NATO katonai irányelv az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó válságreagáló mûveletekhez
|
|
- Csongor Ábel Török
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 NATO katonai irányelv az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó válságreagáló mûveletekhez Vigh Nóra Az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó mûveletek kiemelik a katonai mûveletek többnemzeti és polgári dimenzióit. A NATO felismerve ennek jelentõségét mindent elkövet annak érdekében, hogy a vonatkozó cikkely alá esõ mûveleteket az eszközök széles skálájával támogassa, és további eszközöket találjon az euroatlanti térség biztonságának fenntartásához. Non-Article 5 CRO can be highly demanding and bring to the fore a significant multinational and civil dimension to military operations. NATO will execute non-article 5 CRO with a wide variety of tools at its disposal and will continue to refine those tools to ensure the continued maintenance of a stable and secure environment in the Euro-Atlantic area április 23-án Washingtonban a NATO-tagországok állam- és kormányfõi jóváhagyták a szövetség koncepcióját, amely kifejti a NATO 21. századi biztonság felfogását. A dokumentum kihangsúlyozza az együttmûködés során a bizalom fontosságát a konfliktus megelõzés, a hatékony válságkezelés és az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó, a NATO válságkezelésének részét képezõ válságreagáló mûveletek vonatkozásában. A stratégiai koncepció szilárd katonapolitikai alapot nyújt a politikai iránymutatások szabályokba foglalásához az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletekkel kapcsolatosan, beleértve az MC 400/2 1 -t és az MC 133/3 2 -t. Az MC 400/2-t a tanács május 16-án hagyta jóvá és ebben a vonatkozó cikkely hatálya alá nem esõ válságreagáló tevékenységet úgy határozta meg, mint a szövetség három katonai feladatának egyikét. Az MC 133/3-t pedig augusztus 28-án hagyta jóvá, melyben ismertetésre került a tervezés folyamata, mind az 5. cikkelyben lefektetett kollektív védelemre, mind az 5. cikkely hatálya alá nem esõ válságreagáló mûveletekre 1 MC 400/2: MC útmutatás a Szövetséges stratégia katonai végrehajtásához, február 8. 2 MC 133/3: NATO Mûveleti tervezõ rendszer, augusztus 28. 5
2 vonatkozóan, és meghatározták a NATO két mûveleti tervezõ kategóriáját elõzetes tervezés és válságreagáló tervezés a szövetséges mûveletek teljes skálájára. A nemzetközi közösség 1989-ben vállalta magára a kötelezettséget, miszerint az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletek minden téren elõnyt kapnak más biztonsági igényekkel szemben, ami a tapasztalatok alapján azóta különösen a NATO vezette mûveletek vezetésében érvényesül. Az MC 327/2 dokumentumnak az a célja, hogy irányt mutasson az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletek tervezéséhez és vezetéséhez, továbbá, hogy felvázolja a vonatkozó cikkely alá esõ válságreagáló mûveletekhez az alapelveket és kivételes szempontokat, valamint azonosítsa azon katonai tevékenységek átfogó körét, amelyek hozzájárulnak az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletekhez. Stratégiai áttekintés A szövetség az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletek jelentõsen hozzájárulnak a hatékony válságmenedzsmenthez. A szövetségnek és erõinek fontos célja a kockázatok oly módon való távoltartása, hogy a potenciális veszélyekkel már a kialakulás korai szakaszában foglalkoznak. Az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveleteket arra tervezték, hogy adott válságokra idõszerû és koordinált módon reagáljanak ott, ahol ezek a válságok vagy a tagállamok biztonságára hatnak, vagy a szövetségen kívüli területeken fenyegetik a stabilitást és konfliktushoz vezetnek. Figyelembe véve a politikai, szociális, gazdasági és katonai szempontokat, egy megerõsített hírszerzés és értékelés alkalmazása alapvetõ fontosságú a stratégiai elõrejelzéshez, különösen a válságkezelésnél és az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveleteknél. A válságok kezeléséhez hozzájáruló katonai mûveleteken keresztül a szövetséges erõk képessé válnak arra, hogy megoldást találjanak az összetett és széleskörû lehetõségeket magukba foglaló kockázatokra, helyzetekre és igényekre, beleértve a humanitárius szükséghelyzeteket is. Az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletek behatárolják a szövetség vezetését és részvételét a mûveletek teljes skálájában, beleértve a béketámogatásra vonatkozókat, amelyek a legerõsebb típusú békekikényszerítéstõl a katonai megelõzõ tevékenységekig, és más az Észak-atlanti Tanács (NAC) által vezetett tevékenységekig terjednek. Az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveleteknél korlátot jelenthet a célpont, az erõforrás, a terület és az idõ, vagy e négy kombinációja a megkívánt végállapottól függõen. A mûveletek ezen korlátok függvényében lehetnek speciális és korlátozott küldetések, úgy mint kivonási mûveletek (csapatok harcból való kivonása), a katasztrófaelhárítás, -mentesítés katonai támogatása, nem harcolók evakuálása (NEO) (követségek kimenekítése) és humanitárius mûveletek. A feladatok másik csoportját képezi a konfliktus megelõzés korai alkalmazása, vagy a megelõzõ intézkedések hiánya miatt a konfliktus megfékezése és elzárása mielõtt az háborúvá eszkalálódna, és egyidejûleg a béke újjáépítésére irányuló civil közremûködés elõsegítése. Az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletek olyan erõteljesek és nagyfokúak lehetnek akár az 5. cikkely alá esõ mûveletek, és ugyan úgy megkövetelhetik a teljes szervezet (azaz a szövetség erejének és képességeinek) alkalmazását. A katonai 6
3 VIGH NÓRA: Az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó válságreagáló mûveletekrõl erõforrások felhasználásához szükséges, hogy az euro-atlanti térségben felmerülõ, a biztonságot befolyásoló kockázati tényezõket és fenyegetéseket konkrétan meghatározzák. A szövetségnek ugyanazon képességekre kell alapozni az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletek területén, mint amelyeket a kollektív védelmi mûveletek megkövetelnek. A NATO az MC 400/2-ben vázolta fel azokat az alapvetõ mûveleti képességeket, melyek valamennyi katonai küldetésre érvényesek, beleértve az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveleteket is. A válságok jellemzõen széleskörû, többfunkciós és a politikai, szociális, gazdasági és katonai értékeléssel alátámasztott választ követelnek meg. Valószínû, hogy az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletek magukkal vonják a nem NATO nemzetek részvételét is, ennek következtében a politikai-katonai rendszerrel kapcsolatban egy idõszerû és hatékony tanácsadási és kapcsolattartási rendszert is mûködtetni kell a NATO vezette mûveletekben és az azt követõ felülvizsgálatokban. További összehangolást igényel a civil segélyszervezetek, valamint a regionális és területi szervezetek, közigazgatási egységek és nemzetközi szervezetek hozzájárulása a feladatokhoz. A helyi lakosság és a helyi szervezetek hozzáállásától, felfogásától függõen a környezet jellege az együttmûködõtõl az ellenségesig változhat, ami adott esetekben az intézményi jogot és rendet törékennyé vagy a legrosszabb esetben nem létezõvé teheti. Az ilyen vagy ehhez hasonló mûveleti feltételek a katonaság részérõl speciális szervezetek, mûveleti eljárásmódok, gyakorlatok és technológiák alkalmazását követeli meg. Az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletek általában politikailag érzékeny területként jelennek meg, és sok esetben alárendeltek a médiának és a közvéleménynek, hiszen jelentõs érdeklõdést képesek kiváltani a média és a politika részérõl, amelyek a mûveleteket is befolyásolhatják. A NATO számos kezdeményezést terjesztett elõ, melyek javítják a szövetség reagáló képességét a jelenlegi és a jövõben megjelenõ válságokkal szemben. Ezek a következõk: egy sokkal modernebb parancsnoki rendszer megvalósítása és a vegyes összetételû összhaderõnemi alkalmi harci kötelék (Combined Joint Task Forces CJTF) koncepciója; az erõk összetételének javítása, figyelembe véve a megnövelt mobilitást, rugalmasságot és egy megfelelõ készenléti pozíciót, a készenlét különbözõ szintjeire és a hosszú távra tervezett erõkre; javított és mûködõképesebb Békepartnerségi program, beleértve a kiterjesztett és alkalmazott tervezõ és áttekintési folyamatokat (Planning and Review process PARP), a NATO vezette PfP mûveletek politikai-katonai vázát (Political-Military Framework for NATO-led PfP Operations PMF) és a mûveleti képességek koncepcióját (Operational Capabilities Initiative OCC); a politikai és katonai partnerség, együttmûködés és párbeszéd szorgalmazása más államokkal, beleértve Oroszországot, Ukrajnát és a Mediterrán Párbeszéd országait, valamint; a védelmi képességek fejlesztésének további lehetõségeinek felvázolása, hogy biztosított legyen a hatékonyság a jövõ több-nemzeti mûveleteinél a szövetséges feladatok teljes skáláján. 7
4 Konfliktusmegelõzés és válságkezelés Az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó válságreagáló mûveletek sikere az idõszerû és koordinált lépésektõl függ. Ehhez valamennyi résztvevõnek a tiszta célokat kell megalkotnia a megvalósításhoz. Ezen célkitûzések további meghatározása a megkívánt végállapot függvényében az Észak-atlani Tanács által kerül jóváhagyásra. A NATO válságkezelõ mechanizmusa rendelkezik egy kipróbált rendszerrel, mely alkalmas a rosszabbodó helyzetekrõl érkezõ figyelmeztetések értékelésére és jelzések sugárzására. A NATO elfogadott eszközökkel rendelkezik a válságok kezelésére, amelyeket az MC 67/4 3, MC 294/2 4 és a NATO megelõzõ intézkedések gyûjteményében 5 fektettek le. A NATO válságkezelési megállapodása általánosságban rendelkezik a szövetséges hatalmakkal való összehangolt tevékenységhez szükséges és beszerezhetõ eszközökre vonatkozó tervvel, mellyel az a szándék, hogy: hozzájáruljanak a feszültségek csökkentéséhez a válság kialakulásának megelõzése végett, mielõtt azok befolyásolnák a szövetségesek biztonságát; eredményesen kezeljék a felmerülõ kríziseket, mielõtt azok konfliktusokká válnának; idõszerû módon biztosítsák a polgári és katonai felkészültséget és képesek legyenek a különbözõ krízis fokozatok alkalmazására, beleértve az elrettentés képességét is; egy esetleges ellenségeskedés kitörése esetén ellenõrizzék a válaszreakciót, megelõzzék a továbbterjedést és meggyõzzék az agresszort, hogy felhagyjon támadásával, vagy visszavonuljon; amikor a továbbterjedést vagy viszályokat megfékezték, vagy ellenõrzésük alá vonták, visszaállítsák a rendet és a normál körülményeket. Válságreagáló mûveletek jellemzõi Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát terheli az elsõdleges felelõsség a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. Az OSCE (Organisation for Security and Co-operation in Europe) a legszámottevõbb regionális, biztonsági szervezõdésnek számít Európában, mely magába foglalja Kanadát és az Egyesült Államokat, és jelentõs szerepet játszik Európában a béke és biztonság elõsegítésében, az együttmûködés biztonságának erõsítésében és a demokrácia, valamint az emberi jogok elõmozdításában. A NATO összhangban saját szabályaival, a békefenntartással és más mûveletekkel, támogatást ajánlott fel részben az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának, részben az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet felhatalmazásával, beleértve az elérhetõ szövetségesek erõforrásainak és szakértelmének igénybevételét. 3 MC 67/4 szabályzat (Final): A NATO elõkészületi rendszere. 4 MC 294/2 szabályzat (Final): lehetséges katonai válságreagáló mûveletek (MRO), 5 Inventory of Preventive Measures 8
5 VIGH NÓRA: Az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó válságreagáló mûveletekrõl Az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó válságreagáló mûveletek az Észak-atlanti Tanács (NAC) politikai ellenõrzése és stratégiai irányítása alá tartozik. Ez megköveteli a szoros együttmûködést és koordinációt a legfelsõbb politikai és katonai testületek között a szövetségen belül és a rendszeres tanácskozást a résztvevõ partnerekkel. A Szövetséges stratégiai koncepció értelmében az Észak-atlanti Tanács (NAC), a Katonai Bizottság (Military Committee MC) és az Stratégiai Parancsnokság (Strategic Commands SC) felelõssége a lehetõ legjobb együttmûködés és koordináció biztosítása, a NATO politikai és katonai testületei között a válságreagáló mûveletek felkészítése során. Ezek a tevékenységek fogják biztosítani a folyamatos és szoros politikai felügyeletet és ellenõrzést a tevékenységek kidolgozásának folyamatához, az erõszükségletek meghatározásához, az alkalmazás szabályainak fejlesztéséhez és jóváhagyásához, valamint a mûveleti tervekhez és az erõ alkalmazásához. Az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletek úgy írhatók le, mint olyan többfunkciós mûveletek, melyeket körbefonnak a politikai, katonai és polgári tevékenységek, kialakításukban és végrehajtásukban megfelelve a nemzetközi jognak, értve ezalatt a nemzetközi humanitárius jogot, mely magába foglalja a konfliktus megelõzést, és a válságkezelést a meghatározott szövetséges célpontokra irányuló mûködésében. A támogató mûveleteket elsõdlegesen a civil szervezetekkel összekapcsolt támogató mûveletektõl a béketámogató mûveleteken keresztül a szövetséges háborús mûveletekig osztályozzák. Egy NATO vezette mûvelet szerkezetében a szövetséges erõk részt vehetnek további kivonási mûveletekben, katasztrófamentesítést támogató feladatokban, humanitárius kutató-mentõ vagy nem harcoló evakuációs mûveletekben (az állampolgárok kitelepítése továbbra is a nemzetek felelõsségi körében marad). Azon mûveletek, melyek a katonai erõ alkalmazását vagy az erõvel való fenyegetést vonják magukkal, a szankciótól és embargó végrehajtástól a harcoló katonai mûveletekig foglalhatók rendszerbe. Az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletek számos szempontból különböznek az 5. cikkely alá esõ mûveletektõl. Jóllehet a szövetség megõrzi a jogát és képességét, hogy magára vállaljon az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveleteket, kizárólag szövetségesek részvételével, azonban a legtöbb mûveletet hagyományosan partnerrel és/vagy más nem NATO nemzettel vállalja magára. Egy másik különbség mutatkozik a jelenlegi mûveletekben rávilágítva arra, hogy a katonaság szervezete, adottságai és képességei miatt gyorsan fel tud vonulni és felkérhetõ különleges körülmények esetén, hogy közremûködjön olyan feladatokban, melyek felhatalmazott civil hatóságok, szervezetek vagy képviseletek felelõssége alá tartozik. Ilyen feladatok adódhatnak a közbiztonságból, a mûszaki támogatásból a közszolgáltatásokhoz és a határõrizethez. Figyelembe véve, hogy az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletek közel olyan erõteljesek és nagyfokúak, mint az 5. cikkely alá esõ mûveletek, a NATO erõket úgy kell felkészíteni, felszerelni és ellátni, hogy az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletek feladatainak teljes skáláját teljesíteni tudják. Ennek érdekében a felkészítést úgy kell megtervezni, hogy a legrosszabb esetre készítsen fel. Az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveleteknél való katonai közremûködés a nemzeti döntéshozás feladata marad. Az ilyen jellegû mûveletek természetüknél fogva gyakran különbözõ nemzeti helyzetértékeléseket eredményeznek. 9
6 Ez befolyásolja a nemzetek döntését arra vonatkozóan, hogy részt vegyenek-e és ha igen, hogyan mûködjenek közre az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletekben. Ebbõl kifolyólag a nemzetek felelõssége, hogy biztosítsák az erõket és/vagy képességeket, melyek megfelelõen változtatni és befolyásolni tudják az erõlétrehozási eljárást. A válságreagáló mûveletre vonatkozó politikai és katonai terv a partnerek közremûködését és részvételét figyelembe véve kerül elfogadásra. A politikai katonai iránymutatások biztosítják az elkövetkezendõ NATO vezette mûveletekhez csatlakozó partnerek számára a megfelelõ lehetõségeket a mûveletek felügyeletére vonatkozó politikai iránymutatások meghozatalában. A politikai, katonai iránymutatások teljes egészében a békepartnerségi program hangsúlyozásának részét képezik, különös tekintettel a békepartnerségi mûveletek szerepének támogatását illetõen. A partnereket illetõen olyan alapelveket, jellemzõket és iránymutatásokat emel ki a politikai konzultációra, a döntéshozatalra, a mûveleti tervezésre és parancsnoki utasításokra vonatkozóan, melyekben részvételük biztosított. Amióta az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletekben olyan nem NATO tagországok is részt vesznek, akik nem EACP és PfP partnerek is, a PMF nem megfelelõen fedi le azokat. A PMF-ben lefektetett mechanizmusok ellenére a NAC hatáskörében marad a döntés a partnernek és nem NATO-tagországok NATO vezette mûveletekben való részvételérõl, ugyanúgy, mint a Stratégiai Parancsnokság egyéni mûveleti értékelésen alapuló lehetséges részvételük elfogadásáról vagy visszautasításáról. Figyelembe kell venni a az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletek skáláján belül szereplõ feladatok széles körét és a hagyományos háború megvívásával kapcsolatos változatos nemzeti alapelveket. Ez különösen a kikényszerítõ jellegû mûveletekre igaz. Más mûveletek, így az 5. cikkely hatálya alá esõ válságreagáló mûveletek eltérõ hangsúlyt követelnek meg. A tervezés felelõsségérõl és a küldetés végrehajtásáról hozott döntés enyhíti a cikkely alá nem tartozó válságreagáló mûveletekre vonatkozó átfogó alapelvek súlyát és alkalmazását. Az alapelvek a hivatkozott válságreagáló mûveletekre vonatkozó további az átfogó politikai iránymutatásra vonatkozó fejlesztések és speciális elvek és doktrinák az Együttes Szövetséges kiadványban tükrözõdnek vissza. Minden katonai mûveletet egy megvalósítható katonai cél vagy végállapot felé kell irányítani összhangban a kívánt politikai végállapottal. Egy sok politikai szervezetet és képviseletet egybefogó egyesített több nemzeti mûvelet során a stratégiai mûveleti célok mérföldkövet jelentenek a kívánt politikai célok vagy azok egy részének megvalósításához vezetõ úton. Az 5. cikkely alá nem esõ válságreagáló mûveletekkel kapcsolatos célok türelmet, határozottságot és kitartást követelnek meg. A hosszú távú szociális, gazdasági és politikai sikerrel szemben hangsúlyosabbá válnak a rövid távú katonai célok. Az mûveleti terv (Operation Plan OPLAN) egyértelmû parancsnoki és irányítási utasításokat szab meg. Az Észak-atlanti Tanács végrehajtási direktívája alapján az Stratégiai Parancsnokság (SC) adja ki az aktiválási parancsot a mûveletekben résztvevõ valamennyi nemzetnek címezve. Ez a dokumentum kezdeményezi a nemzeti erõk mentesítését és az irányítási jog átruházását a Stratégiai Parancsnoksághoz, 10
7 VIGH NÓRA: Az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó válságreagáló mûveletekrõl ugyan úgy mint a NATO-erõk fejlesztésének engedélyezését, hogy biztosítsák az erõk fejlesztésének megfelelõ koordinációját. A közös cél eléréséhez egy egységes szemléletmód szükséges a különféle katonai kontingensek és valamennyi mûvelet katonai és civil összetevõi között. A katonai és civil részek közötti együttmûködés folyamatos párbeszédet igényel számos nemzetközi és nem kormányzati szervezettel. A nem katonai mûveletekben a szövetséges és a nem NATO-erõk koordinálása jelenti a legnagyobb kihívást a NATOparancsnokságok számára. Ennek megvalósításához kerül kialakításra a CIMICkoncepció, hogy elõmozdítsa ezen terület megfelelõ koordináltságát. Egy NATO vezette erõnek fontos tulajdonsága a hitelesség. A hitelesség megerõsítése alapvetõ fontosságú a megbízható és koordinált mûveleti tervhez, amely a cél elérésének egyik elemét képezi. A nemzeti katonai összetevõknek jól felszereltnek és önállónak, valamint a küldetésükre felkészítettnek és kiképzettnek kell lennie. A küldetésnek és a mûveletek koncepciójának, akárcsak a politikai/katonai célnak valamennyi résztvevõ és képviselet számára könnyen érthetõnek és egyértelmûnek kell lennie. A közérthetõség megvalósítása elûzi a gyanút és a bizalmatlanságot. Az információkat, ahol csak lehet, nyitott forrásokon keresztül kell gyûjteni és közölni. A mûveletek átláthatóságához biztosítani kell a média hozzáférhetõségét, de nem a küldetés és a tagok biztonságának rovására. Az erõ védelme parancsnoki felelõsség kérdése valamennyi katonai mûveletben. A NATO-parancsnokok a Tanács felvételi direktívájában (In Council s Initiating Directive) speciális kötelezettségeket adhatnak meg bizonyos JOA-n belüli összetevõk védelmében. Ezt az erõ méretének és összetételének tervezésénél, valamint a katonai tervek, parancsok és az erõalkalmazások jóváhagyásának (ROE) felvázolásánál kell figyelembe venni. Az 5. cikkely alá nem tartozó válságreagáló mûveletek sikere a polgári elsõbbség meghagyásával a változásmenedzsmenten és egy végsõ átmeneten keresztül vezet el egy stabil környezethez. Az OPLAN-on és a ROE-n belül a NATO parancsnokoknak teljes mûveleti rugalmasságot kell biztosítaniuk, hogy az erõk alkalmazkodni tudjanak egymáshoz és egyik tevékenységrõl a másikra rövid idõ alatt, minimális külsõ segítséggel tudjanak áttérni. Egy NATO vezette erõnek kiegyensúlyozottnak, és függetlennek kell lennie a készségek, a képességek, a felszerelés és a logisztika tekintetében. Alapvetõ fontosságúak a megfelelõ tartalékok gyors hozzáférhetõségét biztosító utasítások. Az 5. cikkely alá nem tartozó válságreagáló mûveletnek elõfeltétele a felek közötti együttmûködés és egyetértés. Mielõtt bármilyen erõ alkalmazásra kerülne, a mûveletben résztvavõk között a konszenzus megteremtése érdekében alaposan mérlegelni kell és fel kell becsülni a mûvelet hosszú távú céljait. Ennek megvalósulása a nemzeti tervek óvatos koordinációjával, valamint fokozott párbeszéddel és együttmûködéssel érhetõ el. Az 5. cikkely alá nem tartozó válságreagáló mûveleteknél, a megbecsülés, amelyben egy NATO vezette erõ részesül, egyenes következménye a professzionális irányításnak és annak, ahogy a helyi lakossággal és hatóságokkal szemben viselkednek. Az Egyesült Nemzetek megbízásán keresztül (SOFA vagy más speciális megállapodások) a katonai erõ bizonyos védettséget élvez kötelezettségével összefüggés- 11
8 ben. Mindamellett a tagjainak el kell fogadniuk a helyi lakosság törvényeit és szokásait és a szerint is kell cselekedniük. A NATO parancsnokoknak szintén biztosítaniuk kell az azonos jogokat a különbözõ nemzeti, kulturális és etnikai elemekbõl felépülõ alakulatokon belül. A katonai mozgás szabadsága alapvetõ fontosságú, valamennyi, az 5. cikkely alá nem tartozó válságreagáló mûvelet sikeres teljesítéséhez. A megbízási szerzõdésnek és a ROE-nak biztosítani kell a NATO vezette erõk számára az állandó szabadságot, hogy teljesíthessék kötelességüket a kijelölt küldetési területen a helyi csoportokkal való összeütközés nélkül. A tapasztalat azt mutatja, hogy bizonyos csoportok gyakran megpróbálják helyi korlátozásokkal befolyásolni a szabad mozgást. Ezeket a korlátozásokat határozottan és gyorsan fel kell oldani, kezdetben tárgyalásos úton, de ha szükséges erõteljesebb és határozottabb fellépéssel, beleértve a katonai erõt is. Mûveleti elgondolások A hatékony és idõszerû tervezés megkönnyítése érdekében a NAC kizárólagosan a CID jóváhagyásával hírszerzõ tevékenységek vezetésére kérhet engedélyt. Ez lehetõvé teszi a stratégiai és az alárendelt parancsnokságoknak, hogy megfelelõ közvetítõ eszközökön keresztül irányítsák a hírszerzést és az összeköttetést és biztosítsák a koordinációt a mûveleti területen mihelyt a gyakorlatban körvonalazódnak a logisztika támogatás és fenntartás alatti tevékenységek. A megfelelõ tervek kialakítása, és az JOA 6 (egyesített mûveleti terület) nyújtotta feltételek felbecsülése a kijelölt parancsnokságok és a vezérkari tisztek képességeitõl függnek. Mindvégig figyelembe kell venni a kulturális és etnikai környezetet, a terület történelmi vonatkozásait, politikai és civil céljait, valamint helyüket a megállapodásban foglalt felelõsség területén. Az 5. cikkely alá nem tartozó válságreagáló mûveletekben a legfõbb, a legnagyobb igényeket támasztó és legkritikusabb NATO hírszerzõ feladatok során kerülnek beszerzésre a váratlan biztonsági kockázatokra vonatkozó stratégiai figyelmeztetések, melyek révén támogatják a koordinált politikai, diplomáciai és katonai mûveleteket a stabilitás helyreállítása és a tartós politikai magoldások tervezése érdekében. A válságmenedzsmenten és a beavatkozáson keresztül a decentralizált hírszerzõ információgyûjtõ tevékenységnek és jelentésnek egy határozott értékelésben kell befejezõdnie, hogy biztosíthassa a politikai-katonai hatóságok és a stratégiai parancsnokságok közti egyetértést a helyzetre vonatkozóan. A mûveleti és taktika parancsnokságok között szintén fontos az együttes hírszerzés, hogy feldolgozzák a gyors mozgású, komplex mûveleteket. A szövetséges erõk és a civil környezetben zajló mûveletek közötti kölcsönhatás döntõ fontosságú a mûvelet sikere szempontjából. Az 5. cikkely alá nem tartozó válságreagáló mûveletek multifunkcionális jellege hatékony polgári-katonai együttmûködést tesz szükségessé a NATO-parancsnokságok és a civil környezet valamennyi része között, beleértve a helyi lakosságot és a helyi szervezeteket ugyan úgy, mint a nemzetközi, nemzeti és a nem-kormányzati szervezeteket és képviseleteket. A kato- 6 JOA: Joint Operational Area: egyesített mûveleti terület 12
9 VIGH NÓRA: Az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó válságreagáló mûveletekrõl naság támogatását igénylõ civil terv végrehajtása során a válságért felelõs katonaság gondoskodik a stabil és biztonságos környezetrõl a végrehajtás során is. Normál körülmények között a katonaság csak a biztonsággal összefüggõ feladatokért és a helyi civil hatóságok támogatásáért felelõs a polgári feladatok végrehajtásánál. Különleges körülmények között a katonaság magára vállalhatja normál körülmények között a felhatalmazott civil hatóságok, szervezetek vagy képviseletek felelõssége alá tartozó feladatokat, amíg azok felkészülnek átvállalásukra. A CIMIC-nek összekötõ szerepe van az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó válságreagáló mûveletekben, szoros együttmûködést megkövetelve más katonai és polgári tevékenységekkel. Valamennyi CIMIC-tevékenységnek gondosan koordináltnak és konfliktusmentesnek kell lennie. Fontos kérdés, hogy hol lehetséges a katonai és civil szervezetek céljainak felosztása. A célok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy összhangban legyenek a politikai iránnyal és ezeket az iránymutatásokat tükröznie kell a katonai parancsnokságok mûveleti terveinek is. 7 A közbiztonság katonai támogatásának komplexitása alapvetõen a küldetés jellegétõl és a helyi rendõrségi és bírósági képességektõl függ. A NATO-erõk beavatkozása rövid idõn belüli az alacsony szintû biztonságérzettõl egészen a legrosszabb esetekig terjedhet, ahol már a bírói rendszer, jog és más mechanizmusok is megtörhetnek. Ez utóbbi alatt értendõ a renegát jogalkalmazás, a kiterjedt civil zavargás vagy e kettõ kombinációja. Ez utóbbi környezet katonai mûveleti beavatkozást igényel a közbiztonság érdekében mindaddig, amíg helyre nem áll a civil hatóságok helye. Az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó válságreagáló mûveletek vezetése átfogó együttmûködést igényel, hogy a mûveletek során lehetségesen felmerülõ számos tényezõre képes legyen reagálni. Ehhez jelentõs nemzetközi és polgári erõ bevonása szükséges a katonai mûveleteknél. Miközben a szövetséges erõknek alapvetõen szövetségesek részvételével kell fenntartaniuk a tervezés és vezetés képességét az 5. cikkely alá nem tartozó válságreagáló mûveletek során, tisztán látszik a partnerek és más nem NATO-nemzetek részvételének elõnye és jelentõsége. Ez a részvétel ugyan úgy, mint politika és törvénykezés bevonása, valamint az együttmûködés civil ügynökségekkel és nemzetközi szervezetekkel, tisztán kihangsúlyozza kihívásokat, amelyeket a NATO vezette katonai mûveletek tervezési, vezetési és ellenõrzési feladatai jelentenek. 7 Padányi József: Polgári katonai együttmûködés a békefenntartó mûveletek során. Tanulmány Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Központi Könyvtára KV oldal. 13
10 FELHASZNÁLT IRODALOM C M(99)21 Szövetséges stratégiai koncepció, április 29. MC 400/2 MC útmutatás a Szövetséges stratégia katonai végrehajtásához, február 8. MC 324 A NATO katonai vezetési struktúrája, január 6. MC 389/1 MC irányelv a NATO Vegyes összetételû összhaderõnemi alkalmi harci kötelék (CJTF) képesség, június 26. MC 67/4 (Final) A NATO elõvigyázatossági rendszere, december 16. MC 294/2 (Final) Lehetséges katonai válságreagáló mûveletek (MRO), december 9. Válságkezelési kézikönyv 1/2000 kiadás MC 133/3 NATO Mûveleti tervezõ rendszer, augusztus 28. EAPC(C)D(99)9 Politikai katonai vázlat a NATO vezette Partnerség a békéért mûveletekhez, április 20. MC 411/1 NATO Polgári-katonai együttmûködés (CIMIC), március 8. MC 362 A NATO bõvítésérõl szóló szabályzat, január 11. MC 422 A NATO információs mûveleti politikája, február 26. MC 319/1 (Final) NATO logisztikai alapelvek és irányelvek, december 15. MCM Többnemzeti egyesített logisztikai központ (MJLC) koncepció, február 11. MC 334/1 (Final) NATO alapelvek és politikák a befogadó nemzeti támogatáshoz (HNS), szeptember
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
Részletesebbenés s feladatrendszere (tervezet)
Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai
RészletesebbenA válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre
A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli
RészletesebbenFejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Fejlesztési Bizottság 21.8.2012 2011/0461(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
RészletesebbenL 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.
L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenVÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
RészletesebbenNATO ERŐKET INTEGRÁLÓ ELEM MAGYARORSZÁG
NATO ERŐKET INTEGRÁLÓ ELEM MAGYARORSZÁG A Magyar Honvédség NATO feladatai TOPOR István ezredes parancsnok 1 Topor István ezredes Személyi információk: Születési hely, idő: Körmend, 1965. 04. 04. Családi
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
Részletesebben2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs
2013. évi L. törvény ismertetése Péter Szabolcs Szudán Csád Nigéria Szomália Krím - Ukrajna Irak Szíria Kiber hadviselés Társadalmi, gazdasági, jogi folyamatok információs hálózatokon mennek végbe, ez
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA/10/2019 Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA/10/2019 Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés Az EU segítségnyújtási önkénteseinek kirendelése, beleértve az
RészletesebbenA K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól
A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás
Részletesebben5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet
5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t
RészletesebbenÉLETMŰHELY. Mi a program célja?
ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenKÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.
KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenGyőr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08
Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenKözösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában
: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
ÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.7. COM(2016) 385 final ANNEX 3 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ ÓPAI PARLAMENTNEK, AZ ÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ ÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK Az európai
RészletesebbenAZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG
Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenNemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA
L 306/32 IRÁNYMUTATÁSOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA (2016. november 4.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti értékelés összehangolásának elveiről, valamint
RészletesebbenKözös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)
Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre
Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány
ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. sz. példány A SZAK- ÉS SZAKIRÁNYFELELŐS FELADAT- ÉS HATÁSKÖREINEK SZABÁLYZATA - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET Általános
RészletesebbenA közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófav favédelmi Igazgatóság A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Előadó: Heinfarth György tű. alezredes A KÖZBIZTONSÁGI REFERENS
Részletesebbenvalamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE
A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG EURÓPAI INTÉZETE valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE között létrejött együttműködési megállapodás Preambulum Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és a Nemek Közötti
RészletesebbenVÁLSÁGKEZELÉS, VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK
Farkas Tibor FARKAS Tibor VÁLSÁGKEZELÉS, VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK (CRISIS MANAGEMENT; CRISIS RESPONSE OPERATIONS) Az elmúlt több mint másfél évtizedben lezajlott világpolitikai folyamatok jelentős befolyást
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA 2012.10.02. KATASZTRÓFAVÉDELEM MEGHATÁROZÁSA A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Katasztrófavédelem:
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
RészletesebbenISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek
BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai
RészletesebbenA brüsszeli kapcsolattartó iroda vezetője
NYÍLT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A BRÜSSZELI KAPCSOLATTARTÓ IRODA VEZETŐJE Pályázati határidő: 2016. augusztus 31. Hivatkozási szám: EF-TA-16-03 A szerződés típusa: Ideiglenes alkalmazott 2f ( 1 ) Besorolási csoport/besorolási
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
RészletesebbenChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése
ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,
RészletesebbenMAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG SZOLNOK Tömböl László mérnök altábornagy
MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG 2008.04.11. SZOLNOK Tömböl László mérnök altábornagy 1 A KÖZELMÚLT 20 ÉVE 1987.07.01- től. 1991.11. 01-től. 1997.09. 01-től. 2007.01. 01-től. MN LÉRE PSÁG
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 4. (OR. en) 12874/16 ADD 4 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 3. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
RészletesebbenAz Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei
Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ
RészletesebbenTIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998
TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa
RészletesebbenIskolai közétkeztetés környezeti nevelés
Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés beszámoló a szekció munkájáról Czene Zsolt, Vidékfejlesztési Minisztérium Czippán Katalin, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Pannonhalma 2011.09.17.
RészletesebbenAZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL
AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL 1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az Ámr. rendelkezése szerint az ellenőrzési nyomvonal A Polgármesteri Hivatal tervezési, pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint ellenőrzési
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA 04/2018
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA 04/2018 Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés: Uniós segítségnyújtási önkéntesek kirendelése, beleértve a pályakezdő szakemberek gyakornoki kihelyezését és a végrehajtó
RészletesebbenEURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az
RészletesebbenBAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ
BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE
RészletesebbenKülső intézményi kommunikáció
Külső intézményi kommunikáció Az Állami Számvevőszék társintézményi felülvizsgálatáról készült jelentés kivonata 2016. május A KOMMUNIKÁCIÓS PEER REVIEW JELENTÉS KIVONATA 1. Bevezetés Az Állami Számvevőszék
RészletesebbenA kockázatértékelés során gyakran elkövetett hibák. Európai kampány a kockázatértékelésről
A kockázatértékelés során gyakran elkövetett hibák Európai kampány a kockázatértékelésről Megelőzés jogi háttér A jogszabály szerint az EU-ban a munkáltatók kötelesek megakadályozni, hogy a munkavállalókat
RészletesebbenBalatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,
RészletesebbenPREAMBULUM. 2. A Fórum feladatai. 3. A Fórum kapcsolatai
Kisújszállás Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának Szervezeti és Működési Szabályzata Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadta a 113/2016. (IV. 28.) számú önkormányzati határozatával
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
RészletesebbenH A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E
A TÜZÉRSÉG HARCI ALKALMAZÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI ÉJSZAKA SPECIFICITIES OF COMBAT APPLICATION OF THE ARTILLERY AT NIGHT A tüzérségnek készen kell lenni arra, hogy a műveletekben folyamatos támogatást nyújtson
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenA MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA
IX. Évfolyam 2. szám - 2014. június BODORÓCZKI János bodoroczkijanos@gmail.com A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA Absztrakt A cikk betekintést nyújt a szerző kutatásába, áttekinti a magyar
RészletesebbenJOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS
JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance
RészletesebbenA társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS
A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen
RészletesebbenKÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados
Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett
RészletesebbenA második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
RészletesebbenA Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat
A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések augusztus 31.
A közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések 2018. augusztus 31. Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenÚj válságkezelési szabályozás a pénzügyi szektorban Szakál Gyöngyvér
Új válságkezelési szabályozás a pénzügyi szektorban Szakál Gyöngyvér 2012. április Új válságkezelési rendszer szükségessége A globális pénzügyi válság rámutatott, hogy a pénzügyi szektorban a válságkezelési
RészletesebbenBÉKEKIKÉNYSZERÍTŐ MŰVELETEK
HADTUDOMÁNY GELSEI ANDRÁS BÉKEKIKÉNYSZERÍTŐ MŰVELETEK A Hadtudomány 2001/2. számában megjelent Béketámogató műveletek című cikkhez kapcsolódóan a következőkben a témához szervesen illeszkedő békekikényszerítő
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenNMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek
NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket
RészletesebbenBelső Biztonsági Alap 2014-2020
Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS
RészletesebbenAz intelligens szakosodás (S3) folyamata. 52. Közgazdász Vándorgyűlés Nyíregyháza Előadó: Dr. Peredy Zoltán főov.
Az intelligens szakosodás (S3) folyamata 52. Közgazdász Vándorgyűlés Nyíregyháza 2014.09.05. Előadó: Dr. Peredy Zoltán főov. helyettes Kohéziós politika 2014-2020 Keretfeltételek Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek
RészletesebbenA BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS HADMŰVELETI KÖVETELMÉNYEI ÉS KAPCSOLATA A KATONAI MŰVELETEK TERVEZÉSÉVEL
A BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS HADMŰVELETI KÖVETELMÉNYEI ÉS KAPCSOLATA A KATONAI MŰVELETEK TERVEZÉSÉVEL Barabás Sándor 1 Tábornok és Tiszt Urak, Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Konferencia! Barabás Sándor ezredes
RészletesebbenA HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN
III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Báthy Sándor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bathy.sandor@zmne.hu A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN Absztrakt A cikk témaválasztását
RészletesebbenVidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
Részletesebben8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl
8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;
Részletesebben1. A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendelet 2. Az önkormányzati főépítész javaslata a rendezési terv tartalmi elemeire vonatkozóan
29 3. TERVIRATOK 1. A szabályairól szóló rendelet 2. Az önkormányzati főépítész javaslata a rendezési terv tartalmi elemeire vonatkozóan 30 1. A szabályairól szóló rendelet 31 Pusztacsalád Község Önkormányzat
RészletesebbenSchindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.
Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,
RészletesebbenAlkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai
Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók
RészletesebbenA korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések
A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának
RészletesebbenA LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában
A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása
RészletesebbenIránymutatások az illetékes hatóságok és az ÁÉKBV alapkezelő társaságok számára
Iránymutatások az illetékes hatóságok és az ÁÉKBV alapkezelő társaságok számára Az egyes strukturált ÁÉKBV-k kockázatának mérésére és teljes kitettségének számítására vonatkozó iránymutatások ESMA/2012/197
RészletesebbenFelelős vállalatirányítás és köztulajdon
Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenAz EUFOR ALTHEA-mûvelet parancsnoki struktúrája
Ujházy László Az EUFOR ALTHEA-mûvelet parancsnoki struktúrája A szerzõ bemutatja az Európai Unió ALTHEA-mûveletét, a daytoni/párizsi megállapodás katonai végrehajtásáért felelõs missziót Bosznia-Hercegovinában.
RészletesebbenHogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium
Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi
Részletesebben197. sz. Ajánlás a munkavédelemről
197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
Részletesebben8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE
8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
Részletesebben14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!
14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.
RészletesebbenCivil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében
Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi
RészletesebbenAZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.8.27. JOIN(2015) 32 final AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA
RészletesebbenAZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM. Szervezeti és Működési Szabályzat. I. kötet. Szervezeti és Működési Rend. 4.y. sz. melléklete
1 AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 4.y. sz. melléklete AZ ELTE REKTORI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 BUDAPEST, 2008.
RészletesebbenA Kar FEUVE rendszere
4. sz. melléklet a 6/2016. (I. 1) sz. Dékáni utasításhoz A Kar FEUVE rendszere Az Államháztartási törvény alapján az (átfogó) szervezeti egység vezetője felelős: a feladatai ellátásához az (átfogó) szervezeti
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA 14/2018. Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés: Technikai segítségnyújtás a küldő szervezetek részére
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA 14/2018 Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés: Technikai segítségnyújtás a küldő szervezetek részére Humanitárius segítségnyújtáshoz szükséges kapacitásépítés a fogadó
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenLegyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület
Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület A vízbiztonság komplex kezelésének alapelvei Jogszabályok alapján működő Az együttműködő szervezetek szakmailag
RészletesebbenA kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján
A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív
RészletesebbenA Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze
A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban
RészletesebbenISO 9001 revízió Dokumentált információ
ISO 9001 revízió Dokumentált információ Dokumentumkezelés manapság dokumentált eljárás Minőségi kézikönyv DokumentUM feljegyzés Dokumentált eljárás feljegyzések kezeléséhez Dokumentált eljárás dokumentumok
RészletesebbenORFK Tájékoztató (OT) 2009/8. szám Budapest, március 18. ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék
2009/8. szám Budapest, 2009. március 18. Szám: 10012/2009. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások: 1. 14/2009. (OT 8.) ORFK utasítás a közterületek
Részletesebben