelelően az országos közgyűlési és vezetőségi határozatokat nem tartották nyilván, az érintettekkel írásban nem közölték. A gazdálkodással kapcsolatos szabályzatokat, körleveleket, utasításokat nem iktatták, az országosan elérhető intraneten nem tették közzé, továbbá az érdekelteknek való átadását igazolni nem tudták. Az OT több évtizedes munkaviszonnyal rendelkező dolgozói 120 ezer Ft/hó vagy ennél alacsonyabb bruttó bérrel rendelkeztek. A sokrétű, folyamatos feladatellátását nehezítette a magas fluktuáció, viszonylatában tíz fővel csökkent a belépők száma, miközben a kilépők száma közel megduplázódott. Az OT hiányos működési feltételrendszerében az önálló szervezeti egységek szakmai és gazdálkodási felügyelete, irányítása eltérő színvonalon valósult meg. A nem megfelelő személyi és tárgyi feltételek, továbbá a hiányos szervezeti és szabályozási rend miatt a gazdálkodás szabályszerűségét az egyszemélyi felelősséggel felruházott főtitkár nem tudta biztosítani, mivel a megyei és budapesti, illetve a keretükbe tartozó területi és helyi szervezetek gazdálkodásáról nem rendelkezett az irányításhoz szükséges információkkal. Az SZMSZ a főtitkár hatáskörébe utalt alaptevékenységi feladatok mellett irányítási jogkörébe rendelte a főtitkárhelyettesek által vezetett feladatokat, valamint a minőségirányítás és gazdasági vezetés összetett tevékenységét. Felelősséget viselt a megyei, budapesti szervezetek, ezen belül a területi és helyi szervezetek szabályszerű működéséért A belső ellenőrzés rendszere, szabályozottsága, működése A Vöröskereszt ellenőrzési rendszerének jogszabályi feltételeit a Kh. törvény , valamint a Vhr. 19. könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó előírásai határozták meg. Az ellenőrzési rendszer belső szabályait az alapszabály, az SZMSZ, továbbá a belső ellenőrzési szabályzat rögzítette. Utóbbi 1995-től hatályos előírásait a belső ellenőrzés szakmai követelményeinek és módszereinek változásával összhangban nem korszerűsítették. A Vöröskereszt alapszabálya a Kh. törvény 10. (1) bekezdés előírásainak megfelelően szabályozta az ellenőrző bizottságok felállítását. A működésük rendjét a társadalmi szervezetek működési elveihez igazították. Az ellenőrző bizottságok - egymástól elkülönülve - választóiknak, a területi, megyei, budapesti, illetve az országos közgyűlésnek tartoztak beszámolni. Az alapszabály nem rendelkezett arról, hogy az országos vezető testületek, a területi és megyei, budapesti ellenőrző bizottságok ellenőrzési tapasztalatairól jelentés, vagy jegyzőkönyv formájában információt kapjanak. A különböző szintű ellenőrzési tapasztalatok átadásának hiánya a vezető testületeket akadályozta abban, hogy megfelelő időben intézkedjenek a szabálytalanságok megszüntetésére. Az alapszabálynak megfelelően választott Országos Ellenőrző Bizottság (továbbiakban: OEB) ügyrendjét megállapította, munkáját éves munkaterv alapján végezte. A közgyűlésnek 2004-ben beszámolt a négy év alatt végzett 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK munkájáról. Az OEB ellenőrzési feladatát az alapszabályban meghatározottaknál szűkebb körben látta el, évente egy-egy ellenőrzést végzett ban ellenőrizte a minőségirányítási rendszer bevezetésére fordított kiadásokat és elszámolásokat. Javasolta külső források bevonásával a rendszer továbbfejlesztését, költségtakarékossági intézkedések foganatosítását ben az OT évi gazdálkodásának átfogó ellenőrzése során megállapította, hogy a költségtakarékosságra vonatkozó intézkedések részben teljesültek. Javasolta a bevételek növelését és a költségek további ésszerű csökkentését a gazdálkodás minden területén. Az OEB nem végzett ellenőrzést a megyei szervezeteknél, a megyei ellenőrző bizottságokkal nem tartott kapcsolatot. A Vöröskereszt szabályszerű gazdálkodását megalapozó belső szabályozások teljes körűségét és jogszabályi megfelelését az ellenőrzött időszakban nem vizsgálta. A Vöröskereszt éves közhasznú jelentései összeállításának szabályszerűségét, megalapozottságát és azok megbízhatóságát a költségvetési tervekhez hasonlóan - formálisan vizsgálta. Így a szabályozási, számviteli hibákat nem tárta fel. A szervezet működésére és a gazdálkodás hatékonyságának növelésére vonatkozó OEB javaslatok - az országos vezetőség döntése hiányában - korlátozottan érvényesültek. A Vöröskereszt a évben hivatalosan közzétett közhasznú jelentését a Vhr. 19. (1) bekezdés előírása ellenére független könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül. Az egyszerűsített éves beszámolóban közzétett adatok szerint, a vállalkozásból származó bevétel mindkét beszámoló évben, mind az azt megelőző két évben meghaladta az ezer Ft-ot, ezért a könyvvizsgálat kötelező volt. A Vöröskereszt szervezeti egységei közül hat megyei szervezet tett eleget a könyvvizsgálati kötelezettségnek. A Vöröskeresztnél a szervezet egészére egy belső ellenőrt foglalkoztattak, aki az OT állományában a gazdálkodás végrehajtásáért felelős főtitkár alá tartozott, ezért nem érvényesült a belső ellenőrzés funkcionális függetlensége. Az álláshely 2003 elején fél évig betöltetlen volt. Az SZMSZ szerint a gazdasági vezető feladataként rögzített gazdálkodási szabályzatok egy részének elkészítésével is megbízták, amely felülvizsgálata többek között - feladata lett volna. A belső ellenőr a megyei szervezetek gazdálkodásának szabályszerűségét vizsgálta. A vizsgálati programok kitértek a megye gazdálkodási rendszerére, az intézmények és a szociális boltok működésére, a gazdálkodás sajátosságaira, a likviditás, a pénztár, a pénzforgalom és bizonylati rend, a banki aláírás és utalványozás, az adománykezelés ellenőrzésére és elszámolási szabályainak betartására. A belső ellenőr a feltárt pénzügyi szabálytalanságok miatt felelősségre vonást és személycserét két megyei szervezetnél kezdeményezett, illetve általános szabályozási hiányosság esetén főtitkári utasítások kiadására tett javaslatot, amelyre és évben sor került. Az ellenőrzött időszakban nem vizsgálta az OT gazdálkodását, az éves beszámolóját, a pénzkezelés szabályosságát, a számviteli és bizonylati fegyelem betartását, így az SZMSZ-ben foglalt belső ellenőri feladatokat részben teljesítette. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A kötelezettségvállalás rendjét az SZMSZ 27. -a teljes körűen, az utalványozás rendjét a pénzkezelési szabályzat korlátozottan csak a készpénzforgalomra határozta meg. A teljesítésigazolás és elektronikus banki utalás rendjét belső előírások nem rögzítették. A vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés alacsony hatásfokkal működött. A belső szabályozásban rögzített összeférhetetlenségi követelménynek nem felelt meg az a gyakorlat, hogy a pénzügyi csoportvezető pénztárellenőri és utalványozási feladatokat is ellátott. A munkafolyamatba épített ellenőrzés nem tárta fel a házipénztári analitikák és bizonylatok szabályozástól eltérő vezetését, továbbá a záró pénzkészletek túllépését. 2. A BESZÁMOLÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA 2.1. A számviteli és gazdálkodási feladatok szabályozása A Vöröskereszt január 1-jétől hatályos számviteli politikával és számlarenddel rendelkezett. Az értékelési szabályokat a számviteli politikán belül szabályozta. Az Szt. 14. (5) bekezdésében foglalt pénzkezelési, leltározási és selejtezési szabályzatokat a törvény változásainak megfelelően nem aktualizálta, az évben főtitkári utasítással kiadott szabályozásokat tartotta hatályban 2003-ban is január 1-jétől új számviteli politikát, számlarendet, értékelési, leltározási és selejtezési, valamint pénzkezelési szabályzatot, továbbá bizonylati rendet készített. A szabályzatok országos érvényűek voltak, azonban az önálló gazdálkodó szerveknek történő kiadását nem dokumentálták. A számviteli politika rögzítette a könyvelés módját, az évközi és év végi zárlatok időpontját a zárlati feladatokat. A Vöröskereszt meghatározta, hogy mit tekint jelentős összegű és lényeges hibának. A évben hatályos számviteli politikában nem rögzítette a számviteli elveket, amelyeket a évtől hatályos szabályozás már tartalmazott. Meghatározta az értékcsökkenés elszámolásához alkalmazott leírási kulcsokat. Az elszámolás időpontját és könyvekben történő rögzítését év végi időpontban határozta meg, amely nem felelt meg az Szt (3) bekezdés b) pont előírásának. A számviteli politika és az ehhez kapcsolódó szabályzatok részben feleltek meg az Szt. 14. (3) bekezdés előírásának, mivel hiányosan tartalmazták a Vöröskereszt gazdálkodásának sajátosságait. Többek között nem határozta meg: a Kh. törvény 18. nyilvántartási szabályainak tartalmi elemeit; a számviteli szabályzatokban a közvetett és közvetlen költségek elkülönítését, tartalmát; az adományok és a támogatások fogalmát; a cél szerinti juttatások címén elszámolható költségek elkülönítését; az alapszabály 30. cikkelyében rögzített működési költségek kritériumait. A számlarend a főkönyvi számlaszámokat, elnevezéseket, továbbá számlaösszefüggéseket tartalmazta. A főkönyvi számlák és a szabályozásban előírt analitikák egyeztetési kötelezettségét negyedévenkénti időpontokban rögzítette. A számlarend nem biztosította a közhasznúsági jelentés követelményének megfelelő adattartalmat, így hiányzott: 18